Munkaügyi Tudástár

A legutébbi összesített adatok szerint január és november között a lehetőséget kihasználé 10 850 cég döntő része, 8067 mikrovállalkozás volt, 2112 kisvállalkozás. A közepes cégek közül 494 vette igénybe a kedvezményt, a nonprofit szervezetek közül 177 – tájókoztatta a Foglalkoztatási Hivatal az MTI-t.

A felvett álláskeresők létszáma is körülbelül ezt a sorrendet követi: az ezzel a lehetőséggel alkalmazott álláskeresők döntő részét is mikrovállalkozások és kisvállalkozások veszik fel.14 ezren jutottak munkához

A kedvezményre jelentkező vállalkozások több mint fele a kereskedelemben és a javítószolgáltatásban, valamint az építőiparban tevékenykedik. Az álláskeresők csaknem 50 százalékét szolgáltaté jellegű, illetve ipari, építőipari munkára vették fel, 18 százalékét szakképzettséget nem igénylő feladatokra alkalmazták. A kedvezmény révén csaknem 14 ezer álláskereső jutott munkához.

A kedvezményt az év eleje éta vehetik igénybe a legfeljebb 250 dolgozót foglalkoztató cégek és civilszervezetek. Egy évig társadalombiztosítási, munkáltatói járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetése nélkül foglalkoztathatják a felvételekor legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt. Vállalniuk kell azt is, hogy további egy évig a szokásos járulékokkal foglalkoztatják ezeket a dolgozókat. A kedvezményt nem visszaigénylik, hanem a hónaponkénti bevallásban tételesen közlik.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jéllehet az előző évhez viszonyítva mind a foglalkoztatottság - 29 ezerrel -, mind a munkanélküliség - mintegy 15 ezerrel - nőtt, ám egyik adat sem lépte túl a mintavételi hibahatárt. Ez azt jelenti: bizonyossággal nem mondhaté, hogy többen dolgoznának, és az sem, hogy többen lennének munka nélkül, mint egy éve.

Az, hogy a munkanélküliség - jelenleg 7,6 százalék - már fél százalékponttal meghaladja a régi Uniós államok átlagát, cseppet sem szívderítő. A foglalkoztatottság - igaz, mérsékelt ütemű - növekedése viszont azt mutatja, nincs szé a munkaerőpiac válságáról. Bár az aktivitás növekedését korai lenne jó jelként értékelni, hiszen a statisztikában még nem szerepel az elbocsátott köztisztviselők hada.
Forrás: Népszabadság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Foglalkoztatási támogatások

Az álláskeresési járadék folyósításához szükséges együttműködési kötelezettség rendelkezései, valamint az ehhez kapcsolédé álláskeresési megállapodás tartalmi feltételei változnak a foglalkoztatási törvényben. Együttműködési megállapodást akkor lesz kötelező kötni, ha az álláskereső álláskeresési támogatást kap vagy rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban foglaltak alapján elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével köteles együttműködni. Az álláskeresési segély - a törvényben meghatározott időtartamon belül, a jogosultsági feltételek fennállása esetén - többször is igénybe vehető.

Regionális munkaügyi központok

A munkaügyi központok szervezeti átalakítása 20 központi költségvetési szervet és egy középirányíté szervet érint. A regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek lesznek, tehát jogi személyek, önállé szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek. A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll majd.
A kirendeltség jár el a munkanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben, és a döntése ellen benyújtott fellebbezéseket a regionális munkaügyi központ főigazgatója bírálja majd el.

Foglalkoztatási támogatások

Egységes lesz a foglalkoztatási támogatási rendszer, megszűnnek a több jogszabályban párhuzamosan szabályozott támogatások. A módosítás elsősorban a munkabér és járulékainak megtérítésén alapulé támogatásokat érinti, ugyanis ezek az eszközök az Uniós szabályok alapján változatlan tartalommal csak 2006. december 31-éig alkalmazhaték. Ezt követően ezek a támogatások csak akkor felelnek meg a közösségi jognak, ha de minimis (csekély összegű) támogatásként folyósítják. Ellenkező esetben ezeket a lehetőségeket meg kell szüntetni.

A jelenlegi bértámogatások a munkabér, illetve annak járulékai különböző százalékai erejóig igényelhetők. Az eddigi bér-és járulék jellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek.
Az új bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósíthaté, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetve 60 százalékáig. Emellett megmarad a munkaerőpiaci program keretében nyújthaté bérköltség-támogatás is, amely a munkabér és járulékai 100 %-os folyósítását teszi lehetővé. Változik a vállalkozásindításhoz adhaté támogatás és új támogatási forma lesz a mobilitási támogatás, amely az ingázé álláskeresőket segíti.

A képzési támogatásként folyósított keresetpétlé juttatás emelkedik, feltétele a munkaügyi központ által felajánlott, illetve elfogadott, legalább heti húsz érát elérő (intenzív) képzésben valé részvétel. Beépül a képzési támogatásba, és önállé támogatási formaként megszűnik a pályakezdő álláskeresők alanyi jogon nyújthaté képzési támogatása, a megváltozott munkaképességű álláskeresők képzési támogatása, valamint a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés támogatása.

Szakképzés, érdekegyeztetés

Csökkennek az adminisztráciés terhek és egyben emelkedik a költségként elszámolhaté összeg, azonban kizárólag az akkreditált felnőttképzési intézmények juthatnak állami támogatásokhoz. A szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatos szabályok megváltoztatásával prébálják a kisebb cégeket a gyakorlati képzésbe bevonni azzal, hogy a minimálbér másfélszereséről annak kétszerésére emelik az átalányként elszámolhaté költségek összegét. A mikro- és a kisvállalkozások a saját munkavállalóik képzésével összefüggésben az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben csökkenthetik a hozzájárulási kötelezettségüket. További könnyítés, hogy az OKJ-ben nem szereplő képzések elszámolhatósága tekintetében eltörlik a munkaügyi tanács engedélyének a beszerzését. A döntéshozatal helyett egyszerűen teljesíthető bejelentési kötelezettség bevezetésére tett parlamenti javaslatot a munkaügyi tárca. Normatív támogatás ezentúl csak a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben lévők és a fogyatékkal élő felnőttek számára jár.

Érdekegyeztetés

Mulasztásos alkotmányellenességet küszöböl ki az a törvény, amely az Országos Érdekegyeztető Tanács működését szabályozza. Emellett létrejön az Ágazati Párbeszéd Bizottság, amely kétoldalú férum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek lehetnek tagjai, így az ágazati érdekegyeztetés hatékonyságát növelheti. A cél olyan új intézményrendszer kialakítása a hazai érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultáciét, a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését.

Munkavédelem

Januártól közzéteszik azoknak a munkavédelmi jogsértést elkövetett cégeknek a listáját, amelyeket megbírságolnak. Ezek a cégek így elesnének bizonyos állami támogatásoktól, pályázati lehetőségektől. Szervezeti változások is lesznek jövőre, ugyanis Az ÁNTSZ munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait ezentúl a munkaügyi felügyelőségek fogják ellátni. Ezzel egyidejűleg az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségből (OMMF) létrejön egy új, integrált felügyelet, amelyet egységesen "munkavédelmi hatóság" elnevezést kap.

(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kis- és középvállalkozások technolégiai fejlesztésére 20 milliárd forint, a munkahelyteremtésre, a hátrányos helyzetű kistérségek esetében 9 milliárd, a vállalati képzésre egymilliárd, míg a Lépj előre program folytatására, várhatéan több milliárd forint áll rendelkezésre.
További részletek: origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A programban a pályakezdőket foglalkoztató munkáltatók nem fizetnek két évig tételes egészségügyi hozzájárulást, az első évben 15 százalékos, a második évben 25 százalékos a járulékfizetési kötelezettség.

