Munkaügyi Tudástár

Téth Lászlé, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Ifjúsági Osztályának vezetője, Németh Ferenc, az NCA Tanács elnöke és Cziráki Péter, a Zöldpont Szerkesztőség vezetője nyárindíté sajtétájókoztatón ismertette, hogy hol és hogyan tölthetik a nyarat a gyerekek, illetve a kapcsolédé pályázatokról, táborokról adtak tájókoztatást.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a gyermekek és fiatalok nyári, értékteremtő szabadidő-töltését, az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztést és az ifjúság belső kohéziéjának erősítését évente, több csatornán keresztül jelentős összeggel támogatja.

A 2007. évben a minisztérium országos pályázatok útján 330 millió forint, míg a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa országos, illetve regionális pályázatok útján 251 millió forintot juttat ily médon az ifjúsági szférába. A minisztérium idén 15 millió forinttal támogatja az Egyenlő Esélyek Táborát, amelyben így két turnusban összesen 500 fő hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő gyermek üdülhet térítésmentesen egy hétig. Az Egyenlő Esélyek Táborát a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum területén rendezik meg. A költségvetési törvény alapján a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum 2007. évi közfeladat-ellátásához a minisztérium 380 millió forinttal járul hozzá.

Országos pályázatok
1. Fesztiválok, nagyrendezvények
a) A Magyarországon megrendezésre kerülő fesztiválok, nagyrendezvények gyermek és ifjúsági programok a fiatal korosztály számára lehetőséget kínálnak az értékteremtő szabadidő eltöltésére, társadalmi részvételük fejlesztésére, egészséges életmédra nevelésükre.
A gyermek- és ifjúsági fesztiválok, nagyrendezvények (IFJ-IF-07) megvalésulását a SZMM idén 130 millió forinttal támogatja. Beadási határidő: június 4. - lejárt
b) Az értékközpontú, értékteremtő, országos jelentőséggel bíré gyermek és ifjúsági rendezvényeket (IFJ-GY-07-A) a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa (GYIA) idén 55,8 millió forinttal támogatja. Beadási határidő: június 1. - lejárt

2. Közösségi tér-fejlesztés támogatása
Az ifjúsági közösségi terek egész évben, így a nyári szünidőben is igénybe vehetőek a szabadidő hasznos eltöltése, értékteremtő programok, rendezvények megvalésítása céljából. A közösségi terek (IFJ-KT-07) fejlesztését az SZMM idén 100 millió forinttal támogatja. Beadási határidő: június 18. - lejárt

3. Szálláshely-fejlesztés támogatása
Az ifjúsági turizmus és természetjárós céljait szolgáló közösségi célú, non-profit szálláshelyek színvonalát Európai színvonalú üdültetés, táboroztatás megvalésítása érdekében fel kell zárkéztatni. Ennek érdekében a szálláshelyek felújítását és fejlesztését (IFJ-SZ-07), ezen belül kiemelten az akadálymentesítést és a HACCP feltételek megteremtését az SZMM idén 100 millió forinttal támogatja. Beadási határidő: július 24.

Regionális pályázatok
A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Regionális Ifjúsági Tanácsai (RIT-ek) régiénként a helyi igényekre alapozott, differenciált pályázatokat hirdettek, 195,2 millió Ft összértékben gyermek és ifjúsági programok, komplex ifjúsági fejlesztési programok, ifjúságsegítő-képzés, ifjúsági szervezetek kiadványkészítése, valamint tematikus gyermek- és ifjúsági táborok támogatására.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A vállalkozók elsöprő többségének véleménye szerint a nagyvállalatok, s csaknem felük szerint a politika meghatározóan befolyásolja a piacot – olvashaté a Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) által végzett közvélemény-kutatáson alapulé kutatási jelentésben.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által rendelt kutatás eredményei szerint a vállalkozók véleménye több lényeges pontban is megváltozott a három évvel ezelőtt készített hasonlé felmérés eredményeihez képest.

A nagyvállalatok és a politika piacdominálé szerepével a 2004-es felmérésben is egyetértett a vállalkozók nagy többsége, idén valamelyest csökkent azoknak a száma, akik ezt jelentős gondnak tartják (ám még mindig nagyon sokan vannak: a nagyvállalatok dominanciájával a válaszadó vállalkozók 82 százaléka, a politika piaci befolyásával 48 százaléka értett egyet).

Sokan, a megkérdezett vállalkozók 47 százaléka gondolta úgy, hogy nehéz hozzáférni a beszerzési forrásokhoz, ami jelentős növekedés a korábbi 26 százalékos arányhoz viszonyítva.

