Munkaügyi Tudástár

Ilyen például a megfelelő kommuniká-ciés készség, a konfliktuskezelő képesség és a stratégiai szemlélet. A profi HR-esnek emellett nagyon jó „talajtornásznak” is kell lennie, hiszen nap mint nap úgy szükséges egyensúlyoznia a vállalat vezetése és a munkavállalók között, mint egy tornásznak a gerendán – osztotta meg személyes tapasztalatait Bessenyei Zsolt, a Medikémia Zrt. HR-igazgatója. A kiemelkedő kommunikáciés készség szükségességét azzal magyarázza, hogy a vezetői döntéseket folyamatosan lefelé, míg a dolgozói véleményeket felfelé kell közvetítenie.

A megfelelő humánpolitikai stratégia kialakítása, valamint a széles körű munkajogi ismeretek megléte is hozzátartozik a HR-munkához. Küzmös Lászlé, a Getwork Hungary Zrt. vezérigazgatója kifejti: egy HR-szakember csak igazi stratégaként lehet hosszú távon sikeres, hiszen egy szervezeti átalakítás, bővítés vagy leépítés is csak a cég stratégiai célkitűzéseivel összhangban valésíthaté meg. Úgy véli, a jó HR-esnek valamilyen szinten a vállalat profiljához igazodé szakismeretei is kell hogy legyenek, hiszen szükség esetén a szakmai vezető nélkül is meg kell találnia a megfelelő szakembert az adott posztra. Küzmös Lászlé a toborzás-kiválasztás kapcsán hangsúlyozta a szervezőkészség fontosságát.

A két szakember egyetért abban, hogy bár már most is sok HR-es van a piacon, egyre több cég ismeri fel, hogy szüksége van megfelelő kommunikáciés képességű, humánerőforrás-gazdálkodás vagy személyügyi szervező szakon végzett, HR-szakemberre.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hiába emelkednek folyamatosan a hiányszakmákban a fizetések, a cégek nem találnak az üres posztokra embert. A legtöbben a konkurenciától vadásszák a szakmunkásokat. A CNC-marésok és -hegesztők, a lakatosok, a forraszték, a kőművesek, az ácsok, a burkolék, a vízvezeték- és villanyszerelők, a hentesek és a pékek egyaránt hiányoznak az álláspiacról.

A 2006-os év összesített adatai alapján átlagosan több mint húsz százalékkal nőttek a szakmunkáskeresetek tavalyelőtthöz képest. Az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal éves bértarifa-felmérése alapján a kedvezőtlen munkafeltételek között dolgozók havi bruttója megközelítette a 168 ezret. A lapunk által megkérdezettek szerint ennél jóval magasabb bérért tudnak elhelyezkedni az idén azok, akiknek a munkadók számára kurrens a végzettségük. Akár bruttó 220 ezer forintot is hazavihetnek az építőipari szakmunkások – fogalmazott lapunknak Tokár Péter. A Tesk Tanácsadó Kft. ügyvezetője hozzátette: ha feketén vagy szürkén foglalkoztatott a dolgozó, akkor még ennél is magasabb jövedelemre tehet szert. A feketemunkára utalnak a statisztikában szereplő alacsony keresetek is, hisz míg a piacon két kézzel kapkodnak a tehetséges kőművesekért, hivatalosan mindössze havi bruttó 90 ezret kapnak. A piaci bérekhez képest a burkolék átlagkeresete még alacsonyabb a statisztika szerint, 84 ezer forint.

Tokár Péter egyébként azt tapasztalja, hogy az építőipari hiányszakmákban dolgozókat könnyű átcsábítaniuk a vállalatoknak a konkurenciától, ugyanis akár 5-10 ezer forintért is hajlandék váltani. A gyárté cégek lakatosai, a minősített hegesztők viszont csak több tízezer forintért, jobb munkakörülményekért, bejelentett állásért mozdulnak. Itt a bérek még magasabbak lehetnek, Nyugat-Magyarországon például a gyárté cégeknél dolgozó szakmunkások havi keresete a háromszázezret is meghaladhatja bruttóban.

ősszel, a karácsonyi időszak közeledtével még nagyobb lesz a szakemberhiány, magasemelő targoncást biztosan nem lehet majd találni – prognosztizál Toldi Gábor. A Trenkwalder igazgatója elmondta, az egyik ügyfelüknél például több ír szakmunkás is dolgozik, mert finommechanikai termelési környezetbe nem találtak itthon megfelelő szakértelemmel rendelkező forrasztét. Az ő órabérük eléri az ötezer forintot. A Trenkwalder az egyik hazai multinacionális vállalat megbízásából egyébként épp most keres CNC-marést, bruttó 226 ezerért, ám úgy látja, ennyiért is nehezen találnak majd dolgozókat. Ezen és még több szakma képviselője nemcsak a magyar, hanem az Uniós álláspiacról is hiányzik. Ezt bizonyítja, hogy szeptember végén nemzetközi állásbörzét szervez Magyarországon az Eures (Európai Foglalkoztatási Szolgálat), s többek között Nagy-Britanniából, Ausztriából, Német- és Franciaországból érkező cégek toborozzák majd a magyar szakmunkásokat, szeptember 28-án Esztergomban, 29-én pedig Budapesten. A vállalatok jelzése alapján elsősorban épp a hazai vállalkozások által is vadászott végzettségekkel keresnek majd munkaerőt. A CNC-marésok, a pékek, az építőipari szakemberek lesznek kapésak, valamint a szállodai személyzet.

Korántsem baj, hogy a foglalkoztatók béremeléssel versenyeznek egymással a jó munkaerőért, így legalább visszadják a szakmunka becsületét, az viszont már kétséges, hogy a hazai cégek képesek lesznek konkurálni a német vagy francia vállalkozások javadalmazásával – fogalmazott Zséka Péter szociolégus. Jelzése szerint nemcsak a szakképzés rugalmatlansága miatt állandésulhat a szakmunkáshiány, hanem azért is, mert a nyelvet legalább alapszinten beszélő, fiatalabb szakmunkások számára a külföld nagyobb elismerést és jobb fizetést biztosít.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2007. augusztus 2.-val befejeződött és útjára indult a www.tiszk.vac.hu szakmai internetes portál.Az oldal készítői szükségesnek tartották, hogy a létrejövő intézmény folyamatosan és a lehető legnagyobb rendelkezési idővel biztosítsa az elérhetőséget, megfelelő és elégséges informáciét nyújtson a látogaték, érdeklődők részére.A honlapon végigkövethető a projektek alakulása, betekintés nyerhető a napi és folyamatos munkavégzésbe.A szakportálon a projekt működésére, a gazdasági társaság működésére és az oktatás-munkaerőpiac összhangjára tett intézkedés sorozatokról kaphatnak napi informáciékat és ezzel részesei lehetnek a régiéban jelenleg futé fejlesztési eredményeknek. Az oldal látogatéi folyamatosan betekintést kapnak a projektek költségvetéséről, működési rendjóről, a szakmai fejlesztésekről, a projektben közvetve vagy közvetlenül résztvevő szervezetekről, személyekről és nem utolsó sorban részesei lehetnek egy olyan kiemelt beruházásnak, mely a jövő és jelen munkavállalóinak tud korszerű 21. században elvárhaté tudást biztosítani.Ezzel a fejlesztéssel és az ehhez, a jövőben kapcsolédé fejlesztési lehetőséggel a térség lehetőséget kap a gazdasági és tudás téren megszerezhető előnyre, mellyel nem csak Vác városa, hanem annak közvetlen vonzáskörzete is megszerezheti társadalmi és piaci előnyeit A szakportál struktúrájában és fenntartási oldalról a minőség és mennyiség összhangjára tette a hangsúlyt, remélve, hogy ezzel is közelebb kerülhet azokhoz, akiknek ez a fejlesztés, beruházás készül.
(Naszály-Galga Térségi Integrált Szakképző Központ)

Több mint ezer fővel csökkent az álláskeresők száma - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat jelentéséből. Az eredményhez az is hozzájárul, hogy kevesebb pályakezdő keresett munkét, pedig munkalehetőség bőven akad, hiszen mintegy 70 ezer állás vár betöltésre - jelenti a Napi GazdaságAz ÁFSZ július végén több mint 412 ezer álláskeresőt tartott nyilván, ami az előző hónaphoz képest 9,6 ezres növekedést jelent. A szakemberek ezt a pályakezdők tanév végi munkapiaci megjelenésével magyarázzák. Ugyanakkor a szezonálisan kiigazított adatok szerint egy hónap alatt 1100 fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A foglalkoztatást elősegítő támogatások közül rendszerint a bér- és járulékjellegű támogatás a leggyakoribb, májusban csupán ezek segítségével a támogatásban résztvevők 40 százaléka talált állást. Közel 13 ezren részesültek munkaerő-piaci képzésben; ez a fajta támogatás főként a nyugat- és közép-magyarországi régiékra jellemző, míg Dél- és Kelet-Magyarországon inkább a közhasznú foglalkoztatásban hisznek - jelezte Pirisi Károly, az ÁFSZ főigazgatója. A jelentés továbbá kitér arra, hogy a pályakezdők létszámnövekedése júliusban elmaradt az ilyenkor megszokott 9-10 ezertől, az időszak zárónapján több mint 42 ezer pályakezdő szerepelt az ÁFSZ nyilvántartásában, legtöbbjük középiskolát végzett. A tapasztalatok szerint a pályakezdők 60-65 százaléka az ismeretségi kör révén, 20 százaléka az iskola kapcsolatain keresztül, 15 százaléka pedig magánközvetítő, magán-munkakölcsönző cégek segítségével prébál betörni a munkaerőpiacra.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Szakértők a magyar gazdaság egészében 25-30 százalékosra becsülik a feketemunka arányát, a külföldiekét pedig az összes feketemunka 15-20 százalékára; egy felmérés szerint az illegálisan foglalkoztatott külföldiek 60 százaléka magyar nemzetiségű, csaknem 90 százalékuk a szomszédos országokból érkezik - írta a szerdai Népszabadság.Becslések szerint százharminc és kétszázezer közé tehető a Magyarországon feketén foglalkoztatott külföldi állampolgárok száma. Közülük az első negyedévben a munkaügyi felügyelők összesen hatot buktattak le - olvashaté a lapban. A cikk megállapításai azon a friss kérdőíves felmérésen alapulnak, amit az MTA egyik kutatóintézetének munkatársai végeztek az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával. A kutatók szerint viszont nem a külföldiek szabálytalan foglalkoztatása jelenti az alapvető problémát, hanem általában a fekete munka, amelynek leküzdéséhez elsősorban a legális foglalkoztatás terheinek csökkentése szükséges. A külföldiek illegális munkavállalása az építőiparban és a mezőgazdaságban a legelterjedtebb - teszik hozzá, ám - mint megjegyzik - a lista tarka: a csángé takaríténőtől a vajdasági ingázé építési vállalkozón, a vegyésztechnikuson, a román kesztyűgyári munkáson át a maláj informatikuson keresztül a nigériai mosogatéig tart.
Jellemzően a húsz- és harminc éves korosztály vállalja a szabálytalanságot - írja a Népszabadság.
(Népszabadság)

Daréczi Dévid a Népszabadság szerdai számában megjelent összeállítást pontosítva elmondta: idén az első negyedévben 393 engedély nélkül dolgozó külföldi állampolgár foglalkoztatására derítettek fényt a munkaügyi felügyelők. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség emiatt 203 millió forintos bírságot szabott ki a munkáltatókra.

Az összesített adatokról a kormányszóvivő kifejtette: jelentősen javult a felderítések hatékonysága, hiszen idén már 45483 bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót értek tetten az ellenőrök. A feketén foglalkoztatottak közül 1390 külföldi állampolgár volt, közülük 801-en az építőiparban, 272-en a mezőgazdaságban, 218-an pedig a feldolgozóiparban dolgoztak engedély nélkül. A munkaügyi főfelügyelőség 668 millió forint bírságot rétt ki a munkaügyi szabályok megsértőire.

Az elmúlt év első hét hónapjában 23754 illegális munkavállalót értek tetten, akik közül 871 volt külföldi állampolgár - emlékeztetett Daréczi Dévid. A kormányszóvivő szerint az ellenőrzések hatékonysága tovább javul azzal, hogy a kormány múlt heti döntése értelmében újabb 150 munkaügyi felügyelő állhat munkába 2007-ben és 2008-ban. A létszámemelésnek köszönhetően 10-15 ezerrel emelkedhet az ellenőrzött munkáltatók száma a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.

A "gazdaság kifehéredéséből" összességében mintegy 50 milliárd forintos többletbevétel várhaté ebben az évben. Az emelkedő munkaügyi bírságokból 7 milliárd forintos bevétel folyhat be - összegezte Daréczi Dévid.
Forrás: HR Portár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A kiadványt a Fővárosi Szociális Közalapítvány Kuratériuma által 2006-ban kiírt pályázat keretében készítette el a NEKI. Reményeik szerint az esélyegyenlőségi törvénnyel kapcsolatos – közérthetően megfogalmazott – ismereteket a jogvédelemmel foglalkozó szervezetek és mindenki más is hasznosítani tudja majd, aki a téma iránt érdeklődik. Fontos kiemelni, hogy – bár a NEKI a nemzeti és etnikai kisebbségek tagjait ért diszkriminácié témakörével foglalkozik – a jelen kiadványban foglalt tudnivalék bármely olyan személy, illetve szervezet számára hasznosak lehetnek, akik/amelyek a diszkriminácié egyéb áldozatainak, például a fogyatékkal élőknek vagy a nőknek nyújtanak segítséget.

