Munkaügyi Tudástár

A flottabeszerzés mindenkit érint egy vállalatnál. Kit így, kit úgy. Számos szempont kerül felszínre, valamivel kevesebb előtérbe. Vizsgáljuk meg, hogyan lehet a folyamatot beszerzési szempontból optimalizálni. Vegyük sorra a döntési fázisokat! A Cegesauto.hu internetes portálon igazi felkészítő tanfolyamnak lehetünk részesei. Alábbiakban a beszerzési döntés meghozatala és a tender kiírása közötti folyamatot vizsgálták.
Nem mindegy, hogy az autékereskedőket (esetleg importőröket) versenyeztetjük, vagy a flottakezelőket, tehát először is el kell döntenünk, hogy az autékat megvásároljuk, vagy flottakezelő céget bízunk meg az üzemeltetéssel. Ez alapvetően pénzügyi döntés, amelyet a tulajdonosok és a menedzsment közösen hoznak meg. Választásunk pénzügyi jellege nem merül ki abban, hogy tőkénk futja-e a flotta teljes vételárának kifizetésére, hanem sok egyéb szempontot is figyelembe kell venni. Például a tőzsdén szereplő cégek esetében, fontos szempont lehet, hogy ne nőjön az eszközérték. A pénzügyi szempontok mellett azt is figyelembe kell vennünk (természetesen a flottanagyság függvényében), hogy milyen jellegű lesz a felhasználás, mennyi erőforrásunk lesz az üzemeltetésre. Van tehát sok-sok szempontunk, de hogyan rendszerezzük ezeket, hogy segítségükkel megteremthessük egy objektív döntés feltételeit: Rögzítsük szabályzatban (Car Policy) a vállalati gépjárművekkel kapcsolatos valamennyi elvárásunkat, döntésünket! Természetesen a szabályzatot közép- és hosszútávon felülvizsgálhatjuk, médosíthatjuk. Magyarországon 10 flottával rendelkező cégből 8 nem rendelkezik flottakezelési szabályzattal. Hogy mi következik ebből? Ezeknél a beszerzéseknél pillanatnyi szempontok alapján születnek meg a döntések. A megalapozott beszerzési döntéshez egy sor olyan "lényegtelennek tűnő" döntést kell meghoznunk, amelyek hosszú távon sokkal jobban befolyásolják a flotta teljes bekerülési költségét (TCO), mint maga a vásárlási ár. Könnyebb dolgunk van, ha ezeket a döntéseket rendszerbe foglaljuk a Car Policy-ben, vagy egyszerűen csak leírjuk: Az auték tervezett felhasználása, a használat tervezett jellege alapján meg kell határoznunk, hogy a futott kilométerek száma, vagy egy bizonyos futamidő letelte lesz az a tényező, amely indikálja majd az auték cseréjót. Rögzíteni kell a megvásárolhaté/megvásárlandé auték részletes paramétereit (a motor mérete, teljesítménye, szín, felszereltség, stb.). Erre azért is szükség van, mert a beszerzési döntés megalapozottságához elengedhetetlen egy olyan költségkalkulácié elkészítése, amely modellezi a várhaté ráfordításokat. Meg kell határoznunk az egyes pozíciókhoz tartozé auték színét, méretét, a felszereltségük szintjót, a dolgozók ezzel kapcsolatos esetleges mozgásterét. A tervezett futásteljesítmény függvényében el kell dönteni, hogy dízel vagy benzines járműveket vásárolunk, illetve jelentős költségmegtakarítást (biztosítás, fogyasztás, teljesítményadó) érhetünk el, ha mértéktartóan választunk motortérfogatot, teljesítményt. Optimalizálni kell a flotta összetételét. Meg kell akadályozni, hogy a flotta "vegyes saláta" jelleget öltsön. Törekedni kell a gyártmány, a típus, a felszereltség, de még a szín egységesítésére is. Ha egységesebb a flotta, nagyobb kedvezményeket kapunk a szállítétól, de növelhetők a szervizdíj és a biztosítási kedvezmények is. Amennyiben autéinkat flottakezelővel üzemeltetjük a pénzügyi modellezésnél, a kalkuláciéknál figyelembe kell vennünk a majdani maradványértéket is. Ezt nagyon sok cég nem veszi figyelembe a beszerzési döntésnél, és ezért a TCO számítások gyakran felborulnak. A flottakezelők kiválasztásánál a maradványérték nagysága egy jó összehasonlítási pont. Korábban sok multinacionális cégnél szerepet játszott az anyavállalat nemzeti hovatartozása. Különösen jellemző volt ez a német és a francia cégekre, akik döntéseiknél szinte meghatározó tényezőként vették