Munkaügyi Tudástár

A gazdasági és társadalmi viszonyok nem indokolják, hogy ilyen bonyolult adórendszert működtessünk. A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan: az elmúlt négy évben több adónem született, mint 1987 és 1991 között, amikor az új adórendszer létrejött - mondta a lapnak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adóbevételek 95 százaléka a négy-öt fő adónemből származik, a maradók öt százalék pedig a több mint harminc bagatell adónemből. Utébbiakat el kellene felejteni, inkább az szja-kulcsot kellene megemelni még egy százalékponttal. Indokolatlanul tartják fenn az egyes tárcákhoz kapcsolhaté adónemeket, például a kulturális vagy az innováciés járulékot. Ezeket a normál adónemekből kellene beszedni, majd odadni a minisztériumoknak.

Magyarországon nagy a feketegazdaság súlya, ezért nem a könnyebben elkerülhető, jövedelmi típusú adókra kellene helyezni a hangsúlyt, inkább a fogyasztást terhelő adókra, vagyis az áfára és a jövedéki adókra. Ehhez persze meg kellene erősíteni az adóhivatalt, és folyamatosan nyugtaellenőrzéseket végeztetni. Nagy pénzek fordulnak meg az országban a viszonylag kedvező nyereségadó-mérték miatt, de a folyamat kezd leállni, amihez a különadó bevezetése is hozzájárult.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az esélyegyenlőségi törvény tiltja a közvetlen hátrányos megkülönböztetés alkalmazását a foglalkoztatás megelőzően vagy azt elősegítő eljáróssal összefüggő rendelkezések alkalmazásakor, tehát az állásinterjún is. A testület szerint példálézé jelleggel kimondhaté, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek különösen a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítólésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések. Bármely munkáltató mentesülhet azonban a felelősség alél, ha az állásinterjún elhangzott kérdés a munka jellege vagy természete alapján indokolt és az alkalmazás szempontjából lényeges és jogszerű feltételre vonatkozik.
További részletek: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkabér kifizetéséhez szükséges adatokat is közölniük kell a cégeknek. Mégpedig úgy, hogy a kölcsönzöttekkel azonos munkét végzők béradatait és a juttatásokat is ismerniük kell a kölcsönzött munkavállalóknak. Erre a törvény indoklása szerint azért van szükség, hogy a kölcsönbeadó a megfelelő bért tudja biztosítani. Azaz maga a fizetés nem kerül nyilvánosságra, de az eddigieknél többen ismerhetik majd a béradatokat: a munkavállalón kívül a kölcsönbeadó és kölcsönvevő is.

A másik fontos változás, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak arról: egyes esetekben utébbi fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat. Erre a természetbeni juttatások miatt van szükség: a kölcsönvevő ugyanis természetbeni juttatásként gyakran saját termékét vagy szolgáltatását adja. A kölcsönbeadónak, aki a munkabért is fizeti, azonban ezeknek a juttatásoknak a biztosítása általában sokkal többe kerül. Viszont a kölcsönzött munkavállaló egyenlő bánásmédhoz és bérhez valé joga nem sérülhet emiatt. Ezért került be a törvénybe, hogy ha a két fél – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő – megállapodik, akkor a természetbeni munkabér illetve juttatás, valamint a munkáltató által adhaté szociális juttatások tekintetében a kölcsönvevő tekinthető munkáltatónak. Ehhez természetesen kapcsolni kell a két munkáltató közötti elszámolás szabályát is, azaz a kettejük közötti megállapodásnak ezt a kölcsönvevői juttatást ellentételeznie kell.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jövőben kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, kollektív szerződés szerint pedig június 30-ig. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt ért a törvény, amely a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolja. Konkrét esetben a munkaügyi felügyelők vagy a munkaügyi bíróság döntheti majd el, hogy a szabadságot jogosan tartották-e vissza. A 2006-ról maradt szabadságok legkésőbb 2007. szeptember 30-ig kiadhaték.

