Munkaügyi Tudástár

Bár a foglalkoztatási törvény 2005. novemberi módosítása éta a regisztráltaknak úgynevezett álláskeresési megállapodást kell kötniük a munkaügyi központtal, ez továbbra sem szűri ki a segély mellett feketén dolgozókat, vagy a munka világába visszatérni nem akarékat. A hivatalos adatok szerint július végén több mint 412 ezer regisztrált állástalan volt, közülük 120 ezren már egy éve megszakítás nélkül szerepelnek a munkaügyi központok nyilvántartásában.

A lap által megkérdezett szakértők szerint hatékony lenne, ha közülük csak azok kaphatnák meg az álláskeresési járadékot, akik – ha képtelenek elhelyezkedni – elvállalják a munkaügyi központ által felajánlott munkét. A kötelező, például civil munka havi legalább 10-20 éra lehetne. Természetesen a regisztrált nemének, egészségi állapotának, életkorának megfelelő posztot ajánlhatna fel csak a munkaügyi szervezet.

Nemcsak a munkanélküliek motiváciéját növelné, de a feketemunka-végzést is csökkentené a kötelező önkéntes tevékenység, illetve közmunka: azok, akik a járadék kézhezvétele mellett illegálisan dolgoznak, kevésbé tudnának alkalmazkodni a feketefoglalkoztatóknál kikötött munkaidőhöz, ha például civil munkét kellene végezniük. A skandináv államokban egyébként gyakori, hogy a munkanélkülieket az ellátás fejében kötelező munkára küldik. Legtöbbjüket civilszervezetek vagy a helyi hatóságok foglalkoztatják.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkáltató általános munkavédelmi kötelezettségeiA munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) részletezi, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a munkáltatónak, ha el akarja kerülni a felelősségre vonást. Ezeket jelen összefoglaléban nem részletezzük, csupán az alapvető elvekre utalunk. A munkavédelem alapvető elve, hogy a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalésításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei sem érintik a munkáltatónak ezt az alapvető felelősségét.A biztonságos munkavégzésAz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalésításának médját - a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. Szintén a munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló megismerhesse az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.Munkahelytervezés, munkafolyamatokMunkahely tervezése, kivitelezése és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, üzemeltetése kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárhaté követelmények megtartásával lehetséges.Biztonsági kapcsolatokA munkáltató megfelelő intézkedésekkel köteles biztosítani, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és a tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladóktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel.KatasztréfavédelemA munkáltató jogszabályban meghatározott médon köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztréfavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel valé ellátásuk érdekében.A munkáltató balesetekkel kapcsolatos kötelezettségeiMegelőzésElsőként és legfontosabbként kell kiemelnünk a megelőzést mint kötelezettséget. A munkáltató akkor jár el helyesen, ha messzemenően betartja és betartatja az Mvt. szerinti munkavédelmi előírásokat. A munkavédelmi szabályok például előírják, hogy a munkavégzés feltételeit is biztosítani kell, különös tekintettel a védőeszközökre. Ezen túl azonban a munkáltató feladata a folyamatos ellenőrzés is. (Nem elég egy munkavállalót a derekára csatolt övvel felküldeni dolgozni a tetőre, hanem napközben többször meg kell nézni, hogy vajon viseli-e azt.) A gyakorlat egyébként azt mutatja, hogy a dolgozók szívesen mellőzik a védelmüket biztosíté eszközök használatát, többnyire azért, mert azok meglehetősen kényelmetlenek. Így aztán legtöbbször a munkavezető, építkezések esetében az építésvezető feladata, hogy erre folyamatosan odafigyeljen.Baleset bekövetkezésével kapcsolatos kötelezettségekHa a baleset bekövetkezik, akkor a munkáltató köteles a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. A munkáltató köteles ún. munkabaleseti jegyzőkönyvet felvenni, foglalkozási megbetegedés esetén a "Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről), fokozott expozícióról" elnevezésű nyomtatványt kiállítani. A baleseti jegyzőkönyvön felül a munkáltató köteles minden munkabalesetet haladóktalanul munkabaleseti nyilvántartásba venni.AdatrögzítésA munkáltatónak a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült (megbetegedett) következő adatait kell rögzítenie:- név (ideértve a születési nevet is),- anyja neve,- társadalombiztosítási azonosíté jele (taj-száma),- születési hely és időpont,- a sérült neme,- állampolgárság, lakóhely (lakcím).A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben pedig nem rendelkezik adószámmal, úgy személyes adataként saját adóazonosíté jelét is rögzítenie kell.Jegyzőkönyv, bejelentés, nyilvántartásA munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladóktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni. A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni.A munkabaleseti nyilvántartásnak tartalmaznia kell:- a sérült nevét, születési helyét, idejót, anyja nevét,- a munkabaleset - minden évben 1-es sorszámmal kezdődő - számát,- a sérült munkakörét,- a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, rövid tényállását,- a sérült ellátására tett intézkedést, valamint- azt a tényt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját, avagy sem.A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell.A munkabaleset fogalmi körébe nem tartozé üzemi balesetet a munkáltató köteles kivizsgálni, és a vizsgálat eredményét az ún. üzemi baleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. Ezeket a nyomtatványokat el kell küldeni a székhely szerinti megyei egészségbiztosítási pénztárnak.Végül az egyéni vállalkozó által elszenvedett munkabalesetet a vállalkozó bejelentése alapján az egészségbiztosítási szerv vizsgálja ki, és felveszi a baleseti jegyzőkönyvet.Tájókoztatás, jegyzőkönyv megküldéseA munkáltató a vizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhét követő hónap 8. napjáig köteles a munkabaleseti jegyzőkönyvet megküldeni a sérültnek (halála esetén közvetlen hozzátartozéjának), külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).A halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozé súlyos munkabalesetet a baleset helyszíne szerint illetékes területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek, illetve a Magyar Bányászati Hivatal területi szervének telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen azonnal jelenteni kell.Amennyiben a munkáltató a bekövetkezett balesetet nem ismeri el munkabalesetnek, úgy köteles erről értesíteni a sérültet (halál esetén a hozzátartozét), közölve a jogorvoslati jogosultságot is (illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség).IntézkedésekA munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiválté és közrehaté tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.Eljárós egyéni vállalkozó munkabalesete eseténAz egyéni vállalkozó által elszenvedett munkabalesetet a vállalkozó bejelentése alapján az egészségbiztosítási szerv vizsgálja ki, és felveszi a baleseti jegyzőkönyvet.A baleset, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés fogalmaBaleset * Az Mvt. értelmezésében balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. * Foglalkozási megbetegedés * Foglalkozási megbetegedésnek a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakulé idült egészségkárosodás tekintendő, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előfordulé fizikai, kémiai, biolégiai, pszichoszociális és ergonémiai kéroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállaló optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. A társadalombiztosítás szempontjából foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakulé egészségiállapot-romlás. Ha a munkavégzéssel összefüggésben nem egyszeri behatás, vagyis baleset éri a munkavállalót, hanem a munkavégzés különös körülményei miatt tartós egészségkárosodást szenved, akkor lehet foglalkozási megbetegedést megállapítani. A foglalkozási megbetegedés a baleseti ellátásra valé jogosultság szempontjából egy tekintet alá esik az üzemi balesettel. [A foglalkozási megbetegedések listáját a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet melléklete tartalmazza.] * Munkabaleset * Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolédé közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető ugyanakkor munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. (Tehát ha például egy vállalkozó reggelenként az egyik munkavállalója által vezetett kisbusszal szállíttatja munkásait, és közúti baleset történik, akkor függetlenül a sofőr esetleges felelősségétől, a baleset munkabaleset lesz a szállított munkavállalók esetében, amelyért a munkáltató felelős. Az is igaz viszont, hogy ha a sofőr-munkavállaló hibájából történt a baleset, akkor vele szemben a munkáltatónak kártérítési igénye keletkezik.) * Üzemi baleset * Az üzemi baleset viszont egy tágabb, társadalombiztosítási fogalom, amelyet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szabályai közt találunk meg. A munkabaleseteken túl üzemi balesetnek számít az a baleset is, ami a munkavállalót a munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri (ún. úti baleset). Társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Nem számít viszont üzemi balesetnek az a munkabaleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt, engedély nélkül végzett munka során, vagy szándékos sérülésokozás miatt következett be. A baleset üzemiségének elbírálása a társadalombiztosítási (kifizetőhely) szerv hatáskörébe tartozik.A munkáltató megtérítési felelőssége mulasztás eseténBonyolítja a helyzetet a munkavállaló és a társadalombiztosítás rendszere között létrejövő jogviszony is, mivel a munkáltató a teljes egészségbiztosítási ellátás költségeit és annak kamatát köteles megtéríteni, ha a baleset (vagy megbetegedés) annak a következménye, hogy a munkáltató vagy az alkalmazottja a munkavédelmi szabályokat megsértette, vagy esetleg szándékosan idézte elő a balesetet. Emellett a munkáltató felelősségét megalapozzák az általános mulasztások is, így például a munkavédelmi oktatás elmaradása, a belső munkavédelmi ellenőrzés hiánya, a biztonsági szabályok vagy a biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése is.Teljes munkáltatói felelősségMulasztás
A munkavédelmi előírások betartásával, betartatásával a munkáltatók kötelesek olyan munkavégzésre alkalmas körülményeket teremteni, ahol a munkavállalók élete, testi épsége és egészsége nincs veszélynek kitéve. Abban az esetben, ha ennek ellenére a munkavállaló a munkavégzésével összefüggésben egészségkárosodást szenved, baleseti egészségbiztosítási ellátást vehet igénybe. A munkavédelmi szabályokban foglalt bármely kötelezettség elmulasztása önmagában elég a felelősség megállapításához, vagyis az ellátások költségeit ilyen esetekben a munkáltatónak kell megfizetnie.A sérült közrehatása - kármegosztási lehetőség nélkülHa a munkahelyi baleset bekövetkeztében a sérült is közrehatott, és egyidejűleg a munkáltató is munkavédelmi szabályt sértett, ebben az esetben sem lehet a munkáltató és a sérült között kármegosztást alkalmazni, az egészségbiztosítási ellátást egészében a munkáltatónak kell megfizetnie. A munkavállaló rendszeresen szabálytalanul folytatott munkavégzése miatt bekövetkezett baleset esetén is fennáll a munkáltató felelőssége a megtűrt gyakorlat miatt, mert elmulasztotta az ellenőrzést, illetve a szükséges intézkedéseket, továbbá nem mentesül a munkáltató a felelősség alél a munkavállaló "figyelmetlensége" esetén sem.MentesülésA munkáltató akkor mentesülhet a fentiekben részletezett felelősség alél, ha- valamennyi rá vonatkozó munkavédelmi szabályban foglalt kötelezettségének eleget tett, illetve- ha a munkavédelmi szabály betartását kizárólag maga a balesetet szenvedett munkavállaló mulasztotta el.Magánszemély munkáltató felelőssége és mentesüléseA legfeljebb 10 főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért csak vétkessége esetén felel. (A vétkesség olyan szubjektív alapú felelősségi kategéria, amely egyénileg, az adott helyzetben vizsgálja a károkozé magatartását, indítékait. A fogalommeghatározés alatt szándékosságot vagy gondatlanságot kell érteni, azaz szándékos volt a cselekmény akkor, ha a munkáltató cselekedetének következményeit előre látta, és azokat akarta, vagy azokba belenyugodott, illetve gondatlanságnak tekinthető, ha azért nem látta előre a káros következményeket, mert a tőle elvárhaté gondosságot elmulasztotta. * Magánmunkáltató esetében eltérőek a kimentési szabályok is: nem szükséges arra hivatkoznia, hogy a balesetet működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy a munkavállaló kizárólagos magatartása okozta. Elegendő, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli.A munkáltató kártérítési felelősségeAz üzemi balesetekkel összefüggésben mindenekelőtt külön kell választani a kártérítési felelősség két nagyobb vetületét, a következők szerint:- a munkáltató felelőssége a munkavállaló balesetből fakadó káráért (sérülés, vagyoni kár stb.),- a munkáltató felelőssége a baleset folytán kívülállé (ún. harmadik) személynél felmerült kárért.A gyakorlatban ezek gyakran egyszerre fordulnak elő, hiszen ha például egy lazán összetákolt állványt az erős szél ledönt, az éppen az állványon dolgozó személy megsérülése mellett kárt okozhat a közelben parkolé autékban is. Az alábbiakban a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennállé felelősségével foglalkozunk. Röviden utalunk továbbá a munkavállalónak a munkáltató felé fennállé kártérítési felelőssége alapkérdéseire is, vagyis hogy a baleset során felmerült kárért mely esetekben igényelheti a munkáltató a kár megtérítését a munkavállalótól.Üzemi balesetek "szankciéi"Üzemi baleset bekövetkezése esetén a munkáltató felé érvényesíthető főbb jogkövetkezmények: * büntetőjogi következmények, amennyiben a munkáltató mulasztása (esetleg közrehatása) bűncselekménynek minősül; * szabálysértési vagy munkavédelmi bírság (a szabálysértési bírság 60 000 forintig, a munkavédelmi bírság összege telephelyenként 50 000 forinttól 10 000 000 forintig terjedhet); * kártérítés a munkavállalónak, illetve családjának; * megtérítés a társadalombiztosításnak.A szabályozás rendszereA Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) speciális felelősségi rendszert állít fel a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett balesetek vonatkozásában. A speciális szabályozás oka a munkaviszony speciális jellege. Az alapvető kérdésekben, mint például hogy mi tekinthető munkaviszonynak, mikortól meddig minősül a baleset üzemi balesetnek, az Mt. ad eligazítást. A munkaviszony létének megvizsgálása azért fontos, mert ha nem állt fenn a felek között munkaviszony, vagy a károkozás pillanatában már nem voltak munkaviszonyban, akkor az Mt. által felállított felelősségi rendszer nem alkalmazhaté. Ilyen esetben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti általános felelősségi szabályok lesznek irányadóak. Fontos megjegyeznünk, hogy munkaviszony körében bekövetkezett baleset alatt nemcsak a kifejezetten a munkaviszony keretében bekövetkezett baleseteket kell érteni, munkaviszonynak kell például tekinteni azt is, ha a munkavállaló még nem állt munkába, de a baleset éppen a munkába állás elősegítése céljából végzett tevékenysége közben érte - például orvosi vizsgálaton vett részt.A felelősség megállapításának feltételeiFőszabály szerint a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. Ez a szabály természetesen irányadó a balesetekkel összefüggésben is.MunkaviszonyA felelősség megállapításának első feltétele tehát a munkaviszony (vagy az azzal egy elbírálés alá eső jogviszony) fennállása, továbbá hogy a baleset a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következik be.Kapcsolat a munkaviszonnyalA munkaviszonnyal valé összefüggés azt jelenti, hogy a munkáltató utasításainak "alévetett" állapotban, a munkáltató érdekében végzett munka vagy tevékenység során érte kár a munkavállalót. E körbe tartozhat nem csupán a munkakörben történő munkavégzés, de a munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenység (például mosakodás, szerszámok beállítása, gépek ellenőrzése stb.) is, a munkavégzéstől el nem választhaté személyi szükségletek (például étkezés, tisztálkodás), a munkavégzés befejezése utáni (és az azzal összefüggő) teendők. Továbbá ilyennek tekinthető a munkahelyen kívüli kiküldetés, a munkakörhöz szorosan nem köthető, de a munkavállalótól - a munkáltató érdekében valé cselekvés során - elvárhaté tevékenység kifejtése (például a munkáltatót fenyegető kár elhárításában vagy a már bekövetkezett kár következményeinek az enyhítésében valé közreműködés, avagy a sérült, segítségre szorulé munkatárs ellátása, támogatása stb.). Munkaviszonnyal összefüggésben vesz részt a munkavállaló a munkaidő előtt, alatt vagy éppen utána zajlé értekezleten, továbbképzésen, vagy akár a munkáltató által szervezett sportrendezvényen.Bizonyítási teherFontos tudni, hogy annak bizonyítása, hogy a károsodés a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, a munkavállalót terheli.Kár, a kártérítés fajtái, mértékeA kár megléte szintén feltétel a felelősség megállapításakor, de ezt már tisztáztuk a fentiekben. Természetesen a munkajogban sincs másképp: ha nem keletkezett vagyoni, illetve kivételes esetekben nem vagyoni hátrány, akkor nincs értelme kárfelelősségről beszélni.A teljes és a tényleges kártérítésA kártérítés teljes mértéke azt jelenti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a kár következtében elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit, illetve az esetleges nem vagyoni kárát is.A tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálédik vagy elvész. Ilyenkor a kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés. Dologi káron a munkavállaló javaiban (például ruhájában, saját felszerelésében) beállt azt a kárt nevezzük, amely közvetlenül nem érinti személyét, egészségét.Felelősség kiküldetéskor bekövetkezett kár eseténHa a munkavállaló kiküldetésben teljesített munkavégzést, akkor az ő károsodásáért az a munkáltató tartozik felelősséggel, aki - vagy akinek képviselője - a munkáltatói jogokat gyakorolta, ha jogszabály vagy megállapodás kifejezetten másként nem rendelkezik. (Ez a kérdés főként fő- és alvállalkozások esetén bír jelentőséggel, amikor az alvállalkozó munkavállalói fölött ideiglenes jelleggel - a munkafeladat elvégzése erejóig - a fővállalkozó vagy annak munkavállalója gyakorolja a munkáltatói jogokat (például többlakásos társasházak építésekor az egyes lakásokban végzendő speciális szerelési munkálatok esetén az építési fővállalkozó "kölcsönveszi" az alvállalkozó villanyszerelési vagy asztalosipari munkákat végző mesterembereit stb.).Elmaradt vagyoni előnyA munkáltatónak meg kell térítenie az elmaradt vagyoni előnyöket is. E körbe tartozik a keresetveszteség vagy jövedelemveszteség. Ha a károsult sikerrel bizonyítja, hogy jutalomtól, prémiumtól kizárólag a baleset következtében esett el, a jutalom, illetve a prémium elmaradt vagyoni előnyként megítólhető. A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségeken értjük például a baleseti sérült személy ápolásával, gondozásával, gyégyíttatásával kapcsolatos kiadásokat (például gyégykezelés, otthoni ápolé költsége stb.), amelyek szintén követelhetők a munkáltatótól.Nem vagyoni kárNem vagyoni kárnak a károsult egész személyiségét érintő hátrány tekinthető. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése, az ember testi és lelki épségének károsodása. (Így például egy fiatalember végtagjának elvesztése, vagy olyan súlyos égési sérülés az arcán, amely megnehezíti a későbbiekben a társadalomba valé beilleszkedését.)Mentesülés a kárfelelősség alélNem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mértékű volt. (Ez az ún. kármegosztás intézménye, amit a munkavállaló károkozásánál fejtünk majd ki. A vétkesség fogalmát pedig a magánmunkáltató felelősségénél részletezzük.)A munkáltató abban az esetben mentesülhet a fenti felelőssége alél, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.A munkáltató működési körén kívül eső okA kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató működési körén kívül esőnek, ha az független a munkáltató tevékenységétől, tehát ha az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés - azaz ha a munkáltatónak nincs ráhatása a balesetet kiválté okra, az nem tartozik az ellenőrzése alá, azaz valészínűleg nem is tudta volna elhárítani azt.Azt a körülményt, hogy a kárt előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körén kívül esik-e, minden esetben a munkáltató működése vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. Annak vizsgálatánál, hogy a balesetet és megbetegedést előidéző ok az adott esetben a munkáltató működési körébe esik-e, figyelemmel kell lenni a végzett munka jellegére és a munkavégzés körülményeire is. A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. A munkáltató tehát nem hivatkozhat arra, hogy nem volt megfelelő eszköze a kár elhárítására, ha a technika objektíve adott szintjón rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyekkel a kár megelőzhető lett volna. A működési körön kívül eső ok fennállása esetén is felel a munkáltató, ha a kár oka a munkáltató részéről objektíve elháríthaté volt.ElháríthatatlanságElháríthatatlannak minősül az a kár, amelyet a rendelkezésre állé idő alatt nem lehetett megakadályozni. Például a villámcsapás tipikusan külső ok, és általában elháríthatatlan, de erre a munkáltató köteles annyiban "felkészülni", hogy villámhárítét helyez el az épületen.Ha a kárt a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a felelőssége akkor is fennáll, ha az ok nem volt elháríthaté.A munkavállaló magatartásaA munkavállaló magatartása akkor vezet a munkáltató Mt. 174. §-ának (1) bekezdésén alapulé felelőssége aléli mentesülésére, ha a kárt - függetlenül attól, hogy a károkozás vétkes volt-e vagy sem - kizárólag a munkavállaló maga okozta, és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. (Ha például a balesetet a munkavállaló rosszulléte okozta, és semmilyen más ok nem játszott közre, akkor közömbös, hogy a munkavállaló maga okozta-e a rosszullétét, vagy vétlen volt abban. Az viszont lényeges, hogy a munkáltató számára ez a rosszullét elháríthatatlan legyen. Mert ha az illető munkavállaló jelzi a rosszullétet, de a munkáltató annak ellenére nem intézkedik, akkor nem mentesül a felelősség alél.)Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elháríthaté volt, a munkáltató a felelősség alél nem mentesülhet. Ez esetben kármegosztés alapjául csak a munkavállaló vétkes magatartása szolgálhat.A munkavállaló felelőssége a munkáltatónak okozott károkértA munkavállaló felelőssége munkáltatójával szemben rendszerint vétkességi alapú. (A pénztárosra, leltárosra stb. szigorúbb szabályok vonatkoznak, de ez a balesetek tekintetében közömbös.) Ha tehát fennáll a munkaviszony, és a munkavállaló az abból eredő kötelességének vétkes megszegésével kárt okoz a munkáltatónak, köteles azt megtéríteni. Különbség csak a kártérítés mértékében van aszerint, hogy szándékosan vagy gondatlanul okozta, ha a vétkesség fennáll, mindenképp felel. Idetartozhat az az eset, amikor a baleset kapcsán a munkáltatónak anyagi kára keletkezik, de az is, ha maga a munkavállaló sérül meg saját hibájából, hiszen utána az egészségbiztosítási ellátás költségeit a munkáltatónak vétkességére tekintet nélkül meg kellett fizetnie. * A már említett kármegosztásnak akkor van helye, ha a munkáltató ugyan nem tudja bizonyítani, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta, tehát felelős, azonban maga a balesetet szenvedett munkavállaló is közrehatott annak bekövetkezésében, ez a közrehatás csak részbeni (mivel ha kizárólagos lenne, mentesülne a munkáltató), a munkavállalót vétkesség terheli. * A munkáltató olyan mértékben mentesül a kártérítés megfizetése alél, amilyen súlyos volt a munkavállaló vétkessége a balesettel kapcsolatban. A szándékosságnál meg kell vizsgálni azt is, hogy a szándék mire terjedt ki. Ha például a munkavállaló szándékosan nem használja a védőszemüveget, mert az kényelmetlen, arra nyilván nem terjed ki a szándéka, hogy baleset következtében esetleg elveszítse a látását

(Munkaadók Lapja)

Alacsonyabb összegű ellátásra számíthatnak a jövőre nyugdíjba menők. Ők mintegy nyolc százalékkal, egy teljes 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeggel kapnak kevesebbet, mint azok, akik még az idén lesznek nyugdíjasok - írta keddi számában a Népszava.A változés a nyugdíjkiszámítási módszer módosításának eredménye, 2008. január elsejótől ugyanis kizárólag a nettó bért veszik alapul, ami csökkenti a várhaté értéket, ellenkezőleg hat viszont, hogy a nyugdíjazást megelőző év szintjóre emelik a korábbi években kapott fizetést - olvashaté a lapban. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - (honlapján: www.onyf.hu és a területi igazgatóságokon is tájókoztatják az érdeklődőket) - a következőképpen segített megérteni a változást: a nyugdíjat az 1988. január 1-jótől a nyugdíjazásig elért keresetek, jövedelmek átlagából kell kiszámítani. Ennek során természetesen a régebbi, az akkori alacsonyabb nominális színvonalat tükröző kereseteket aktuális nominális szinten kell számításba venni. Ez a valorizálás. Ha valaki például 2008. január 1-jón megy nyugdíjba, 1988. és 2007. közötti kereseteit a mai szabályok szerint úgy kellene valorizálni, hogy az 1988-2004-es időszakban elért kereseteit 2006-os szintűre emelik, a 2005-ös, a 2006-os és a 2007-es pedig marad eredeti nagyságában. A 2008-as új valorizáciés szabály szerint viszont az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyike 2007-es szintre emelkedik. Mindez növelően hat az indulé nyugdíjak színvonalára - olvashaté a lapban. Orbán Gábor, a Magyar Nemzeti Bank közgazdásza a lapnak saját véleményeként azt mondta: a nyugdíjkiszámítás médjának változásával egyetért, mégis úgy gondolja, nem fair az aktív korúakkal szemben, hogy minden terhet ők viselnek. A költségvetési egyensúly megteremtéséhez szükséges többletet is vállalniuk kellett, most pedig nyugdíjasként kerülnek rosszabb helyzetbe, szemben azokkal, akik már korábban befejezték aktív életszakaszukat.
(Népszava)

A cégek társasági szerződéseinek korábban idén szeptember 1-ig előírt kötelező módosítása jövő év júliusára tolédik, a társaságok a saját honlapjaikon is közzé tehetik a cégjegyzékben szereplő adatok módosítását, illetve olcsébb és gyorsabb lesz szerződésmintával alapítani egy céget, mint hagyományosan - egyebek mellett ez a változás köszönt be szeptember 1-től.A cég-, a csőd-, a gazdasági társaságokról szóló-, valamint az illetéktörvény június elejei módosításának több szabálya szeptember 1-én lép hatályba. A cégtörvény név-foglalási szabályai például úgy változnak, hogy azt a jogi képviselő elektronikus úton kérheti, a cégbíróság pedig egy nap alatt megvizsgálja, hogy a választott név szerepel-e már cégnévként. Amennyiben nem, úgy 60 napra a foglaléé a név, de ha ez alatt nem jegyezteti be ezen a néven a cégét, akkor a foglalás megszűnik. (Eddig írásban is kérni lehetett a foglalást, a vizsgálat ideje pedig három munkanap volt.) Szeptembertől külön válhat a cég székhelye és a központi ügyintézés helye. A székhely a cégcégtáblával kell jelölni). Amennyiben a székhely nem azonos a központi ügyintézés helyével, ezt a cégjegyzékben is jelölni kell. Új szabály, hogy cég székhelyeként ügyvédi iroda is megadhaté a cégjegyzékben. Eddig a cég bejegyzéséhez - illetve a változás bejegyzéséhez - szükséges aláírási címpéldányt közjegyző készíthette. Szeptembertől ezt ellenjegyezheti ügyvéd is, de csak akkor, ha a cég létesítő okiratát - illetve annak módosítását - is ő készíti és az a cégbírósághoz benyújtott anyag mellékletét alkotja. A cégjegyzékbe bejegyezhető az elektronikus aláírás is, a bejegyzett - és tanúsítvánnyal rendelkező elektronikus aláírás - a cégjegyzésre jogosult személy cégszerű aláírásának minősül. A társasági törvény több olyan kötelezettséget tartalmaz, amikor a változást a cégközlönyben közzé kell tenni (talán leggyakoribb ilyen változés a bankszámlákkal kapcsolatos). A jövőben nem a Cégközlönyben, hanem a saját honlapján hozza nyilvánosságra. Ilyenkor viszont a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a honlap nevét. A saját honlapon történt közzététellel egyidejűleg a közleményt - szintén elektronikusan - meg kell küldeni a társaság összes ismert hitelezőjónek is. Feltétel még a saját közzétételnél, hogy a cégnek folyamatosan működtetnie kell a honlapját. Megjelenik a cégjogban az egyszerűsített cégeljárós, ilyenkor a létesítő okirat a törvény mellékletében lévő szerződésminta alapján készül, és azt elektronikusan kell beadni a cégbíróságnak. Szerződésmintával csak közkereseti-, betéti-, korlátolt felelősségű-, és zártkörű részvénytársaság alapíthaté. A bejegyzési kérelmet jövő év közepéig 2 munkanapon belül, akkortól viszont a beérkezést követő egy munkaérán belül kell elbírálni. Az elbírálást és a határozathozatalt nem csak cégbíré, hanem akár bírósági ügyintéző is végezheti ebben az esetben. Amennyiben a cégbíróság nem tartja be az említett egy érás határidőt, a vezetője egy napon belül intézkedik az elbírálásról, és amennyiben erre nem kerül sor, akkor másnap - a beadott tartalommal - a törvény erejónél fogva létrejön a bejegyzés. A cégek elleni törvényességi felügyeleti eljárósban gyakori, hogy a cégbírósági iratot visszahozza a posta, mivel a cég nem találhaté a cégjegyzékben szereplő címen. Az új szabályok szerint ilyenkor a Cégközlönyben valé közzététel pétolja a kézbesítést. Az új szabályokat a szeptember 1. után indult cégbejegyzési eljárósoknál kell alkalmazni. Az egyszerűsített cégeljárós illetéke lényegesen olcsébb lesz mint a hagyományosé. Például amíg egy hagyományos, - létesítő okirattal, nem pedig szerződésmintával alapított - zrt vagy kft bejegyzési illetéke 100 ezer forint, addig ugyanez szerződésmintával mindössze 15 ezer forint. Végül a gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása megszüntette, illetve kitolta a cégek - eredetileg ez év szeptember 1.-re előírt - alapíté határozatot médosíté kötelezettségét. Az eredeti szöveg azzal fenyegette a cégeket, hogy amennyiben elmulasztják a módosítások kötelező átvezetését, a cégbíróság törli őket a cégjegyzékből. Az új szabály ezt a 2006. szeptember 1-i határidőt kitolja 2008. július 1.-re, és egyúttal felmentést ad számos korábbi kötelező médosítés alél. Így ha egy társaság létesítő okirata szám szerint hivatkozik a korábbi társasági törvényre, azon automatikusan a 2006-ban hozott új törvényt kell érteni. A közkereseti- és betéti társaságoknál a létesítő okiratban szereplő taggyűlést sem kell átírni - az új törvény terminolégiája szerint - tagok gyűlésére. Amennyiben egyéb médosítani valé nincs, akkor elég, ha a cég képviselője jövő év július 1-ig levelet küld a cégbíróságnak, amelyben kijelenti, hogy a társasága mindenben megfelel az új társasági törvény előírásainak. Bár szeptembertől jelentősen egyszerűsödik az új cégek megalapítása, a vállalkozások gondjaira ez aligha gyégyír; sőt, a vagyonkimenekítések és az adósságokat felhalmozé cégek kötelezettségei elől új vállalkozások alapításába menekülők helyzetét meg is könnyíti.Szakértők szerint amíg nincs olyan cégbírósági számítógépes rendszer, amely kimutatná, hogy a leendő ügyvezető igazgató korábban tevőlegesen részt vett-e gazdasági társaságok bedőlésében, addig ezek a személyek sorra alapíthatják az újabb jogi társaságokat. A cégalapítás bürokratikus akadályainak könnyítésével a szakma egyetért, de többen is felhívják a figyelmet, hogy ameddig ugyanazon gazdasági tevékenység folytatására egyetlen tulajdonosi kör több céget is létrehozhat, addig a társaság javainak kimentése a továbbra is zavartalanul folytatódhat - közölte a lap.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletében adómentes természetbeni juttatásként szerepel az iskolakezdési támogatás, a 8.30. pontban. Most van ennek a szezonja, hiszen hamarosan kezdődik az iskola, és tanszereket, tankönyveket, ruhákat, tornafelszerelést kell vásárolni a gyerekek számára.
A törvény pedig úgy rendelkezik, hogy a tanév első napját megelőző 60 napon belül, illetve a tanév első napját követő 60 napon belül adhatja a munkáltató az iskolakezdési támogatást. Tehát összesen 120 nap áll rendelkezésünkre. A munkáltatók ezzel a természetbeni juttatással tudják segíteni a szülők pénzkiadási gondjainak megoldását. A munkáltató lehet bármilyen gazdálkodé szervezet, amely munkaviszony keretében foglalkoztatja dolgozóit, (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.) és a munkabérüket ő fizeti ki. A munkáltató a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozójának iskolakezdési támogatást nyújthat, évi 20.000 forintos értékig. Ez az érték egy felső határt jelent. Adémentesen kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatottak kaphatják. Tagi jogviszonyban, vagy egyéni vállalkozóként nem. Ugyanakkor a részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók is forintkorlátozás nélkül kaphatnak iskolakezdési támogatást, a teljes munkaidősökkel azonos mértékben. Felhívom a munkáltatók figyelmét, hogy az iskolakezdési támogatás az adóköteles béren kívüli juttatások korlátozott értékhatárába beletartozik. Ez azt jelenti, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény 71.§-a szerint, az éves szinten adómentesen adhaté béren kívüli juttatások 400.000 forintos összegének meghatározása során figyelembe kell venni. A munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatás - 400.001 forinttól - meghatározásához, a 71. §-ban szereplő juttatásokat összesíteni kell, és az értékhatár feletti rész után 54% személyi jövedelemadót kell fizetni. A munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélynek adott juttatásokat kell figyelembe venni a számítás során. A dolgozó kilépésekor szintén el kell végezni az összesítést, és időarányosan megállapítani az értékhatárt. Kilépéskor az adatlapon az iskolakezdési támogatást a feljegyzések elnevezésű rovatban kell feltüntetni. Felhívom a figyelmet arra, hogy az iskolakezdési támogatásra vonatkozó, az Adé és Ellenőrzési értesítő 2003. évi 3. számában és 2003. évi 7. számában megjelent tájókoztatások már hatályukat vesztették, mert a szabályozás változott. Úgy tűnik, hogy erre sokan nem figyeltek oda eddig. Az iskolakezdési támogatás három formában nyújthaté:
- a munkáltató nevére szóló számla végösszegének megtérítésével a dolgozó számára,
- kizárólag tankönyv, taneszközök, gyerekruházat vásárlására jogosíté utalvány átadásával,
- és valéjában a munkáltató is megvásárolhatná ezeket a dolgokat, de ez a gyakorlatban - a méret, szín, árfekvés, tankönyv-típus, stb. - szinte kivitelezhetetlen, tehát ne foglalkozzunk vele. Mindegyik módszernél a felmerült költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések - 55. számlacsoport - valamelyik főkönyvi számlájára kell könyvelni. A juttatás értékét általános forgalmi adóval együtt kell figyelembe venni. Ezen kívül, a munkáltatónak analitikus nyilvántartást is kell vezetnie az iskolakezdési támogatásról. A dolgozó adatain, a juttatás időpontján (kifizetés) és a támogatás összegén kívül, a gyermek azonosíté adatait is fel kell jegyezni, a jogosultság igazolásaként. A jogosultsághoz a gyermek adatait ismernünk szükséges, hiszen lényegében a gyerek részesül az iskolakezdési támogatásban, mégpedig a közoktatásról szóló törvényben meghatározott tanuló. Eszerint az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő, illetve az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalok a célszemélyek. A támogatást ténylegesen viszont a szülők (szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) útján kaphatják meg. Mégpedig azok a szülők kaphatnak iskolakezdési támogatást, akik
- munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók,
- és a saját gyerekük (tanuló) után családi pótlékra jogosultak. A támogatás adómentességének nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is az adott szülő részére folyósítsák. Csak a jogosultságot kell vizsgálni a családok támogatásáról szóló törvény szerint. Élettársi kapcsolatban élő szülő részére csak akkor adhaté adómentes iskolakezdési támogatás, ha a vonatkozó jogszabály szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, mivel a gyerek közös. A 13.048/2003. APEH tájókoztató szerint a támogatásban a tanuló mindkét szülő útján részesülhet. Még akkor is, ha a szülők azonos munkáltatónál dolgoznak. Adéköteles viszont az iskolakezdési támogatás, ha
- a szülő nem felel meg az előírt feltételeknek,
- a gyermek már nem általános vagy középiskolás,
- a támogatás 20.000 forint feletti része,
- a támogatásra pénzben kifizetnek egy összeget (pénzben nyújtják). Amennyiben az iskolakezdési támogatás adókötelessé válik, azt munkabérként kell kezelni, annak minden adó és járulékvonzatával együtt. (Tehát nem adóköteles természetbeni juttatás!) A társasági adóban elismert költségnek tekinthető.
(Adófórum)

Elmondta: az államnak olyan erősnek kell lennie, hogy az általa hozott normák betartását ki tudja kényszeríteni. A miniszterelnök kiemelte: a kormány eltökélt szándéka, hogy a közös normák végrehajtását és végrehajtatását kikényszerítse. Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, hibás volt az elmúlt 10-12 évben az a gakolrat, amikor az állami működés racionalizálása mentén az ellenőrző hatóságokat egymás után építették le, gyengítették. Jelezte: a kormány arra törekszik, hogy ezt a tendenciát megváltoztassa. Ha a fogyasztévédelem hármas célrendszerében - a fogyasztéi tudatosság, a civilszervezetek részvétele, az állami szerepvállalás - az első két pillér nem elég erős, akkor a harmadikat, az állam szerepvállalását kell erősíteni a kormányfő szerint. Hozzátette: ha a fogyasztéi tudatosság és a civilek szerepe erősödik, akkor az állam ennek megfelelően adhat át feladatot. Kiemelte az ellenőrző hatóságok megerősítésének fontosságát. Ennek jegyében kerül sor létszámemelésre a különböző ellenőrző szervezeteknél, köztük a fogyasztévédelemben, ahol 2008. január 1-jótől újabb 150 fővel növelik a dolgozók létszámát. Kitért arra, hogy szeptember elsejón létrejön az Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatéság, amelytől azt várja, hogy a fogyasztévédelem eredményesebb legyen, s így az állampolgárok nagyobb biztonságban legyenek. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem igazolhatja a profitszerzés, az üzleti eredmény elérésének célja azt, hogy a vállalkozások tevékenységüket tisztességtelenül, a vásárlék megkárosításával tegyé, s nem lehet a piacra hivatkozva "menlevelet adni normasértő magatartásnak". Emlékeztetett arra, hogy a számlát, nyugtát nem adókkal szemben a kormány zérétoleranciát hirdetett. A munkaértekezleten a miniszterelnök utalt arra, hogy január elsejótől újragondolják a fogyasztévédelmi szankciérendszert. Mint mondta, azt szeretné, ha a veszéllyel arányos szankciék lennének, köztük a fiatalok szeszesitallal, dohánytermékekkel valé kiszolgálása területén.

Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter a fogyasztévédelem társadalmasításának, a civilek, a békéltető testületek erősítésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondta: míg 8 évvel ezelőtt 30 millió forint állami támogatást kapott a civil fogyasztévédelem, addig az idén a civilek fogyasztévédelmi bírságból származé állami támogatása a tárcától mintegy 270 millió forint lesz.
További részletek: Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A módszert az elsők között az indianai Clarian Health kérház dolgozóinál alkalmazták: öt dollárt vontak le a fizetéséből annak, aki dohányzik, és 30 dollárt attól, aki túlsúlyos vagy nem megfelelő a vérnyomása, illetve a koleszterinszintje. A kérház dolgozóinak részt kell venniük egy egészségügyi vizsgálaton, ahol felmérik a kockázati tényezőket, s azt is, hogy ki dohányzik, ki nem.

A Mercer amerikai vezetési tanácsadó elemzői szerint arra lehet számítani, hogy a jövőben egyre több munkáltató fogja felmérni dolgozóinak egészségügyi állapotát, a lehetséges kockázatokat, de jutalmazni is fogja azokat, akik igyekeznek egészségesen élni. Erre utal a Mercer által tavaly 3000 vállalat körében elvégzett felmérés is, amely szerint a megkérdezettek 53 százaléka tartaná szükségesnek a dolgozók egészségi állapotának felmérését. 2004-hez képest ez 35 százalékos növekedés.

Hasonlé eredményre jutott a PricewaterhouseCoopers is egy idei felmérésben: a megkérdezett 135 vezető 62 százaléka vélte úgy, hogy vállalatuknál nagyobb egészségügyi hozzájárulást kellene fizetniük azoknak, akik egészségtelen életmédot folytatnak.
Forrás: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Keményebb fellépésre számíthatnak a jövőben azok, akik megtévesztik vagy csak nem kellően tájókoztatják a fogyasztékat, derült ki a Fogyasztévédelmi Főfelügyelőség hétfői munkaértekezletén. Wittich Tamás főigazgató ünnepi napként aposztrofálta, hogy szeptember 1-től új fejezet kezdődik a mindössze 16 évre visszatekintő hazai fogyasztévédelemben, s a főfelügyelőség a jövőben Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatéságként folytatja tevékenységét.Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a főfelügyelőség és a regionális fogyasztévédelmi felügyelőségek integrálédnak, és a Lamperth Ménika által vezetett Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá kerülnek. A jövőben minden régiéban hatósági és jogi osztály alakul, s bővülni fog a hivatal jelenlegi létszáma is - idén újabb 26, jövőre pedig 150 fővel, így 2008-ban már 512 munkatárs dolgozik majd a fogyaszték érdekeinek védelmében. A végső cél a 611-es létszám elérése, tudtuk meg a főigazgatótól, aki egységes szankcié- és bírságoláspolitikét ígért, s nagyobb szerepet szán a jövőben a nyilvánosságnak is. Így például feketelistán fogják közzé tenni a súlyos és visszatérő jogszabálysértők nevét. Mivel azonban hazánkban összesen tizenegy hatóságnak van fogyasztévédelmi jogosítványa, így kérdéses, hogy a jelenlegi összevonással - amely nem érint minden szervet - valóban javul-e a hatékonyság.Januártól keményebb szankciék várhatékÉlelmiszerbiztonság Arról, hogy milyen szankciébeli változásokra lehet számítani, még nem sok derült ki, mivel erről az Igazságügyi és Rendészeti-, valamint a Pénzügyminisztériummal is egyeztetni kell. Lamperth Ménika szeptember végéig várja a javaslatokat, amelyek gyorsított formában kerülnének a kormány elé, hogy a nagyobb létszámhoz keményebb következmények társulhassanak január 1-jótől. A miniszter azt kérte a hivatal dolgozóitól, hogy - a pénzügyi szolgáltatások mellett - az energiapolitikai szolgáltatásokra, valamint a megszokottól eltérő kereskedelmi formákra is fordítsanak fokozott figyelmet. Lamperth Ménika arra is ígéretet tett, hogy az olyan több hatóság közös munkáját igénylő ügyekben, mint a néhány hete kirobbant guargumi-ügy, a jövőben gyorsabban fognak eljárni.Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kitért arra, hogy az utébbi 10-12 évben hibás úton járt a kormány. Az állami hatóságok leépítése és megszüntetése helyett azok megerősítésére van szükség, mivel erős civil társadalom hiányában csak így érhető el a közös normák betartása és betartatása. A 2007-2013-as harmadik középtávú fogyasztévédelmi stratégiában ugyan a fogyasztévédelmi hatóság létrehozása mellett a másik két pillért a civil szervek erősítése és a társadalom fogyasztévédelmi tudatosítása jelenti, ezek markánsabbá válásáig az államra hárul nagyobb feladat.Megijedtek a kereskedők a zéré toleranciátólA miniszterelnök szerint a kormánypolitika fő irányától eltérő hatósági létszámbővítéstől átláthatébb, hatékonyabb munkét remélnek. A keményebb szankciékkal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc megemlítette a számladás elmulasztását, valamint az ismételt mulasztással járó üzletbezárást - utalva arra, hogy "aki nem ad számlát, az valamennyiünket meglop." A korábban meghirdetett zéré toleranciával kapcsolatban Wittich Tamás elmondta: a miniszterelnök szavait a nyugtadási fegyelem látványos javulása követte, bár az idegenforgalmi razziáknál így is hetven százalék felett volt a "kifogásolási arány".2007 első félévében egyébként mintegy 846 millió forint bírságot szabtak ki, amely hetvenmillió forinttal magasabb, mint a 2006. évi azonos időszakban kiszabott. A tavalyi esztendőben pedig összesen mintegy 1,6 milliárd forint értékben állapított meg bírságot a főfelügyelőség. Az utébbi hetek fogyasztévédelmi eseményeivel kapcsolatban több kérdésben is jó hírrel szolgált a vezető. A Mattel cég termékeit hazánkban több mint 380 játékforgalmazénál ellenőrizték, s ezidáig problémás termékre nem akadtak. Megnyugodhatnak a bébielőkék miatt aggédok is: az Ausztriában, Németországban, valamint Svájcban betiltott termék hazánkban forgalomba sem került. Az új-zélandi szennyezett pizsamák híre sem kerülte el Magyarországot. Ez ügyben is mintavételezett a felügyelőség, ám hibás termékre nem bukkantak.
(Menedzsment Fórum)

A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg A szabadságok ütemezésénél ennek révén a munkadó érvényesítheti saját gazdasági érdekeit. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia, melyet a tárgyévre vonatkozó szabadságterven írásban rögzítenek.A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.Ez a szabadság a munkavállalóhuszonötödik életévétől huszonegy;
huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
harmincegyedik életévétől huszonhárom;
harmincharmadik életévétől huszonnégy;
harmincötödik életévétől huszonöt;
harminchetedik életévétől huszonhat;
harminckilencedik életévétől huszonhét;
negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik. Az alapszabadság mértéke tehát teljesen független a munkaviszonyban töltött idő hosszától (az ún. szolgálati időtől), kizárólag az életkor függvénye.A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a munkavállalót, amelyben a meghatározott életkort betölti. A szülők döntése alapján - melyről munkavállaló nyilatkozatot tesz a munkába lépés napján - gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállalé munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A föld alatt állandé jelleggel dolgozó, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három érát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladóktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszélítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladóktalanul igazolni köteles. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig adja ki.
A munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Az itt szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató megtéríti. Kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná. A szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el. A szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban - ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alél, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várhaté időpontja elé essen. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A lap cikke szerint az új cégtörvény a vagyonkimenekítések és az adósságokat felhalmozé cégek kötelezettségei elől új vállalkozások alapításába menekülők helyzetét meg is könnyíti.

Szakértők szerint amíg nincs olyan cégbírósági számítógépes rendszer, amely kimutatná, hogy a leendő ügyvezető igazgató korábban tevőlegesen részt vett-e gazdasági társaságok bedőlésében, addig ezek a személyek sorra alapíthatják az újabb jogi társaságokat.

A cégalapítás bürokratikus akadályainak könnyítésével a szakma egyetért, de többen is felhívják a figyelmet, hogy ameddig ugyanazon gazdasági tevékenység folytatására egyetlen tulajdonosi kör több céget is létrehozhat, addig a társaság javainak kimentése továbbra is zavartalanul folytatódhat – olvashaté a Magyar Nemzetben.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)