figyelembe az auték származási helyét, vagyis az "anyaországi" termékeket részesítették előnyben. Mára ez a fokozédé versenyhelyzet miatt visszaszoruléban van. Kisebb cégeknél (15-nél kevesebb autéval rendelkező) könnyebb a gyártmány és a típusok kiválasztása, illetve ezeknél a cégeknél arra kell felkészülni, hogy a kiválasztott típus több kereskedőjót kell versenyeztetni. Ha nagyobb a flotta, akkor érdemesebb az importőrhöz, az importőrökhöz fordulni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bár a munkáltató néhány ezer forint járulékteher alél mentesül, egyelőre nem túl nagy az érdeklődés a július elsejótől kiválthaté Start Plusz, valamint a Start Extra kártya iránt, hiszen az előbbiből 284-et, az utébbiból pedig alig 260-at állított ki az állami adóhatóság július végéig az arra jogosultak részére – tudtuk meg az APEH-ben. A 2005 végén bevezetett, a pályakezdő fiatalok által kiválthaté Start kártya iránt is visszaesett az idén – legalábbis az első félévi adatok szerint – az érdeklődés. Míg tavaly az első fél évben csaknem 20 ezren nyújtottak be Start kártyára vonatkozó kérelmet az adóhatósághoz, addig az ez év azonos időszakában alig több mint 16 ezren.
A benyújtott kérelmeknek egyébként tavaly és az idén is csupán minimális részét kellett elutasítani az APEH-nek. Ennek két fő oka volt. Egyrészt az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 25. életévét, és nem volt felsőfokú végzettsége. A másik gyakori ok pedig az volt, hogy az igénylő a kérelmet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontját követően nyújtotta be az adóhatósághoz. Holott a jogszabály szerint a kártya igénylésének időpontjában az igénylő nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban. Tehát az igénylőnek a foglalkoztatási jogviszony kezdetét megelőzően kell benyújtani az adatlapot az APEH-hez. Ezt megteheti a pályakezdő az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáiban személyesen vagy meghatalmazott útján, vagy postán is feladhatja.
A munkadó ugyanis csak akkor számolhatja el a járulékkedvezményt a pályakezdő foglalkoztatása esetére, ha a jogosultnak a munkába lépést megelőző napon van Start kártyája vagy azt helyettesítő igazolása, vagyis a kártya a munkába lépést megelőző napon érvényes – hívták fel a legfontosabb szabályra a figyelmet az APEH-ben. A kártya érvényességének kezdete az adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásának napja, postán feladott adatlap esetén pedig az állami adóhatósághoz történő beérkezés napja. Vagyis mindez azt is jelenti, hogy az igénylőnek először érdemes megkeresni a munkahelyet, kiváltani a Start kártyát, majd munkaviszonyba lépni. Ha a sorrend felcserólődik, rosszul járhat a munkavállaló. Minderre a munkadónak is figyelni kell, illetve még arra is, hogy a járulékkedvezmény érvényesítéséhez a havi munkabérkorlátokat be kell tartania. A kedvezmény ugyanis felsőfokú pályakezdő esetén legfeljebb a minimálbér kétszerese után, ennél alacsonyabb végzettségűeknél pedig a minimálbér másfélszereséig érvényesíthető.
Míg a Start kártya csak egyszer, az idén bevezetett Start Plusz kártya többször is kiválthaté. A jogszabály szerint ez utébbi kártya a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz annyiszor válthaté ki, ahányszor az ellátást megállapították. A tartósan álláskereső magánszemély – az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig – ugyancsak többször kiválthatja a Start Plusz kártyát, ennek persze feltétele, hogy a törvényben ehhez szükséges feltételek fennálljanak. Ugyancsak többször kiválthaté július elsejótől a Start Extra kártya, amelyet az ötven éven felüliek igényelhetnek, vagy életkorra tekintet nélkül mindazok, akiknek legfeljebb alapfokú iskolai végzettségük van. A Start Extra kártyához még több járulékkedvezmény kapcsolédik, vagyis az ilyen kártyákkal rendelkezők alkalmazása esetén még több járulékot spérolhat meg a cég.
(VG)

