Munkaügyi Tudástár

Pályázatíréi és projektmenedzseri képzésben vehetnek részt, valamint informatikai ismereteket sajátíthatnak el az állásukat vesztő tanárok a Pedagégusok Szakszervezete és a Budapesti Kommunikáciés Főiskola közös programja keretében a fővárosban és a megyeszékhelyeken. Az átképzést a területi munkaügyi központok 300 ezer forint átképzési kerettel támogatják - ezt a felmentésüket töltő közalkalmazottak pályázat útján kérhetik. A pedagégusok által választott bármelyik képzés mellé a Budapesti Kommunikáciés Főiskola ingyenesen kínál egy három modulból állé karriertervezési képzést is.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az I. fokú munkaügyi hatóság ellenőrzést tartott a Neve Nincs Kft. varrodájában.

Az eljárós eredményeként megállapította, hogy a munkáltató megsértette a Munka Törvénykönyve teljesítménybérezéssel kapcsolatos rendelkezéseit, 30 varrénő munkavállalót érintően.

A jogsértések az alábbi szabálytalanságokból álltak:

– A teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében a munkáltató nem folytatta le és nem dokumentálta az előzetes foglalkoztatói eljáróst.

– Nem közölte írásban alkalmazása előtt munkavállalóival a teljesítménykövetelményeket és a teljesítménybér tényezőket.

– A teljesítménykövetelményeket a foglalkoztató nem objektív mérés és számítés alapján határozta meg, mivel azok egy munkavállaló prébavarrása, egy-egy művelet egyszeri lemérése és a 3%-os veszteségi idő hozzáadása alapján kerültek megállapításra.

E szabálytalanságok miatt az I. fokú illetékes munkaügyi felügyelőség igazgatója határidő tűzésével a munkáltatót a szabálytalanságok megszüntetésére kötelezte és 600 000 Ft összegű munkaügyi bírsággal sújtotta.

Az I. fokú határozat ellen a kötelezett fellebbezéssel élt. Jogorvoslati kérelmében azzal védekezett, hogy a teljesítménykövetelmények megállapítására az előzetes munkáltatói eljáróst lefolytatta, bár nem foglalta írásba, de alkalmazása előtt azt a munkavállalókkal széban ismertette.

Vitatta, hogy a teljesítménykövetelmények nem objektív számításon és mérésen alapulnak, állította, hogy azokat egy átlagos képességű munkavállaló rendes munkaidőben 100%-osan képes teljesíteni.

A fellebbezés kapcsán az I. fokú közigazgatási határozatot a II. fokú munkaügyi hatóság teljes terjedelmében felülvizsgálta.

Megállapította, hogy a fellebbezés – egy rendelkezési pont tekintetében – megalapozott. Ezért az I. fokú határozat e pontját megsemmisítette és a munkaügyi bírság összegét 400 000 Ft-ra mérsékelte. Egyebekben az I. fokú határozatot helyes indokai alapján helybenhagyta.

A II. fokú határozat indokolásában hangsúlyozta, hogy a teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és számításon – alapulé eljárós alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. A teljesítménykövetelmény megállapítása során figyelemmel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozé feltételekre, így különösen a munkavégzés, a munkaszervezés, azaz az alkalmazott technolégia objektív körülményeire.

E jogszabályi előírásoknak a munkáltató akkor tesz eleget, ha dokumentálja a teljesítménykövetelmény meghatározásának módszerét, valamint azt, hogy mely feltételek garantálják a követelmények százszázalékos teljesíthetőségét.

A közigazgatási eljárós során bizonyítást nyert, hogy a foglalkoztató a teljesítménykövetelmény meghatározására irányuló, előzetes eljárós lefolytatásának tényét nem tudta dokumentálni, ezért e körben előadott védekezése kimentésre alkalmatlan.

Megállapítást nyert továbbá, hogy a foglalkoztató elmulasztotta a teljesítménykövetelményt, és a teljesítménybér tényezőket alkalmazásuk előtt írásban a munkavállalókkal ismertetni.

A szébeli tájókoztatás nem elégíti ki a törvényi követelményeket, a tájókoztatás tartalmának megismerése és megtörténte utólag nem ellenőrizhető. E szabálytalanság elkövetése egyértelműen a munkáltató terhére réhaté.

A II. fokú hatóság megállapította, hogy tévedett az I. fokú hatóság akkor, amikor a munkáltató terhére rétta, hogy a teljesítménykövetelményeket nem objektív számítás és mérés alapján határozta meg.

E körben a munkaügyi ellenőrzés azt jogosult vizsgálni, hogy a munkáltató dokumentálta-e a teljesítménykövetelmény meghatározásának módszerét, valamint, hogy mely feltételek garantálják a követelmények százszázalékos teljesíthetőségét.

A munkaügyi hatóság hatásköre kizárólag a dokumentumok meglétének vizsgálatára terjed ki.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló jogszabály (Met.) a tartalmi ellenőrzésre nem biztosít hatáskört, e tekintetben az érdekképviseleteknek van jogkörük.

Mindezek alapján a II. fokú közigazgatási szerv az I. fokú határozat hivatkozott rendelkezési pontját a kifejtett indokokra tekintettel megsemmisítette.

A munkaügyi bírságot a II. fokú hatóság a szabálytalanságok számának csökkentése miatt – figyelemmel az arányosítás követelményére – 200 000 Ft-tal leszállította.

[Mt. 143. § (2), (3), (4) bekezdés]
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Soha nem zajlott még annyi végelszámolás, mint az elmúlt fél évben, számuk 2006. azonos időszakához viszonyítva 55 százalékkal emelkedett – derül ki az Opten Kft. legfrissebb adataiból. Az eljárós alá kerülő vállalatok tovább emelkedő tendenciája miatt a törölt cégek száma hamarosan elérheti az újonnan alapítottakét – mondta Téth Tamás, az Opten Kft. ügyvezető igazgatója.

A cégadat-nyilvántartással foglalkozó társaság adatai szerint 2007 első félévében az előző év azonos időszakához képest 24 százalékkal nőtt az eljárós alá került vállalatok száma. Ezzel párhuzamosan ebben az időszakban az előző év azonos időszakához képest több mint 10 százalékkal kevesebb új vállalkozást regisztráltak.

Aktív az adóhatóság
Igen nagy volument képvisel a 2007 első félévében kezdeményezett több mint 15 ezer végrehajtási eljárós, melynek döntő többségét az APEH indította. Szintén az APEH aktivitását mutatja, hogy csak az idei évben több mint 2500 cégnek függesztették fel vagy törölték az adószámát.

A felszámolt vállalatok működő cégekhez viszonyított aránya a 2006 azonos időszakához képest szinte semmit nem változott, megközelítőleg 9 ezrelékben stabilizálédott. Minden eddiginél több vállalkozást (15 529) húztak ki 2007 első felében a nyilvántartásból. Érdemes megjegyezni, hogy az adatok a közzétételek időpontját mutatják. Az eljárósok ennél 30–60 nappal korábban indultak, vagyis most a 2006. végi és a 2007. eleji céges döntéseknek vagyunk szemtanúi.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kilenc középkorú háziorvos kezdte meg itthon a svéd nyelv tanulását, hogy hét hónap múlva az északi országban folytassa a praktizálást – mondta lapunknak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára. Az orvosok lapjában újabb hirdetést adtak föl a svédek radiolégusok és patolégusok toborzására. Hazánk 2004. májusi Uniós csatlakozása éta 1850 szakorvos kapott megfelelési igazolást a külföldi elhelyezkedéshez, 88 százalékuk középkorú szakorvos, többségük Svédországban, Norvégiában, Németországban és Angliában helyezkedett el. Az elvándorlás egyik oka a magasabb jövedelem, de egyre többen jelölik meg az orvosi szakma lebecsülését, illetve a hazainál jobb munkahelyi környezetet. Angliában például egy orvos 1,5-2 millió forintnyi nettó bért keres havonta, a svédeknél ez 850 ezer forint. (Nálunk egy kezdő szakorvos alapbére bruttó 138 ezer forint.) Ám mégis szívesebben mennek a skandinávokhoz, hiszen ott letelepedési hozzájárulást, tetemes családi pótlékot, a gyermekek ingyenes iskoláztatását biztosítják számukra.