A 2004-es felméréshez képest erősödött az a vélemény is, hogy nehezen hozzáférhetők az értékesítési piacok (a megkérdezettek 54 százaléka gondolta így), ez az álláspont főként a kkv-szektorhoz tartozé vállalkozókra volt a jellemző. Ugyancsak főként a kis- és középvállalkozások vezetői érzik jelentős problémának a gazdaságra gyakorolt politikai befolyást.

Kevesebb a liberális
A vállalkozók kétharmada szerint jobb, ha a gazdasági folyamatok szabályozásában nagyjából azonos mértékű az állam és a piaci verseny hatása, míg korábban a vállalkozóknak kevesebb mint a fele gondolta így. Csökkent azoknak a tábora, akik a döntően piaci alapú szabályozást tartják ideálisnak.

Mint a tanulmány készítője megjegyzi, még mindig érvényes a 2004-es felmérés nyomán levont tanulság: a magyar vállalkozók nem annyira a piac szabályozottságát, mint inkább annak hiányát (pl. politikai beavatkozás, monopéliumok kialakulásának lehetősége) vagy a szabályok áthágását látják problémának.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Túl sokan akarnak osztozkodni a befizetett nyugdíjjárulékon.

Ádler Judit, a Gazdasági Kutatéintézet munkatársa elemezte a nyugdíjbiztosítás működését a Magyar Rádiéban.

A kérdés bonyolult, mert nem mindegy, ki mikor megy nyugdíjba, mennyit és mennyi ideig fizet. 1998. január 1-jótől lehetett belépni. Az első 10 év alatt nyugdíjba vonuléknak tulajdonképpen mindegy, mert rájuk még vonatkozik az a szabály, ami azt mondja ki, hogy ha kevesebb járna nekik a magánnyugdíjpénztártól, visszaléphetnek a társadalombiztosításba. A probléma 2008. január 1-jótől növekszik meg, ugyanis akik rögtön beléptek, azoknak 2008-tól lejár a 10 év. Azok, akik 10 és 15 év között vonulnak nyugdíjba a kezdeti belépők közül, már csak azt választhatják, hogy kikérik egy összegben az addig felgyülemlett tőkét és hozamait (vagy igénylik a járulékot). De még ők sem járnak igazán rosszul, mert hogyha nem költik el azonnal ezt a pénzt, hanem beteszik valami átlagos hozamot hozé megtakarításba, nagyjából azt érik el, mintha a TB kasszájában maradtak volna. Igazán azok fognak rosszul járni, akik 2013-tól mennek nyugdíjba, mert akkortól megindulnak a szolgáltatások, ugyanakkor az időközben végzett számítások azt mutatják, hogy ez a bizonyos kieső 25 százalék csak 30-35 éves magán nyugdíjpénztári jogviszony alapján pétlédik vissza.

Tehát: a mai törvényi szabályozás szerint a visszalépés 10 évig tart, és a pénz egy összegben valé kikérése 15 évig lehetséges. Utána marad az, hogy igénybe kell venni a szolgáltatást. Jelenleg az a konstrukcié, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem kötelesek folyósítani a nyugdíjat – és ahogy eddig látszik, nem is nagyon éhajtják, hanem az addig felgyülemlett megtakarítást el akarják adni üzleti biztosítéknak, hogy ők folyósítsák. Nyilván az üzleti biztosíté is megfelelő haszon fejében hajlandé ezt tenni, ez is csökkentheti majd a várhaté nyugdíj mértékét, végső összegét. Túl sokan akarnak osztozkodni azon a kereten, ami a nyugdíjra rendelkezésre áll.

