Munkaügyi Tudástár

Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik a társadalombiztosítási törvény változásai között szeretnének eligazodni: már tavaly szeptember elsejótől médosultak bizonyos szabályok, majd januárban újabb változások léptek hatályba, most április elsejótől pedig továbbiakat kell elsajátítaniuk a járulékfizetőknek. Különösen a nyugdíj mellett vállalkozók figyeljenek a változásokra, hiszen januártól és áprilistól is médosult az általuk fizetendő járulékok összege. Az április elsejótől megemelt járulékokat először május 12-ig kell megfizetni az adóhatóságnak.

A nyugdíj mellett vállalkozók tavaly augusztus végéig még csak baleseti járulékot fizettek, ezt szeptember elsejótől megszüntették, s helyébe bevezették a 10 százalékos baleseti egészségügyi szolgáltatási járulékot. (Ennek alapja a vállalkozói kivét vagy a személyes közreműködésre kifizetett jövedelem.) Még a nyári törvénymódosítás döntött arról is, hogy ez a 10 százalékos járulék 2007. január elsejótől 16 százalékra növekszik. Ugyanakkor ez a szabály sem maradt sokáig hatályban, hiszen a decemberi törvénymódosítás keretében már úgy határoztak, hogy a kiegészítő tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozások április elsejótől 16 helyett 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni. Ám e teher mégsem csökken ettől az időponttól, sőt még tovább emelkedik, hiszen ekkortól már 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni azok, akik nyugdíj mellett munkét vállalnak. Mindez egyébként azt jelenti, hogy ezen kötelezettek járulékterhe néhány hónap alatt több mint háromszorosára nőtt.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A nemrégiben megjelent jogértelmezések lényegesen tágabb körre - a gazdasági társaságok egyes ügyleteire is - kiterjesztik az ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget. Illetékköteles ügylet lehet például a térítésmentes eszközátadás, a támogatási megállapodás, a pénzátadás és egyes, magánszemélyeknek adott természetbeni juttatások. Az illetéktörvény (Itv.) nem definiálja az ajándékozás fogalmát, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján kell meghatározni. A Ptk. értelmében az ajándékozás olyan szerződéses kötelem, amelynek alapján az ajándékozé saját vagyona terhére ingyenes juttatást ad a megajándékozottnak.

A jogügyletek minősítése során az ügylet tartalmát kell vizsgálni. Ha a juttaténak csak közvetetten származik előnye a jogügyletből (például a leányvállalatban valé részesedésének értéke nő), az továbbra is ingyenesnek, és ennek következtében ajándékozásnak minősül. Nem minősül ugyanakkor ajándékozásnak például az apport, hiszen ebben az esetben az alapíté a természetbeni hozzájárulásért cserébe részesedést szerez.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Péntektől adhatják be pályázatukat a mikro- és kisvállalkozások a munkahelyi képzés támogatására az új magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) társadalmi megújulás operatív programjában. A munkahelyi képzés támogatására december 31-ig folyamatosan lehet pályázni a keret erejóig. A január végén meghirdetett pályázaton a mikro- és kisvállalkozások munkahelyi képzésére 1,057 milliárd forint áll rendelkezésre. A kiíré számítása szerint ebből a keretből 100-200 cégnek adnak lehetőséget mintegy nyolcezer munkavállaló képzésére.

Az intézményakkreditáciéban végrehajtandé változások célja a felnőttképzési szolgáltatások minőségének emelése - mondta Weinper Mária, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa. Megváltozik a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vétele, az akkreditáciés eljárós követelményei. Az intézményakkreditácié feltétele a legalább egy megvalésult akkreditált képzési program és annak teljes dokumentáciéja. Az OKJ változásának megfelelően csak modulrendszerű képzési program akkreditálhaté. A Felnőttképzési Akkreditálé Testület által akkreditált képzési programot más intézmény csak a programot kidolgozóval kötött felhasználéi szerződés birtokában használhatja.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha e vállalatok igényeinek megfelelő képzéssel eleget lehetne tenni, a hazai foglalkoztatási szint hét százalékponttal magasabb volna. Jelenleg az aktív korúak 57 százaléka dolgozik, s ez a foglalkoztatási szint pontosan hét százalékkal marad el a nyugat-Európai átlagtól.

A szakképzettség a munkaerő-piaci esélyek szempontjából döntő jelentőségű. Magyarországon ma a felsőfokú szakképzettség, a diploma 80 százalékos, a középfokú szakképzettség 67-70 százalékos aktivitási arányt jelent. A szakképzettséggel nem rendelkezők körében, akik kétmillióan vannak, 27 százalékos az aktivitási arány, ami világosan kifejezi a munkaerő-piaci esélyeket.

A teljes foglalkoztatottság, azaz a - különböző élethelyzetek miatt - 70 százalékos foglalkoztatottsági szint megközelítésének kulcskérdése, "fontos beavatkozási pont" a képzés, a szakképzés fejlesztése.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Mindez arra az alapigazságra épül, hogy növekszik a munkahelyi teljesítmény, ha a dolgozók nem a saját problémájukkal foglalkoznak.

A dolgozók hatékonyságának növelése és a kiadások csökkentése régéta a legfontosabb HR-kihívások közt szerepel, de az utébbi években azonban a dolgozói elégedettség növelése is előtérbe került.

A jogi, pszicholégiai vagy akár pénzügyi tanácsadók segítségével megoldédnak a gondok, így a dolgozó hatékonysága is nő, miközben csökken a hiányzások száma.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

"Motiváltabb lennék, ha többet dicsérne"
Fontos, hogy a vezető azt érezze: nem őt kritizálják, hanem arra adnak magyarázatot, hogy miért megy nehezebben számukra a munka. A főnöknek nem azt kell mondani, hogy "ön nem tud dicsérni". Inkább azt: motiváltabb lennék, ha több dicséretet kapnék öntől".

