Munkaügyi Tudástár

Ellenőrzés. A tervek szerint a jövőben régiénként hat, vagyis összesen 42 főállású építésfelügyelő dolgozna az országban. Áldatlan helyzet oldédna meg ezzel, hiszen az országos hálézatban ma mindössze tíz szakember dolgozik teljes munkaidőben, másik tíz pedig részmunkaidőben.

A jogszabálytervezet készítője – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – szerint a létszámbővítés elrendelését egyebek között az indokolja, hogy viszsza kell szorítani az építési szabálytalanságokat, meg kell teremteni a folyamatos ellenőrzést, hatékonyabban szükséges érvényre juttatni az építési jogszabályokat, valamint ki kell fehéríteni az építőipari feketemunkét. Az indoklásban az is szerepel, hogy amíg a többi hatósági ellenőrzést végző szerv, így az adóhivatal, a munkaügyi főfelügyelőség megerősödött, addig az építésfelügyelet fejlesztése elmaradt.

Akkor lenne hatékony a szervezet, ha a kiadott építési engedélyek fele ellenőrizhetővé válna, ezzel szemben jelenleg az építésfelügyeleti vizsgálatok száma minimális, a megindult építkezéseknek alig néhány százalékához jut el a felügyelő. Pedig az ő feladata lenne, hogy ellenőrizze, megvannak-e a szükséges kivitelezési engedélyek és más dokumentáciék. Vizsgálja a felhasznált anyagokat, az építési módszereket, eljárósokat s azt is, hogy mindezek megfelelnek-e a szakmai követelményeknek, s teljesülnek-e a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények. Tehát a felügyelőnek kellene feltárnia a szabálytalanságokat, hiányosságokat, s adott esetben kiszabni a büntetést.

A tervezethez mellékelt adatok szerint 2005-ben több mint 88 ezer építési engedélyt adtak ki Magyarországon, az építésfel-ügyeleti hatóság a megkezdett építkezések 2,9 százalékét, összesen 2349 épületet ellenőrzött. Az egyes megyékben eltérő a helyzet: a kiadott építési engedélyekhez viszonyítva Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végezték a legkevesebb ellenőrzést. A legaktívabbak Négrád megyében voltak a felügyelők. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy a kivitelezések közel egyharmadát nem irányította felelős műszaki vezető, az esetek csaknem felénél eltértek az engedélyektől, a kiviteli terv az építkezések 15 százalékánál hiányzott. A felügyelet a vizsgálatok 13,8 százalékában szerkezeti, ennél is nagyobb arányban pedig más jellegű hibát észlelt. A beépített anyagok megfelelőségét az építkezések egyharmadánál nem tudták igazolni. Kirívé mulasztások miatt az esetek 3,3 százalékában kellett elrendelni a legsúlyosabb büntetést, az építkezés leállítását.

A felügyelet tervezett bővítése – azaz a plusz 32 főállású szakember alkalmazása – az előterjesztő számításai szerint 210 (fejenként 6,56) millió forintba kerül. A rendszer fejlesztéseinek forrásairól a szaktárca gondoskodik a 2008. évi költségvetés tervezésekor.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvét már az ötven évvel ezelőtti Rémai Szerződésbe is bevették, 1975-ben pedig közösségi irányelvet hoztak róla az Európai Unióban. Mindhiába: ma is átlag tizenöt százalékos a különbség, amivel a női fizetések alacsonyabbak.

Brüsszel a minap négy területet jelölt meg a felzárkéztatásra: jobban ki lehetne használni a már meglévő esélyegyenlőségi jogszabályokat, a bérkülönbségek felszámolását be kellene emelni a tagállamok foglalkoztatási politikájába (az Európai Szociális Alap jobb kihasználásával is), népszerűsíteni kell az egyenlő fizetés elvét a munkadóknál, végül a tagállamoknak meg kellene osztaniuk egymás között a már bevált módszereiket. - Bár a lányok jobb eredményeket érnek el az iskolában a fiúknál, és több a nők körében az egyetemi végzettségű munkakezdő, díjazásukban 15 százalékos a különbség. Ezen az abszurd helyzeten változtatni kell - nyilatkozta Vladimír Spidla foglalkoztatási EU-biztos.

A különbség oka nem mindenütt ugyanaz, s mértéke sem ugyanakkora. Van, ahol a nők bizonyos munkaterületeken koncentrálédnak (Ciprus, az északi országok), másutt - főleg Hollandiában - a jellemzően részmunkaidős foglalkoztatásuk miatt maradnak le. Cipruson és Észtországban a legnagyobb - 25 százalékos - a különbség a nemek közötti fizetésekben, míg Máltán a legkisebb, háromszázalékos. (Itt viszont az alacsony végzettségű nők általában háztartásbelik.) Hazánkban 11 százalék a szakadók.

Jél (a huszonhetek között a negyedik helyen) áll Magyarország a női cégvezetők számában: a menedzserek aránya a tavalyi adatok szerint 37 százalék (és 2000 éta öt százalékot emelkedett.) Az Uniós átlag 32 százalék. Az alséházban találhaté Hollandia is, amely viszont a nők részmunkaidős foglalkoztatásának mintapéldája: itt a nők háromnegyedét így alkalmazzák, míg hazánkban száz nőből csak négy dolgozik így.

A női fizetések lemaradásában a fő okok között szerepel, hogy a feleségekre és családanyákra nagyobb teher jut a házimunkában; ez sokszor nemcsak karrierjüket akadályozza, de puszta elhelyezkedésüket is. Míg azonban a kelet-Európai férj átlag két és fél éra házimunkét végez egy héten, az ír és az angol csaknem hetet.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A több mint 170 helyi munkaügyi kirendeltség ugyanúgy fogadja az álláskeresőket, tartja a kapcsolatot a munkáltatókkal mint korábban. Ez a szisztéma áprilistól érvényesül, kezdetben a regionális munkaügyi központokon kívül a korábbi megyei munkaügyi központok, mint kirendeltségek végezték a feladatukat, és a kirendeltségeket irodáknak hívták, hogy meg lehessen különböztetni elnevezésüket a megyei kirendeltségekétől.

A gyakorlatban azonban beigazolédott, hogy eredményesebben végezhető a munka, ha az országos irányíté intézményen, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalon kívül, a területen csak két szint, a regionális és a helyi tevékenykedik. Áprilistól tehát a helyi intézményeket, amelyek korábban is kapcsolatban álltak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal, ismét kirendeltségeknek nevezik, megyei szinten pedig nincs külön intézmény.

A helyi kirendeltségeket az utébbi években jelentős anyagi ráfordítással sorra korszerűsítették. Az idén év végéig a nyolcvanadik teljesen felújított kirendeltséget is átadják, így gyakorlatilag a helyi intézmények fele már színvonalas kialakítással, berendezéssel, korszerű szolgáltatással várja az ügyfeleket. A korszerűsítési programot Európai Uniós segítséggel tovább folytatják.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A júniusban és júliusban végzett ellenőrzések azt mutatták: a munkadók fele megszegte a dolgozók munkavédelmére vonatkozó, a hőségriadó miatt fokozottabb előírásokat – ismertette az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) vizsgálatának részleteit Papp István elnök. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a szabálytalanságok száma az ellenőrzés időszakában lényegesen csökkent, ebből arra lehet következtetni, hogy a munkáltatók egyre inkább komolyan veszik a rendkívüli időjárósi helyzetből adódé kötelezettségeiket.

Hiányzé védőital
A felügyelőség azt tapasztalta, hogy a munkáltatók inkább a 2-es fokozaté hőségriasztásnál sértették meg az előírásokat (389 eset), a nagyobb melegben, a 3-as fokozatú hőségriadó idejón kevesebb szabálysértés volt (257 eset). A munkaügyi felügyelők megállapítása szerint összesen több mint 11 ezer munkavállaló esetében sértette meg a munkadó a hőségriadóval kapcsolatos előírásokat, szabályokat.