A fiatal rezidens orvosok szövetsége pár hónapja felmérést végzett, amelyből az derült ki, hogy a szakvizsgát megszerezve 65 százalékuk külföldön kíván elhelyezkedni. Ez az állam által befektetett oktatási költségek elvesztése mellett azért nagy gond, mert a hazai orvoskar elöregedett, például a 6000 háziorvos harmada nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. A Magyar Kérházszövetség tavalyi felmérése pedig azt mutatja, hogy 2500 szakorvos hiányzik a kérházakból. S ma már nem csupán a röntgenes, a labororvos és a patolégus kevés, de sok helyen hiány van szemészből, bőrgyégyászból, traumatolégusból, sőt csaknem valamennyi orvosi szakma művelőjóből.

Varga Ferenc elnök szerint a vasárnaptól megváltozott ügyeleti rendszer felerősíti az orvoshiányt, hiszen heti 48 éra munkavégzésre kötelezhető a doktor, a további 24 érát önként vállalhatja. Ám ez utébbiért – a kamara által javasolt 150 százalék helyett – az alapbérnek csupán 70–90 százaléka jár. Így félő, hogy inkább máshol vállalnak munkét, bár egyesek szerint az elbocsátástól valé félelem kényszerpályára tereli a munkahelyükhöz ragaszkodékat.

A kérházi kapacitáscsökkentés után becsülten 1500 orvos vált fölöslegessé, ám idehaza – aki külföldre nem tud, nem akar menni – nehéz elhelyezkedniük. Kicsi az érdeklődés az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt 500 millió forintos mobilitás program iránt is, amelyet a csoportos létszámleépítésnél vehetnek igénybe. Májusig a 163 kérház közül csak harminc hajtotta végre a kapacitásszűkítésből fakadó elbocsátást, a legtöbben kivártak. Ennek elsődleges oka, hogy az elhelyezkedés az egész családot érinti, s a 3–12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból nehéz újrakezdeni. A Magyar Kérházszövetség elnöke szerint jó lenne, ha nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelné a program, hiszen 20-30 év után nem egyszerű más településre költözni. Tudja ezt a szaktárca is, ezért kedvezményes hitelkonstrukciékról tárgyal különféle bankokkal. Kovács Attila egészségügyi államtitkár szerint szükség van a doktorok átképzésére is, hiszen nem biztos, hogy a kereslet harmonizál a kínálattal.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében együttes ellenőrzést folytatott egy hónapon át az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a Fogyasztévédelmi Főfelügyelőség, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Vám- és Pénzügyőrség. A május 29-étől június 24-ig tartott akciéban mintegy 340 "ellenőr" vizsgálódott a Dunakanyarban, és annak vonzáskörzetéhez tartozé településeken. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elsősorban a munkavállalók alkalmazásával kapcsolatos szabályok, előírások, betartását vizsgálta. A felügyelők az építőipar, a vendéglátás és a kereskedelem területén 203 munkáltatónál 980 munkavállalót vontak be az ellenőrzésbe. A vizsgált munkáltatók közül 162 munkadó követett el szabálytalanságot és ez 487 munkavállalót érintett. A felügyelők 321 fő esetében állapították meg a bejelentetlen foglalkoztatást, úgynevezett feketemunkét. A felügyelők hiányosságokat tapasztaltak továbbá a napi munkaidő maximális mértékének megállapításánál, a napi, heti pihenőidő/nap kiadásánál, a munkaidő-nyilvántartás vezetésénél, a 2006. évi szabadság kiadásánál, a munkabér védelmére vonatkozó előírások betartásánál. A jogsértések miatt kiszabandé munkaügyi bírság meghaladja a 71 millió forintot, továbbá a külföldi engedély nélküli foglalkoztatás miatt a munkadókat közel 8 millió forint befizetésére kötelezte az OMMF.A Vám- és Pénzügyőrség illetékes szervei elsődlegesen az adózés alél elvont jövedéki termékek forgalmazására, valamint bizonylati fegyelem megsértésére irányuló vizsgálatokat folytattak le. Összesen 98 vendégláté-ipari egységben tartottak helyszíni ellenőrzést, melyből 34 üzletben tártak fel jogsértést. A pénzügyőrök az előírások megsértésének megállapítása mellett közel 5 liter sört, több mint 11 liter szeszes italt és 32 doboz hamis adójeggyel ellátott cigarettát foglaltak le. A feltárt jogsértések miatt a várhatéan több mint 1 millió forintos bírságot szabnak ki. Az APEH által lefolytatott vizsgálatok a nyugta-, számladási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésén kívül a vizsgálatok a foglalkoztatottak alkalmazásának jogszerűségére és a forgalmazott áru eredetének vizsgálatára terjedtek ki. Az elvégzett száz darab nyugta-, számladási kötelezettség teljesítésére irányuló vizsgálatból hatvan ellenőrzés állapított meg hiányosságot, melyből 43 esetben az adózék egyáltalán nem adtak nyugtát, további 17 adózé kisebb szabálytalanságot vétett. A kiszabásra kerülő mulasztási bírság várhatéan meghaladja a hárommillió forintot. A termékek eredetét is vizsgáltákA vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét 61 adózénál 139 foglalkoztatottra vonatkozóan vizsgálták az adóellenőrök. A foglalkoztatottak közül csak 21 fő esetében lehetett egyértelműen megállapítani az alkalmazottak szabályszerű foglalkoztatását. Három fő foglalkoztatása kívül esett a bejelentési kötelezettségen, 97 fő esetében pedig további adategyeztetésre van szükség a vizsgálat lezárásához. A helyszíni ellenőrzések során 67 esetben a forgalmazott áruk eredetét is vizsgálták az APEH ellenőrök. A vizsgálat alá vont adózék 50 százaléka a helyszínen felleltározott termékek eredetét hitelt érdemlően nem tudta igazolni, ezért ezek a vizsgálatok tovább folytatódnak. A Fogyasztévédelmi Főfelügyelőség az üzletek működésének és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit vizsgálta, továbbá bizonylat kiállítási kötelezettség betartására és árueredet megállapítására irányuló ellenőrzéseket végzett. A vizsgálat alá vont 111 kereskedelmi és vendégláté egységből 93 üzletben állapítottak meg szabálytalanságot a felügyelők. A felügyelők négy esetben működési engedély hiányát, két esetben jogosulatlan kereskedést, 31 esetben az árfeltüntetés hiányát (hiányosságát), 17 esetben a használati útmutató hiányát, 99 esetben a címkézés hiányát (hiányosságát), négy esetben a CE jelölés hiányát, 14 esetben a beszerzési bizonylat hiányát állapították meg. A hiányosságok következtében a várhatéan fogyasztévédelmi bírságot szabnak ki, a minőségvédelmi bírság és reklám-felügyeleti bírság összességében meghaladja a nyolcmillió forintot.
(APEH)

