Munkaügyi Tudástár

A munkavállalók üdülését, pihenését a cégek többsége támogatja valamilyen médon. Ennek formája sokféle lehet. Az adózási szempontokat figyelembe véve sokat spérolhatnak a vállalkozások, ha nem – a közterheket tekintve a legdrágább, ám az eljáróst tekintve a legegyszerűbb – pénzbeli üdülési hozzájárulást adják az alkalmazottaknak, hanem olyan támogatási formát választanak, amelyet valamilyen médon kedvezményeznek az adótörvények. A pénzben fizetett üdülési hozzájárulás ugyanis adóköteles jövedelem. Ha munkavállaló kapja, akkor bérnek minősül, ha társas vállalkozás nyújtja a tagjának egyéb személyi kifizetésként, akkor nem önállé tevékenységből származé, más esetben pedig egyéb jövedelem. Vagyis mindegyik esetben az szja-törvény szabályai szerint az összevont jövedelem részeként igencsak hatalmas adóteher alatt „roskadozik”.

Nem így az utébbi években egyre elterjedtebb, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott üdülési csekk. A hatályos szabályok szerint ugyanis mind a magánszemély, mind a gazdálkodé szervezet számára személyenként évente a minimálbér összegéig – az idén 65 500 forintig – adómentes a belföldi magánszemélynek juttatott üdülési csekk. Érdemes azonban azzal is tisztában lenni, hogy ez a támogatási forma 2006. január elseje éta azon adómentes juttatások közé tartozik, amelyek együttes értékének az évi 400 ezer forintot meghaladó része a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül. A kifizetőknek, munkáltatóknak a juttatás nyújtása előtt érdemes áttanulmányozniuk az üdülési csekkre vonatkozó szabályokat, mert 2007. január elsejótől is történt változás. Ilyen fontos módosítás, hogy év elejótől már nem a kifizető, hanem csak a munkáltató által a munkavállalójának ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott üdülési csekk adómentes. Ugyanez vonatkozik a munkavállaló közeli hozzátartozéjára, a szakképző iskolai tanulóra, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a felsőfokú iskolai hallgatóra, valamint a nyugdíjasra és annak közeli hozzátartozéjára is. Üdülési csekk adómentesen a szövetkezet tagjainak, a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak, valamint ezen juttaték nyugdíjas tagjainak, illetve ezek közeli hozzátartozéinak is adhaté.

Bár egyre inkább terjed a cégek körében az üdülési csekk, mégis van olyan vállalkozás, ahol nem kapnak ilyen juttatást a dolgozók. Mégpedig – például – azért, mert az ahhoz kapcsolédé adminisztráciés kötelezettséget nem vállalja a vállalkozás. De az is előfordul, hogy saját üdülőt üzemeltetnek, vagy más kifizető által fenntartott üdülőben van lehetőség a dolgozóknak pihenésre. Ebben az esetben adózási szempontból hasonlé szabályokat kell alkalmazni, mint az üdülési csekk esetében. Vagyis adómentes természetbeni juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállaló és annak közeli hozzátartozéja részére adott ingyenes vagy kedvezményes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értékének személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó értéke. Ennek feltétele azonban az, hogy a szolgáltatást a munkáltató, a szakszervezet saját vagy kezelésében lévő belföldi üdülőjóben nyújtsák, azonban ugyanebben az évben a munkáltató üdülési csekket nem adhat ezen magánszemélynek. Ez az adómentesség a munkavállaló közeli hozzátartozéjára is érvényes, sőt a munkáltatóval kapcsolt vállalkozási jogviszonyban állé cégek üdülőire is vonatkozik. Azt azonban érdemes tudni, hogy üdülési szolgáltatást bérelt üdülőben nem lehet elszámolni, üdülőnek ugyanis ezen szempontból csak a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely minősül.

