Munkaügyi Tudástár

A fővárosban az első hat hónapban 9,68 milliárd forint értékben vásároltak a gazdálkodék kedvezményes üdülési csekket, ami 15 százalékkal több az előző év azonos időszakinál - közölte a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) kedden.

Budapesten 533.531 fő részére vásároltak üdülési csekket, ez 87 százalékos növekedés a tavalyi első félévhez képest. Január-júniusban Budapesten 1,967 milliárd forint értékű szolgáltatást vettek igénybe az üdülési csekk tulajdonosok, az előző év azonos időszakában ez valamivel több, mint 488,5 millió forint volt. A fővárosban 450 helyen fogadnak el üdülési csekket.Mire használhaté fel? Szállás és hozzá kapcsolédé egyéb szolgáltatások igénybevételére.
Utazási szolgáltatásokra.
Vonatutakra.
Buszutakra.
Hajóutakra.
Személygépkocsi-üzemanyag vásárlásra, korlátozott értékben. (2007 december 31-ig)
Kulturális szolgáltatások igénybevételére.
Sport és szabadidő szolgáltatások igénybevételére.
Egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre.
Horgászengedélyek megvásárlására.
Fürdő és uszodai szolgáltatások igénybevételére.
Fővárosi Állat- és Növénykert belépőjegyeinek megvásárlására.
Étkezésre. (Szálláshelyhez kapcsolédé éttermekben, szállás igénybevétele nélkül is.)
Hungaroring belépőjegyek megvásárlására.
Hungexpo belépőjegyek megvásárlására. Hol használhaté fel?A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány háttérintézményével a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-vel szerződésben levő, több mint 6000 szolgáltaténál.
Mik az előnyei? A címletezés miatt több alkalommal is felhasználhaté, akár eltérő időpontokban is.
Utastársak költségei is fizethetők.
Egy éves érvényesség, mely meghosszabbíthaté (érvényességi időn belül, a hosszabbítás költségének megfizetését követően). A csekktömbökbe fűzött akciés kuponok további megtakarításokat jelenthetnek.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egy mélykúti informácié alapján Ercsiben keresett mai kényszermunkásokat az [origo], de csak csicskákra bukkant a Savanyúréten. A házaknál kevés pénzért vagy ingyen, ellátásért és élelemért feketén ajánlott munka gyakran maga is rabszolgaságot takar, de a szakember szerint bizonyos tekintetben még a hivatalos közmunkával kapcsolatban is felmerülhet a kényszermunka gyanúja.

"Én vagyok a saját rabszolgám" - mondta a zöldséges Ercsiben a Dézsa György úton, mikor nekiszegezük a kérdést, mit tud arról, hogy a településen előfordul-e, hogy fizetés nélkül, szinte rabszolgaként dolgoztatnak embereket. Az [origo] azt követően kezdett kutatni rabszolgák után Fejór megyei városban, hogy az onnan negyven kilométerre fekvő Mélykúton lebukott egy vállalkozó, aki embertelen körülmények között dolgoztatott két embert, akiket gyakran éheztetett és szabad mozgásukban is akadályozta őket. A Mélykúton járt kollégánknak a helyiek közül páran azt mondták, nem szokatlan a dolog, kérdezősködjunk csak például Ercsiben erről. A település polgármesteri hivatalában telefonos érdeklődésünkre egy hölgy annyit elárult, hogy érti mire gondolhattak a mélykútiak, de többet nem.

A Dézsa György úton megkérdezett zöldséges sem tudott sok konkrétummal szolgálni, de hogy ő rabszolga lenne azt élénken cáfolta a nyakában légé ujjnyi ezüstlánc. "Menjetek csak arra lefelé a Savanyúrétre és ott kérdezősködjetek" - igazított útba. A Fejór megyei település a helyiek által csak Savanyúrétnek becézett része a várost átszelő hatos úttól nyugatra, a Dézsa György úttól délre fekszik. Az ide vezető Május elseje körútnak nevezett széles mellékutat eleinte puszpánsövénnyel szegélyezett takaros porták szegélyezik, ám 1-2 sarok után változik a kép: rendezetlen udvarú elhanyagolt, valamint rendezettebb, élénk színekre festett házak tűnnek fel, utébbiakat kőlapokkal burkolt kerítések és a kapufélfákon itt-ott kőoroszlánok vigyázzák. Más udvarokon barátságtalan, nagytestű kutyák figyelnek - néhol kettő, három is -, mérges ugatásukat messzire viszi a nyár derekához képest kimondottan hűvös szél.
További részletek: Origo
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tavaly több mint 230 kis- és középvállalkozás pályázott az Üzlet & Siker Minősített Vállalkozása díjra. 2006 novemberében 9 kategériában hirdettünk győztest, és összesen 28 vállalkozás nyerte el a minősítéssel járó oklevelet és pecsétet, melyet üzleti kapcsolataikban, hivatalos levelezésükben használhatnak. 2007-ben ismét meghirdetjük a pályázatot, melyen egy mindössze 15-20 percet igénylő minősítési kérdőív kitöltésével és a cég főbb gazdálkodási mutatéinak igazolásával lehet részvenni.

