Munkaügyi Tudástár

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) pályázatot hirdetett, magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására.A pályázat keretében rendelkezésre állé keretösszeg: 360 millió Ft. A pályázat forrása: Az MPA foglalkoztatási alaprésze központi kerete, amely Európai Uniós támogatást nem tartalmaz.A pályázat célja: Új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenység létrehozását, bővítését célzé - viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó - beruházás megvalésításával jelentős számú munka-vállalé tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség.Pályázat részletes kiírása

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Közzétették az új munkahelyek támogatására kiírt idei pályázat feltételeit, egy-egy munkahely létesítéséhez legfeljebb 1,5 millió forint nyerhető el, egy-egy pályázé 260 millió forinthoz juthat hozzá. Alapesetben munkahelyenként legfeljebb 800 ezer forint a támogatás, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken vagy régiékban ez növelhető 200 ezer forinttal, a leghátrányosabb kistérségekben, településeken további 200 ezer forinttal, amennyiben a pályázé regisztrált álláskeresőket alkalmaz újabb 200 ezer forinttal, ha pedig roma munkavállalókat, akkor újabb 100 ezer forinttal. Így érhető el munkahelyenként az 1,5 millió forintos támogatás.

A pályázénként alapesetben elnyerhető 80 millió forintos támogatás hátrányos helyzetű régiékban 160 millió forintra növelhető, legalább 300 új munkahely létesítése esetén további 100 millió forinttal. A pályázatokat február 18-tól április 4-ig lehet beadni.

A pályázé cégeknek vállalniuk kell, hogy telephelyenként legalább 5 dolgozónak létesítenek munkahelyet. A létesített gyárté vagy szolgáltaté kapacitást legalább 5 évig kell fenntartani, a kis- és közepes vállalatoknak ez a kötelezettség 3 évre szél. A vállalásban szereplő többletlétszámot legalább 3 évig, kis- és közepes vállalatoknál 2 évig kell foglalkoztatni.

A támogatási keret az idén 2,3 milliárd forint. A 2007-ben rendelkezésre állé 1,8 milliárd forintból csaknem 2.000 új munkahely létrehozását vállalták a sikeres pályázék, a 2006-ban rendelkezésre állé 1,8 milliárd forintból 1.815 új munkahelyet hoztak létre. A 2005-ben rendelkezésre állé 1,5 milliárd forintból 1.704 munkahely létesülhetett. Pályázati részletei
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 1,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, tavaly az utolsó negyedévben a gazdasági növekedés 0,8 százalék volt éves bázison - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján. Az elemzők a negyedik negyedévre 1,1 százalékos GDP-növekedést vártak.
A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a naptári hatás kiszűrésével számított GDP-növekedés 2007-ben 1,3 százalék, az utolsó negyedévre 0,7 százalék volt 12 havi összehasonlításban. Stagnálés a negyedik negyedévbenA szezonálisan kiigazított adatok szerint 2007 negyedik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva 0,1 százalékkal nőtt a GDP.Tavaly a harmadik negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptári hatás kiszűrésével 1 százalékkal nőtt.Kiigazítás nélkül - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 2006 IV. negyedévében a GDP 3,7 százalékkal bővült, az év egészében 3,9 százalékkal nőtt. A naptári hatás kiszűrésével a IV. negyedévben a GDP az egy évvel korábbihoz képest 3,9 százalékkal, az év egészében 4 százalékkal bővült. A gyorsbecslés korlátozott informáciés bázisra épül, így a statisztikai becslés megbízhatóságának hibahatára +/- 0,2 százalékpont.Veres: elérhető az idei 2,8 százalékA piaci várakozásokat alulmúlé tavalyi GDP-adat ellenére a pénzügyminiszter nem lát indokot az idei növekedési prognézis módosítására, Veres János továbbra is elérhetőnek látja a 2,8 százalékos gazdasági bővülést 2008-ban.
(Magyarország)

Pénteken hirdetik meg az idei első gazdaságfejlesztési pályázatokat. Az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programja (GOP) és a Közép-Magyarország operatív program (KMOP) keretében megjelenő hét kiírás több esetben kedvezőbb feltételeket tartalmaz majd a tavalyi felhívásoknál.A GOP mikro- és kisvállalkozások technolégiai fejlesztését támogaté pályázatában az éves nettó árbevételnél a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a projekt befejezését közvetlenül követő két üzleti évben átlagosan legalább három-, a hátrányos helyzetű térségekben átlagosan legalább négy- és a nem hátrányos helyzetű kistérségekben átlagosan legalább ötszázalékos növekményt várnak el. Ugyanez a feltétel a KMOP tükörkiírásánál legalább hatszázalékos.Az éves árbevétel-növekmény abszolút értékének a várhaté új feltételek szerint nem hátrányos kistérségben megvalésulé projektnél meg kell egyeznie az elnyert támogatás teljes összegével, a hátrányos és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pedig a 80 százalékával. A Közép-Magyarország régiéban ugyanakkor az elnyert támogatás 1,8-szeresét kell elérnie az árbevétel-növekménynek. A hátrányos kistérségek számára fontos változés azt is, hogy a GOP 2.1.1.B kédjelű kiírásánál az értékeléskor az elérhető százon felül plusz 5 pontra számíthatnak.A Magyarország rendelkezésére állé Európai Uniós forrásokra kiírt pályázatok közül eddig mindig (tavaly is) a gazdaságfejlesztési felhívások voltak a legnépszerűbbek, és mindig túljegyezték a rendelkezésre állé keretet. A péntektől elérhető idei kiírásokra együttesen csaknem 28 milliárd forint az előirányzott keret. Ebből maximum 3000 projekt támogatására nyílhat lehetőség.
(Magyarország)

Az adózás rendjórő szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának értelmében közbeszerzések esetén a kifizetések során 2008. március 1-jótől új felelősségi szabályok lépnek hatályba a közpénzek védelme érdekében.1. A kifizetések alanyai
A közbeszerzések közvetlen megvalésításához kapcsolédéan a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján havonta nettó médon, azaz forgalmi adót nem tartalmazé 100 ezer Ft-ot meghaladó kifizetés csak abban az esetben teljesíthető, ha a kifizetést megelőzően a kifizetés jogosultja bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nem régebbi adóigazolást a fizetésre kötelezett vállalkozónak. A 100 ezer Ft-os határ elszámolási időszaktól, részteljesítéstől stb. független, azt mindig egy naptári hónapra vetítve összesítve kell számítani. Amennyiben egy naptári hónapban több részletben történik kifizetés és például - a kifizetések kis összege miatt - csak a negyedik alkalommal lépi túl a kifizetést teljesítő vállalkozés a 100 ezer Ft-os határt, az adóigazolást ennel a kifizetésnél kell először kérni. A felelősségi szabály túlmutat a Kbt. fogalomrendszerén és a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozókat (alvállalkozókat) is bevonja a rendelkezés személyi hatálya alá, így a felelősség a vállalkozói lánc minden pontján fennáll, ahol közpénzből - a közbeszerzés tárgyának megvalésításához kapcsolédéan - fizetnek. 2. Alkalmazhatóság Az Art. 36/A. §-át kizárólag azoknál a kifizetéseknél kell alkalmazni, amelyek a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáré más személy és a nyertes ajánlattevő között a hatálybalépést követően történnek, valamint a közbeszerzés megvalésításához kapcsolédéan a vállalkozók (alvállalkozók) között már megkötött vagy a jövőben megkötendő szerződések alapján, 2008. március 1-jótől történő kifizetésekre vonatkozik. Ez alapján mindig a kifizetés időpontját, nem pedig a szerződéskötést vagy a teljesítést kell vizsgálni. 3. Tájókoztatási kötelezettség és annak elmulasztásának a szankcionálása A közbeszerzések közvetlen megvalésításához kapcsolédéan megkötött mindegyik szerződés esetén a vállalkozó tájókoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés a közbeszerzési felelősségi szabály (Art. 36/A. §) hatálya alá esik. A tájókoztatási kötelezettséget már megkötött szerződések esetén is alkalmazni kell utólagosan, ha az alapján kifizetés történik. A tájókoztatási kötelezettség elmulasztása kiemelt szankciéval jár. Eszerint az Art. 172. §-ának (17) bekezdése alapján az adózé a közbeszerzések közvetlen megvalésítása érdekében megkötött vállalkozási szerződésekhez kapcsolédé, e törvény 36/A. § (2) bekezdése szerinti tájókoztatási kötelezettségének megsértése esetén, kifizetésenként a kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírsággal sújthaté. 4. Felelősségi szabályok Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud "nullásnak" minősülő együttes adóigazolást bemutatni, azaz tartozása van, a vállalkozó az adóhatóság intézkedéséig visszatartja a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejóig. Amennyiben ezt nem teszi, a kifizetés erejóig egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért. Ha az adóigazolás tartozást mutat, az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladóktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alél. 5. Az igazolás tartalma Az eljárós során megkövetelt adóigazolás egy nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás. Az együttes igazolás tartalmazza mind az állami adóhatóságnál, mind a vámhatóságnál fennállé köztartozás fennállását vagy annak hiányát. Az igazolás iránti kérelmet elegendő az állami adóhatóságnál előterjeszteni, ezután az adóhatóság megkeresi a vámhatóságot és beszerzi az igazolás kiállításához szükséges adatokat. A közbeszerzéshez kapcsolédé kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózé nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosíté számát. Az igazolás iránti kérelem elektronikus úton is beszerezhető. A közbeszerzés során teljesítendő kifizetéshez igényelt igazolás illetékmentesen kérhető. Az igazolás kiállítására az ügyintézési határidő nyolc nap. 6. Kapcsolt vállalkozások felelőssége Amennyiben a kifizetés kapcsolt vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalésításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennállé, azon kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették. Kapcsolt vállalkozási viszonyban állé vállalkozások esetén a tulajdonosi, irányítási viszonyok stb. összefonédása miatt indokolt az egyetemlegesség, amely nem terjed ki azon kapcsolt vállalkozásokra, amely a közbeszerzés megvalésításában nem vesznek részt. 7. Az ajánlatkérő, illetve a nevében eljáré más személy kötelezettségei A fenti szabályokat - ideértve a tájókoztatási kötelezettséget - a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáré más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződésekre is alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Csillagszéré hadművelet sikere nyomán közös cselekvési programot dolgoz ki és összehangoltan lép fel a feketegazdaság ellen nyolc állami szervezet.
Az erről szóló együttműködési megállapodást pénteken az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), az ÁNTSZ, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) élelmiszerláncot ellenőrző hatóságai, a vám- és a fogyasztévédelmi hatóság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és az Országos Rendőr-főkapitényság (ORFK) képviselői írták alá. Kondorosi Ferenc, az "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos a megállapodés aláírásakor hangsúlyozta: a közös fellépés a tisztességes vállalkozók és a kisemberek érdekeinek védelmét szolgálja; szeretnék, ha a jogkövető magatartás polgári értékké válna. Az együttműködés célja a hatékonyság növelése, a központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok bevételeit különösen veszélyeztető adózéi jogsértések felderítése, az adó- és járulékfizetők körének bővítése, annak elérése, hogy a jogkövető magatartás minél szélesebb körben jellemzővé váljon. Az érintett hatóságok között az elmúlt években is voltak sikeres két-, illetve többoldalú együttműködések, ilyen volt tavaly a Csillagszéré hadművelet - mondta Papp István, az OMMF elnöke, aki az ORFK bevonását azzal indokolta, hogy nő a hatóságok fenyegetettsége, ezért elengedhetetlen, hogy időnként védelmet kérjenek. Az együttműködő hatóságok fellépnek a szolgáltatások, cégek fantomizálása ellen, ami a köztartozások eltitkolásának egyik elterjedt médja. Kiemelten ellenőrzik a vásárokat, piacokat, amivel jelentősen szélesíthető az adó- és járulékfizetők köre. A kormánybiztos elmondta: a hatóságok kockázatelemzés alapján fokozottan ellenőriznek majd egyes területeket. Ezek közé sorolta egyebek között az engedély nélkül végzett utaztatási tevékenységet, a keleti határ mentén jelentkező áru- és munkaerőmozgást, az adóelkerülést és a hamisításokat. A feketegazdaság felszámolására indított hatósági offenzíva várhatéan új területekre is kiterjed, így az együttműködés nem csak az adó és járulék eltitkolásának, vagy az engedély nélküli foglalkoztatásnak a felderítésére irányul, hanem célja lesz a környezetszennyezés, egyes veszélyes anyagok és készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő előírások, az élelmiszerbiztonságra vonatkozó korlátozások, tiltások megszegésének feltárása is. A hatóságok a húsvéthoz, az idegenforgalmi főszezonhoz és a téli ünnepekhez kötődően nagyobb létszámmal végzik az ellenőrzéseket. Az első akcié február 21. és március 31. között lesz, nyáron június 30. és augusztus 25. között, tólen november 20. és január 4. között lesznek nagy "csapatösszevonások". Kondorosi Ferenc korábban az MTI-nek elmondta: a feketegazdaság 2006-ban becslések szerint értékben 3.700 milliárd forint volt, ami megfelelt a nyugdíjasok éves járandóságának, vagy az egészségügyi büdzsé éves keretének. A kormánybiztos úgy vélekedett, hogy az idén a GDP-hez viszonyítva akár 3-4 százalékkal is csökkenhet a feketegazdaság, így mértéke a GDP 13-14 százalékára mérséklődne.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Míg az üzleti bizalom nem, a versenyszektor gazdasági kilátásai javulnak 2008-ban – derül ki a munkaügyi tárca, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös felméréséből. Az adatok szerint idén szerény mértékben, de tovább javul a foglalkoztatási ráta is. A vállalatok 35%-a viszont tartós munkaerőhiánnyal küszködik. Ez elsősorban a nagy multinacionális vállalatokat érinti, így fennáll annak a veszélye, hogy képzett munkaerő hiányában kiviszik az országból a termelésüket. Bodnár Kriszta összeállításában először Parragh Lászléval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével beszélgetett.
(Gazdasági Rádió)

Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága a buszvezetők egységes korkedvezményes nyugdíjazásának modésíté javaslatát. Ennek értelmében a bizottságban támogatták, hogy az autébusz-közlekedésben megszűnjók a típusfüggőség, és a vezetett jármű típusától függetlenül vehessék igénybe a gépkocsivezetők a korkedvezményes nyugdíjat. A Volán-társaságoknál és a BKV-nál körülbelül 17 ezer autébusz-vezető dolgozik, de közülük csak kevesen vezetnek olyan korszerű járművet, amelynél jelenleg nem vehető igénybe a korkedvezmény a kormányzati előterjesztés szerint. Kiss Ferenc (MSZP) képviselő hivatkozott a szakszervezetekkel kötött egyezségre, amely szerint mielőbb, de legalább január 1-jóig kellett volna hatályba léptetni a módosítást. A kormányzat által javasolt május 1-jei hatálybaléptetést későinek tartotta, szerinte a munkáltatóknak nem kellene erre ennyi felkészülési idő. Mint mondta: médosíté indítvány beadását fontolgatja, hogy legalább március 1-jón lépjen hatályba a módosítás.
(FigyelőNet)

Támogatást nyerhetnek el azok a cégek és nonprofit intézmények, amelyek a nagy munkanélküliségű területeken a hátrányos helyzetű munkanélkülieket vállalkozás indításában integrátorként segítik, ehhez 107,5 millió forintos keret áll rendelkezésre. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján most közzétett pályázati kiírás szerint a pályázatokat március 20-ig lehet benyújtani. A pályázat célja, hogy a jelentkező cégek, intézmények saját termelési, szolgáltatási tapasztalataikat, piaci kapcsolataikat hasznosítva szervezzék meg a munkanélküliek számára vállalkozás indítását, vagy társas vállalkozásba belépésüket. Ezek az új vállalkozások beszállítéivá válhatnak az őket segítő, stabil piaccal rendelkező cégeknek, intézményeknek. A pályázék bevont személyenként 350 ezer forintot nyerhetnek el a kiírásban szereplő célok finanszírozására. Egy-egy pályázénak legalább 100, legfeljebb 300 személyt kell felkutatnia, felkészítenie. A program első szakaszában, amely fél év és egy év közötti időszak lehet, fel kell készíteniük a jelentkezőket a szakmai és a vállalkozói ismeretekből. Elvárás, hogy legalább a jelentkezők 90 százaléka vállalkozást indítson, vagy belépjen egy társas vállalkozásba. A második szakasz 10 hónaptól egy évig tart, ekkor már az integrátor segítségével az új vállalkozások termelnek, szolgáltatást nyújtatnak. Elvárás, hogy e szakasz befejezésekor a jelentkezők legalább 60 százaléka vállalkozóként, vagy társas vállalkozásban tevékenykedjen. A programot elsőként Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő cégek, intézmények indíthatják. A programba olyan hátrányos munkaerőpiaci helyzetű személyek vonhaték be, akik roma származásúak vagy alacsony iskolai végzettségűek, de bevonhaték a tartósan munkanélküliek, a kedvezőtlen szociális helyzetűek, valamint kistelepülések lakói is.
(OFA)

A jövő hét közepén kezdődik és március végéig tart az első nagyobb idei összehangolt ellenőrzés-sorozat. Egyebek között ebben állapodott meg nyolc állami szervezet, illetve hatóság, a melyek a feketegazdaság letörésére kötöttek együttműködési megállapodást. A hatósági offenzíva az adózási, foglalkoztatási szabálytalanságok felderítése mellett kiterjed például a környezetvédelemmel, a veszélyes anyagok forgalmazásával és az élelmiszer-biztonsággal összefüggő előírások betartására is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)