Munkaügyi Tudástár

A több mint százezer felvételiző 57 százalékét teszik ki idén a nők, derül ki az Országos Felsőoktatási Informáciés Központ statisztikájából. A nemek eloszlása a hagyományos férfi, és nő szerep mintáit követi: míg a műszaki területet a férfiak uralják, addig a gyégypedagégusi, tanítéi szakokon 85-95 százalékkal a nők vannak többségben. Szintén jelentős a különbség a nők javára a bölcsésszettudományi, társadalomtudományi és gazdasági karokon, csak az agrár- és sporttudományi pályákon tapasztalhaté egyensúly. Az idén felsőoktatásba jelentkezők július 11-ig médosíthatják a felvételi lapon megjelölt intézmények sorrendjót.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter nyitotta meg a hátrányos helyzetűeknek szóló központi képzési program eredményeit ismertető országos zárókonferenciát a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciés Központ szervezésében. A programot a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, valamint kilenc Regionális Képző Központ valésította meg.

Kiss Péter miniszter megnyitébeszédében elmondta: a gazdaság kvalifikált, mobil, a változé körülményekhez gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes munkaerőt igényel, ezzel szemben a munkanélküliek körében nagy számban találhaték alacsonyan iskolázott, szakképzetlen vagy elavult szakmai ismeretekkel rendelkező munkavállalók. A munkaerő-kereslet és kínálat strukturális különbözőségei, a munkanélküliek alacsony iskolázottsága következtében a munkanélküli állomány cserólődése lassú, a tartósan munka nélkül lévők aránya magas. Az ellátási rendszerből valé kilépés gyakori oka az alacsony végzettségűek esetében nem az elhelyezkedés, hanem a munkanélküli ellátásra valé jogosultság kimerítése.

Hozzátette: különösen nehéz a magyarországi cigényság helyzete. A piacképes tudás hiánya mellett helyzetüket gyakran a diszkriminácié és egyéb társadalmi, szociális vagy egészségügyi hátrányok is jellemzik, ami sok esetben a területi egyenlőtlenségekből fakadó hátrányokkal párosul. Emiatt társadalmi beilleszkedésük, munkába állításuk személyre szabott, a hagyományostól eltérő oktatási formák alkalmazását, speciális programokat, személyi és módszertani feltételeket igényel.

Más okból, de szintén speciális felkészültséget, eszközöket és módszertant igényel a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élők képzése - folytatta Kiss Péter. Ma Magyarországon a munkaképes korú fogyatékossággal élők száma körülbelül 400 000 fő, s közülük mindössze 10-12% van jelen a munkaerő-piacon (az EU átlag 40-50%). Ennek okai közt jellemzően az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya és a munkadói oldal alacsony fogadókészsége említhető.

Mindkét csoport számára a képzés és az álláskereséshez szükséges ismeretek, technikák elsajátítása jelenthet esélyt a munkaerő-piacon. Ezért a központi program a hátrányos helyzetű - elsősorban roma és fogyatékossággal élő - álláskereső, illetve inaktív személyek képzésbe vonását célozta, lehetővé téve számukra a hiányzé alapiskolai végzettség megszerzését, a munkaerő-piacon értékesíthető szakma elsajátítását, a munkaerő-piaci igényeken alapulé betanított képzésben valé részvételt, valamint informatikai alapműveltség megszerzését. A programra a minisztérium 1 milliárd Ft-ot biztosított - tájókoztatott a miniszter.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Budapesten és az ország nyugati részén lévő nagyvárosok környékén gyakoribb a "minőségi munkalehetőség" - ott a cégek keresik a több nyelven beszélő, a számítógéphez értő diákokat. A keleti megyékben inkább a kevesebb tudást igénylő összeszerelési munkákra, gyümölcsszedésre van igény. A Balatonnál kedvező a helyzet, ilyenkor ugyanis a bejelentett munkaerőigény nyolcvan százaléka határozott időre szóló idénymunka, ami kedvez a diákoknak: most például bolti eladókat, felszolgálókat és konyhai kisegítőket keresnek.

