Munkaügyi Tudástár

Ismerős szavak, ám az ezekkel kapcsolatos könyvelés, nyilvántartás, adatkezelés már kevésbé az. Pedig nagy odafigyelést és sok erőforrást igénylő feladathalmazról van szé. Miért ne lehetne ezeket a munkafolyamatokat is jelentősen megkönnyíteni? Erre szolgálnak a humánügyviteli szoftverek.

Tavaly májustól még csak a tízezer legnagyobb és a kiemelt adózéktól, illetve a havi és negyedéves adóbevallás benyújtéktól várta az APEH kötelezően a havi elektronikus adatszolgáltatást. Ez évtől már a többi munkáltatóra is vonatkozik az előírás. Az e-bevallás terheit nagymértékben csökkentheti, ha a feladatot humáninformatikai szoftver segítségével végzik el. A pontosan meghatározott és nyilvántartott bérek és járulékok miatt így szinte kizárt a hibás bevallás, ráadásul a program mindig ügyel a határidők betartására, ami segít elkerülni az esetleges büntetést.

Segítség a kisebbeknek is
2006-ban a többszöri és jelentős jogszabályváltozás, közülük is a havi elektronikus adatszolgáltatás bevezetése miatt megnőtt az érdeklődés a szakmailag és informatikailag is biztos hátterű humánügyviteli szoftverek iránt - mondja Kénya Lászlé, a VT-Soft Kft. humánügyviteli üzletágának igazgatója. Korábban jellemzően a nagyobb cégek keresték a megbízhaté, komoly ügyfélszolgálatot fenntartó bér- és tébészoftver-szállítét, ám ma már a kkv-szektor is egyre inkább olyan programot szeretne, ami mögött szakértői csapat és pontos, folyamatos jogszabálykövetés áll.

A kkv-k elsősorban a bérszámfejtő modul iránt érdeklődnek, de nem elhanyagolhaté a tb-, a humán- és kafetériamodul felhasználása sem. Ez utébbi önálléan vagy más bérrendszerrel együtt is működtethető. Sok cégnél jelentkeznek extraigények, mint például az emberierőforrás-gazdálkodást támogaté szoftverek. Ezek a megoldások a kkv-k körében néhány éve még ismeretlenek voltak, de ma már egy 200 fős társaság is igényli őket, ha nem akar lemaradni a konkurencia mögött.

A kkv-k körében a bérügyviteli rendszer megoldott, a humánügyvitel egyéb területein - például munkaidő-nyilvántartás, humánerőforrás-gazdálkodás - inkább csak egymástól függetlenül, elszigetelve alkalmaznak szoftvereket, s ezek a megoldások inkább csak a közép- és nagyvállalatokra jellemzőek - állítja Ocskay Szilárd, a piacvezető Nexon ügyvezető igazgatója.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csaknem 290 milliárd forintot költött a múlt évben a Munkaerőpiaci Alap, ennek legnagyobb részét, 85,5 milliárd forintot a munkanélküliek, újabb elnevezéssel álláskeresők ellátására fizették ki - tájókoztatták a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban az MTI-t.

A rehabilitációs célokra 55,2 milliárd forint jutott. Az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit javító képzésre, bér- és járuléktámogatásra, közhasznú foglalkoztatásra és més aktív eszközre 53,4 milliárd forintot fordítottak. Két éve a munkanélküliek ellátására 86,7 milliárd forintot, három éve 78,2 milliárd forintot használtak fel, ez a kiadási tétel - mint ahogy minden évben - tartalmazza a társadalombiztosításnak fizetett járulékot is.

A rehabilitációs kiadások két éve 55 milliárd forintot jelentettek, három éve pedig 34,3 milliárd forintot. Az elhelyezkedési lehetőségeket javító képzésre, bér- és járuléktámogatásra, közhasznú foglalkoztatásra és més aktív eszközre két éve 49,9 milliárd forintot, három éve 44,4 milliárd forint költött az alap. A múlt évben 30 milliárd forintot adott át az alap a központi költségvetésen keresztül az önkormányzatoknak a rendszeres szociális segélyre illetve az ennek igénybevételéhez szükséges közcélú munkák szervezésére. Két éve 29,3 milliárd forintot, három éve 36,3 milliárd forintot adtak át erre a célra. Nagyságrendben a következő kiadási tétel a munkaügyi intézményrendszer fenntartása, fejlesztése. Erre a múlt évben 22,3 forintot lehetett felhasználni.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Több tízmilliárdnyi extra bevételt tud be a gazdaság fehéredésének a kormány. A számokból és az érintett ágazatok képviselőinek véleményéből ám még csak az látszik: már nem éri meg alvé vállalkozásokat fenntartani, de a foglalkoztatottak fekete- és szürkezénáját még nem igazán sikerült feltörni.