Csak akkor, ha látunk esélyt a változásra
A problémákat egyébként csak abban az esetben érdemes felhozni, ha látnak esélyt a változásra. Illetve ha tudja: a vezetője olyan, aki nem fogja személyes sértésnek venni az elmondottakat. Ha autokratikus a főnök, jobb kerülni az ilyen jellegű beszélgetéseket. Könnyen elbocsátás lehet ugyanis a vége.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kiss Péter munkaügyi miniszter szerint meg kell teremteni a lehetőséget az aktív időskorra, márpedig ennek a legfőbb formája a foglalkoztatás, akár önkéntesként. A miniszter mindezt a Szenior Foglalkoztatási Szövetség (SZFSZ) alakulé ülésén mondta el. A szervezetet munkáltatói szervezetek és szakszervezetek hozták létre, de tagjaik közt vannak nyugdíjas szövetségek és más civilszervezetek is.

Az SZFSZ fő célja a 45 év felettiek foglalkoztatásának bővítése, illetve a munkahelyek megtartása, mindezt különféle pályázatokkal, fejlesztő programokkal szeretnék elérni. A tervek szerint működik majd személyi tanácsadó hálézat és jogsegélyszolgálat és ingyenes munkaerő-közvetítés is. Mindezzel a 45 év felettiek aktivitási rátáját szeretnék növelni, ami jelenleg mindössze 54 százalék. Ezen a különféle kormányzati programokkal is lehet segíteni, mint például az időseket foglalkoztató cégeknek kedvezményeket nyújté Start Extra. A munkaügyi miniszter szerint azonban emellett meg kell újítani a képzési rendszert, és szükséges egy társadalmi „hálé” kialakítása is. A szenior korosztály egy része ugyanis csak az általános iskolát fejezte be, 53 százalékuk pedig szakképzetlen.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ugyanakkor indokolt valédi visszatartó erejű bírságok bevezetése, a vásárlékat, vendégeket megkárosíté üzletek bezárása, illetve az ilyen bűnt elkövető vállalkozók kizárása az állami megrendelések, támogatások, pályázati lehetőségek rendszeréből.

A fogyasztévédelmi politika prioritásai közé tartozik egy új típusú érdekegyeztetés, a Fogyasztéi Érdekegyeztető Tanács létrehozása. Ennek célja, hogy a kormányzati szintű döntéshozatalban résztvevők, a társadalmi szervezetek képviselői valédi konzultáciés lehetőséget kapjanak a jogszabályok előkészítésében és a stratégiai jellegű jogalkalmazási kérdésekben.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A médosított szabályok alapján 2007 júniusa és decembere között havi részletekben, előlegszerűen kifizetik a 2007-re járó 13. havi illetmény felét – mondta az államtitkár, ideiglenes kormányszóvivő, emlékeztetve rá, hogy a megállapodást február 19-én kötötték. Gál J. Zoltán kifejtette: a közszolgálati alkalmazottak havi rendszeres illetményükhöz az illetményük 8,3 százalékának megfelelő kiegészítést kapnak júniustól decemberig – közölte Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.

Hozzátette: a 13. havi illetmény másik felét egy összegben, 2008. január 16-án folyósítják. Az államtitkár elmondta: a sztrájkbizottsággal kötött megállapodás szerint 2008-ban az arra az évre járó 13. havi fizetést tizenkét havi egyenlő részletben fogják kifizetni. Közölte: a sztrájkbizottsággal született megállapodás szerint a 2009-re járó 13. havi fizetést egy összegben, 2009 decemberében kell kifizetni.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az OTP Bank a legvonzébb munkahely a fiatalok számára – derült ki az AIESEC Magyarország és a Karrierklub közös elemzéséből. A legvonzébb vállalat 2006 (The Most Desired Company – MDC) felmérés alapján a pályakezdés előtt állék szívesen dolgoznának a KPMG-nél, az Ernst & Youngnál, de a kormányzati szervek és a PricewaterhouseCoopers is csábítja őket. A közel kétezer utolsó, illetve utolsó előtti éves főiskolás és egyetemista megkérdezésével készült kutatés adatai egyértelműen révilágítottak: tavaly a big four tagjai népszerűbb álommunkahelynek bizonyultak, mint a technolégiai nagyvállalatok. Érdekesség, hogy míg 2005-ben a munkahelyi légkör és az előrelépési lehetőségek alapján választották ki a fiatalok, hogy melyik a nekik legszimpatikusabb vállalat, addig tavaly toronymagasan a kezdő fizetés nagysága volt a legnagyobb vonzerő. Az AIESEC és a Karrierklub felméréséből az is kiderült, hogy mik a hazai cégek erősségei és gyengeségei. Például az OTP-nél a legnagyobb előny a vállalat jó hírneve. Ugyanez vonzza a fiatalokat a Nokia, a Deloitte, a Mol csoport esetében is, sőt az Erste és az MKB Bank kapcsán is. A jó kezdő fizetés miatt a pályakezdés előtt állék szívesen választanák a Philipset, a KPMG-t, a Raiffeisen Bankot, az IBM-et és a General Electricset. Az előrelépési lehetőség miatt csábíté munkahelynek tűnik a Capgemini Magyarország, a PricewaterhouseCoopers, az ExxonMobil és az E-On Hungária. A rugalmas vezetési stílus is vonzé a fiatalok számára, ezért szívesen helyezkednének el a Borsodi Sörgyárnál, a Graphisoftnál, az IKEA-nál és a Microsoftnál is.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)