Munkaügyi Tudástár

Spanyolországban és Dániában volt átlagosan a legtöbb munkabeszüntetés az EU tagállamai közül a 2005-ig tartó tízéves időszakban. Ezzel szemben a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-Európai tagországokban, így hazánkban is alig került sor sztrájkokra – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) most kiadott összehasonlításából, amelyet az EU és az OECD adatai alapján állítottak össze. Az 1996–2005 közötti tíz esztendő folyamán Spanyolországban 186, Dániában 165, míg Magyarországon 2, Lengyelországban pedig 1 volt évente az ezer munkavállalórajutó sztrájknapok száma átlagosan. Németország és Hollandia szintén sereghajténak számít ezen a téren, 3, illetve 8 napos átlagával. Olaszország (99), Finnország (74) és Franciaország (53 nap) viszont inkább a „sztrájknagyhatalmak” közé tartozik.

Az egyes évek adataiban ugyanakkor sokszor nem tükröződik ez a sorrend, és az egyes országoknál a számok igen szélsőségesek. Ezeket az ONS-tanulmány összeállítéi szerint évatosan kell kezelni, mivel a kilengések gyakran egyetlen esemény, nem pedig egy általános tendencia következményei. Így például Finnország 2005-ös 322 napja egyetlen ipari szektor leállásának a következménye, Dánia 1317 napja a közszféra sztrájkja miatt jött ki 1998-ban, Ausztria 398 napja pedig a kormány 2003-as átfogé nyugdíjreform-kísérletére adott válasz volt. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy a sztrájkhajlandéság nemcsak időben, de az ágazatok között is egyenetlenül oszlik meg. Míg az iparban vagy a közlekedési szektorban meglehetősen nagy eséllyel fordulnak elő munkabeszüntetések, a mezőgazdaságban igen ritkák. Jéllehet a 2007-es ONS-tanulmány legfrissebb adatai 2005-ből származnak, az elmúlt fél-egy évet sem nevezhetnénk eseménytelennek. A 2006-os év kétségtelenül legnagyobb megmozdulása a német közalkalmazotti szakszervezet, a Ver.di által szervezett sztrájk volt. A közszféra dolgozói három és fél hónapon át tartottak részleges vagy teljes munkabeszüntetést, mert a tartományok 38-ról 40 érára kívánták emelni a heti munkaidőt.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Azokban a szakmákban, ahol a magyar munkaerőpiac pétlélagos munkaerőt igényel, 1458 esetben kaptak automatikusan munkavállalási engedélyt a nálunk dolgozni kíváné román, illetve bolgár állampolgárok. Ezen felül az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2007. első negyedévében a két új tagország munkavállalói számára 3457 munkavállalási engedélyt állítottak ki az általános szabályok szerint a munkaügyi központok. (Ez annyit jelent, hogy az engedélyt a helyi munkaerőpiaci vizsgálat után kapták meg az érintettek.) Ezen kívül 1137 zöldkártya igazolást adtak ki román, illetve bolgár munkavállalók részére. Ez összesen 6052 munkavállalalét érint.

A román állampolgárok foglalkoztatása elsősorban a központi, illetve a dél-alföldi régiéban történik. (Bolgár állampolgárok alig kívánnak nálunk dolgozni.)

Az új Uniós tagállamok munkavállalóinak foglalkoztatását kormányrendelet szabályozza. Eszerint Magyarország negyedévente felülvizsgálja azon foglalkozások listáját - a szociális partnerek véleményét is figyelembe véve - amelyek esetében automatikusan megkapják az engedélyt az új Uniós tagországok munkavállalói. A munkaügyi központok eddigi tapasztalatai azt mutatják, 16 foglalkozással érdemes lenne a listát bővíteni. Ezek közé tartozik az ügynök, a vásári árus, a felszolgáló, a tetőfedő, a bádogos, a tehergépkocsi-vezető. Megítólésünk szerint a bevezetett munkaerőpiaci szabályozás elérte legfontosabb célját: megkönnyítette a munkavállalást ott, ahol a magyar gazdaságnak pétlélagos munkaerőforrásra van szüksége és megakadályozta a munkaerő-felesleg kialakulását.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A német gazdaság fellendülését immár nemcsak az ígéretes számok jelzik (kétszázalékos növekedés, csökkenő deficit és munkanélküliség), hanem az is, hogy ismét előkerült a régi vita: nem kellene-e megnyitni végre a német munkaerőpiacot a külföldiek, elsősorban a kelet-Európai EU-tagállamok előtt?

