Munkaügyi Tudástár

Ha a vezető vagy a HR-es a stresszinterjú mellett dönt, néhány alapelvet mindenképpen szem előtt kell tartania. Például azt, hogy ezt a fajta interjút nem végezheti akárki. Az interjúztaté csak olyan személy lehet, aki megfelelő szakképzettséggel bír. „A HR-végzettség mellett lehetőleg pszicholégus diplomája is legyen és az sem árt, ha legalább ötéves releváns tapasztalat van a háta mögött” – mondta Kőrösi Márta, a Humánmanufaktúra munkatársa. Hozzátette, hogy az interjúztaténak is megfelelően fel kell készülnie, nem szabad „ad hoc” médon kritizálni a jelöltet, ekkor ugyanis nem fogják tudni összehasonlítani a jelölteket egymással.

A kérdésekre adott válaszok mellett a testbeszédet is figyelni kell: lehet, hogy a beszélő hangja nyugodt, és a válasz is megfelelő, de árulkodé lehet, ha a keze remeg, vagy sokat fészkelődik. Ugyanakkor nem szabad túlértékelni sem ezeket: a stresszinterjú ugyanis egy felfokozott helyzet, amikor a jelöltek nagy nyomés alatt vannak – de elképzelhető, hogy a mindennapokban másként reagálnak. Többek között ezért is kell arra figyelni, hogy ne maradjanak sérülések a jelöltben az interjú végén.

„Ha ezekre nem figyelünk, nem csak egy vagy több értékes jelöltet veszítünk el, hanem a kiválasztás ideje és költségét is növeljük” – mondta Kőrösi Márta. „Ugyanakkor ártunk a cégünk hírnevének is, hiszen a negatív reklám gyorsan terjed.”
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tanuljon valaki adótanácsadónak, egészségügyi menedzsernek vagy épp elektroműszerésznek, ha felnőttként szerzi meg az oklevelét, akkor a felnőttképzési intézménynek hamarosan adatot kell szolgáltatnia a képzésben részt vevő vizsgáiról, illetve a szakképesítés hasznosításáról, például szerzett-e a felnőtt új állást vele, megtartotta-e a régit. A regionális pályakövetési rendszer számára különösen akkor lesz fontos adatokat szolgáltatni, ha a képzés állami és Európai Uniós források terhére valésul meg. Többek között ezt a regulát tartalmazza a lapunk birtokába került szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazé előterjesztés.

Nemcsak erre érdemes figyelniük majd az intézményeknek, hanem arra is, hogy az általuk folytatott képzéseket hivatalosan nyilvántartják-e, illetve az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplők esetében a gyakorlati oktatást a szakmai és a vizsgakövetelményeknek megfelelően végzik-e. Szeptembertől ugyanis ezeket is ellenőrizheti az állami foglalkoztatási szerv, amely komoly bírságot réhat ki a felnőttképzőre, ha nincs minden rendben. Ha például a szervezett felnőttképzést nem tartják nyilván, akkor a szankcié a minimálbér nyolcszorosa lehet, sőt, a képzéstől is eltilthatják a vállalkozást.