A koalíciés szerződés idevágé passzusai elég szűkszavúak, féltucat programpont lenne hivatott arra, hogy a nyugdíjbiztosítás első állami pillérét 2015-2020-ra egyensúlyba hozza. A feloszté-kirové rendszer pillanatnyilag krénikus deficittermelőnek számít, a tavalyi hiány a GDP 2,5 százalékára rúgott. Az idén, a kiigazítások hatására – már „csak” 1,9 százalékról szél az előrejelzés, ám a teljes államháztartás 3 százalékos Európai hiánykövetelményéhez képest ez sem kis tétel.

A helyzetet súlyosbítja, hogy nálunk a nyugdíjkiadások az EU átlagnál sokkal gyorsabban nőnek. Ma még nincs vészhelyzet, hiszen itthon a GDP-arányos érték 10,4 százalék, az Unióban pedig 10,6 de 2050-re jócskán el fogunk húzni. Az Európai Bizottság prognézisa szerint 17,1:12,8 lesz az állás, persze a mi javunkra.

Horn Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal SZDSZ-es államtitkára szerint a társadalmi és munkaerő-piaci problémaként kell kezelni a nyugdíjügyet, amihez ráadásul csak évatosan szabad hozzányúlni. Az év végéig több kérdésben kívánnak döntést hozni, ám Horn szerint csak azt követően, hogy a javaslatokat a kormányfő által életre hívott, de független szakértőkből állé Nyugdíj és Időskor Kerekasztal tagjaival is megvitatták. Ha minden igaz, a nyugdíjjárulék mértéke nem nő, viszont a járulékfizetési időszakot több eszközzel prébálják majd megnyújtani, például a hivatalos nyugdíjkorhatár (62 év) lassú, de fokozatos emelésével.

Horn szerint átlagosan 2 évvel korábban megyünk nyugdíjba a kelleténél, nem beszélve arról a tipikus menekülőútról, amit a rokkantnyugdíjazás rendszere kínál. Ezáltal, ma már mintegy 800 ezer rokkantnyugdíjas van az országban, közülük több mint 450 ezren az öregségi nyugdíjkorhatár alatt.

Holtzer Péter, a NYIKA egyik szakértője szerint nem kétséges, hogy a mai helyzeten változtatni kell, ugyanakkor alaposan végig kell gondolni, hogy ezek – mint mondta - mennyiben determinálhatják majd a hosszabb időt igénylő paradigmatikus töprengést. A nyugdíjba vonulási korcentrum kitolása mellett bizonyos szerzett jogok megkurtítása is széba jöhet, például a fegyveres szervek tagjai, a bányászok, vagy néhány művészeti ág képviselőinek korkedvezményére vonatkozók.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Lakatos Sándor, a tárca CSR igazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: már az ötödik sikeres pályázattal segítik a roma vagy a romákat foglalkoztató vállalkozásokat, hogy a mai kor követelményei szerinti technikai, technolégiai fejlesztéseket valésíthassanak meg.

Kezdetben 200 millió forintos keretösszeggel indultak, aztán később már 250 millió forinttal rendelkezett a program. Ezt a keretet 2004-ben még egy 40 millió forintos átcsoportosított összeggel is kiegészíthették, akkor 80 pályázét sikerült támogatni.