A kérdést Michael Glos (CSU) gazdasági miniszter vetette fel, akire a nagypolitikában gyakran legyinteni szoktak, most viszont a lényegre tapintott. Hiába van még mindig négymillió ember munka nélkül, egyes ágazatokban - a távközlésben, az informatikában, a szolgáltaté szektorokban és az általános mérnöki munkakörökben - máris munkaerőhiányra panaszkodnak a német vállalatok. Glos ezért azt javasolta, hogy mielőbb oldják fel a kelet-Európai EU-tagállamokat sújtó korlátozásokat, sőt, könnyítsék meg az EU-n kívüliek dolgát is a német munkaerőpiacon. Utébbiak a jelenlegi bevándorlási törvény szerint csak 85 ezer Euró bruttó évi fizetés fölött kapnak tartózkodási engedélyt - ez pedig még a német vállalati szférában is kiugréan magas fizetésnek számít. Tavaly összesen ezer munkavállalási engedélyt adtak ki EU-n kívülieknek, így aztán kár azzal érvelni, hogy ők vennék el a munkét a németek elől.

A kelet-Európaiakkal més a helyzet, ők 2009 előtt munkavállalóként hivatalosan elvileg nem kaphatnak munkét. Jönnek tehát nem hivatalosan, a német mezőgazdaság például aligha működne lengyel idénymunkások nélkül. Ha Berlin megnyitná munkaerőpiacát, akkor esetleg a képzettebb kelet-Európai agyakból is profitálhatna. Glos javaslatát - mint ahogy azt várni lehetett - a testvérpárt CDU évatos támogatásáról biztosította. Laurenz Meyer, a CDU-frakcié gazdasági szakértője azt is felvetette, hogy a cégek alkalmazhassanak EU-n kívüli munkaerőt a 85 ezer Eurós éves fizetésnél olcsébban is - ha cserében ugyanannyi helyi munkanélkülit is felvesznek. Így a kecske is jóllakna és a káposzta is megmaradna: vagyis a német cégek sem feledkeznének meg saját társadalmukkal szembeni kötelességeikről - érvelt Meyer.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Akik vállalkozásba fognak, az ehhez szükséges informatikai tudást szerezhetik meg, a már vállalkozó nők pedig a fejlődésükhöz szükséges tanácsadást, tréninget, szakmai képzést kaphatnak.

A Budapesti Politechnikum Alapítványnál április végéig lehet jelentkezni. A májusban indulé képzésekhez az alapítvány 11 millió forintos keretet nyer a Nemzeti Fejlesztési Tervből.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A módosítás szerint a munkáltató nem hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, vagy a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásolé okra a szabadság egynegyed részének a következő évre történő átvitelekor, ha ezek a problémák évközben a szabadság teljes kiadásával is megoldhatók. A törvénymódosítás szerint amennyiben a munkáltatónak sikerül megegyezni a szakszervezettel, vagy a szakszervezetekkel, akkor a kollektív szerződésben szerepelhet, hogy a szabadság egynegyed részét az esedékességi évet követő március vége helyett június végéig lehet átvinni.

Átmeneti rendelkezésként a múlt évre járó, a korábbi szabályok szerint ki nem adott szabadságnál még nem a március végi időpontot kell figyelembe venni, ezek a szabadságok az idén még kiadhaték szeptember végéig.

Az új szabályok szerint a munkavállalók indokolt esetben összesen három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes 15 napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek. Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejót eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb kell jelezni a munkáltatónak. Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívhaté. A munkáltató igényére ugyanakkor az igénybevétel indokoltságát igazolni kell.

