Munkaügyi Tudástár

1. prioritás: K+F és innovácié a versenyképességért
Célja: A vállalkozások K+F ráfordításainak növelésePályázati konstrukciék:
1.1.1: piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység, együttműködés
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 13 Mrd Ft Mérték: rendelet szerint
Kedvezményezett: 130 gazdasági társaság, szövetkezet Támogatás: 50-300 M Ft
1.1.2: kutatási központok fejlesztése
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 9 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 50%
Kedvezményezett: 20 gazdasági társaság Támogatás: 400-1000 M Ft
1.2.1: pélus innováciés klaszterek
Típus: egyfordulés Keret: 15,2 Mrd Ft Mérték: rendelet szerint
Kedvezményezett: 10 klaszter-üzemeltető társaság Támogatás: 400-6000 M Ft
1.2.2: innováciés és technolégiai parkok
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 21 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 30%
Kedvezményezett: 6 pélusvárosi fejlesztő társaság Támogatás: 2000-5000 M Ft
1.3.1: vállalati innovácié
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 27,8 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 50%
Kedvezményezett: 350 gazdasági társaság Támogatás: 25-200 M Ft
1.3.2: vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 5,9 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 40%
Kedvezményezett: 8 gazdasági társaság Támogatás: 200-1500 M Ft
1.3.3: technolégia-intenzív start-up vállalkozások
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 1,2 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 80%
Kedvezményezett: 40 társaság Támogatás: 25-100 M Ft2. prioritás: a vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése, 215 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás 6500 vállalkozás számáraCélja: a vállalati szektor által megtermelt bruttó hozzáadott érték növekedésePályázati konstrukciék:
2.1.1. vállalati technolégia fejlesztés
Támogatási konstrukciék a GOP
akciétervében
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 49,5 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 30%
Kedvezményezett: 2600-3000 társaság, szövetkezet, vállalkozó Támogatás: 1-500 M Ft
2.1.2. munkahelyteremtés hátrányos helyzetű kistérségben
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 32,5 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 40%
Kedvezményezett: 320-360 társaság, szövetkezet, vállalkozó Támogatás: 5-500 M Ft
2.1.3 nemzetközi szolgáltaté központok létrehozása
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 5,2 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 30%
Kedvezményezett: 11-14 társaság, szövetkezet, vállalkozó Támogatás: 1-500 M Ft
2.1.4 környezetvédelmi szempontú technolégiakorszerűsítés
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 4,9 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 40%
Kedvezményezett: 55-75 társaság, szövetkezet, vállalkozó Támogatás: 20-200 M Ft
2.2.1 vállalati folyamat-menedzsment
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 3,8 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 50%
Kedvezményezett: 300 társaság, szövetkezet, kamara Támogatás: 3-20 M Ft
2.2.2 irányítási rendszerek, szabványok bevezetése
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 1,9 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 50%
Kedvezményezett: 2000 társaság, szövetkezet, vállalkozó Támogatás: 0,6-2,25 M Ft
2.2.3 e-kereskedelem, e-szolgáltatások
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 2,7 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 50%
Kedvezményezett: 360-410 társaság, szövetkezet, kamara Támogatás: 3-20 M Ft3. prioritás: a modern üzleti környezet erősítéseCélja: logisztikai központok által generált árbevétel növekedés, szélessávú hálézat elterjedése
Pályázati konstrukciék:
3.1.1 hálézati infrastruktúra létrehozása
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 16,8 Mrd Ft Mérték: rendelet szerint
Kedvezményezett: 360-420 gazdasági társaság, konzorcium Támogatás: 10-250 M Ft
3.2.1 logisztikai központok és szolgáltatások
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 9,6 Mrd Ft Mérték: legfeljebb 50%
Kedvezményezett: 28-40 működtető társaság, szövetkezet, vállalkozó
Támogatás: a beruházás céljától függően
intermodális logisztikai központok esetében: 50-750 mFt, de legfeljebb annyiszor 1 mFt, ahányszor
200 tonna, vagy 10 TEU intermodális átterelését elvégzi.
Regionális logisztikai központok esetében 50-250 mFt.
3.3.2 Jeremie típusú pénzügyi programokhoz tanácsadás
Típus: egyfordulés, nyílt Keret: 0,7 Mrd Ft Mérték: 50%
Kedvezményezett: 200-220 társaság, szövetkezet vállalkozó, alapítvány egyesület
vállalkozásfejlesztő Támogatás: 0,5-100 M Ft4. prioritás. Jeremie típusú pénzügyi eszközök; 30000 támogathaté vállalkozás
Célja: a hitellel nem rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások arányának éves csökkenése
Pályázati konstrukciék:
4.1.1 mikrohitelek nyújtása
Típus: A holdingalap kezelője (HAK) által közzétett nyílt eljárós, tárgyalás, szerződéskötés Keret:
54,2 Mrd Ft
Kedvezményezett: 25-30 pénzügyi közvetítő, 11.500 végső kedvezményezett mkv.
4.2.1 portfélié garancia
Típus: a HAK által közzétett nyílt eljárós, tárgyalás, szerződéskötés Keret: 23,8 Mrd Ft
Kedvezményezett: 15-18 pénzügyi köz-vetítő, 17.500 végső kedvezményezett kkv.
4.3.1 kockázati tőkealapok
Típus: A HAK által közzétett nyílt eljárós, tárgyalás, szerződéskötés Keret: 9 Mrd Ft
Kedvezményezett: 3 tőkalap, 20 végső kedvezményezettKiemelt projekt:
5.1.1. Technikai segítségnyújtás
Keret: 8,2 Mrd Ft Mérték: 100% Kedvezményezett: közreműködő szervezet
(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében újabb tíz gazdaságfejlesztési pályázat jelenik meg július 13-án. Ezt jelentette be Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter és Kéka János, gazdasági és közlekedési miniszter 2007. július 11-én, közös sajtétájókoztatón, Budapesten. Kiemelték: a pályázati keret mintegy 13 milliárd forint, a pályázatokat augusztus 24-étől lehet beadni.
Bajnai Gordon első kézből adott tájókoztatást: a kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007-2008. évi akciétervét, és azzal számolnak, hogy a két év alatt 35 ezer vállalkozás juthat visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatáshoz. Elmondta, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programjáról a tárgyalások lezárultak az Európai Bizottsággal, nem maradt nyitott kérdés.Kéka János arról beszélt, hogy az új pályázatokon 2.000 - 2.500 pályázé kaphat 600 ezertől 500 millió forintig vissza nem térítendő támogatást. A miniszter rámutatott a legfőbb kritikákra, az I. NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) pályázataival kapcsolatban. Ezek között említette a hosszú támogatási folyamatot, ezen belül elhúzédé támogatást kifizetést, a túlzott mértékű biztosítékokat, a bonyolult, és egymástól eltérő közreműködői szervezeti eljárósokat.A pályázék felvetései, az eddigi tapasztalatok nyomán megtett intézkedésekről is szélt Kéka János. A változást jelzi a gyorsaság a támogatás odaítólésében, szerződés megkötésben, támogatás folyósításában, transzparens működés, költséghatékonyság. Egyes pályázatoknál az elbírálási idő a korábbi legalább 3 hónapról negyedére, kevesebb mint 3 hétre csökkent – emelte ki. Azonos és országos lett az ügyintézés. A MAG Zrt-nek-nak minden megyeszékhelyen van ügyfélszolgálati irodája. A jelentősen enyhülő biztosítéki szabályok között említette azt, hogy a biztosítékadós aléli általános mentesség értékhatára 5-ről 10 millió Ft-ra nő. A fenntartási időszakra 50 millió forint alatti támogatásnál pedig nem kell biztosítékot adni, 50 millió forint feletti támogatásnál a támogatás 50%-ára csökken a biztosíték értéke.Egyszerűsített pályázati eljárósrend – hangzott el. A támogatási összegtől függően különböző az eljárósrend a gyorsítás érdekében. 10 millió Ft támogatás összeg alatt megjelenik a normatív pályázat. A pályázék adminisztráciés terheinek csökkentése érdekében a beadásához szükséges mellékletek száma jelentősen csökkent.A GKM minisztere elmondta, hogy 14 ezer új munkahelyet hoztak létre Magyarországon az idetelepült nemzetközi cégek szolgáltaté központjai, a következő három évben szeretnék az így létrejövő munkahelyek számát megduplázni.A gazdasági és közlekedési miniszter ismertette a most meghirdetett pályázatokat. Közöttük van az indulé vállalkozások komplex technolégiai korszerűsítésre kiírt, melyben a hátrányos helyzetű kistérségekben 3,294 milliárd forint keretre pályázhatnak 35-500 millió forint támogatásra. A támogatás mértéke 30 százalékos, és várhatéan 35-40 pályázénak jut forrás.A nemzetközi szolgáltaté központok létrehozására, fejlesztésére kiírt pályázati keret 2,22 milliárd forint, amelyből maximálisan 500 millió forint támogatást lehet nyerni a beruházás 30 százalékára. A várhaté nyertesek száma 5-8.A vállalati folyamat-menedzsment támogatására 1,603 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 3-20 millió forint támogatás igényelhető a fejlesztés 50 százalékára. Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására 955 millió forintot szánnak, amelyből 600 ezer forint és 2,25 millió forint közötti támogatás kérhető.
E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatás támogatására 1,392 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből 3-20 millió forint támogatás igényelhető.A hat konvergencia régiéra vonatkozó GOP-os pályázati kiírások tükörpályázatait a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Programban is meghirdették. Erről is beszélt Kéka János. A Közép-Magyarországi régiéban a leghátrányosabb kistérségekben indulé vállalkozások 1,482 milliárd forint keretre pályázhatnak munkahelyteremtésre. Továbbá nemzetközi szolgáltaté központok létesítésére 960 millió forint keretre, vállalati folyamat-menedzsment támogatására 412 millió forint keretre, minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására 162 millió forint keretre, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatására 412 millió forint keretre lehet pályázni – hangzott el a tájókoztatón.
(Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)

A felszámolés akkor rendelhető el, ha az érintett a jogerős bírósági határozatban megállapított kötelezettségét nem teljesítette, vagy ha a végrehajtás eredménytelen volt, illetve a csődeljárós keretében megszabott fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget. A negyedik változtatás, amely alig egy éve került a törvénybe, azt rögzítette, hogy a hitelező a fizetési határidő lejártát követően nem fordulhat rögtön – a teljesítetlen szerződést lobogtatva – a bírósághoz, illetve megteheti, de ez nem szolgáltat alapot a felszámolás megindítására: írásban kell felszélítania az adóst a fizetésre, és figyelmeztetni arra, hogy ha nem vitatja a tartozást és nem is teljesít 15 napon belül, akkor felszámolás indíthaté ellene. Az adós gyakran alap nélkül vitatta a tartozást, így megakadályozhatta a felszámolás megindítását. Míg ez a szabály tulajdonképpen az adóst védte, a mostani a hitelező érdekében született. Lényege, hogy az adós a követelést csak a felszélítás megérkezéséig vitathatja. Ha azt megkapja, és el akarja kerülni a felszámolást, akkor már csak egy dolgot tehet: fizet. Ám ha jogalap nélkül kényszerült a teljesítésre, akkor utébb, egy polgári perben visszakövetelheti a kifizetett összeget.Mivel Magyarországon sajnálatos médon gyakorlat, hogy a teljesítési határidőt a cégek alig veszik komolyan, így nagy az esélye annak, hogy emiatt valóban a felszámolás sorsára jutnak . Nem szabad „elaludniuk” az adós cégeknek. Merthogy a megrendelő vállalkozás, amely a pénzt követeli és szemfüles, akár egy komoly tőkeerős vállalatot is „felszámolásba dönthet”. Mégpedig úgy, hogy az új szabálynak megfelelően a szerződés szerinti határidő lejártát követő 15 napon belül megküldi a hitelezői fizetési felszélítást. Ha pedig erre a partner nem reagál, nem fizet, mert ugyan szokott és akar is fizetni, csakhogy ezt rutinból mindig fél évvel később teszi meg, akkor bajba kerülhet, mert a megrendelő kezdeményezheti ellene a felszámolást. Tény, hogy vannak kiskapuk is. Ha ugyanis az adósok „felébrednek”, akkor előre menekülnek, és várhatéan már a szerződési határidőben vitatni fogják a számlát, hogy ne váljanak zsarolhatévá a felszámolással.
(Világgazdaság)