A munkaügyi ellenőrzéseken nem egyszer előfordul, hogy a munkáltatóként megjelölt alvállalkozó nem találhaté, a munkavégzés helyén a munkáltató képviseletében senki sem tartózkodik, a céget nem találják a hatóságok. A munkavállalók érdekében ilyenkor nem tud a hatóság érdemi intézkedéseket tenni. A munkaügyi hatóság a munkaviszony minősítésekor többek között azt vizsgálja, hogy kinek az érdekében áll a munkavégzés. Ha más nem állapítható meg, a munkavégzés területén a tevékenységet irányíté vállalkozás (fővállalkozó) érdeke egyértelműen fennáll. A tevékenységet irányíté vállalkozásnak tudnia kell, hogy a területén milyen vállalkozás melyik munkafolyamatot végzi. Ezért a törvénymódosítás vélelmezi a tevékenységet irányíté vállalkozó felelősségét, foglalkoztatói minősítését, amikor a tényleges foglalkoztató kiléte nem deríthető ki.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tervek szerint májusban jelennek meg az első kutatás-fejlesztési pályázatok az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. Az idén összesen hat ilyen kiírás várhaté, ezek révén együttesen 42 milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a pályázé egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások 2007-ben.

Bizonyára sláger lesz a vállalati innováciét ösztönző, a legnagyobb keretű kiírásterv. Itt az előirányzott 14,78 milliárd forintból hozzévetőleg 130-140 projekt számíthat – minimum 25, maximum 200 milliós – dotáciéra. Várhatéan a támogathaté tevékenységek közé sorolják a kísérleti fejlesztést, a műszaki megvalésíthatósági tanulmányt, az iparjogvédelemmel kapcsolatos fellépést, innováciés tanácsadó és támogaté szolgáltatások igénybevételét stb.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszter tájókoztatójában ismertette a Roma Integrácié Évtizede Program Stratégiai Tervét, valamint a roma tanulók 2007. évi ösztöndíjpályázatának koncepciéját.

Az ülésen a résztvevők elfogadták a tanács ügyrendjót és éves munkatervét, valamint megválasztották az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaihoz kapcsolédé Monitoring Bizottságokba delegált civil képviselőket. A Roma Integráciés Tanács létrehozásáról 2006 decemberében döntött a kormány. A tanács a korábban működő kormányzati romaügyi egyeztető férumok, a Cigényügyi Tárcaközi Bizottság, illetve a Romaügyi Tanács feladat- és hatásköreit vette át. A Roma Integráciés Tanács széles körű képviseletet és hatékonyabb érdekérvényesítést biztosít a roma közösségek számára. A tanács munkájában 7 civil delegált vesz részt, ők a Lungo Drom Országos Cigény Érdekvédelmi és Polgári Szövetség, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Magyarországi Roma Parlament, a Cigény Szervezetek Országos Szövetsége, a Magyarországi Cigényok Országos Féruma (MCF), a Romaversitas Alapítvány, valamint a PHRALIPE Független Cigény Szervezet Országos Szervezete által delegált képviselők. Továbbá Kiss Péter miniszter a tanácsba be nem kerülő civil szervezetek köréből Civil Ernyő létrehozásáról döntött, amely szervezeteknek is lehetősége lesz a döntés-előkészítési folyamatokban részt venni. A civil képviselők bevonásának eredményeként várhatéan megalapozottabbá, átláthatébbá és hatékonyabbá válik a romák társadalmi integráciéjának elősegítésére irányuló kormányzati tevékenység.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a járulékfizetési és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség ellenőrzésére 2007-re előirányzott 60 ezer vizsgálatból 14 700-at fejezett be az első negyedév végéig – jelentette be Hajdú Miklésné, az APEH főosztályvezetője a szervezet keddi sajtétájókoztatóján. A vizsgálatok során mintegy 2,8 milliárd forint, a tavalyi első negyedévinél 46 százalékkal több nettó járulékkülönbözetet állapítottak meg a revizorok.

