Munkaügyi Tudástár

Az ilyen nyugdíj úgy keletkezik, hogy a munkadó létrehoz egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatét, vagy pedig csatlakozik egy ilyenhez, és az alkalmazottai után havi befizetéseket teljesít. Magyarország 2005 szeptemberig vállalta az irányelv átültetését, ez egy hónap késéssel sikerült is, de a nyúlfarknyi törvény mindössze a határon átnyúlé ilyen szolgáltatást szabályozta, vagyis más Uniós országban létrehozott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltaté tevékenykedhetett Magyarországon. Az Európai Bizottság felszélította Magyarországot, hogy az egész irányelvet ültesse át jogrendszerébe. Erre kerül most sor. Foglalkoztatéi nyugdíjszolgáltaté intézményt bank, biztosíté, befektetési társaság, valamint egy - vagy együttesen több - munkadó alapíthat. Az intézmény jogi formája: zártkörű részvénytársaság. Tulajdonosa ilyen nyugdíjszolgáltaténak csak az lehet, aki maga is alapításra jogosult. Bármely munkadó csatlakozhat már működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltaté intézményhez, amennyiben vállalja, hogy a munkavállalói részére hozzájárulást fizet. A hozzájárulás-fizetési kötelezettséget a munkaszerződésbe kell foglalni, de a munkadó nem sértheti meg az egyenlő bánásmédra vonatkozó Uniós szabályokat.

A befizetésekből - a nyugdíjba vonuláskor - többféle szolgáltatás nyújthaté. Így kifizethető egy összegben az addig összegyűlt pénz, de kérhető élethosszig vagy határozott ideig tartó járadék, illetve ezek kombináciéja is. A munkadó által befizetett összeg nem vész el az alkalmazott halálával, ugyanis ez utébbi kedvezményezettet nevezhet meg, ennek hiányában pedig az örökös kapja a felgyűlt befizetéseket. Amennyiben nincs örökös, úgy a meghalt alkalmazott munkadója munkavállalóinak a számlái között osztja el a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltaté intézmény a pénzt. Legkorábban a jövő év első napjától köthetnek foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra szerződést a magyar cégek.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szlovákiából szép számmal jönnek vendégmunkások Magyarországra, innen azonban alig-alig mennek dolgozni oda. Egyre több magyar vállalkozás települ viszont át a túloldalra az alacsonyabb közterhek miatt. Hasonléan: Ukrajnába sem járnak tömegesen magyarországi munkavállalók a hazainál jóval alacsonyabb fizetések miatt. De a magyar cégek részéről egyre nagyobb az érdeklődés: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamarán belül külön magyar-ukrán tagozat működik. Egyre többen alapítanak vegyes vagy leányvállalatot. Nagy fellendülés ment végbe Kárpátalján az elmúlt években: az ottani cégek már minőségi termékeket gyártanak elérhető áron, s az olcsé munkaerő miatt megjelentek az amerikai, német, osztrák és olasz befektetők. Ezt a konjunktúrát használják ki a magyar vállalkozók is, akik ottani telephelyeiken főként elektronikai, ipari és turisztikai vállalkozásokat indítanak.

Nyugat-Romániában nagyon sok külföldi - főleg német és olasz - vállalkozás telepedett le, miközben két- és hárommillió közöttire becsülik a Nyugat-Eurépában, főleg Német-, Olasz- és Spanyolországban munkét vállalé romániai kenyérkeresők számát. Ezzel együtt Nyugat-Romániában munkaerőhiány van. Magyarország keleti határai mentén viszont magas a munkanélküliség, több térségben is toboroznak magyar munkaerőt romániai cégekbe. Románia Uniós belépése nyomán elvben nincs akadálya a magyarok munkavállalásának - bizonyos szakmákban az ottani bérek meghaladják az itteni segélyt, és még nyugdíjóveket is jelenthetnek -, ám nagyobb létszámban egyelőre csak tervezik a magyarok foglalkoztatását.

Szerbiába nem járnak magyarok dolgozni, onnan viszont jönnek itt munkét kereső ingázék, áttelepülők. A Vajdaságban, a határ menti területeken ugyanis néhol az 50 százalékot is meghaladja a munkanélküliség, és a bérek is lényegesen alacsonyabbak, mint Magyarországon. Szintén jóval a hazai fölött van a Horvátországra jellemző munkanélküliségi ráta. Érdeklődés leginkább néhány magyar, baranyai vállalkozó részéről van a szomszédos ország irányában, ők az Adria partján működtetnek idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozást.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az elmúlt napokban több helyen is megjelent, hogy elhagyják hazánkat a külföldi befektetők. Nem tendencia, de tény, hogy egyes külföldi befektetők az élőmunkét terhelő magas adó- és járulék terhek miatt elhagyják hazánkat - mondta az origo-nak Rétfalvi György, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. vezérigazgatója. Az elmúlt három évben 6-7 nagyobb cég tette át a székhelyét főként Nyugat-Eurépába. Köztük van többek között a Flextoronics, valamint a Wizz Air, a legutébb pedig a Dreher Sörgyárak Zrt. tulajdonosának irányítási központja döntött Svájc mellett. Svájc Zug városa jelenleg olyan feltételeket kínál a befeketetőknek, amellyel egyetlen közép-kelet Európai ország sem tud versenyre kelni - fogalmazott Rétfalvi.

Figyelembe kell venni azt is, hogy mindezek ellenére az elmúlt három évben mintegy kétszáz új cég vetette meg a lábát Magyarországon. Csaknem negyven nagyobb szolgáltatéközpont telepedett le, és ugyanennyi kutatásfejlesztési részleg is hazánkba települt. Az ország kisebb vonzerejónek oka, hogy a legalacsonyabb bér is jelentősen nőtt az utébbi években, és magyar bérek utáni adó- és járulékteher dupla annyi, mint Romániában, háromszorosa a bolgárokénál és ötszöröse az ukránokénak.

A jelenlegi gazdasági helyzetben hiba lenne adót és járulékot csökkenteni - vélekedett Ádám Zoltán, a Koping Datorg munkatásra. A költségvetés stabilizáciés időszakában nem lehet korrigálni. Az ipari statisztikákat nézve egyébként inkább azt lehet mondani, hogy egyre több olyan befektető érkezik hazánkba, amelyik hosszú távon gondolkodik.

Ádám Zoltán szerint a megjelenő hírek nem a teljes képet mutatják, annak ellenére, hogy a térségben valóban nálunk a legmagasabbak az adóterhek. Ugyanakkor egyre több ország kapcsolédik be az EU-ban a külföldi befektetőkért folyé versenybe a társasági adók csökkentésével. Az origo informáciéi szerint más cégek is fontolgatják a csomagolást.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint a teljes globális munkaerő 22 százaléka, egyes országokban azonban akár a dolgozók egyharmada vagy fele is heti 48 éránál több időt tölt munkával. A túlságosan hosszú munkaidőnek az ILO-szakértők szerint sok káros következménye van a munkahelyi balesetek számának megsokszorozédásától kezdve a csökkenő termelékenységen át a dolgozó romlé egészségi állapotáig és a családi kapcsolatok kiüresedéséig. A heti 48 éránál többet dolgozó munkaerő aránya a felmérésben szereplő 55 ország közül Indonéziában és Peruban a legmagasabb, meghaladja a teljes foglalkoztatotti kör 50 százalékét. Magyarországon ez az arány csak 7 százalékos.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vizi E. Szilveszter elnök a bizottsági alakulé ülésen elmondta: az Európai Unió jövőre vonatkozó tervei szoros összhangban állnak a magyarországi elképzelésekkel, így létfontosságúvá válik, hogy a társadalomban tudatos változások történjenek a képzés, önképzés területein. Az MTA szakmai bizottságának ezért igen fontos területeken kell majd munkamédszereket kidolgoznia - egyik ilyen fontos terület lesz például a nyelvoktatás - mondta. Kiss Péter miniszter bevezetőjóben az életen át tartó tanulás kormányzati programját ismertette, valamint arról beszélt, hogy a szakképzettséggel nem rendelkezők munkaerőpiaci lehetőségei igen korlátozottak. Hozzátette: a diplomával rendelkezők között a foglalkoztatottság eléri a nyolcvan százalékot, a szakképzettséggel bírék aránya mintegy hetven százalék, ezzel szemben a szakképzettséggel nem rendelkezők között mindössze 23-25 százalékos ez az arány. "A foglalkotathatóság szempontjából kulcsfontosságú tehát, hogy a felnőttképzés, az életen át tartó tanulás kiemelt szerepet kapjon" - mondta Kiss Péter.

A Magyar Tudományos Akadómia elkötelezett a tudástársadalom megerősödéséhez nélkülözhetetlen folyamatos képzés és önképzés támogatása mellett. A Mindentudás Egyeteme médiasikere, a TIT nagy hagyományú tevékenysége, a Magyar Tudomány Ünnepének rendezvénysorozata egyaránt ennek a törekvésnek a gyakorlati megvalésulása. Az Akadómiát társadalmi tekintólye különösen alkalmassá teszi a tanulás fontosságának hatékony képviseletére. Azzal pedig, hogy az andragégia meghatározó elemévé vált a felsőfokú képzésnek, valamint az Európai Unió programjaiban is kiemelt jelentőséget kap ennek támogatása, különösen fontossá vált az életen át tartótanulás szakmai, tudományos hátterének megerősítése. Mindennek érdekében Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke "Életen át tartó tanulás" akadómiai szakmai bizottságot hozott létre.

A bizottság felkért tagjai: Ádám György, az MTA rendes tagja; Benedek András (elnök), az MTA doktora; Csépe Valéria, az MTA levelező tagja; Csoma Gyula oktatáskutató; Fábri György (titkár), az MTA kommunikáciés igazgatója; Hunyady György, az MTA rendes tagja; Kertesi Gábor - az MTA KTI tudományos főmunkatársa; Koltai Dénes dékán, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési Kara; Késa Somogyi György igazgató (Magyar Televízié, m2); Lada Lászlé, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet Kutatási Osztályának vezetője; Piréth Eszter TIT-főigazgató; Sz. Téth János, a Felnőttképzés c. folyéirat szerkesztőbizottságának tagja.

A bizottság alakulé ülésének témakörei voltak az általános munkaprogram megbeszólósén túl: a munkaerő piaci és oktatási kutatások egymásra vetítése; az életen át tartó tanulás pozíciója az NFT II. jelenlegi rendszerében, a beavatkozási pontok azonosítása; egy széleskörű empirikus kutatási program indítása, alapozva az NFI, az MTA Közgazdasági Intézete és az MTA-ELTE Kommunikáciéelméleti Kutatécsoportja szakmai bázisára, amely a tudás, tanulás, munkaerőpiac valés folyamatait, egyéni motiváciéit és gazdasági-társadalmi indikétorait egymásra vonatkoztatva tárja fel nagymintás kérdőíves, interjús és fékuszcsoportos vizsgálódással.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szociális és munkaügyi miniszter a Szociális Igazgatás VII. Országos Konferenciáján a jóléti ellátások reformja címmel tartott előadásában a támogatások célzottságát, emberközelségét és a szolgáltatások bővítését jelölte meg legfontosabb feladatnak. Hazánkban nem beszélhetünk kiépült, kapacitásában teljes körű szociális szolgáltaté rendszerről. Az Európai Unió támogatásával jelentős átépítésre, fejlesztésre nyílik lehetőség. Szélt arról, hogy az elkövetkező években 45 milliárd forint Európai Uniós forrást fordítanak a szociális szolgáltaté rendszer fejlesztésére. További 40 milliárd forintot pedig a Legyen jobb a gyermekeknek programra, amely többek között bölcsőde-, évoda-, napköziotthon-fejlesztést jelent.

Kiss Péter beszélt a hajléktalan-ellátás átalakításáról is. Ezzel összefüggésben elmondta: új út az önállé életvitel biztosítása, valamint a foglalkoztatás, a képzés javítása. Készül a hajléktalanokat érintő program, melynek jóváhagyásával a holtpontról elmozdulva e leszakadó rétegek 15-20 százalékának teremthetnek kitörési lehetőséget.

A szociális miniszter reményét fejezte ki továbbá, hogy 2008-ban a mai szociális törvényt felváltja egy, a szociális szolgáltatásról szóló, a jelenleginél egyszerűbb és karakteresebb szabályozás.

Elmondta azt is, hogy a roma integrácié évtizede program a lakhatás, a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügy terén konkrét lépéseket tartalmaz a roma integrácié érdekében. Örömmel közölte, hogy a tervezetet az összes roma civil szervezet aláírta, s reményét fejezte ki, hogy a parlament ötpárti alapon szavazza meg az első ilyen jellegű valéságos roma integráciés programot. Rámutatott, rendkívül bonyolult és komplex leckét jelent a megvalésítás, azonban ez a társadalmi többlet-erőfeszítés elengedhetetlen.

Kiss Péter elmondta azt is: kezdeményezi a kormánynál a szociális és gyámhivatalok számának 70 fős növelését. Az MTI érdeklődésére ezzel összefüggésben hozzátette: egyrészt az állampolgároknak garancia kell, hogy minőségi szolgáltatásokat kapjanak, másrészt hogy az állam hatékonyan tudja elkölteni a rendelkezésre állé sok pénzt, megéri ez a létszámbővítés. Az ellátérendszer többi ágát érintve elhangzott: a családoknak nyújtott segítség és a munkára ösztönzés elválaszthatatlan egymástól. A hosszú távú nyugdíjkihívásra szintén most kell megfelelni. Nem az idős nemzedék, hanem a mai fiatal és középkorosztály nagy kérdése, hogy évtizedek múlva is választ adhasson a nyugdíjrendszer a nyugdíjas évekre.

Kiss Péter szerint a reformok nem akkor jók, ha hangzatosak, hanem akkor, ha azoknak jelentős a társadalmi elfogadottsága.
Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A leginkább "beköpős" nemzet ebből a szempontból Nagy-Britannia, a hol az Ernst & Young tanácsadó cég felmérésben megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő bizony felnyomná munkatársát, ha ilyen gyanúja támadna. A skála túlsé végén a franciák állnak, akiknek csak 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelentene kollégájáról, azaz több mint 60 százalékuk nem adná fel munkatársát. Magyarországon csak a megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy tartózkodna a bejelentéstől vesztegetés vagy korrupcié gyanúja esetén.

Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka azért nem tenne feljelentést, mert attól fél, hogy ha megteszi, akkor őt is megbünteti a főnökség. Kelet-Közép-Eurépában 55, Nyugat-Eurépában 37 százalék ez az arány. Itthon 45 százalék azok részaránya, akik szerint nem fontos a bejelentés, míg a régiéban és a kontinens nyugati felén csak 21-21 százalék az így gondolkodék aránya. A kollégák retorziéjától azonban idehaza csak a dolgozók 5 százaléka fél, míg a kelet-közép-Európaiak 13, a nyugat-Európaiak 18 százaléka.

Bár a tapasztalatok szerint a korrupcié, csalás és vesztegetés elleni legjobb módszer az, ha az alkalmazottak figyelik egymást, és besúgják a főnökségnek, ha ilyesmire gyanakodnak, a cégek nem tesznek eleget e rendszer kiépítése érdekében. A piackutató felmérésben megkérdezett dolgozóknak csak egyharmada volt tisztában azzal, hogy megvan a lehetősége a kollégájával kapcsolatos gyanúi közlésére.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nehéz helyzetben lesznek idén a frissdiplomások, akiknek döntő többsége szeptemberben állna munkába, hiszen a gazdaság és ezzel együtt a foglalkoztatás, a munkaerőpiac korlátozottan bővül - mondta Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Az élőmunka terhe ugyan munkadói oldalról nem nőtt, de az egyéni járulék emelkedett, és a cégeket más intézkedések is szigorúbb gazdálkodásra kényszerítik. Mivel a régebbi, gyakorlattal rendelkező munkavállalók bérét is alacsonyan lehet tartani, sokan nem bajlédnak az újak betanításával - tette hozzá Dévid.

A multik csak töredékét szívják fel a magyar diplomás és szakmunkás végzettségű munkaerőnek, és miután a kkv-k egyelőre nem bővülnek, szakértők szerint az idén nagy lesz a verseny a frissen végző diákok között. Most is jópontot jelent az állásinterjún, ha valaki a Corvinuson, az ELTE jogi karán vagy valamelyik természettudományi szakán végez. Az IBS, a Műszaki, a Miskolci vagy a Pécsi Egyetem szintén jó ajánlélevél és keresik a PSZF-eseket is. A leghasználhatébb tapasztalat a releváns szakmai, de előnyt jelent bármilyen munkahelyen eltöltött időszak is - akár a gyorséttermi kiszolgálói vagy az önkéntes, civil szervezeteknél eltöltött munka is - mondta Juhos Andrea karrier-tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere.

A humánértelmiségiek, a volt tanár- és bölcsészszakosok egyre gyakrabban prébálkoznak a reálszférában, gyakran sikerrel illeszkednek be a kisebb-nagyobb társaságok hr-, média vagy pr-osztályain. Mivel sok a diplomás fiatal, nem mindenkinek jut végzettségének megfelelő poszt. Van, aki például recepciésként vállal állást abban a reményben, hogy ha bizonyít, később feljebb léphet a ranglétrán, ám ezzel a középfokú végzettségűek elől veszik el a munkalehetőséget.

Az angol mellett egyébként érdemes egzotikus nyelveket tanulni: a szakemberek tapasztalata szerint egyre nagyobb szükség van például kínaiul tudé fiatalokra - olvashaté a Napi Gazdaságban.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok többségénél a meghosszabbított beadási határidő is lejár a jövő héten. Újabb kiírásokra a nyár folyamán számíthatnak a cégek, hamarosan megjelennek a kutatás-fejlesztést támogaté felhívások, az év második felében pedig elérhetővé válnak az indulé vagy tőkeszegény vállalkozásokat segítő támogatások.

A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják a hazai dolgozók 65 százalékét, állítják elő a bruttó hozzáadott érték felét, adják az export közel 40 százalékét. Mindezekhez képest csak kis részük képes helytállni a nemzetközi piacon. Az okok ismertek: elavult a technolégiai színvonaluk, nem jutnak finanszírozási forrásokhoz, és a humán erőforrás terén is nehézségekkel küzdenek. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében eddig megjelent, illetve a közeljövőben kiírandé pályázatok éppen e hiányosságok orvoslását célozzák.íbryíbry Technolégiai fejlesztésekre eddig öt pályázatot írt ki a kormány a GOP keretében. Az első hármat annak függvényében, hogy az érintett cég, 1-5, 5-50 vagy 50-500 millió forintos támogatást szeretne elnyerni. Az első, mostanra 1-10 millió forintra médosult kategériában mintegy 1000-1500 mikro- és kisvállalkozás kaphat 6 milliárd forintot eszközbeszerzésre. A pénzhez normatív alapon juthatnak hozzá. A jelentkezések, azaz a hiánytalanul befogadott dokumentáciék sorrendjót figyelembe véve osztják szét közöttük a támogatást.

Hatmilliárd forint jut nagyjából 150-200 kis- és középvállalkozásnak eszközbeszerzésre, építésre, informatikai fejlesztésre, piacra jutásra. Az 5-50 millió forint közötti támogatást legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig lehet igényelni. Számukra nem jár automatikusan a pénz, elbírálják a pályázatukat. Az 50-100 millió forintos támogatásra pályázé vállalkozások számára 7,6 milliárd forintot szán a kormány. Mintegy 20-50 cég az innováciés képessége erősítéséhez; energiatakarékossági célokra; piacra jutáshoz; beszállítévá válásához veheti igénybe az Uniós pénzt, legfeljebb a beruházási összeg 30 százalékáig.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közlemény szerint Wall Street Journal Europe által szponzorált kutatásában a régié 10 országában, 504 vállalat mintegy 90 000 munkavállalója és 1.800 felsővezetője mondta el véleményét.

Magyar cégek nagyon jól szerepelnek a régiés megmérettetésben: a 15-ös listán a kis- és középvállalati kategériában öt vállalattal - Microssoft, Mapei Kft., Syngenta Kft., Cisco Systems, Sinergy Kft. - képviselik Magyarországot, míg a a nagyvállalatok közt négy cég, a Pannonpower, a GlaxoSmithKline, a Masterfoods, és a Novartis Kft. szerepel.

Az eredményekből kiderül, hogy a magyarországi munkavállalók a regionális átlagnál elégedettebbek a munkahelyük által biztosított béren kívüli juttatásaikkal, illetve sokkal inkább érzik, hogy folyamatosan magas színvonalú munkét várnak el tőlük munkahelyükön.

A magyar dolgozók a régiéban jellemzőnél nagyobb arányban vélekednek pozitívan felsővezetőik megközelíthetőségéről, 57 százalékuk érzi úgy, hogy vezetőik elérhetőek, amikor szükség van rájuk.

A hazai legjobbakat a felsővezetők hozzáállása, és a dolgozók megbecsülése különbözteti meg leginkább az átlagos munkahelyektől: leegyszerűsítve az, hogy mennyire kezelik „biorobotként" a dolgozókat vagy veszik emberszámba őket.

A magyarországi legjobb munkahelyek dolgozóinak 67 százaléka véli úgy, hogy a vállalat vezetése a cég legértékesebb erőforrásaként bánik a munkatársakkal.

A regionális összehasonlításból emellett azonban az is kiderült, hogy a magyar dolgozók sokkal pesszimistábban ítélik meg munkaerőpiaci esélyeiket. Alig egyötödük gondolja úgy, hogy könnyedén találna új munkahelyet, szemben a korábban már említett 47 százalékos régiés átlaggal.

A magyarországi munkahelyek relatív hátrányát jelentik továbbá a kommunikáciés elégtelenségek – a magyar munkavállalók az átlagosnál nagyobb arányban panaszkodnak arról, hogy nem világosak számukra a közös vállalati célok, sőt, a mindennapi munkájuk elvégzéséhez szükséges informáciékhoz sem jutnak hozzá mindig a kellő időben és mennyiségben.

A felmérés tanúsága szerint Magyarországon nagy kihívást jelent a tehetségek megtartása is: a dolgozók kevesebb mint egyharmada gondolja csupán, hogy vállalata képes megtartani azokat a munkavállalókat, akik fontosak a cég sikeressége szempontjából.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)