A munkáltatók előnyben részesítik a helyi diákokat, mivel nekik nincs szállásgondjuk. Az utébbi években kialakult a megfelelő diákfoglalkoztatási kultúra a Balatonnál, így egyre ritkábban fordul elő, hogy a munkadók elvennék a fiatalok kedvét a munkétól azzal, hogy visszaélnek kiszolgáltatottságukkal - számolt be Papp Gábor, a Dél-dunántúli Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség vezetője.

Jé helyzetben vannak a Zala megyeiek is: Zalakaroson és Hévízen tolmácsként helyezkedhetnek el azok a fiatalok, akik legalább két idegen nyelvet beszélnek - ők éránként hatszáz forintot is kereshetnek. A Balatontól és a fürdővárosoktól távolabb főként pénztárosként, adatrögzítőként, hitelügyintézőként vagy szérólapterjesztőként dolgozhatnak, háromszáz-négyszáz forintos órabérért. A diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szervezetek szerint a fiatalokra ritkán érkezik panasz, s az őket alkalmazé cégek is szinte kivétel nélkül teljesítik a szerződésben vállaltakat. Érdekesség, hogy Zalában, Somogyban, de az ország keleti megyéiben is az a tapasztalat: elsősorban középiskolások érdeklődnek, a főiskolások és az egyetemisták egyre kevésbé keresik a klaszszikus nyári munkét. Ferencz Pál, a Melé-Diák hálézat Zala megyei vezetője szerint ennek az is oka lehet, hogy a főiskolások, egyetemisták közül sokan diákhitellel oldják meg anyagi gondjaikat, s a nyarat munka helyett pihenéssel, bulizással töltik.

Az alföldi megyékben - Hajdú-Biharban vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyében - jellemzően nem az idegenforgalomban vagy a vendéglátásban, hanem inkább a mezőgazdaságban és az iparban keresik a nyári diákmunkaerőt. Gulyás Tamás, a Melé-Diák debreceni ágazatvezetője elmondta: betanított fémipari segédmunka, kukoricacímerezés, csomagolási, címkézési és gépkezelési munka várja a tizenhatodik életévüket betöltött ifjakat. Varga Magdolna, a hálézat szolnoki vezetője arról számolt be, hogy inkább a jászsági nagyüzemek keresnek összeszerelési munkára fiatalokat, Szolnokon kisebb a kínálat. A korai nyár "keresztbe tett" a klasszikus munkalehetőségeknek, mint például a cseresznye- vagy meggyszedés - mire a középiskolások június közepén kikerülnek az iskolapadból, ezeknek a gyümölcsöknek a szezonjamár lefutott.

Elvétve akad egy-egy jobb idénymunka-lehetőség - például ásatásokon is közreműködhetnek a diákok -, ezek azonban csak néhány jelentkezőt érintenek, s a szerencsések inkább a munkét végző felnőttek ismerősi köréből kerülnek ki.

Négrádban - ahol a munkanélküliség az országos átlagnál magasabb - a diákoknak is kevesebb lehetőség jut. Boros Miklés, az Universitas Szolgáltaté Iskolaszövetkezet képviselője elmondta: tavaly sok fiatalt küldhettek egy dobozüzembe, ám az idén még nem jelentkezett a cég. Most legfeljebb 380 forint órabérrel árufeltöltő, 400 forinttal pedig pénztárosi munkét tudnak ajánlani egy helyi hipermarketben. Alkalmilag előfordul reklámszérólapok kihordása, illetve annak ellenőrzése. Egy másik iskolaszövetkezet, a Pannonwork nemrég vízi mentőket toborzott balatoni munkára, de Salgétarjánban nem akadt, aki az ehhez szükséges tanfolyamot elvégezte volna.