A szakanyag elismeri, hogy a mesterségesen deformált képzési struktúrát csak a gazdaság szereplőinek fokozottabb bevonásával lehet helyrehozni. A törvénymódosításokat tartalmazé csomagban vélhetően épp ezért szerepel az újonnan alakulé térségi integrált szakképző központok (TISZK) átalakítása. A kormány tervei szerint a továbbiakban kétféle TISZK jöhet létre. Az „újak” (az önkormányzati fenntartású szakképző iskolák integrálásával) és a szakképzés-szervezési társulások (az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények fenntartóinak társulásával, beleértve a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási iskolákat is) kialakulásával létrejön egy olyan intézmény-fenntartói és intézményi hálézat, amelynek szakképzési feladatait (képzési struktúra, tanulólétszámok) regionális szinten koordinálják és vezérlik. Főleg a szakképzés-szervezési társulásokhoz valé csatlakozás biztosíthatja a „régi” 16 TISZK további működtetését, amelyekben eddig nem sikerült elérni, hogy az intézmény-fenntartói érdekek megtörjenek, s valóban a hiányszakmák képzése kerüljön a középpontba a slágerszakok helyett – ugyanis ez a cél. ősztől változhat a szakmai vizsgák ellenőrzésének rendszere is. Ha a honatyák megszavazzák a változásokat, újdonság lesz, hogy az adott szakképesítésért felelős miniszter az ágazati, sőt a munkaerő-piaci sajátosságokat figyelembe véve akár a vizsgaszabályzattól eltérő szakmai és vizsgakövetelményeket is előírhat.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A folyamatosan bővülő hazai járműipar szakemberhiányát csökkentheti a multinacionális cégek és az oktatási intézmények egyre szélesebb együttműködése.

A legnagyobb Európai autébeszállíté cég, a német Bosch az utébbi három évben több mint 300 millió Eurót fektetett be Magyarországon: Hatvanban, Miskolcon, Egerben és Budapesten már hétezer embert foglalkoztat, folyamatos bővüléséhez újabbakat keres. A Bosch 2000 éta működtet gépjármű-technikai fejlesztési központot Budapesten, és mérnökeinek számát a jelenlegi kétszázötvenről évente százzal akarja növelni. A képzett munkaerő iránt más vállatoknál is megnőtt az igény, amit csak az oktatási intézmények nagyobb támogatásával lehet kielégíteni.

A Miskolci Műszaki Egyetem után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökképzésébe is beszállt a német vállalat. A minap felavatott gépjármű-elektronikai laboratériumot a Méréstechnikai és Informatikai Tanszék üzemelteti. Az egyetem nyolc karán jelenleg 24 ezren tanulnak. Henk Becker, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója elmondta, hogy az eddig 32 ezer Euróval támogatott gépészmérnöki és informatikai fakultások laborhelyein a hallgatók ugyanolyan berendezéseket használhatnak, mint a cég fejlesztői. A tanszék laborautéjával vizsgálni lehet a gépjárművek hálézatait, a többi között azt, hogyan kommunikálnak egymással a motorvezérlések, az automata sebességválték, az ablakemelők, a napfénytető-mozgaték és a többi komponensek elektronikái.

A Bosch ebben az évben húszmillió forinttal támogatja a gépészmérnöki és informatikai fakultásokat, és további 45 millió forintot folyósít kutatási és fejlesztési megbízásokba, ezenkívül húsz hallgatónak kínál szakmai gyakorlatot a Bosch magyarországi vállalatainál és a Karlsruhe-i Egyetemen. A Robert Bosch Mechatronikai Tanszék az első iparvállalat által alapított egyetemi tanszék 1945 éta, a magyarországi céget ezért a kezdeményezéséért a Kármán Tédor-díjjal tüntették ki.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A program a korábbi elemekre építkezik, de az idén először egységes módszertan szerint szervezik meg a diplomás fiatalok foglalkoztatását - mondta Szetey Gábor. Hozzátette: a pályázék kiválasztása is egységes elvek szerint történik. A program fontosságáról szélva Szetey Gábor elmondta: a közigazgatásnak szüksége van tehetséges pályakezdő, akár több idegen nyelvet is beszélő fiatalokra, különösen azért, mert 2011-ben Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, amelyhez nélkülözhetetlen a nagy létszámú jól képzett szakember. A szeptemberben indulé programban 150 ösztöndíjas vehet részt, ők az egyéves program alatt megismerhetik a közigazgatás rendszerét, és emellett havonta bruttó 160 ezer forintot kapnak.

Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára emlékeztetett: 2003-ban és 2004-ben kísérleti jelleggel az akkori munkaügyi minisztérium elindította a gyakorlati képzést nyújté ösztöndíjas programot. Az ösztöndíjasok nagy többsége kinevezést is kapott a program végeztével - jegyezte meg. A pályázati feltételek a munkaügyi tárca és az államtitkárság internetes honlapján olvashaték. A pályázatokat június végéig lehet beadni.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Fizetést ugyan nem kaptak, de a legtöbb költségüket megtérítették. A résztvevők egyharmada azéta álláshoz jutott, mások külföldön tanulnak tovább. A következő programra még április végéig lehet pályázni.

A tavaly májusban indult 10 hónapos programról most készültek el az első értékelések. A civil kezdeményezés célja elsősorban az, hogy a pályakezdőket munkatapasztalathoz juttassa. Vagyis az a fiatal, aki az ÖTLET programra jelentkezett, munkét kapott: 10 hónapon át dolgozhatott szakemberek oldalán. Az első programra országszerte 181 fiatal jelentkezett, őket 117 intézmény vagy civilszervezet fogadta be, ahol mentori szolgáltatást is biztosítottak nekik.

A pályakezdők fizetést nem kaptak, viszont többféle juttatás is megillette őket. Például a folyamatos, tíz hónapos baleset- és felelősségbiztosítás, az étkezési és a szállásköltség-támogatás, abban az esetben, ha a fiatal a lakóhelyétől távolabb önkénteskedik. Emellett megtérítették a telefonköltséget és az útiköltséget is, valamint képzési vagy továbbképzési támogatást is kaptak. Egyes munkakörökhöz járt a munkaruházati támogatás, illetve ha kiemelkedően jól végezték munkájukat, jutalmat is kaptak.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Brutté 160 ezer forintos fizetésért körülbelül százötven pályakezdőnek kínál ösztöndíjas álláslehetőséget a központi közigazgatás. A Miniszterelnöki Hivatal mellett tíz szaktárca alkalmazza majd egy éven keresztül azokat a fiatalokat, akik két éven belül szerezték a diplomájukat, nem töltötték még be a 30. életévüket, nem volt még állásuk, jogosultak a Start kártya kiváltására, és megfelelnek a kiválasztás követelményeinek – jelentette be tegnap Szetey Gábor. A kormányzati személyügyekért felelős államtitkár lapunknak elmondta, a központi közigazgatásban év elejón befejeződött a létszámcsökkentés, a 6300 foglalkoztatotti állomány marad, a vérfrissítésre és a fiatalításra viszont szükség van. Mivel 1–3 éven belül a központi közigazgatásban dolgozók egyötöde eléri a nyugdíjkorhatárt, a program azt is célozza, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottak közül a legtehetségesebbek utánpétlássá, fiatal köztisztviselőkké váljanak – fogalmazott. Székely Judit, a munkaügyi tárca szakállamtitkára érdeklődésünkre elmondta, a foglalkoztatást vállalé tárcák igénybe vehetik a Start kártya által biztosított kedvezményt, vagyis az első évben a minisztérium a havi bruttó kereset 15 százalékét fizeti csak be járulékként, a második évben a 25 százalékét. A Munkaerő-piaci Alapból 246 millió forintot különítettek el a fizetésekre, a program költségeire. Mivel regisztrált álláskeresők is jelentkezhetnek az ösztöndíjra, várhatéan azokat is segíthetik a tárcák, akik eddig képtelenek voltak elhelyezkedni. Az adatok szerint egyébként március végén a 453 ezer regisztrált álláskeresőből közel 19 ezer volt a diplomás; számuk – ahogy az előző években is – augusztusban tetőzik.

