Munkaügyi Tudástár

A munkába járóssal kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993 (V.12.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járós és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.Napi munkába járós címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjótől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandé lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot. Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandé lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges - mivel csak egy állandé lakóhelye van az embernek - ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a munkavállaló munkavégzési célból költözik ideiglenesen munkahelyével azonos helységbe, vagy annak közelébe (ez utébbi esetben a napi munkába járós címén is megilleti a költségtérítés), jár neki a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés. Ennek indoka, hogy ugyan nem napi, de heti rendszerességgel nagyobb utat tesz meg a hazautazása és munkahelyére történő visszautazás érdekében. Az "ideiglenesen" jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, vagyis a Korm. rendelettel ellentétes a hétvégi hazautazás címén költségtérítésre jogosultak körének leszűkítése meghatározott időtartamra (egy-két hétre, hónapra), így az "ideiglenesen" feltétel akár több évre is vonatkozhat. A Korm. rendelet szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e. Nem feltétel, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában állé lakás is. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést. Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítési kötelezettségének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozza meg a lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát. A törvény alapján a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik [5.§]. A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tarozé polgár köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjónek nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni [26.§]. A Korm. rendelet állandé lakóhely fogalma tehát az 1992. évi LXVI. törvény lakóhely fogalmának feleltethető meg, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, így az 1992. évi LXVI. törvény értelmében a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás - feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely - a Korm. rendelet értelmében vett ideiglenes lakóhelynek feleltethető meg. Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítésének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést. Az utazási költségtérítés-juttatást nem a szja-törvény, hanem a hivatkozott Korm. rendelet teszi kötelezővé. A szja-törvény arról rendelkezik, hogy a Korm. rendelet szerint munkába járósnak minősített esetben az erre tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a Korm. rendelet által előírt elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járós esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 9 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, az tulajdonképpen adómentes [szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pont]. Ebből az is következik, hogy nem csak a Korm. rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét, akkor, ha a Korm. rendeletben meghatározott kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (bérlet, jegy teljes árát) megtéríti a munkáltató a saját döntése alapján. Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyhaté költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származé adó- és járulékköteles jövedelmének számít a felek közt fennállé jogviszonyra tekintettel [szja-törvény 2. § (6) bekezdés]. [szja-törvény 2. § (6) bekezdés; 25. § (2) bekezdés b) pont]
(PM Jövedelemadók főosztálya 16017/2007- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559618304/)

Súlyos hibát tartalmaz az áfatörvény a fordított adózás terén, amelyet a jogszabály-előkészítő Pénzügyminisztériumi szakértők más kiadók szaklapjában korántsem tekintik véletlennek, azt jogalkotéi szándékként aposztrofálják.Súlyos jogszabályi problémával kerültünk szembe 2008. január 1-jótől az áfatörvény fordított adózási témakörében. A jogszabály szövege a következő:2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
b) ingatlanhoz kapcsolédé építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében; Ehhez képest viszont az EU áfa irányelv szövege nem ezt mondja ki: A tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről
199. cikk
(1) A tagállamok előírhatják, hogy a HÉA megfizetésére azon adóalany kötelezett, aki részére a következő termékértékesítések vagy szolgáltatások bármelyikét teljesítették:
a) építési szolgáltatások, ideértve az ingatlanhoz kapcsolédé javítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási és bontási szolgáltatásokat, valamint a 14. cikk (3) bekezdése értelmében termékértékesítésnek minősülő építési munkák átadása; Més a kiindulási alap! Az irányelv azt prébálta elérni, hogy az építés-szerelést végző nehogy ki tudjon bújni a fordított adózés alél. A magyar jogszabály-előkészítő Pénzügyminisztérium viszont valamilyen tudathasadásos módszerrel megfordította a hivatkozási alapot és a jóval tágabb ingatlanokat vette előre. Erre az irányelv szerint nincs is méd. Másik fontos megjegyzés a témához, hogy a PM-APEH szerint létezik "domináns-járulékos" szolgáltatás, vagyis egy adott szolgáltatás esetében "főtevékenység-melléktevékenység". Sajnálatosan ilyen az áfatörvényben nincs. Van ugyan a járulékos költségekre vonatkozó rendelkezés, de ez a saját teljesítéssel kapcsolatban nem értelmezhető. Ergo az őrző-védő szolgálat, amely becsavar egy új égőt, vagy felsepri a havat az udvaron olyan szolgáltatást is nyújt, amelynek az őrzés-védés (amely önmagában is kérdéses besorolású) biztos, hogy fordított adózés alá tartozé szolgáltatást is végez és az nem járulékos költség, hanem a saját teljesítése! [Áfa tv. 70.§. (1) b)] A megoldás egyértelműen jogszabálymódosítás, ahol szerencsés lenne a fő-mellék szolgáltatások meghatározását is végre megfogalmazni, mert arra szükség lesz más esetekben és termékértékesítéseknél is.
(Adófórum)

Több bevétel adóból és járulékokból, valamint alacsonyabb kamatteher – javarészt e tényezőknek köszönhető, hogy az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya az év elejón számított 6,6 százalék helyett csupán öt százalék lett a bruttó hazai termék (GDP) arányában. Erről a tegnapi kormányszóvivői tájókoztatón beszélt Veres János pénzügyminiszter, aki szerint az EU-s módszertan szerinti, eredményszemléletű 2007-es deficit a GDP 5,7 százaléka lesz. Kiderült az is, hogy a feketegazdaság elleni küzdelem számszerűsíthető eredménye 2007-ben mintegy 80 milliárd forint, ez különösen az szja- és a jövedékiadó-bevételeken érezteti a hatását. A költségvetés 317 milliárd adó- és járulékbevételi többletet számolhatott el tavaly, s 45 milliárdos pozitívum származott a kamatbevételekből. Ugyanakkor 275 milliárd forint a múlt évi többletkiadások értéke. Veres a jövőben is fegyelmezett gazdálkodást, 2009-re pedig három százalék, vagyis a mastrichti limit körüli deficitet ígért.
(Világgazdaság)

Az államháztartás ESA hiánya tavaly a GDP 5,7 százaléka körül alakult a tervezett 6,8 százalékkal szemben - ismertette Veres János pénzügyminiszter.A bizonytalanságokat is figyelembe véve a hiány 5,5-5,8 százalék között alakulhatott. A bizonytalanságot az okozza, hogy egyelőre csupán a központi kormányzat pénzforgalmi adatai véglegesek.Az államháztartás pénzforgalmi, önkormányzatok nélkül számított hiánya a GDP 5 százalékét tette ki. Veres János emlékeztetett rá, hogy az eredményszemléletű hiány 2006-ban a GDP 9,2 százaléka volt.„Fehéredett" a gazdaságA 3 százalékpontot meghaladó egyensúlyjavulás főbb tényezői közé sorolt a pénzügyminiszter egy korábbi adósságátvállalást, az alacsonyabb kamatkiadásokat, a magasabb adó- és járulékbevételeket, illetve a gazdaság fehéredését. 2006 utolsó negyedévében olyan adósságok átvállalására került sor, amelyeket a konvergenciaprogram alapján 2007-re tervezett a költségvetés. Ez a GDP 0,4 százalékpontjával javította az egyenleget.Az alacsonyabb kamatkiadások miatti megtakarítás is 0,4 százalékpontot tesz ki.A vártnál magasabb adó- és járulékbevételek, valamint kamatbevételek GDP-arányosan 1,4 százalékpontos javulást eredményeztek, ugyanakkor a kiadási többlet a GDP 0,7 százalékét teszi ki, az egyenleg tehát 0,7 százalékpontos javulást eredményez.Járulékokból 130 milliárdos többletA többletbevételek 362 milliárd forintot, a többletkiadások 73 milliárdot tettek ki. A többletbevételekből 30 milliárd a társasági adóból, 80 milliárd a jövedéki adóból, 70 milliárd az szja-ból származik, járulékokból pedig 130 milliárdos többlettel számolnak. A kamatbevételek többlete 45 milliárdot értek el.A többletkiadások közül 75 milliárd kapcsolédik a nyugdíjakhoz, 70 milliárd a 13. havi bérhez, 60 milliárd a MÁV-hoz, és 70 milliárdot tesz ki az intézményi többletkiadás. Utébbi a 20 milliárdos maradványcsökkenésből, a felülről nyitott előirányzatok 50 milliárdos többletkiadásából származik. Ebből 40 milliárdot tesz ki a VPOP és az APEH érdekeltségi többlete az előirányzatok túlteljesítése miatt. Kiadásokból is keletkeztek megtakarításokKiadási megtakarítások is keletkeztek: az alacsonyabb Uniós befizetés 25 milliárdos, a gyégyszer- és táppénzkiadásoknál 35 milliárdos, egyéb kiadásoknál pedig 37 milliárdos megtakarítás jelentkezett.A gazdaság fehéredésének hatása 80 milliárd forintra tehető, ebből 25 milliárdot tesz ki a jövedéki adóbevételi többlet, 5 milliárd forintot az áfa- és 50 milliárdot az szja- és a járulékbevétel. A magángazdaság jobb teljesítménye 30 milliárdos többletet eredményezett a társasági adóbevételeknél - ismertette a pénzügyminiszter. Az inflácié hatása a pénzforgalmi áfabevételeknél 5 milliárd forintot tett ki, eredményszemléletben a 40 milliárdos áfabevételi többletből 30 milliárd forintot az inflácié magyaráz.A béremelkedésből származé többlet járulékbevétel 152 milliárd forint.Veres János hangsúlyozta: 2008-ban is fegyelmezett költségvetési gazdálkodás folyik majd, így lehetséges lesz a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok elérése, 2009-re az államháztartás hiányának a GDP 3 százaléka körüli szintre mérséklése.
(Magyarország)

A jövőben kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, Az új szabályok előírják, hogy az igénybe vehető alap- és pótszabadságok öszszességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben.A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásolé tényezőre.A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési médokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.Az új szabályok szerint a munkavállalók a keretükből három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes tizenöt napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek.Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejót eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb jelezniük kell a munkáltatónak. Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívhaté. Ha azonban a munkáltató igényli, akkor az igénybevétel indokoltságát igazolni kell.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Szakportálunkon a "pályázatfigyelő" által biztosított és működtetett rendszer segítségével kereshet az országos pályázati kiírások között. A Pályázatfigyelő közvetlenül a szerkesztőségi rendszerekből folyamatosan kapja az adatokat.

Pályázatkereső
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

„Azt a munkavállalót, aki nem fogadja el, hogy a piacgazdaság alapfeltételként követeli meg a szakmai tudás állandé fejlesztését, s nem reagál erre a követelményre folyamatos tanulással, azt egész életében foglalkoztatási bizonytalanság, s megélhetési gondok várják” – szögezte le érdeklődésünkre Zachár Lászlé, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgató-helyettese. Ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni az élethosszig tartó tanulás fontosságát.A támogatott felnőttképzési programokról a regionális munkaügyi központokban, illetve azok kirendeltségein kaphatnak részletes informáciékat az érdeklődők – mondta el kérdésünkre Szilárd Imre, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal felnőttképzési főosztályának vezetője. A regisztrált álláskereső résztvevőknek ingyenes programokat kínálnak a Regionális Képző Központok. Emellett elindult a „Lépj egyet előre” program második része, és várhaté, hogy további, a tanulást ösztönző speciális központi programok is lesznek. A „Lépj egyet előre II.” program első szakaszában a jelentkezéseket 2008. december 31-ig fogadják. A tervek szerint a 10 milliárd 665 millió forint támogatási keretből 2009. június 31-éig legalább 22 ezer felnőtt személy ingyenes képzését oldják meg. A programban az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek juthatnak hozzá a szakképesítéshez szükséges alapfokú végzettséghez, valamint az elhelyezkedést elősegítő szakmához. A második körben olyan, szakképzettséggel már rendelkezők is jelentkezhetnek, akik piacképesebb szakmát szeretnének elsajátítani. A legfeljebb alapfokú végzettségű résztvevők minden 150 érányi tanfolyami tanulás után a minimálbér összegének megfelelő ösztöndíjat is kapnak. Az alapfokúnál magasabb végzettségűek sikeres vizsga esetén egyszer kapják meg a juttatást. A második ütemben újdonság lesz az is, hogy a résztvevők a tankönyv-vásárláshoz segítséget kapnak. A programban olyan szakmákat lehet elsajátítani, amelyekre a legnagyobb igény van az adott régié munkaerőpiacán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az itt szakmát szerzők elhelyezkedési esélyei jelentősen megnőnek a képzés után.
(Foglalkoztatási és Szociális Hivatal)

Nem csökkent a bértámogatással elhelyezkedő álláskeresők létszáma tavaly az első háromnegyed évében, noha a támogatás, amely korábban elérhette akár a 100 százalékot is, az Európai Uniós elvárásokhoz igazodé, 2007. január 1-je éta hatályos szabályok szerint 50 százalékos volt csupán. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tájókoztatása szerin a múlt év első háromnegyed évében 19.294 álláskereső lépett be a bértámogatásos foglalkoztatásba, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2006-ban az első háromnegyed évben.
A szinten maradás oka lehet az is, hogy bár a fizetendő bér és járulékainak csak 50 százaléka nyerhető el támogatásként, de a munkáltatónak nem kell vállalnia a támogatott időszakkal egyező támogatás nélküli továbbfoglalkoztatást. Foglalkoztatási kötelezettsége csak arra az egy évre szél, amelyre a támogatást is megkapja. Korábban egy évnél rövidebb, például fél évre szóló támogatást is el lehetett nyerni, de ezt követően további fél évig támogatás nélkül kellett foglalkoztatni a dolgozót.Változés a múlt évtől az is, hogy az Európai Uniós szabályokhoz igazodva a bértámogatásokat összeszámítják az egyéb támogatási összegekkel, s ezek együtt nem haladhatnak meg egy bizonyos mértéket. A különféle pályázati pénzekért indulé cégeknek ezt is figyelembe kell venniük. A bértámogatás rendszere igazodott az Európai Uniós elvárásokhoz, egyben egyszerűsödött. A korábbi igen sokféle bér- és járuléktámogatás helyett egyféle támogatást vehetnek igénybe a munkáltatók. Korábban az álláskeresők sokféle kategériájához voltak hozzárendelve a különféle bér- és járulék támogatások. Az új szabályok szerint csak azt kell figyelembe venni, hogy az Európai Unió erre vonatkozó irányelve kiket minősít hátrányos helyzetűnek. Hátrányos helyzetű az álláskereső, aki már egy éve - pályakezdőként fél éve - keres állást, vagy legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik. Ebbe a kategériába tartozik többek között az is, aki elmúlt 50 éves, továbbá aki gyermekgondozás után kíván ismét elhelyezkedni. Az 50 százalékos támogatás nemcsak azoknak a munkáltatóknak adhaté, akik álláskeresőt vesznek fel, hanem azoknak is, akik a cég nehéz gazdasági helyzete ellenére elbocsátás helyett egy évi további foglalkoztatást vállalnak.
(Népszava)

Akkor számokban:Összes ellenőrzés: 35000 db Napi (44 nap) ellenőrzések száma átlagban: 796 dbEgy ellenőr által kiadott büntetés átlaga: 177.419.- Ft. Büntetések átlaga: 122.222.- FtBüntetések összegének átlaga naponta: 25.000.000.- Ft A Csillagszéré hadműveletben részt vevő hét hatóság 6200 ellenőre összesen mintegy 1,1 milliárd forint bírságot szabott ki, a lefoglalt áruk értéke pedig 510 millió forint volt - ismertette Budai Bernadett a múlt héten lezárult akcié mérlegét a mai kormányszóvivői tájókoztatón. A beszámolé szerint az ellenőrzéssorozat nem igényelt külön ráfordításokat, az eredményeket az egyébként is betervezett vizsgálatok összehangolásával érték el - tette hozzá. Az akcié alatti 35 ezer ellenőrzésből kilencezer esetben szabtak ki bírságot, és több mint kétszáz boltot zárattak be. A legtöbbet, 165 üzlethelyiséget a több mint hétezer ellenőrzést végző APEH helyezett zár alá. Az adóhatóság elsősorban a számla, nyugtadásra, az árueredet igazolására figyelt: előbbiek miatt 93,5 millió forint mulasztási bírságot szabtak ki, utébbi esetében pedig közel 16 millió forintot. A foglalkoztatás szabályainak megszegése miatt további 18 millió forint bírságot határoztak meg. Ugyancsak negatív tapasztalatokról számolt be a Mézs Elek, a VPOP országos parancsnokhelyettese is: az akciéban csaknem 130 millió forint bírságot szabtak ki, 480 millió forint értékben foglaltak le illegálisan forgalmazott árukat, és 45 üzletet zárattak be. A most szerzett adatokat fölhasználják majd az illegális áruk kereskedelmét elősegítő beszállítéi hálézatok földerítésében, ahogyan az APEH is a 2008-as ellenőrzési tervek kidolgozásánál figyelembe veszi a korábbi szabálysértéseket.Az akcié alatt több mint 4000 ellenőrzést végeztünk, 68 ezer tételt ellenőriztünk, és mintegy száz tonnányi árut vontunk ki a piacról, és megközelítőleg 85 millió forint bírságot szabtunk ki - közölte Süth Miklés országos főállatorvos.Több hatóság ugyanakkor pozitívumokat is tapasztalt: mind a munkaügyi ellenőrök, fogyasztévédők, mind az élelmiszerbiztonsági ellenőrök arról adtak hírt, hogy noha a jogsértések száma nem csökkent érdemben, a felderített vétségek, mulasztások azonban az elmúlt évekhez képest kisebb súlyúak voltak. Ez alél egyedüli kivételnek a feketemunka látszik: 3900 munkaszerződés nélkül foglalkoztatott dolgozót találtak a felügyelők - mondta Papp István az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF) elnöke. Az OMMF felügyelői több mint 22 ezer dolgozó foglalkoztatását és munkakörülményeit ellenőrizték, tapasztalatuk szerint 8700 dolgozót szabálytalanul dolgoztattak, 20 százalékukat feketén. Csaknem 600 millió forint munkaügyi, és 12 millió forint munkavédelmi bírságot szabtak ki a felügyelők.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A 2007. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 922 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett.A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,9%-a, a 15–64 éveseknek 61,9%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 65,0%-a jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 922 ezer volt, közel 37 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,3%-nak felelt meg, ami közel fél százalékponttal kevesebb az előző évi adathoz képest.A munkanélküliek száma a 2007. szeptember–novemberi időszakban 316 ezer, a munkanélküliségi ráta 7,5% volt, utébbi megegyezett a 2006 azonos időszakában mérttel. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő októberben: EU-15: 6,7%; EU-27: 6,8%.)A munkanélküliek 18,8%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,5% volt, 1,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.A munkanélküliek 45,8%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,7 hónap.
(KSH)