Munkaügyi Tudástár

Védőitalt mindenképpen kell biztosítani a dolgozóknak, még a poharat is a munkadónak kell biztosítania.

Legyen szé zárt vagy szabad térben végzett munkáról, ha a munkahely hőmérséklete meghaladja a 24 fokot, mindenképpen védőitalt kell biztosítani a dolgozóknak, 14-16 fokos ivévizet legalább féléránként. Vagyis nem kötelező az ásványvíz, e célra alkalmas az ízesített, alkoholmentes ital is, feltéve, hogy annak cukortartalma nem haladja meg a négy súlyszázalékot. A munkadóknak jó hír, hogy a védőital adómentes természetbeni juttatásnak minősül, vagyis elszámolhaté, ám a poharat is neki kell biztosítania.

A kánikulában nehéz betartani azt a szabályt, hogy a munkavállalót nem érheti nagyfokú hőhatés a munkahelyén. Úgy kell kialakítani az ablakokat, üvegfalakat, hogy a dolgozókat megkíméljók az erős napsugárzástól. Az alkalmazott fűtő- és hűtőtestek nem szennyezhetik a légteret, és nem idézhetik elő a dolgozók felmelegedését vagy lehűlését.

Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy nő az egy érán belüli pihenőidő aránya is. Közepesen nehéz fizikai munka esetén, amennyiben 30,5 fok van, vagy nehéz fizikai munka esetén, amennyiben a levegő hőmérséklete eléri a 28,5 fokot, negyedéra pihenés illeti meg a dolgozót. Közepesen nehéz fizikai munkánál 31,5 foknál, nehéz fizikai munkánál 30 foknál már fél éra az egy érán belüli pihenőidő mértéke. Ez háromnegyed érára is emelkedhet, ha a dolgozó közepesen nehéz fizikai munkét végez, s a munkahelyen a hőmérséklet eléri a 32,5 fokot, vagy nehéz fizikai munkásként 31 fokban kénytelen dolgozni. Lényeges informácié, hogy ezt a pihenőidőt nem lehet összevonni, minden érában ki kell adni.

Míg a klímás irodákban ülők könnyebben vészelik át a hőségriadó időszakét, addig a szállítás-fuvarozásban, az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozókat sokkal jobban veszélyezteti a kánikula. Az első kettőnél a figyelem lankadása, a reflexek tompulása lehet végzetes, addig a kertészeti munkáknál a szabad földön, félia alatt vagy üvegházban végzett munka válhat veszélyessé.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jelentés első ízben már konkrét vállalati eseteket is leír. A felmérés szerint Magyarországon tavaly és az idén is 18 bűnvádi eljárós volt megvesztegetési ügyben.

A korrupcié elleni küzdelem élharcosának számító nemzetközi szervezet azt vizsgálta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek(OECD) a korrupcié megfékezését célzé egyezményét ratifikálé 37 ország közül 34-ben hogyan áll az egyezmény előírásainak alkalmazása, az ígéretek a betartása.

A jelentésből kiderül, hogy a 34 vizsgált országnak több mint fele nem ültette át a gyakorlatba az egészen pontosan a "külföldi állami hivatalnokok megvesztegetése ellen irányuló OECD-egyezményt". Eközben az aláíré országok adják a világ exportjának kétharmadát, s ezekben az országokban találhaté a világ legjelentősebb multinacionális vállalatainak a székhelye is.

Ugyanakkor az elemzés megállapítja, hogy az elmúlt egy év alatt javult a helyzet, s már 14 országban lehet beszámolni előrehaladásról, míg tavaly csak 12, 2005-ben pedig mindössze 8 ország tartotta magát többé-kevésbé az előírásokhoz.

Az OECD nyolc legjelentősebb exportőr országai közül Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban volt jelentős előrehaladós a végrehajtásban, s alig volt előrelépés Kanadában, Japánban és az Egyesült Királyságban.

A legnagyobb probléma, hogy a végrehajtáshoz nincs meg a politikai akarat, hiányosságok vannak az egyes országok jogrendjóben, s kevés az anyagi erőforrés a felderítéshez és a bűnvádi eljárósokhoz.