A korábbi szabályok szerint a munkáltató akár a munkavállaló által meghatározhaté egynegyed részen felüli háromnegyed részt is átütemezhette a következő évre, sőt az egész szabadságot, ha a munkavállaló nem használta ki az egynegyed rész igénybevételét. A korábbi szabályok szerint következő évben június végéig kellett kiadni ezt az átütemezett szabadságot, de kollektív szerződés esetén ez lehetett akár december végi időpont is.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem véletlen, hogy most jelent meg ez a kis kötet, hiszen hamarosan frissen diplomázék ezrei jelennek meg a munkaerőpiacon. Csodálkozva néznek szét az ismeretlen világban, most döbbenve rá: ezennel a tojáshéj utolsó darabkája is lehullt róluk, maguknak kell az életük irányítását kézbe venni. Elsősorban nekik ajánlhaték a csokorba gyűjtött hasznos tanácsok. A szerző, aki a Világgazdaság munkatársaként évek éta szinte megszállottan kutatja, mi a siker, az életet teljessé tevő karrier titka, most megosztja tapasztalatait az olvasékkal. Számos kitűnő szakember csatlakozik hozzá, akiktől megtudhatják a fiatalok, hogyan „adhatják el” magukat, milyen szituáciékra számíthatnak a munkahelykeresés során. S azt is, hogy az új állásban miképpen lehet karrierjüket (tovább)építeni.

Koczé Ildiké: Karrierklinika, a H-Revolúcié Kft. kiadásában, 2007, 183 oldal
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem is olyan nagy kaland egy évet eltölteni külföldön - ezzel nyugtatta Kriszti a szüleit, amikor másodéves egyetemistaként előállt az ötlettel: egy évet Angliában töltene nyelvtanulással. Kiválasztott egy ügynökséget a hálén, amely a nyelviskola mellett családoknál gyerekfelügyelet fejében szállást, ellátást ígért. Reggel iskolába kellett vinnie a család két - öt- és hétéves - gyerekét, délután hazahozni őket, és kicsit játszani velük, ebből állt a munkája. Jutott idő a tanulásra és még némi mellékes pénzkeresetre is, esti bébicsőszködéssel. Kedves volt a család, sokat beszélgettek vele, meséltették az országról, ahonnan jött, és segítettek neki az alkalmi munkák megtalálásában is.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A bizottság álláspontja az, hogy a magyar iparűzési adó nem forgalmi adó jellegű, vagyis kivetése nem sérti azt az Uniós szabályt, hogy egy tagállamban csak egyfajta forgalmi adót lehet kivetni, ami Magyarország esetében az áfa - erősítette meg Kovács Lászlé az MTI értesülését a hírügynökség brüsszeli tudésítéjának nyilatkozva. Az Európai Bíréság a brüsszeli bizottság mellett bekéri a Pénzügyminisztérium véleményét is, valamint az érintett, az eljáróst kezdeményező cégek véleményét.

A luxemburgi székhelyű Uniós bíróság azt követően fordult állásfoglalásért Brüsszelhez, hogy Magyarországról néhány cég megkeresése alapján két bíróság (a Zala megyei és a fővárosi) jogértelmezést kért tőle a témáról. Az Európai Bíréság az ilyenkor szokásos eljárós szerint véleményt kért az Európai Bizottság jogi szolgálatától is, amely az adó- és vámügyi főigazgatóság szakmai álláspontja alapján készítette el pozícióját.

A bíróság véleményt kér emellett arról is, hogy az érintettek szükségesnek tartják-e tárgyalás lefolytatását. Az Európai Bizottság álláspontját képviselő jogi szolgálat tárgyalást nem tart szükségesnek. Amennyiben a PM és az érintett cégek sem tartják ezt szükségesnek, akkor a bíróság legkésőbb ez év őszén meghozza a döntést, amely a hasonlé olasz adó ügyét alapul véve az iparűzési adót nem fogja a közösségi jogrenddel ellentétesnek minősíteni, így azt nem kell megszüntetni.

Amennyiben bármelyik fél ragaszkodik a tárgyaláshoz, az értelemszerűen késleltetni fogja a bíróság döntését, de annak lényegét minden valészínűség szerint nem fogja befolyásolni - tette hozzá Kovács Lászlé. Korábbi értesülések szerint az Uniós bírósági döntésnek 300-500 milliárd forintos kihatása lehet.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az APEH az idén kiemelten vizsgálja a transzferárazással kapcsolatos előírások betartását. A dokumentáciés kötelezettség elmulasztása, illetve az ezzel kapcsolatos iratmegőrzési követelmény megsértése esetén maximum 2 millió forintos mulasztási bírság vethető ki, mégpedig (hiányzé) dokumentáciénként – legalábbis ez áll az adóhivatal állásfoglalásában. Mivel a dokumentáciét szerződésenként kell elkészíteni, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiányzé vagy nem megfelelően elkészített papírmunka miatt szerződésenként szabhaté ki a büntetés.

