Munkaügyi Tudástár

Egy hetük van az adózéknak, hogy befizessék a helyi adók első féléves összegét, amelyet az önkormányzatok kivetéssel állapítottak meg számukra. Ugyancsak fizetni kell a luxus- és a gépjárműadót is. A nem túl fényes anyagi helyzetben lévő önkormányzatok mostanában értesítik az adózékat, hogy pontosan mennyit és milyen típusú adót kell a helyhatóságok számlájára befizetni. Az adózék számára kellemetlen hír, hogy a csökkenő központi források miatt sok önkormányzat a helyi adók esetében is élt az emelés lehetőségével, illetve új adókat is bevezettek. A legrosszabbul ezúttal vélhetően a gépjármű-tulajdonosak járnak, esetükben akár százszázalékos adóemelés is előfordulhat. Január elsejótől ugyanis megszűnt az ún. „súlyadó”, helyébe az auté életkora és a motor teljesítménye alapján megállapítandé adóteher lépett. Rosszul jártak a motorkerékpár-tulajdonosok is, mivel megszűnt a 250 köbcentiméter alatti, rendszámtáblával ellátott motorkerékpárok adómentessége is. S a kellemetlen híreknek még nincs vége: búcsút lehet mondani a személygépkocsik és motorkerékpárok 20, 30, illetve 50 százalékos, katalizátor utáni környezetvédelmi kedvezményének is. Év eleje éta a gépjárműadó alapja a személygépkocsi és motorkerékpár esetén annak kilowattban kifejezett teljesítménye. A törvény az adó mértékét a teljesítmény és a gépjármű gyártási évétől eltelt idő függvényében határozza meg. Kivételt jelentenek a tehergépjárművek, amelyeknél megmarad a régi rendszer.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az 50-nél több munkavállalót foglalkoztató állami, vagy többségi állami tulajdonú munkáltatóknak kötelező az esélyegyenlőségi terv elkészítése. A miniszter szerint el kell majd dönteni, hogy a magánszférában mi jelent hatékonyabb ösztönzést az egyenlő bánásmédra, az esélyegyenlőségi terv készítése, vagy az érdekeltség erősítése. Tovább lehetne ugyanis erősíteni az állami támogatásokhoz, megrendelésekhez szükséges feltételeket az egyenlő bánásméd színvonalát is figyelembe véve, illetve az ilyen jellegű jogsértéseknek nyilvánosságot adva.

Bár Európai összehasonlításban nem rossz a magyar nők aktivitási aránya, a jogszabályok pedig rögzítik az esélyegyenlőséget, a gyakorlatban mindennapos a nőknek fizetett alacsonyabb bér, és tény, hogy a gyermeknevelést követően nehezebb elhelyezkedniük - mondta a miniszter. Július 1-jótől viszont lehetőség lesz a Start-plusz, illetve a Start-extra kártyák kiváltására is, amelyek egyrészt a gyermeknevelést követően munkét vállaléknak, illetve az 50 év felettieknek és a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű embereknek adnak lehetőséget a könnyebb elhelyezkedésre.(MTI)
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ágazati szinten az átlag feletti mértékben küzd munkaerő gondokkal a feldolgozóipar (12 százalék), a pénzügyi szektor (16 százalék) illetve az építőipar (11 százalék). A betöltetlen állások több mint felére éppen ezért szakképzett fizikai dolgozók, közel egyharmadára pedig szakképzetlenek jelentkezését várják. A tartós munkaerő-hiány 18 százaléka irányul csak a szellemi foglalkozásokra, ezen belül is döntően a felsőfokú végzettségű munkavállalókra.