Láthaté a gazdaságfehérítő lépések hatása - állítja a pénzügyi tárca. A minisztérium szerint tavaly 60 milliárd forintot hozott az államnak a járulékfizetők számának gyarapodása és az, hogy 110 ezren már nem a minimálbér, hanem annál magasabb összeg után fizetik a közterhet. (A 110 ezer legfeljebb a tizede azoknak, akik korábban is a minimálbér után vallottak és fizettek.) Arról egyelőre nem tud számokat mondani a szaktárca, hogy mennyi lehet az idén a fehéredésből fakadó extra bevétel. Összességében annyit tudni: 50 milliárdnyi pluszra számítanak, ám ez járulékból, személyi jövedelemadóból és jövedéki adóból tevődik össze.

Mindenesetre az első három hónapban befolyt járulékbevétel 18 százalékkal, 113 milliárd forinttal haladja meg az elmúlt évit. Ez azonban nyilván részben a magasabb járulékterhekkel, a váratlanul magas béremelkedéssel (bérinfláciéval), valamint a foglalkoztatás fehéredésével egyaránt magyarázhaté.

A szaktárcánál egyelőre azt mondják, a fehéredés tetten érhető az egyéni vállalkozók számának jelentősebb csökkenésében - feltételezhetően a kényszervállalkozók adják vissza az ipart -, valamint egyes ágazatokban (mint az építőipar) az átlagkeresetek emelkedésében.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Többek között Turisztikai rendezvényekre, kongresszusokra, Marketingeszközök, kiadványok, honlapok támogatása Tourinform-irodák támogatására írt ki pályázatot kilenc Turisztikai Régié. A pályázatok a turisztikai tranzakciék fejlődését hivatottak támogatni.
További részleteket az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján, a http://www.mth.gov.hu elérhetőségen olvashantak.
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A demográfiai helyzet Eurépában azokban az országokban a legrosszabb, ahol a döntéshozék is úgy gondolkoznak: a nőknek otthon a helyük. Sokkal előbbre mi sem tartunk, legalábbis annak a kutatásnak a tükrében, amely azt vizsgálta, milyen a gondolkodásmédja azoknak a férfiaknak, akik segíthetnék az esélyegyenlőséget a munkahelyeken.

"Hát képzelje el, milyen boldog az a nő, hogy most őneki figyelembe lett véve az, hogy úgy dolgozzon az a gép, hogy megfelelő magasságú legyen. Nem adhatok minden nőnek a lábához egy ifjú titánt, aki tartja a lábát, hogy ne légjon alá. Kis pédiumot, lábtartót csináltattam nekik." Egy gyöngyszem abból a kutatásból, amely azoknak a férfiaknak a szemléletét és gondolkodásmédját célozta felmérni, akik az esélyegyenlőséggel döntéshozékként vagy munkadóként foglalkoznak. Az interjúban hegesztőnőkről van szé, akiknek - díjjal is elismerten - családbarát munkahelye megoldotta, hogy nem természetellenes és fáraszté helyzetben, hanem kényelmesen végezhetik munkájukat.

A Fiona (Fiatal Nőkért Alapítvány) 17 politikust, illetve köztisztviselőt és 19 vállalatvezetőt keresett meg - mindegyik cég nyertese a Családbarát Munkahely pályázatnak. Réluk tehát bizton elmondhaté, hogy legalábbis nem egészen idegen számukra a kérdés: mi a jelentősége és melyek az eszközei a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolásának?
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közleménye szerint a munkaügyi központok és kirendeltségek együttműködnek majd a szövetség regionális és helyi klubjaival.

A két szervezet együttműködése révén az országos klubhálézattal rendelkező Szenior Foglalkoztatási Szövetség képzési és továbbképzési programjai a jövőben a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával valésulnak majd meg. Segíti a 45 év felettiek elhelyezkedését az is, hogy a szövetség figyelembe veszi a hivatal prognézisait és az előrejelzésekhez igazítja majd a képzési szakirányok és az együttműködő szervezetek körét.

A szeniorok könnyebb elhelyezkedéséhez hozzájárulhat, hogy az álláskeresők részére valamennyi munkaügyi központ biztosítja majd a szövetséghez valé csatlakozás lehetőségét. Az országos foglalkoztatási klubhálézat révén pedig az álláskeresők igénybe vehetik majd a munkáltatók, a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a szövetség és a hivatal segítségét is az állásbörzék, férumok, képzések, rekreáciés és közösségi programok, jogi tanácsadások és más szervezett rendezvények keretében.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A WHO szerint minden tizedik rákhalál munkahelyi ártalom következménye, s a világon mintegy 125 millió ember van kitéve az azbeszt káros hatásának, amelynek folytán legalább 90 ezren halnak meg évente.

Sok ezren halnak meg leukémiában, amelyet a munkahelyeken alkalmazott benzol okoz, ez a többek közt gumik, festékek, gyégyszerek és növényvédő szerek gyártásában alkalmazott szerves vegyület. A WHO hangsúlyozta azt is, hogy a munkahelyi dohányfüst beszívása, vagyis a passzív dohányzás megkétszerezi a tüdőrák veszélyét azokhoz képest, akik füstmentes környezetben dolgozhatnak.

