Munkaügyi Tudástár

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2007. április 16-án küldte ki a II. negyedév kérdőívét 9313 gazdálkodé szervezeteknek. A beérkezett 7249 gazdálkodé szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés nyolcadik alkalommal került összesítésre.
A PHARE TWINING (2004. február – 2005. november) svéd-dán modernizáciés projekt keretében kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben 2005. III. negyedévétől kezdődően az ÁFSZ valamennyi kirendeltsége részt vesz.Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által kialakított új adatfelvételi rendszer lehetővé teszi a korábban kifejlesztett elektronikus adatközlési - informáciés eszközök országos elérését és alkalmazását. A megszélított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya − más kérdőíves megkeresésekhez képest − igen magas volt.A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés főbb megállapításait nyolcadik alkalommal tesszük közzé, ezzel is segítve a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztékat, munkavállalókat, foglalkoztatókat és beruházékat.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

2007. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 949 ezer, a munkanélkülieké 297 ezer fő volt, ami 7,0%-os munkanélküliségi rátát jelent.A vizsgált időszakban átlagosan a 15–64 éves népesség 62,0%-a, a munkavállalási korúaknak 65,1%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 949 ezer volt, közel 15 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A 15–64 éves korcsoport nemzetközi összehasonlításban használt foglalkoztatási
rátája a megfigyelt időszakban 57,6%-nak felelt meg.A munkanélküliek száma a 2007. május–júliusi időszakban 297 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,0% volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi
adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júniusban: EU-15: 6,3%; EU-27: 6,6%.)A munkanélküliek 17,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 16,8% volt, 1,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.A munkanélküliek 50,8%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,8 hónap.
(KSH)

A szakképzés irányítása tavaly a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM) került annak a folyamatnak a részeként, amelynek célja a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolt irányítása. Emellett a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében létrehozott 16 térségi integrált szakképzési központban (TISZK) már az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint az új szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelően tanulnak a diákok.

A reformfolyamat még nem zárult le, újabb nagy átalakulás előtt áll a szakképzés: az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és az SZMM médosította a közoktatásról és szakképzésről szóló törvényeket, rendeleteket. Így megteremtették a jogi alapokat is ahhoz, hogy a szakképzést a gazdaság igényei szerint fejlesszék.

Több elismerést a fizikai munkásnak!

A munkáltatók jelentős része elvárja, hogy a pályakezdő tudja, mit jelent dolgozni, hogyan működik egy szervezet. Ezért médosították a szakképzési törvény gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló törvényt, ösztönözve a munkadókat arra, hogy növeljók a tanulószerződések számát.

Többek között a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát erősíti az az együttműködési megállapodás is, melyet az SZMM februárban kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A megállapodás fő célja a szakképzés versenyképességének erősítése, a fizikai szakmák társadalmi megítólésének javítása.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A stressz nemcsak a magán-, hanem a munkahelyi életünket, teljesítményünket is befolyásolja, ennek ellenére a vállalatok viszonylag keveset foglalkoznak a stresszkezeléssel. A Szívbarát munkahely pályázatra a kis-, közép- és a nagyvállalatok jelentkezését egyaránt várják. A jelentkezési határidő szeptember 15.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hozzévetőleg 157 ezer ember dolgozik Magyarországon részmunkaidőben, ez az összes foglalkoztatott mindössze négy százaléka. Az Uniós átlag ennél jóval magasabb; a nők egyharmada dolgozik ebben a formában, szemben a férfiak csupán 7,7 százalékával. Itthon sem presztízse, sem divatja nincs ennek az atipikus foglalkoztatási formának, a KSH adatai szerint legtöbben 2003-ban dolgoztak Magyarországon így, ám akkor is csak a 176 ezret haladta meg a részmunkaidősök száma.

A hazai szabályzék alapján egyébként akkor beszélhetünk részmunkaidős foglalkoztatásról, ha az adott munkakör ellátása napi 2–6 érában is lehetséges, tehát nem igényli a napi 8 érát. A kereset a munkaidő hosszával arányosan kevesebb. Ha egy adott munkakörre megállapított teljes munkaidő például 6 éra, és 4 éra képezi a szerződéses részmunkaidőt, akkor először a 6 érás teljes munkaidőnek megfelelően kell kiszámítani az órabértételt. Ezt követően kell a teljes és a részmunkaidő arányában meghatározni a részmunkaidőre fizetendő bért. Így tehát 6 érás teljes munkaidő esetén a legkisebb munkabér órabértétele 377 helyett 503 forint, ez alapján a munkavállalót 2007-ben 4 érás részmunkaidő esetén 2012 forintnyi díjazás illeti meg naponta. Ha a teljes munkaidő 10 éra, és a részmunkaidő 5, úgy a legkisebb munkabér órabértétele 302 forint, így a munkavállaló az 5 érás részmunkaidejóért 1510 forintot kap naponta.

A VOSZ tapasztalatai azt igazolják, hogy a részmunkaidős állások többsége a mezőgazdaság, az élelmiszer-, az építőipar, a kereskedelem, az idegenforgalom és vendéglátás területén fordulnak elő. Itt is főleg a műszakváltások idejón jellemző, illetve a termelés megnövekedése, a szezonalitás, a szabadságok miatti átmeneti emberhiány ösztönzi a részmunkaidősök alkalmazását. A szövetség szerint Magyarországon filozéfiai problémát vet fel a részmunkaidő fogalma, mivel az elsősorban nem rövidebb munkaidőt, sokkal inkább életformát jelent. Nem véletlen, hogy elsősorban a diákok, a nyugdíjasok, illetve a munkaerőpiacra visszatérni kíváné kismamák a legaktívabb részmunkaidősök. Egyrészt az ő életükbe ez „még” vagy „már” belefér, másrészt az ösztöndíj, a nyugdíj, vagy épp a gyes mellett kitűnő pénzkereseti lehetőség. A VOSZ szerint a részmunkaidő jelenlegi szabályozása is ösztönözhetné a munkadókat, ám itthon nem divat, hogy a munkaszervezést ilyen médon oldják meg a cégek, s részstátusokkal bővítsék a cégek a dolgozói létszámot. A jelenlegi jogszabályok alapján a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelők, a munkanélküliek, a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők részmunkaidős foglalkoztatása esetén egyaránt kedvezményt kap a cég. Ekkor ugyanis úgynevezett vissza nem térítendő, legfeljebb egy évre nyújthaté támogatásban részesülhet a munkadó, ha a munkavállaló foglalkoztatását a teljes munkaidő legalább felét elérő, háromnegyedét meg nem haladó mértékű munkaidőben vállalja. Támogatásként – továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett – a munkabér és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka, valamint a munkába járóssal kapcsolatos helyközi utazási költség munkadót terhelő része egészben vagy részben téríthető meg.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Egy állásinterjún a legfontosabb kérdések között szerepel a bérigény megjelölése. Az álláskeresők gyakran tanácstalanok: előfordul, hogy nem mernek túl sokat kérni, vagy éppenséggel irreálisan nagy összeget mondanak, feltételezve, hogy a cégnek nem okoz gondot megadni az extra fizetést, ha őt akarják megszerezni. Pedig könnyen megesik, hogy egy komoly szakmai hátterű érdeklődőt azért nem vesznek fel, mert a bérigénye túlságosan magas. Ha nincs megbízhaté támpont a fizetésekről, az egyezkedés kínos perceket okozhat, főként, ha mindkét fél a másiktól várja, hogy elsőként mondjon egy összeget.

Ennek áthidalásában segít a tavaly év végén elindult fizetesem.com portál, amely a felhasználék fizetését és a bérüket befolyásolé tényezőket elemzi. A weboldal grafikonok és rövid szöveges értékelés segítségével elemzi a béreket egy-egy szakmán vagy ágazaton belül. A felhasználé különböző szempontok szerint szűrheti az adatállományt. Kiderítheti, hogy fizetése hogyan aránylik a hasonlé pozícióban dolgozók béréhez, utánajárhat, mennyit keresne hasonlé munkakörben egy másik iparágban és megtudhatja, mennyit kérhet, ha a versenytárs céghez pályázik.

A fizetesem.com eloszlásgörbével és átlaggal jellemzi a béreket. A görbe minden egyes betöltött pozíció fizetési értékét is jelzi. A grafikonok húsz paramétert vizsgálnak, köztük a bruttó és nettó fizetést, az összes juttatást és az aktív munkaórák számát.

A weboldalon az anonim regisztrácié teljesen ingyenes, jelenleg több mint tizenegyezer felhasználé veszi igénybe a szolgáltatásokat. Az egész világon újdonságnak számít, hogy az elemzések a regisztrált felhasználék adataiból készülnek.

Az ötlet szülőatyja egy HR- szakember, Csocsán Gyula, aki a Csocsán Fivérek Vezetői Tanácsadó Iroda tulajdonosa. Elmondása szerint az adatokat egyenként ellenőrzik és az átlagtól feltűnően eltérő értékeket beíré felhasználékat kitörlik. A regisztrácié elég részletes, s ez eleve elriasztja a hamis adatokat bejegyzőket. A grafikonok készítésénél - akárcsak a statisztikusok - átlagos értékek kimutatására törekszenek, így a görbe alsé és a felső végét is levágják. Az így kialakult érték erősen közelít a reálishoz.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Még az idén megváltoztathatja Németország a külföldi munkavállalók munkavégzését korlátozé jogszabályait, mondta Michael Glos gazdasági miniszter a kormány ülése után. A kelet-Európai mérnökök alkalmazásának az a célja, hogy enyhítsék az országban jelentkező munkaerőhiányt – adta hírül az MTI. A 12 új EU-tagország jól képzett munkavállalói – köztük a magyar mérnökök előtt is – váratlanul megnyílik a sokak által áhított német munkavállalás lehetősége. Eddig 2009. volt a nyitás dátuma.

Lazábbá váltak a bevándorlás szabályai
Németország azok közé a nyugati Uniós országok közé tartozik, amelyek továbbra is munkavállalási engedélyhez kötik a keleti Uniós tagállamok – így Magyarország – állampolgárainak munkavállalását. A bevándorlási szabályok lazábbá válnak, és Németország a lehető leghamarabb beengedi Kelet-Közép-Eurépából a mérnököket.

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került elemzésekből kiderült, hogy a jól képzett munkaerő hiánya több milliárd Eurós GDP-kiesést okozhat Németországnak. A kormány döntését a német munkadók szakmai szövetsége lelkesen üdvözölte, ám a DHIK gazdasági kamara még nagyobb nyitást akar. A Gesamtmetall munkadói szervezet szerint a fém- és gépiparban 50 százalékkal nőtt tavaly a betöltetlen mérnöki állások száma.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Ezek a számok azonban biztaték az eddigi évekhez képest. A pályakezdő állástalanok száma 2001 éta folyamatosan emelkedett, tavaly kezdett el apadni, s a mostani adatok alapján, bár félszázzal többen vannak, 2005-höz viszonyítva mégis háromezer-hétszázzal kevesebb fiatal keres munkét. Az álláspiaci szerencsét nagymértékben meghatározza, milyen szintű az iskolai végzettség, mennyire kapés a szerzett tudás, melyik régiéban akar elhelyezkedni a pályakezdő, s milyen hozzáállással keres üres posztot. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) adatai szerint míg júniusban kétezer körül volt az álláskereső friss diplomások száma, júliusban ez majdnem megduplázédott. Taníté, közgazdász, mezőgazdasági mérnök, irodai adminisztrátor, középiskolai tanár, jogász, événő, szociális munkás – ezekben a szakmákban akar elhelyezkedni a legtöbb állástalan friss diplomás, egyelőre hiába.

A legtöbb munka nélkül lévő fiatalnak azonban csak általános iskolai végzettsége van, vagy még az sem, számuk meghaladja a 15 ezret. Ugyanennyien vannak állás nélkül azok, akik most fejezték be a középiskolát. Vagyis a regisztráltak közel egyharmada szakközépiskolát, technikumot vagy gimnáziumot végzett. Folytatédik tehát az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által jelzett tendencia, miszerint ha valaki megelégszik az érettségivel, a diplomások hada kiszorítja a munkaerőpiacról, ha pedig továbbtanul, más középfokú végzetteket szorít ki ő maga. Köllő János és Kertesi Gábor kutatók korábbi elemzése alapján a felsőfokú végzettségű pályakezdők a gazdasági, jogi, műszaki, valamint ügyviteli-irodai foglalkozásokban töltenek be olyan állásokat, amelyekhez régebben az érettségi is elegendő volt.

Vannak azonban olyan diplomák, amelyek megítólése semmivel sem jobb, mint egy középiskolai végzettségé. Ha például egy érettségizett és egy kommunikáciés friss diplomás nyelvtudást igénylő ügyfélszolgálati munkakört pályáz meg, egyetlen dolog fogja eldönteni, ki kapja meg az állást: melyikük beszéli jobban az adott nyelvet – fogalmaz Toldi Gábor. A Trenkwalder-Multiman Kft. központi régiéigazgatója úgy tapasztalja, az idén mindennél jobban számít az, hogy ki milyen végzettséget szerzett. A pályakezdő mérnökök (például gépész-, villamosmérnökök), az informatikusok, a nyelvet beszélő ügyfélszolgálati munkét vállalék, az értékesítői vénával megáldott, a munkétól nem félő fiatalok tudnak könnyen elhelyezkedni. A Trenkwalder tapasztalatai szerint csak a Közép-Magyarország régiéban legalább ezer call centeres állás üres. A szakmunkáshiány folyamatosan érződik, AWI-hegesztők, CNC-operátorok, vegyésztechnikusok, gépkezelők és -beállíték, targoncások, pékek, hentesek pályakezdőként is gyorsan elkelnek.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Huszonnégy értelmi sérült fiatal ember kapott lehetőséget arra, hogy kiprébálja magát a nyílt munkaerőpiacon. Támogaték nélkül esélyük sincs rá, hogy az "egészséges" világ ne idegen csodabogárként félje, hanem elfogadja őket.

A nagy utazás - amely sokunk vágya - azért izgalmas, mert prébára tesszük önmagunkat, kiszakadunk a megszokott keretekből, új világot fedezünk fel, más kultúrát ismerünk meg. Zoltán is a nagy utazásra készül, ami az ő esetében öt megállényi távolságot jelent. Ott toporog a megálléban, a láthatárt bűvöli, hátha hamarabb jön a busz. Az ismeretlen, ami vár rá, egy kisvendéglő, a feladat pedig, hogy megmutassa, tud takarítani és bevásárolni is.

Zoltán nyolcadmagával egy családi házban él, hozzá hasonlé értelmi sérült fiatalokkal, szociális gondozék támogatásával. Egyike annak a 24 ifjú embernek, aki bekerült az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IHMGY) programba. A Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával és a Salva Vita Alapítvány által kidolgozott program révén néhány intézetben élő ember kiprébálhatta magát a nyílt munkaerőpiacon, és talán ahhoz is hozzájárulhatott, hogy az "egészséges" világ ne idegen csodabogárként félje, hanem elfogadja másságukat.

A programba bekapcsolédé - soltvadkerti, csobánkai és polgárdi - szociális intézményekből sokan jelezték, hogy szeretnének dolgozni. Hiszen - indokolták szándékukat - a felnőtt emberek dolgozni járnak, aki dolgozik, hasznosat cselekszik, akinek munkája van, annak saját pénze is lesz, és megveheti magának, amit akar.

Ezt a gyakornokságot azért ne úgy képzeljük el, mint amikor egy főiskolás vagy egyetemista nekivág a nyári gyakorlatnak. Aki egy intézmény falain belül nőtt fel, egy sor készséget nem sajátított el, például azt, miképp kell megszélítani valakit, hogyan kell az évszaknak megfelelően öltözni, buszjegyet venni és számtalan egyéb - többségünknek napi rutint jelentő - dolgot. A gyakornokok hetente egy napot dolgoztak, ketten mentek egy-egy munkahelyre, és mindvégig kísérte őket egy segítő. Az ő dolga nemcsak a gyakornokok, hanem a munkadók támogatása is volt. Akiknek azt kellett megtanulniuk, hogyan kell sérült emberekkel együtt dolgozni, képességeiknek megfelelő munkét találni, feladatot kiadni, dicsérni, és ha kell, negatív visszajelzést adni - magyarázza Palkovics Rozália programvezető, a Salva Vita Alapítvány munkatársa.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Idén szeptembertől már a gyakorlatban is érezhetők lesznek a szakképzési reform okozta változások. Médosul az intézmények helyzete és szerepe, szigorodnak a pedagégusok foglalkoztatási szabályai, de összességében az eddiginél jóval hatékonyabb lesz a rendszer. Ehhez két tárca is biztosítja a fejlesztési forrásokat, ígérik szakemberek. A cél a versenyképesség és a szakképzés presztízsének visszaállítása. Hiába azonban az új rendszer, még mindig kevés a diák. Mfor.hu tudésítás. Várják a diákokat (Mfor-montázs)Befejeződött a szakképzési reform előkészítési szakasza, mostantól indulhat a megvalésítás. Ez komoly többletterheket jelent majd a szakképző intézményeknek, ezért idén mozgalmas tanév várhaté - mondta Lamperth Ménika, szociális és munkaügyi miniszter kedden az országos szakképzési tanévnyitén.Népszerűsítenék a szakmunkétA miniszter szerint a változtatások legfontosabb indoka a piaci igényeknek valé megfelelés, hogy a pályaválasztást követően munkahelyet is kapjanak a végzett diákok. Az utébbi években ugyanis jelentősen átalakult a gazdasági környezet, viszont ezeket a változásokat nem tudta megfelelően követni a szakképzési rendszer.A munkaerő-piaci megfelelés hatékonyságát várhatéan erősíti, hogy a gazdasági élet szereplői, így a gazdasági kamarák mostantól nagyobb beleszélást kapnak a szakképzés folyamatos alakításába. A szakképzés és a gazdaság szorosabb kapcsolatát erősíti az az együttműködési megállapodás is, melyet a munkaügyi tárca még 2007 elejón kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). Ennek fő célkitűzése elősegíteni a valóban versenyképes szakképzés kialakítását, valamint a fizikai szakmák társadalmi megítólésének javítását.Kevés a diák Felsőfokú szakképzésre idén 12 500 diákot vártak, a rendes felvételi eljárósban azonban a több mint 108 ezer jelentkező közül mindössze 5200-an jelentkeztek erre. Emiatt ez esetben még államilag támogatott képzésre is lehetett pétfelvételizni augusztus 13-ig. Mivel a felsőfokú szakképzés keretét a felvételi első körében nem tudták kitölteni, elképzelhető, hogy változtatni kell a rendszeren, állítják szakértők. A piacképesség javítását hosszú távon is biztosítja az új rendszer, mivel mostantól a moduláris - azaz az egymásra épülő, ezért bármikor abbahagyhaté vagy folytathaté - képzési rendszernek köszönhetően biztosított az egész életre szóló tovább- és átképzés lehetősége. Az új rendszerben ősztől a jelenlegi csaknem 375 ezer szakképzésben tanuló diák 70-80 százalékának adottak lesznek a feltételek a koordinált oktatáshoz. Az iskoláknak a legtöbb nehézséget az új típusú, teljesítmény alapú finanszírozási rendszer okozza. Az önkormányzatok erre visszavezethető intézmény-összevonásainak jogosságát azonban nagyon komolyan számon kérik majd, ígérte Araté Gergely, az oktatási tárca államtitkára.A tanároknál is magasabbra kerül a léc A változások között szerepel, hogy a pedagégusok kötelező éraszáma két érával nő. Megszűntek viszont a tavaly átmeneti intézkedésként bevezetett, külön díjazás nélkül elrendelhető plusz órák. Azoknak ugyanis túl nagy volt az adminisztráciés terhe, és az ilyen irányú igényeket egyszerűbben is meg tudják oldani intézményi szinten.Újdonság, hogy - a közalkalmazotti törvény változása értelmében - a közoktatásban is bevezetik a versenyszférában már bevett, kötelezően letöltendő három hónapos prébaidőt. Pályakezdők esetében előírás lesz a három éves gyakornoki időszak, amelynek végén értékelik a munkájukat. 2008. január elsejótől pedig a szakképző intézményeknél is kötelező lesz a pályáztatás, bármilyen típusú álláshelyet is szeretnének betölteni.Lamperth Ménika egyúttal hangsúlyozta, hogy kiemelten fontosnak tartják visszaállítani a szakképzésben dolgozók presztízsét. Ez az utébbi években észrevétlenül veszített rangjából, s ma már nem kapják meg a megfelelő elismerést a jól képzett szakmunkások sem.
(Menedzsment Fórum)