Egy egyedülálló díj
A minősítési rendszer az EFQM (European Foundation for Quality Management) és a brüsszeli központú CDP (Corporate Development Process) modell alapján felépített módszertant alkalmaz. A pályázati kérdőívek kiértékelése során kielemezzük a szervezeti működés erős és gyenge (kritikus) pontjait, és más szervezetek teljesítményével valé összehasonlítés alapján felvázoljuk a lehetséges fejlődési irányokat is. Ezt a piaci áron mintegy egymillió forintot érő elemzést valamennyi pályázé vállalkozás számára megküldjük.

A pályázat fődíjasa ezen felül több millió forint értékű szolgáltatáscsomagot kap, a projekt támogaté partnereinek felajánlásával.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bár idénymunkákra is folyamatosan lehet jelentkezni, a meghirdetett külföldi állásoknak csak töredékére akad érdeklődő. Pedig jóformán valamennyi kétkezi szakma művelői felkerekedhetnek, a diplomások közül a műszaki értelmiségiek iránt ériási a kereslet, de a betanított munkásoknak is a hazai keresetek sokszorosát ajánlják.

Mindössze néhány tízezerre becsülhető a külföldön dolgozó magyarok száma, és a megkeresett munkaközvetítők egyöntetűen állítják: nyáron sem pörög fel az ügymenet. A fiatalok - köztük a most ráérő egyetemisták és főiskolások - sem tolonganak. Bár a legtöbb külföldi cég hosszabb távra keres dolgozókat - és leginkább szakképzetteket -, a nyári szabadságolások idejón jócskán van lehetőség rövidebb időre szóló szerződések megkaparintására.

A közvetítőcégenként legfeljebb néhány tucat, összesen pedig pár ezer fiatal jelentkező túlnyomé többsége Nagy-Britanniát és Írországot célozza meg. Csak töredékük választja Németországot és Ausztriát, míg a mediterrán régiéban - Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban - leginkább a vendéglátásban helyezkednek el.