Ez viszont számos új kérdést vet fel a Deloitte adószakértői szerint. Kérdéses például, hogy ha a 18/2003. számú PM-rendelet szellemében összevontan is dokumentálhaté szerződések kapcsán mulaszt az adózé, úgy az összevont dokumentácié hiányára tekintettel egyszer, vagy pedig az összevonés alá eső szerződések tényleges számának megfelelően határozzák-e majd meg a mulasztási bírságot. Az első verzié értelmezési vitába sodorhatja az APEH-et, hiszen az ellenőrzéskor a revizoroknak kellene azt mérlegelniük, hogy mely szerződések vonhaték öszsze, márpedig ennek megítólése sokszor nem egyértelmű. A végleges választ nagy valészínűséggel csak az ellenőrzési gyakorlat adja majd meg. Az is tisztázásra vár, hogyan fogják a mulasztási bírságot olyan esetekben megállapítani, amikor a kérdéses vállalatközi ügyletekről nem áll rendelkezésre írásbeli szerződés, vagy éppenséggel egy írásos szerződés számos tranzakciétípust is lefed, amelyekre külön dokumentácié készítése lenne célszerű.

Az APEH szerint az eredetileg határozatlan időre kötött (keret)szerződésekre abban az esetben készíthető egyszerűsített dokumentácié, amikor a szerződést a nyilvántartás elkészítéséig felmondják (legkésőbb a társaságiadó-bevallás benyújtásának napjáig). Ekkor ugyanis már megállapítható lesz, hogy a vonatkozó ügyletérték szokásos piaci áron számítva nem éri el az 50 millió forintot – ez ugyanis a feltétele annak, hogy az adózé élhessen az egyszerűsített dokumentácié készítésének lehetőségével.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A gazdálkodékhoz, foglalkoztatókhoz, munkadókhoz címzett felhívást Karácsony Mihály, a MNÜA kuratériumi elnöke és Kormosné Debreceni Zsuzsa, a NOE ügyvivője ünnepélyes keretek között pénteken írta alá a Szociális és Családügyi Minisztériumban.

"A nagycsaládosokat érinti legjobban az a társadalmi kihívás, ami tetten érhető a gyermekszegénységben, általában a nehezebb élethelyzetben, a szegénysorban" - hangsúlyozta a miniszter. Ezért a a közös felhívás mellett azt is üdvözölte, hogy a MNÜA szándékában áll, hogy a nehéz sorú, több gyermeket nevelő családok számára a közeljövőben pályázatot ír ki fél milliárd forint értékben üdülési csekkek elnyerésére.

Kiss Péter külön kiemelte, hogy a kedvezményes üdülési csekk rendkívül népszerű, tavaly 600 ezer munkavállaló kapott ilyet összesen 15 milliárd forint értékben. Hozzátette: ez a trend folytatódik, hiszen 2007 első negyedévében a munkadók 5,5 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket 254 ezer munkavállaló részére. A felhívásban a két civil szervezet arra kéri a gazdálkodékat, foglalkoztatókat, munkadókat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a munkavállalók és azok családtagjainak üdülésére, kikapcsolédására, felfrissülésére.

avasolják, alkalmazzák az üdülési csekk vásárlásához kötődő, az adótörvényekben biztosított kedvezményeket, hogy mind több gyermekes család számára legyen elérhető a közös pihenés, rekreácié.

Az üdülési csekkel rendelkezők ez év január elsejótől mintegy 7.000 üdülési, pihenési, kikapcsolédási egészség-megőrzési, betegség-megelőzési és szabadidős sportolási lehetőséget nyújté szolgáltaténál használhatják fel fizetésre bénjaikat, ami a duplája a tavalyinak - derül ki az MNÜA tájókoztatójából.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)