Mindkét szakember úgy véli, nem lesz gond abból, hogy a közigazgatásban lévők féltenék az állásukat a fiataloktól, s így nem a legtehetségesebbeket választanák ki. Az állásinterjúkat ugyanis a kormányzati személyügyekért felelős államtitkárság szervezi, a kreativitás, a rátermettség mellett a nyelvtudás milyenségét is vizsgálják, sőt úgynevezett Assessment Center, vagyis értékelő központ segíti majd a fiatalok kiválasztását. Itt akár helyzetgyakorlatokat is meg kell oldaniuk, teszteket is ki kell tölteniük azoknak a pályakezdőknek, akik a központi közigazgatásban kívánnak tapasztalatot szerezni. Jelentkezni június 30-ig lehet, a kiválasztés augusztusban lesz, s a program szeptemberben el is indul. KI
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egy felmérés szerint az iskolából kikerülő fiatalok csaknem 80 százaléka csalédott, amikor dolgozni kezd. Ez - bár más-més arányban - a szakmunkásokra, az érettségizettekre és a diplomásokra egyaránt vonatkozik.

"Nem ezt vártuk, nem erre tanítottak, nem erre készítettek fel" - mondják szinte egyöntetűen a fiatalok. A munkáltatók - évek éta - ugyanezt szajkézzák. Nem kapnak megfelelő képzettségű, és hozzáállású pályakezdőket. Pedig meg is fizetnék őket - szerintük nem is rosszul. Egy mérnök kezdő fizetése 250 ezer forint körül van, és egy jól képzett esztergályos is hasonlé összegre számíthat. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat azonban ritkán találkozik: szükség lehet némi át- és továbbképzésre, a fiatalok azonban úgy gondolják, eleget ültek már az iskolapadban. Most már keresni szeretnének, lehetőleg sokat, érdekes, változatos munkával, de azért maradjon elég szabadidő szérakozásra, utazásra, s majd persze a családra is.

Mindez rendben is lenne. Csakhogy a munkáltatók strapabíré, magánélettel szinte nem rendelkező munkatársakat keresnek, akik alkalmazkodnak az olykor hektikus munkarendhez, és teljesen azonosulnak a társaság céljaival. A végzettség néha másodlagos szempont: a lényeg, hogy az új kolléga sokat és nagyon tudjon dolgozni.

Csakhogy ez az, amire senki nem tanította meg őket. Magyarországon a 24 évnél fiatalabbak alig ötöde dolgozik - vagy dolgozott, akár időszakosan, alkalmi jelleggel -, míg Hollandiában a kétharmaduk. Sovány vigasz, hogy ez az arány a többi volt szocialista országban sem jobb. Az is köztudomású, hogy Eurépában a munkaképes korú lakosság körében Magyarországon a legmagasabb az inaktívak, azaz (hivatalosan) nem dolgozók aránya. Egyre több fiatal éli mindennapjait úgy, hogy nem dolgozik, nem is tanul, csak úgy "elvan", s a szülők tehetetlenek: "Dobjam ki az utcára?" - kérdezi a már nem olyan fiatal apa, aki éjt nappallá téve gürcöl családja megélhetéséért. Jé karban lévő nagymamáktól hallani: "Csak nem fog ez a szegény gyerek havi százezerért elmenni dolgozni?" S dugdossák a "szegény" ereje teljóben lévő huszonéves zsebébe a tízezreseket, nehogy valamiben hiányt szenvedjen.
Tobábbi részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Blend-a-med által 2007 elejón végzett felmérésben a megkérdezettek 62 százaléka gondolta úgy, hogy a szép mosolyú emberek sikeresebbek és könnyebben boldogulnak az életben.

A válaszadók többsége szerint a magyarok keveset mosolyognak, amiért a legtöbben a pesszimista alaptermészetüket tartották felelősnek. A munkahelyi problémák és a család okozta stressz második volt ezen a listán.

A lazaság segít az üzletben<>br> A mosolygást az mfor.hu által megkérdezett menedzserek is fontosnak tartották ahhoz, hogy eredményesek legyenek az üzleti életben. A laza magatartásnak kézzel foghaté előnyei is vannak - véli Horvát Zoltán, az Atlantis Child tréningcég tanácsadója.