A többi évben az ideihez hasonléan 60-70 pályázé nyerhette el a támogatást, amely legfeljebb 5 millió forint. Az idei 61 nyertes többsége 3-5 millió forintos támogatáshoz jutott, a pénzt versenyképessége javításához használhatja fel.

A nyerteseknek rendelkezniük kell a fejlesztéshez 35 százalékos önerővel, a támogatást pedig utólagos elszámolással kapják meg. Az elszámolásig tehát a fejlesztés teljes összegét meg kell finanszírozniuk.

A támogatás nemcsak műszaki fejlesztésre használhaté, hiszen ma már egy vállalkozás informatikai, marketing fejlesztése legalább ennyire fontos. Örvendetes, hogy a pályázék között is egyre többen tartják fontosnak ezeket a fejlesztéseket. Változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy a roma vállalkozások általában csak építőipari alvállalkozók lehetnek - jegyezte meg Lakatos Sándor.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Európa-szerte egyre kevesebb férfi vesz részt a felnőttképzésben. Egy friss felmérés szerint szinte azonos az efféle kurzusok részvételi aránya Finnországban, Írországban, Ausztriában és Németországban: a tanulók kétharmada nő és csak harmada férfi. - Ez az arány pedig meredeken esik, ha egészségügyi képzésekről van szé, Németországban például 17 százalékra - mondja Peter Döge, német szociolégus. Igaz, az alaptudást és készségeket fejlesztő kurzusokon a nemek fele-fele arányú megoszlása valamelyest javítja az összképet.

A vizsgálatban hat ország - Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, az Egyesült Királyság, és Németország - felnőttképzési szakértői arra keresték a választ, hogy mi és hogyan motiválja a férfiak részvételét a felnőttképzésben, mi az, ami elriasztja őket ettől, illetve hogyan lehetne többüket bevonni az oktatásba.

A férfiak, miután az iskolából kikerülve munkába állnak, és megkezdik szakmai karrierjüket, kifejezetten passzívvá válnak az önmagáért valé tanulásban, ismeretszerzésben. - Csak akkor hajlandéak tovább tanulni és a képességeiket fejleszteni, ha ez szakmai és karrierszempontból előnyösnek bizonyul - világítja meg a finn férfiak motiváciéját Kai Kiviranta szociolégus.

A férfiak többségének nem jelent örömet az önképzés, ritkán tekintik kikapcsolédásnak. A szigorúan csak a gyakorlati készségekre, tudásra koncentrálé iskolai háttér ismeretében nem meglepő, ha a férfiak csak a szakmájukhoz, hivatásukhoz elengedhetetlenül szükséges és hasznos területeken tökéletesítik tudásukat.

A felnőttoktatás elnőiesedése szintén elriasztja a férfiakat az önképzéstől. Az oktatási intézményekben kifejezetten női környezet alakult ki, amelyet főképp nők vezetnek. Ennek következtében az indulé kurzusokat is főképp az ő érdeklődési körüknek megfelelően alakítják ki. Ahhoz, hogy több férfit vonjanak be, az intézményeknek több, a férfiak életét érintő, befolyásolé témát, kurzust kellene meghirdetniük. Ilyenek például az időgazdálkodást javító vagy a stresszkezelő tréningek.

