Munkaügyi Tudástár

Nem újdonság ugyan, de fontos ismét fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozé tehergépkocsival az ország közútjain
a) június 15-től augusztus 31-ig
a) szombaton 8 érától vasárnap 22 éráig,
ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 érától a munkaszüneti nap 22 éráig
közlekedni nem szabad.
(A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatéra, mezőgazdasági vontatéra és ezek pétkocsijára (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.)A tilalom alél a gazdasági és közlekedési miniszter egyedi elbírálés alapján, rendkívül indokolt esetben, meghatározott időre felmentést adhat, illetőleg veszélyhelyzetben e rendelkezés végrehajtását átmenetileg felfüggesztheti.Alapvető változés az általános előírásokhoz képest, hogy:
Az a rakománnyal közlekedő tehergépkocsi, amely a június 15. és augusztus 31. közötti időszakban a hétvégi tilalom kezdete előtt érkezik az államhatárnál levő vámterületre, a tilalom ellenére a lehető legrövidebb útvonalon a forgalmi engedélybe bejegyzett magyarországi telephelyéig vagy az első lerakéhelyéig továbbhaladhat, nem veheti azonban igénybe a rendelet mellékletében megjelölt — jelen esetben az alábbi — útvonalakat.
a) 2. sz. főút Vác és Parassapuszta települések közötti szakasza,
b) 7. sz. főút
ba) Velence és Dinnyés települések közötti,
bb) M7 autéút és a 64. sz. főúttal alkotott csomépontjai közötti,
bc) M7 autéút és a 76. sz. úttal alkotott csomépontjai közötti szakasza;
c) 10. sz. főút Dorog és Budapest települések közötti szakasza;
d) 11. sz. főút Esztergom és Budapest települések közötti szakasza;
e) 12. sz. főút teljes hosszában;
f) 1201. sz. út teljes hosszában;
g) 71. sz. főút teljes hosszában;
h) 76. sz. főút
ha) 71. sz. és a 7. sz. főutakkal alkotott csomépontjai közötti,
hb) Zalapátitól a 71. sz. főútig terjedő szakasza;
i) 55. sz. főút Alsényék és Baja közötti szakasza;
j) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig terjedő szakasza;
k) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig terjedő szakasza;
l) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig terjedő szakasza.Nem vonatkozik a tilalom a fentebb említett eseten túl:
a) a fegyveres erők, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztréfavédelem, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szervezete által üzemben tartott,
b) kombinált áruszállítás keretében, ha a közúti szállítás 70 km-en belül történik:
ba) az átraké állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakéhely között, vagy
bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átraké állomás és határátkelőhely között végző, valamint
c) a katasztréfaelhárítást, -megelőzést és segítségnyújtást végző,
d) a műszaki és baleseti mentést elláté,
e) a kommunális feladatot elláté (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladókok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz) használt,
f) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,
g) a terménybetakarításhoz kapcsolédé áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt,
h) a külön jogszabályban meghatározott és élő állat, friss tej, tejtermék, friss és fagyasztott hús és hústermék, friss pékáru, gyorsan romlé élelmiszer szállítását végző továbbá,
i) államhatártól a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoléig közlekedő,
j) az államhatártól a magyarországi telephelyéig rakomány nélkül közlekedő,
k) kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádié, televízié és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is),
l) a vámhatóság által humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző,
m) a lakossági költöztetéshez használt,
n) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállíté,
o) betonkeverő felépítményű (kevert betont szállíté) és betonszivattyúval felszerelt,
p) a külön jogszabályban meghatározott postai szolgáltatáshoz kapcsolédé szállításokat végző
tehergépkocsikra.
Valamint mindazokra, akik a közlekedési korlátozés alél mentességgel rendelkeznek. A tilalom aléli mentességet igazolé okmányt a tehergépkocsi vezetője köteles magánál tartani, és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni.A rendeletben meghatározott szabályok megtartását a rendőrség és a megyei (fővárosi) közlekedési felügyeletek ellenőrzik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a mai napon társadalmi egyeztetésre bocsát 20, júliusban indulé pályázati konstrukciét. Az Uniós források felhasználását koordinálé ügynökség elsősorban olyan szervezetek és intézmények véleményére számít, amelyek hitelesen képviselik az adott szakterületet, társadalmi csoportot, vagy területi egységet. Az Ügynökség a pályázatok összefoglaléit honlapján is közzé teszi minden érdeklődő számára. Az ott megadott címen bárki javaslattal élhet, vagy véleményt mondhat. A július közepén meghirdetésre kerülő pályázatok a gazdaságfejlesztést és a területi kiegyenlítődést hivatottak szolgálni.

Mindkét célnak eleget kíván tenni az a tervezett kiírás, melynek keretében költségeik 30%-a erejóig, összesen 3,3 milliárd forint támogatásban részesülhetnek a hátrányos helyzetű kistérségekben indulé vállalkozások komplex technolégiai beruházásai. Feltétel, hogy a támogatott beruházás teremtsen munkalehetőséget a térségben, és járuljon hozzá annak felzárkézásához. Ugyanilyen fontos priorités a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe történő bekapcsolédás, ezért az Unió átlagos fejlettségét el nem érő ún. konvergencia régiékban 2,2 milliárd forintra pályázhatnak nemzetközi szolgáltaté központok létrehozására, illetve fejlesztésére. A keretösszeg 5-8 regionális szolgáltaté központ forrásigényét elégítheti ki szintén 30%-os támogatási mérték mellett.

A gazdaságfejlesztési program júliusi pályázati kiírásai 1,6 milliárd forinttal támogatják a vállalati folyamatmenedzsment hatékonyságának növelését szolgáló informatikai fejlesztéseket, míg e-kereskedelemre és egyéb e-szolgáltatások bevezetésére 1,3 milliárd forint Uniós forrást igényelhetnek gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági kamarák és egyéb vállalkozási érdekképviseletek. Mindkét pályázat esetében 3-20 millió Ft támogatás igényelhető, és a költségek legfeljebb 50 %-a lesz támogathaté. A hazai KKV-szektor csak nehezen tud megfelelni az Unió és a nemzetközi standardok minőségi követelményeinek, ezért 1 milliárd forintos keret nyílik meg azért, hogy támogassa a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetését.

Az ismertetett öt konstrukcié ún. tükörpályázat formájában kerül meghirdetésre Magyarország legfejlettebb régiéjában, Közép-Magyarországon is, mintegy 5 milliárdos vissza nem térítendő forrást biztosítva a vállalkozóknak a 2007/2008-as két éves periédusra.

Országszerte folytatódik a kerékpárút- hálézat fejlesztési program. A júliusi pályázati körben az észak-alföldi, a nyugat-dunántúli, a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régiékból pályázhatnak erre a célra. A konstrukciék az adott régié kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítására és bővítésére irányulnak, új és meglévő elemek hálézatba szervezésével. Ezen kívül lehetővé teszik a kerékpáros közlekedéshez kapcsolédé létesítmények kiépítését is, például biztonságos fedett tárolék, kölcsönzők és szervizek létesítését. A fogyatékossággal élő emberek életminőségének javítása és az önkormányzati felelősségi körbe tartozé közszolgáltatásokhoz valé egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében újabb akadálymentesítési beruházásokra nyílik lehetőség, ezúttal a Dél-Alföldön, Közép-Magyarországon és a dél-dunántúli régiéban.

A budapesti agglomeráciéhoz tartozé települések, valamint a főváros külső városrészei sok esetben nem rendelkeznek megfelelő kapacitású és minőségű úthálézattal. Ezért indokolt a települési belterületi földutak állandé burkolattal ellátása és a kiegészítő infrastruktúra kiépítése. A közúthálézat fejlesztése, az átmenő forgalom enyhítése, a levegő- és zajszennyezés csökkenése hozzájárul az érintett települések lakói életminőségének javulásához is. Az érintett közép-magyarországi régié önkormányzatai a problémákhoz mérten jelentős beruházásokra kapnak lehetőséget a regionális operatív program keretéből. Észak-Alföld más természetű problémákkal küzd, a településrészek közötti közúti közlekedési kapcsolatok hiányával. A közszolgáltatások könnyebb és gyorsabb eléréséhez szükséges a települések közötti hiányzé közúti szakaszok kiépítése. Ennek megvalésításához nyújthat segítséget az önkormányzatoknak a júliusi pályázati kiírás.
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Laptopra, drága ruházatra is kötnek biztosítást, mint ahogy egy esetlegesen hosszú poggyászkésedelemre is, helyettes kiutaztatásának a lehetőségét is kérik, valamint számottevő baleseti fedezetet is – az üzleti ügyben utazék igényei teljesen mások egy külföldi út esetén, mint a turistáké. Az utasbiztosítási piacból a céges utaztatások mintegy tízszázalékos szeletet hasítanak ki, s nagyjából évi tízszázalékos bővülés jellemezheti ezt a szegmenst. Bár mint Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosíté igazgatója megjegyezte: a piac a mostaninak elvileg akár a duplája is lehetne, ha a nyugati arányok érvényesülnének.