Míg 2005-ben nagyjából 29 ezer feketemunkást sikerült kiszűrniük a felügyelőknek, addig 2006-ban ez a szám már több mint 42 ezerre emelkedett, 2007-ben pedig csak az első félévben 32 és félezer feketén foglalkoztatottat értek tetten a felügyelők -emelte ki Budai. A becslések szerint ez a szám az év végére 50-60 ezer is lehet - tette hozzá.

A kormányszóvivő hozzátette: az adatok ismét megerősítik, hogy a feketemunkával leginkább fertőzött terület az építőipar; jelenleg minden második felderített feketemunkés az építőiparban dolgozik, számuk az idén megközelítette a 16 ezret. A kormányszóvivő úgy látja: a munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a kormány helyes úton jár.

Az eredményekről szélva azt mondta: az ellenőrzéseket végző munkaügyi főfelügyelőség az év első félévében csaknem 27 ezer munkáltatónál végzett ellenőrzést, ebből 21 ezer munkáltatónál találtak valamilyen jogsértést. A jogsértések több mint 370 ezer munkavállalót érintettek - tette hozzá.

A kormányszóvivő beszámolt arról, hogy az ellenőrzések alapján kiszabott munkaügyi bírság összege az év első felében 3,5 milliárd forintot tett ki, amelynek 80 százalékét feketefoglalkoztatás miatt szabták ki.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A közbeszerzési törvény tiltja ugyan a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető, kirívéan alacsony ár elfogadását, ám az „olcséjánosok” általában sikeresen magyarázzák ajánlatuk ésszerűségét.

Mint Kalé József, a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkadói Szövetségének elnöke elmondta: a közbeszerzési tenderek nyertes pályázatainak vállalási árai jellemzően nem érik el azt a színvonalat, amelyből akár csak a biztonsági őr minimálbérét annak járulékaival együtt is ki lehetne gazdálkodni.

Ugyanakkor a vagyonvédelemben is szokásossá vált alvállalkozói rendszer miatt (a biztonsági őrök gyakran maguk is egyéni vállalkozók) a nyertes pályázé cég nyugodtan hivatkozhat arra, hogy az alvállalkozó dolgozók kevés pénzért is elvégzik a munkét. Egy vállalkozó ugyanis olyan olcsén vállalhat munkét, amilyen olcsén csak akar, ellentétben a munkavállalóval, ahol a minimálbér mégiscsak alsé korlátot jelent.

Kétszínű a kormányzat
Kalé József szerint a kormányzat – a mindenkori kormányzat – kétszínű politikét folytat: megköveteli a munkavállalók törvényes, „fehér” foglalkoztatását, ugyanakkor az állami intézmények olyan vállalási árakon adnak megbízást vállalkozásoknak, amelyekből nem lehet a munkabért annak járulékaival kigazdálkodni. Ami azért is baj, mert a közbeszerzési tenderek nyomott árai a piac többi részét is befolyásolják.

