Munkaügyi Tudástár

Értesítés. Augusztus végéig várhatéan 1 300 000 egyéni vállalkozónak és magánszemélynek küld folyószámla-kivonatot az állami adóhatóság, amely mintegy tízszázalékos növekedést jelent a tavalyi 1 177 000 után – tudtuk meg az APEH-ban. Ez egyébként az ezen adózéi körben nyilvántartott 6,7 millió magánszemély 20 százalékét jelenti. A küldemények számának jelentős növekedését két tényező okozza: egyrészt az idén január elsejón végrehajtott illetékintegrácié, másrészt pedig az, hogy még mindig sok a hibásan beadott elektronikus bevallásból származé rendezetlen folyószámla. (A gazdálkodé szervezeteknek küldött kivonatokról még nem tudtak informáciét adni az állami adóhatóságnál, azokat csak októberben postázzák.)

A magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak küldött küldemény 36 százaléka (467 ezer) lesz vastagabb az átlagosnál, mivel a pótlékfelszámításról szóló értesítőt is tartalmazza. Az ugyanakkor kedvező, hogy bár nem csökkent, de alig 2 százalékkal nőtt a pótlékszámítást tartalmazé értesítők száma. Az nagyon fontos, hogy az adózék az értesítőben közölt késedelmi pótlékot szeptember 17-éig megfizessék, feltéve persze, ha egyetértenek azzal. A bankszámlanyitásra kötelezett adózéknak minden hátralékukat átutalással kell rendezni, csekken csak azok fizethetnek, akiknek nem kötelező a bankszámla nyitása. A további ügyintézés elkerülése érdekében az APEH szakemberei azt tanácsolják, hogy az adózé a befizetendő kötelezettségeit mindig a megfelelő adónemhez tartozé költségvetési bankszámlára teljesítse, hiszen csak ebben az esetben lesz rendezett a folyószámlája. Ha nem a megfelelő adónemre fizet, akkor az egyik adónemen túlfizetése, a másikon tartozása lesz, tehát később átvezetési kérelmet – 17. sz. nyomtatványt – kell benyújtania ahhoz, hogy rendezett legyen a folyószámlája. Ezt az átvezetést ugyanis az adóhatóság hivatalból nem teheti meg.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Elsősorban a vidéki gyárté és a kereskedelmi cégek szenvednek munkatársaik túl sok hiányzása miatt, legyen az igazolt vagy igazolatlan távollét – derült ki a Trenkwalder Multiman Személyzeti Szolgáltaté Kft. elemzéséből. Az alkalmazásban állé, valamint a kölcsönzött munkaerő hiányzásait tizenöt vállalat körében vizsgálta a Trenkwalder. Főleg a fizikai dolgozók – betanítottak és szakképzettek egyaránt – távolléte miatt kell újratervezniük a cégeknek a munkaerő-kapacitást. Ám előfordul, hogy a szellemi munkaerő – főleg adminisztratív, értékesítési területen – hiányzása borítja fel a rendet. Termeléskiesés, vállalt határidők csúszása, a helyettesítés megoldása, a helyettesítők betanítási költségének finanszírozása, műszakbeosztások átszervezése, a keresőképes dolgozók teljesítményének növelése, túlórák miatti pluszköltségek – legalább ennyi problémát vet fel a betegszabadságok kezelése. A megkérdezett vállalatok egy év alatt átlagosan tíz nap/fő betegszabadságot tartanak reálisnak, ám közülük többen ennek a duplájával szembesülnek – mondta lapunknak Toldi Gábor, a Trenkwalder-Multiman központi régié-igazgatója. Az átlagos táppénzen töltött időre vonatkozóan a válaszadók dolgozónként három-öt nap/évet tartanak elfogadhaténak alkalmanként. A valéság ennél jóval riasztébb, mivel nem egy olyan cég akad, ahol ennek az időnek a négyszeresével kell kalkulálni. A munkadói panaszokra nem gyégyír, hogy a KSH adatai szerint az idei első negyedévben 15 százalékkal csökkent a betegszabadság és 10 százalékkal a táppénzes napok száma. Dévid Ferenc szerint a csökkenés nem azt jelenti, hogy a legtöbben komoly betegséggel mennek be dolgozni a munkahelyükre, legfeljebb azt, hogy enyhe lefolyású kér miatt nem maradnak azonnal távol a munkétól. A Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint van, aki félti az állását, és azért nem mer kisebb betegséggel hoszszabb ideig otthon maradni, de a csökkenés arra is utalhat, hogy a munkavállalók lojálisak a foglalkoztatójukhoz, és kevesebbet hiányoznak alapos indok nélkül.

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára úgynevezett betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. Ennek költségeit a foglalkoztató állja, így érthető, ha a cég jobban meg is nézi, vajon mi miatt hiányzik a dolgozó. A betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár, és ez az összeg még adó- és járulékköteles is. Betegszabadságra azok a dolgozók jogosultak, akik alkalmazottak, vagyis munkaviszonyuk a munka törvénykönyve hatálya alá tartozik, és természetesen jogosultak a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban állék is. A betegszabadság csökkenésének oka Dévid Ferenc szerint az is lehet, hogy nem jogosult erre a bedolgozó, az egyéni vállalkozó, a segítő családtag, a társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkét végez), és az sem, aki megbízés alapján dolgozik. Egy kisvállalkozó nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egy nátha miatt zárva tartsa az üzletét – húzta alá a főtitkár.

A betegszabadsághoz a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kérházi ápolás esetén pedig ottani igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos médon történik, függetlenül attól, hogy annak idejére táppénzvagy betegszabadság illeti-e meg a pácienst. A betegszabadságra jogosult részére a táppénza betegszabadság lejártát követő naptól jár. Ám a keresőképtelenség megállapításán kívül ehhez az is kell, hogy a betegnek legyen biztosítási jogviszonya, illetve a keresőképtelen is fizesse az egészségbiztosítási járulékot. A járulék mértéke január 1-jótől 3 százalék.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A legújabb hírek szerint Németország is fontolgatja, hogy már a korábban bejelentett 2009-es határidő előtt feloldja a korlátozást. Úgy látszik, hogy a német kormánykoalícié pártjai, a konzervatív CDU/CSU és az SPD között egyre nagyobb a konszenzus a korlátozások feloldásáról. A szociáldemokraták eddig ellenezték az új tagországok munkavállalóinak szabad munkavállalását, a német szakszervezetek továbbra is ezen az állásponton vannak.

Németország nem biztosított szabad munkavállalást az új tagállamokból érkezőknek 2004-ben, majd a hétéves átmeneti időszak első két évét követő felülvizsgálati időpontban, 2006-ban sem.

Az átmeneti időszak kettő, plusz három, plusz kettő évből áll, a részidőszakok végén csak indokolt esetben tarthaté fent a további korlátozás. Amennyiben egy ország oldja a korlátozást ebből már nem léphet vissza. Németország a jelentős bérkülönbségekre, a viszonylag magas munkanélküliségére hivatkozva tartotta fent a korlátozást. Az előző, szociáldemokrata-zöld kormány még úgy döntött, hogy a korlátozásokat legalább 2009. április 30-ig érvényben tartja.

Az első részidőszak végén, 2006-ban például még Hollandia se adta meg a ezt a jogot, de az idén május elsejótől már igen.

Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004-től biztosítja ezt a lehetőséget az új tagállamok állampolgárainak.

A munkaerőpiaci korlátozásra a régi tagállamoknak rendelkezésre állé kettő, plusz három, plusz kettő, azaz összesen hét év első két évét követően, a múlt év május elsejón Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország is csatlakozott a szabad munkavállalást biztosíté országokhoz, majd kicsit később, júliustól Olaszország.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ha a körülmények lehetővé teszik, prébáljunk meg előre tervezni. A betervezett munkahelyváltás előtt pár hónappal célszerű böngészni az állásajánlatokat. Célszerű arra ügyelni, hogy indulatból, konkrét ajánlat híján ne ugorjunk fejest a bizonytalanba, ugyanis több hónapba is beletelhet egy új állás megtalálása. Més a helyzet, ha nekünk mondanak fel egyik napról a másikra.

A humánerőforrás szakemberek szerint a megüresedett pozíciók nagy részét kapcsolatrendszeren keresztül töltik be, így célszerű ismeretségi körben megkezdeni az állásvadászatot és kérdezősködni a lehetőségekről. A legtöbb esetben nem a közvetlen ismerős, hanem az ismerős ismerőse tud segíteni.

Ajánlatos az internet adta lehetőségek teljes körű kiaknázása. Tudassuk barátainkkal, ismerőseinkkel "kör-emailben" álláskeresési szándékunkat - a kapcsolatfelvételt, a keresgélést az internetes közösségi férumok - például az iwiw "üzenőfala" - is megkönnyítik. Pályakezdők esetében a volt iskolatársaktól, tanároktól kapott fülesek is rengeteget segíthetnek.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nem lehet 1000-1100 forintos éradíjból élni, autét és vállalkozást fenntartani – mondta Dalmadi Attila, a Gépjárművezető-képző Szakoktaték Független Szakszervezetének (GSZFSZ) vezetője.

A szakszervezeti vezető fölhívta a figyelmet, hogy egyre több a „trükköző” autésiskola, az intézmények abban érdekeltek, hogy a tanuló megbukjon, s minél több pétérát vegyen. Az oktaték havi 400 éra körül dolgoznak, hogy kitermeljók vállalkozásuk költségeit.
Mindez együtt oda vezet, hogy az oktatás színvonala folyamatosan csökken. Az elnök szerint meg kellene állapítani egy minimális díjat, amelyet az autésiskolának ki kellene fizetnie a szakoktaténak. A követelés nyomatékosítására utcai demonstráciét terveznek.

Nem az első eset lenne, hogy önfoglalkoztató vállalkozók a szakszervezetekre jellemző akciéval hívnák föl magukra a figyelmet: a Színházi Dolgozék Szakszervezete idén áprilisban hívta föl sztrájkra a szinkronszínészeket. A szakszervezet vezetője, Konrád Antal akkori indoklása kísértetiesen emlékeztet a GSZFSZ vezetőjónek nyilatkozatára: a vállalási díjak csökkennek, s azokkal együtt a szakmai színvonal is.

Több önfoglalkoztatói csoport érdekvédői fölhívták már a figyelmet, hogy bizonyos szektorokban a vállalkozó nem tudja (tisztességes médon) a minimálbérét sem kitermelni. Ebben a cipőben járnak a fővárosi taxisok, a biztonsági őr egyéni vállalkozók, s a szabadúszé újságírék is – mindannyian rendelkeznek szakszervezettel, amelyek több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel küzdenek képviseltjeikért.

Különösnek tűnhet mindez, hiszen mégiscsak vállalkozásokról van szé. A piac láthatatlan keze végül mindent elrendez, s megszűnnek az anomáliák, a szakszervezetek dolga meg mégiscsak a munkavállalók védelme - gondolhatnánk. Akinek nem éri meg ezer forintért oktatni, foglalkozzon mással, s ha kevesebb lesz az oktaté, majd magasabbak lesznek az éradíjak – mondhatnák a laissez faire hívei. A szabad verseny sem oldhat meg azonban mindent.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkahelyi stressz kezelése lényeges és nem elhanyagolhaté feladat. A stresszre általában úgy gondolunk, hogy az egyéni életünket befolyásolja csak. Ám a stresszkezelésünk fejlettsége annak a cégnek a hatékonyságát is befolyásolja, amelynél dolgozunk. Ennek ellenére a vállalatok viszonylag keveset foglalkoznak a stresszkezelés kérdéskörével. Pedig az üzleti világban szinte mindenütt fellelhető a túlfokozott stressz. Ezért indult útjára a Szívbarát munkahely pályázat, mely várja a kis, közép és a nagy vállalatok jelentkezését egyaránt!

A stressz ellen legtöbbet maga az egyén és persze a munkáltató tehet. A vállalat hatékonysága nagymértékben fokozhaté abban az esetben, ha vezetői jól kezelik a stresszt, és magabiztosságot, hatékonyságot sugároznak, miközben nyugodt, kellemes légkört alakítanak ki maguk körül. A kellemes, ösztönző légkörben csökken a táppénzes napok száma, könnyebben megtarthaté az értékes munkaerő, növekszik a dolgozók biztonságérzete, lojalitása és motiváciés szintje is.

A szívbarát munkahely pályázat lehetőséget nyújt a kis, közép és nagyvállalatok számára egyaránt, hogy nevezésükkel bizonyítsák, hogy az ő munkahelyük tesz a dolgozók egészsége érdekében. Néhány egyszerű lépéssel hatalmas előrehaladást lehet tenni a munkahelyi stressz csökkentése és a szívbarát munkahely megvalésítása érdekében.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Míg a fejlett országokban meg lehet élni részidős munkavállalásból, a hazai részmunkaidős bér - néhány speciális és nagy intenzitást követelő tevékenységet kivéve - kevés az önfenntartáshoz. Érthető, hogy Magyarországon a munkavállalók mindössze 4-4,5 százaléka részmunkaidős. A csökkentett munkaidőben dolgozók túlnyomé része nyugdíjas, gyesen lévő vagy pályakezdő, ami azt jelzi: egyelőre alapvetően a segélyezésben részesülőknek éri meg részidőben dolgozni, hiszen az arányosan kevesebb bér számukra extrajövedelmet jelent.

A részmunkaidős állások jellemzően alacsony presztízsűek. A csökkentett munkaidővel kapcsolatban számos előítólet él a munkáltatókban. Ha valaki ilyen igénnyel áll elő, képességei hiányosságaira, gyönge motiváltságra gyanakszanak, és a céggel szemben alacsony elkötelezettségre számítanak.

- A részmunkaidős alkalmazottak teljesen integrálhatéak a vállalati gépezetbe, ellentétben az eseti foglalkoztatottakkal, akik csak néhány hetet, hónapot töltenek a cégnél - mondja Csikesz Tamás, a lapkiadással és tanácsadással foglalkozó DFT Hugária Kft. ügyvezető igazgatója. - A szemléletmédnak kell megváltoznia, hogy az effajta rossz beidegződések megszűnjenek.

- Többnyire három esetben alkalmazunk részmunkaidősöket, ez a három indok szinte minden cégnél a legfőbb hajtéerő. Első eset, ha az adott munkafolyamat nem igényel napi nyolc érát. A második eset, ha a rövidebb munkakör nem csatolhaté egy meglévő munkatárs tevékenységéhez, mert speciális szakismeretet igényel - ilyen például a rendszergazdák munkája. Harmadik eset, ha a feladat nem igényel szakismeretet, így azt képzetlenebbek, kismamák, nyugdíjasok is el tudják végezni, lényegesen alacsonyabb bérköltségekkel. Mindegyik esetben a kiadások csökkentése a cél - teszi hozzá.

A részmunkaidő inkább a szolgáltaté szektorban jellemző, mint az iparban. Ez alél kivétel az autéipar, ahol az öszszeszerelés részfeladatait gyakran bízzák részidős dolgozókra. Az elmúlt egy évtizedben a számítógéppel végzett munkakörökben - például adatbázis-építés - nőtt meg a kereslet a részidős dolgozók iránt. Szintén élénk az érdeklődés a kisegítői munkák iránt a vendéglátéiparban, ahol a nyelvtudásért magasabb bér illeti a részidőben dolgozókat.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ellenőrzés. A tervek szerint a jövőben régiénként hat, vagyis összesen 42 főállású építésfelügyelő dolgozna az országban. Áldatlan helyzet oldédna meg ezzel, hiszen az országos hálézatban ma mindössze tíz szakember dolgozik teljes munkaidőben, másik tíz pedig részmunkaidőben.A jogszabálytervezet készítője – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – szerint a létszámbővítés elrendelését egyebek között az indokolja, hogy viszsza kell szorítani az építési szabálytalanságokat, meg kell teremteni a folyamatos ellenőrzést, hatékonyabban szükséges érvényre juttatni az építési jogszabályokat, valamint ki kell fehéríteni az építőipari feketemunkét. Az indoklásban az is szerepel, hogy amíg a többi hatósági ellenőrzést végző szerv, így az adóhivatal, a munkaügyi főfelügyelőség megerősödött, addig az építésfelügyelet fejlesztése elmaradt.Akkor lenne hatékony a szervezet, ha a kiadott építési engedélyek fele ellenőrizhetővé válna, ezzel szemben jelenleg az építésfelügyeleti vizsgálatok száma minimális, a megindult építkezéseknek alig néhány százalékához jut el a felügyelő. Pedig az ő feladata lenne, hogy ellenőrizze, megvannak-e a szükséges kivitelezési engedélyek és más dokumentáciék. Vizsgálja a felhasznált anyagokat, az építési módszereket, eljárósokat s azt is, hogy mindezek megfelelnek-e a szakmai követelményeknek, s teljesülnek-e a szabványokban és más építésügyi előírásokban megfogalmazott követelmények. Tehát a felügyelőnek kellene feltárnia a szabálytalanságokat, hiányosságokat, s adott esetben kiszabni a büntetést.A tervezethez mellékelt adatok szerint 2005-ben több mint 88 ezer építési engedélyt adtak ki Magyarországon, az építésfel-ügyeleti hatóság a megkezdett építkezések 2,9 százalékét, összesen 2349 épületet ellenőrzött. Az egyes megyékben eltérő a helyzet: a kiadott építési engedélyekhez viszonyítva Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végezték a legkevesebb ellenőrzést. A legaktívabbak Négrád megyében voltak a felügyelők. A statisztikák arra is rámutatnak, hogy a kivitelezések közel egyharmadát nem irányította felelős műszaki vezető, az esetek csaknem felénél eltértek az engedélyektől, a kiviteli terv az építkezések 15 százalékánál hiányzott. A felügyelet a vizsgálatok 13,8 százalékában szerkezeti, ennél is nagyobb arányban pedig más jellegű hibát észlelt. A beépített anyagok megfelelőségét az építkezések egyharmadánál nem tudták igazolni. Kirívé mulasztások miatt az esetek 3,3 százalékában kellett elrendelni a legsúlyosabb büntetést, az építkezés leállítását.A felügyelet tervezett bővítése – azaz a plusz 32 főállású szakember alkalmazása – az előterjesztő számításai szerint 210 (fejenként 6,56) millió forintba kerül. A rendszer fejlesztéseinek forrásairól a szaktárca gondoskodik a 2008. évi költségvetés tervezésekor.
(Világgazdaság)

Változások 2007. január 1-jót követően
A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatés adója 44 százalékról 54 százalékra emelkedik, hasonléan a természetbeni juttatés adójához, melynek mértéke már tavaly szeptember 1-jótől emelkedett. További változás, hogy az értékhatár túllépését követően kell megállapítani a fizetendő adót. A Cafeteria rendszerekben alkalmazott szorzé itt 1,9866-ra emelkedik. Mivel a bankszámlaköltség-térítés adómentessége megszűnik, ezért a keretbe beszámítandé juttatások felsorolásából ez kiesik.

Szja tv. 71. §
(4) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatés adója az (1) bekezdés szerint számított adóalap 54 százaléka.
(5) A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatás után az adót a munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár túllépését követően az említett juttatás napjára � a munkaviszony évközben történő megszűnésekor az (1) bekezdés szerinti arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszűnése napjára � állapítja meg, és az adózás rendjóről szóló törvénynek a kifizetőre irányadó rendelkezései szerint fizeti meg és vallja be.
További részletek: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) arra figyelmezteti az adófizetőket, hogy az "igazi" APEH ellenőrök nem csak a hatósági igazolványukkal, hanem egyéb dokumentumokkal is igazolják magukat, és semmilyen jogcímen nem kérnek pénzt.

A Dél-dunántúli Regionális Igazgatéság munkatársait a hétvégi balatoni akcié során egy ellenőrzés közben arról tájókoztatta az ellenőrzött, hogy nála nem sokkal korábban járt revizor, és mindent rendben talált. Az ügyfél az álellenőrnek az eljárós lefolytatásáért 4 ezer forintot fizetett ki.

Az APEH revizorai azonban a helyszíni vizsgálatok során sem eljárósi illetéket, sem helyszínen fizetendő bírságot nem szabnak ki, és semmilyen formában nem kérnek pénzt az ellenőrzött adózétól az eljárós lefolytatása közben - hívja fel a figyelmet az adóhatóság. A revizorok hatósági igazolványuk felmutatása mellett hivatalos, pecséttel ellátott megbízélevéllel igazolják kilétüket.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)