Munkaügyi Tudástár

A héten három régié revizoraival megerősítve, a társszervek - munkaügyi felügyelőség, vámhatóság, fogyasztévédelem - bevonásával több APEH ellenőrzési akciéra is lehet számítani a Balaton körül. Beke Ibolya, az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatéságának ellenőrzési főosztályvezetője arról tájókoztatta az MTI-t hétfőn, hogy munkatársai a héten előre meghatározott útvonalterv alapján - a társszervekkel összehangoltan - járják a Balaton-parti helyszíneket. A nyugta- és számladási ellenőrzések mellett nagy figyelmet fordítanak a munkavállalók foglalkoztatásának jogszerűségére, a bejelentés szabályszerűségére, igyekeznek kiszűrni a feketén foglalkoztatottakat.Minden nap több foglalkoztató is fennakad a rostán amiatt, hogy "elfelejt" az alakalmi munkavállalói könyvbe bejegyzést tenni és közteherjegyet ragasztani. Ilyen esetekben a mulaszté üzletét 12, 30, illetve 60 napra is bezárhatják.Nagy figyelmet fordít az APEH az engedély és adószám nélkül adóköteles tevékenységet végzők kiszűrésére is. Azoknál, akik folyamatosan feketén végzik a tevékenységüket, az APEH becslési eljáróssal állapítja meg a fizetendő adót, természetesen annak bírságával és pótlékaival együtt.A leggyakrabban a nyugtadást vizsgálják a revizorok, alkalmi rendezvényeken, fesztiválokon is felbukkanva. A prébavásárlás után gércső alá vehetik a nyilvántartások vezetését, a pénztárgép állapotát, adómemériájának tartalmát, az értékesítésre kínált termékek eredetét, vagy a beszerzések bizonylatolását is.Az ellenőrök kiemelt figyelmére, és még a szezon vége előtti visszatérésükre számíthatnak azok, akiket a július 19-22. között zajlé, "Vitorlás" elnevezésű nagy APEH-razzián mulasztáson kaptak. Ekkor az ellenőrzött balatoni szolgáltatéknak mintegy fele vesztett rajta a számladási kötelezettsége elmulasztása, vagy szabálytalan foglalkoztatás miatt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Kapcsolédé dokumentumok:ÚMFT Akciétervek 2007-2008 Államreform Operatív Program
Államreform Operatív Program (pdf, 334 kB)
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (pdf, 355 kB)
Gazdaságfejlesztési Operatív Program
GOP 1. prioritás: K+F és innovácié a versenyképességért (pdf, 253 kB)
GOP 2. prioritás: A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése (pdf, 298 kB)
GOP 3. prioritás: A modern üzleti környezet elősegítése (pdf, 199 kB)
GOP 4. prioritás: Jeremie típusú pénzügyi eszközök (pdf, 178 kB)
GOP 5. prioritás: Technikai segítségnyújtás (pdf, 110 kB)
Környezet és Energia Operatív Program
KEOP 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések
KEOP 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések (pdf, 122 kB)
KEOP 1. prioritás - kritériumok (pdf, 225 kB)
KEOP 2. prioritás: Vizeink jó kezelése
KEOP 2. prioritás: Vizeink jó kezelése (pdf, 171 kB)
KEOP 2. prioritás - kritériumok (pdf, 128 kB)
KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése
KEOP 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése (pdf, 117 kB)
KEOP 3. prioritás - kritériumok 1 (pdf, 119 kB)
KEOP 3. prioritás - kritériumok 2 (pdf, 187 kB)
KEOP 3. prioritás - kritériumok 3 (pdf, 187 kB)
KEOP 4. prioritás: A megújulé energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely
KEOP 4. prioritás: A megújulé energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely (pdf, 148 kB)
KEOP 4. prioritás - Kiválasztási kritériumok (pdf, 68 kB)
KEOP 5. prioritás: Hatékony energia-felhasználás
KEOP 5. prioritás: Hatékony energia-felhasználás (pdf, 154 kB)
KEOP 5. prioritás - kritériumok (pdf, 133 kB)
KEOP 5. prioritás - Kiválasztási kritériumok (pdf, 121 kB)
KEOP 6. prioritás: Fenntarthaté életméd és fogyasztás prioritás tengely
KEOP 6. prioritás: Fenntarthaté életméd és fogyasztás prioritás tengely (pdf, 180 kB)
KEOP 6. prioritás - Kritériumok (pdf, 147 kB)
KEOP 7. prioritás: Projekt előkészítési prioritás tengely
KEOP 7. prioritás: Projekt előkészítési prioritás tengely (pdf, 102 kB)
KEOP 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás
KEOP 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás (pdf, 105 kB)
Társadalmi Megújulás Operatív Program
TÁMOP 1. prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra valé belépés segítése és ösztönzése (pdf, 323 kB)
TÁMOP 2. prioritás: Az alkalmazkodéképesség javítása (pdf, 322 kB)
TÁMOP 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (pdf, 860 kB)
TÁMOP 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében (pdf, 390 kB)
TÁMOP 5. prioritás: A társadalmi befogadás, részvétel erősítése (pdf, 708 kB)
TÁMOP 6. prioritás: Egészségmegőrzés És Egészségügyi Humánerőforrás-fejlesztés (pdf, 361 kB)
TÁMOP 7. prioritás: Technikai segítségnyújtás – regionális versenyképesség célkitűzés alá tartozé régiék (pdf, 138 kB)
TÁMOP 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás – konvergencia célkitűzés alá tartozé régié (pdf, 138 kB)
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program
TIOP 1. prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése (pdf, 269 kB)
TIOP 2. prioritás: Egészségügyi Infrastruktúra Fejlesztése (pdf, 336 kB)
TIOP 3. prioritás: A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogaté infrastruktúra fejlesztése (pdf, 285 kB)
TIOP 4. prioritás: Technikai segítségnyújtás (pdf, 137 kB)
Végrehajtás Operatív Program
Végrehajtás Operatív Program (pdf, 467 kB)
Regionális Fejlesztés Operatív Programok
NYDOP, KDOP, DDOP, DAOP, ÉAOP, ÉMOP, KMOP - Technikai segítségnyújtás prioritás (pdf, 111 kB)
Dél-alföldi Operatív Program
DAOP 1. Prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés (pdf, 209 kB)
DAOP 2. Prioritás: Turisztikai célú fejlesztések (pdf, 242 kB)
DAOP 3. Prioritás: Közlekedési infrastruktúrafejlesztés (pdf, 199 kB)
DAOP 4. Prioritás: Humáninfrastruktúra fejlesztések (pdf, 247 kB)
DAOP 5. Prioritás: Térségfejlesztési akciék (pdf, 228 kB)
Dél-dunántúli Operatív Program
DDOP 1. prioritás: Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése (pdf, 184 kB)
DDOP 2. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése a régiéban (pdf, 236 kB)
DDOP 3. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése (pdf, 227 kB)
DDOP 4. Prioritás: Integrált városfejlesztési akciék támogatása (pdf, 227 kB)
DDOP 5. Prioritás: Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés (pdf, 247 kB)
Észak-alföldi Operatív Program
ÉAOP 1. Prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés (pdf, 216 kB)
ÉAOP 2. Prioritás: Turisztikai célú fejlesztés (pdf, 229 kB)
ÉAOP 3. Prioritás: Közlekedési feltételek javítása (pdf, 208 kB)
ÉAOP 4. Prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése (pdf, 187 kB)
ÉAOP 5. Prioritás: Város- és térségfejlesztés (pdf, 327 kB)
Észak–magyarországi Operatív Program
ÉMOP 1. prioritás: Versenyképes helyi gazdaság megteremtése (pdf, 356 kB)
ÉMOP 2. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése (pdf, 225 kB)
ÉMOP 3. prioritás: Településfejlesztés (pdf, 302 kB)
ÉMOP 4. prioritás: Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése (pdf, 158 kB)
ÉMOP 5. prioritás: Térségi közlekedés fejlesztése (pdf, 184 kB)
Közép-dunántúli Operatív Program
KDOP 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés (pdf, 293 kB)
KDOP 2. prioritás: Regionális turizmusfejlesztés (pdf, 289 kB)
KDOP 3. prioritás: Fenntarthaté településfejlesztés a Közép-Dunántúlon (pdf, 321 kB)
KDOP 4. prioritás: Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés (pdf, 307 kB)
KDOP 5. prioritás: Humán-infrastruktúra fejlesztés (pdf, 233 kB)
Közép-magyarországi Operatív Program
KMOP 1. prioritás: A tudásalapú gazdaság innovácié- és vállalkozásorientált fejlesztése (pdf, 632 kB)
KMOP 2. prioritás: A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése (pdf, 236 kB)
KMOP 3. prioritás: A régié vonzerejónek fejlesztése (pdf, 381 kB)
KMOP 4. prioritás: A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése (pdf, 439 kB)
KMOP 5. prioritás: Települési területek megújítása (pdf, 316 kB)
Nyugat-dunántúli Operatív Program
NYDOP 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés (pdf, 191 kB)
NYDOP 2. prioritás: Turizmusfejlesztés – Pannon örökség megújítása (pdf, 266 kB)
NYDOP 3. prioritás: Városfejlesztés (pdf, 216 kB)
NYDOP 4. prioritás: Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra (pdf, 262 kB)
NYDOP 5. prioritás: Helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése (pdf, 247 kB)
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)

Közép-magyarországi önkormányzatok, szervezetek pályázhatnak a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság által kiírt akadálymentesítési támogatásra, amelynek célja, hogy a fogyatékosok is hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz.
A támogatás célja a közszolgáltatásokhoz valé akadálymentes hozzáférés megteremtése, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított legyen a közszolgáltatásokhoz valé egyenlő esélyű hozzáférés. A konstrukcié létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények épületei jelentős részében még nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz valé akadálymentes hozzáférés feltételei. A program keretében kizárólag komplex médon kivitelezett, teljes körűen elvégzett akadálymentesítési átalakítások megvalésítására lehet támogatást elnyerni.
Pályázhatnak helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai, egyesületek, egyházak, alapítványok, közhasznú társaságok, átalakulással, vagy alapítással 2007. július 1-je után létrejövő nonprofit gazdasági társaságok, és egyéb, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, amelyek által fenntartott intézmény az alábbi szolgáltatások valamelyikét látja el: évoda, alapfokú iskola, középfokú iskola, szociális-, gyermekvédelmi-, egészségügyi alap- és szakellátás, önkormányzati ügyfélszolgálat. A szervezetek egy pályázatot nyújthatnak be intézménytípusonként. Ugyanazon épületben működő több intézmény akadálymentesítése esetén közös pályázat benyújtása szükséges. Csak a Közép-magyarországi Régié területén megvalésulé projekteket támogatják.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre állé keretösszeg a 2007-2008. évben 1954 millió forint. A támogatás Vissza nem térítendő, mértéke maximum az összes elszámolhaté költség 90 százaléka. Az elnyerhető támogatás mértéke minimum 2 millió, egyszintes intézmény esetén maximum 10, többszintes intézmény esetén maximum 25 millió forint lehet.
Pályázni 2007. augusztus 16. és november 16. között lehet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A CV-k 70 százaléka tartalmaz csúsztatásokat vagy szándékos hazugságokat, ám az állásinterjúkon sem sokkal jobb a helyzet, a cégek 60 százalékét prébálják a jelentkezők félrevezetni, állítja a Peninsula nevű tanácsadó cég felmérése. A szakértők szerint a munkakeresők körében ez ma már mindennaposnak számít, ráadásul döntő többségük meg van róla győződve, hogy a füllentésre nem derül fény, miközben azt a karrierjüket segítő lépésnek gondolják.

A szakemberek a csúsztatások leggyakoribb eseteit is összeszedték, ezek közül a korábbi botlásokat szeretik kihagyni, félve, hogy a referencia után érdeklődve a leendő munkadót a hallottak elriasztják.

Az sem ritka, hogy a korábbi eredményeiket felnagyítják a jelentkezők vagy a tevékenységi körüket úgy bővítik, hogy az a megpályázott állással összhangba legyen. Örökzöld hazugság a vizsgák eredményeit illetően jobbat mondani, de a végzettséget illetően sem rendkívüli valétlanságot állítani.

A szakemberek a munkadók számára azt javasolják, hogy a jelöltek után valé nyomozás helyett a felvételi eljárós során tesztekkel mérjók felkészültségüket. Ezzel nem csak az esetleges hazugságok szűrhetők ki, de a kreatív médon összeállított feladatok esetén a munkavállalók rátermettsége is lemérhető.
Forrás: Menedzsment Férum
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az önadózás útján megállapított, vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és költségvetési támogatást az adózé az elévülési időn belül helyesbítheti - olvashaté az APEH ezirányú tájókoztatójában. A helyesbítést 15 napon belül kell bevallani az erre a célra szolgáló nyomtatványon. Az adóhatósági tájókoztató szerint a magánszemély a jövedelemadójának önellenőrzését azonban az előzőektől eltérően a helyesbítést tartalmazé önellenőrzési lap benyújtásával teljesítheti.

A bevallás helyesbítéséhez kapcsolédé jogkövetkezmény az önellenőrzési pótlék, amit csak akkor kell felszámítani, ha a módosítás révén nő az eredeti kötelezettség összege, vagy az igényjogosultság csökken. A pótlékot az eredetileg bevallott és a helyesbített közteher összegének különbözete után az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

Amennyiben az önellenőrzés pétlélagos adófizetési kötelezettséget nem eredményez, a pótlékot akkor is az általános szabályok szerint kell meghatározni, de bevallani és megfizetni magánszemély esetében legfeljebb 1000 forintot, més adózék esetében legfeljebb 5000 forintot kell - áll a tájókoztatóban.

Az önellenőrzési pótlékot az eredeti adóbevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő bejegyzés napjáig, magánszemély jövedelemadója esetén az önellenőrzési nyomtatvány benyújtásának napjáig kell felszámítani.

Az önellenőrzési pótlék mértéke megegyezik a késedelmi pótlék 50%-ával, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén annak 75%-ával. A késedelmi pótlék napi mértéke a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével egyenlő.
Forrás: Privátbankár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Megváltoztak a magyar fiatalok munkavállalási szokásai az utébbi pár évben, és ezzel még messzebb kerülünk az Uniós országok többségében jellemző gyakorlattól. Nálunk, a 24 évesnél fiatalabbak háromnegyede nincs jelen a munkaerőpiacon, míg Hollandiában, Dániában éppen fordított az arány, de még Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában is többen dolgoznak, illetve keresnek munkét ebből a korosztályból, mint hazánkban. 1998-ban még nálunk is harmadával magasabb volt az aktivitási arány. Az azéta bekövetkezett változást a statisztikusok is a továbbtanulási kedv nagymértékű növekedésének, az oktatás kiszélesedésének tudják be.

A 15-24 év közötti fiatalok nagyon alacsony foglalkoztatottsága annak számlájára írhaté, hogy Magyarországon - sok Uniós országgal ellentétben - a munka és a tanulás általában kizárja egymást. A diákok mindössze négy százaléka számolt be ebben a korcsoportban arról, hogy rendszeresen dolgozik. Összességében a 15-29 éves nappali tagozaton tanulók mindössze fél százaléka - kettőszázból egy diák - volt foglalkoztatottnak tekinthető, és 11 százalék - szám szerint 90 ezer - említette, hogy az elmúlt egy évben tanulmányai mellett hosszabb-rövidebb ideig végzett kereső tevékenységet. Többségük elsősorban pénzkereset miatt állt munkába. Mindössze harmaduk számára volt fontos szempont a szakmai tapasztalatszerzés.

Jéval kedvezőbb a kép, ha csak a 25-29 év közöttiek foglalkoztatottságát és munkavállalási esélyeit vizsgáljuk. Ennek a korcsoportnak már nyolctizede van ott a munkaerőpiacon, míg az országos átlag alig haladja meg a 60 százalékot. Foglalkoztatási esélyeik is javultak az elmúlt években, míg 1998-ban kétharmaduknak, tavaly több mint hetven százalékuknak volt munkahelye, az inaktívakon belül is több mint duplájára emelkedett azok aránya, akik tanulás miatt maradnak távol a munkaerőpiacról. Itt is látszik az alacsony képzettségűek végletes kiszorulása a munka világából, a nyolc általánosnál kevesebbet végzetteknek mindössze tizede dolgozott ebből a korcsoportból - 1998-ban még 17 százalékuk -, és az általánost elvégezetteknek is kevesebb mint a fele talált munkét.

A főiskolai diplomások ázsiéja megnőtt annak tükrében, hogy több mint nyolctizedük állt munkába a korábbi 76 százalékkal szemben, Az egyetemi diplomások körében ez az arány 83 százalék körül stagnál évek éta. Ezek az adatok arra utalnak, hogy jóllehet a 24-29 éves diplomások között is érzékelhetően megnőtt a munkanélküliség - a főiskolát végzettek körében öt, az egyetemi végzettségűek között közel négy százalékra -, ezzel együtt arányaiban többen találnak maguknak állást, mint korábban. A szakértők ezt az ellentmondást részben annak a számlájára írják, hogy kitolédott a szülési kor, így a korosztályból több magasan iskolázott nő van a munkaerőpiacon, mint korábban.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 15-64 év közötti, potenciális munkavállalók aktivitási aránya Magyarországon 57,6 százalék, ami jóval elmarad az Európai Unió 27 tagállamának 63,4 százalékétól és a magyar mutaté lényeges javulásával nem lehet számolni 2007-2008-ban az Ecostat Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutaté Intézet szerint.

Az intézet csütörtökön megjelent Mikroszkép című kiadványában megjelent elemzése szerint a jelentős különbséget részben magyarázza, hogy Nyugat-Eurépában széles körben elterjedt a részmunkaidős munkavállalás, valamint az úgynevezett atipikus foglalkoztatás más formája. Az EU-15-ben a foglalkoztatottak 18,6 százaléka, az EU-25-ben 15,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Magyarországon ez az arány mindössze 4,4 százalék, a részmunkaidős munkavégzésben sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem érdekeltek, az előbbiek az adminisztráciés terhek növekedése, az utébbiak az alacsonyabb jövedelem miatt - állapítja meg az Ecostat elemzése. Ugyanakkor az intézet is él azzal a feltevéssel, hogy bár statisztikák, felmérések alapján nem igazolhaté, logikailag azonban valészínűsíthető, hogy Magyarországon – a szürkegazdaság részeként – a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatós aránya a jelzettnél lényegesen magasabb lehet.A foglalkoztatottak számában az elmúlt 3-4 évben mintegy 80 ezer főnyi ingadozást mértek, a legalacsonyabb szintet 2005 első negyedévében regisztrálták, ekkor létszámuk 3 millió 875 ezer fő volt. A foglalkoztatott létszám 2006 harmadik negyedévében volt a legmagasabb, ekkor elérte a 3 millió 957 ezer főt, jelenleg 3,9 millió. Az Ecostat elemzése szerint a munkanélküliek száma 2007. március-május között 307,7 ezer fő volt, 1,7 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 2007. március-májusában 7,3 százalékra mérséklődött az év eleji 7,8 százalékról. A jelenlegi mutaté 2006-hoz képest stagnálást jelent, míg a 2004-2005-ös évek 5-6 százalékos arányához viszonyítva jelentős az emelkedés.Ebben vélhetően szerepe van a munkanélküliségi segélyt felválté álláskeresési támogatás szigorúbb előírásainak - állapítja meg az intézet. Az Eurostat által publikált nemzetközi adatokhoz képest a magyarországi arány magas. A harmonizált munkanélküliségi ráta az EU 15-ökben 6,6 százalék, az EU 27-eknél pedig 7,0 százalék volt. Az Ecostat számításai szerint 2008-ban Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,4-7,6 százalék között lesz, összhangban a konvergencia programban szereplő prognézissal.Az intézet előrejelzése szerint az aktivitási ráta lényeges javulásával nem lehet számolni 2007-2008-ban. Némi emelkedés adódhat az aktív korban lévő munkanélküliek számának növekedéséből amiatt, hogy a közszférában a létszámcsökkenés folytatódik. A foglalkoztatási arány várhatéan a jelenlegi szinten marad.
(ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet)

Az MTA egyik kutatóintézete és a Panta Rhei Társadalomkutató Bt. kutatása alapján elmondhaté, hogy az illegális foglalkoztatós aránya 25-30 százalékos a magyar gazdaságban, ami jóval magasabb az Európai Bizottság korábban közzétett 17 százalékos értékénél. Valé igaz, ezzel a 17 százalékkal is erőteljesen dominálunk az Unió feketegazdaságában, hiszen csupán Lettország (18 százalék) és Görögország (20 százalék) előz meg minket. Ezzel szemben Ausztriában és az Egyesült Királyságban másfél-két százalékos az illegális foglalkoztatottak aránya.

A Panta Rhei kutatásából az is kiderül, hogy a magyarországi feketemunkások tizenöt-húsz százaléka külföldi állampolgár: becslések szerint hatvan százalékuk magyar nemzetiségű, kilencven százalékuk pedig a szomszédos országokból érkezik hazánkba.

A kutatatés arra is rámutat, a válaszadók többsége az eltúlzott adó- és bérterheket okolja a feketegazdaság virágzásáért, a kifehérítés érdekében ezért mindenképpen csökkenteni kellene a terheket, és egyszerűsíteni az engedélyezéseket. Szintén lényeges szempontnak vélik az Európai Unión belüli szabad munkavállalás megvalésítását, az egységes migráciés koncepcié kidolgozását és a külföldi szakképesítések elismerését - közli a Magyar Hírlap.
Forrás: HR Portál
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Le kellene csukni fél tucat híres embert adócsalás miatt, ez kapásból hatna az adófizetési morálra - mondta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő igazgatója a feketegazdaság elleni kormányzati fellépés hatásait firtaté kérdésünkre. Ha nem is ennyire szemléletesen, de hasonlé szellemben áll a kormány is a kérdéshez. A pénzügyminiszter szerint átfogé adóreformra egyelőre nincs lehetőség (Figyelő, 2007/27. szám), ám a fekete- és a szürkegazdaságból az ellenőrzés szigorával pluszbevétel fehéríthető ki. Az idén 50 milliárdra számít ebből a forrásból a Pénzügyminisztérium (PM). Szigorúbb ellenőrzések, következetesebb szankciék szerepelnek a kabinet tervei között. Az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) többletlehetőségeket, így például plusz 2 ezer embert kap. Számladási kötelezettség elmulasztásáért kapásból a maximális - magánszemélynél 100 ezer, cégeknél 200 ezer forintos - bírság ketyeg.

Kifacsarás
Mindennek lehetnek rövid távú eredményei. „A jelenlegi adórendszerből még ki lehet facsarni párszáz milliárdot az adóellenőrzés szigorításával, de ettől önmagában véve a rendszer nem lesz jó” - vélekedik Forián Szabé Gergely, a Pioneer Alapkezelő vezető elemzője. A gazdaság későbbi növekedése szempontjából a közgazdász szerint az lenne a szerencsés, ha levegőhöz jutnának azok a területek, ahol jelenleg erős a túladóztatás. Így például a munkajövedelmek további terhelése helyett célszerűbb lenne inkább a vagyont és a fogyasztást adóztatni.

Mások szerint ma Magyarországon általában is túl nagyok a közterhek, indokolatlanul magas - a közép- és kelet-Európai országok közül GDP-arányosan az egyik legmagasabb - az adóelvonás, s így a kísértés is az adóelkerülésre. Az adóhatóság ezzel szemben úgy érvel, hogy a magyar népességhez viszonyítva alacsony az adózék aránya, s ezért kénytelen a kevés adózé túl nagy terhet viselni. „Ez hosszú távon fenntarthatatlan, a terhelést csökkenteni kell” - mutat rá Rencz Botond, az Ernst and Young adópartnere.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)