Munkaügyi Tudástár

Elképesztő Európai rekordot állított be a szlovák gazdaság: az ország GDP-je a tavalyi utolsó negyedévben 14,3 százalékkal bővült éves összehasonlításban a statisztikai hivatal kedden közölt, végleges számai szerint. Így 2007-ben 10,4 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság. Előzetesen a statisztikusok 14,1 százalékos negyedéves és 10,3 százalékos éves növekedési adatot közöltek. Mindez azt is jelenti, hogy északi szomszédunk tavaly egy főrejutó GDP-ben lehagyta, az átlagfizetés vásárléerejóben vásárléerő-paritáson mérve pedig beérte hazánkat. A kiugré utolsó negyedéves növekedési adat leginkább egy adóváltozásnak köszönhető: a dohánytermékek jövedéki adójának januári emelése miatt az év végén az üzletek felvásárlásba kezdtek, és hatalmas készleteket halmoztak fel cigarettából. E nélkül a GDP 9,7 százalékkal nőtt volna 2007 utolsó negyedévében és 9,3 százalékkal az év egészében. Az így is impozáns növekedés elsősorban az autéiparnak köszönhető: az ipari termelés ötödét és a kivitel negyedét a három szlovákiai autégyár adja. Autégyártás kockázatok nélkülAz országban működő három autégyár jóval a példaértékűként emlegetett 2004-es adóreform előtt döntött arról, hogy Szlovákiában épít üzemet – mondta lapunknak Túry Gábor, az akadómia Világgazdasági Kutatéintézetének Szlovákiával és Csehországgal foglalkozó munkatársa. A kutató szerint döntésüket a Dzurinda-kormány 1998-as hatalomra kerülése és várhaté reformjai motiválták. Az akkor elindított beruházások még nem pörögnek kapacitásuk maximumán, pedig idén a Volkswagen szlovákiai gyárában 250 ezer Polo, Touareg, Audi Q7 és Porsche Cayenne készül, a PSA Peugeot Citroen nagyszombati üzemében 180 ezer Peugeot 207-est gyártanak, míg a Kia zsolnai gyárában 150 ezer Sportage és C'eed gördül le a futészalagról. A szlovák autéipari szövetség adatai szerint jövőre 700 ezer, 2009-ben pedig már több mint egymillió autét gyártanak majd; az autéiparban foglalkoztatottak száma – a beszállítéknál dolgozókkal együtt – a mostani mintegy 70 ezerről 100 ezerre nő. Jé stratégiai döntés volt az autégyárték Szlovákiába csábítása, még esetleges továbbköltözésük sem rengetné meg a gazdaságot – értékelte a számokat a FigyelőNetnek Túry Gábor.
A Szlovákia-szakértő felhívta a figyelmünket, hogy az országban az olcsébb kisautétól a luxusautéig mindenféle járművet gyártanak, így a piaci kereslet változásaira gyorsan képes reagálni az autéipar. A szocialista gyökerű nehézipar és hadiipar átalakult, most az autégyárték beszállítéjaként működik, ráadásul rendkívül erős és jól illeszkedik a Brnétól Bécsen és Pozsonyon át Zsolnáig terjedő közép-Európai beszállítéi klaszterbe – mondta a kutató. Mindezekért a Világgazdasági Kutatéintézet munkatársa arra számít, hogy középtávon, legalább 5 évig bizonyosan maradnak az autégyárak Szlovákiában, de ha majd esetleg még keletebbre költöznének, akkor is szükségük lesz jól beágyazott és bejáratott szlovák beszállítéik termékeire, esetleg a jól működő, versenyképes beszállíték könnyen találnak majd új autégyárakat. Érzik is meg nem is a gazdagodástA szlovák gazdaság mostani felfutását költségvetési konszolidácié, és a szegényebb rétegeket különösen sújtó államháztartási reform előzte meg.
(FigyelőNet)