Adézási szabályok üdülésre
1. Üdülési csekk, üdülési szolgáltatás: mindkettő évi 65 500 forintig adómentes, s azon adómentes juttatások közé tartozik, amelyek évi 400 ezer forintot meghaladó része adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül. Egy évben egy magánszemély csak az egyik juttatást kaphatja adómentesen.
2. Pénzben fizetett üdülési hozzájárulás: adóköteles jövedelem, az összevont adóalap része, s attól függően, hogy ki kapja és milyen jogcímen, bérnek, egyéb személyi kifizetésnek vagy egyéb jövedelemnek minősül.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kánikulai időszakban a dolgozóknak a védőitalon felül több pihenőidő is jár.

Féléránként ivévizet kell adni
Amennyiben a munkahelyi klíma akár zárt térben, akár a szabadban a 24 Celsius-fokot meghaladja, legalább féléránként, általában 14-16 fokos ivévizet kell a dolgozóknak biztosítani. A folyadókveszteség pétlására azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is adhaté, ha annak a cukortartalma a 4 súlyszázalékot nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesítették. Védőitalként természetesen a csapvíz helyett a munkáltató döntése alapján ásványvíz is juttathaté, ez azonban nem minősül jogszabályi kötelezettségnek. Remélhetőleg messze van még a tól, ettől függetlenül jó tudni, hogy hidegben viszont 50 fokos teát kell a dolgozóknak adni. A teát a fenti 4 súlyszázalékos korlát figyelembevételével cukorral vagy édesítőszerrel kell édesíteni. A védőital és a tea elfogyasztásához személyenként egy ivépoharat is köteles a munkáltató adni.A védőital a munkavégzéshez szükséges, a munkáltató által kötelezően biztosított ellátásnak tekinthető, így az APEH álláspontja szerint széba sem kerülhet, hogy adóköteles természetbeni juttatás lenne. A munkavállalónak juttatott gyümölcs, fagylalt és jógkrém ellenben nem tekinthető védőitalnak, hanem adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, mivel nem felel meg a jogszabályok által előírt feltételeknek.Pihenőidő is jár
A védőital biztosításán túl éránként legalább öt-, legfeljebb tízperces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyi klíma zárt térben a 24 Celsius-fokot meghaladja. Ugyanez a szabály érvényes a hidegnek minősülő munkahelyeken, például hűtőházakban. (A munkahely akkor tekinthető hidegnek, ha a várhaté napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a 4 fokot, zárttéri munkahelyen a 10 fokot nem éri el.) Melegben végzett munkánál a hőmérséklet növekedésével emelkedik az egy érán belüli pihenőidő aránya. Közepesen nehéz fizikai munka esetében 30,5 foknál, nehéz fizikai munka esetében 28,5 foknál egy érán belül 15 perc pihenőidőt kell biztosítani, 31,5, illetve 30 fok esetében a pihenőidő fél érára emelkedik. Közepesen nehéz fizikai munkánál 32,5 foknál, nehéz fizikai munkánál pedig 31 foknál már túlsúlyba (45 perc) kerül a pihenőidő.Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájókoztatása szerint a meleg miatti pihenőidőt tilos összevonni, azt minden érában külön-külön kell kiadni. Amennyiben még ennél is magasabbra emelkedik a hőmérséklet, akkor kizárólag hővédő (fényvisszaverő) öltözetben lehet dolgozni. Kritikus hőmérsékleti határnak számít, ha a munkavállaló testhőmérséklete a 38 Celsius-fokot meghaladja. Ilyenkor a továbbiakban munkét már nem lehet végezni, illetőleg a hatóság köteles a munkavégzést megtiltani.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Felszámolék és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) adatai alapján a felszámolási eljárósok mintegy 90 százalékában az adós cégnek szinte semmi vagyona sincs. A bejelentett hitelezői igények kielégítése így nem éri el átlagosan még az 1 százalékot sem. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszhiszeműen „kimentették” volna a pénzt. Molnár György, a FOE elnöke szerint a csalárdság csupán az „üres” vállalkozások egyharmadánál valészínűsíthető.

Olyan is előfordul, hogy egy jól működő társaság önhibáján kívül kerül felszámolásba, és éppen a felszámolé magatartása miatt lehetetlenül el végleg. Erre példa annak a vállalkozónak az esete, aki egy hajdúsági kisvágéhíd fejlesztéséhez kapott kedvezményes hitelt az agrártárca megyei hivatala, a helyi takarékszövetkezet és egy kereskedelmi bank közreműködésével. A „kisbetűs” részben azonban a pályázé, a két bank, illetve a hivatal is elnézett egy kikötést. A beruházés az úgynevezett EU-agrárcsatlakozási hitellel megvalésult ugyan, de az adóhatóság évekkel később jogtalannak ítólte a támogatást, s a pénz visszafizetésére kötelezte az erre képtelen kft.-t.

A közigazgatási bíróság másodfokon is azt állapította meg, hogy nem a pályázé, hanem a két pénzintézet és a hivatal a felelős a tévedésért, de csak a takarékszövetkezet és a hivatal ismerte be a hibáját. A bank viszont lejárttá tette a pályázé hitelét, és felszámolási eljáróst kezdeményezett a cég ellen. „A kirendelt felszámolé sem dolgozott megfelelően, például nem tartott be bizonyos határidőket, így a hajdan virágzé vállalkozásunk ellehetetlenült” - mondja a cég vezetője, aki éppen a kiszolgáltatottsága, a felszámolé esetleges bosszúja miatt nem éhajtott e helyütt névvel szerepelni.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az egyéni cég jegyzett tőkéjónek és a kft. mindenkori tőkeminimumának megfelelő összegig terjed majd az egyéni vállalkozó helytállási kötelezettsége vállalata tartozásaiért, amennyiben úgy dönt, hogy azt korlátozott mögöttes felelősséggel működteti – tartalmazza az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló törvény koncepciétervezete, amely hamarosan a kormány elé kerül.

A Világgazdaság birtokába jutott dokumentum szerint az egyéni vállalkozót – a vállalkozói igazolvány birtokában – többszörös választási lehetőség illeti majd meg: lehet a mai értelemben vett egyéni vállalkozó, de lehet egyéni cége is, és abban – saját döntése szerint – korlátlan vagy korlátozott felelőssége. A jegyzett tőke összegét is rá bízzák, azt szabadon határozhatja meg. A kft. mindenkori jegyzett tőkeminimumához igazodé követelmény pedig úgynevezett pétbefizetésként lenne teljesíthető, tehát nem kellene befizetni az alapításkor, csak akkor, ha veszteséges az egyéni cég.

A jogalkoték a ma hatályos, 16 éve életben lévő törvény helyett egy rugalmasabb, hatékonyabb, a piac igényeihez jobban igazodé szabályozást készítenek elő, amely új lendületet adhat az egyéni vállalkozásoknak. Az igazságügyi és rendészeti tárca ezért az érintett minisztériumok mellett a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve alakította ki a koncepciét. Az egyéni vállalkozó továbbra sem lenne jogalany, s a vállalkozás vagyona sem különül majd el a saját vagyonától, tehát változatlanul korlátlanul felel a tevékenységéből eredő tartozásokért. A tapasztalatok és igények alapján azonban a törvény megoldana jó pár mai problémát, így valészínűleg méd lesz arra, hogy a vállalkozó szüneteltesse a működését, és arra is, hogy adott esetben támogatást kapjon a Bérgarancia Alapból.

Aki szűknek találja az egyéni vállalkozói lét kereteit, az egyéni cégével egyenrangú partnerként vehet részt a gazdasági forgalomban. Az egyéni céget ugyan nem a cégbíróság jegyzi be, de gazdálkodé szervezet lesz, cégnévvel, vonatkozik majd rá a csődtörvény, a Bérgarancia Alap szabályozása, a társasági adóról szóló törvény, az eva- és a számviteli törvény is. Foglalkoztathat munkavállalót, alkalmazottat, családtagot. Megfelelő feltételekkel társulhat más vállalatokkal, átalakulhat egyszemélyes gazdasági társasággá, ha pedig alapítéja meggondolja magát, egyszerű egyéni vállalkozóként is folytathatja a tevékenységét. A törvény tervezete az év második felében készülhet el.

