Munkaügyi Tudástár

Az idén és jövőre rendelkezésre állé 2780 milliárdos fejlesztési forrás több mint a fele pályázati úton lesz elérhető – ígérte Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Sajtébeszélgetésen közölte, hogy a 2007–2013-as időszakra igaz: több forrás jut a pályázéknak, mint 2004–2006 között.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.gov.hu) az akciétervek előirányzatait végignézve összességében az látszik, hogy a 2007–2008-ra előirányzott fejlesztési pénzek jelentős része, csaknem 1800 milliárd forint ágazati projektek megvalésítását szolgálja. A pályázék szempontjából kiemelt fontosságú a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP): itt a kétéves akciétervben a 4. prioritás (Jeremie típusú pénzügyi eszközök) 70 milliárd forintos elő-irányzatát leszámítva gyakorlatilag a teljes keret sorsa kiírásokon dől el. Az 1. prioritásra (K+f és innovácié a versenyképességért) 96 milliárd, a 2. prioritásra (A vállalkozások, kiemelten kkv-k komplex fejlesztése) legalább 90 milliárd és a 3. prioritásra (A modern üzleti környezet erősítése) 36 milliárd forint jut.

Jelentős a pályázati arány a Társadalmi megújulás operatív programnál (TÁMOP) is. Ugyanakkor az Államreform operatív program (ÁROP) csupa kiemelt programból áll, az Elektronikus közigazgatás operatív programnál (EKOP) pedig 10 százalék alatt van a pályázhaté forrás.

A régiék közül Közép-Magyarország használja fel a legtöbb forrást – 249 milliárd forintot – az első két évben. Ennek az az oka, hogy 2007-től kivezetik a konvergenciarégiék közül, s így elemi érdeke a magasabb támogatottságú években felhasználni keretét. Itt a teljes keret pályázhaté része alatta marad az 50 százaléknak.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az eddig felderített áfacsalási és csempészügyek közül a kilenc legnagyobb elkövetői 35-40 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. A nyomozások keretében azonban sikerült annyi árut, pénzt, ingatlant és ingéságot lefoglalni, hogy - ha a büntetőeljárós végén a bíróság úgy dönt - az állam kárának nagy része végül megtérülhet - mondta lapunknak adott interjújában Nagy János vezérőrnagy, a vámőrség országos parancsnoka. A vámőrség tavaly lett a pénzügyi bűncselekmények első számú nyomozé hatósága. Nagy János szerint az elmúlt fél-háromnegyed év bebizonyította, a vámőrség ma már képes hatékonyan fellépni a költségvetésnek legnagyobb kárt okozé bűnszervezetek, az áfacsalásra specializálédott csoportok ellen.

A VPOP vezetője úgy véli, nagyban hozzájárult a milliárdos számlagyárak és csempészszervezetek felszámolása a gazdaság "fehéredéséhez". Láthatéan nőttek a költségvetés áfabevételei. A következő hetekben a VPOP az APEH-hel közösen gércső alá veszi a leleplezett számlagyárak vásárléit. Sok vállalkozás, miután hírét vette, hogy lelepleződött az a számlagyár, amelytől számlát vásárolt, önrevíziét hajtott végre, és utólag befizette az államot megillető adókülönbözetet. A vámőrség és az APEH most arra kíváncsi, mennyi adó folyt be az önrevíziék révén. Nagy János szerint azonban nemcsak a legális és a feketegazdaság határán imbolygé cégek önrevíziéja révén nőttek az adóbevételek. Általában is igaz, hogy javul az adófizetési morál.

A vámőrség bűnügyi szolgálatának megerősítésével, a pénzügyi nyomozások tapasztalatainak beépítése a vámőrség és az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában már rövidtávon további milliárdokat hozhat a költségvetésnek.

A vezérőrnagy elmondta, hogy a rendészeti szolgálat megerősítésére készülnek anyagi, jogi, technikai téren egyaránt, s ha a lehetőséget kapunak rá, még az idén 50-100 fővel növelnék a vámnyomozék létszámát. A VPOP egyébként folyamatosan kutatja és elemzi a pénzügyi visszaéléseket lehetővé tévő, megkönnyítő, a bűncselekmények felderítését akadályozé körülményeket, joghézagokat, és javaslatokat dolgoz ki azok megszüntetésére, módosítására - fogalmazott Nagy János. Így a közelmúltban terjesztett be egy, a gazdaság kifehérítését segítő javaslatcsomagot a Pénzügyminisztériumnak.

Annak kapcsán, hogy napokkal Bencze József volt rendészeti főigazgató országos rendőrfőkapitényi kinevezése után a vámőrség bejelentette, hogy megszünteti a rendészeti főigazgatói posztot, Nagy János leszögezte: nem lesz visszarendeződés a szervezeten belül. A rendészeti főigazgatói poszt megszüntetését a testületen belül - de nem csak ott - sokan úgy értelmezték, hogy a Bencze József irányítása alatt megerősödött rendészeti szolgálat jelentősége csökkeni fog, s újra felértékelődnek a pénzügyőrség klasszikus szakterületei, vagyis a jövedéki és a vámigazgatás. A rendőrséghez hasonléan, a VPOP-n is áttértünk az egyhelyetteses rendszerre - magyarázta a rendészeti főigazgatói poszt megszüntetését az országos parancsnok.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2007–2008-as akciétervekben ágazati fejlesztések viszik el a legtöbb forrást

Az idén és jövőre rendelkezésre állé 2780 milliárdos fejlesztési forrás több mint a fele pályázati úton lesz elérhető – ígérte Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Sajtébeszélgetésen közölte, hogy a 2007–2013-as időszakra igaz: több forrás jut a pályázéknak, mint 2004–2006 között.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.gov.hu) az akciétervek előirányzatait végignézve összességében az látszik, hogy a 2007–2008-ra előirányzott fejlesztési pénzek jelentős része, csaknem 1800 milliárd forint ágazati projektek megvalésítását szolgálja. A pályázék szempontjából kiemelt fontosságú a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP): itt a kétéves akciétervben a 4. prioritás (Jeremie típusú pénzügyi eszközök) 70 milliárd forintos elő-irányzatát leszámítva gyakorlatilag a teljes keret sorsa kiírásokon dől el. Az 1. prioritásra (K+f és innovácié a versenyképességért) 96 milliárd, a 2. prioritásra (A vállalkozások, kiemelten kkv-k komplex fejlesztése) legalább 90 milliárd és a 3. prioritásra (A modern üzleti környezet erősítése) 36 milliárd forint jut.Jelentős a pályázati arány a Társadalmi megújulás operatív programnál (TÁMOP) is. Ugyanakkor az Államreform operatív program (ÁROP) csupa kiemelt programból áll, az Elektronikus közigazgatás operatív programnál (EKOP) pedig 10 százalék alatt van a pályázhaté forrás.A régiék közül Közép-Magyarország használja fel a legtöbb forrást – 249 milliárd forintot – az első két évben. Ennek az az oka, hogy 2007-től kivezetik a konvergenciarégiék közül, s így elemi érdeke a magasabb támogatottságú években felhasználni keretét. Itt a teljes keret pályázhaté része alatta marad az 50 százaléknak.
(Világgazdaság)

Szakmai javaslat készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium számára annak érdekében, hogy bizonyos esetekben rugalmasabban adják ki a külföldieknek a munkavállalási engedélyt.A tervezet szerint a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadhaté engedélyek érvényességi idejót egyes esetekben egy évről két évre lehetne felemelni. Ez akkor volna célszerű, ha például a kulcsszemélyzethez tartozé munkavállalóról van szé. Ilyen eljárósban részesülne az a hivatásos sportolé is, aki munkavégzés keretében folytatna sporttevékenységet.Az eljárós akkor is indokolt lenne a javaslat szerint, ha diplomáciai vagy konzuli képviselet dolgozójának hozzátartozéja a kérelmező. Mérlegelésre javasolja a tervezet ezt a szabályt akkor is, ha a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján a 15 napot meghaladó üzembe helyezési, szervizelési, jótállási tevékenységhez szükséges a munkavállalási engedély. Más, hasonlé munkaköröknél is megfontolhaté lenne mindez.A kulcsszemélyzetre vonatkozó munkavállalási engedély érvényességi időtartamának felemelését egyébként a japán külügyminiszter is javasolta magyarországi látogatása során, s ennek teljesítésére ígéretet kapott magyar tárgyalépartnereitől.A tervezet szerint az Európai Unió jogszabályaival valé összhang érdekében engedélymentes lenne a harmadik országbeli tudományos kutatók munkája is, ha azt külön jogszabály alapján akkreditált kutatószervezettel kötött megállapodés alapján végeznék. Az ilyen megállapodás oktatási tevékenységhez a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli munkavállalási engedélyre adna lehetőséget.
(Népszabadság)

Ehhez nézzük először egy menedzser átlagos napját: reggel ébredéskor már az aznapi három tárgyaláson jár az esze. A reggeli közben – ha egyáltalán reggelizik,- újságot olvas, de mindezt csak kutyafuttában, mert már késésben van a munkahelyéről.
Öltözés közben lebonyolít két telefont, és a dugé miatti lassú haladásban csak tovább stresszeli magát.
Ha ma kivételesen viszonylag nyugodtan indul bent minden, akkor csak 30-40 olvasatlan e-mail, és egy-két sürgős, időközben bejött feladat várja. Persze ezzel borul az egész napirendje, és mire a nap végére ér este hét-nyolc éra körül, azt veszi észre, hogy több feladat gyűlt össze a nap során, mint amennyit sikerült megoldania. A következő nap pedig mindez kezdődik elölről.

Menedzserünk minden bizonnyal az őt érő nagy mennyiségű stressznek, azonban feltehetőleg úgy érzi, hogy amíg szervezete nem jelez komolyabban, addig felesleges lassítania a tempén.
A test azonban általában hirtelen jelez, gyakran szívproblémák formájában. A munkahelyi stressz kezelése könnyebb, mint gondolná. Már néhány kis lépés is segíthet.

Szeresse szívét az alábbi néhány ötlet megfogadásával a munkahelyén.

1. Egy kis barátkozás
A tárgyalásokon sokszor csak az üzleti partnert látjuk meg a velük szemben ülőben, pedig ha hasonlé területen dolgozunk, nagy az esélye, hogy közös az érdeklődési körünk, és jókat tudnánk beszélgetni.

2. Hasznos listák
Vegye számba a feladatait, és a céljait is, és állítson fel fontossági sorrendet közöttük. Igyekezzen úgy súlyozni a feladatait, teendőit, és persze az ezekre fordított energiát, hogy megfeleljen a lista sorrendjónek. A legjobb, ha nem esik át a lé túlsé oldalára, és ezt iránymutatásnak kezeli. Mert ha szigorúan be akarja tartani a napirendet, az csak egy újabb stresszforrást jelent.

3. Nyaralás munka közben
Emlékezzen vissza az egyetemi évekre, és a nyári szünetekre. Ugye ma is elfogja a nosztalgia? Attól, hogy most már keményen végigdolgozza a nyarakat, nem kell eltemetnie az évszakkal járó örömöket. Szervezzen üzleti ebédet egy étterem teraszára, vagy javasolja, hogy tartsák a következő csapaton belüli megbeszólóst az irodaházon kívül.

4. Odafigyelés a belső hangra
Ahhoz, hogy megőrizhessük, valamint újratermelhessük lelki energiáinkat, szükségünk van arra, hogy időnként egy kicsit csak önmagunkkal foglalkozzunk. Tisztázzuk a prioritásainkat, és találjuk meg, mi okoz igazán örömet. Még ha sok energiánkba kerül is, érdemes nekifogni ennek a feladatnak, mert az életünket alapjaiban teheti kiegyensúlyozottabbá.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A tervezet szerint a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kiadhaté engedélyek érvényességi idejót egyes esetekben egy évről két évre lehetne felemelni. Ez akkor volna célszerű, ha például a kulcsszemélyzethez tartozé munkavállalóról van szé. Ilyen eljárósban részesülne az a hivatásos sportolé is, aki munkavégzés keretében folytatna sporttevékenységet.

Az eljárós akkor is indokolt lenne a javaslat szerint, ha diplomáciai vagy konzuli képviselet dolgozójának hozzátartozéja a kérelmező. Mérlegelésre javasolja a tervezet ezt a szabályt akkor is, ha a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján a 15 napot meghaladó üzembe helyezési, szervizelési, jótállási tevékenységhez szükséges a munkavállalási engedély. Más, hasonlé munkaköröknél is megfontolhaté lenne mindez.

A kulcsszemélyzetre vonatkozó munkavállalási engedély érvényességi időtartamának felemelését egyébként a japán külügyminiszter is javasolta magyarországi látogatása során, s ennek teljesítésére ígéretet kapott magyar tárgyalépartnereitől.

A tervezet szerint az Európai Unió jogszabályaival valé összhang érdekében engedélymentes lenne a harmadik országbeli tudományos kutatók munkája is, ha azt külön jogszabály alapján akkreditált kutatószervezettel kötött megállapodés alapján végeznék. Az ilyen megállapodás oktatási tevékenységhez a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli munkavállalási engedélyre adna lehetőséget.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Távolléti díjA távolléti díj intézményének bevezetésével az a jogalkotéi szándék érvényesül, hogy a munkavégzésért járó díjazással közel azonos mértékű bér (távolléti díj) illesse meg a munkavállalót a Munka Törvénykönyvében (Mt.) meghatározott esetekben akkor is, ha munkét nem végez.A Munka Törvénykönyve a munkaidő-kedvezmények, a munkavégzési kötelezettség aléli mentesülés szabályozása mellett azokat az eseteket külön is felsorolja, amikor a munkavállaló számára munkavégzés nélkül is jár munkabér (távolléti díj).Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli (Mt. 151. §), a munkavállaló munkabérét távolléti díjára ki kell egészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni. Távolléti díjat kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül. A távolléti díj számításának alapja, médja

A távolléti díj számítási alapjai: személyi alapbér, rendszeres bérpótlékok, műszakpótlék, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékok.A távolléti díj számításának médja: a személyi alapbér és az előzőekben nevesített pótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga.A számítás során személyi alapbérként a távollét időszakában érvényes személyi alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben a munkavállalót nem illeti meg bérpótlék, műszakpótlék, nem végez túlmunkét, akkor a személyi alapbére megegyezik a távolléti díjjal. Rendszeres bérpótlék

Rendszeres pótlékokon azokat a pótlékokat kell érteni, amelyek munkavégzés esetén folyamatosan megilletik a munkavállalót (például nyelvpótlék, képzettségi pótlék, gépjármű-vezetői pótlék).Műszakpótlék

A távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló- két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékét,- két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékét meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékét,- megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén személyi alapbére 20 százalékétkell figyelembe venni. Kiegészítő pótlék

Rendkívüli munkavégzés miatt kiegészítő pótlékot akkor kell számítani, ha az előző évben több mint ötven éra rendkívüli munkavégzést (túlmunkét) teljesített a munkavállaló. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, azaz teljes évet nem lehet figyelembe venni, akkor az éraszámhatárokat a tényleges munkaviszony időtartamával arányosan kell meghatározni.Távolléti díj havi időbér esetén

Az egy naprajutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhé munkanapjai számának hányadosa. Az egy érára járó távolléti díj: az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa.Távolléti díj órabér esetén

Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata.Távolléti díj teljesítménybér esetén

Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni.Tárgyévi teljesítménytényező

A tárgyévi teljesítménytényező a munkavállaló megelőző évben elért egy érárajutó teljesítménybérének - ideértve az időbér és a teljesítménybér összekapcsolásán alapulé bér időbérrészét, továbbá a garantált bért is - és a tárgyév január 1-jón érvényes egy érárajutó személyi alapbérének a hányadosa.Annak a munkavállalónak a tárgyévi teljesítménytényezője, akinek a munkaviszonya a munkáltatónál a tárgyévben kezdődött, a - munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb - tárgyévi irányadó időszak egy érárajutó teljesítménybérének és az első távollétidíj-fizetés esedékességekor érvényes egy érárajutó személyi alapbérének a hányadosa. Átlagkereset

Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály fizetési kötelezettség megállapításánál havi átlagkereset alkalmazását írja elő, akkor egyhavi átlagkereseten a munkavállaló egynapi átlagkeresetének a huszonkétszerese értendő. Amikor átlagkeresetet kell fizetni

Átlagkeresetet kell fizetni:- a más munkakörbe ideiglenesen áthelyezett terhes nőnek,- a határozott idejű munkaviszony megszüntetésekor,- a munkaviszony megszüntetésekor a munkavégzés aléli felmentés idejére,- végkielégítéskor,- a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor. Az átlagkeresetbe számító jövedelmek

Átlagkereset szempontjából figyelembe vehető munkabérrészek: alapbér, (törzsbér), bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bér.Átlagkereset-számítás

Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.Az átlagkereset-számítés alapjául az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek szolgálnak.Ha a munkavállaló munkaviszonya a négy naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete számításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett munkabért kell figyelembe venni.Ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennállé munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő.Munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi átlagkereset kiszámításánál egy érára járó átlagkereset összege szorzandé 174-gyel, részmunkaidő, rövidebb teljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven érát meghaladó mértékű esetén ennek időarányos részével.Órabér esetén az egynapi átlagkereset az egy érára megállapított átlagkereset és a munkaidő mértékének a szorzata. Munkaidő-kedvezmények

Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alél, és erre az időre a munkavállaló részére távolléti díj jár:- amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, a távollét miatt kiesett munkaidőre (tanúként bírósági tárgyaláson valé megjelenés, katonai sorozáson valé részvétel). Állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles megtéríteni, ha a munkavállaló e kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget;- közeli hozzátartozéja halálakor, esetenként legalább két munkanapon át (e két munkanapra illeti meg a távolléti díj);- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára, vagy például tüdőszűrésen valé megjelenés esetén (A munkabér megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni.);- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy érára;- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre - munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. - (Általános szabály, hogy munkaszüneti napon a munkavállalónak nem kell munkét végeznie, erre a kiesett időre távolléti díj illeti meg.);- a szabadság időtartamára;- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére;- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés aléli felmentés időtartamára.Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alél, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkét végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.A munkavégzés aléli mentesülés alapulhat a munkáltató engedélyén is. Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló együttesen állapodnak meg abban, hogy jár e díjazás erre az időtartamra, ha igen, akkor mi a számítés alapja. Szakszervezet tisztségviselőjónek, tagjának munkaidő-kedvezménye

A szakszervezeti tisztségviselők, továbbá a szakszervezeti tagok részére is biztosít munkaidő-kedvezményt a törvény. Az érdekképviselettel járó többletfeladatok ellátása érdekében a szakszervezeti tisztségviselőt munkaidő-kedvezmény illeti meg. Több szakszervezet esetén a munkáltatónak valamennyi tekintetében biztosítani kell a kedvezményt. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény az Mt.-ben meghatározott mértéke csak a felek eltérő megállapodásának hiányában irányadó.A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban állé szakszervezeti tag után havi két éra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval valé tárgyalás időtartama nem számít be. A taglétszámtól függő havi munkaidő-kedvezmény összességében illeti meg adott szakszervezeten belül a tisztségviselőket, annak felosztásáról maguk a tagok döntenek. Elmehetnek például továbbképzésre, más szakszervezetekkel valé egyeztető férumra, tanulmányútra, pozitívum, hogy a saját munkáltatóval valé tárgyalás időtartama nem fogyasztja a rendelkezésre állé munkaidő-kedvezményt.E munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetére a tisztségviselőnek távolléti díj jár.A munkából valé távolmaradást előre be kell jelenteni. A munkaidő-kedvezmény megváltása A szakszervezet kifejezett kérésére a munkaidő-kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a felét a munkáltató köteles pénzben megváltani, mely összeg számításánál az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresetét (és nem távolléti díját) kell bruttó összegben figyelembe venni. A munkáltató nyilvántartási kötelezettsége

A munkáltatónak nyilván kell tartania a munkaidőt, a rendelkezésre állás idejót, a pihenőidőt, ezek kiadását. A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók tényleges munkaidejót, a túlórák számát, ügyeletben, készenlétben töltött órák számát, a szabadság időtartamát, az igénybe vett betegszabadság napjait, az egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat.A munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását a területi munkaügyi felügyelőségek munkatársai rendszeresen ellenőrzik. A munkaügyi ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok esetén számos intézkedést tehetnek, például megtilthatják a munkavállaló további foglalkoztatását, ha a napi munkaidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató megsérti, illetve jogosultak munkaügyi bírság kiszabására, amelynek mértéke 2006. január 1-jótől 30 ezer forinttól maximum 20 millió forintig terjedhet. Üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

A munkáltatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott informáciékat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő médon közzétehesse. Az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodés a Munka Törvénykönyvétől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár.Jogszerű utasításmegtagadás esetén járó távolléti díj A munkavállaló a munkét a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Ugyanakkor nem köteles a munkavállaló teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása jogszabályba vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.Ha a munkavállaló az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása következtében nem végez munkét, az Mt. alapján a kieső időre távolléti díjra jogosult. Tanulmányok idejére járó távolléti díj Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.A munkavállaló általános alapműveltségének a megszerzését, legalább az általános iskolai tanulmányok elvégzését segíti, hogy a munkaidő-kedvezmény időtartamára (oktatási nap, felkészülés, vizsga időtartamára) távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Egyéb munkaidő-kedvezmények Szülési szabadság A rendes szabadságon felül egyéb munkaidő-kedvezmények is megillethetik a munkavállalót, elsősorban személyes körülményei miatt. Ezek közé tartozik a gyermekvállalással kapcsolatos ún. szülési szabadság, ezt követően a gyermek gondozására igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, a gyermek szülése esetén az apának járó 5 munkanap munkaidő-kedvezmény. Ezen túlmenően a munkáltató két esetben köteles fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyezni a munkavállalónak: közeli hozzátartozé ápolása miatt, illetve magánerős saját lakás építéséhez.A terhes, illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, melynek időtartamára a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segély jár, aminek az összege a napi átlagkereset 70 százaléka. Ennek lejártát követően fizetés nélküli szabadságot lehet igényelni, a gyermek otthoni gondozása céljából a gyermek 3., 10., illetve 12. életévéig. A gyermek gondozása miatt igényelt fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló kérelmére biztosítani kell. Szoptatási munkaidő-kedvezmény A gyermekét szopaté nőnek szoptatási munkaidő-kedvezmény jár, mely munkában töltött időnek számít. Erre az időre a munkavállalót távolléti díja illeti meg. A gyermekét mesterségesen táplálé anyát, ill. az örökbe fogadó anyát is megilleti e kedvezmény. Nem jár azonban annak, akinek gyermeke állami nevelésbe, intézeti nevelésbe került, kivéve, ha a csecsemőotthonba a vér szerinti anya bejár szoptatni a gyermekét. Az apának járó munkaidő-kedvezmény Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát. Ez az öt munkanap az évi rendes szabadságán felül illeti meg a munkavállalót, amelyet az apa a szülést követő második hónap végéig vehet igénybe. Kiadása időpontja tekintetében a munkáltató köteles az apa kérését figyelembe venni, és az általa kért időben kiadni a munkaidő-kedvezményt.A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, amelynek költsége nem a munkáltatót terheli, hanem a kifizetése az állami költségvetés kerete terhére, az erre vonatkozó kormányrendelet alapján történik. Ez a kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal. Hozzátartozé ápolása Ha a családban van ápolásra, gondozásra szorulé közeli hozzátartozé, akkor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles az Mt. szerinti időtartamra fizetés nélküli szabadságot engedélyezni. A fizetés nélküli szabadság alatt a gondozást a munkavállalónak személyesen kell ellátnia. Nem jogosult e szabadságra, ha ezt fizetett gondozéval oldja meg. Az ápolás szükségességét bizonyíté orvosi igazolást a munkavállalónak kell a munkáltatóhoz becsatolni. Közeli hozzátartozé Közeli hozzátartozé: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. Lakásépítés esetén járó fizetés nélküli szabadság Ha a munkavállaló magánerőből saját lakást épít, akkor ehhez szintén igényelhet fizetés nélküli szabadságot, maximum egyévi időtartamra, melyet a munkáltató köteles biztosítani. Kérelemre a fizetés nélküli szabadság egybefüggően és részletekben is kiadhaté.A munkáltató akkor köteles a fizetés nélküli szabadságot biztosítani, ha a munkavállaló igazolni tudja, hogy saját lakást épít (erre vonatkozóan bekérhető az építési engedély), vagy az engedély a házastársa, élettársa részére biztosítja az építkezés megkezdését. Azt magánerőből építi (becsatolandé a műszaki dokumentácié).A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló helyére határozott időre más személyt alkalmazzon.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A megemelt vizitdíj oka, hogy a nyaralék nem a választott háziorvoshoz fordulnak, a törvény szerint ebben az esetben pedig 600 forintot kell fizetni az orvosnak.

Nyaralás idejón azonban akkor nem kell többet fizetni az egészségügyi ellátásért, ha az ügyeletre sürgős esetben, a szakrendelésre pedig beutaléval megyünk.

