Munkaügyi Tudástár

A TNS Eurobarometer szerint az Európai Unió munkavállalóinak jelentős hányada úgy látja, hogy állásának komoly árnyoldala is van: a válaszadók 41 százaléka szerint munkája túl megerőltető és idegőrlő, 21 százalékuk úgy érzi, veszélyes és egészségtelen körülmények között dolgozik, 14 százalék pedig úgy véli, hogy munkája akadályozza a szakmai, családi és magánélet egyensúlyának fenntartását.

A TNS szerdán nyilvánosságra hozott tanulmányának elkészítéséhez az Unió 27 tagállamában mintegy 27.000 embert kérdeztek meg. Ennek alapján a munkahelyi stressz a menedzserek 45 százalékét, míg a magánvállalkozók 44 százalékét érinti.

A válaszokból kiderült az is, hogy a magánvállalkozók, illetve a legalább 55 éves dolgozók gyakrabban, 74-74 százalékos arányban nyilatkoztak úgy, hogy szakmai, családi és magánéletüket egyensúlyban tudják tartani. Ebben a kérdésben a nők elégedettebbeknek tűnnek a férfiaknál, mivel 71 százalékuk, illetve 67 százalékuk nyilatkozott így. Azok, akik legfeljebb 15 éves korukig tanultak nappali tagozaton, gyakrabban nyilatkoznak negatívan munkahelyi körülményeikről, mint azok, akik hosszabb ideig jártak iskolába.
További részletek: Privátbankár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem elvesztegetett idő utánajárni a hibáknak a személyzeti szakembereknél. A kapcsolatfelvétel jó benyomást kelt, ráadásul a tapasztalatokból okulva legközelebb nagyobb eséllyel indulhatunk egy újabb pozícióért.

Egyelőre úgy tűnik, a rámenős pályázék vannak kevesebben, az elutasításuk okairól érdeklődők nem számítanak tipikusnak az álláskeresők világában.

A cégek jó néven veszik az érdeklődést "Az elutasítás okait megfelelő stílusban kérdező érdeklődést jó néven veszik a cégek, azonban egyáltalán nem jellemző, hogy a sikertelenül jelentkezők ilyen visszacsatolást vagy építő kritikai megjegyzést igényelnének. Pedig egy-egy ilyen megkeresés a pályázé esélyeit is növelheti a következő alkalommal" mondja Kiss Beáta, a Danone Kft. vállalati külső kapcsolatokért felelős igazgatója is megerősíti.

Frusztrálja az álláskeresőket az elmaradt visszajelzés Balázsy Krisztina, a Grafton vezető tanácsadója az elutasított pályázások kapcsán fontosnak tartotta megjegyezni: a céges presztízsre valamit is adó munkáltatók mindenképpen értesítik a pályázékat az elutasításról és a döntés okairól. A tapasztalatok alapján ugyanakkor rengeteg álláskereső kifogásolja: egyáltalán nem kaptak visszajelzést.

Megfelelő hangnemben érdeklődhetünk az elutasításról A tanácsadó szerint ilyen esetekben bátran forduljunk az adott cég vagy személyzeti tanácsadó iroda az interjún már megismert munkatársához. A kérdést azonban mindig a lehető legkörültekintőbben, udvarias hangnemben kell feltenni. "Jé benyomást kelt, ha az elutasított pályázén frusztrácié és sértettségérzet helyett a hibák korrigálásának szándéka érződik", jegyzi meg Balázsy Krisztina, aki semmiképp sem javasolja a tolakodé attitűdöt, a "többfrontos" támadást, tehát a HR-esek napi többszöri zaklatását e-mailen, telefonon keresztül. A beszélgetéshez célszerű inkább telefonon időpontot kérni, majd néhány percben megkérdezni az elutasítás okait.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kis- és középvállalkozások jelentős része ma is kevés energiát fordít arra, hogy a vagyonbiztosításai rendben legyenek, bár a hazai biztosíték pozitív változásról számoltak be ezen cégek biztosítási szemléletét illetően.