Kedvetlenségről, az Uniós pályázatok iránti gyér érdeklődésről számolt be a Figyelőnek több - névtelenséget kérő - Uniós pályázati tanácsadó cég vezetője. Ügyfeleik nem tartják vonzénak az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kiírt pályázatokat.

A magas - Budapesten 75, az ország más régiéiban 70, a leghátrányosabb térségekben 60 százalékos - önrész, s a támogatás igénybevétele után három éven át megkövetelt 8-15 százalékos átlagos árbevétel-növekmény ugyanis riasztja őket. Hiába egyszerűsödött az eljárós, s emelték fel múlt hónapban a mikro- és kisvállalkozások által - a feltételek megléte esetén szinte automatikusan - elnyerhető támogatási értékhatárt 5 millióról 10 millió forintra, ez sem mozgatta meg túlságosan a fantáziájukat. „Barátságtalannak tartják az üzleti környezetet” - fogalmazott lapunknak egy fővárosi tanácsadó cég munkatársa.

Eltérő helyzetértékelés
Másfelől a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szerint a Közép-Magyarországi Régiéban a múlt héten másfélszeresére, 800 millióról 1,2 milliárd forintra emelték az eszközbeszerzési pályázati keretet. A kkv-k ugyanis kétszer annyi forrást igényeltek, mint amennyi rendelkezésre áll.

