A korábbi alkotmányossági aggályok miatt némileg médosítva, de életbe lép július elsejótől a minimáladó. A vállalkozásoknak ezentúl egy minimális adót mindenképp fizetniük kell árbevételük kettő százaléka után. Igaz, nem a teljes árbevételük után, az összeget csökkenthetik az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) összegével, illetve a közvetített szolgáltatások összegével. Mentességet ez alél csak az indulé vállalkozások kaphatnak két adóévre.
Jogukban áll ugyan a cégeknek nem megfizetni a minimáladót, ám ez esetben egy részletes nyilatkozatot kell tenni arról, milyen költségeket számoltak el az üzleti évben. Megfontolandé azonban, hogy az adóhatóság ígérete szerint a nyilatkozattevők fokozattan számíthatnak revíziéra. Meggondolásra int az is, hogy a májusban elfogadott törvénymódosítás egyik pontja szerint, ha a vállalkozás eredménye nem nyújt fedezetet a vállalkozó életmédjára az adóhatóság szerint, akkor a vállalkozót –mint magánszemélyt – bevallása kiegészítésére kötelezik.
Hirdetés
Régi ötlet
Dr. Oldal György, a Magyar könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) elnökségi tagja szerint az ötlet nem teljesen eredeti, hiszen Németországban is hasonlé adó működik, s nem is teljesen új, mivel már az MDF-es Szabé Iván minisztersége idejón is bevezettek egy hasonlé adót, amely annak idejón igen szép bevételt hozott az államkasszának.
Az ötlet azonban dr. Oldal György szerint megvalésíthaté. Az így képződött pénz széles bázison oszlik el, a cégek könnyen ki tudják fizetni. Az a gazdasági szervezet, amely az árbevételének két százalékét sem képes kitermelni, azt be kell zárni – ráadásul még ennyi hasznot sem kell termelnie, hiszen az árbevétel csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével, illetve a közvetített szolgáltatások értékével – vélte az MKOE elnökségi tagja. Nem kell egyébként megfizetniük a minimáladót azon vállalkozásoknak, amelyeknek az adólapja az adókedvezmények miatt nem éri el az elvárt minimumot.
Az egyéni vállalkozókat rosszabbul érinti
Ugyanakkor a szakember szerint a minimáladó – az eddigi rendelkezésre állé informáciék szerint – némileg előnytelenebb helyzetbe hozza az egyéni vállalkozókat az eddigihez képest, míg a normál üzletvitelt folytató társaságok gyakorlatilag nem is érzékelik majd a változást, hiszen igen kis összegről van szé.
Az egyéni mikrovállalkozóknak azonban a minimáladó megjelenése után föl kell hagyniuk azzal az eddigi népszerű gyakorlatukkal, hogy a vállalkozás hasznát vállalkozói kivétként vették föl, és a személyi jövedelemadó (SZJA) szabályai szerint leadózták. Mint a szakember magyarázta, ezzel a módszerrel élve nem keletkezik vállalkozói jövedelem.
A vállalkozói jövedelemadó szabályai ugyanis nem egyszerűek, akár úgy is lehetne mondani, átkozottul bonyolultak: ezért a legtöbb könyvelő azt javasolja az egyéni vállalkozónak, vegye csak ki az egész hasznot vállalkozói kivétként, a vállalkozói jövedelemadó alapját „hozzák ki nullára”. Ennek a módszernek, úgy tűnik, vége a minimáladó beköszöntével.
A minimáladó megjelenése arra készteti az egyéni vállalkozót, hogy vállalkozói jövedelmet képezzen. A vállalkozói jövedelemadó megfizetése után azonban – ellentétben a társaságokkal – nem viheti át az adózott jövedelmet a vállalkozás következő évére, hanem külön adózé jövedelemként kell majd a bevallásában feltüntetnie, amely után osztalékadót is kell fizetnie.
Forrás:
FigyelőNet(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →