Munkaügyi Tudástár

Az Európai Unió támogatásával két héten belül a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnál feláll egy olyan programiroda, amely a magyarországi távmunka fellendítését hivatott elősegíteni.Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára közölte, hogy az összesen 5,5 milliárd forint támogatást élvező program elsősorban a hátrányos helyzetű emberek távmunka lehetőségeinek feltárását szolgálja - tudésít az MTI. A programiroda feladata az is, hogy a távmunkahelyekről az informáciékat kiközvetítse a munkaügyi kirendeltségeknek, továbbá a vállalkozások számára tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson - közölte a szakállamtitkár.
(AFSZ)

Kedvezőtlen munkaerőpiaci tendenciákra hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szerdán megjelenő, a Munkaerőpiaci Alap (MPA) működését taglalé jelentése.Az elmúlt néhány évben a kormányzat a munkaképes korúak aktivitásának, foglalkoztatásának növelésére elsősorban a szakmai szabályozást médosíté intézkedéseket hozott, ám a jogszabályi változások csak részben fejtették ki a tőlük elvárt hatást - állapította meg a jelentés.Az ellenőrzés alá vont időszakban - 2004-2007 első fele között - a munkanélküliség kedvezőtlenül alakult Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a munkanélküliségi ráta 2004-ben 6,1, 2006 elejón 7,8, és 2007. május-júliusban pedig 7 százalékos volt. A strukturális egyenlőtlenségek tartóssá váltak.A bér- és járulékkedvezmények bővülő, egyben új médon - alanyi jogon - történő igénybevételének 2005-től megnyílt lehetőségei hozzájárultak a hátrányos helyzetűek, például 50 év felettiek, vagy a pályakezdők foglalkoztatásának növeléséhez.Az új jogszabályokkal ugyanakkor a tartalmukban egymást átfedő támogatások, többek között a különböző járulékkedvezmények köre is bővült. Ezért a támogatási rendszer nehezen volt átláthaté.A Munkaerőpiaci Alap bevételei 2004-2006 között 28,9 százalékkal 311,5 milliárd forintra, kiadásai 18,4 százalékkal 289,5 milliárdra nőttek. A kiadások szerkezete 2004-2006. között kis mértékben, 1999-től azonban jelentősen médosult.A kiadások növekvő részét 1999-ben még 7 százalékét, 2004-ben 31 százalékét és 2006-ban pedig már 33 százalékét alaprészeken kívüli tételekre fordították. Az aktív eszközök kiadásokon belüli aránya az új, a foglalkoztatási és a rehabilitációs alaprészen kívüli tételekkel az 1999-es 28 százalékról 2004-2006-ban 41-42 százalékra emelkedett. A passzív kiadások részaránya 57 százalékról mintegy egyharmadra, 2004-ben 34 százalékra, 2006-ben 32 százalékra csökkent.A foglalkoztatási alaprész felhasználása három év során 147,7 milliárd forintot tett ki, és mintegy 630 ezer főt érintett. A foglalkoztatási célokra is tekintettel, a központi keret felhasználásánál 27 százalékról 46 százalékra emelkedett a munkahelyteremtő és munkahelymegőrző programok támogatásának aránya.A 2007. január 1-jótől létrehozott intézményi struktúrát áprilistól egyszerűsítették. A regionális kirendeltségeket megszüntették. A munkaügyi központok megyei hálézatának régiés átszervezésénél, a központilag elrendelt létszámcsökkentés végrehajtásánál a kirendeltségek "leterheltségében" meglévő különbségeket figyelembe vették.Az alap ellenőrzési rendszerét kialakították ugyan, de a munkaerőpiaci ellenőrzés korábban is szűkös kapacitása tovább csökkent. Tavaly a létszám a 2004-es mintegy háromnegyede volt.A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett az ÁSZ javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze a támogatási rendszer áttekinthetőségét javíté kiegészítését. A szakképző iskoláknál jogtalanul felhasznált fejlesztési támogatások visszaköveteléséhez vizsgálja meg az ellenőrzést végző szervezet hatósági jogkörrel felruházásának lehetőségét is.
(Napi Online)

Csökkenti 3 forinttal a 95-ös benzin és 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdától a Mol Nyrt. A Mol legutébb január elejón emelte 5-5 forinttal a gázolaj és a benzin árát. A mostani csökkentéssel a gázolaj átlagára továbbra is magasabb, mint a benziné. A benzin átlagára 289 forint körülire csökken, ám a kutaknál 10-15 forintos árkülönbséget is tapasztalhatnak az autésok. A benzin árcsökkentését a szakértők a piaci folyamatokkal magyarázzák.A személyi jövedelemadóról szóló - többször médosított - 1995. évi CXVII. törvény 82. § (2) bekezdése arra kötelezi az Adé- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazhaté üzemanyagárat.Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozé magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. 2008. február 1-je és február 29-e között alkalmazhaté üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 élmozatlan motorbenzin
289 Ft/lGázolaj
295 Ft/lKeverék
312 Ft/l LPG autégáz
186 Ft/l2008. január1-je és január 31-e között alkalmazhaté üzemanyagárak: Ólmozatlan motorbenzin ESZ-95 élmozatlan motorbenzin
294 Ft/lGázolaj
298 Ft/lKeverék
316 Ft/l LPG autégáz
180 Ft/l
(APEH)

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a szolgáltatásait a korábbinál személyre és vállalatra szabottabban, a munkáltatók elvárásainak leginkább megfelelő médon prébálja ki- és átalakítani. Ez az oka annak, hogy egy kérdőívvel szeretnének tájókozédni a vállalkozások elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adatairól és a következő időszakra vonatkozó terveiről. Ezekre az adatokra kíván az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) támaszkodni a különféle támogatási eszközök tervezése során, a felnőttképzés irányainak meghatározásakor, valamint a munkaerő-közvetítésben. Ugyanakkor azt is szeretnék megtudni, hogy a kirendeltségen dolgozó munkatársaik milyen szolgáltatásokkal segíthetnék a cégek munkáját.A felmérést 2008 első negyedévében immár kilencedik alkalommal készítik el. Átlagosan közel 10 000 szervezetet keresnek meg országszerte, közülük több mint 8000-8500 vállalattól kapnak választ, ezáltal mintegy átlag 650 000 munkavállaló foglalkoztatásáról szerezhetnek adatokat. Az ÁFSZ felmérésében részt vevő cégek annak lezárulását követően a területileg illetékes munkaügyi kirendeltségen, térítésmentesen átvehetik az elemzést.Az adatvételhez összeállítottak egy igen egyszerű adatlapot, amelynek kitöltése csupán néhány percet vesz igénybe. Ezt a felmérést negyedévente, közel azonos tartalommal végezik el. Az egy oldalas kérdőív akár online is rögzíthető, a határidő 2008. január 25. Az ÁFSZ a megküldött adatokat az adatvédelmi törvénynek megfelelően kezeli, csak feldolgozási célra használja, más szervezetnek nem adja át.A felmérést követően 2008. február végétől a régiés, március közepétől pedig az országos eredmények is megtalálhaték lesznek az ÁFSZ honlapján.

ADATLAP
(AFSZ)

Ezerszámra dolgoznak leszázalékoltak a feketegazdaságban dr. Juhász Ferenc szerint. Az orvosszakértői intézet főigazgatója reméli, hogy néhány év alatt legálissá tehető a foglalkoztatásuk.A rendelkezés hatályba lépett, már csak végre kell hajtani. Január 1-jótől bevezették a rehabilitációs járadékot, aminek a lényege, hogy a leszázalékoltak dolgozhassanak, ha tudnak. Dr. Juhász Ferenc hangsúlyozza, hogy nem akarnak bármi áron mindenki munkára fogni.Az Országos Orvosszakértői Intézet főigazgatójának számításai szerint az idén három-négyezer ember lesz bevonhaté e körbe, jövőre talán hatezer, és sosem lesz több, mint tízezer. Összehasonlításul: Magyarországon évente mintegy 90 ezer új igénylő van; ennyien kérik csökkent munkaképességük megállapítását. Most csak a leszázalékolásukat 2008-ban kérő új betegeket vizsgálják ilyen szemmel: milyen munkét, s napi hány érában tudnának ellátni.A régebb éta rokkantak rehabilitációs felülvizsgálata csak 2009-től kezdődik. Mindez nem érinti az öregségi nyugdíjkorhatárt már elérteket, sem az I. és II. rokkantsági kategériába soroltakat. A kategériák nem változtak, de azok százalékaránya igen. Az I. és II. csoportba tartozék egészségkárosodását mostantól nem 100, hanem 80, a III. csoportba kerültekét nem 67, hanem 50 százalékosnak minősítik az orvosszakértők. Az I. és II. fokozat között az a különbség, hogy a vizsgált személy mások gondozására szorul-e vagy képes az önellátásra. Délibábkergetésnek tűnik: munkét adni a rokkantaknak egy olyan országban, ahol az épkézláb embereknek sem jut. A főigazgató azonban másképp látja.Mint mondja, Magyarországon félmillió ember rokkantnyugdíjas az öregségi nyugdíjkorhatár alattiak közül. Ez Európai viszonylatban nem kirívéan magas a keresőképesekhez viszonyítva, a foglalkoztatásba vontak száma viszont lényegesen kevesebb, mint máshol. Nálunk 10 százalékuk dolgozik, az Uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor - dr. Juhász Ferenc becslése szerint - a III. rokkantsági csoportba soroltak egyharmada fusizik a feketegazdaságban. Ezt kellene kifehéríteni.
(Stop)

A kereseti támogatással elhelyezkedők 62,3 százalékét véglegesítették 2006-ban a támogatást felhasználé munkáltatók - derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal az aktív eszközök hatékonyságáról készített most közzétett tanulmányából.A támogatással 18,2 ezer tartósan álláskereső jutott munkalehetőséghez átlagban 12,4 hónapos időtartamra. Ebből átlagban 6,2 hónapig a kereset egy részéhez a Munkaerőpiaci Alap decentralizált keretéből nyerhettek el támogatást a munkáltatók, 6,2 hónapig pedig a munkáltató kötelessége volt a támogatás nélküli továbbfoglalkoztatás.Az elemzett időszakban a támogatással elhelyezkedők 62,3 százalékét alkalmazták a kötelező időszak után is. A technikus és szakközépiskolai végzettségűeknél ez a továbbfoglalkoztatási arány 69,5 illetve 66 százalék volt, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűeknél 53,2 százalék. A munkáltatók leginkább a 45-49 éves korosztályból véglegesítették a dolgozókat 65 százalékos arányban, az 55 év felettiek további alkalmazási aránya pedig 50 százalék.A munkáltatók általában támogatás nélkül nem, vagy csak későbbi időpontban vettek volna fel dogozékat, de csaknem 20 százalék úgy nyilatkozott, hogy ha nem kap támogatást akkor is megvalésítja a létszámemelést.Egy másik aktív eszköz a közhasznú munka. Ezt a tevékenységet az önkormányzatok szervezik az olyan álláskeresőknek, akik más munkákra nem tudnak elhelyezkedni. A közhasznú munkával egyrészt keresethez juthatnak, másrészt a településnek fontos feladatok bízhaték rájuk.A vizsgált időszakban személyenként átlagban 670,5 ezer forintot fordított a Munkaerőpiaci Alap a közhasznú munka finanszírozására, ez a pénz a foglalkoztatási költségek 69 százalékét fedezte. Összesen 67,2 ezer álláskereső jutott így munkához.
(AFSZ)

Egy év alatt országosan egy százalékot emelkedett a regisztrált álláskeresők száma. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében húsz százalék felett a ráta - derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adataiból.Még több friss álláshirdetésA regisztrált álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya december végén országosan 10,1 százalék volt, közel egy százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban (9,2 százalék). Nagy különbségek figyelhetőek meg az egyes országrészek között. Budapesten 3 százalékos, Pest megyében 4,3, Győr-Moson-Sopron megyében 4,4 százalék volt a ráta, ugyanakkor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 22,5 illetve 20,8 százalék. Az országos átlag körülbelül fele, 5,2 százalék volt az arány Komárom-Esztergom megyében, és nem sokkal magasabb, 6,4 százalékos ráta jellemezte Vas megye munkanélküliségét. Egy évvel korábban, 2006 decemberében Budapesten 2,7 százalék volt a mutaté, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19,6 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 18,6 százalék.
(AFSZ)

A fiatalok munkaügyi alapismereteit bővítené az a program, amelyet tavaly decemberben indított el az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés.
A fiatalok munkaügyi alapismereteit bővítené az a program, amelyet tavaly decemberben indított el az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés. A középfokú intézményekből évente kikerülő körülbelül százezer fiatal többsége ugyanis nincs tisztában a munkaviszonyból származé jogokkal és kötelezettségekkel, így jelentős hátránnyal indulnak neki az álláskeresgélésnek. Az első munkaszerződés megkötésekor jönnek elő a legfőbb hiányosságok: könnyen félrevezethető például az a munkavállaló, aki nem ismeri a munka- és pihenőidőre, valamint a munkakörülményekre vonatkozó szabályokat.Továbbra is menő a műszaki diplomaA pályakezdő diplomások közül még mindig a műszaki végzettségűek a legkeresettebbek, a következő egy-két évben pedig várhatéan a villamosmérnökök és a gépészmérnökök kerülnek a figyelem központjába – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elemző intézetének felméréséből. Szorult helyzetben vannak viszont a szakképzetlenek és a humán végzettségűek: továbbra is nekik a legnehezebb az elhelyezkedés.Az országos program a szervezők reményei szerint minden olyan középfokú iskolában megvalésulhat, ahonnan egyből a munkaerőpiacra lépnek a végzett nebulék. „A pedagégusokat felkészítő harmincérás tanfolyam várhatéan 2008 októberében kezdődik el. Így a 2008/2009-es tanév második felétől már a diákok is elsajátíthatják az alapvető munkaügyi ismereteket” –tudtuk meg Németh Mártától, a program vezetőjótől.A tanárok munkáját tíz részből állé kiadvány segíti majd, amelyek részletesen kitérnek többek között a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeire, vagy épp a munkaerőpiaci esélyegyenlőségre. A diákoknak nem kell újabb tantárgyat beiktatni az érarendjükbe: a tanfolyamot végzett pedagégusok az eddigi tananyagukba építik be a munkaügyi ismereteket.
(Reggel)