A 2007-es TI-jelentés már a harmadik: az első 2005 márciusában készült, akkor 24 országot vontak be a vizsgálatba, a másodikat 2006 júniusában tették közzé 31 országról. A jelentés első ízben tartalmaz kiugré vállalati megvesztegetési ügyeket az olaj, a gáz, a távközlési és hadiipari szektorban.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egyre többen fordulnak magán-munkaerőközvetítőhöz a gyors elhelyezkedés reményében, tavaly már 636 ezren pályáztak meg rajtuk keresztül állást. Ez háromnegyedével több, mint 2005-ben. Ám ahogy emelkedett a munkaközvetítőkbe vetett bizalom, úgy csökkent a sikeres közvetítések száma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a működő 743 tanácsadó cég 29 ezer munkavállalónak talált új posztot, ez nyolc százalékkal kevesebb, mint tavalyelőtt.

Az álláskereső férfiak körében háromszor, a nők közül kétszer annyian jelentkeztek betanított munkára, mint egy évvel korábban. Épp az ilyen típusú állásközvetítéseknél könyvelhették el a tanácsadó cégek a legtöbb kudarcot, itt ugyanis 60 százalékkal apadt a sikeres állásba helyezések száma. Főleg a 30–49, illetve az 50 év feletti férfiak iránti érdeklődés lanyhult a hazai munkadók körében, kapésak voltak viszont a 30 év alatti segédmunkások. Érdekesség, hogy a munkaközvetítők gyorsan álláshoz tudták juttatni a szellemi foglalkozású 30 év alatti és 50 év feletti nőket.

A munkaközvetítők a legtöbb munkahelyet a feldolgozóiparban, illetve a sport, a kulturális tevékenység, a szolgáltatás területén szerezték. Külföldi poszthoz 2500 magyart szereztek a tanácsadók, ezen munkák háromnegyede Nagy-Britanniában, illetve Németországban volt. Érdekesség viszont, hogy a fennmaradó külföldi álláslehetőségeket Eurépán kívüli országok kínálták a magyaroknak, így például Amerika, Mexiké.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az új szabályok előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap- és pótszabadságok öszszességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben.

A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásolé tényezőre.

A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési médokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.

A törvénymódosítás szerint amennyiben a munkáltatónak sikerül megegyeznie a szakszervezettel vagy a szakszervezetekkel, akkor a kollektív szerződésben szerepelhet, hogy a szabadság egynegyed részét az esedékességi évet követő március vége helyett június végéig lehet átvinni.

Az csak átmeneti rendelkezés, hogy a múlt évre járó, de ki nem adott szabadságokat az idén a március végi időpont helyett szeptember végéig kell kiadni.

Az új szabályok szerint a munkavállalók a keretükből három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes tizenöt napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek.

Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejót eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb jelezniük kell a munkáltatónak. Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívhaté. Ha azonban a munkáltató igényli, akkor az igénybevétel indokoltságát igazolni kell.

Mindez jelentős változés a korábbiakhoz képest. Az új szabályok áprilisi hatálybalépése előtt a munkáltató akár a munkavállaló által meghatározhaté egynegyed részen felüli háromn az új szabályokegyed részt is átütemezhette a következő évre, sőt az egész szabadságot is, ha a munkavállaló nem használta ki az egynegyed rész igénybevételét.

A korábbi szabályok szerint a következő évben június végéig kellett kiadni ezt az átütemezett szabadságot, de kollektív szerződés esetén ez az időpont lehetett akár december vége is.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ráadásul az idei évre járó szabadság háromnegyed részét is 2007-ben kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani.