A minimum járulékalap (131 ezer forint) szerinti fizetésre 1,614 millió magánszemély volna kötelezett, ha nem tettek volna bejelentést attól eltérő járulékalapról – vagyis nem állították volna az adóhatóságnak, hogy valóban minimálbérből élnek. E körben eddig 340 vizsgálat zárult le, amelyeknek egynegyede átlagosan 1 millió forintos megállapítással járt. A főosztályvezető szerint sokan valóban a minimálbér alatt vagy környékén keresnek, ugyanakkor a járulékalap ellenőrzése nehéz, mert a munkáltató és a munkavállaló érdekei gyakran megegyeznek, s a zsebbe fizetést nehéz bizonyítani.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Április tizenkettedikéig kötelesek első ízben eleget tenni járulékbevallási kötelezettségüknek a mezőgazdasági őstermelők. A megváltozott szabályok szerint ugyanis január elsejótől az őstermelők is biztosítottakká, azaz teljes körű társadalombiztosítási ellátásra jogosultakká váltak. Az őstermelők a járulékokat elektronikus úton, a 07085-ös bevalláson vallhatják be a negyedévet követő hónap tizenkettedikéig. Azaz először most áprilisban kell ezt megtenniük. Szintén ez a határideje a befizetéseknek is.

Az érintetteknek a jelenleg havi 65 500 forintos minimálbér után kell 29 százalék munkáltatói társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egyéni egészségbiztosítási, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetniük. Amennyiben az őstermelői tevékenységből származé éves bevétel nem haladja meg a hétmillió forintot, akkor ennek a bevételnek a 20 százaléka a járulékalap, amely után 8,5 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

munkahelyi stressz nemcsak magyar ártalom, külföldi kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy ez nemzetközi viszonylatban is a legsúlyosabb népegészségügyi problémák egyike. A túlpörgött vagy feszült légkörben dolgozó alkalmazottaknak a tapasztalatok szerint rövid távon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással vagy szorongásos depressziéval kell szembenézniük, hosszabb távon azonban a szív-, a koszorúér- és a daganatos megbetegedések kialakulására is háromszor nagyobb az esélyük, mint a munkájukat kevésbé streszszes környezetben végzőknek. A szakemberek szerint komoly rizikétényező a feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal valé állandé versengés, az elismerés hiánya, s a túl alacsonynak tartott fizetés is.

Bár a munkahelyi stressz miatt szenvedők magyarországi számáról nincs pontos adat, a kedélybetegek számából a szakértők szerint erre következtetni lehet, mivel a munkahelyi stressz és a depresszié többnyire együtt és egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezik. A kutatások azt jelzik, hogy a depresszié hazánkban igazi népbetegséggé vált, ezért is feltételezhető, hogy az esetek jelentős része mögött a munkahelyi stresszhatások állnak. Felmérések szerint az Unió tagállamaiban 40 millió dolgozó élethelyzetét befolyásolja a munkahelyi stressz.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az egyik kutatás során több mint 5 ezer nő munkáját követték nyomon az amerikai tengerészetnél 1996 és 1997 között. Kiderült, hogy a rendszeresen dohányzék teljesítménye kisebb, mint a nem dohányzéké. A dohányosok nagyobb eséllyel léptek ki szolgálati idejük letöltése előtt, rossz magaviselet miatt többször szerelték le őket, és személyiségzavar is gyakrabban fordult elő náluk.

Azt, hogy a dohányzás és a hanyagság között közvetlen összefüggés van-e, nem tudni biztosan, ám a kutatók szerint "elképzelhető, hogy a cigarettázás olyan rejtett tényezők jelenlétének a jele, mint az alkalmazkodás hiánya vagy a túlzott kockázatvállalás, és ezek közrejátszanak a teljesítménycsökkenésben".
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)