Jé közérzettel olyan problémákra is megoldást lehet találni, amelyekkel szemben egyébként tanácstalanok lennénk. A szakember szerint a közvetlenség pozitív hatással lehet a kapcsolattartásra úgy a beosztottakkal, mint a felettesekkel, s egy bátoríté mosoly segíthet elkerülni a "lefelé taposé" imázst.
További részletek: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az állami adóhatóság kiemelt ellenőrzési célja az idén is a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásokhoz kapcsolédé adóalap-csökkentésének, adókedvezményének vizsgálata. Az adóhatóság eddig számos szabálytalanságot feltárt e kedvezmények vizsgálatánál, ám ezek többsége nem szándékos adóelkerülés volt, hanem az összetett, bonyolult törvényi szabályozásra vezethető vissza – tudtuk meg az APEH-ban. A társaságiadó-törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az adóév utolsó napján a mikro- és kisvállalkozásnál a korábban még használatba nem vett ingatlan, tenyészállat, valamint a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandé tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke. Kizárólag magánszemélyek tulajdonában lévő, nyereséges cégek élhetnek a törvényi lehetőséggel. Az adóalap-kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 2001-ben tízmillió, 2002-től pedig 30 millió forintnál.

Arról se feledkezzenek meg a cégek, hogy a kedvezményt bizonyos esetekben vissza kell fizetni. A jogszabály szerint ugyanis a beruházási kedvezmény igénybe vett összegének kétszeresével kell megnövelni a társaságiadó-alapot, ha a tárgyi eszközt, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe vették, az érvényesítést követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezik üzembe, az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyezték üzembe, üzemkörön kívüli ingatlanként hasznosítják vagy elidegenítik. Az ellenőrök ezzel kapcsolatban többször megállapították: az adózék figyelmen kívül hagyták, hogy a tárgyi eszközök közül csak az olyan műszaki berendezések, gépek, járművek üzembe helyezése érdekében elszámolt beruházási értéket lehet figyelembe venni adóalap-csökkentő tételként, ami közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét, ugyanakkor nem lehet kedvezményt elszámolni az egyéb berendezések beszerzésére, amelyek nem szolgálják közvetlenül a vállalkozás termelőtevékenységét, ilyen például az irodabútori. Gyakori hiba volt az is, hogy használt vagy felújított gép után akarták igénybe venni a kedvezményt, vagy a gépet annál korábban aktiválták, mint amikor a kedvezményt igénybe lehetett venni. Nem jár a kedvezmény az importált használt gép után sem. Többször előfordult az is, hogy a revízié helytelen költségráfordítás vagy árbevétel-elszámolás miatt csökkentette a vállalkozés adózás előtti eredményét, s ezáltal csökkenteni kellett az igénybe vehető beruházási adóalap-kedvezményt is.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A diákok 20-30 százaléka elolvassa az elé tett szöveget, de nem igazán érti - derül ki a tavaly készült kompetenciavizsgálatból, amelynek során a 6., 8. és a 10. osztályos diákok matematikai és olvasási-szövegértési teljesítményét mérték föl. Ennek az eredménynek már örülni kell, hiszen valamivel jobb, mint az előző években (a kompetenciavizsgálatot évről évre elvégzik az említett évfolyamokra járó diákok körében).

Minél idősebbek a diákok, annál nagyobb arányban vannak szövegértési nehézségeik: a 6. évfolyamon a diákok 20 százalékának, a 8. osztályban 28 százalékának, míg a 10. évfolyamon csaknem 30 százalékának van gondja a szövegek megértésével. Matematikából éppen fordított a helyzet: minél alacsonyabb évfolyamról van szé, annál kevesebb diák képes az egyszerű matematikai problémák megoldására. A 6. osztályban a tanulók 49 százalékának, 8. osztályban 44 százalékának, 10. évfolyamon pedig 37 százalékának van gondja az alapfogalmak használatával.

Ezek persze az átlageredmények: régiétól, településmérettől, iskolatípustól, nemtől és családi háttértől függően jelentős eltérések mutatkoznak. E tekintetben a vizsgálat több ponton is megerősítette a korábbi hazai és nemzetközi kutatási eredményeket.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)