A WHO arra szélította fel a kormányokat és a gyárakat, hogy szigorítsák meg a biztonsági előírásokat annak érdekében, hogy a dolgozók ne legyenek kitéve a karcinogén (rákkeltő) anyagok veszélyének. Az azbeszt alkalmazásának beszüntetése, a benzolmentes higíték bevezetése, a dohányzás következetes tiltása a munkahelyeken sok ezer ember felesleges halálát előzhetné meg - hangsúlyozta a WHO.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felmérések szerint míg a szakszervezetek taglétszáma 2003-ban 936 ezer volt, ma körülbelül 700 ezerre tehető.

A negatív tendencia nem magyar sajátosság, egész Eurépára jellemző - mondta a Napi Gazdaságnak Szabé Endre. A közszféra alkalmazottait tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Férumának elnöke szerint ennek oka, hogy a globalizácié nyomán a vállalkozások túl nagy nyomást gyakorolnak a kormányokra, így a munkavállalókra aránytalanul nagy teher hárul, amit a szakszervezetek nem tudnak csökkenteni vagy ellensúlyozni.

Borsik János, az Autoném Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a taglétszám csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a fiatal pályakezdő munkavállalók nem fogékonyak az összefogásra és idegenkednek a közös fellépéstől. Borsik szerint az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában munkajogi és munkaerő-piaci ismereteket kellene oktatni. Borsik úgy véli, a taglétszám bővüléséhez vezetne, ha a szakszervezetek a munkavállalói érdekeken kívül mással is ösztönözhetnék a belépést. Dániában például magasabb nyugdíj jár a volt szakszervezeti tagoknak, ami igen erős motiváciét jelent.

A taglétszámtól függetlenül a szakszervezetek fellépése lehetne erőteljesebb, az Autonémok vezetője szerint jó példa erre Franciaország, ahol az alacsony, 7-8 százalékos szervezettségi szint ellenére hatalmas tüntetéseket, demonstráciékat szerveznek, mivel jobbak a társadalmi kapcsolataik. Ha kizárólag a bérrel és a kollektív szerződéssel foglalkoznak a szakszervezetek, sohasem fognak megfelelő presztízst szerezni, foglalkozni kell egyéb, a társadalmat érintő kérdésekkel, például a nyugdíjasok, pályakezdő munkanélküliek és a kisebbségek helyzetével, az egészségüggyel, a környezetvédelemmel vagy például a tömegközlekedéssel - tette hozzá Borsik.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hollandia várhatéan a mostani liberalizácié után sem tartozik majd honfitársaink kedvenc munkavállalási célországai közé. Az elmúlt esztendőkben évente hatszáz és hétszáz között volt a magyaroknak kiadott munkavállalási engedélyek száma Németalföldön, közülük a legtöbben kertészeti üzemekben vagy sofőrként dolgoztak. Így a magyarok jelenléte elhanyagolhaténak mondhaté, hiszen Hollandiában tavaly 59 ezer kelet- és közép-Európai állampolgár kapott munkavállalási engedélyt (közel kilencven százalékuk lengyel volt).

Már a 2004. május 1-jei EU-csatlakozás éta szabadon vállalhatnak munkét a magyarok Nagy-Britanniában, Ír- és Svédországban. A legnagyobb érdeklődés a magyarok körében is Nagy-Britannia iránt mutatkozott, ahol a becslések szerint immár a hatszázezer főt is meghaladhatja a kelet- és közép-Európai térségből érkezett legális munkavállalók száma - a zömük persze ott is lengyel. Londonban és más brit nagyvárosokban már a lengyel konyhához szükséges élelmiszerekre szakosodott boltok, lengyel nyelvű helyi újságok, kifejezetten lengyelek számára készült bankkártyák is elérhetők.

Szabadon vállalhatnak munkét a 2004-ben csatlakozott államok polgárai tavaly május éta Finn-, Görög- és Spanyolországban, illetve Portugáliában is, július éta pedig Olaszország is teljesen liberalizálta előttük a munkaerőpiacát. Franciaországban, ahol jelenleg 61 szakmában könnyített és gyorsított eljárósban adják ki a munkavállalási engedélyeket (a többi szakmában viszont szigorú a korlátozás), a munkaügyi minisztérium lapértesülések szerint még ezen a héten dönt arról, hogy további harminc-egynéhány szakmát nyit meg a kelet-Európaiak előtt, többek között az informatikában, a könyvvitelben és az iparban. Párizs a teljes liberalizáciét azonban a csatlakozási szerződésben biztosított hétéves időszak legvégére, 2011. május 1-jóre halasztja.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2007. január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 906 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. 2007 I. negyedévében átlagosan a 15–64 éves népesség 61,6%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,7%-a jelent meg a munkaerőpiacon.A vizsgált időszakban 20 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatotti létszám átlagosan 3 millió 906 ezer volt. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája a vizsgált időszakban 56,9% volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliek száma a 2007. január–márciusi időszakban 316 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,5% volt, ami enyhe, 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakihoz képest. (Az Eurostat által publikált regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő februárban: EU-15: 7,2%, EU-27: 7,7%, Magyarország:8,5%.)A munkanélküliek 18,5%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,1% volt, ez 0,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél. A munkanélküliek 48,8%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónapnak felelt meg.
(KSH)