A kutatók szerint a foglalkozások tagolása és a képzés formája szintén befolyásolhatja a férfiak döntéseit. A férfiak sokkal cél- és eredményorientáltabban tanulnak a nőknél, és szívesebben választják a rövid, átfogé és intenzív képzéseket. A felnőttoktatásba valé bevonásukat az is segítheti, ha a kurzusokat irányított beszélgetésekkel, vitákkal, illetve versenylehetőségekkel bővítik. Egyelőre azonban ezeket a speciálisan férfiakra jellemző szempontokat kevésbé veszik figyelembe a képzések megtervezésekor. Holott akár a festő- vagy kézművestanfolyamok is felkelthetik a férfiak figyelmét, ha például a tanfolyamot követően kiállítási lehetőséggel kecsegteti őket a kurzus szervezője. Vagyis legfőképpen kreatív új ötletekkel, kísérletező kedvük fölkeltésével lehetne több férfit felnőttkori tanulásra serkenteni.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Országszerte 70 ezer álláshely várta a regisztrált álláskeresőket júliusban, de csak 40 ezret sikerült betölteni. Pedig az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál több mint 410 ezren vártak arra, hogy végre munkét találjanak.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségein bejelentett álláshelyek a nemzetgazdaság egészére becsült munkaerőigény mintegy 25-30 százalékét teszik ki. Ebből kiindulva egy hónapban átlagosan 200-250 ezer betöltetlen álláshely becsülhető a nemzetgazdaság egészében - összegezte a munkaerő-piaci helyzetet Pirisi Károly, a szolgálat vezetője. A szervezett közvetítés háromnegyedét a munkaügyi kirendeltségek végzik, de mind többen jutnak munkához magánközvetítők és munkaerő-kölcsönzők révén is. Gyakori az is, hogy az álláskeresők újsághirdetés vagy pályázat útján prébálkoznak. Pirisi Károly elmondta azt is, hogy az év első öt hónapjában csaknem 60 ezren kapcsolédtak be az aktív foglalkoztatási programokba. Közülük a legtöbben közhasznú munkán dolgoztak, csaknem 40 százalékuk bér- és járulékjellegű támogatások révén jutott munkához.

Az ÁFSZ hét regionális munkaügyi központjának 167 kirendeltségén júliusban 412,2 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz képest 9,6 ezerrel többet. A szakemberek az emelkedést a pályakezdők beáramlásával magyarázzák. Míg a regisztrált álláskeresők aránya a fővárosban 3,1 százalékos volt, addig például Borsodban 19,7, Szabolcsban pedig a 20 százalékot is meghaladta
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bár a munkáltató néhány ezer forint járulékteher alél mentesül, egyelőre nem túl nagy az érdeklődés a július elsejótől kiválthaté Start Plusz, valamint a Start Extra kártya iránt, hiszen az előbbiből 284-et, az utébbiból pedig alig 260-at állított ki az állami adóhatóság július végéig az arra jogosultak részére – tudtuk meg az APEH-ben. A 2005 végén bevezetett, a pályakezdő fiatalok által kiválthaté Start kártya iránt is visszaesett az idén – legalábbis az első félévi adatok szerint – az érdeklődés. Míg tavaly az első fél évben csaknem 20 ezren nyújtottak be Start kártyára vonatkozó kérelmet az adóhatósághoz, addig az ez év azonos időszakában alig több mint 16 ezren.

A benyújtott kérelmeknek egyébként tavaly és az idén is csupán minimális részét kellett elutasítani az APEH-nek. Ennek két fő oka volt. Egyrészt az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 25. életévét, és nem volt felsőfokú végzettsége. A másik gyakori ok pedig az volt, hogy az igénylő a kérelmet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontját követően nyújtotta be az adóhatósághoz. Holott a jogszabály szerint a kártya igénylésének időpontjában az igénylő nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban. Tehát az igénylőnek a foglalkoztatási jogviszony kezdetét megelőzően kell benyújtani az adatlapot az APEH-hez. Ezt megteheti a pályakezdő az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáiban személyesen vagy meghatalmazott útján, vagy postán is feladhatja.

A munkadó ugyanis csak akkor számolhatja el a járulékkedvezményt a pályakezdő foglalkoztatása esetére, ha a jogosultnak a munkába lépést megelőző napon van Start kártyája vagy azt helyettesítő igazolása, vagyis a kártya a munkába lépést megelőző napon érvényes – hívták fel a legfontosabb szabályra a figyelmet az APEH-ben. A kártya érvényességének kezdete az adatlap állami adóhatósághoz történő benyújtásának napja, postán feladott adatlap esetén pedig az állami adóhatósághoz történő beérkezés napja. Vagyis mindez azt is jelenti, hogy az igénylőnek először érdemes megkeresni a munkahelyet, kiváltani a Start kártyát, majd munkaviszonyba lépni. Ha a sorrend felcserólődik, rosszul járhat a munkavállaló. Minderre a munkadónak is figyelni kell, illetve még arra is, hogy a járulékkedvezmény érvényesítéséhez a havi munkabérkorlátokat be kell tartania. A kedvezmény ugyanis felsőfokú pályakezdő esetén legfeljebb a minimálbér kétszerese után, ennél alacsonyabb végzettségűeknél pedig a minimálbér másfélszereséig érvényesíthető.