A kormányzati programokban egyelőre a foglalkoztatás bővítésére helyeződik a hangsúly, a versenyképesség erősítése kevésbé érvényesül. Az adminisztráciés teher az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, az adózás idő- és költségigénye évi 262 érára, valamint 351 300 forintra tehető. Ez utébbi a vizsgált cégeknél az átlagos éves árbevétel 1,88 százalékának felel meg. Komoly gondot jelent a legkisebb vállalkozásoknál, hogy alkalmazott felvételével radikálisan megnőnek az adózással kapcsolatos kötelezettségek: míg egy alkalmazott nélküli cég átlagosan 6,66 fajta adót ré le, addig az 1-4 főt alkalmazék már 14,71, a kisvállalatok pedig 17,23 fajtát fizetnek. Pécsi és a budapesti közgazdászok nemrégiben készült tanulmányaiból az derül ki, hogy adózási szempontból mindenképpen érdemes odafigyelni a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, hiszen ez a szektor alkalmazza a foglalkoztatottak egyharmadát. Nemcsak az adómértékek, hanem az adórendszer áttekinthetetlensége, bonyolultsága túlontúl gyakori változtatásai és az ebből fakadó jog- és gazdaságpolitikai bizonytalanság nehezíti a vállalkozások életét.A versenyképesség növelésének egyik legfőbb gátja az elharapédzé és nem hatékonyan működő állami bürokrácia. Az adóztatás magas adminisztratív terhei elsősorban a kisebb cégeket sújtják - derül ki a Pécsi Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán nemrégiben készült tanulmányból. A Szerb Lászlé egyetemi docens által vezetett, mikro- és kisvállalkozások adózással kapcsolatos adminisztratív terheléséről készült felmérése szerint a jogszabályok figyelemmel kísérése több feladatot ré a vállalkozásokra, mint maguknak az elszámolásoknak az elkészítése. Az adminisztratív terhek nagymértékű növekedése negatívan befolyásolja a versenyképességet és további alkalmazottak felvételét, tehát a foglalkoztatás növelését. A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal előtt bemutatott felmérés néhány végkövetkeztetése szinte teljesen egybecseng azzal, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának szakértői készítettek nemrégiben. Szirmai Péter, a központ igazgatója szerint az egyszerűsítés leginkább kívánatos eszközének az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítését tartják a vállalkozók. Emellett persze kevesebb adónemet fizetnének és kevesebb számlaszámon fizetnének a cégek, ami nyilván könnyebbséget jelentene az APEH-nek is. A kutatásokból az is kiderül egyébként, hogy míg a vállalkozók szerint már közelíti az Európai Uniós szintet internetes-számítógépes ellátottságuk, addig az államigazgatás még nem készült fel kellőképpen a feladatra. A Corvinus Egyetem kutatásainak két másik tapasztalata is van. Az egyik, hogy noha a magyar gazdaság szerkezete immár hasonlé az Unióshoz, mégis feleannyi közepes nagyságú vállalat van, mint a közösség más tagállamaiban. Ezzel összefügg a másik tanulság, hogy - mint Szirmai Péter fogalmaz - nálunk hiányzik a tőkesúly. A kis és közepes nagyságú cégek hajója azért is bukdácsol vagy látszik helyenként süllyedni, mert nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy a piaci verseny követelményeinek megfelelően fejlesszenek, bővüljenek, kockázatot vállaljanak. Ezért bár helyenként túlburjánzik az állam, ilyen például a versenyképesség ügye, amelynek az igazgató szerint túl sok - miniszteriális - gazdája van, szükség van az állam piackonform segítségére, támogatására.
(Népszava)

Már készül a Munkaerőpiaci Alap 2007-es kiadásainak, bevételeinek elszámolása, az alap a múlt évben az előirányzat szerint 348 milliárd forintot használhatott fel, az idén pedig már 394 milliárd forint a terv. Az alap 1996-ban még 100 milliárd forint alatti összeggel gazdálkodott, 2002-ben lépte át a 200 milliárd forintot. Az alap fenntartását gyakorlatilag a bruttó bérek után a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási járulék fedezi. Ezekből a járulékokból az idén 212 illetve 97 milliárd forint bevétel várhaté. Jelentős bevételi forrás még a bruttó bérek után a munkáltatók által teljesített 1,5 százalékos szakképzési járulék. Ezt azoknak a munkáltatóknak kell fizetniük, akik maguk nem vesznek részt a gyakorlati szakképzésben. Az alap az idén ebből a befizetésből 37,8 milliárd forintra számít. A rehabilitációs járulék befizetési összege 14,2 milliárd forint - tudésít az MTI.Az alap minden évben a legtöbb pénzt az álláskeresők járadékára használja fel. Erre a kiadási tételre az idén 105,2 milliárd forintot terveztek. A második legnagyobb tételt ugyancsak szokásosan az aktív munkaerőpiaci eszközök, a foglalkoztatási, képzési programok finanszírozása jelenti, ennek összege az idén a tervek szerint 55,8 milliárd forint. Az alap 53 milliárd forintot ad át a költségvetésnek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítve. Jelentős összeget, 66,3 milliárd forintot ad át szintén a költségvetésnek egyéb célra, ez főként a szociális segélyezés, a közcélú munka finanszírozását jelenti. A szakképzési, felnőttképzési feladatokra előirányzott keret 33 milliárd forint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fenntartására, fejlesztésére 25 milliárd forint fordíthaté. Az idén jelentős összeggel, 22,9 milliárd forinttal járul hozzá az alap a munkaerőpiaci szolgáltatás fejlesztését, a foglalkoztatás ösztönzését szolgáló Európai Uniós programok társfinanszírozásához.A múlt évben az álláskeresők járadékára, segélyezésére 101,8 milliárd forintot terveztek. Az aktív programokra, a képzésre, közhasznú munkára, bér- és járuléktámogatásra és más foglalkoztatást elősegítő programokra az egész évre 48,3 milliárd forintot. A szakképzési, felnőttképzési célokra 25,7 milliárd forintot. A rehabilitációs célra 56,3 milliárd forintot. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 21,5 milliárd forintos éves kerettel gazdálkodhatott. Az Európai Unió által támogatott programokhoz 9,7 milliárd forintos önrészt tervezett éves szinten az alap.
(ÁFSZ)

A román foglalkoztatási hivatal és vállalatok Olaszországban rendeztek állásbörzét, hogy kint élő és dolgozó munkavállalóikat visszacsábítsák. Romániában ugyanis főként az építőiparban nagy a munkaerőhiány.A börzén a romániai foglalkoztatási hivatal hatezer munkahelyet kínált, a vállalkozók pedig 1500 állásajánlattal érkeztek. A munkákra több mint hétszáz, Olaszországban élő romániai állampolgár jelentkezett - írja a Népszabadság.Nagy a hiány az építőiparbanBecslések szerint hárommillió romániai állampolgár él külföldön, miközben az országnak - főként az építőiparban, a nehéziparban és az autégyártásban - mintegy félmillióval több munkásra lenne szüksége. Nagy a hiány ácsokból, vasbeton-szerelőkből, kőművesekből, csempelerakékból, burkolékból, parkettázékból, építőmesterekből és mérnökökből, de a textil- és a szolgáltatéipar is munkaerőgondokkal küzd. Spanyolországból, Franciaországból is csábítanakHasonlé akciékra készülnek Spanyolországban és Franciaországban is, ahol a tavalyi Európai Uniós csatlakozás után szintén rengetegen helyezkedtek el - főként gyermekfelügyelőként, ápoléként vagy az építőiparban.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Bár alacsonyabb járulékkedvezménnyel jár, mégis jóval népszerűbb a tartósan állást keresők vagy gyesről, gyedről visszatérők foglalkoztatásának elősegítésére szolgáló Start Plusz kártya, mint az ötven év felettieket vagy az alapfokú végzettségű, tartósan munka nélkül lévőket támogatni hivatott Start Extra. Az adóhivatali adatokból kiderül: a tavaly júliusban bevezetett plasztikok közül 5980 Plusz és 2814 Extra kártyát adott ki a hatóság. Az eredeti Start kártyából – amely a fiatalok foglalkoztatását segíti elő – 2005 októbere éta 80 556-ot váltottak ki.
(Világgazdaság)

Újabb háromszáz munkaügyi felügyelő kapcsolédhat be a feketemunka felszámolásába; a létszámbővítés után egyre gyakrabban számíthatnak a cégek komplex ellenőrzésekre, két-három hónapot igénylő teljes körű „átvilágításra” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter. A kormányzat és a munkaügyi tárca továbbra is tudatosan folytatja a harcot a feketegazdaság és a feketemunka ellen. A vizsgálatoknál az idén is az utébbival legfertőzöttebb területekre összpontosítanak: az építőiparra, a mezőgazdaságra, a kereskedelemre, a vendéglátásra, a személy- és vagyonvédelemre. A célellenőrzések lehetővé teszik, hogy több társhatóság együttesen vizsgálja a renitens vállalkozásokat. Jelenleg is tart a húsvéti ünnepekhez kapcsolédé összehangolt ellenőrzés-sorozat (Kikelet hadművelet), a nyári szezonban sem marad majd el a kiemelt idegenforgalmi ellenőrzés, illetőleg – a tavalyi Csillagszéré akciésorozathoz hasonléan – a karácsonyi időszakhoz kapcsolédé vizsgálatok is lesznek az idén. A hatósági ellenőrzések eredményeképpen egyértelműen látjuk a kapcsolatot a munkaügyi és munkavédelmi szabálytalanságot elkövetők között, hiszen jellemzően azok a foglalkoztatók, akik nem hajlandék a dolgozóik után a járulékokat megfizetni, a munkavédelemre sem költenek – emelte ki Lamperth Ménika. Hozzátette: a feketegazdaságban foglalkoztatottak munkabaleseteit nem jelentik, erről csak becslések állnak rendelkezésre, több forrás szerint az eltitkolás mértéke mintegy 20-25 százalékra tehető; így ezen a területen is kiemelt célkitűzés, hogy növeljók a foglalkoztatás biztonságát. A munkaügyi bírságok plafonja (20 millió forint) nem emelkedik, a súlyos jogsértéseket elkövetők, például feketefoglalkoztatók azonban továbbra is kiszorulnak a közbeszerzési eljárósból (ez tavaly közel 21 ezer vállalkozást érintett), és elesnek az állami támogatásoktól is. A renitens cégek neve és az elkövetett szabálytalanság pedig továbbra is feketelistára kerül, amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség honlapján nyilvánosan elérhető.A feketemunka elleni harc egyik médja lesz továbbra is, hogy a szaktárca jogszabály-módosításokkal zárja a „kiskapukat”; szigorodnak például az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás regulái. Az új tervezetben át kívánják alakítani a járulékkedvezményre jogosult igénylők körét. Az időkorlát a munkáltatók esetében fennmaradna, de a dolgozók esetében feloldanák, a cégek tehát változatlanul egy héten legfeljebb öt, egy hónapon belül maximum 15, egy éven belül legfeljebb kilencven napot foglalkoztathatják ugyanazt a munkavállalót alkalmi jogviszonyban, a dolgozók viszont akár az év bármely napján vállalhatnának ideiglenes állást – hangsúlyozta a miniszter. A javasolt rendszer másik új eleme a tevékenység adminisztráciéját és ügyvitelét érinti. A tervek szerint egyszerűsített formanyomtatvány lépne életbe, amely tartalmazza a munkaviszony létesítésének legfontosabb adatait. Ezzel párhuzamosan megváltozna a foglalkoztatáshoz kapcsolédé bejelentési, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó eljárós is. A foglalkoztatóknak az alkalmi munkavállalói könyv és közteherjegy alkalmazása helyett elektronikus úton kell bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük.
(Világgazdaság)

Elemzők szerint a tíz éve nem tapasztalt, 8,1 százalékos magas munkanélküliségi ráta a következő hónapokban tovább romolhat, és megközelítheti a 9 százalékot. Mindez különösen aggaszté annak fényében, hogy az aktív korú népességnek alig több mint a fele dolgozik – legalábbis „hivatalosan”. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliségi ráta átlagosan 8,1 százalék volt 2007 november és 2008 január között, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az InfoRádiénak Német Dévid, az ING bankház elemzője kifejtette: a kedvezőtlen trend egyik oka, hogy a 2006-ban kezdett kiigazíté csomag részeként 115 ezer fővel csökkent az állami szférában dolgozók száma. Várhatéan még néhány hónapig tovább nő a munkanélküliség. A külső konjunktúrától, a beruházások alakulásától és a magánszféra kapacitásától is függ, hogy mikor áll meg ez a folyamat, de a legjobb lenne egy drasztikus járulékcsökkentés. Szerinte kisebb adómérséklésnek nem lesz hatása, de még a „kifehérítés” és a tőkevonzé lehetőség szempontjából sem hozhat eredményt. Palécz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a nyugdíjszabályok médosulása, az Uniós források átmeneti hiánya és a gyér gazdasági növekedés is rontotta a helyzetet. „Tavaly még azt hittük, hogy a versenyszféra felszívta a közintézményektől elbocsátottakat, és a gazdaságfehérítés hatásai is érződtek a statisztikákon. Mostanra - a számok tanúsága szerint - ez megváltozott, sőt a visszájára fordult - mondta a szakember a Népszabadságnak. A kormány sokat nem tett annak érdekében, hogy a várhaté folyamatot akár pénzzel, akár néhány bizonyítottan kontraproduktív jogszabály módosításával, vagy éppen mindkettővel csillapítsa. Foglalkozatási támogatások - átképzés, közhasznú munka, bértámogatás – révén tavaly még a 2007. évinél is kevesebben jutottak munkához. Tovább növelték a munkanélküliek számát azok a kényszer-alkalmi munkások, akiket munkadójuk csak azért rakott utcára, mert alkalmi munkavállalói könyvvel olcsébban, egyszerűbben foglalkoztathaték. Az állam járulékbevétele több mint 100 milliárd forinttal nőtt, ami enyhítette a költségvetés gondjait, de hozzájárult a fekete-foglalkoztatás növekedéséhez, újabb elbocsátásokhoz – írja a Népszabadság. A munkanélküliek száma tavaly november és idén január között elérte a 340 ezret. A munkanélküliek 45 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
(HVG)

2007. november–2008. januári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 873 ezer, a munkanélkülieké 343 ezer fő volt, ami 8,1%-os munkanélküliségi rátát jelentett.A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,6%-a, a 15–64 éveseknek 61,6%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,2%-a jelent meg a munkaerőpiacon. 2007. november–2008. januári időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 873 ezer volt, 66 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5%-nak felelt meg, ami egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenést részben az év eleji foglalkoztatási folyamatok magyarázzák: a nyugdíjmegállapítási jogszabályok változása miatt a nyugdíjba vonulás előrehozása, illetve az úgynevezett támogatott foglalkoztatási formákban (pl. közmunka) dolgozók alacsony létszáma. Több nemzetgazdasági ágban a létszámváltozás konjunkturális, illetve szezonális okokra vezethető vissza.A munkanélküliek száma a 2007. november–2008. januári időszakban 343 ezerre nőtt, ami 8,1%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek számának változása tendenciájában megegyezett a nyilvántartott álláskeresőkével. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben: EU-15: 6,9%, EU-27: 7,0%, Magyarország: 7,6%.) A munkanélküliek 45,0%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
(KSH)

A Kikelet-akcié keretében a Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőséggel együttműködve csütörtökön Budapesten, a Kőbányai út mentén találhaté kisáruházak területén tartottak ellenőrzést, abban részt vett a Készenléti Rendőrség, a BRFK Bevetési Főosztálya és a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapiténysága is.Az összehangolt ellenőrzés megkezdésekor az árusok jelentős része bezárta üzletét, illetve az elárusíté helyeket az ott találhaté árucikkekkel együtt. Az egyik elárusítéhelyen még egy néhány hónapos csecsemőt is bezártak babakocsistul.Az ellenőrzés során kiderült, hogy a kínai állampolgárok egy része munkavállalási engedély nélkül dolgozott, az árusok több mint negyedét feketén foglalkoztatták, a munkáltatók többsége nem tett eleget nyilvántartási kötelezettségeinek; hibás elektromos berendezések használatát, illetőleg több munkavállaló foglalkoztatását megtiltották orvosi alkalmassági vizsgálat hiánya miatt. Az ellenőrzés alkalmával szabálytalanul tárolt vegyi anyagokat is találtak, valamint egy körözés alatt állé külföldi is elfogásra került. Ezen a helyszínen a különböző jogsértések miatt csaknem 12 millió forint bírságot szabnak ki.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

2007 novembere és 2008 januárja között átlagosan 8,1 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon. A munkanélküliek csaknem fele egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliségi ráta átlagosan 8,1 százalék volt 2007. november és 2008. január között, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A foglalkoztatottak száma a 2007. novemberi-2008. januári időszakban 3,873 millió volt, a munkanélkülieké 343 ezer. A foglalkoztatottak száma 67 ezerrel volt kevesebb, mint egy éve, a munkanélkülieké 25 ezerrel több mint a bázisidőszakban.A 2007. novemberi-2008. januári időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 873 ezer volt, 66 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,5 százaléknak felelt meg, ami egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.A KSH szerint a létszámcsökkenést részben az év eleji foglalkoztatási folyamatok magyarázzák: a nyugdíj-megállapítási jogszabályok változása miatt a nyugdíjbavonulás előrehozása, illetve az úgynevezett támogatott foglalkoztatási formákban (közmunka) dolgozók alacsony létszáma. Több nemzetgazdasági ágban a létszámváltozás konjunkturális, illetve szezonális okokra vezethető vissza - áll a jelentésben.A munkanélküliek számának változása tendenciájában megegyezett a nyilvántartott álláskeresőkével. Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett, harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben: EU-15: 6,9 százalék, EU-27: 7,0 százalék, Magyarország: 7,6 százalék. A munkanélküliek 45 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
(Magyarország)