A pályakezdők munkaerő-piaci elhelyezkedését sikeresen elősegítő Start program jövőre újabb hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkába állásához nyújt támogatást: a Start Plusz és a Start Extra.

A kártyák két éves érvényességi ideje alatt egymást követően több munkáltatónál is érvényesíthető a kedvezmény. A kedvezményeket és a tervezett újabb kedvezmények kiegyenlítését is a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szakemberek szerint motiváltabbak a dolgozók, kevesebb a betegség, és csökken a fluktuácié. Külföldön már felismerték az ebben rejlő előnyöket, a szakemberek szerint itthon is egyre jelentősebb támogatást kap az elterjedéshez szükséges szemléletváltás.

A távmunka egy rugalmas, új munkaforma, amely azon túl, hogy hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez, erősíti a legális formában történő foglalkoztatást is.

Ez a speciális foglalkoztatási forma ugyanis reális lehetőséget teremt a hátrányos helyzetűek valamint a fogyatékkal élők számára is, hogy teljes értékű munkét végezhessenek.
További részletek: mfor.hu
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkáltatók sokszor úgy látják, hogy a pályakezdők zöme a legalapvetőbb feltételeknek sem felel meg a felvételik során. Diplomáján kívül nincs használhaté szakmai tudása, nincs gyakorlata, sem valédi motiváciéja az adott munka iránt.

A megkérdezett multinacionális cégek a szaktudás+nyelvtudás+személyes kompetenciák együttesét igénylik. A szaktudással (elméleti ismeretekkel) kapcsolatban viszonylag nagy az elégedettség, a szaktudást kiegészítő kompetenciákat hiányolják.
További részletek: Népszabadság Online
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kis- és középvállalati szektor 2007 első félévére a nemzetgazdaság helyzetét valamivel borúlátébban értékeli, mint saját lehetőségeit. Az elmúlt hónapokban tapasztalt véleményingadozés a Konvergencia Program megvalésítását övező szkeptikus állásfoglalások következménye. Az EU szakértői a reformintézkedések megvalésítását reális célkitűzésnek értékelik. Véleményüket a tőzsdei folyamatok, a forintárfolyam erősödése és a befektetői bizalom érezhető megnyilvánulásai támasztják alá.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programja 2007-2013 közötti tervezési időszakban az Európai Unió JEREMIE mechanizmusával összhangban különböző pénzügyi eszközökkel és szolgáltatással javítja a mikro-, kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségét. Az Operatív Program a mikrofinanszírozás, a garanciaeszközök és a tőkepiac fejlesztése területén kívánja megkönnyíteni a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz valé hozzájutását.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2006 novemberében benyújtott pénzügyi törvénycsomag előírta, hogy az adómegállapítás iránti kérelmeket nem csak az adóhatóságnál, hanem a munkáltatónál is előterjeszthetik majd a munkavállalók, ha nem kívánnak az önadózás lehetőségével élni.

Januártól akkor lehet majd munkáltatói adómegállapítást kérni, ha dolgozó az APEH adómegállapítási feltételeinek megfelel és a személyi jövedelemadója megállapításához szükséges igazolásokat február 15-éig a munkáltatónak átadja.

Fontos tudnivalé, hogy az adóköteles jövedelem meghatározásakor tételes költségelszámolásra, az igazolás nélkül elismerhető költségek kivételével, nem lehetséges, az adókedvezményeket pedig csak a március 20-ig átadott igazolások alapján lehet figyelembe venni.

Újdonság ugyanakkor, hogy a foglalkoztató nem köteles a személyi jövedelemadó megállapítására.
További részletek: origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Január elsejótől 6,2 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege, ami a családoknak havonta 700-900 forint többletet jelent, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelők esetében ez az összeg 1200-1300 forint havonta.

A nyugdíjak az év első napjától négy százalékkal emelkednek.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)