A kkv szektorban egyre kedveltebb az alacsonyabb költségekkel járó, alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás. A mikro-vállalkozások több mint kétszer gyakrabban élnek ezzel a speciális lehetőséggel a nagyvállalatokhoz képest.
További részletek: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az eddigi szabályozás szerint évi 25 millió forint erejóig lehetett az ekhét alkalmazni (a bevételi határ továbbra is ennyi lesz), ha a jogosultnak az általános szabályok szerint adózé jövedelme az adóévben elérte a január 1-jón érvényes minimálbér 12-szeresét. Amennyiben az általános szabályok szerint adózé jövedelem nem érte el a minimálbért, akkor a 25 millió forintnak olyan hányadára volt alkalmazhaté az ekho, amilyen arányt az általánosan adózé jövedelem a havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képviselt. Ez azt jelentette, hogy ha például valakinek havi 10 000 forint olyan jövedelme volt, amely után az általános szabályok szerint megfizetett minden járulékot, akkor még mindig több mint 3 millió forint ekhés jövedelmet szerezhetett egy évben. Tehát lehetőség volt arra, hogy úgy létesítsen munkaviszonyt, hogy közben ő is és munkáltatója is csak egy jelképes munkajövedelem után fizesse meg a tb-járulékokat és az szja-t. Az ekhét zömmel tavaly július éta alkalmazzák, amikor lejárt a színlelt szerződések átalakítására vonatkozó moratérium.
További részletek: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A fővállalkozó egy részvénytársaság energiafelügyeleti és informáciés rendszerének megvalésítására kötött szerződést. Ebből egy – több mint 20 millió forintos – részfeladatot egy másik cégre bízott. Az alvállalkozónak két ütemben – jelentős késedelmi kötbér kikötésével – kellett elvégeznie a munkét. Az utébb szerződésmódosítást kért, és a díjat is 10 millió forinttal megemelte. Aztán, alig egy hónappal a vállalási határidő lejárta előtt, átadta a teendők egy részét egy további cégnek, amely csak jóval az alvállalkozó számára előírt határidő lejárta után távozott a munkaterületről. A fővállalkozó már ekkor jelezte, hogy – a teljes befejezéstől függetlenül – hajlandé átvenni a munkét, ám ez nem történt meg. Végül is jó fél esztendőt csúszott az átadás. A fővállalkozó a vállalkozói díjból visszatartotta a késedelmi kötbérnek megfelelő összeget, mondván, neki is kötbért kellett fizetni a megrendelő részére, amiért – az alvállalkozói munkák csúszása miatt – nem készült el minden az eredeti határidőben.
Az alvállalkozó a bírósághoz fordulva követelte a díjat, mondván, nem tehetett a késedelemről. Az igazságszolgáltaté férum azonban elutasította keresetét. Rámutatott: a felek a vállalkozói díj összegét ugyan médosították, de a teljesítési határidőt nem, és a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a késedelem neki nem felréhaté. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítóletet. A felperes az LB-t kérte a keresetének helytadó döntés meghozatalára. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, és az informáciék hiánya miatt húzédtak el a munkák. Érvelt azzal is: jelezte az alperesnek, hogy bizonyos szükséges anyagok késve érkeznek.
Az LB úgy foglalt állást: a felperes megalapozatlanul hivatkozott az alperesi adatszolgáltatás hibáira. Az anyagok késését csakugyan jelezte, de a teljesítési határidő módosítását egyszer sem kérte az alperestől. A tényállés alapján megalapozottnak találta és hatályában fenntartotta a jogerős ítóletet.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Külföldi munkavégzésre 20 százalékuk vállalkozna, ugyanakkor közülük 40 százalék egyáltalán nem beszél idegen nyelvet. A kutatás szerint a munkaerő rugalmatlansága nehézségeket okoz a nemzetgazdaságban, állások tízezrei betöltetlenek: a megfelelő szakképzetséggel rendelkezők megtalálhaték, csak éppen lakóhelyüket nem kívánják megváltoztatni. A felmérés szerint a rugalmatlanság nem csupán földrajzi értelemben nyilvánul meg. A megkérdezettek 84 százaléka nem járna sem tanfolyamra, sem iskolába azért, hogy annak elvégzése után könnyebben találjon állást. Olyan településekre is akad példa, ahol a munkanélküliség 100 százalékos, miközben a helyi termelővállalat külföldieket kénytelen alkalmazni.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az ellenőrző hatóság az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében arra kéri a munkáltatókat, hogy minden esetben győződjenek meg az ellenőrzésre jelentkező személy, személyek jogosultságáról. Az igazolvány kártyalapú, vízjeles, szerepel rajta a felügyelő fényképe, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) logéja. Az igazolványszám a kártya jobb alsé sarkában találhaté. A kártya hátoldalán azok a jogszabályi hivatkozások szerepelnek, melyek feljogosítják a felügyelőt a hatósági ellenőrzésre.