Kalé József elmondta: a vállalkozói láncok kialakulása is alapvetően az irreálisan alacsony vállalási árakkal függ össze. Az a nagy cég, amely a tender elnyeri, nem meri fölvállalni annak kockázatát, hogy feketén vagy szürkén foglalkoztasson biztonsági őröket, ezért lecsípve magának némi hasznot, továbbadja az egész megbízást egy kisebb cégnek, amelyik gyakran hasonléan eljárva átpasszolja egy még kisebbnek. A lánc végén az egyéni vállalkozó vagy a feketemunkás biztonsági őr áll – addigra az átlagosan 700-750 forint éránkénti vállalási díj nagyjából 400-450 forintra fogy.

A biztonsági őr egyéni vállalkozók havonta 300-400 éra munkával prébálják ellensúlyozni a szerény órabért, amit munkavállalóként nem tehetnének meg, de vállalkozóként igen. Ugyanis vállalkozóként ki-ki úgy zsákmányolja ki magát, ahogy akarja.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az első fél évben meredeken csökkent a betegállományban töltött napok száma. A kirívé visszaesés állítólag az enyhe tólnek is köszönhető, ám a több éve tartó csökkenésnek más oka van: kevesebben maradnak otthon egészségesen, miközben többen dolgoznak betegen.

Kevésbé vagyunk betegek, vagy eddig sokan "trükköztek" a betegállománnyal? Esetleg egyre kevésbé merjük vállalni a munkahelyi hiányzást, kockáztatni állásunkat? A kérdés indokolt a legfrissebb adatok láttán: az idei első negyedévben 15 százalékkal csökkent a betegszabadság, illetve 10 százalékkal a táppénzes napok száma. Vagyis, ahogy mondani szokás, "javult a fegyelem", de az is valészínű, hogy akut panaszokkal is kevesebben "íratták ki" magukat, mint egy évvel korábban.
Az egészségügyi tárca az "orvos-beteg találkozások" számának csökkenését részben a vizitdíj bevezetésének tulajdonítja, az egészségbiztosíté szakemberei viszont leginkább az enyhe tólnek. Leggyakrabban ugyanis a megfázás, illetve az influenza vonja ki a dolgozókat a munkából. Táppénzre ugyanakkor - a statisztikák szerint - évről évre egyre kevesebben mennek, a mérséklődés már a 2005-ös, illetve a 2006-os adatokból is láthaté volt. A többéves trendet pedig nem magyarázza sem az enyhe tól, sem a vizitdíj bevezetése.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Évről-évre nő a tetten ért feketemunkások száma, míg 2005-ben 29 ezer, 2006-ban 42 ezer be nem jelentett munkást találtak a munkaügyi ellenőrzéseken idén, csak az első fél évben 32,5 ezerre nőtt a számuk - közölte Budai Bernadett, kormányszóvivő. Szerinte ez is jelzi, hogy folyamatosan nő a fehérgazdaság.Év végére 50-60 ezerre is nőhet a lefülelt feketemunkások száma. Főként az építőiparban
jellemző, hogy nem jelentik be a dolgozókat és nem fizetnek utánuk adót, az idei ellenőrzésen is tettenértek fele is kőműves, segédmunkás. A kormány szerdai ülésén hallgatott meg jelentést a munkaügyi ellenőrzések alakulásáról, az ismertetett adatok alapján a kabient szerint sikeres a kormány feketegazdaság elleni küzdelme - tette hozzá.