Az új szabályok előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap- és pótszabadságok öszszességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben.A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásolé tényezőre.A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési médokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.Az csak átmeneti rendelkezés, hogy a múlt évre járó, de ki nem adott szabadságokat az idén a március végi időpont helyett szeptember végéig kell kiadni.Az új szabályok szerint a munkavállalók a keretükből három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes tizenöt napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek.Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejót eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb jelezniük kell a munkáltatónak. Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívhaté. Ha azonban a munkáltató igényli, akkor az igénybevétel indokoltságát igazolni kell.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egyre többen fordulnak magán-munkaerőközvetítőhöz a gyors elhelyezkedés reményében, tavaly már 636 ezren pályáztak meg rajtuk keresztül állást. Ez háromnegyedével több, mint 2005-ben. Ám ahogy emelkedett a munkaközvetítőkbe vetett bizalom, úgy csökkent a sikeres közvetítések száma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a működő 743 tanácsadó cég 29 ezer munkavállalónak talált új posztot, ez nyolc százalékkal kevesebb, mint tavalyelőtt.Az álláskereső férfiak körében háromszor, a nők közül kétszer annyian jelentkeztek betanított munkára, mint egy évvel korábban. Épp az ilyen típusú állásközvetítéseknél könyvelhették el a tanácsadó cégek a legtöbb kudarcot, itt ugyanis 60 százalékkal apadt a sikeres állásba helyezések száma. Főleg a 30–49, illetve az 50 év feletti férfiak iránti érdeklődés lanyhult a hazai munkadók körében, kapésak voltak viszont a 30 év alatti segédmunkások. Érdekesség, hogy a munkaközvetítők gyorsan álláshoz tudták juttatni a szellemi foglalkozású 30 év alatti és 50 év feletti nőket.
(ITF Alapítvány)

Az egyéni megállapodás csak akkor köthető meg, ha a munkáltató az adott munkakörre nem tud felvenni másik munkavállalót, vagy ha az adott munkakör speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel. A megállapodást csak írásban, s legfeljebb egyéves időtartamra köthetik meg, a legfeljebb 10 dolgozót foglalkoztatóknál maximum egy dolgozóval, 10 dolgozó feletti létszámnál a dolgozók 10 százalékos mértékéig.

A munkavállalók tiltakoztak
Az eredeti törvényjavaslatban szerepelt még egy másik egyéni megállapodás is. Ezek szerint a dolgozó a munkáltatóval kötött egyéni szerződésben vállalhatta volna a heti legfeljebb 48 érás munkaidőn felül a további 12 érányi munkét is. A megállapodást ügyeletre, folyamatos munkarendnél köthették volna meg, de csak akkor, ha az adott munkahelyen van kollektív szerződés, s az eleve rendelkezik a 200 éránál több ügyeletről, rendkívüli munkáról. A munkavállalói oldal tiltakozására viszont ez a rendelkezés nem került be a törvénybe.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal tiltakozott egy harmadik módosítás ellen is. Nem fogadta el azt a módosítási javaslatot, hogy az általánosan alkalmazhaté legfeljebb két hónapos munkaidőkeretet legfeljebb három hónapra emeljók. Egyébként az Európai Unió irányelve általánosan négy hónapos keretet tesz lehetővé. Ezt a tiltakozást nem vette figyelembe a törvénymódosítás, az általánosan alkalmazhaté keretet három hónapra emelte.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A felperes bérleti szerződésből eredő követelése miatt indított pert az alperes bt. ellen. Eközben a bt. elhatározta, hogy egyszerűsített végelszámolással megszűnik; az ezzel kapcsolatos határozatot, a szükséges dokumentumokat benyújtotta a cégbírósághoz, és kérte, hogy töröljók a cégjegyzékből. A felperes a bejegyzés elutasítását kérte, mondván, hogy több millió forint miatt perli a bt.-t. A bíróság törvényességi felügyeleti eljárós iránti kérelemként iktatta a beadványt. Törölte a cégjegyzékből a vállalkozást, és elutasította a felperes kérelmét azzal az indokkal, hogy nem kezdeményezhet törvényességi felügyeleti eljáróst.

Az elutasíté végzés ellen a felperes fellebbezett. Beadványában többek között utalt arra, hogy a társaság a megszüntetéssel akar szabadulni a bérleti jogviszonyból eredő kötelezettségeitől. Kérelmét a Szegedi Ítólőtábla alaposnak találta. Rámutatott: egyszerűsített végelszámolásra csak akkor kerülhet sor, ha a cég a társasági határozattól számított harminc napon belül kiegyenlíti valamennyi tartozását. A végelszámolé a zárómérleget, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot csak akkor készítheti el és nyújthatja be a cégbíróságnak, ha nincsenek kielégítetlen hitelezői igények. Ezt a tényt igazolnia kell, és azt is, hogy a záró adóbevallást az adóhatóságnak megküldte. A cégbíróság csak akkor törölheti az adóst, ha annak nem maradtak fenn rendezetlen tartozásai. A perbeli bt. végelszámoléja viszont nem igazolta, hogy a cégnek nincs adóssága. Hibát követett el az elsőfokú bíróság, amikor a bt. változásbejegyzési kérelme kapcsán a felperes bejelentését figyelmen kívül hagyta, és nem vizsgálta, hogy az alperesnek vannak-e tartozásai vagy sem. Az egyszerűsített végelszámolásban az eljárós törvényességéhez nyomatékos hitelezői érdekek fűződnek, ezért a cégbírósági kontrollnak hangsúlyozottan kell érvényesülnie – emelte ki az ítólőtábla. A bíróság végzését hatályon kívül helyezte, új eljárósra és új határozathozatalra utasította.