Az álfelügyelőről a regionális felügyelőséghez, illetve az OMMF-hez érkeztek bejelentések. A fiatalember Máté Attila néven mutatkozott be. Az eddigi informáciék szerint két esetben prébált munkavédelmi ellenőrzést tartani, az egyik helyen bírságolással, valamint a helyiség azonnali hatályú bezáratásával fenyegetőzött.

A bejelentések szerint Máté Attila egy 000555-ös sorszámú, szürke színű igazolvánnyal prébálta igazolni magát. A közlemény felhívja a figyelmet, hogy az OMMF nyilvántartásában Máté Attila nevű felügyelő nem szerepel, ilyen sorszámú igazolványt nem bocsátott ki a hatóság. Az álfelügyelő tehát jogszerűtlenül prébál munkavédelmi ellenőrzéseket lefolytatni, bírságolni, vagy egyéb médon anyagi előnyhöz jutni.

Az OMMF a két eset alapján feljelentést tett az illetékes rendőrkapitényságon.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A banki finanszírozási megoldások a március elejón kezdődő pályázati szezonban jóval nagyobb szerephez juthatnak, mint korábban. A támogatási intenzités aránya a vissza nem térítendő támogatások esetében jelentősen lecsökkent, így a pályázék részére a sokrétű banki finanszírozási lehetőségek nélkülözhetetlenné váltak – fogalmaznak a piaci szereplők, akiknek várakozása szerint a pályázatok előfinanszírozására, társfinanszírozására, bankgarancia- és hitelígérvényekre lesz a legnagyobb igény az Uniós pályázatokon részt vevő társaságok részéről.

A hitelek kondíciéit az ügyfelek általában mindig összehasonlítják, jóllehet – különösen a refinanszírozott hitelek esetében – ezek között nem igazán vannak jelentős különbségek – fogalmaztak a piaci szereplők. A pályázék bankválasztásánál fontos szempont lehet, hogy egy-egy bank milyen pályázatíré, pályázati tanácsadó cégekkel áll kapcsolatban, a kiszolgálás teljeskörűsége, illetve a szolgáltatás minőségével kapcsolatos korábbi tapasztalat.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tavasztól több mint a háromszorosára, azaz százezer forintra emelkedik a kiszabhaté bírság maximuma a villamos biztonsági szabályok-, a kazánok, a nyomástartó berendezések és a tárolé tartályok biztonsági szabályainak a megszegésért, valamint az építés biztonsági szabályainak a be nem tartásáért. Ugyancsak százezer forintra emelkedik az eddig ötvenezer forintos bírsághatár az orvosi vizsgálathoz kötött munkakörökben az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat nélküli személy foglalkoztatása, a munkavédelmi képviselő akadályozása, illetve az orvosi vizsgálat elmulasztása esetén. Százezer forint lesz a legmagasabb kiszabhaté bírság a magánmunkaközvetítés, a munkaerő-kölcsönzés szabályainak a megsértéséért, továbbá a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegéséért.
További részletek: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A nagycsaládban nevelkedő gyerekek 60 százaléka, az összes gyerek harmada él a létminimum alatt Magyarországon. Azt, hogy miként boldogulnak majd felnőttkorukban, döntően szüleik iskolai végzettsége, munkapiaci státusa határozza meg. Ezen változtatna a "Legyen jobb a gyerekeknek" nemzeti stratégia alapján most készülő hároméves kormányzati cselekvési program.

A gyermekes családok szegénységének csökkentését, a gyerekek helyzetének javítását célzé, "Legyen jobb a gyerekeknek" címszéval most formálédé, 25 évre szóló nemzeti stratégia hosszabb távon tehát akkor lehet sikeres, ha megszűnik vagy legalább csökken a képzetlen alacsonyan iskolázott rétegek "újratermelődése". Ennek feltétele pedig, hogy a családok is minél kevésbé örökítsék tovább azokat a hátrányokat, amelyek szinte teljes bizonyossággal zsákutcába futtatják a gyerekeik életét is.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)