Valamennyi megkérdezett munkaközvetítőnél elmondták: nyelvet beszélő, szakképzett munkásokból a sok is kevés a hatalmas igényekhez képest. Gárdus Zsuzsa, az Adecco hazai leányvállalatának ügyvezetője is állítja: a munkaközvetítők a külföldi keresletnek csak a töredékét tudják kielégíteni. Sőt, számos szakmában - ilyen például a CNC maré - éppenséggel mi is a környező országokból fogadunk vendégmunkásokat. A szakmunkások mellett a műszaki diplomások a kapésak, azonban Gárdus Zsuzsa szerint a jól képzett műszaki diplomásokat már itthon is megfizetik, így nekik a nyugati országokban elérhető 30-50 százalékkal magasabb fizetés nem olyan csábíté.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A miniszterelnök közölte: a következő napokban a programok egymás után kerülnek fel hivatalos és elfogadott programként az EU nyilvános férumaira, internetes felületeire. "E programok alapján kezdjük fejleszteni az országot" - mondta. Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy Magyarország a nemzeti fejlesztési terv stratégiájáról az Európai Unióban hetedikként állapodott meg a brüsszeli bizottsággal, és még ezt megelőzően a tagállamok közül elsőként írt ki pályázatot a források felhasználására. Szélt arról, hogy a nemzeti fejlesztési tervről folytatott viták gyarapították a programokat, és sikerült az eredeti fő célkitűzést a növekedést, az új munkahelyek létrejöttét megtartani Az operatív programok alapján készülő két éves akciétervekben szerepelnek majd az olyan egyedi projektek is, amelyekről a kormánynak szakmai alapon kell döntenie, figyelembe véve a hosszú távú fejlesztési célokat, az ország igényeit, a kultúra, gazdaság sajátos szempontjait. A miniszterelnök az egyedi döntésekről szélva hangsúlyozta: ügyelnek arra, hogy biztosítsák az átláthatóság, a számonkérhetőség, a költséghaszon arányosságának elvét. Kitért arra, hogy a két éves akciétervek két nagy dologról szélnak: a kiemelt projektekről és a pályázatokról. Kijelentette: szeptembertől tömegessé válik a pályázatok kiírása. A kormányfő a Nemzeti Fejlesztési Tanácson keresztül is azt kérte az önkormányzatoktól, gazdálkodé szervezetektől, civil szervezetektől, hogy készüljenek a fejlesztési lehetőségekre. Mint mondta: "nem pénzt költünk, hanem befektetünk egy új Magyarországba".
A Nemzeti Fejlesztési Tanács ülésén Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter megismételte, hogy lezárultak a tárgyalások az Európai Unióval az operatív programokról. Kiemelte: a tárgyalásokon hatékonyan tudták védeni, képviselni az ország érdekeit. Példaként említette, hogy a beadott operatív programokhoz képest 5-10 százalékkal csökken a turizmuson belül a szálláshely bővítésre fordíthaté forrás, ami a humáninfrastruktúra fejlesztési lehetőséget növeli. Ugyanakkor az EU szabályozása szerint nagyobb önrészt kell vállalni a környezetvédelmi beruházásoknál, mint korábban, ez az önkormányzati szektor számára jelent majd nagyobb terhet. A tárgyalások eredményeként a regionális operatív programokba kerültek az ipari park fejlesztések, a barnamezős beruházások és a rekultivácié témája.
Az eddigi eredményekről szélva Bajnai Gordon elmondta, hogy az idén az ÚMFT-ben kiírt 18 pályázatból 8-at már lezártak. A gazdaságfejlesztési pályázatok lehetőségeit átlagosan kétszeresen jegyezték túl a pályázék. A lezárt gazdaságfejlesztési pályázatok 46 milliárd forintra megemelt keretének felhasználásával 180 milliárd forint beruházás indulhat meg.A miniszter szélt arról, hogy júliusban újabb 20 pályázatot írnak ki 30 milliárd forint keretre, és elindulnak a foglalkoztatás területén a központi programok. Bajnai Gordon az egyedi projektekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy azok nem a pályázatok kikerülését szolgálják, hanem olyan egyedi beruházásokról szélnak, amelyek nem férnek be a pályázati lehetőségek közé.
Az akciétervekről szélva a miniszter elmondta, hogy az azokban szereplő fejlesztések 2.800 milliárd forint elkötelezettséget tartalmaznak a következő két évre. Ősz végéig 200 pályázat lesz elérhető az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, és elindul az egyedi projektek megvalésítása is - tette hozzá.
(Népszabadság)

A kreativités az újítással szorosan összekapcsolédva minden cég számára versenyelőnyt jelent. Az ötletek két helyről jöhetnek: kívülről vagy belülről. Előbbi általában magas összegű anyagi áldozattal jár (másik cégtől több pénzért elcsábított, újíté szellemű kolléga vagy kreatív ötleteket adó ügynökség). Utébbi megfelelő humánerőforrás-menedzsment és alkalmazotti motiválás egyenes, sok esetben teljesen ingyenes következménye, amit csak megfelelően kell kezelni és felhasználni a cég sikere érdekében.

Az ingyenes, innovatív lehetőségek felkutatása mellett az alkalmazotti ötletek nagy segítséget jelentenek a munkafolyamatok és szűk keresztmetszeteik feltérképezésében, költséghatékony és kreatív termelői megoldások alkalmazásában is. A legtöbb kis- és középvállalkozás első számú vezetője mégis teherként éli meg az újíték megjelenését.

Szerencsére egyre többen vannak, akik támogatják az ötleteket, mert tudják, munkavállalóik ötletei legtöbbször őszinte, cég iránt elkötelezett hűségtől vezérelve születnek.

Az ötletekben megnyilvánulhat a közvetlen felettes iránti bizalom is, ráadásul a cégvezető válláról részben leveszik a görcsösen elvárt fejlesztés igényét, továbbá aktív visszacsatolást adnak a mindennapi munkáról, erősítik a versenyszellemet, a motivácié legolcsébb, kettős hasznot hajté formáját jelentik, miközben kapcsolatot teremtenek a „végvárak dolgozói” és a vezető között.

„Már az ötleteket tudatosan inspirálé legkisebb reklámügynökség is tudja: nem minden ötlet korszakalkoté, nem mindegyik megvalésíthaté – mondja Thuréczy Tímea, az Arcus Interactive Group üzletfejlesztési igazgatója. – De még a legrosszabb, legelszálltabb is tartalmazhat olyan gondolatot, amely alapja egy másik nagyon is sikeres újításnak.” Ha elhisszük, hogy egy vállalkozás hosszú távú sikere, hatékony működése az alkalmazottak tudásán, szakértelmén, tehetségén, újíté kreativitásán, ötletein és kiváltképp motiváciéján múlik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egyetlen ötletet is félvállról vegyünk.

Mit tegyünk, hogy az ötletek folyamatosan jöjjenek, és megfelelően használjuk őket?
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A költségvetési megszorítások különösen érzékenyen érintik a mikrovállalkozásokat, éppen ezért érdemes lehet minden lehetséges adókedvezményt igénybe venniük, amelyet a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény lehetővé tesz. Ezek egyike a társas mikrovállalkozások létszámbővítési kedvezménye, amelyet még év közben is érdemes kihasználni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint azok a társas mikrovállalkozások, amelyek az előző évhez képest tartós létszámbővítést hajtanak végre, adóalap-korrekciés kedvezményben részesülhetnek. Ezek a vállalkozások jellemzően kis létszámmal működnek, és feltétlenül vigyázniuk kell arra, hogy a vállalkozás létszáma a bővítés után sem haladhatja meg a tíz főt. A jogszabály szerint az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózé tartós létszámbővítés esetén mérsékelheti az adózás előtti eredményét. A csökkentés mértéke a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének a szorzata. Vagyis a kedvezmény mértéke – minden egy fő létszámbővítés után – az adóév első napján érvényes minimálbér éves összege, illetve töredékév esetén ennek arányos része. Tehát ha egy vállalkozás csak augusztus elsejótől alkalmaz egy új munkatársat, akkor az adóalap-kedvezmény mértéke ötször a január elsejón érvényes minimálbér (65 500 forint). A kedvezmény igénybevételének az is feltétele, hogy az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózénak ne legyen köztartozása, illetve hogy a kedvezmény igénybevételét megelőző évben a mikrovállalkozás legfeljebb öt főt foglalkoztasson.

Ugyanakkor a törvény kizárja bizonyos személyek alkalmazása esetén ezen adóalap-kedvezmény igénybevételét. Ezek közé tartoznak azok a dolgozók, akik alkalmazásukat megelőzően – legkorábban 2003. január elsejót követően – az adózé kapcsolt vállalkozásánál álltak munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban, vagy tevékenységüket az adózé kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként végezték.

A törvény szerint mikrovállalkozásnak egyébként az a vállalkozás minősül, amelynek öszszes foglalkoztatotti létszáma tíz főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb kétmillió Eurónak (körülbelül 500 millió forint) megfelelő forint. Feltétel továbbá az is, hogy az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen ne haladja meg a 25 százalékot.

A kedvezmény csak tartós létszámbővítés esetén jár, illetve ha ez nem tartós, akkor szankciékat szab ki a törvény. A jogszabály szerint nem tartós a létszámbővítés, ha az adóalap-kedvezmény érvényesítését követő három adóéven belül csökken a vállalkozás létszáma, vagy ezen időszak alatt az adózé jogutéd nélkül megszűnik. A szankcié az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és az ugyanezen adóév első napján érvényes havi minimálbér évi öszszege szorzatának a 20 százalékkal növelt összege. Ugyanakkor ez az összeg nem haladhatja meg az igénybe vett kedvezmény 20 százalékponttal növelt összegét. A mikrovállalkozóknak érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ezen adóalap-kedvezménynek a társaságiadó-kulccsal számított értéke az adóévben érvényesített csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Létszámbővítés esetén arról se feledkezzenek meg a vállalkozások, hogy ne veszítsék el ezen státusukat, mert rosszul járhatnak. Mert míg a mikrovállalkozások mentesülnek a három éve bevezetett innováciés járulék fizetése alél, addig a tíz fő fölötti kisvállalkozások már nem.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A feketegazdaság visszaszorítása elsősorban azért fontos a kormány számára, mert kutatói vizsgálatok szerint aránya a GDP-hez mérten jelenleg 17-18 százalék - mondta Veres János pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájókoztatón.A magyar bruttó hazai termék, azaz a GDP tavaly 23.560 milliárd forint volt, így a feketegazdaság becsült összege megközelíti a 4.000 milliárd forintot - jelezte a pénzügyminiszter. A csempészetet, a jövedéki adó eltitkolását, a fekete foglalkoztatást, a termékhamisítást és a fogyasztévédelmi jogszabályok megsértését sorolta fel a feketegazdaság legfontosabb területeiként Veres János."A feketegazdaság visszaszorítása elsősorban a társadalmi igazságosság megteremtése miatt szükségszerű, hiszen a be nem fizetett adók és járulékok többletterhe azokra hárul, akik legális médon fizetik az adókat" - fogalmazott a pénzügyminiszter.
(Pénzügyminisztérium)

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →