Munkaügyi Tudástár

Korábban a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, majd 2006. július 1-jótől az e törvényt hatályon kívül helyező 2006. évi IV. törvény tartalmazza, hogy a társasági szerződésben meg kell határozni a gazdasági társaság cégnevét. A cégnévre vonatkozó részletes szabályokat korábban az 1997. évi CXLV. törvény rögzítette, amelyet a Cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárósról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény helyezett hatályon kívül. „A cég cégneve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket”.

Alapvető kellék
A cégnév a gazdasági társaság létrejöttének alapvető kelléke, a társasági szerződés kötelező eleme. A cégnév tájókoztat a cégformáról is, tehát arról, hogy a cég betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában működik-e, továbbá arról, hogy tevékenysége mire irányul, például „kereskedelmi és szolgáltaté” vagy „öntöde”.

Vezérszét is tartalmazhat, ami a más cégektől valé megkülönböztetést szolgálja. Ez lehet idegen nyelvű vagy magyar szé, rövidítés vagy mozaikszé, de utána már csak magyar szavak következhetnek, magyar helyesírással. Történelmi név használatára a Magyar Tudományos Akadómia ad engedélyt. Kivéve, ha a vállalkozó családi neve is az, például Rákéczi vagy Deák, mert akkor szabadon alkalmazhatja cége nevében is.

A földrajzi névnek a cégnévben valé használatánál két eset van. „Ha működne például Soproni Fafeldolgozó Kft., a tulajdonosnak nem kellene semmit tennie. De ha „Pallér Építőipari Kft. Sopron” nevet szeretne, vagyis a cége nevében is fel akarja venni székhelyét, illetve egy földrajzi nevet, de azt nem vezérszéként, akkor ehhez hatósági engedélyre van szükség” – magyarázza Lőrinczy Jenő.

A Cégbíróságon ajánlatos előre megnézni, nem szerepel-e már a nyilvántartásban a választott névvel azonos nevű vállalkozás, mert akkor a céget ezzel a névvel nem jegyzik be. „Korábban, mire elkészült az ügyvédnél a társasági szerződés, elkészítették a közjegyzőnél az aláírási címpéldányt, majd az iratokat benyújtották, előfordult, hogy időközben már más kérelmezte a nevet. Ilyenkor mindent elölről kellett kezdeni ” – idézi a cégnévválasztás körüli korábbi nehézséget Lőrinczy Jenő.

A 2006. évi V. törvény lehetővé teszi a cégnévfoglalást. Öt, tetszőleges név megjelölhető, és ezek közül az elsőre, ami nem foglalt, a Cégbíróság három napon belül kiadja a végzést. A vállalkozás elsőbbséget élvez, amennyiben 60 napon belül benyújtja a kérelmét a végzésben engedélyezett névre.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Jelentősen rontja a nők fizetési esélyeit a gyermekvállalás, főként a karrierépítés megszakítása miatt. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával megint növekszik a nőkkel szembeni diszkriminácié. (Igaz, ezt az utébbi állítást más kutatók éppen fordítva látják.) Kedvezőtlenül befolyásolja a nők anyagi elismerését, ha egy munkahelyen lényegesen több a férfi dolgozó. Ehhez kapcsolédéan a férumon elhangzott, hogy a szakszervezeti tagság körében nagyobb a diszkriminácié. Ennek magyarázataként Vanicsek Mária azt hozta fel, hogy kollektív alku jellemzően a nagyipari és más nagyobb vállalatoknál van, ahol főleg férfiakat foglalkoztatnak.

A képzettséget tekintve egyébként kiegyensúlyozott a férfiak és nők aránya. A munkaerőpiacon férfias foglalkozásnak minősül az ügyvédi, a vezető köztisztviselői, a szakszervezeti vezetői. Főleg nők dolgoznak üzleti és pénzintézeti ügyintézőként, adminisztrátorként. Férfias iparágnak számít a gépipar, az egészségügy és az oktatás elnőiesedett. A kutatásból az is kitűnik, hogy a férfiak többször változtatnak munkahelyet, s közöttük több a munkanélküli is. Egyre több országban terjed a családi élet szempontjából főleg a nőknek kedvező részmunkaidős foglalkoztatás, ám Magyarországon ez még gyerekcipőben jár.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2007. június 1. és június 31. között alkalmazhaté üzemanyagárakat a Magyar Közlöny 65. számában megjelent APEH közlemény tartalmazza. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozé magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Ólmozatlan motorbenzinek: ESZ-95 élmozatlan motorbenzin 276 Ft/l ESZ-98 élmozatlan motorbenzin 283 Ft/l Gázolaj 256 Ft/l Keverék 296 Ft/l
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Foglalkoztatottság és munkanélküliség 2007. február–április
A 2007. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 902 ezer, a munkanélkülieké 314 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. 2007. február–áprilisi időszakban átlagosan a 15–64 éves népesség 61,5%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,6%-a jelent meg a munkaerőpiacon.A vizsgált időszakban közel 6 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatotti létszám átlagosan 3 millió 902 ezer volt. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája a megfigyelt időszakban 56,9% volt, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival.A munkanélküliek száma 2007. február–áprilisában 314 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,5% volt, azonos az előző évivel. (Az Eurostat által publikált regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján a továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban: EU-15: 7,0%, EU-27: 7,5%.)
A munkanélküliek 18,3%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,0% volt, ez 0,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.A munkanélküliek 49,1%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónapnak felelt meg.
(KSH)

A társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló, hatályos törvény szerint özvegyi nyugdíjra jogosult az elhunyt élettársa is, jogosultságának feltételei azonban eltérnek a házastársra vonatkozó szabályoktól.

Özvegyi nyugdíjat a törvény rendelkezései szerint a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Utébbi akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a házastársra előírt feltételek meglétén túlmenően élettársával annak haláláig legalább egy éven át megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz évig együtt éltek.

Az együttólést bizonyítottnak kell tekinteni, ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a törvényben meghatározott ideig a jogszerzővel azonos volt a lakóhelye vagy tartózkodási helye. Az együttólés azonban - egyéb, hitelt érdemlő médon - közös lakcím hiányában is igazolhaté.

Az özvegyi nyugdíjra valé jogosultság iránt indított perben a bíróságnak tüzetesen tisztáznia kell mindazokat a körülményeket, amelyekből következtetni lehet a felperes és az elhalt közötti érzelmi és gazdasági közösség fennállására.

A törvény szerint az élettárs nem jogosult az elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, ha az együttólés elismeréséhez előírt időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti nyugdíjban részesült.

Az élettársi kapcsolatból származé gyermek mellett az árvaellátás megilleti az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, ám korábbi házasságból, vagy élettársi kapcsolatból származé gyermekét is, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Rendkívül fontos, hogy a fizetésképtelenség korai figyelmeztető jeleit időben felismerjük, és megfelelő ellenlépéseket tegyünk. Mikre kell figyelni? Sok ilyen jel van. Külön-külön meglehetősen ártalmatlannak tűnhetnek, de együtt már elég egyértelmű figyelmeztetést nyújtanak.

Rakja össze a keresett jeleket, mert együtt likviditási gondokat jelezhetnek:
• Az ügyfél rendelési szokásai hirtelen megváltoznak. A kisebb volumen likviditási gondokat jelezhet. Másrészről viszont, ha az ügyfél hirtelen sokkal többet rendel, mint máskor, ez azt jelezheti, hogy más szállíték már kihátráltak az üzletből.
• Az ügyfél a készpénzkedvezmény helyett a szállítéi hitelezést választja.
• Az ügyfél részletfizetést kér.

Van ezen kívül még rengeteg „homályosabb” tényező, amely nem könnyen számszerűsíthető vagy összehasonlíthaté, de amely mégis fontos figyelmeztető jelzés:
• A vállalkozás bizonyos egységeit bezárják.
• Sok személyi változés a vezetői pozíciókban.
• A vállalkozás jogi formája megváltozik, gyakran kétségbeesett prébálkozásként a felelősség korlátozására.
• A bankszámlák gyakori váltogatása a gondok biztos jele.

További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szankciék szigorodása ellenére a munkadók jó része továbbra sem tartja be a foglalkoztatási szabályokat. Az is előfordul, hogy csak papíron adják az étkezési hozzájárulást. Az alkalmazottak többsége megtorlatlanul hagyja a jogsértéseket.

A munkaügyi jogsértők sorában is ritkának számít az egyik fővárosi vállalkozás, ahol a szakmunkásoknak nem fizetik ki a tavaly július éta kötelező garantált minimálbért, ráadásul csak papíron kapják meg az étkezési jegyet. A dolgozók féltik munkahelyüket, a munkadó biztos lehet benne, hogy nem fordulnak bírósághoz. Arra pedig kicsi az esély, hogy munkaügyi ellenőrzés fedi fel a jogsértést. A közel 700 ezer hazai vállalkozásnak ugyanis csupán töredéke számíthat ellenőrzésre: tavaly alig több mint 45 ezer szervezethez látogattak el a felügyelők. Igaz, a legtöbbnél - 36 ezer cégnél - felfedtek foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség statisztikája szerint tavaly a cégekre több mint hétmilliárd forint bírságot réttak ki - hárommilliárddal többet, mint egy évvel korábban -, s ebből ötmilliárdot a foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanság, a többi között a munkabér kifizetésének hiányosságai miatt. Igaz, az OMMF most a feketemunka feltárását kezeli prioritásként. Ennek meg is van az eredménye: 2006-ban feketefoglalkoztatáson több mint 42 ezer munkavállalót értek tetten. Ez a szám 2004-ben még csak tízezerre rúgott. Papp István, az OMMF vezetője lapunknak elmondta, hogy célvizsgálatot nem végeztek a szakmunkás- minimálbér kifizetésének ellenőrzésére, álláspontjuk szerint a munkadóknak felkészülési időre van szükségük. A szakember szerint az érdekképviseletek felelőssége, hogy jelezzék, ha problémát észlelnek. Mindazonáltal a béren kívüli juttatások, így az étkezési jegy átvételének ellenőrzésére a felügyelőknek nincs jogosítványuk
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szankciék szigorodása ellenére a munkadók jó része továbbra sem tartja be a foglalkoztatási szabályokat. Az is előfordul, hogy csak papíron adják az étkezési hozzájárulást. Az alkalmazottak többsége megtorlatlanul hagyja a jogsértéseket.A munkaügyi jogsértők sorában is ritkának számít az egyik fővárosi vállalkozás, ahol a szakmunkásoknak nem fizetik ki a tavaly július éta kötelező garantált minimálbért, ráadásul csak papíron kapják meg az étkezési jegyet. A dolgozók féltik munkahelyüket, a munkadó biztos lehet benne, hogy nem fordulnak bírósághoz. Arra pedig kicsi az esély, hogy munkaügyi ellenőrzés fedi fel a jogsértést. A közel 700 ezer hazai vállalkozásnak ugyanis csupán töredéke számíthat ellenőrzésre: tavaly alig több mint 45 ezer szervezethez látogattak el a felügyelők. Igaz, a legtöbbnél - 36 ezer cégnél - felfedtek foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságot.Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség statisztikája szerint tavaly a cégekre több mint hétmilliárd forint bírságot réttak ki - hárommilliárddal többet, mint egy évvel korábban -, s ebből ötmilliárdot a foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanság, a többi között a munkabér kifizetésének hiányosságai miatt. Igaz, az OMMF most a feketemunka feltárását kezeli prioritásként. Ennek meg is van az eredménye: 2006-ban feketefoglalkoztatáson több mint 42 ezer munkavállalót értek tetten. Ez a szám 2004-ben még csak tízezerre rúgott. Papp István, az OMMF vezetője lapunknak elmondta, hogy célvizsgálatot nem végeztek a szakmunkás- minimálbér kifizetésének ellenőrzésére, álláspontjuk szerint a munkadóknak felkészülési időre van szükségük. A szakember szerint az érdekképviseletek felelőssége, hogy jelezzék, ha problémát észlelnek. Mindazonáltal a béren kívüli juttatások, így az étkezési jegy átvételének ellenőrzésére a felügyelőknek nincs jogosítványuk
(Népszabadság)