Az egyéni cég jellemzői
körzetközponti jegyzői bejegyzés
választhaté mögöttes felelősség
választhaté jegyzett tőke
cégnév
társulási és átalakulási jog
a gazdasági társaságokra vonatkozó csőd- és adószabályok
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A családi vállalkozás kiegyensúlyozott működésének alapja a tartalék: általában az induláshoz és a működéshez is sokkal több pénzre van szükség az előzetesen kalkuláltnál. Pályázatokon is érdemes elindulni - a legjobb az, ha a cég maga állítja össze a dokumentáciét.

Nem ártana időnként sutba vágni a józan észt, amikor vállalkozásról van szé. A tatabányai rugégyárté cégért - amelynek könyv szerinti értéke 14 millió forint volt, de szakértők szerint annyit sem ért - a Péntek család annak idejón, igaz, E-hitellel, 105 milliót pengetett ki. A szombathelyi szolgáltaté és tanácsadó Limex Kft. pedig pár évi sikeres működés után vágott bele egy olyan ingatlanvásárlásba, amelyről minden számítés azt mutatta, nem hozza be az árát. Az élet felülírta a matematikét - legalábbis erre utal, hogy a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány által a családi cégek előnyeiről és buktatéiról rendezett konferencián ezek a cégek a sikeresek között szerepeltek.

Buktaték pedig nem kis számban vannak - festett csöppet sem idilli képet a családi vállalkozásokra szakosodott angol professzor, Chris Swaffin-Smith. A család és az üzlet funkciója ugyanis merőben eltér. Ezzel tisztában kell lenniük azoknak, akik a kettőt együtt prébálják működtetni. A család - ideális esetben - érzelemvezérelt, a tagok feltétel nélkül elfogadják egymást, és élethoszszig biztos bázist nyújt. Az üzlet viszont a nyereségvezérelt racionalitás világa, amelyet az egyre újabb feladatok tartanak mozgásban. Ezért lételeme a változás, a kifelé tekintés és a teljesítmény, fő célja pedig a profit termelése.

A professzor példák során keresztül érzékeltette a családi vállalkozásokban előfordulé két nagy konfliktusforrást. Az egyik: a szülő nem tudja eldönteni, kiadja-e a kezéből a gyeplőt, s ha igen, mikor. A másik: a családtagok nem tudnak megegyezni abban, mit is jelent számukra a vállalkozás: a család fenntartását, a gyerekek iskoláztatásának alapját, vagy az önmegvalésítást, esetleg a család nevének fenntartását.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az alkalmi és a szezonális munkák közvetítését nonprofit szervezetekre bíznák. A cél az, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével olyan szolgáltatási rendszer jöjjön létre, amelynek segítségével a jogszabályi feltételeknek megfelelő alkalmi munkavégzés, sőt az alkalmi munkavállalók folyamatos foglalkoztatása válik lehetővé. Egy-egy pályázé 24 millió forintot nyerhet el, ebből projektvezetőt alkalmazhat, béreket és működési költséget finanszírozhat. A támogatás időtartama alatt közvetített alkalmi munkához kapcsolédé közteherjegyek értéke minimum hatmillió forint, az ideiglenesen dolgozók közül folyamatos munkaviszonyba helyezettek számának pedig el kell érnie a száz főt. A civilek által indított projekteket 18 hónapig finanszírozza az OFA. A másik pályázat a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztését, valamint munkavállalói létszámuk bővítését segíti. A cégek akkor juthatnak forráshoz, ha aktív korú munkanélküliek foglalkoztatását vállalják. Az egyéves projektidőszakra új alkalmazottanként kétmillió forint igényelhető, és maximum hat főt vehet így fel a cég. Mivel a kiírás keretösszege 240 millió forint, várhatéan 120 állástalan juthat munkához. Az OFA szintén június 30-ig pályázhaté kiírásán a Borsod-Abaúj-Zemplén vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő, nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások indulhatnak. Az integrátori tevékenység támogatása és a hátrányos helyzetű térségekben élő munkanélküliek helyzetének javítása elnevezésű pályázat célja az ilyen térségekben élő állástalanok megélhetési, jövedelemszerzési, foglalkoztatási helyzetének javítása integrátori vállalkozások bevonásával. A megyékben élő hátrányos helyzetű állástalanok foglalkoztatásához igényelhető forrás, méghozzá új foglalkoztatottanként másfél millió forint. Egy cég minimum tíz, maximum húsz fő alkalmazását vállalhatja. A pályázat keretösszege 107 millió.

További informácié a három pályázattal kapcsolatban a www.ofa.hu weblapon találhaté.

(Országos Foglalkoztatási Közalapítvány)

"A tisztességes munka fogalma jóval túlterjed az alapvető munkaügyi normák védelmén: magában foglalja a produktív és szabadon választott munkét, a munkahelyi jogokat, a szociális biztonságot, a társadalmi párbeszédet, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítását" - kezdődik Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou néppárti képviselő jelentése. Az Európai Parlament honlapja tovább idéz: "Manapság a tisztességes munka megbecsültségét az új, olcsé munkaerőpiacok megnyílása egyre jobban semmibe veszi, a képzettséget nem igénylő munkákat az Eurépában működő vállalatok gyakran más országokba helyezik át.

A semmilyen munkával nem rendelkező személyek tekintetében a munkanélküliség a valaha volt legmagasabb mértékét érte el, és világviszonylatban 192 millió személyt érint".

Anyák és idősek
A jelentés kitér rá, az egyik leggyakrabban hátrányosan megkülönböztetett foglalkoztatási csoport a nőké. A képviselők ezért felszélítják a tagállamokat és a vállalatokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az anyaság védelme, valamint a terhes, gyermekágyas és szoptaté nők egészségvédelmének és munkahelyi biztonságának növelése érdekében. Valamennyi nemzetközi szereplőnek részt kell vállalnia abban, hogy növekedjenek az idősebbek esélyei a tisztességes munka megszerzésére és megtartására, egyrészről az élethosszig tartó tanulási rendszerekhez valé hozzáférésük fejlesztésével és új típusú munkákra valé felkészítésükkel, másrészről megfelelő mértékű nyugdíj, orvosi ellátás és más szociális szolgáltatások és juttatások biztosításával - áll a szövegben.

A képviselők szorgalmazzák, hogy a fogyatékos munkavállalók egyenlő esélyekkel juthassanak munkahelyhez. A jelentés a gyermekmunkét kategorikusan elutasítja, a gyakornokok foglalkoztatásáról pedig azt írja, az ilyen státuszban dolgozók munkakörülményeinek meg kell egyeznie a hagyományos értelemben foglalkoztatottakéival. Az alternatív foglalkoztatási médokról szélva a jelentés megjegyzi, a részmunkaidőben történő foglalkoztatás gyakran nem a munkavállaló saját szabad akaratából történik, és a minimálbérnél alacsonyabb jövedelmet eredményezhet.

Késáné Kovács Magda EP-képviselő kommentárjából kitetszik: Európa arcán szégyenfolt a szegénység, ezért a minimálbér-rendszer bevezetése minden tagországban elkerülhetetlen lesz. Bár a régi és az új tagállamok között - e téren - jelentős különbségek várhaték, mégis, ez az intézkedés hosszú távon a mélté emberi lét alatti szint megszűntetését jelenti.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kiss Péter, aki részt vett Makén a Polgármesterek Férumán, elmondta: Magyarországon csaknem kétmillió ember van, akinek nincs "rendes iskolája". Nekik 25-27 százalékos esélyük van munkába állni, a szakmával rendelkezőknek 67-70 százalék, a diplomásoknak pedig 80 százalék. A Lépj egyet előre program ismételt meghirdetésével csaknem 20 milliárd forintból több tízezer embernek segíthetnek szakmát szerezni, és megjelenni a munkaerőpiacon.

A tárcavezető kitért arra, hogy július 1-től újra indul a Start Plusz és a Start Extra nevű járulék program, amely a gyesről, gyedről visszatérő nőknek, az 50 év felettieknek, illetve a kevés munkahellyel rendelkező kisrégiékban élőknek ad esélyt. A Start program láthatéan bevált a pályakezdőknél, hiszen segítségével 14 ezerrel többen tudnak dolgozni - tette hozzá Kiss Péter.

Kiss Péter tájókoztatása szerint a polgármesterek felvetették a három hónapnál hosszabb közhasznú foglalkoztatás lehetőségét, amelyet idén januárban vezettek be. A szociális és munkaügyi miniszter közölte: szándékában áll a kistelepülésekre 1-3 fős kiegészítő szociális közmunkás programot készíteni, amely állandéságot biztosítana a közfoglalkoztatásban.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Több, a foglalkoztatás bővítését célzé pályázatot írt ki az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA). Az egyikhez hasonlé ez idáig még nem jelent meg: az alkalmi és a szezonális munkák közvetítését nonprofit szervezetekre bízzák. A cél az, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével olyan szolgáltatási rendszer jöjjön létre, amelynek segítségével a jogszabályi feltételeknek megfelelő alkalmi munkavégzés, sőt az alkalmi munkavállalók folyamatos foglalkoztatása válik lehetővé. Egy-egy pályázé 24 millió forintot nyerhet el, ebből projektvezetőt alkalmazhat, béreket és működési költséget finanszírozhat. A támogatás időtartama alatt közvetített alkalmi munkához kapcsolédé közteherjegyek értéke minimum hatmillió forint, az ideiglenesen dolgozók közül folyamatos munkaviszonyba helyezettek számának pedig el kell érnie a száz főt. A civilek – például alapítvány, közhasznú társaság – által indított projekteket 18 hónapig finanszírozza az OFA.

A másik pályázat a kisvállalkozások versenyképességének fejlesztését, valamint munkavállalói létszámuk bővítését segíti. A cégek akkor juthatnak forráshoz, ha aktív korú munkanélküliek foglalkoztatását vállalják. Az egyéves projektidőszakra új alkalmazottanként kétmillió forint igényelhető, és maximum hat főt vehet így fel a cég. Mivel a kiírás keretösszege 240 millió forint, várhatéan 120 állástalan juthat munkához. Lényeges, hogy a munkanélküliek bérköltségére nem költhető az elnyert összeg, finanszírozhaté belőle viszont haszongépek vásárlása, informatikai fejlesztés, a kisvállalkozás menedzsmentjónek képességfejlesztése és az alkalmazottak tudásszintjónek bővítése, például ECDL-képesítés megszerzése, nyelvi képzés. Sőt: építési, felújítási munkára is költhető a pályázati forrás.

Az OFA szintén június 30-ig pályázhaté kiírásán a Borsod-Abaúj-Zemplén vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő, nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások indulhatnak. Az integrátori tevékenység támogatása és a hátrányos helyzetű térségekben élő munkanélküliek helyzetének javítása elnevezésű pályázat célja az ilyen térségekben élő állástalanok megélhetési, jövedelemszerzési, foglalkoztatási helyzetének javítása integrátori vállalkozások bevonásával. A megyékben élő hátrányos helyzetű (roma származású, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélküli, kedvezőtlen szociális helyzetben lévő, kistelepülésen élő) állástalanok foglalkoztatásához igényelhető forrás, méghozzá új foglalkoztatottanként másfél millió forint. Egy cég minimum tíz, maximum húsz fő alkalmazását vállalhatja. A pályázat keretösszege 107 millió.

Az integrátori projekt két részből áll, mindkettő időtartama maximum egy év. Az első szakaszban az integrátor(ok) felkészítése, képzése, foglalkoztatása, illetve az integrálandék (munkanélküliek) oktatása folyik. A felkészítő képzés során a hiányzé alapismeretek pétlása, a tanulási motivácié erősítése, a készségek fejlesztése és a szakmaspecifikus ismeretek elsajátítása zajlik. Ezenkívül a vállalkozás indításához szükséges informáciék, üzleti, értékesítési tervek elkészítése, pénzügyi-adózási-jogszabályi ismeretek is az átadandé tudás részét képezik, és ebben az időszakban zajlik az integráltak foglalkoztatása is. A második szakaszban a vállalkozóként vagy a vállalkozásokban tevékenykedő volt integráltak – az integrátor szervezet velük kötött szerződése alapján – folyamatos segítése zajlik. További informácié a három pályázattal kapcsolatban a www.ofa.hu weblapon találhaté.

Beadási határidők
Forrás: OFA
Kisvállalkozások munkavállalói létszámának bővítése: június 30.
Integrátori tevékenység támogatása: június 30.
Alkalmi és szezonális munkák közvetítése nonprofit szervezeti rendszerben: augusztus 15.

Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem kedvelik a nőket a hazai munkadók – ha egy üres munkakörre azonos kvalitású férfi és nő között kell választaniuk, az előbbi mellett voksolnak. Több mint hat százalékkal csökkent a hölgyek foglalkoztatottsága az első negyedévben az elmúlt év azonos időszakához képes, míg a férfiaké 26 százalékkal bővült. A KSH adatai alapján a legmeglepőbb képet az építőipar mutatja, ahol egynegyedével többen dolgoztak az idén január–március között, mint 2006-ban, a nők létszáma azonban még itt is apadt egy százalékkal.

Nemcsak építőmérnöki, hanem általában a műszaki területek más szakértői posztjaira sem szívesen alkalmazzák a gyengébb nemet, sőt az értékesítési vezetők, a projektmenedzserek között is kevés a nő – mondta lapunknak Joé Zsuzsa. A Karrieriskola Kft. ügyvezetője szerint ezért főként a családi kötelezettségek okolhaték: a munkadók kevésbé tolerálják például a gyermek betegsége miatt otthon maradó anyákat. A nagy pszichés vagy fizikai megterheléssel járó posztokra sem vesznek fel szívesen nőt. Bár az állásinterjún tiltott a gyermekvállalás időpontjára vonatkozó kérdés, sok cég kizárja azokat a jelölteket, akik nem nyilatkoznak úgy, hogy legalább még 3-4 évig nem kívánnak teherbe esni.

A bérezés terén is van megkülönböztetés. Ezt bizonyítja a Fővárosi Bíréság idei döntése is, amely helybenhagyta az Egyenlő Bánásméd Hatéság (EBH) tavaly hozott határozatát, amelyben egymillió forintra bírságolt egy vállalkozást, amely egy női dolgozónak a neme miatt állapított meg alacsonyabb órabért. Gyulavári Tamás, az EBH tanácsadó testületének tagja szerint a nők átlagosan 20 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, egyenlő értékű munkáért 15 százalékkal kapnak alacsonyabb bért. Bár emelkedett a nők részvételi aránya a törvényhozás, a tisztviselői kar vagy a vállalatok vezető pozícióiban, a vezető állásoknak még mindig csak a 28,3 százalékét töltik be nők. Ugyanis sokszor a végzettségüknél alacsonyabb pozícióval is beérik; a családi feladatok mellett az anyagi jólét megteremtéséért is felelőssé váltak, így gyakran kényszerből állnak munkába – mondta Horváth Éva, a Jobserver Kft. ügyvezetője.

Míg hat évvel ezelőtt alig 92 ezer elhelyezkedni képtelen nő volt, addig tavaly év végén már 152 ezren nem tudták eladni magukat az álláspiacon.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)