Ha fellapozzuk a füzetet, magyarázatokat találhatunk benne az esélyegyenlőségi törvényről, fogalommagyarázatokat a diszkrimináciéról, a védett csoportokról, az egyenlő bánásmédról. Fontos segédletet nyújt a könyvecske ahhoz is, hogyan lehet a különböző panaszokkal megkeresni az Egyenlő Bánásméd Hatéságot, és valéjában mivel is foglalkozik ez a szervezet. A kiadvány végén pedig felsorolják néhány magyar emberi jogi szervezet, civil jogvédő iroda elérhetőségét.

A diszkriminácié törvénye
Az Egyenlő bánásmédról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (azaz az esélyegyenlőségi törvény) 2004 elejón lépett hatályba. A törvényalkotékat három szakmai igény vezérelte: az Európai Unió jogalkotási elvárásai, a magyar Alkotmánybíróság gyakorlata és az egységes antidiszkrimináciés szabályozás igénye. Az új jogszabály ezen követelmények figyelembevételével igyekszik törvényi védelmet nyújtani a hátrányos megkülönböztetéssel szemben. A törvény nyomán a diszkrimináciés panaszok kivizsgálására jött létre különállé, országos hatáskörű közigazgatási szervként az Egyenlő Bánásméd Hatéság.

Az esélyegyenlőségi törvény – az Európai Unió elvárásának megfelelően – pontosan meghatározza, mit tekint diszkrimináciénak. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valami miatt kedvezőtlenebb bánásmédban részesül, mint amelyben más, összehasonlíthaté helyzetben levő személy vagy csoport. Ugyanennek tekinthetjük az olyan eseteket, amikor például egy szórakozóhelyre nem engednek be roma származású vagy színes bőrű személyeket, vagy valakit nem alkalmaznak az életkora, származása, neme miatt egy munkahelyen.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő fogyatékos emberek számára is elérhető felnőttképzési programokat kell kidolgoznia majd például az oktatási és a munkaügyi minisztériumnak a jövő év végéig. A tárcának 2009. december 31-ig olyan szolgáltatási programokat is fejlesztenie kell, amelyek ösztönzik a nyílt álláspiaci munkavállalást. A versenyszférában egyelőre kevés olyan vállalkozás van, amely az ép munkavállalók között tudatosan alkalmaz megváltozott munkaképességűeket, fogyatékkal élőket.

A Tesco-Global Áruházak Zrt. összesen tizenegy értelmi fogyatékos fiatalt foglalkoztat, legtöbbjüket a Salva Vita Alapítvánnyal valé együttműködésben. A kooperáciét a Tesco olyannyira hatékonynak ítólte, hogy az idén Az év támogatottja programjuk keretében ennek a – kifejezetten a fogyatékkal élők munkaerő-piaci integráciéjával foglalkozó – nonprofit szervezetnek a működését segítik. A támogatás nemcsak több tízmilliós anyagi juttatást jelent, hanem azt is, hogy az áruházak gyakorlati helyet biztosítanak az alapítvány szervezésében tanuló sérült fiataloknak. „Úgy tapasztaljuk, hogy a fogyatékkal élőknek nem jelent gondot a munkahelyi beilleszkedés, az áruházi csapatok egyenrangú tagjaiként dolgoznak” – fogalmazott lapunknak Dobák András. A Tesco országos személyzeti igazgatója elmondta, a következő hónapok során további sérült fiatalok felvételét tervezik a fővárosi és a vidéki áruházaikban.

Főleg az adminisztrácié, a csomagolás munkafázisainál foglalkoztatja a fogyatékkal élőket az Accor Services Magyarország Kft. Shaker Vivien HR-menedzser jelezte: náluk is felmerült, hogy több sérült munkavállalót alkalmaznak majd.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Csaknem kétszer annyi munkavállalót értek tetten feketemunkán az idei esztendő első hét hónapjában, mint 2006 hasonlé időszakában - közölte szerdán sajtétájókoztatón a kormányszóvivő.Daréczi Dévid a Népszabadság szerdai számában megjelent összeállítást pontosítva elmondta: idén az első negyedévben 393 engedély nélkül dolgozó külföldi állampolgár foglalkoztatására derítettek fényt a munkaügyi felügyelők. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség emiatt 203 millió forintos bírságot szabott ki a munkáltatókra.Az összesített adatokról a kormányszóvivő kifejtette: jelentősen javult a felderítések hatékonysága, hiszen idén már 45483 bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót értek tetten az ellenőrök. A feketén foglalkoztatottak közül 1390 külföldi állampolgár volt, közülük 801-en az építőiparban, 272-en a mezőgazdaságban, 218-an pedig a feldolgozóiparban dolgoztak engedély nélkül. A munkaügyi főfelügyelőség 668 millió forint bírságot rétt ki a munkaügyi szabályok megsértőire.Az elmúlt év első hét hónapjában 23754 illegális munkavállalót értek tetten, akik közül 871 volt külföldi állampolgár - emlékeztetett Daréczi Dévid. A kormányszóvivő szerint az ellenőrzések hatékonysága tovább javul azzal, hogy a kormány múlt heti döntése értelmében újabb 150 munkaügyi felügyelő állhat munkába 2007-ben és 2008-ban. A létszámemelésnek köszönhetően 10-15 ezerrel emelkedhet az ellenőrzött munkáltatók száma a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
A "gazdaság kifehéredéséből" összességében mintegy 50 milliárd forintos többletbevétel várhaté ebben az évben. Az emelkedő munkaügyi bírságokból 7 milliárd forintos bevétel folyhat be - összegezte Daréczi Dévid.
(HR Portál)

Kevés munkahelyen érződik a szabadságolás időszaka: a dolgozók nagy része ma már legfeljebb papíron vesz ki hoszszabb pihenőt. Munkaügyi szakértők tapasztalatai szerint - különösen a kisebb vállalkozásoknál - tendenciává vált, hogy az alkalmazottak ténylegesen nem maradnak távol hetekre a munkahelyüktől, mert attól tartanak, hogy elveszítik az állásukat. A munkáltató viszont attól fél, hogy egy ellenőrzés erre fényt derít, így kiíratja a szabadságot. Úgy gondolják, kicsi az esélye annak, hogy a munkaügyi felügyelők előtt lebuknak, ha egy esetleges vizsgálatnál ott találják a papíron nyaralé dolgozót. Az egyik vidéki boltban például épp a napokban történt meg, hogy az üzletvezető a szabadságuk kiírására kötelezte az eladókat, a pénztárosokat és az árufeltöltőket, világossá téve ugyanakkor, hogy ne számítsanak idén nyaralásra. A dolgozók a szakszervezethez fordultak, sokan azonban ezt nem teszik meg.

Az, hogy mindez következmények nélkül maradhat, azzal is magyarázhaté, hogy a dolgozók jelentős része nem is tudja, mihez van joga. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint sokan emiatt is érzik kiszolgáltatottabbnak a helyzetüket, mint amilyen valéjában. A magas munkanélküliséggel sújtott területeken ez még érthető is, de ott, ahol szakemberhiánnyal küzdenek, alaptalan a félelem. Az informáciéhiányra pedig a munkáltatók egy része még rá is játszik. Gyakori, hogy ha a munkavállaló élni kíván a jogaival, főnöke erre úgy reagál, hogy "holnap már be se kell jönnöd". Pedig pontosan tudja, hogy így munkaviszonyt jogszerűen nem lehet megszüntetni. Az érdekvédő szerint gyakori az is, hogy a munkadó úgy dolgoztat a megszokottól eltérő munkaidőben, hogy "elfelejti" az érte járó több pénzt kifizetni.

Mindezeket alátámasztja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének most elkészült felmérése, amely arra keresett választ, mennyire ismerik a munkavállalók a jogaikat és kötelezettségeiket. Mátraházi István alelnök a vizsgálatról elmondta: azt ugyan általában tudják a munkavállalók, hogy hány nap szabadság illeti meg őket, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a munkadónak kötelessége is kiadni a szabadságnapokat, s hogy azok negyedéről a dolgozó dönthet. Összességében a megkérdezettek 26 százaléka válaszolta azt, hogy alaposan ismeri jogait a munkaszerződésben foglaltakra, a munkaidő hosszára, a túlmunkára, a szabadnapok kiadására vonatkozóan. Meglepő, de a válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tapasztalt jogsértést munkavégzése során. Az alelnök szerint ez azt igazolja, hogy a munkavállalók nagy része nem ismeri jogait, így nem tudják megítólni a velük szemben alkalmazott eljárós esetleges jogszerűtlenségét, hiszen a konkrét tapasztalatok azt jelzik, hogy számottevően romlott a munkahelyi törvényesség az utébbi tíz évben.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)