Az OMMF munkatársai egyébként a munkabiztonságot is ellenőrzik folyamatosan a feketegazdaság felderítése mellett, idén eddig összesen 27 ezer munkáltatónál jártak, 21 ezernél találtak valamilyen szabálytalanságot és 3,5 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, 80 százalékét fekete foglalkoztatás miatt.
(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

Az Európai Uniós fejlesztési terv keretében várhatéan szeptembertől hirdetik meg tömegesen a pályázatokat, így akkor indul az a pályázat is, amely hetvenezer ember munkaerő-piaci helyzetén prébál javítani- mondta Harangozé Gábor, az Európai Parlament szocialista képviselője.

A 108 milliárd forintos pályázat célja a foglalkoztathatóság fejlesztése és a munkaerő-piaci alkalmazkodéképesség javítása - közölte a szocialista politikus.Elmondta: a programmal a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját, a képzettség nélküli emberek képzését, a gyedről, gyesről visszatérők, valamint a hátrányos munkaerő-piaci helyzetben lévők esélyeinek növelését szeretnék elérni. A pályázattal hetvenezer ember munkaerő-piaci helyzetén prébálnak javítani.Mint Harangozé Gábor jelezte, Magyarország a nagyobb tagállamok közül először tudta lezárni a tárgyalásokat a fejlesztési programról, az Európai Unióban itt írták ki először a pályázatokat. Hozzátette: már kiírhaté minden pályázat; hogy mégsem írják ki őket, annak az az oka, hogy nyári szünet van. Úgy vélte, valészínűleg szeptembertől hirdetik meg tömegesen a pályázatokat, hogy mindenki fel tudjon készülni.
(Menedzsment Fórum)

A kezdeményezés a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálézathoz (ENWHP) fűződik, a programban 26 Európai ország vesz részt. A célja, hogy mozgésítsa az Európai és hazai munkahelyeket annak érdekében, hogy az „egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken” cél megvalésulhasson. A program elnyerte az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztévédelmi Főfelügyelőségének támogatását is.

A kampány hazai „megvalésíté szervezete” az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), melynek főigazgatója, Gábor Edina a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a program célkitűzéseit négy téma köré csoportosítják: az egészséges táplálkozás elősegítése, a fizikai aktivitásra motiválás és a mentális egészség fejlesztése – főleg a stresszkezelés – mellett nagyon nagy szerepet kap a dohányzás-megelőzés és -leszokás támogatása is. „A négyből két tréninget már kidolgoztunk, a közösségek dohányzásról valé leszokásának elősegítése és a stressz kezelése már folyik. A táplálkozás és a mozgás témakörét együtt fogjuk megvalésítani, jelenleg még az állapotok előfelmérései zajlanak. Ez év végére megtudjuk, hogy milyen erőforrások kellenek hozzá, mennyire akarják a cégek alkalmazottai” – mondta a főigazgató.

Miért jó ez a cégeknek?
Kevesen gondolják, hogy a munkahelyi egészségfejlesztésre fordított összeg megtérül, pedig az EU felmérései szerint a munkával kapcsolatos egészségkárosodások minimalizálásával Magyarországon évi 400-500 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Mégis – az anyagiakon túl – a munkahelyi egészségfejlesztés legfőbb célja a munkaerő egészségének, motiváciéjának, mentális kapacitásának erősítése. Az egészségesebb munkavállalókban esetén a munkahelyi elégedettség is növekszik, ennek pozitív hatása lehet a vállalatra is, a dolgozók kevesebbet hiányoznak és hatékonyabban részt tudnak részt venni a cég munkájában. Emellett a társadalom és az állam is jól jár: a munkavállaló a magánéletében is egészségesebbé válik, talán még a családját is erre sarkallja, és mivel ritkábban lesz beteg, az államnak kevesebbet kell költenie a gyégykezelésére, táppénzére.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegráciéjának elősegítésére az Országgyűlés megalkotta a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvényt. A jogszabály 2008. január 1-jótől hatályos.Rehabilitáciés járadékot vezet be a kormány 2008-tól a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításának keretében - jelentette be a szociális és munkaügyi miniszter a kabinet szerdai ülését követő sajtétájókoztatón. Kiss Péter elmondta: a rokkantsági ellátásból jelenleg hiányoznak a megváltozott munkaképességűek számára nyújtott rehabilitációs szolgáltatások, ezért a változtatás célja esélyt nyújtani munkaerő-piaci elhelyezkedésükhöz. Emellett a foglalkoztatás növelését és az igazságtalanságok kiküszöbölését célozza az átalakítás.Ismertetése szerint a komplex rehabilitációs eljárós bevezetésével személyre szabott rehabilitációs útvonalat ajánlanak a megváltozott munkaképességűek számára; az anyagi segítségen túl ez tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorlé foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást, és a nyílt munkaerőpiacra bértámogatáson keresztüli kihelyezést.A rehabilitáció időszakában, legfeljebb három évig az érintettek rehabilitációs járadékot kapnak, amelynek mértéke megegyezik a rokkantsági nyugdíj összegével, ez jelenleg átlagosan 53-55 ezer forint jelenleg - közölte a tárcavezető.Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a 2008-tól indulé rendszer először az új rokkantnyugdíjasokat érinti, és a tervek szerint 2009-től terjed ki a mai rokkantsági ellátottakra. Akiknél megállapítják a végleges rokkantságot, nem kell belépniük a rehabilitációs rendszerbe, ők továbbra is a rokkantellátás keretein belül maradnak, azonban maguk dönthetnek arról, részt vesznek-e a rehabilitációban. Egyéb esetekben az 52 év alatti rokkantnyugdíjasok közül azok lépnek be a rehabilitációs rendszerbe, akiket a minősítő bizottság visszavezethetőnek tart a munkaerőpiacra.A szociális és munkaügyi tárca arra számít, hogy a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren veszik igénybe a rehabilitációs járadékot, amely évente 5-6 ezerrel növeli majd a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak számát. Az új rendszer többletköltségét, mintegy 60 milliárd forintot Uniós forrásból fedezik.
A jelenlegi minősítési rendszert Kiss Péter elavultnak nevezte, mert csupán az egészségkárosodás mértékét veszi figyelembe. Ezzel szemben az új rendszerben a fejleszthető munkaképességet is vizsgálják, és ez alapján lehet segítséget adni az újra munkába kerüléshez. Ennek érdekében egységes, az Uniós normáknak megfelelő minősítést vezetnek be és az Országos Orvosszakértői Intézetet átalakítják Országos Rehabilitáciés és Szakértői Intézetté.A tárcavezető elmondta: jelenleg mintegy 800 ezer rokkantsági nyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeresen részesülnek szociális járadékban. Tavaly az állam mintegy 750 milliárd forintot fordított a rokkantsági nyugdíjra.A megváltozott munkaképességűek 10 százaléka dolgozik bejelentve. Becslések szerint 30-50 százalék közötti a bejelentés nélkül foglalkoztatottak száma, amely 150-200 ezer főt jelenthet - közölte Kiss Péter, hozzátéve, hogy Magyarországon az új rokkantsági nyugdíjasok száma várhatéan megmarad a jelenlegi évi 30-40 ezer közötti szinten.Mint elhangzott, az átalakítást széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg, a koncepcié kidolgozásában részt vett az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Szociálpolitikai Tanács, a Fogyatékosügyi Tanács, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, amelyek támogatják az átalakítást. Az érintettek civil szervezetei fogják megvalésítani a komplex rehabilitációs szolgáltatások jelentős körét.A kiosztott tájókoztató anyag szerint augusztus 31-ig megszületik az önállé rehabilitáció, a rokkantsági ellátáshoz kapcsolédé biztosítási ág létrehozásának koncepciéja, szeptember 30-ig a munkaképesség megváltozásával összefüggő szociális ellátások rendszerének új rendszerhez igazítása történik meg, 2008. március 10-ig pedig összehangolják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási-támogatási rendszerét.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)