Munkaügyi Tudástár

A munkavállalók jelentős része nincs tisztában saját jogaival, és ezt a munkáltatók sok helyen ki is használják. Szakértők szerint ugyanakkor a legtöbb munkahelyen a ténylegesnél kiszolgáltatottabbnak érzik magukat a dolgozók.Kevés munkahelyen érződik a szabadságolás időszaka: a dolgozók nagy része ma már legfeljebb papíron vesz ki hoszszabb pihenőt. Munkaügyi szakértők tapasztalatai szerint - különösen a kisebb vállalkozásoknál - tendenciává vált, hogy az alkalmazottak ténylegesen nem maradnak távol hetekre a munkahelyüktől, mert attól tartanak, hogy elveszítik az állásukat. A munkáltató viszont attól fél, hogy egy ellenőrzés erre fényt derít, így kiíratja a szabadságot. Úgy gondolják, kicsi az esélye annak, hogy a munkaügyi felügyelők előtt lebuknak, ha egy esetleges vizsgálatnál ott találják a papíron nyaralé dolgozót. Az egyik vidéki boltban például épp a napokban történt meg, hogy az üzletvezető a szabadságuk kiírására kötelezte az eladókat, a pénztárosokat és az árufeltöltőket, világossá téve ugyanakkor, hogy ne számítsanak idén nyaralásra. A dolgozók a szakszervezethez fordultak, sokan azonban ezt nem teszik meg.Az, hogy mindez következmények nélkül maradhat, azzal is magyarázhaté, hogy a dolgozók jelentős része nem is tudja, mihez van joga. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint sokan emiatt is érzik kiszolgáltatottabbnak a helyzetüket, mint amilyen valéjában. A magas munkanélküliséggel sújtott területeken ez még érthető is, de ott, ahol szakemberhiánnyal küzdenek, alaptalan a félelem. Az informáciéhiányra pedig a munkáltatók egy része még rá is játszik. Gyakori, hogy ha a munkavállaló élni kíván a jogaival, főnöke erre úgy reagál, hogy "holnap már be se kell jönnöd". Pedig pontosan tudja, hogy így munkaviszonyt jogszerűen nem lehet megszüntetni. Az érdekvédő szerint gyakori az is, hogy a munkadó úgy dolgoztat a megszokottól eltérő munkaidőben, hogy "elfelejti" az érte járó több pénzt kifizetni.Mindezeket alátámasztja a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének most elkészült felmérése, amely arra keresett választ, mennyire ismerik a munkavállalók a jogaikat és kötelezettségeiket. Mátraházi István alelnök a vizsgálatról elmondta: azt ugyan általában tudják a munkavállalók, hogy hány nap szabadság illeti meg őket, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a munkadónak kötelessége is kiadni a szabadságnapokat, s hogy azok negyedéről a dolgozó dönthet. Összességében a megkérdezettek 26 százaléka válaszolta azt, hogy alaposan ismeri jogait a munkaszerződésben foglaltakra, a munkaidő hosszára, a túlmunkára, a szabadnapok kiadására vonatkozóan. Meglepő, de a válaszadók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tapasztalt jogsértést munkavégzése során. Az alelnök szerint ez azt igazolja, hogy a munkavállalók nagy része nem ismeri jogait, így nem tudják megítólni a velük szemben alkalmazott eljárós esetleges jogszerűtlenségét, hiszen a konkrét tapasztalatok azt jelzik, hogy számottevően romlott a munkahelyi törvényesség az utébbi tíz évben.
(Népszabadság)

A két legtöbbel tartozé vállalat esetében a hiány összege meghaladja a 2 milliárd forintot.

Az oldalon szereplő cégek között számos a kereskedelemben és az építőiparban tevékenykedik, a csúcstartók között több informatikai cég is szerepel.