Komoly problémákat okozhat a munkaerőhiány a nyugat-dunántúli régiéban, mert a magasabb bérek miatt külföldre mennek a mőszaki-gépészeti szakemberek - közölte Kiss Ambrus, a régiés munkaügyi központ főigazgatója Zalaegerszegen. Két éven belül "kitakaríthatják" a régiét a mőszaki területen, ha a gazdaság nem ismeri fel a problémát - állítja Kiss Ambrus. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójának összegzése szerint az exportorientált feldolgozóiparnak köszönhetően az országos átlagnak megfelelően növekedett a gazdaság és javultak a foglalkoztatottsági adatok, de Zalában kevésbé nőtt az ipari termelés. Az ipari termelés a régiéban 2007 első 11 hónapjában 6,5 százalékkal bővült, Zalában azonban csak 3,2 százalékos volt a növekedés. A régié egészében 4.700-zal nőtt a foglalkoztatottak száma a harmadik negyedévben, Zalában ugyanakkor 2.100-zal csökkent, bár a munkanélküliség arány mindhárom megyében mérséklődött. (Már több, mint kilencezer jelentkezőt regisztráltak a Lépj egyet előre szakképzési program most indulé második szakaszára.) Valamivel kevesebb munkanélküli A KSH havi átlagos adatai szerint 22.800 a munkanélküliek száma, 2.900-zal kevesebb, mint tavaly. Zala megyében 7.400 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban, ez 800-zal kevesebb a korábbinál, míg az inaktívak száma nem változott a régiéban, Zalában 3.300-zal emelkedett. A regisztrált munkanélküliek száma a régiéban megközelíti a 75 ezret, Zalában pedig csaknem 30 ezren vannak. Közülük a három megyében összesen majdnem 31 ezer ember tudott elhelyezkedni, Zalában azonban kisebb arányban, alig 10 és fél ezren. Ausztria és Szlovénia a cél A foglalkoztatási irányelvek szerint az idén a legfőbb cél a foglalkoztatás bővítése, a foglalkoztatottsági szint növelése. Javítani szeretnék az álláskeresők, munkavállalók foglalkoztathatóságát és alkalmazkodéképességét - fejtette ki a munkaügyi vezető. Ezen kívül kiemelt feladatnak számít a szociális segélyezésben részesülők munkába állásának javítása, sokan ugyanis még mindig úgy vélekednek, hogy a segélyből jobban meg lehet élni, mint munkából Egy kérdés kapcsán Kiss Ambrus elmondta: a nyugat-dunántúli régiéból elsősorban Ausztriába mennek magyarok dolgozni, de egyre élénkül az érdeklődés Szlovénia iránt is. A magyar dolgozókat mindkét országban leginkább a vendéglátásban és a turizmusban látják nagy örömmel. (Szabadon vállalhatnak munkét a magyarok a régi Uniós tagországok közül tízben, öt országban viszont még mindig megkövetelik a munkavállalási engedélyt.)
(Piac és Profit)

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 100. § (4) bekezdése szerint ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményei, így különösen......a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.
Az előzőekkel megegyezően rendelkezik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 60. § (4) bekezdése, és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 34. § (4) bekezdése is. Az Mt. szabályai [100. § (5-6) bekezdés] szerint, ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. A munkaviszony jogellenes megszüntetésével kapcsolatban a volt munkáltató által megtérített elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés) a volt munkavállaló munkaviszonyból származé jövedelemének minősül és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Tekintettel arra, hogy a kártérítés nem az elmaradt jövedelmet pétolja, az Szja tv. 1 sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adómentes jövedelem. Ebből következően a munkáltatót terhelő összeg nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek. Összefoglalva: az Mt. 100. § (4), Ktv. 60. § (4), és a Kjt. 34. § (4) bekezdése szerint megítólt kártérítés összege adó- és járulékmentes jövedelem, az ezen felül a bíróság által megítólt elmaradt munkabér (egyéb járandóság) járulékalapot képező jövedelem.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)