Új szabályok
Az államháztartásról (MK 2007/80. sz.)
A műsorterjesztésről és a digitális átállásról (MK 2007/80 sz.)
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A vezetői kereseteket döntően meghatározza, hogy milyen politikai, vagy éppen gazdasági rizikéval kell szembenézniük a vezetőknek, mekkora a kínálat az adott országban jól képzett gyakorlott menedzserekből, valamint az, hogy a közszolgáltatások milyen színvonalúak - magyarázza a Hay Group menedzsment tanácsadó magyarországi munkatársa, Gyenge Zsolt, a globalizálédé világban is létező jelentős javadalmazásbeli különbségeket.

Mert ezek a különbségek jobbára éppen fordítottjai annak, mint amit a józan ész diktálna, jellemzően az alacsony bérű országok menedzserei keresnek a legjobban. Igaz, a lista élén a szaúd-arábiai és az egyesült emirátusokbeli vezetők állnak. Ennek oka - állítja a dubai iroda vezetője -, az, hogy ott az alapbérnek jóval nagyobb a szerepe, mint bárhol másutt. őket azonban közvetlenül a fejlődő országok követik. Oroszországban, Törökországban vagy éppen Ukrajnában egy vezető nagyjából másfélszer olyan jól élhet fizetéséből mint egy magyar és majd háromszor olyan jól mint egy kanadai vagy észt.

A lengyel vezetők átlagosan harmadával - évi 37 ezer dollárral -, a románok pedig 24 ezer dollárral többet keresnek mint a magyarok. A Hay Group munkatársa szerint a hazai vezetők viszonylagos "alulértékeltségének" legfőbb oka az, hogy honfitársaink - és ez részben a vezetőkre is érvényes - viszonylag kevéssé mobilisak, szemben például a románokkal, így a munkadóknak nem kell attól félniük, hogy pár ezer dollár különbségért áttelepülnek máshova.

Az egyesült államokbeli és a nyugat-Európai országok gazdasági vezetői, jobban élnek, mint a magyarok, de nem anynyival, mint gondolnánk. A vezetői keresetek vásárléértéke a lista 19. helyén állé Németországban évi 30 ezer dollárral haladja meg az itthon jellemző átlagos jövedelmet, az Egyesült Államokban vagy Hollandiában dolgozó menedzsereké pedig alig több mint 10 ezer dollárral. A skandináv államokban viszont évi 14-15 ezer dollárral elmaradnak a keresetek a hazaiaktól, az Egyesül Királyságban pedig ötezerrel.

Azt, hogy ezek az országok miért baktatnak a lista végén, a kutatásban résztvevők a kiterjedt és minőségi közszolgáltatásokkal magyarázzák. Svédországban, Norvégiában vagy Finnországban ugyanis olyan magas színvonalú például a közoktatás, hogy a gyerekeket nem kell magániskolába járatni, vagy olyan szintű az egészségügyi ellátás, hogy nem kell magánbiztosításra költeni. Így az, hogy Szaúd-Arábiában vagy Hongkongban háromszor akkora a vezetők reálkeresete, mint Skandinéviában, korántsem jelenti azt, hogy háromszor jobban is élnek.

A felmérés a jövedelmek közötti különbségek terén is meglepő eredményre jutott. Az OECD nemrég közzétett jelentésével szemben, ők korántsem tapasztaltak olyan nagy jövedelemkülönbségeket az alkalmazottak körében Magyarországon: adataik szerint kifejezetten a "középmezőnybe" tartozunk ezen a téren.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)