A munkákat szervező szövetkezetek vezetőitől megtudtuk: az a diák, aki hajt, netán éjszakai műszakot is vállal, 70 ezer forint körül kereshet egy hónapban. Általában kedvező visszajelzéseket kapnak a diákok munkájáról: aki részorul a pénzre, igyekszik jól dolgozni.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az órabérek változatosak: akad munka, amelyért csak nettó 300 forintot fizetnek, de tolmácsolással ennek duplája is megkereshető. Budapesten és az ország nyugati részén lévő nagyvárosok környékén gyakoribb a "minőségi munkalehetőség" - ott a cégek keresik a több nyelven beszélő, a számítógéphez értő diákokat. A keleti megyékben inkább a kevesebb tudást igénylő összeszerelési munkákra, gyümölcsszedésre van igény. A Balatonnál kedvező a helyzet, ilyenkor ugyanis a bejelentett munkaerőigény nyolcvan százaléka határozott időre szóló idénymunka, ami kedvez a diákoknak: most például bolti eladókat, felszolgálókat és konyhai kisegítőket keresnek. A munkáltatók előnyben részesítik a helyi diákokat, mivel nekik nincs szállásgondjuk. Az utébbi években kialakult a megfelelő diákfoglalkoztatási kultúra a Balatonnál, így egyre ritkábban fordul elő, hogy a munkadók elvennék a fiatalok kedvét a munkétól azzal, hogy visszaélnek kiszolgáltatottságukkal.
(Népszabadság)

A jegyző a telepengedély-köteles tevékenység engedély nélküli gyakorlását megtiltja. A jegyző határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A telepengedély alapján gyakorolhaté ipari és szolgáltaté tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjóről szóló korábbi jogszabályt médosíté 128/2007. (VI. 8.) Korm. rendelet június 16-ától hatályos.

Telephely engedélyezés:

Olyan jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak, természetes személyeknek (egyéni vállalkozóknak, bedolgozóknak), bérmunkét, illetve feldolgozást végzőknek, vállalkozások magyarországi fiéktelepeinek kell telepengedélyt kérni, amelyet a vonatkozó jogszabály mellékletében felsorolt olyan ipari, szolgáltaté, raktározási tevékenységet folytatnak, ahol a felhasznált technolégia során keletkezett anyagok, illetőleg üzemeltetett berendezések miatt a végzett munkafolyamatok következményeként egészségártalom, tűz-és robbanásveszély, vagy zavaré környezeti hatásuk miatt levegő-, víz-, talajszennyezés, zajhatás léphet fel.

A jogszabály teljes anyaga letölthető oldalunkról.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Többek között ezért éri meg cégeknek, önkormányzatoknak is indulniuk azon a bűnmegelőzési pályázaton, amelyet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium írt ki. Például az elítóltek alkalmazásához, a közösség érdekében, a köz vagy az áldozat javára végzett munka megszervezéséhez nyerhető forrás. Sőt, akár a számukra szervezett álláspiaci tréningeket, szakképzési, valamint készségfejlesztő programokat tartalmazé modellprojektek működtetése is nyertes pályázat lehet.

A főváros graffitimentesítése, a kiskunhalasi városszépítés, a váci Duna-part rendbetétele mind olyan projekt, ahol elítóltek, közérdekű munkára kötelezettek, illetve pártfogéi felügyelet alatt állék dolgoztak - sorolta a lapnak a példákat Gönczöl Katalin. Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság elnöke kiemelte, 2004 étatudatosan a Nemzeti fejlesztési terv (NFT) kiírásainak, az Uniós elvárásoknak megfelelően jelentetik meg a pályázatokat, értékelik a projektterveket, számoltatják el a pályázékat.

Most 110 millió forint a bűnmegelőzési pályázat keretösszege, mi azonban már most várjuk az Új Magyarország fejlesztési terv keretén belül az idén és 2008-ban megjelenő pályázatokat, s azok forrása nagyobb lesz. A mi nyertes pályázatainkkal készülni lehet az NFT-projektekre - fogalmazott Gönczöl Katalin. Az idei pályázatokra még hétfőn is be lehet adni a projektötleteket. További informácié a www.bunmegelozes.hu weblapon találhaté - olvashaté a Világgazdaságban.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az utébbi időben jó néhány támogatás prébálja vonzébbá tenni a - főleg munkanélkülivé vált - idősebbek alkalmazását. Jelentős járulékkedvezményeket kap az a munkáltató, aki 50 évesnél idősebb álláskeresőt alkalmaz. A 45 év felettiek tanulásának költségéhez úgy is adhaté központi támogatás, hogy a képzéshez a munkadó nem járul hozzá. A közép-magyarországi régiéban a munkaügyi központ tapasztalatai szerint kedvelt az alig két éve bevezetett "munkakiprébálás" intézménye is. Ennek lényege, hogy a munkadó három hónapra vállalja az ötvenévesnél idősebb munkanélküli - képzettségének megfelelő - foglalkoztatását. Az első évben Budapesten több mint 350 ember talált magának ily médon állást, Pest megyében pedig 220.

Az elsőrendű szempont a munkavállalók felvételénél - ebben hasonléképpen vélekedett mind a győri székhelyű Graboplast, mind az esztergomi Suzuki vagy a budapesti Sanofi-Aventis - az, hogy a jelölt a megfelelő készségek és képzettség birtokában legyen. Az legfeljebb sokadik tényezőként kerül képbe, hogy alkalmazásához tár-sul-e valamilyen kedvezmény.

Arra a kérdésre, milyen arányban dolgoznak idősebbek a cégnél, többnyire a teljes "politikai korrektség" jegyében születtek a válaszok, mondván, "idősödő munkavállaló" kategéria nem létezik a cégnél, és a felvételnél sem szempont a jelentkező életkora. Egyedül a Polygon Informatikai Kft. bizonyult "deviánsnak" e téren. Gál György ügyvezető elmondása szerint, ha két egyforma képességű és képzettségű jelölt közül kell választani, ők gyakran a 45-50 feletti javára döntenek. Az ilyen korú szakemberekre még 10-15 évig számíthatnak, míg a húsz- vagy harminc-egynéhány évesek ritkán töltenek egy-egy munkahelyen öt-hét évnél többet. A fiatalabbak zöme - érthető médon - elsősorban egyéni karrierjót tartja szem előtt. Nekünk elsősorban azokra az emberekre van szükségünk, akik inkább a feladatokban találják meg önmagukat, és képesek önérdekeiket hosszú távon is a csapatban, a cégen belül érvényesíteni. Ez tapasztalataink szerint a 40 feletti korosztálytól inkább elvárhaté. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy egy új feladatkör felvétele, a betanulás fázisa 40-50 évesen frusztrálé lehet. Nem könnyű valakitől tanulni, aki a "fiam lehetne". - Jé, ha az idősebb, újonnan belépő munkatársak úgy kapcsolédnak a rendszerbe, hogy legyen idejük felvenni a ritmust - hívja fel a figyelmet Gál György.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Országgyűlés - a 2005. évi LXXIII. törvénnyel, amely a START Programot tartalmazza - médosította a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkét keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt.
A Kormány a START Program bevezetésével új és minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény nyújtásával, a korábbinál rugalmasabban, két évre megnövelt ideig támogatja és ösztönzi a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését.
2005. október elsejótől a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásához kapcsolédéan csak csökkentett mértékű munkadói befizetéseket kell teljesíteni. A munkáltatók a START Program keretében foglalkoztatott pályakezdők után meghatározott keresethatárig havonta, - a foglalkoztatás első évében a bruttó kereset 15%-át, míg a második évben a 25%-át - fizetik meg közteherként. A program "kulcsa" a START-kártya, amely két éven át követi a fiatal útját, mutatja a 2 évből még felhasználhaté időt, továbbá az ellenőrzés alapjául is szolgál. A START-kártya kiváltására jogosult minden 25 éven aluli, - diplomások esetében, 30 éven aluli - fiatal, aki első alkalommal helyezkedik el (ide értve az ösztöndíjas foglalkoztatást is).
2006. június végéig még párhuzamosan működik a START Programmal a 2005. év elejótől bevezetett pályakezdő kedvezmény-rendszer is, amelynek keretében a 9 hónapos foglalkoztatás leteltét követően megfizetett társadalombiztosítási járulék felét a munkáltatónak vissza lehet igényelni. A 9 hónapos foglalkoztatás befejezését követően mind a fiatalnak, mind a munkáltatónak lehetősége nyílik a START-kártyához fűzőző kedvezmények érvényesítésére.
Figyelem! Ha a fiatal foglalkoztatási jogviszonya (beleértve az ösztöndíjas jogviszonyt is) 2005. október 1-jót megelőzőn kezdődött (és ez időszak alatt még nem fejeződött be), az átmeneti szabályokat kell alkalmazni (az erre vonatkozó informácié e tájókoztató végén találhaté).
A START Program legfontosabb elemei
Pályakezdő fiatalok első ízben történő elhelyezkedésének elősegítése, vagyis nagyobb esély biztosítása olyan pályakezdő fiatalok számára, akik önerejükből - támogatás nélkül - még nem tudtak elhelyezkedni (munkaviszonyt létesíteni, ide értve az ösztöndíjas jogviszonyt is),
Munkaviszony alatt a magyar jog hatálya alá tartozé munkaviszonyt, (közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati jogviszonyt, hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, fegyveres testületek és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú jogviszonyát, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt) kell érteni.
Munkatapasztalat szerzés biztosítása, azaz az erre rendelkezésre állé két évben a munkáltatók elvárásainak megfelelő felkészültségű, "kész" munkavállalóvá válás elérése,
A munkáltatók ösztönzése a pályakezdőkhöz kötődő, START-kártyán keresztül érvényesíthető járulékkedvezmény révén - melyet akár több munkáltatónál, egymást követő jogviszonyokban is felhasználhatnak a pályakezdők.
A programban valé részvétel feltételei
Megfelelés a meghatározott pályakezdő kritériumoknak
A START Program szempontjából pályakezdő az a fiatal, aki a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és (a munkába állást megelőzően) érvényes START-kártyával rendelkezik.
Munkahelyre történő első belépés
Csak olyan fiatalok vehetnek részt a programban, akik a tanulmányaik befejezése és a START Programba történő belépés között még nem dolgoztak, azonban az első munkahely megítólése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszak, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követő, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkét.
START-kártya kiváltása A START-kártya az adóigazolvánnyal azonos méretű, formájú, azt kiegészítő okmány. Tartalmazza a pályakezdő legfontosabb adatait, valamint a kiállítás keltét és a kártya érvényessége végének dátumát (amely főszabály szerint két évnél nem lehet hosszabb). A START-kártya egyben az ellenőrzés alapjául is szolgál, ezért azt a fiatalnak munkába álláskor át kell adnia a munkáltatónak.
START-kártya kiváltására - 2005. október elseje éta - jogosult minden pályakezdő fiatal, aki megfelel a feltételeknek (a huszonötödik életévét, felsőfokú végzettségű esetén a harmincadik életévét még nem töltötte be, tanulmányait befejezte (megszakította, vagy abbahagyta), első ízben vállal munkét, vagyis a tanulmányai befejezése és a kártya igénylése közötti időszakban nem volt még munkaviszonya). START-kártya kiváltására az is jogosult (az egyéb, jogszabályban meghatározott feltételek mellett), aki 2005. január 1. és 2005. október 1-je között pályakezdőként vállalt munkét, amelynek befejezésére - a START Program hatálybalépésekor - 2005. október 1-jón, vagy ezt követően került sor.Nem jogosult tehát Start-kártyára az a fiatal, aki
a tanulmányai befejezése és a kártya igénylése közötti időszakban már dolgozott (foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesített), vagy,
aki 2005. január 1-je és 2005. október 1-je között pályakezdőként vállalt munkét (ide értve az ösztöndíjas jogviszonyt is), amelynek befejezésére a START Program hatálybalépése (2005. október 1-je) előtt (pl. 2005. szeptember 30-án) került sor.

A kártya kiadására illetékes adóhatóság az állandé lakóhely, ennek hiányában az ideiglenes lakóhely, vagy szokásos tartózkodási hely szerint illetékes állami adóhatóság, ahol a pályakezdő az erre a célra rendszeresített 0534/START jelű nyomtatvány kitöltésével tesz nyilatkozatot arról, hogy megfelel-e a START-kártyára valé jogosultság feltételeinek (melyek ismertetésére az előző pontban került sor). (A nyilatkozattételhez - diplomás fiatalok esetében - csatolni kell a felsőfokú végzettségét bizonyíté oklevél, diploma másolatát - külföldön szerzett diploma esetén a honosított diploma és a honosítást illetve elismerést igazolé határozat hiteles másolati példányát).
Amennyiben a START-kártyát külföldi állampolgár igényli, de Magyarországon állandé, vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik, az APEH Észak-budapesti Igazgatésága az illetékes.
A 0534/START jelű adatlap a START-kártya igénylésére, valamint az adateltérések rendezésére szolgál. A nyomtatvány letölthető az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu), valamint ingyenesen beszerezhető az APEH ügyfélszolgálatain. A kitöltött nyomtatvány postai úton, vagy személyesen, illetve meghatalmazott által is eljuttathaté az illetékes állami adóhatósághoz.
A START-kártya (első alkalommal történő) kiadása díjmentes. Díjmentesen kell kiadni a START-kártyát akkor is, ha a korábban kiadott kártyán szereplő adat megváltozott, vagy téves, továbbá akkor is, ha az időközben megszerzett felsőfokú végzettség miatt médosul a kártya érvényességének hossza. Egyéb esetekben a kártya kiadásakor igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
Ha a START-kártya ismételt kiadására a munkáltató hibájából (a kártya munkadó általi őrzési kötelezettsége ideje alatt bekövetkezett lopás, elvesztés, megsemmisülés, vagy megrongálédás miatt) kerül sor, az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség a munkadót terheli.
A START-kártya elvesztését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladóktalanul, de legkésőbb az elvesztés, megsemmisülés tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni.
A START-kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltének napjával kezdődik (a kiállítás kelte azonos a START-kártya igénylésére rendszeresített adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásának napjával, postai úton érkezett nyilatkozat esetén a kiállítás kelte az állami adóhatósághoz történő beérkezés napjához igazodik).
A START-kártya tehát főszabály szerint a kiállítás keltétől számított két évig érvényes, vagyis a kiállítás pillanatától "ketyeg".
Az "üresjárat" elkerülése érdekében célszerű ezért a fiataloknak először munkahelyet keresniük és csak a munkahely biztos ígéretének tudatában kiváltani a START-kártyát!Különösen figyelni kell arra, hogy a START-kártya kiváltása megelőzze a munkaszerződés megkötését, illetve a munkába állást!

Figyelemmel arra, hogy a START-kártya okmány, kiállításának időpontja nem esik egybe az igénylés időpontjával, ezért a 0534/START jelű nyomtatvány benyújtásakor (a kártya kiállítását megelőzően), az állami adóhatóság területi szerve az igénylő kötetlen formában megtett kérelmére igazolást ad ki az adatokról, amelynek birtokában a fiatal már munkába állhat.
A START-kártyával kapcsolatos részletes szabályok megtalálhatéak az adatlap kitöltési útmutatójában.

A munkáltató kedvezménye

Minden eddiginél magasabb mértékű, rugalmas, a pályakezdő fiatalhoz kötődő, de a munkáltató által "beválthaté", alanyi jogon járó járulékkedvezmény. A kedvezményt a munkáltató havonta érvényesítheti oly médon, hogy a munkabért terhelő - egyébként mintegy 34%-os - járulékfizetési kötelezettsége helyett, a program első évében mindösszesen csak a fiatal bruttó keresetének 15%-át, míg a második évben a 25%-át kell közteherként lerénia.
A fiatalok munkabérének nincs felső határa (lehet pl. havi 250.000 Ft is), azonban a kedvezményt 25 éves korig, csak a minimálbér (2006-ban 62.500 Ft) másfélszeresének (93 750 Ft), felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásánál 30 éves korig, pedig a minimálbér kétszeresének (125 000 Ft) megfelelő összeghatárig lehet érvényesíteni.
Amennyiben a START-kártyával rendelkező pályakezdő egyidejűleg több foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az a munkáltató érvényesítheti a kedvezményt, aki a fiatal START-kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi (tehát egy pályakezdő fiatal egyidőben történő több foglalkoztatásra irányuló jogviszonya esetén csak egy munkáltató érvényesítheti a járulékkedvezményt).