Bendé Zoltán, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Irányíté Hatéságának vezetője erre is hivatkozva állítja, hogy nem igazolédtak azok a félelmek, miszerint a szigorodé feltételek miatt nem lesz elegendő érdeklődő a gazdaságfejlesztési operatív program év elejón megnyílt pályázataira. Az első körben meghirdetett és június elejón zárult pályázatokra szerinte éppen hogy a túljegyzés a jellemző. Az előzetes adatok szerint a rendelkezésre állé forrásoknál száz százalékkal igényeltek több pénzt a vállalkozások.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A leendő szabályozás szerint egyszerűbben és olcsébban lehet majd vállalkozni, illetve egyéni céget alapítani. Ebben a vállalatban nem lesz kötelező tőkeminimum, és az alapíté választhat, hogy korlátlan felelőssége mellett működteti az egyéni céget, vagy meghatározza azt az összeget, amelynek erejóig kötelezettséget vállal, pétbefizetés teljesítésével.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Tárki tesztelői száz, apréhirdetésben megadott telefonszámot hívtak fel, hogy jelentkezzenek a meghirdetett állásokra. Minden hirdetést azonos arányban hívtak fel pár perces eltéréssel, vélhetően roma és nem roma néven férfiak és nők. Azt tapasztalták, hogy a munkadók szinte rutinszerűen végeznek egyfajta előszűrést.

A roma férfiak esetében 30, míg a nem roma férfiak esetében 20 százalékos volt az elutasítés aránya, továbbá a roma nők tíz, a nem roma nők hat százalékét nem hívták be személyes beszélgetésre. A nem és a származás hatása össze is adódik, az elutasítás esélye a roma férfiak esetében a nem roma nőkének tizenötszöröse volt. A munkáltatók reakciéi alapján a legnagyobb eséllyel a nem roma nők pályáztak a meghirdetett állásokra, ám a roma nők jelentkezésének is kedvezőbb volt a fogadtatása, mint a nem roma férfiaké. A legtöbb előítólettel - a kutatés alapján - a roma férfiaknak kell megküzdeniük.