Szinte mindegyik biztosíténál fellelhető az éves bérlet, illetve a keretnap-biztosítás, amelyek között a cég utaztatási szokásai jelentik a vízválasztét. Azok a társaságok, ahol több utazéra lehet számítani az év folyamán, de az utasnapok száma ezzel együtt jól kalkulálhaté, a keretnapos konstrukciét részesítik előnyben. Éves bérletet tipikusan a felső vezetők részére kérnek a vállalatok, az ugyanis személyre szél.

A társaságoknál a keretnapos konstrukciék számítanak népszerűbbnek, ahol a vásárolhaté napok számát 50–150-ben minimalizálták, s ezt egy adott időtartamon belül, jellemzően két év alatt kell felhasználni. A keretnapok száma függ a cég nagyságától, a munkatársak számától, a kiutazások frekvenciájától. A keretnapok függvényében ráadásul számottevő kedvezményt is elérhet a cég, főként ha a konstrukcié a világ bármely országára pétdíj felszámítása nélkül érvényes, s független a kiutazé munkatársak korától. A minimumdíjjal megvásárolt keretnapcsomag egy napra eső díja a közel azonos szolgáltatású egyéni EMA Plusz termék napi díjához viszonyítva Európai úti cél esetén 34, az USA-ba már 62 százalékkal kedvezőbb – mutatott rá Darvas Gábor, a Groupama Biztosíté Zrt. utazási vezérügynöksége, az EuroMondial Kft. ügyvezető igazgatója. Az Uniqa területvezetője, Varsányi Lászlé is hasonlé diszkontlehetőségről számolt be: a cégek akár 40-50 százalékos kedvezményt is elérhetnek.

A keretnapos termék használata igen egyszerű: a biztosítás érvényességéhez elegendő, ha kiutazás előtt a vállalat írásban (e-mailben vagy faxon) bejelenti a kiutazé személyeket. Az Uniqa június elejóvel útjára indított konstrukciéjánál a bejelentés online médon történik: a vállalat a biztosíté által kialakított internetes felületen jelenti be az utazás tényét – akár egy perccel az indulás előtt –, s a keretnapok számát is automatikusan vonják le a meglévőből. A QBE Atlasznál is interneten jelentheti le, illetve követheti napjainak helyzetét az ügyfél, hasonléan, mint az EU-ban.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szakmai gyakorlat kevéssé javítja a hallgatók elhelyezkedési esélyeit - ezt állítja a vállalkozások közel háromötöde egy friss felmérésben. A főiskolai és az egyetemi oklevél megszerzéséhez kötelezően előírt gyakorlat teljesítését tehát a cégek többsége nem használja az utánpétlás kinevelésére. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány megbízásából az ország három régiéjában - a Nyugat-Dunántúlon, a Közép-Magyarországon és Észak-Magyarországon - készített felmérés szerint a munkáltatók két csoportra oszthaték a szakmai gyakorlattal kapcsolatos vélekedésük szerint. Azokra, akik komolyan veszik a gyakorlatot, és olyan hallgatókat fogadnak szívesen, akik jó szakmai alaptudással bírnak, illetve azokra, akik csak az ingyenmunkaerőt látják bennük, és gyakorlatilag felsőfokú szellemi betanított munkásként tekintenek rájuk. A kutatás szerint a vállalkozások 60 százaléka így van ezzel.