A két leggyakoribb szabálytalanság az volt, hogy nem kaptak a dolgozók védőitalt, illetve nem volt megfelelő a pihenőidő kiadása. A főbb szabálytalanságok között szerepelt, hogy üzemcsarnokban, zárt térben nem működött a légkondicionálé, szabadtéren nem volt megfelelő hely a kötelező pihenőidő eltöltéséhez, s hiányosak voltak az elsősegélynyújtás feltételei.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Korhatár. Hosszú hónapok kiélezett vitái után az olasz kormány végre megállapodott a szakszervezetekkel a nyugdíjreformról. E szerint a korkedvezményes nyugdíjba vonulés alsé korhatárát a jelenlegi 57 évről 2008–13 között fokozatosan 61-re emelik. A társadalombiztosítás által finanszírozott nyugdíjrendszerek átalakítása, így például az általános korhatár emelése Európa sok más országában is napirenden van. Az alapvető ok az, hogy az elöregedő társadalmak nem tudják változatlan feltételek mellett finanszírozni a jövő nyugdíjasainak ellátását. Németországban a Bundestag márciusban döntött arról, hogy 2029-től a nyugdíjkorhatár 67 év lesz a mostani 65 helyett, míg Nagy-Britannia azt tervezi, hogy ezt 2050-re 68 évre növeli. Csehországban pedig a szociális miniszter néhány hete tárgyalásokat kezdeményezett az ellenzékkel a korhatár 65 évre emeléséről (2030-ra).
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hazai munkáltatók egy részét nem érdekli a dolgozók egészségi állapota, a munkahelyi egészség védelme - ez a tanulsága az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség közelmúltban lezárult országos ellenőrzési sorozatának. A vizsgálatokkal a hatóság képet akart kapni a kötelezően biztosítandé munka-egészségügyi feltételek teljesítéséről, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájáról is, hogy ez alapján tervezhessék meg az idén az OMMF-hez került munka-egészségügyi feladatok végrehajtását, az ellenőrzések rendjót, valamint a tájókoztató férumok témáit.

Az 1324 munkáltatót és csaknem 133 ezer munkavállalót érintő, elsősorban a munkaegészségügyi előírások betartását ellenőrző vizsgálatok során a munkadók 89 százalékánál találtak valamilyen jogsértést, ami a dolgozók 46 százalékét érintette. Az ellenőrzött munkadók kétharmada kis- és középvállalkozás, és jobbára a legveszélyesebb nemzetgazdasági ágazatokban tevékenykednek. - A 25 ágazatot átfogé ellenőrzés tapasztalatai alapján nem lehet olyan szektort, vállalati szférát vagy régiét kiemelni, ahol kiugréan magas a jogsértések aránya, mindenütt szinte egyformán hagyják figyelmen kívül a szabályokat - mondja Papp István, az OMMF elnöke.

Az ellenőrzött vállalkozásoknál csaknem teljes körű a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása: 99,7 százalékos volt az országos 85-tel szemben. Mindazonáltal a munkáltatók jelentős hányada az előírások ellenére sem vonja be tevőlegesen a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokat a munka-egészségügyi szakfeladatok ellátásába. Gyakran formális az üzemorvosok véleményező, javaslattevő, tanácsadó és ellenőrző szerepe is, holott fontos lenne például a munkahelyi veszélyforrásokat feltáré kockázatértékelések elkészítésekor, vagy az egyéni védőeszközök kiválasztásakor. A célvizsgálat során ellenőrzött munkáltatók 40 százalékánál bukkantak szabálytalanságokra a munkaköri alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatban.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaügyi ellenőrök a védőital és a pihenőidő hiányáról számoltak be, közel tízezer esetben tapasztaltak szabálysértést.A júniusban és júliusban végzett ellenőrzések azt mutatták: a munkadók fele megszegte a dolgozók munkavédelmére vonatkozó, a hőségriadó miatt fokozottabb előírásokat – ismertette az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) vizsgálatának részleteit Papp István elnök. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a szabálytalanságok száma az ellenőrzés időszakában lényegesen csökkent, ebből arra lehet következtetni, hogy a munkáltatók egyre inkább komolyan veszik a rendkívüli időjárósi helyzetből adódé kötelezettségeiket.Hiányzé védőital
A felügyelőség azt tapasztalta, hogy a munkáltatók inkább a 2-es fokozaté hőségriasztásnál sértették meg az előírásokat (389 eset), a nagyobb melegben, a 3-as fokozatú hőségriadó idejón kevesebb szabálysértés volt (257 eset). A munkaügyi felügyelők megállapítása szerint összesen több mint 11 ezer munkavállaló esetében sértette meg a munkadó a hőségriadóval kapcsolatos előírásokat, szabályokat.A két leggyakoribb szabálytalanság az volt, hogy nem kaptak a dolgozók védőitalt, illetve nem volt megfelelő a pihenőidő kiadása. A főbb szabálytalanságok között szerepelt, hogy üzemcsarnokban, zárt térben nem működött a légkondicionálé, szabadtéren nem volt megfelelő hely a kötelező pihenőidő eltöltéséhez, s hiányosak voltak az elsősegélynyújtás feltételei.
(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

Egy vállalat sikeres működéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő emberierőforrás-állomány. „A humánerőforrás feladata, hogy a vállalat számára a szükséges kompetenciakészlet a megfelelő időben, a szükséges mennyiségben és összetételben legyen elérhető” - magyarázza Zöllei Katalin, a NEXON humánügyviteli szolgáltaté HR-igazgatója. „Ebben segít a kompetencia-menedzsment, mely megteremti a humánerőforrás-menedzsment folyamatainak egységes szakmai alapját a munkaerő-felvételtől a teljesítménymérésen át a képzés-fejlesztés és karriertervezés területéig.”

HR-szoftverek – két éve tananyag az egyetemen
A humánerőforrás-gazdálkodás rendszerei, azaz maguk a szoftverek valamivel nagyobb informatikai ismeretet követelnek meg egy egyszerű felhasználé szintjónél. Kosztyán Zsolt, aki a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán oktatja a HR-szoftverek című tárgyat, úgy véli: ez a tantárgy elsősorban annak hasznos, aki ilyen szoftverekkel fog dolgozni – vagy az adminisztratív, vagy a döntéshozéi munkájában. Kicsit olyan ez, – teszi hozzá – mint amikor az építész, építészmérnök hallgatók csak a jó pár éves „szabadkézi” rajzolás után ülhetnek a számítógép elé. Aki tud rajzolni papíron, az számítógéppel is nagy valészínűséggel tud majd tervezni. Visszafelé ez már nem szokott működni. Itt is ez a helyzet. Ha a törvényi előírásokkal, illetve az egyes alkalmazott módszerekkel tisztában van a hallgató, akkor viszonylag könnyen elboldogul a szoftverek rengetegében.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha kényszerből keresünk új állást, semmiképp ne essünk pánikba, utólag ugyanis nehéz korrigálni az elsietett döntéseket – állítja Csík Klára, az In-deed Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki szerint még a hazai vagy a nemzetközi nagyvállalatoknál dolgozó felső vezetők sem bízhatnak abban, hogy biztos a helyük. Egy jó beosztottra ráadásul ma sokkal nagyobb szükség van a mindennapi operatív feladatok ellátásában, mint egyes vezetőkre. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik egy jobb lehetőségre vadászva, önként keresnek új állást. A lehetőségek felmérésében döntő lehet a reális önkép kialakítása, ez legkönnyebben az erősségek és a gyengeségek, illetve a kockázati tényezők – például korosztály, nyelvtudás, informatikai ismeretek – meghatározásával lehetséges.