Míg a Start kártya csak egyszer, az idén bevezetett Start Plusz kártya többször is kiválthaté. A jogszabály szerint ez utébbi kártya a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz annyiszor válthaté ki, ahányszor az ellátást megállapították. A tartósan álláskereső magánszemély – az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig – ugyancsak többször kiválthatja a Start Plusz kártyát, ennek persze feltétele, hogy a törvényben ehhez szükséges feltételek fennálljanak. Ugyancsak többször kiválthaté július elsejótől a Start Extra kártya, amelyet az ötven éven felüliek igényelhetnek, vagy életkorra tekintet nélkül mindazok, akiknek legfeljebb alapfokú iskolai végzettségük van. A Start Extra kártyához még több járulékkedvezmény kapcsolédik, vagyis az ilyen kártyákkal rendelkezők alkalmazása esetén még több járulékot spérolhat meg a cég.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Megéri diplomát szerezni, a hazai egyetemet és főiskolát végzettek keresete ugyanis toronymagasan vezet az alacsonyabb iskolai végzettségűekkel szemben a versenyszférában. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) éves bértarifa-felméréséből látszik: míg a főiskolát végzettek tavaly átlagosan közel havi bruttó 316 ezer forintot kerestek, addig az egyetemi diplomások közel 445 ezret. Ez utébbiak keresetének átlaga majdnem ötször anynyi volt 2006-ban, mint az általános iskolát be nem fejezett munkavállalóké. Bár a keresetek átlaga – végzettségtől függetlenül – a költségvetési szektorban magasabb, mint a versenyszférában, nincs akkora eltérés az iskolázottság alapján. Itt például a legkevésbé iskolázottakhoz képest két és félszer kapnak többet a legkvalifikáltabbak.

A felsőfokú végzettség megszerzése hosszú távú befektetés, bár a pályakezdőket kevésbé, a pár éves munkatapasztalatot szerzett diplomásokat mindenhol megfizeti a munkaerőpiac – mondta lapunknak Joé Zsuzsa. A Karrieriskola Kft. ügyvezetője jelezte, nem érez az álláspiacon akkora fizetésbeli különbséget a főiskolát, illetve az egyetemet végzettek között, mint amekkorát a statisztika jelez. Bár tény – tette hozzá –, hogy a magasabb pozícióban dolgozó műszaki, pénzügyi és jogi végzettségűek többsége az egyetemekről kerül ki. A keresetek között ugyan nagyok a különbségek, ám a fizetésemelések hasonlé mértékűek. 2004-hez képest például a gimnáziumot és az egyetemet végzettek keresetnövekedése egyaránt átlagosan 15 százalék körüli volt a versenyszférában.