Rendkívül fontos, hogy a fizetésképtelenség korai figyelmeztető jeleit időben felismerjük, és megfelelő ellenlépéseket tegyünk. Mikre kell figyelni? Sok ilyen jel van. Külön-külön meglehetősen ártalmatlannak tűnhetnek, de együtt már elég egyértelmű figyelmeztetést nyújtanak.Rakja össze a keresett jeleket, mert együtt likviditási gondokat jelezhetnek:
• Az ügyfél rendelési szokásai hirtelen megváltoznak. A kisebb volumen likviditási gondokat jelezhet. Másrészről viszont, ha az ügyfél hirtelen sokkal többet rendel, mint máskor, ez azt jelezheti, hogy más szállíték már kihátráltak az üzletből.
• Az ügyfél a készpénzkedvezmény helyett a szállítéi hitelezést választja.
• Az ügyfél részletfizetést kér.Van ezen kívül még rengeteg „homályosabb” tényező, amely nem könnyen számszerűsíthető vagy összehasonlíthaté, de amely mégis fontos figyelmeztető jelzés:
• A vállalkozás bizonyos egységeit bezárják.
• Sok személyi változés a vezetői pozíciókban.
• A vállalkozás jogi formája megváltozik, gyakran kétségbeesett prébálkozásként a felelősség korlátozására.
• A bankszámlák gyakori váltogatása a gondok biztos jele.
(FigyelõNet)

Csökken a külföldiek érdeklődése a magyarországi munkavállalás iránt, az idei első negyedévben összesen 12.600 külföldi kapott munkavállalási engedélyt, illetve regisztráltatta magát, a múlt év hasonlé időszakában viszont 16.400 - derül ki a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban készült szakmai tanulmány táblázatából.

Az idei első negyedévben 1.180 zöld kártya igazolást adtak ki, ezt Európai Uniós tagországok állampolgárai kaphatják meg, ha az Európai Uniós tagság időpontjában, vagy azt követően már rendelkeznek legalább egy éves legális munkaviszonnyal. A zöld kártya a továbbiakban szabad munkavállalásra ad lehetőséget. A múlt év első negyedévében a román állampolgárok még ilyen zöld kártyára nem voltak jogosultak, akkor 50 ilyen igazolást adtak ki főként német és osztrák munkavállalóknak. Az idei első negyedévben viszont már csaknem 1.140 román állampolgár is kiválthatta ezt a kártyát.Az idén az első három hónapban kiadott munkavállalási engedély 8.550 volt, ez jóval kevesebb, mint az előző év azonos időszakának 12.480 engedélye.A szezonális engedélyek száma a két időszakban körülbelül ugyanannyi, 300 körüli volt.A Magyarországgal a közösségbe együtt belépő országok állampolgárai engedély nélkül vállalhatnak itt munkét, viszont elvileg regisztráltatniuk kell magukat a munkaügyi intézményrendszerben. Mivel nem szabnak ki büntetést azoknak, akik a kötelezettséget nem teljesítik, ezt a regisztráciét nem mindenki teljesíti. Az idén, az első negyedévben 2.540 munkavállaló regisztráltatta magát, közülük 2.380 szlovák állampolgár, egy évvel korábban az első negyedévben 3.550 külföldi munkavállalót regisztráltak, közülük 3.380 volt a szlovák állampolgár.Lényeges változás tehát a két negyedév összehasonlításában a munkavállalási engedélyek számának nagyarányú csökkenésében, illetve a lényegesen több zöldkártya igazolásban van.
(HR Portál)