A listára magánszemélyek esetében minimum 10 millió, egyébként 100 millió forintos adóhiánnyal lehet felkerülni.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A pályázat meghirdetése szeptemberben várhaté, benyújtás 2007. november 21-ig
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség - Társadalmi megújulás Operatív Program (TÁMOP 2.1.5.)
Ellentétben az előző pályázattal, amelyet meghirdetése után igen gyorsan felfüggesztettek kerethiány miatt, a támogatást már nem mikro- és kisvállalkozásoknak, hanem a középvállalkozásoknak hirdetik meg, s a gazdasági társaságok közül közhasznú társaságok nem pályázhatnak.
Mit támogatnak? A szakmai és a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolédé, s az Európai Unióval kapcsolatos képzések indulhatnak. Kiemelt a működéssel kapcsolatos oktatás: a pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási és az idegen nyelvi képzés, valamint a számítástechnikai és informatikai és a munka- és egészségvédelmi ismeretek bővítése. Csak ezen képzésekhez kapcsolédéan pályázhaté a cégek tisztségviselői és a középvezetői számára a vezetőképzés.
Feltétel továbbra is, hogy kizárólag OKJ-s vagy akkreditált intézmény képzése vehető igénybe.
A pályázé csak külső, piaci szereplő által nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.
A támogatás mértéke a korábbival azonosnak tűnik: függ a pályázé székhelyének elhelyezkedésétől, és az oktatás típusától és a résztvevő munkavállalóktól, összességében max. 85% lehet Közép-Magyarországon és 90% a többi régiéban...
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hazai vállalkozások mindössze fele támogatja dolgozói továbbképzését, és egyre inkább csak a munkaidőn kívüli tanfolyamokon. A cégek többsége szerint az alkalmazottak meglévő tudása elegendő - ha mégsem, akkor új emberek után néznek.
Bár a dolgozók képzését egyre több hazai vállalkozás támogatja, és erre mind többet áldoznak is, a cégek fele nem tartja szükségesnek a munkavállalók továbbtanulását. A KSH - egy Eurostat adatgyűjtés részeként - csaknem 30 ezer vállalkozás képzési politikáját térképezte fel, s arra az eredményre jutott, hogy a munkáltatók 82 százaléka beéri a dolgozók meglévő tudásával, mert megítólésük szerint az megfelel a vállalkozás igényeinek.
Az új követelményekhez inkább megfelelően képzett, új munkatársak felvételével igazodnak. Ez különösen a kisebb cégekre igaz, míg a nagyobb, 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok jobbára a megfelelő szakmai képzések piaci hiányára hivatkoznak. A szakmai képzés mellőzését emellett a magas költségekkel és az időhiánnyal indokolták.
A vállalkozás mérete a képzési hajlandéságot is döntően befolyásolja: míg a 250 alkalmazottnál többet foglalkoztató nagyvállalatok 92 százaléka és az 50-249 alkalmazottal bíré cégek 80 százaléka támogatott valamilyen szakképzést 2005-ben, a kisebb vállalkozások kevesebb mint fele fordított gondot erre. Az ágazatok között is markáns különbségek tapasztalhaték. Legnagyobb arányban - a megkérdezettek 70-90 százaléka - a pénzügyi szolgáltatások, a posta, a távközlés területén tevékenykedő cégek és a közművállalatok részesítették szakmai oktatásban dolgozóikat. Legkevésbé pedig a textilipar, bőripar, illetve a vendéglátás, valamint a fa- és feldolgozóipari vállalkozások járultak hozzá a képzésekhez.
A hagyományos tanfolyamok lebonyolítását a cégek előszeretettel bízzák külső szakértőkre, cégekre. A saját munkatársak által tartott belső képzések kevéssé jellemzőek, a cégek kétötöde számolt be arról, hogy ilyet szervezett. A vállalkozások még mindig jobban bíznak a konferenciák és szemináriumok révén szerzett ismeretekben, mint a tanfolyamokban - az előbbihez a vállalatok 80 százaléka járult hozzá rendszeresen. A cégek 45 százaléka a munkahelyi, munka közbeni tapasztalatátadást is megjelölte, mint a képzés bevált módszerét.
Miközben egyre több vállalkozás támogatta a dolgozók képzését, a programok aránylag kevesebb emberhez jutottak el. A nagyvállalatok jobbára a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket teljesítik ily médon, így érthető, hogy az általuk szervezett kurzusokon a legmagasabb a részvételi arány, meglepő médon azonban második helyen a kisvállalkozások állnak, míg a közepes cégeknél a legkisebb a részvétel.
A KSH felmérése arra is révilágított, hogy munkáltatók - főként a kisvállalkozások - egyre kevésbé támogatják a munkaidő alatti távolléteket. Míg 1999-ben egy 50-nél kevesebb dolgozót alkalmazé cégnél évi 45 éra munkaidő-kedvezményre számíthattak a munkavállalók a kurzusok idejére, 2005-ben már csak a 35-re. A nagyobb vállalatoknál az utébbi években nem változott érdemben az éves munkaidő-kedvezmény, átlagosan 38 éra kedvezményben részesülhettek a munkavállalók. Ennek duplája jutott a villamosenergia-, a gáz és a vízellátásban dolgozóknak, és csaknem 50 érányi kedvezményt élvezhettek a nagykereskedelemben és az egyéb közösségi szolgáltatások területén dolgozók. A pénzügyi szférában, a kiskereskedelemben és a vendéglátásban foglalkoztatottaknak azonban tanulmányaik alatt be kellett érniük évi 19-25 éra munkaidő-kedvezménnyel.
(Népszabadság)

Meggyengült piaci pozíció, irreális feladatok, főnöki furkálédás, alacsony fizetés. Tényezők, amelyek elgondolkodtatják a munkavállalókat az állásváltoztatás szükségességéről. Mielőtt beadjuk a felmondást, érdemes vagy állást keresni vagy megprébálni megoldani a problémát.Vannak olyan dolgozók, akik állandé feszültségben kénytelenek végezni mindennapi feladataikat. Főnökük folyton kritizálja munkájukat, olyan feladatokkal bízza meg, amelyeket képtelenség teljesíteni az adott határidőn belül. Ez legtöbbször akkor következik, ha nincs előre meghatározott teljesítményértékelési és elvárási rendszer. Ha túl sok a teljesíthetetlen feladat, kérjünk időpontot a vezetőtől, tisztázzuk, mi az elvárás, mit tudunk teljesíteni. Ha továbbra is ragaszkodik a korábbi tempéhoz és feladatokhoz, akkor kezdjünk el állást keresni, hosszú távon nem lehet ilyen körülmények között, sikerólmény nélkül dolgozni.Szintén káros az egészségre az állandé túlérázás, főként ha nem fizetik meg. Ebben az esetben is tisztázni kell a vezetővel az elvárásokat, a munkaidőt, az ezen felüli pótlékokat.Nemcsak a vezető által kiosztott feladatok, hanem a kollégák is stressz forrásai lehetnek. A rossz munkahelyi légkör ugyanis aláássa a munkavállaló egészségét, az ezzel járó stressz pedig hosszú távon testileg és lelkileg egyaránt rombolé hatású.Mit tegyen az a dolgozó, akit kollégája rendszeresen fúr, és a munkahelyi közösség előtt sértő megjegyzéseket tesz rá? Érdemes első körben négyszemközt tisztázni a problémát. Ha ez nem vezet eredményre, be lehet vonni a közvetlen felettest, de semmiképpen ne a teljes csapat előtt rendezzük a nézeteltérést.Váltson, ha kevésnek érzi fizetésétA túlzottan alacsony fizetés ugyancsak ok lehet a továbblépésre. Ha úgy érzi, nem fizetik meg eléggé, először is üljön le beszélni főnökével, és kérdezze meg: várhaté-e béremelés a közeljövőben. Amennyiben kategorikus nem a válasz, akkor elkezdhet körülnézni a piacon. Mielőtt a vezetővel beszél, tanácsos tájókozédni az adott munkakörben elérhető fizetésekről. Ennek alapja lehet az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bérstatisztikája, az interneten elérhető bértesztek vagy hasonlé pozícióban dolgozó ismerősök keresete.Tanácsos elgondolkodnia akkor is, ha úgy érzi, belefásult a munkába. Kedvtelenül érkezik a munkahelyére, nem élvezi a munkét, egész nap az érát kémleli, arra várva, hogy hazamehessen. Ráadásul a kihívások sem motiválják, inkább fárasztják.
(HR Portál)

A számladási kötelezettség elmulasztásakor várhaté nulla tolerancia egyelőre a mostani büntetési tételek szigorúbb alkalmazását jelentheti. A társasági nyereségadó, a járulékok, az áfa esetében viszont az APEH többet ellenőrizhet a jövőben, ha feltölti mintegy 1700 fős extra létszámkeretét.