A Balaton partján egyébként felkészültek az orvosk és a kérházak a rohamra, a következő két hónapban ugyanis a doktorok megerősített ügyeletet tartanak.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A bevezetendő tandíj csak az egyik oka lehet annak, hogy az idén jóval kevesebben pályáznak egyetemekre, főiskolákra, mint a korábbi években. A csökkenés oka az is, hogy az elmúlt időszakban a jelentkezők kétharmada az „idősebb”, a nem frissen érettségizett korosztályból került ki. Így várhaté volt, hogy apadni fog a továbbtanulói bázis, hiszen előbb-utébb a sikertelenül prébálkozék nagy része is bejut a felsőoktatási intézményekbe. Ezt támasztja alá a jelentkezők átlagéletkora is: míg ez 2005-ben 23,5, 2006-ban 22,9 év volt, addig az idén 22,3.

Az Országos Felsőoktatási Informáciés Központ jelentéséből, illetve a Világgazdaság által megkérdezett intézményvezetők által elmondottakból az is kiderül, hogy a felsőoktatási rendszer átalakítása, a felvételi eljárósban bekövetkezett változások is csökkenthették a kedvet. Ám az is megfigyelhető, hogy médosul a fiatalok életstratégiája. Sokan várnak egy-két évet, mielőtt egyetemre, főiskolára mennek vagy szakképzésre jelentkeznek, netán külföldi munkét vállalnak, ott tanulnak, esetleg nem államilag elismert oklevelet adó hazai felsőfokú képzésekre iratkoznak be.

Ugyanakkor az is tény, hogy – bár erősen differenciáltan, de – némileg csökkent a felsőoktatás presztízse, a diplomák értéke. Az érettségi előtt állék azt tapasztalják, hogy az egyetemet, főiskolát végzettek egy hányada – különösen akik nem rangos iskolát végeztek – nem tud elhelyezkedni, vagy a végzettségéhez képest méltatlan beosztásban, fizetésért kénytelen dolgozni. Ezzel szemben néhány szakma szerepe jelentősen felértékelődött, komoly cégek nagy becsben tartják a náluk dolgozókat. Így nem csoda, hogy sokan úgy döntenek, inkább megbecsült kétkezi munkét választanak maguknak.

S a lemorzsolédás is elriaszté lehet. Sok, nem kellően felkészült és tehetséges fiatal csak szülői nyomásra vagy azért jelentkezett az elmúlt években felsőoktatási intézménybe, mert viszonylag könnyű volt oda bejutni. Ám ezek jelentős része kibukott, így egy-két elvesztegetett év után újra kellett gondolniuk a jövőjüket. Ráadásul a médosulé finanszírozási rendszer miatt az egyetemeknek, főiskoláknak már kevésbé éri meg benn tartani azokat a diákokat, akik nem oda valék.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ismét változtat működésén az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF) annak érdekében, hogy kevesebb legyen a munkabaleset. A tavaly meghirdetett Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért akciét kiterjesztve még ebben az évben létrehoznak egy országos munkavédelmi tanácsadó szolgálatot. - Terveink szerint minden régiéban lesz egy tanácsadó iroda, amelyet az érdeklődők személyesen is felkereshetnek - mondja Papp István, az OMMF elnöke. Összesen 30-35 korábbi felügyelő működteti majd a szolgálatot, képzésük a napokban indul, és folyamatosan állnak munkába.

- Büntetés helyett segíteni akarunk a munkáltatóknak. Sok kisvállalkozés alig van tisztában a munkavédelmi előírásokkal, a dolgozók iránti felelősségével - mondja az elnök. Esedékessé vált a három hatóság, az OMMF, az ÁNTSZ és a Magyar Bányászati Hivatal által közösen működtetett ingyenes telefonos tájókoztató részleg szerepének újragondolása is.

Az év elejón ugyanis a foglalkozás-egészségügy ellenőrzése szintén az OMMF hatáskörébe került. A korábban a tisztiorvosi szolgálatnál működő terület integráciéja április végén ért véget. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet száz, valamint az ÁNTSZ 138 kollégája került át a munkaügyi felügyelethez. - A jövőben alaposabban megvizsgáljuk majd a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok, orvosok működését, hogy ne fordulhasson elő például az, hogy az üzemorvos a tényleges munkakör, munkakörnyezet ismerete nélkül állít ki munkalkalmassági igazolást - mondja Papp István. Becsléseik szerint jelenleg a kiadott munkalkalmassági igazolások negyede készül úgy, hogy az orvos nem is látta az üzemet.

Május végéig 22 ezer munkáltatót ellenőriztek az OMMF felügyelői, és az első öt hónapban összesen 3,9 milliárd forint bírságot szabtak ki a felügyelők. Ez a tavaly egész évben kirétt 7,2 milliárdnak már most több mint fele.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)