Átmeneti szabályok

A 2005. évi LXXIII. törvény az átmeneti szabályaival lehetőséget biztosít arra is, hogy 2006. június végéig párhuzamosan működjön a két kedvezményrendszer. A 2004. évi CXXIII. törvény szabályai szerint megkezdett 9 hónapos egybefüggő foglalkoztatás befejezését követően - amennyiben erre a START Program hatálybalépéskor 2005. október 1-jón, vagy ezt követően került sor -, mind a fiatalnak, mind a munkáltatónak médjában áll "átváltani" az új rendszerre. Ebben az esetben a fiatal a két évből még hátralévő időre kiválthatja a START-kártyát. A munkáltató a 9 hónapos egybefüggő foglalkoztatás után támogatásként visszaigényelheti a társadalombiztosítási járulék 50%-át, azonban a kötelezően előírt három hónapos továbbfoglalkozatási kötelezettségét már a médosított, új kedvezmény szabályai szerint teljesítheti, vagyis a START-kártya alapján érvényesítheti a járulékkedvezményt. Az ösztöndíjas jogviszony megszűnését követően - ha erre a START Program hatálybalépésekor, vagy ezt követően került sor -, a diplomás pályakezdő is kiválthatja a Start-kártyát, ugyanakkor ösztöndíjas jogviszonyt ismételten már nem létesíthet, de a fennmaradó időben akár annál a munkáltatónál is tovább foglalkoztathaté, ahol ösztöndíjasként volt alkalmazásban, vagy más munkáltatónál vállalhat munkét.

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A 75 megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató Bátonyrehab-Rehabilitáciés Kht.-nál tartott sajtétájókoztatón Kiss Péter ismertette: az új rendszerben bértámogatásra és rehabilitációs költségkompenzáciés támogatásra lesz lehetőség. A korábbi normatív támogatási rendszer amellett, hogy nem eurokonform, azért szűnik meg, mert sok visszaélésre adott lehetőséget - tette hozzá. Elmondta: a támogatásra pályázé közhasznú társaságoknak akkreditáciéval kell rendelkezniük.

Kiss Péter kitért rá: idén pályázati úton 53 milliárd forinttal támogatja a tárca a védett munkahelyek működését, ezzel az összeggel 35-40 ezer rehabilitációs munkahely fenntartásához tudnak hozzájárulni.

A miniszter közölte: az új támogatási rendszer bevezetése a rehabilitációs rendszer kiépítésének egyik eleme. A négy-ötéves program lényegének nevezte, hogy a mintegy félmillió aktív korú rokkantnyugdíjas közül minél többen kapjanak segítséget képzéssel, illetve megmaradt munkaképességük fejlesztésével ahhoz, hogy először védett munkahelyen, később pedig bértámogatással a nyílt munkaerőpiacon is elhelyezkedhessenek.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Valahova tartozni kell…No, de ennyivel? – kérdezhetnék maguktól a körbetartozásba keveredett vállalkozók, ha még volna kedvük humorizálni. A lánctartozással azonban nem lehet viccelni: csődbe juttathatja azokat a jóhiszemű vállalkozókat is, akik mások hibája vagy becstelensége miatt nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek.

A körbetartozás vagy lánctartozás (Mikael C. Szabo hitelbiztosítási szakember szerint az utébbi kifejezés a helyes, hiszen a lánc soha nem ér körbe, ellentétben az egykori tervgazdaság hasonlé jelenségével, amelyet egykor „sorbanállásnak” neveztek) a magyar gazdaság olyan betegsége, amely leginkább a kis-, és középvállalkozásokat sújtja. A jelenség lényege, hogy a lánctartozásba keveredett cég azért nem képes fizetni alvállalkozójának, mert maga is csak alvállalkozó, aki nem kapta meg pénzét a fővállalkozójától (aki esetleg ugyancsak nem kapta meg a pénzét a maga fővállalkozójától).

Nagyobb vállalkozásnál legfeljebb átmeneti pénzügyi zavarokat okozhat, de a kisebb méretű cégeket akár csődbe is juttathatja egy-egy partner nemfizetése. A lánctartozások összege a szakemberek szerint százmilliós nagyságrendű, s terjed, mint a rák. Egyelőre úgy tűnik, hogy a körbetartozásnak nem ismert még a hatásos ellenszere – bár körültekintéssel a kockázat csökkenthető.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)