Meglepő, de ahogy emelkedik az iskolai végzettség, úgy nő a férfiak és a nők közötti jövedelemkülönbség. Míg a szakközépiskolát végzett férfiak keresete 13 százalékkal magasabb, mint az azonos végzettségű nőké, addig az egyetemi diplomás nők jövedelme közel negyedével alacsonyabb, mint férfikollégáiké. Nemcsak az iskolázottság, hanem az életkor is nagymértékben befolyásolja a jövedelmek mértékét. A 31–40 év közöttiek, vagyis a már többéves munkatapasztalatot szerzett dolgozók bére átlagosan bruttó 175 ezer körül van, de az 56 év felettiek keresete a legmagasabb itthon. Az ő bruttó havi jövedelmük a versenyszférában meghaladja a 187 ezret. Joé Zsuzsa és Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója egyetért abban, hogy a magasabb életkorhoz kötődő nagyobb jövedelem elsődleges oka, hogy a fiatalabb generáciék még hajlandék a szürke-, illetve a feketegazdaság szereplőjeként alacsonyabb bejelentett fizetésért vagy akár számla nélkül is dolgozni, ám 50 év felett már megnő az öngondoskodási igény, így a legtöbben csak legális, bejelentett jövedelemért dolgoznak. Fazekas szerint az idősebb korosztály magasabb keresetéhez az is hozzájárul, hogy akik nem kényszerültek korkedvezményes vagy rokkantnyugdíjba, vagyis bent tudtak maradni az álláspiacon, azok a főleg kvalifikált, nyelvet beszélő szakemberek, akiknek a tudását, tapasztalatát megfizeti az álláspiac.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A minimálbér összege 2007. januárjától 65.500 forint, ami a dolgozót terhelő járulékokat és az adójóváírást is figyelembe véve havi nettó 53.915 forintos fizetést jelent. A 11.585 forintnyi közteherből az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírásnak hála havi 450, éves szinten pedig 5.400 forint SZJA-terhelés adódik.

Ez lenne tehát az az összeg, amit a magánszemély különféle kedvezmények igénybevételével csökkenthet, vagy akár teljes egészében vissza is igényelhet. Ha tehát egy 3 gyermekes szülő minimálbérre van bejelentve, akkor az amúgy igénybe vehető havi 12.000 forintos családi adókedvezmény helyett be kell érnie 450 forinttal.

Ha pedig azt szeretnénk megtudni, mekkora összeget kéne havonta mondjuk önkéntes nyugdíj-, vagy egészségpénztárba fektetünk, hogy az ezzel kapcsolatos kedvezményt maximálisan ki tudjuk használni, akkor sem kapunk ériási számokat.

Az évi 5.400 forint személyi jövedelemadó a 30 százalékos kedvezmény miatt azt jelenti, hogy évi 18.000, vagyis havi 1.500 forintot fektethetünk be valamely kasszába az adókedvezmény maximális kihasználása mellett.
Forrás: Privátbankár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hivatalos állami statisztika szerint a szakmunkások - például a fodrészok, a villanyszerelők, a kőművesek fizetése havonta bruttó 80-140 ezer forint között mozog. Szakértők szerint az alacsonynak tűnő bérek hátterében a minimálbéres foglalkoztatás áll. Fodrészokat, kőműveseket, villanyszerelőket kérdeztünk, mennyit visznek haza a hónap végén.A hivatalos kereset többszöröséért vágnakA havi bruttó 80-100 ezer forintos kereset alacsonynak tűnik, ha belegondolunk, hogy egy villanyszerelő vagy vízvezeték-szerelő éradíja 5000-10 ezer forint között mozog vagy egy fodrész is éránként 5 ezer forint körüli összeggel számolhat. Bérekkel kapcsolatos utánajárósunkat a szépségipar képviselőivel kezdtük. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikája szerint fodrészként bruttó 85 ezer forint, műkörmösként 69 ezer forint, kozmetikusként pedig 75 ezer forint kereshető meg. Havi nettó 350 ezer forintot keres egy mesterfodrészTeljes nevüket nem vállalé interjúalanyaink jókat mosolyogtak a fenti összegeken. A hat éve fodrészként dolgozó Tamás elmondta: ennyi pénzért egyik szakember sem lenne hajlandé napi nyolc érában hajat vágni. Ő mesterfodrészként a vágásért 8 ezer forintot kér, festéssel együtt 15-17 ezer forint a tarifa. Naponta három-négy vendéget fogad, a napi bevétel változé, átlagosan azonban 35-40 ezer forintot megkeres. Ez heti szinten 175-200 ezer forintot jelent, havonta pedig 700 ezer-1 millió forintot. Ám még mielőtt bárki irigykedve tekintene rá, nem árt tudni, hogy ennek több mint a fele elmegy az anyagköltségre, a 20 négyzetméteres szalon bérlésére, rezsijóre, a hajmosé kolléga fizetésére, az adókra - a szakember vállalkozóként dolgozik -, így hónap végén 300-350 ezer forint marad a zsebében. Persze, ez sem kevés pénz, de mint megtudtuk, külföldön ennek többszörösét viszik haza a mesterfodrész kollégák. A fentinél alacsonyabb összegeket keresnek a kevésbé profi fodrészok. Csilla egy külvárosi szalonban dolgozik, itt bérli az általa használt széket. Egy vendégtől átlagosan 5 ezer forintot kér, a jobb napokon 4-5 embert sikerül fogadnia. Havi 400 ezer forint a bevétele. Ebből az anyagköltség és a szék bérleti díjának levonása után 150-200 ezer forint marad a zsebében. 180 ezer forint a műkörmösnekHasonlé fizetésre számíthatnak a műkörmösök is. Déri egy belvárosi szalon műköröm-építője 3 ezer forintot kér a hölgyektől. Általában 6 emberre van ideje egy átlagos munkanapon. Ő szintén bérli a széket és vállalkozóként dolgozik, havonta így 150-180 ezer forintot keres meg. Úgy tűnik, a szépségipar területén jól lehet keresni, persze ehhez kell több éves tapasztalat és stabil ügyfélkör is. Emellett a főváros is sokat nyom a latba. A kezdők és a vidéki dolgozók a megkérdezett szakemberek fizetésének felét-kétharmadát kereshetik meg - de még így is többet, mint amit a statisztika állít. Építőipar: kiszámíthatatlan a megrendelésNincs ez másként a hegesztők, villanyszerelők, kőművesek esetében sem. Az ÁFSZ szerint egy hegesztő havonta bruttó 129 ezer forintot, egy villanyszerelő 131 ezer forintot, egy kőműves pedig 90 ezer forintot keres. A kétkezi munkások ezzel szemben egészen másról számoltak be. Lászlé, aki több mint 15 éve tevékenykedik hegesztőként, elmondta: 1500 forintos órabérben dolgozik egyéni vállalkozóként, így havonta mintegy 300 ezer forintot visz haza. Ugyanakkor hozzátette, hogy a munkaszerzés elég nehézkes, előfordul, hogy 2-3 hónapig kénytelen munka nélkül tengődni. Sok függ attól, hogy alkalmazottként vagy egyéni vállalkozóként dolgozik valaki. Míg kőművesként alkalmazotti státuszban 70-80 ezer forint üti a dolgozó markét, egy Budapesten dolgozó kőműves-vállalkozótól megtudtuk, ő napi 10 ezer forint keres. Ez húsz munkanappal számolva havi 200 ezer forintot jelent, tólen viszont -megrendelés híján - sokszor kénytelen pihenni.
A villanyszerelők szerencsésebbek: a húsz éve a szakmában dolgozó Sándortól megtudtuk, reggel héttől este hétig dolgozik, egy-egy kiszállásért a munka nehézségétől függően 5-10 ezer forintot kér el. Számlát, ha nem kérnek, nem ad, és az ügyfelek a legtöbb esetben nem igénylik a papírt. Így a jobb hónapokban 250-300 ezer forintot keres meg. Van persze ellenpélda is. István Budapest XI. kerületében dolgozott éveken át magánvállalkozóként, ám a megrendelések bizonytalansága miatt feladta a vállalkozói létet. Jelenleg bejelentett munkahelye van, ahol nettó 80 ezer forintot keres és a munkaidő után vállal munkákat. Heti két magánmunkával havonta 80 ezer forintot keres feketén, így a két munka kombináciéjával 160 ezer forint a havi bevétele.CNC-esztergályosként nettó 200 ezer forintUgyan a hivatalos statisztikában nem szerepelnek, a szakmunkások közül a legkeresettebbek és a topkeresők közé a CNC esztergályosok számítanak. Jé alkuhelyzetben vannak, havi nettó 180-250 ezer forint közötti összegeket még alkalmazottként és vidéken is megkeresnek.
(Origo)