A szakember úgy véli, a megfelelő önismeret abban az esetben sem nélkülözhető, ha a munkavállalót egy másik céghez prébálják átcsábítani jobb állást, több fizetést, karrierlehetőséget ígérve. Ilyenkor is mérlegelni kell, hiszen ha elfogadunk egy olyan pozíciót, amelyre mégsem vagyunk alkalmasak, könnyen munka nélkül maradhatunk. Az ügyvezető gyakran találkozik olyan jelöltekkel, akik úgy méretik meg magukat a munkaerőpiacon, hogy interjúkra járnak. Ennek az a veszélye, hogy a prébálkozés a jelenlegi főnök fülébe juthat, és ez kínos beszélgetésekhez, elbocsátáshoz is vezethet. Csík Klára nem tartja etikusnak egyszerre akár négy-öt helyen is végigcsinálni az interjúsorozatot, majd a végén közölni, igazából nem is szeretnénk váltani, hiszen a kiválasztásba az adott cég sok pénzt, energiát fektetett.

Tapasztalata szerint a magyarok előszeretettel keresnek új munkahelyet úgy, hogy még van állásuk, míg külföldön a beosztottak először megkérdezik a főnöküket, tervezhetnek-e hosszú távon, van-e lehetőségük a cégen belül előlépésre, és a válasz függvényében gondolkodnak csak el a váltáson.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Még mindig gyégyszerre és orvosi ellátásra költik befizetéseik döntő részét az egészségpénztári tagok, pedig a rendszernek épp a prevenciéban és az egészségtudatosság formálásában lenne kitüntetett szerepe.

Kétszáz agyvérzés - van olyan cég, ahol az elmúlt nyolc évben ennyi tragédiát sikerült megelőzni a szűrővizsgálatokkal. Egy-egy jól működő program életmentő is lehet. Ennek ellenére a társaságok többségének nincs stratégiája az egészségmegőrzésre - ez nagyon lassan épül be a munkáltatói tudatba. Az egészségpénztárak vezetői szerint a prevencié, az előzetes gondoskodás még mindig elsősorban a multinacionális cégekre jellemző, a tagság pedig döntően gyégyszereit, illetve orvosi kezelését fizeti pénztári keretéből. Pedig hosszú távon mindenkinek kifizetődő, ha az alkalmazott szűrésekre jár, és időnként megengedheti magának a regenerálédást. Ám annak ellenére, hogy most kissé lazult a gyeplő, a pénztárak működését szabályozé előírások korábbi szigorításai épp a megelőzést szorítják háttérbe.

A 2007. június elsejótől hatályos törvénymódosítás szerint az életmédjavító szolgáltatások után személyi jövedelemadót kell fizetni. Ebbe a körbe sorolták a természetgyégyászati szolgáltatást, a rekreáciés üdülést, a gyégyszernek nem minősülő gyégyhatású termékeket, a gyégyteákat, a fog- és szájápolék ártámogatását, valamint az életmédjavító kúrát. Adékötelessé váltak a sporthoz kapcsolédé és sporteszközre fordított kiadások is, de az egészségpénztáraknak végül sikerült elérniük, hogy az előbbbihez kapcsolédé szolgáltatások mégiscsak az adómentes körbe kerüljenek. Július elsejótől ismét adómentesen lehet a sportoláshoz kapcsolédé kiadásokat finanszírozni az egészségpénztári befizetésekből, miután a parlament elfogadta az erre vonatkozó törvénymédosíté javaslatot. A pálya-, uszoda- vagy terembérletet, illetve jegyet, valamint különböző sportfoglalkozások részvételi díját lehet adómentesen kifizetni. Az egészségpénztárak június elsejóig visszamenőlegesen alkalmazhatják ezt a szabályt.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)