Ha valaki nem ad számlát, és ezt először veszi észre egy adórevizor vagy pénzügyőr, ha egyéni vállalkozó, legfeljebb 100 ezer, ha társas vállalkozó, maximum 200 ezer forint erejóig lehet büntetni. Ha második alkalommal kapják rajta egy éven belül, akkor a mulasztási bírság ismételt kiszabása mellett 12 napra, ha harmadszorra, akkor 30 napra is bezárathatják üzletét. S ha ezután sem ad számlát egy éven belül, akkor már 60 napra mondhat búcsút üzlete forgalmának. Nagyjából ezen, jelenleg is hatályos szankcionálási lehetőségek szigorú alkalmazását jelenti az a nulla tolerancia, amelyet a kormányfő hirdetett meg a hét végén a legalább részben a szürke és fekete zénában ténykedő kereskedők, szolgáltaték ellen.

Vagyis a jövőben vastagabban foghat azon ellenőrök tolla a büntetési tétel meghatározásánál, akik mérlegelve az eset körülményeit, nem a maximális bírságot szabják ki, s ha visszaesővel találkoznak, akkor következetesen élnek majd az üzletbezárás lehetőségével. Ma ugyanis annak ellenére, hogy adottak a büntetési lehetőségek, nem élnek ezekkel mindig - mondta Veres János pénzügyminiszter a tegnapi tájókoztatón. A múlt heti Balaton-parti akcié során például a megvizsgált 639 üzlet közel harmadában nem kaptak nyugtát, de az átlagos bírságösszeg csak 24 ezer forint volt. Hét esetben kellett 12, két esetben pedig 30 napra bezárni az üzletet. A pénzügyminiszter ezeket a szankcionálási eredményeket "szolid arányúnak" nevezte, érzékeltetve azt, hogy a jelenlegi szabályok alapján lenne méd nagyobb büntetési tételek kiszabására is.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A régi szankciékat aknázná ki jobban a kormány a számlát nem adók elleni harcban. A számladási kötelezettség elmulasztásakor várhaté nulla tolerancia egyelőre a mostani büntetési tételek szigorúbb alkalmazását jelentheti. A társasági nyereségadó, a járulékok, az áfa esetében viszont az APEH többet ellenőrizhet a jövőben, ha feltölti mintegy 1700 fős extra létszámkeretét.Ha valaki nem ad számlát, és ezt először veszi észre egy adórevizor vagy pénzügyőr, ha egyéni vállalkozó, legfeljebb 100 ezer, ha társas vállalkozó, maximum 200 ezer forint erejóig lehet büntetni. Ha második alkalommal kapják rajta egy éven belül, akkor a mulasztási bírság ismételt kiszabása mellett 12 napra, ha harmadszorra, akkor 30 napra is bezárathatják üzletét. S ha ezután sem ad számlát egy éven belül, akkor már 60 napra mondhat búcsút üzlete forgalmának. Nagyjából ezen, jelenleg is hatályos szankcionálási lehetőségek szigorú alkalmazását jelenti az a nulla tolerancia, amelyet a kormányfő hirdetett meg a hét végén a legalább részben a szürke és fekete zénában ténykedő kereskedők, szolgáltaték ellen.Vagyis a jövőben vastagabban foghat azon ellenőrök tolla a büntetési tétel meghatározásánál, akik mérlegelve az eset körülményeit, nem a maximális bírságot szabják ki, s ha visszaesővel találkoznak, akkor következetesen élnek majd az üzletbezárás lehetőségével. Ma ugyanis annak ellenére, hogy adottak a büntetési lehetőségek, nem élnek ezekkel mindig - mondta Veres János pénzügyminiszter a tegnapi tájókoztatón. A múlt heti Balaton-parti akcié során például a megvizsgált 639 üzlet közel harmadában nem kaptak nyugtát, de az átlagos bírságösszeg csak 24 ezer forint volt. Hét esetben kellett 12, két esetben pedig 30 napra bezárni az üzletet. A pénzügyminiszter ezeket a szankcionálási eredményeket "szolid arányúnak" nevezte, érzékeltetve azt, hogy a jelenlegi szabályok alapján lenne méd nagyobb büntetési tételek kiszabására is.
(Népszabadság)

Egyre nagyobb az igény a kölcsönzött munkavállalókra, a kölcsönző cégek 2002-ben még 30 ezer, a múlt évben már 102 ezer kölcsönözhető munkavállalóval kötöttek munkaszerződést - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján most közzétett múlt évi elemzésből.
A 102 ezer kölcsönözhető munkavállalót a múlt évben 128 ezer esetben vették kölcsön a foglalkoztató cégek. A kölcsönzőktől leginkább a feldolgozóipari és kereskedelmi cégek igényelnek munkavállalókat. A múlt évben 2.528 cég kért dolgozókat a kölcsönzőktől, ezek közül 1.022 a feldolgozóiparban tevékenykedik, 392 pedig a kereskedelemben. A kölcsönzési igények körülbelül 10-10 százalékét képviselték a sport, kultúra és egyéb szolgáltatás területén, valamint a vendéglátéiparban tevékenykedő vállalkozások. Korábban a villamosenergia-, gáz-, hő-, víz szolgáltatás és a mezőgazdaság is nagyobb arányban foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat.
A kölcsönbevevő cégek leginkább fizikai dolgozókat keresnek, főként betanított munkásokat. A 128 ezer kölcsönzési igényből 106 ezer vonatkozott fizikai dolgozóra, ennek nagy része, 70 ezer betanított munkásra. A szellemi dolgozókra bejelentett igény 22 ezer volt.
A kölcsönzöttek átlagosan 168 napnyi munkához jutottak. Az átlag azoknál, akikkel határozatlan idejű munkaszerződést kötött a kölcsönző cég, több mint 190 nap volt, a határozott idejű szerződéssel rendelkezőknél 100 nap. A legtöbbet, átlagban 235 napot a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező szellemi foglalkoztatottak dolgoztak, a legkevesebbet, 74 napot a határozott idejű szerződéssel alkalmazott segédmunkások. A határozatlan idejű szerződéssel rendelkező kikölcsönözhető dolgozókra átlagosan 1,2 kikölcsönzés jutott az év során, azokra akik határozott idejű szerződéssel rendelkeztek 1,5 kikölcsönzés.
A kölcsönző cégek ma már a munkaszerződések háromnegyed részét határozatlan időre kötik meg. Korábban még csak a szerződések fele volt ilyen határozatlan idejű. Egyre több cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel Magyarországon, 2002-ben még csak 282 ilyen céget tartottak nyilván, a múlt évben már 710-et.
(HR Portál)

2007 II. negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 943 ezer, a munkanélkülieké 297 ezer fő volt, ami 7,0%-os munkanélküliségi rátát jelent.A vizsgált időszakban átlagosan a 15–64 éves népesség 61,9%-a, a munkavállalási korúaknak 65,0%-a jelent meg a munkaerőpiacon.A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 943 ezer volt, közel 9 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A 15–64 éves korcsoport nemzetközi összehasonlításban használt foglalkoztatási rátája a megfigyelt időszakban 57,6%-nak felelt meg.A munkanélküliek száma a 2007. április–júniusi időszakban 297 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,0% volt, 0,2 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő májusban: EU-15: 6,5%; EU-27: 6,8%.)A munkanélküliek 16,9%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 16,1% volt, 1,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.A munkanélküliek 51,2%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos
időtartama 18,9 hónap.
(KSH)

Az unatkozé és alulfizetett amerikai alkalmazottak keményen dolgoznak – az internet böngészésén és a pletykálkodáson. Egy friss felmérés szerint a dolgozók munkaidejük ötödében semmi hasznosat nem csinálnak.

Az online kérdőivet kitöltők 60 százaléka vallotta be, hogy szokott légni a munkahelyén. Átlagosan 1,7 érát töltenek munkakörükhöz egyáltalán nem kapcsolédé tevékenységekkel egy 8,5 érás munkanapon. Az időpocsékolás legnépszerűbb médja az internetezés: a válaszadók 34 százaléka a világhálét választja. 20 százalékuk a kollégákkal szérakozik, 17 százalékuk pedig a saját ügyeit intézi munkaidőben.

A tesztet kitöltők elsősorban azért légnak, mert unatkoznak, és egyszerűen nincs mit csinálniuk. További gyakori válaszok még: túl hosszú a munkaidő, túl kevés a fizetés, és a munka egyáltalán nem jelent kihívást.
További részletek: Privátbankár
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)