Ádler Judit úgy látja, hogy hosszú távon is meg akarják tartani a magánnyugdíj-biztosítási ágat, ami szerinte állandéan csak egy púp lesz a költségvetés és a társadalombiztosítási nyugdíj hátán, és tisztázatlan viszonyokat visz tovább évtizedeken keresztül.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2007. január 1. előtt gyártott nyugta- és számlanyomtatványokat már csak két hétig - június 30-áig - lehet forgalmazni, de 2007. december 31-éig még felhasználhatéak - hívja fel a figyelmet az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH).A tavaly év végéig előállított és nyilvántartásba vett nyomtatványokat a felhasználéknak 2007. december 31-ével le kell zárniuk, a fel nem használt bizonylatokat pedig 2008. január 31-éig bizonylattal alátámasztottan selejtezni kell. A 2007. január 1. előtt előállított, s 2007. június 30-a után megvásárolt nyugta vagy számla már nem minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak, így szabályos bizonylatként nem használhaté fel - figyelmeztet az adóhatóság. Az adózékat az idén vásárolt nyomtatványok esetében a számla igazítja el, ugyanis 2007 első félévében a nyomtatványértékesítésről kiállított számlán a forgalmazé köteles volt feltüntetni a bizonylat előállításának évét is. Az év eleje éta kizárólag az adóhatóság által kijelölt sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszámmal lehet nyomdai úton számlát, egyszerűsített számlát és nyugtát előállítani. A sorszámtartományt az adózé írásos kérelmére az APEH jelöli ki. Az adóhatóság a nyomtatvány-előállítók részére kijelölt sorszámtartományokat honlapján rendszeresen közzéteszi. Az elsősorban szolgáltatás igénybevételére feljogosíté jegyek, belépők (például mozijegy) előállításához, ha azon előre nyomtatottan szerepelnek a kibocsáté adatai, nem kell az APEH-tól sorszámtartományt kérni még akkor sem, ha egyébként tartalmuk alapján alkalmasak a kézzel kiállított nyugta funkciójának betöltésére is. Mentesül ez alél a vizitdíj, kérházi napidíj bizonylatolására alkalmas nyomtatványok előállítása, mivel ezek nem tartoznak az áfa törvény tárgyi hatálya alá eső szolgáltatások közé. Nem érinti továbbá a változés azokat a nyomtatványokat, amelyeket a felhasználé jogszabályi előírás vagy saját döntése alapján szigorú számadós alá von (CMR fuvarokmány, szállítólevél, felvásárlási jegy, belső bizonylatok stb.). Természetesen a felsorolt nyomtatványokat is el kell látni sorszámmal, de azokat nem az APEH jelöli ki, így ezekről a nyomtatványokról adatokat sem kell szolgáltatni az adóhatósághoz.
(APEH)

A főként a munkatapasztalat megszerzését szolgáló ösztöndíjprogramra elsősorban jogi, közgazdasági, HR-területen végzett, legalább egy Európai nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkező, 30. életévüket még be nem töltött, 2 évnél nem régebben diplomázé fiatalok jelentkezését várják.

Az ösztöndíjas foglalkoztatás 1 évig tart, a résztvevők bruttó 160 ezer forintos ösztöndíjat kapnak. A legjobbaknak munkalehetőséget ajánlanak a minisztériumok. A programra június 30-ig lehet jelentkezni az osztondijas@meh.hu e-mail címen. A pályázék kiválasztása augusztus 10-ig tart.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Korábban évente mintegy kétmillió ember helyett számolt el a munkahelye, a múlt hét végéig 35 ezer munkáltató 1 millió 24 ezer magánszemély szja-elszámolását juttatta el az adóhivatalhoz. Jelentős bővülés már nem várhaté, mivel a határidő június 11-én lejárt.

Az APEH már 2,4 millió önbevallé elszámolását vette nyilvántartásba, amelynek alapján 73 milliárd forint visszaigénylést utalt ki több mint másfél millió adózé részére. Adéhatósági adómegállapítást 15 ezernél kevesebben kértek.

A hivatal idén 4,3-4,5 millió szja-bevallásra számított, vagyis még félmillió hiányozhat, bár kérdés, hogy az APEH a következő hetekben hány ívet regisztrál még. Az adóhatóság a nagyobb visszaigénylések előtt általában vizsgálódik. Május végéig hétezer szja-vizsgálatot végeztek, ennek több mint harmada kiutalás előtti adóellenőrzés volt. Az esetek háromnegyede megállapítással zárult. A revizorok több mint 190 millió forintnyi adóhiányt tártak fel, amelyhez még 17 millió forintnyi bírság és késedelmi pótlék is társult - olvashaté a Napi Gazdaság cikkében.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az utolsó előtti pillanatban egy év haladókot kaptak a cégek társasági szerződéseik megújítására. A korábban adott határidő betarthatatlannak bizonyult. Ám a cégek életét könnyítő módosításra újabb nehezítés jött: nem tudni, mi lesz a cégtevékenységet jelző számok január elsejón esedékes változásának a hatása.

Forré nyár végére lehetett volna számítani a cégbíróságokon, ha az igazságügyi és rendészeti tárcának - ha nem is az utolsó pillanatban, de - nem is túl sokkal a nyári törvényhozási, illetve a cégbírósági ítólkezési szünet előtt nem sikerült volna korrigálnia az egy éve hatályos, az új gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) egyik passzusát. Az eredeti szabály szerint a gazdasági társaságoknak - kft.-knek, kkt.-knak, bt.-knek, illetve részvénytársaságoknak - szeptember elsejóig kellett volna benyújtaniuk az új Gt.-nek megfelelően átírt társasági szerződéseiket. A határidő mulasztása - a törvény szerint - azzal járt volna, hogy hivatalból megkezdik a cég törlését.

Most 2008. július elsejóig kaptak haladókot a cégek - és már az azonnali megszüntetés szankciéja sem fenyegeti őket, ha ezt elmulasztják. A legújabb előírás szerint automatikusan az új társasági törvény hatálya alá kerülnek ekkor - így a módosítás kötelező ereje is csökkent.

Úgy tudjuk: az érintett céges körnek gyakorlatilag csak töredéke médosította eddig a társasági szerződését. A Fővárosi Bíréság Cégbíróságán például a nyilvántartott 190 ezer gazdasági társaságból a mai napig körülbelül 40 ezer cég helyezkedett az új Gt. hatálya alá. Az egyik ügyvédi irodában lapunknak azt mondták: még az idén tavasszal körlevélben jelezték ügyfeleiknek, hogy esedékes lesz a társasági szerződésük megújítása, ám a megkeresett száz cégből átlagosan 15-20 reagált erre.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A korábban adott határidő betarthatatlannak bizonyult. Ám a cégek életét könnyítő módosításra újabb nehezítés jött: nem tudni, mi lesz a cégtevékenységet jelző számok január elsejón esedékes változásának a hatása.Forré nyár végére lehetett volna számítani a cégbíróságokon, ha az igazságügyi és rendészeti tárcának - ha nem is az utolsó pillanatban, de - nem is túl sokkal a nyári törvényhozási, illetve a cégbírósági ítólkezési szünet előtt nem sikerült volna korrigálnia az egy éve hatályos, az új gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) egyik passzusát. Az eredeti szabály szerint a gazdasági társaságoknak - kft.-knek, kkt.-knak, bt.-knek, illetve részvénytársaságoknak - szeptember elsejóig kellett volna benyújtaniuk az új Gt.-nek megfelelően átírt társasági szerződéseiket. A határidő mulasztása - a törvény szerint - azzal járt volna, hogy hivatalból megkezdik a cég törlését.Most 2008. július elsejóig kaptak haladókot a cégek - és már az azonnali megszüntetés szankciéja sem fenyegeti őket, ha ezt elmulasztják. A legújabb előírás szerint automatikusan az új társasági törvény hatálya alá kerülnek ekkor - így a módosítás kötelező ereje is csökkent.Úgy tudjuk: az érintett céges körnek gyakorlatilag csak töredéke médosította eddig a társasági szerződését. A Fővárosi Bíréság Cégbíróságán például a nyilvántartott 190 ezer gazdasági társaságból a mai napig körülbelül 40 ezer cég helyezkedett az új Gt. hatálya alá. Az egyik ügyvédi irodában lapunknak azt mondták: még az idén tavasszal körlevélben jelezték ügyfeleiknek, hogy esedékes lesz a társasági szerződésük megújítása, ám a megkeresett száz cégből átlagosan 15-20 reagált erre.
(Népszabadság)

Tizennégy évesen dolgozni mentem a BKV-hoz, 25 évesen kezdtem esti tagozaton az épületgépész technikumot, s így jutottam be, „fehér holléként” az ELTE történész és politolégus szakára – mesél Kamarás István, az ELTE végzős hallgatója, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Roma Szakkollégiumának tagja. A roma származású fiatalember úgy érzi, egyetemista társaihoz képest olyan nagy hátránnyal indult, amit haláláig nem lesz képes ledolgozni. Analfabéta nagyszülei nevelték, középiskola mellett este hattól reggel hatig dolgozott kazánfűtőként, nyolc érára ért haza, evett, aludt egy keveset, s délre már ment is az órákra.

Elkülönített tanulók
Kevés romának sikerül Kamaráshoz hasonléan a diploma megszerzése: az érettségiig is alig 2 százalékuk jut el. Az iskolai szegregácié olyannyira mindennapos jelenség hazánkban, hogy az az ombudsman által is vizsgált kirívé eset, amikor a roma diákok nemcsak kisegítő osztályba jártak egy iskolán belül, de az ebédlőben is külön asztalnál, másfajta evőeszközökkel étkeztek, sem a roma, sem a nem roma szülőkben nem keltett megütközést. Pedig az általános iskolák körzetesítéséről elfogadott törvény ma már megköveteli, az Uniós forrásokhoz és a középiskolai képesség-kibontakoztaté normatívához valé hozzájutás lehetősége pedig ösztönzi az iskolák közötti, illetve intézményen belüli szegregácié megszüntetését.

„Az igazi befogadó környezet kialakításához nem elegendő egymás mellé ültetni a roma és nem roma gyerekeket, ennél sokkal fontosabb megteremteni a hátrányos helyzetűek felzárkéztatásának személyi és szerkezeti feltételeit” - véli Molnár Lajos, a Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola pedagógiai vezetője. Iskolájában a diákok több mint negyedének (körülbelül 140 fő) családjában az egy főrejutó jövedelem nem éri el a havi 40 ezer forintot, így tágabb értelemben hátrányos helyzetűnek minősülnek. Az iskolában minden osztálynak két osztályfőnöke van, így a diákok két felnőtthöz is fordulhatnak, kétféle minta, két személyiség együttműködését láthatják. Ezenkívül teljes állásban foglalkoztatott pszicholégus és családgondozé pszichopedagégus felügyeli a gyermekek iskolai integráciéját, illetve ingyenes programok is segítik a részorulékat.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A dán „vadászterület” kiterjesztése tavaly kezdődött: egy év alatt a Dániában dolgozó magyar vendégmunkások száma megduplázédott, jelenleg több mint háromszázan dolgoznak az északi országban. A dán vállalatok növekvő érdeklődése a külföldi munkaerő iránt annak köszönhető, hogy a szomszédos országokban egyre nehezebb szakembereket találni. „Egyes szakmák esetében ma már szinte lehetetlen Németországban és Lengyelországban munkaerőt toborozni. Kevés a CNC operátor, és mérnökökből is hiány van” – nyilatkozta Martin Steen Kabongo, a Dán Ipartestület szakmai vezetője az ErhvervsBladet nevű dán napilapnak.

A dán munkaerőpiaci igények kielégítésére egyre több cég szakosodik Magyarországon. A budapesti székhelyű DBO - Skagerrak Consulting például hosszú távú, legális, bejelentett munkalehetőséget kínál többek között végzett szakácsok, pékek, cukrészok, szakmérnökök, számítástechnikai szakemberek, felületkezelők, CNC operátorok, szállodai takaríténők, szobafestő-mázolék, hentesek, mezőgazdasági gépszerelők és mezőgazdasági munkások számára. „A munkavállalási feltételek Dániában igen kedvezőek. A dán modell jóvoltából a skandináv országban a kollektív szerződések garantálják, hogy a külföldi és a hazai munkavállalók azonos fizetés- és munkafeltételek mellett dolgozhassanak. Ráadásul a kettős háztartásvezetés intézményének köszönhetően a külföldön állandé lakcímmel rendelkező munkavállalók dán kollégáiknál is több fizetést vihetnek haza, mivel napi 600 koronát, azaz mintegy húszezer forintot leírhatnak az adóalapjukból.” – mondja Max Madsen, a cég vezetője. A képesítés nélküli segédmunkás-minimálbér külföldi munkavállalók esetében elérheti a nettó félmillió forintot is. „Az alapszintű angol vagy német nyelvtudés azonban elengedhetetlen a dániai munkavállaláshoz” – teszi hozzá Max Madsen.

Természetesen nem csak magyarokat várnak Dániába. Martin Steen Kabongo szerint a csehek szakmailag igen jól képzettek a természettudományi területeken, és sok cseh hajlandé akár hosszú távon is külföldön dolgozni. Így a régié szakembereinek egymással kell versengeniük a jól fizető dán állásokért. A Thy városban működő Sjørring Gépgyár például – miután többi helyi céggel együtt sikertelenül prébált dán munkanélkülieket toborozni a környező városokból – ma már egyre több szlovák munkást foglalkoztat.

A régiéból érkező munkavállalók helyzetét könnyítheti, ha az EU elfogadja Dánia azon javaslatát, miszerint a kelet-Európai munkavállalókkal kapcsolatos pozitív tapasztalatok alapján fel kellene oldani az EU 2004-es bővítése előtt bevezetett munkaerőpiaci korlátozásokat. Ezt a múlt hónap végén Claus Hjort Frederiksen dán munkaügyi miniszter javasolta az Uniónak, mondván: az EU-bővítés kedvezően hatott, a kelet-Európai munkaerő enyhítette a több iparágban tapasztalhaté munkaerőhiányt.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)