A tőkeszegénység továbbra is az egyik legnagyobb probléma a hazai vállalkozói szférában, ezért kétféle szemlélet alakult ki – hangsúlyozza Szabé Zoltán, a Generali-Providencia Biztosíté Zrt. lakossági és vállalkozói vagyonbiztosítási csoportvezetője. Az egyik álláspont szerint az a fontos, hogy legyen egy olcsé, a legfontosabb kockázatokra fedezetet nyújté, egyszerű, akár magas önrészt tartalmazé alapbiztosítás. A másik szemlélet ugyanakkor a biztosítást teljes körű, minden kockázatot lefedő szolgáltatásként definiálja. Az Allianz Hungária Biztosíté meglátása szerint azon cégeknél változott a biztosítási szemlélet, ahol a vezetők egyben tulajdonosai a cégnek. A nagyobb arányú hitelből, lízingből történő beruházás is a cégek biztosítási kényszerének növekedését okozza Döge Ferenc, a CLB Alkusz vállalati üzletágvezető tapasztalata szerint.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kiss Péter minderről a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiacra segítését célzé nemzetközi equelSET program "Egyenlő esélyek az egyenlőségre" című zárókonferenciáján beszélt, amelyet a Kézenfogva Alapítvány rendezett. Mint mondta, a kormánynak az a szándéka, hogy egy, a sérüléshez, a különböző korlátokhoz alkalmazkodé, differenciált és komplex ellátérendszert építsen ki. Ismertetése szerint Magyarországon az 57 ezer szellemi fogyatékkal élő 6-7 százaléka dolgozik, amelyet rendkívül alacsony aránynak nevezett. A 650 ezer megváltozott munkaképességű aktivitási szintje mindössze tíz százalék, miközben az Unió azon országaiban, ahol kiépültek a rehabilitációs és a habilitáciés rendszerek, 30-50 százalékos ez az arány. Egyebek között szélt arról, hogy a szaktárcánál a napokban döntenek arról, hogy mely cégek, szervezetek azok, amelyek megkapják a védett szervezeti, támogatási besorolást. Erre összesen 54 milliárd forintot szánnak idén, amely összesen mintegy 40 ezer embert érinthet. Az Új Magyarország Fejlesztési tervből 60 milliárd forintot biztosítanak a rehabilitáció intézményeinek, illetve a támogaté eszközrendszer, a szolgáltatások fejlesztésére - jelezte. A csütörtöki rendezvény négy ország 26 szervezetének és intézményének közös zárókonferenciája. Az equelSET nevű program Olaszország, Portugália, Spanyolország és Magyarország szervezeteinek tette lehetővé a tapasztalatcserét arról, miként lehet a megváltozott munkaképességű, illetve a hátrányos helyzetű embereket a munkaerőpiacra segíteni. Göncz Árpádné, a Kézenfogva Alapítvány kuratériumi elnöke arról beszélt, hogy a nemzetközi tapasztalatok, a sok éves munka eredményeit kaphatják meg ezen a konferencián. A Kézenfogva Alapítvány közleménye szerint a kétéves nemzetközi program egyik eredménye az a szakmapolitikai javaslattétel, amelyet szakmapolitikusok részvételével mutatnak majd be pénteken a Parlamentben.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A milánéi katolikus egyetem munkatársai speciális feladatokat adtak a kísérlet résztvevőinek, majd a teljesítményt az eredetiség, a kidolgozottság és a rugalmasság szempontjai alapján osztályozták.

Az eredmények azt mutatták, hogy az éjszakai baglyok jobban helytállnak a nem konvencionális helyzetekben, amit segít a kreatív gondolkodás. A vizsgálatban 68 nő és 52 férfi vett részt, akiket alvási szokásaik alapján soroltak a "bagoly", illetve a "pacsirta" csoportba.

A teszt három feladatból állt. Először bemutattak egy képet, majd felszélították az alanyokat, hogy ennek alapján maguk is készítsenek egyet és nevezzék el. Másodszor befejezetlen formákat kellett kiegészíteniük és elnevezniük, harmadikként pedig harminc vertikális vonalból állé ábrázolást kellett teljessé tenni. A feladatokat a "baglyok" oldották meg a legjobban, nem volt különbség férfiak és nők között, mint ahogy az életkornak sem volt befolyása az ötletekre.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A magyar cégek többsége a legelemibb lépéseket sem teszi meg annak érdekében, hogy csökkentse a kinnlevőségeivel kapcsolatos kockázatokat – véli Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. Szerinte kevés szé esik a hitelezők felelősségéről, pedig ma Magyarországon csak néhány száz vállalat köt biztosítást követeléseire vagy szerez be néhány ezer forintért céginformáciét kereskedelmi hitel nyújtása előtt.

A szakember fontosnak tartja, hogy a vállalatok ezeken a beidegződött szokásokon minél hamarabb változtassanak, mert a gazdaság fizetőképessége rohamosan romlik. Mindenki tegye üzleti hétköznapjának szerves részévé a kockázatkezelés minden formáját – tanácsolja. Rendszeresen ellenőrizzók a vevőadatbázisukat, nem következett-e be valamilyen változés az üzleti partnereiknél. A Coface Hungary szerint a leghatékonyabb védekezés a nemfizetés ellen még mindig a megelőzés. Az új üzleti kapcsolatok felvétele előtt meg kell győződni arról, hogy az új vevőhöz korrekt cégnevet, címet, tisztségviselőt és szerződési feltételeket rögzítsünk. Független forrásból annak is utána kell nézni, hogy az új vevő más szállítékkal szemben addig pontosan teljesítette-e kötelezettségeit, nincs-e lejárt tartozása. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt pedig célszerű legalább évente egyszer – de inkább kétszer – az említett informáciékat frissíteni. Az ügyvezető igazgató szerint, ha ezeket a lépéseket megteszik, a nemfizetés elleni kitettség 15-20 százalékkal csökken.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) adatai szerint Burgenlandban mintegy nyolcezer, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből érkezett legális magyar munkavállaló dolgozik. Többségük igen rossz feltételek között: betegbiztosítás és fizetett szabadság nélkül, javadalmazásuk jóval a kollektív szerződésben meghatározott mérték alatt van, sokukat munkadójuk be sem jelenti. Különösen rossz a helyzet a mezőgazdaságban és az árufuvarozásban.