Igaz, a megpályázott állások a foglalkozások meglehetősen szűk szeletét fedték le: nem igényeltek szakképzettséget, ugyanakkor különösebb fizikai erőkifejtést sem, ami a férfiakat hozta volna előnybe. A kutatásba bevont hirdetések háromnegyedében bolti eladót vagy pultost kerestek, a többi esetben a betöltendő állás telemarketinges, takaríté vagy futár munkára szélt. Minden céget négyen hívtak fel: azonos képzettségűnek, életkorúnak, családi állapotúnak mondták magukat, "mindössze" nemük és származásuk különbözött. A roma származásra már a név is utalt, ám a jelentkező a beszélgetésben is megkérdezte: nem baj-e, hogy roma? Az erre adott válaszokat három csoportba sorolták: az elfogadó, a látens diszkriminatív - így értékelték a hangnem megváltozását, illetve a "háát, nem baj" megjegyzést - és a nyíltan diszkriminatív reagálás.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2007. július 1-jótől a szaktárca elindítja a Start Plusz és Start Extra programot. Az SZMM segíteni szeretné a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a tartósan munka nélkül lévőket, illetve az 50 év feletti és alacsony iskolai végzettségű tartósan álláskeresőket.
2007. július elsejótől az SZMM elindítja a START PLUSZ és a START EXTRA programot. E két porgrammal az SZMM segíteni szeretné a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a tartósan munka nélkül lévőket, illetve az 50 év feletti és alacsony iskolai végzettségű tartósan álláskeresőket. A cél a foglalkoztatás növelése illetve, hogy a munkáltatókat járulékkedvezménnyel ösztönözzék a törvényes foglalkoztatásra. A START PLUSZ program keretében érintett munkavállalók, álláskeresők:A gyes, gyed, gyet megszűnését követő egy éven belül ismét dolgozni akaré személy, a gyes mellett munkét vállalé a gyermek egy éves kora után, illetve az ápolási díj megszűnését követő, egy éven belül a munkaerőpiacra visszatérni kíváné személy alkalmazásakor részesül a munkadó járulékkedvezményben. Ugyanilyen kedvezményre jogosítja fel a munkadót, ha tartósan álláskeresőt alkalmaz, vagyis olyan jelentkezőt, aki a kedvezményre jogosíté kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig (pályakezdő esetében legalább 8 hónapig) nyilvántartott álláskereső volt. A START EXTRA program keretében a tartósan álláskereső (aki a kártya kiváltását megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig volt regisztrált álláskereső) személyek közül a leghátrányosabb helyzetűek, vagyis az 50 év felettiek, illetve életkorra valé tekintet nélkül az alacsony iskolai végzettségűek (akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek) alkalmazásakor jogosult a munkadó járulékkedvezményre.A kedvezmény jelentős. Mindkét program esetében két évig mentesül a munkadó a tételes egészségügyi hozzájárulás (ez most 1950 Ft) megfizetése alél. A START PLUSZ program - megatakarítás: a programban résztvevők után a munkadó az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. (Ez pl. a minimálbér másfélszeresét, vagyis 98.250 forintos havi munkabért feltételezve két év elteltével összesen több, mint 320 ezer forintos megtakarítást jelent egy cégnek egyetlen munkavállaló alkalmazása nyomán.) A START EXTRA program - megtakarítás: az első évben a munkadó teljes mértékben mentesül a közterhek megfizetése alél, a második esztendőben a bruttó kereset után 15 százalék közterhet kell fizetnie. (Ez pl. a minimálbér másféleszeresét, azaz 98.250 forintos havi munkabért feltételezve egy fő két éves alkalmazása esetén több, mint 620 ezer forint megtakarítást jelent a cégnek.)Az a munkavállaló aki a programban részt kíván venni, az APEH-nál válthatja ki a START PLUSZ, illetve a START EXTRA kártyát, amely 2 évig érvényes és egymás után több munkáltatónál is használhaté.
A hátrányos helyzetűek segítését célzé program az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap (ESZA) társfinanszírozásával valésul meg, a TÁMOP keretében. 2007. július 1. és 2010. december 31. között 43 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A júniusi adatok szerint már több mint húszezer munkáltató van fent a munkaügyi és munkavédelmi szabályokat megsértett cégeket tartalmazé nyilvántartásban, amely az interneten is bárki számára elérhető. Azok a cégek kerülnek fel a 2006 szeptembere éta létező nyilvános listára, amelyek munkaügyi vagy munkavédelmi jogsértést követtek el, és erről jogerős és végrehajthaté határozat is született. A közbeszerzési eljárósok esetén a fekete foglalkoztatás illetve a külföldiek foglalkoztatása szabályainak megszegése miatt nem lehetnek ajánlattevők avagy alvállalkozók a ilyen jogsértést elkövetett foglalkoztatók. A köznyelvben csak "munkaügyi feketelistának" emlegetett adatbázisban az összes munkaügyi szabálytalanságra találhaté példa. A listán így szerepelnek olyan cégek, amelyek feketemunkával dolgoztattak, jogellenesen kölcsönöztek munkaerőt, vagy nem adták ki a dolgozónak a szabadságát, illetve nem fizették ki a munkabérét. Munkavédelmi jogsértés esetén például súlyos veszélyeztetés, be-és leesés elleni védelem hiánya miatt szerepelnek cégek ebben a nyilvántartásban.Rosszul járnak azok a cégek, amelyek felkerülnek munkaügyi vagy munkavédelmi jogsértés miatt erre a listára, hiszen munkaügyi szabálytalanság esetén öt, munkavédelminél pedig két év után lehet lekerülni. Ezen még az sem változtat, ha közben a vállalkozás rendezte a viszonyokat, és megszüntette a jogsértést. Ráadásul a nyilvántartásban szereplő, fekete foglalkoztatást elkövető illetve a külföldieket szabálytalanul foglalkoztató cégeket automatikusan kizárják a közbeszerzési eljárósokból. Állami támogatásra igaz pályázhatnak, de a döntés előtt egyedileg megvizsgálja a támogatásról döntő szervezet az adott helyzetet, és hozhat olyan döntést, hogy nem pályázhat a vállalkozás.A jogsértések megszüntetését általában utólag is ellenőrzik a cégeknél: ha újat fedeznek fel, másodjára is felkerül az adott vállakozés a listára, így kitolédik az az idő, amikor kikerülhet ebből a nyilvántartásból.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)