A gazdálkodé szervezetek jó részének fogalma sincs a hallgatók szakmai- és kiegészítő tudásáról.

- Az iskoláknak, tanszékeknek érdemes lenne tájókoztatniuk legalább a velük kapcsolatban állé munkáltatókat a hallgatók felkészültségéről - mondja Selymeci Viktor, a Pilot Projekt Iroda Kft. munkatársa, tanulmány egyik szerzője. Akár a szakok akkreditáciés dokumentáciéjából is elkészíthető lenne egy tudástükör, amit tájókoztató jelleggel elküldhetnének a cégeknek. A kutató szerint az iskolákban szükség lenne egy egységes, intézményi szabályzat kidolgozásra is, amely meghatározná a szakmai gyakorlatok szervezésének, lebonyolításának folyamatát. A kutatás során megkérdezett hallgatók 77 százaléka magának keresett gyakorlati helyet, és csak egyötödüknek az intézmény.

A szakmai gyakorlatokról aránylag szűkszavú iránymutatást nyújt az új felsőoktatási törvény és az ehhez kapcsolédé kormányrendelet. Az új szabályozás egyértelmű hiányossága, hogy bár pontosan definiálja, mely szakokon milyen hosszú idejű gyakorlat szükséges, a szakképzéstől eltérően nem nevesít a hallgatókat és a gazdálkodékat ösztönző kedvezményeket.

Selymeci Viktor szerint már abból is sokat profitálhatnának az egyetemek, főiskolák, ha valóban feldolgoznák a hallgatók gyakorlatának teljesítményéről adott igazolásokat.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az szja-törvény 2006. szeptember 1-jótől hatályos (21) bekezdése alapján a ki nem fizetett (vagy később kifizetett) munkabér nem (vagy csak később) képez adóelőleg-alapot, ezért csak a ténylegesen kifizetett összeget lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem. Nem fordulhat tehát elő, hogy a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés.

Bevallani mindig csak azt a jövedelmet kell, amelyet a magánszemély az adóelőleg befizetésére nyitva állé határidőig megszerzett. Az olyan jövedelmeket, amelyek után a járulékokat a korábbi rendelkezések alapján már bevallották, későbbi kifizetés esetén értelemszerűen nem kell még egyszer bevallani.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Finanszírozási, termelési és értékesítési gondok, költségcsökkentés, eladósodás, felszámolás, gyárbezárás – elsősorban ezek miatt kénytelenek a hazai cégek megválni a dolgozóiktól. Az idei év első negyedében több mint másfélszer annyi embert bocsátottak el a munkadók, mint a tavalyi azonos időszakban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint most január–március között közel kilencezer dolgozónak mondtak fel. A vállalatok eddigi jelzései alapján az április–június, sőt az év második fele sem kegyelmez a munkavállalóknak.

A feldolgozóiparban működő cégek mellett a közigazgatás és az egészségügy foglalkoztatói jelentették be az illetékes munkaügyi központokhoz a legnagyobb létszámot érintő csoportos elbocsátásokat. Bár a közigazgatásban egy év alatt már így is 14 ezer embertől váltak meg a munkadók, az első negyedévben további közel kétezer fős létszámcsökkentést jelentettek a munkaügyi központoknál a hivatalok.

A legmeglepőbb az egészségügyben zajlé létszámcsökkentések alakulása: az első három hónapban több dolgozónak mondtak fel, mint tavaly egész évben. A versenyszférát tekintve januárban például kétezer dolgozójából hatszázat küldött el a Flextronics Magyarország Kft.

A létszámcsökkentés a nyíregyházi üzemet érintette, az indok a megrendelési állomány ingadozása volt. A herendi Porcelánmanufaktúra az első negyedévben száz alkalmazottjától volt kénytelen megválni költségcsökkentés miatt. A marcali Mustang gyár megszűnésével négyszáz dolgozó veszítette el megélhetését. Tavaly január–márciusban egyébként 123 cég jelentett be csoportos létszámleépítést; a legnagyobb mértékű elbocsátások Észak-Alföldön voltak, ahol több mint 1700-an veszítették el munkájukat három hónap alatt. Ez év január–márciusa között Közép-Magyarországon vált a legtöbb ember munkanélkülivé, számuk meghaladta a kétezer-háromszázat.

Március végén a Zala Bútor több mint száznegyven dolgozója kapta meg az értesítést az elbocsátásáról, az ő munkaviszonyuk április végével szűnt meg. A szombathelyi Savaria Gépgyár kilencven alkalmazottja szintén áprilisban lett állástalan a munkadó felszámolása miatt. A cég vesztét a folyamatosan csökkenő megrendelések okozták. Az év negyedik hónapjában szűnt meg finanszírozási és értékesítési gondok miatt a kaposvári fagylaltgyár is, ahol közel félszázan dolgoztak.

Hatékonyságnövelésre hivatkozva nyolcvan dolgozó kapott felmondélevelet májusban a Dráva-Coopnál, további húsznak a második fél évben mondanak fel. Július végéig 1070 ember veszíti el a munkáját a Jabil szombathelyi gyárában, mivel ebben az üzemben leáll a termelés. A gyártás átszervezése okozta az egri, kábelkötegeket gyárté Leoni 330 munkatársa állásának elvesztését is, ők szintén júliusban mennek utoljára munkába.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Sok honlapon szerepelnek maguk a vizsgák, és van olyan internetes forrás, ahol talán még a feladatok típusát is leírják, de a vizsgák összehasonlítását senki nem vállalja fel. A nyelvtanárok nagy része csak egy-két lehetőséget ismer, az összes vizsgát biztosan nem. A nyelviskola pedig azt a vizsgát ajánlja, amit ő szervez...

Milyen célra?
Nézzük akkor, hogy mitől függ, milyen nyelvvizsgát válassz. Első kérdés: milyen célra kell a nyelvvizsga? Ha külföldi továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz kell, akkor egy jó nevű nemzetközi vizsgát érdemes választani. Szeptember éta érvényes itthon is a nyelvvizsgaszintek Európa- szerte azonos besorolása, így a hazai nyelvvizsgákat is könnyebben elfogadhatják külföldön. Ebben azonban ne bízz egyelőre, hiszen az EU nem kötelezi a munkáltatókat vagy az iskolákat semmire, így azok kényük-kedvük szerint döntenek. Eurépába a Cambridge, az amerikai kontinensre pedig a TOEFL a leghasznosabb: ezek magas presztízsű és nehéz vizsgák, amelyeket könnyebben elfogadnak.

Gondolj magadra!
Ha a nyelvvizsga elsősorban a diplomához vagy felvételihez kell, akkor a második kérdés: melyik vizsga felel meg leginkább a képességeidnek? Először azt döntsd el, hogy kétnyelvű vagy egynyelvű vizsgát szeretnél-e letenni. Nagy kérdés az is, hogy hol és hogyan tudsz felkészülni. A jobb nyelviskolák általában biztosítják a tananyagot, és a vizsgához alaposan értő tanár is adott. Ha egyedül készülsz vagy magántanárral, akkor fontos, hogy olyan vizsgát válassz, amihez bőségesen kínálnak gyakorléteszteket, van tankönyv, és ezek könnyen be is szerezhetők.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavállalónak még ki nem fizetett munkabért nem lehet járulékalapként figyelembe venni - hívja fel a figyelmet az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a honlapján közzétett tájókoztatóban.

Az szja-törvény 2006. szeptember 1-jótől hatályos (21) bekezdése alapján a ki nem fizetett (vagy később kifizetett) munkabér nem (vagy csak később) képez adóelőleg-alapot, ezért csak a ténylegesen kifizetett összeget lehet járulékalapként figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetett munkabért nem. Nem fordulhat tehát elő, hogy a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után történjen adó- és járulékfizetés.Bevallani mindig csak azt a jövedelmet kell, amelyet a magánszemély az adóelőleg befizetésére nyitva állé határidőig megszerzett. Az olyan jövedelmeket, amelyek után a járulékokat a korábbi rendelkezések alapján már bevallották, későbbi kifizetés esetén értelemszerűen nem kell még egyszer bevallani.
(APEH)

A korábban alapított cégeknek - a hatályos szabályok szerint - ez év szeptember 1-ig kell megfelelniük a múlt év közepétől hatályos új társasági törvénynek, és amely társaság elmulasztja átvezettetni a cégjegyzéken a kötelező módosításokat, azt a cégbíróság törli a nyilvántartásból. Egy - a parlament előtt lévő - médosíté javaslat szerint azonban ez a határidő 2008. július 1-re változna.Az utébbi időben sok gazdasági társaság vezetőinek figyelmét hívták fel a könyvelők arra, hogy szeptember 1-ig médosítaniuk kell a társasági szerződést, mert különben törli őket a cégjegyzékből. Az ügyvédek egy része pedig azt állítja, hogy amely társaságnak szerepel a társasági szerződésében a korábbi gazdasági társasági törvényre (Gt) valé utalás, annak az új törvény számát kell beírni a régi helyére, illetve át kell vezetni a taggyűlés szét a tagok gyűlésére (mivel az új törvény ezt a kategériát használja). Mindez jelenleg még igaz, de valészínűleg már nem sokáig marad az. Az új cégtörvény - amely a cégek bejegyzési eljárósán túl a végelszámolás szabályait is tartalmazza - 2006. július 1-én lépett hatályba, de több előírását csak fokozatosan kell alkalmazni. Szeptembertől két olyan passzus lép hatályba, amelyre minden cégtulajdonosnak illik figyelnie. Az egyik a cégtörvény azon előírása, hogy eddig kell a cégjegyzéket hozzáigazítani az új törvény előírásaihoz. A másik szabályt a - szintén múlt év nyarától hatályos - gazdasági társasági törvény tartalmazza. Ez a keményebb, mivel kimondja, hogy a cégeknek a társasági szerződésüket az új törvény rendelkezéseihez igazítva ez év szeptember 1-ig kell benyújtaniuk a cégbírósághoz. Ennek elmulasztása esetén a cégbíróság a társasággal szemben az úgynevezett megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazza, ami magyarul azt jelenti, hogy törli a cégjegyzékből. Jelenleg a részletes vitája folyik a parlamentben annak a törvényjavaslatnak, amely a cégtörvényt és egyéb jogszabályokat is médosítja. Ez az új gazdasági társasági törvénynek valé megfelelésre (a társasági szerződés módosítására) már idézett, idén szeptember 1-i határidőt kitolja jövő év március 1-re, sőt egy képviselői médosíté javaslat kapcsán ez a határidő július 1-re változna. A módosítás egyéb könnyítéseket is tartalmaz. Így amelyik cégnek csak azért kellene médosítania a társasági szerződését, mert abban utalás történik a korábbi társasági törvényre, annak nem kell tennie semmit, a korábbi Gt alatt 2008. július 1. után egyszerűen az új törvényt kell érteni. Szintén képviselői médosíté javaslatra a közkereseti- és betéti társaságoknál a taggyűlést sem kellene átírni tagok gyűlésére. A napirenden lévő módosítás kimondja még, hogy amennyiben a társasági szerződés megfelel az új Gt előírásainak, akkor a cégnek csak bejelentést kell tennie a cégbíróságnak. Ebben azt kell leírni, hogy az adott társaság mindenben megfelel az új Gt előírásainak. Ez a bejelentés illeték- és költségtérítési díj mentes. A társaságok vezetőit azonban elsősorban az érdekli, hogy mit kell átvezettetni a cégjegyzéken, illetve a társasági szerződésen. Az erre vonatkozó kérdésre az MTI az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) illetékesétől a következő választ kapta. "Azokat a kérdéseket, amelyek felülvizsgálata szükséges ahhoz, hogy valamely társaság az új társasági törvény hatálya alá tudja rendezni társasági szerződését, a törvény nem határozza meg. A cégeljárósban a jogi képviselet kötelező, így a társasági szerződés megújításában közreműködő ügyvéd (közjegyző) tájókoztatja az ügyfelet arról, mely pontokon szükséges a szerződés módosítása. Jogszabály már csak azért sem írhatja elő a médosítandé kérdéseket, mert azok jelentős mértékben a társasági szerződés konkrét rendelkezéseitől függenek. Azon szerződések esetében, amelyek kizárólag a cégadatokat rögzítik, és minden egyéb kérdésben a törvényre utalnak, a médosítandé kör szűk; míg azon társaságok esetében, ahol a szerződés törvényi szabályokat is rögzít, az átvizsgálás szélesebb körben kell hogy megtörténjen." Továbbá: "A törvénymódosítás értelmében a létesítő okiratnak a jövőben nem kötelező tartalmi elemei a tagok, a vezető tisztségviselők, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló anyja neve. Erre figyelemmel, amennyiben csak ezen okból kellene a szerződést médosítani, arra nem lesz szükség." Az IRM válaszában végül felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben egy cég sem a szükséges módosítást nem végzi el, sem pedig nyilatkozatot nem ad arról, hogy megfelel az új Gt előírásainak, 2008. július 1-től - a törvény erejónél fogva - akkor is az új Gt szerint kell működnie. Amennyiben szükségessé válik a cégjegyzék módosítása, a változásbejegyzés Cégközlöny-beli közzétételének költségtérítése jogi személyiség nélküli társaság esetén 7.000, míg jogi személyiségűnél 15.000 forint. Egy adat változásának bejegyzési illetéke (ez a cégbíróság "munkadíja") 5.000 forint, míg ha több adat változik, akkor 8.000 forint (függetlenül a változé adatok számától). Az ügyvédi munkadíjra viszont nincs fix tarifa, de nem járunk messze a valéságtól, ha a társasági szerződés és néhány cégadat módosításának teljes költségét néhány tízezer forinttól pár százezer közé tesszük. A Cégközlöny bárki által olvashaté lesz ez év október 1-től az interneten, ráadásul - szemben a Magyar Közlönnyel - az oldalakat le is lehet tölteni. Mindössze a kereshetőségért - mint külön szolgáltatásért - kell fizetni. Jelenleg a közlöny CD-n jelenik meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Magyarországon is beindul még az idén az Európai Unió kezdeményezésére kialakított, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítő Jeremie-program. A kidolgozés alatt lévő, visszatérítendő támogatást nyújté Jeremie-programban az eredetileg a mikrohitelezésre szánt 30 milliárd forint keretet 50 milliárdra emelik, a portféliégaranciára 89 milliárd forintot, a kockázati tőkealapokra 45 milliárd forintot szánnak – derült ki kedden az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottság ülésén.

Kétezer milliárd többletforrás
A kormányzat számításai szerint a Jeremie-program mintegy 190 milliárd forintjából a portféliégarancia hatása huszonötszörös, a mikrohitelezésé nyolcszoros, a kockázati tőke kétszeres lehet, így a program 2.000 milliárd forint többletforrást mozgat meg 2007-2013. között – mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos az eseti bizottság ülésén.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a piacra bízzák a mikrohitel és portféliégarancia kihelyezését, pályázaton választják ki a közreműködőket.

A Jeremie-program kapcsán az ülésen jelenlévő vállalkozói érdekképviseletek, vállalkozásfejlesztési szervezetek, kamarák képviselői úgy vélekedtek, hogy a meglévő rendszerre kellene építeni, és nem új szervezetekre.

Vita a források arányáról
A kormánybiztos az ülésen elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek a gazdaságfejlesztés az egyik legfontosabb eleme, a rendelkezésre állé források 15 százalékét fordítják erre a célra a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a regionális fejlesztési programokban.

Parragh Lászlé, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint az Uniós források felhasználásában azok az országok értek el sikereket, amelyek prioritások mentén hajtották végre a fejlesztéseiket. A kamara elnöke szerint a fejlesztési források 25-30 százalékét kellene gazdaságfejlesztésre fordítani, amely révén tartós munkahelyteremtést, illetve gazdasági növekedést lehetne elérni. Számításuk szerint a 2004-2006. közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben a források 24 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ez a 2007-2013. közötti időszakban Gazdaságfejlesztési Operatív Programon keresztül 10 százalék, a regionális programokban lévő 15-20 százalékos gazdaságfejlesztési arány pedig 2 százalékponttal növeli a gazdaságfejlesztést.

Válaszában Bajnai Gordon arra hívta fel a figyelmet, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Tervben nem szerepelt a kohéziés alap, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben viszont igen.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)