Az agrárüzemekben a magyar munkavállalók gyakran napi 10-12 érát dolgoznak, és a kollektív szerződésben meghatározott 6,75 Eurós órabérnek legtöbbször csak a felét kapják. Statisztikai adatok szerint a magyar munkavállalók az osztrák mezőgazdaságban havi 850 (Magyarországon: 270) Eurót kapnak, szemben az osztrák munkavállalók 1200 Eurójával, az építőiparban az arány 1200:1500 Euró az osztrákok javára (Magyarországon: 430), az idegenforgalomban ugyanez 950:1120 (Magyarországon: 310) Euró, illetve az összes ágazatban együttvéve 1080:1340 (Magyarországon: 370) Euró.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Négy év után ismét változik a TEÁOR, a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, és ez sok százezer vállalkozást érint. Az új Uniós osztályozés az idén januárban hatályba lépett, és 2008. január 1-jótől már minden tagállamban alkalmazni kell. A Központi Statisztikai Hivatal – nyilvántartásának időben történő átállítása érdekében – egyes kérdőívein már az új besorolásnak megfelelően is kér adatokat. Ezért honlapján részletes segítséget ad a gazdálkodé szervezetek és képviselőik számára az új szakágazati önbesorolás elvégzéséhez.

A változás kihat a cégjegyzékre is, de még nem tudni, miként és azt sem, hogy mit kell tenniük a gazdasági társaságoknak meg a cégbíróságoknak. Gál Judit, a Cégbírák és Gazdasági Bírák Országos Egyesületének elnöke emlékeztetett arra, hogy a négy évvel ezelőtti TEÁOR-változások is gondokat okoztak. Egy igazságügy-miniszteri rendelet oldotta meg a problémát: annál a kevés tevékenységi körnél, ahol a korábbi TEÁOR-számokat nem lehetett automatikusan átsorolni, a módosítást az érintett gazdasági társaságnak kellett kérnie – az első változásbejegyzési kérelemmel – a cégbíróságon, mégpedig bírság, törvényességi felügyeleti eljárós terhe mellett. Más kérdés, hogy a jelentős türelmi idő ellenére sok vállalkozás csak az utolsó pillanatban tett eleget kötelezettségének, és ez munkatorlédást okozott a cégbíróságokon. Gál Judit szerint most is, mégpedig – a felkészülés érdekében – mielőbb szükség volna egy hasonlé, az átmenetet szabályozé rendeletre és természetesen az átkédolást elősegítő számítógépes programra is a cégbíróságon.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A testsúly keresetekre gyakorolt negatív hatása azonban főként az úgynevezett "olajzénában" figyelhető meg: Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Portugáliában. Az úgynevezett "sörzénában" azonban - így Ausztriában, Németországban Írországban, Dániában, Belgiumban és Finnországban - a testsúly alig befolyásolja a jövedelmek mértékét. Szakértők szerint Eurépának kövérségi járvánnyal kell szembenéznie, ami az egészségügyi költségek emelkedését és a gazdasági fejlődés csökkenését fogja előidézni. Ma a férfiak 23 százaléka és a nők 36 százaléka kövér Eurépában.

Hogy valaki túlsúlyos-e vagy sem, a testtömegindexe mutatja meg a legmegbízhatébban. Ez alél csak a 18 éven aluliak, a terhesek és a versenysportolék jelentenek kivételt.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A versenyszférában ma már húsz százalék alatt van a szakszervezeti szervezettség. A húsiparban ennél jobb a helyzet, a szegedi üzemben ma is 40 százalékos, a volt Délhús üzemeiben 55-60 százalékos a tagok aránya. A háromévenként sorra kerülő üzemi tanácsi választásokon rendre az derül ki, hogy a szakszervezet jelöltjei 80 százalék körüli támogatást kapnak. Ez jelenti a szakszervezet hátországát, de minden esetben fel kell mérni a dolgozók - nemcsak a szakszervezeti tagok - álláspontját, hajlandék-e sztrájkolni - fejtette ki Golhovics Gábor, annak kapcsán, miként tudják a magas szervezettséget és erőteljes dolgozói támogatást fenntartani.

A szakszervezeti vezető szerint a piaci szféra érdekvédelmi mozgalmaiban is egyre több a "potyautas". Az érdekvédelemnek ugyanis költségei vannak, amit a tagdíjat fizető szakszervezeti tagok fizetnek, ám ha van eredmény, azt az is élvezi, aki nem vállal részt a szervezet fenntartásának költségeiből. Így sok helyen elfogynak azok, akik áldozni is hajlandék az eredményekért.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)