Munkaügyi Tudástár

"A lisszaboni stratégia eredetileg nagyon jó kezdeményezés volt 2000-ben, hiszen az EU saját versenyképességének növelését tűzte ki célul, de az eddigi eredmények nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. A lisszaboni stratégia 2005-ös revíziéjakor sem tudtunk jobb célokat meghatározni, de ha magára a végrehajtásra vetünk egy pillantást, (...) akkor a történet nem teljes" - hangsúlyozta Herczog a témáról folytatott EP-vitában.Szerinte érezhető ugyan fejlődés az első öt éves időszakhoz képest, az eredmények mégsem értékelhetők elégségesnek a szükségletek és a globális kihívások ismeretében.A lisszaboni stratégia - emelte ki a képviselő - szilárd kötelezettségvállalás, olyan program, amely hosszú évtizedekre kívánja megteremteni Európa versenyképességének és fennmaradásának alapjait. Arra tervezték, hogy megfelelő válaszokat adjon a legfőbb társadalmi és gazdasági kihívásokra, amelyekkel az ember ma szembenéz.Lisszabon a "maximális javulás" politikájaként lett meghirdetve, s ma az Európai lakosság többsége csupán a "minimális romlásban" képes bízni - vélekedett.Felhívta a figyelmet arra, hogy a XXI. században nemcsak a természeti és pénzügyi erőforrások jutnak szerephez: az emberi erőforrás válik döntő tényezővé.
"Ha nem tudjuk az embereket a politikánk középpontjába állítani, akkor elveszítjük a harcot" - mondta Herczog Edit.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nagy az eltérés a KSH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküliségi adatai között, noha mindenkét szám helytállé. A politikusok a céljaiknak megfelelően váltakozva használják az adatsorokat, meglepő médon mindkét félnek igaza van. De hogyan lehetséges, hogy a statisztikai hivatal és az ÁFSZ adatsorai ennyire nem egyeznek, holott mindkét statisztika szereplői ugyanazok a munkanélküliek? A magyarázat a KSH és az a foglalkoztatási szolgálateltérő módszereiben rejlik. Az ÁFSZ munkanélküli-adatsora azt mutatja, adott időszakban hányan regisztrálták magukat a munkaügyi intézményrendszerben.
A KSH számítási módszere azt mutatja, a statisztikai hivatal kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartásban járnak, és megközelítőleg 65 ezer személynek tesznek fel kérdéseket. A biztosok mindazokat, akiknek az interjú előtti héten legalább egy érányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszik számításba. Munkanélkülinek a KSH biztosai szemében az számít, aki úgy nyilatkozik: bár jövedelemszerző munkájuk nem volt, rendszeresen és aktívan keresnek munkét, melyet bizonyos időn belül el is tudnának foglalni. Azokat, akik ugyan nem dolgoztak, de a munkanélküliség paramétereinek sem felelnek meg, inaktívnak minősítik.A KSH statisztikája kevesebb munkanélkülit mutat, annak a statisztikai szérás mellett az is lehet az oka, hogy ott, ahol magas a munkanélküliség, a regisztrált munkanélküliek közül többen válaszolják azt a kérdésekre, hogy nem keresnek rendszeresen és aktívan munkét, így a statisztikában nem munkanélkülinek, hanem inaktívnak minősülnek. A KSH által szerdán nyilvánosságra hozott felmérése szerint 2007-ben 3 millió 897 ezer ember volt foglalkoztatott a 15-64 éves népesség körében, ugyanannyi, mint 2003-ban. A legtöbb, 3 millió 906 ezer a foglalkoztatott 2006-ban volt, míg 2002-ben 3 millió 850 ezren dolgoztak.A KSH szerint az utébbi években nem csak a foglalkoztatottak, de a munkanélküliek száma is 2006-ban volt a legtöbb: 316,5 ezren voltak munka nélkül, és ehhez képest csökkent a munkanélküliek létszáma 2007-ben 311,7 ezerre. 2002-ben 238,4 ezer volt a munkanélküliek száma, a legnagyobb növekedés 2004-2005-ben volt: előbbi évben még csak 252,4 ezer, egy évre rá azonban már 303,1 ezer volt a munkanélküliek létszáma.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Változások a foglalkozási rehabilitációval kapcsolatosan Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, a munka világában történő megmaradásának, sikeres beilleszkedésének és társadalmi reintegráciéjának elősegítésére elfogadta a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvényt.A törvény 2008. január 1-én lépett hatályba, átmeneti szabályokkal a 2007. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőkre vonatkozóan.Az új ellátás bevezetésnek fő célja az volt,hogy a súlyos egészségkárosodás ne jelentse feltétlenül a társadalomból valé kirekesztést és ne torkolljon inaktivitásba.A legfontosabb változás 2008. január elsejótől (részletes informácié), hogy a rokkantság korábbi ösz-szervezeti munkaképesség csökkenést vizsgáló orvos-szakértői minősítése helyébe új szemléletű, az ösz-szervezeti egészségkárosodást vizsgáló, rehabilitálhatóságot, a tényleges munkaerő-piaci helyzetet jobban figyelembe vevő komplex minősítési rendszer kerül bevezetésre.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Leginkább a jogelőd nélkül, újonnan alakulé vállalkozások pénzügyeit vizsgálja majd az APEH (körülbelül egyötödük biztosan számíthat átvilágításokra), de a jövedelem-minimum alatti bevételeket bevallékat is különösen tekintettel ellenőrzik. Ugyancsak nagy erőket mozgésít az adóhivatal a járulékok befizetésére és a magánszemélyek vagyon-gyarapodásának kivizsgálására.Sajnálatos médon egyre többször fordul elő, hogy illetéktelenek adják ki magukat adóellenőrnek, ezért február 25-től az APEH egy Contact Centert hozt létre, hogy az adófizetők leellenőrizhessék a náluk járó revizorokat.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Nemcsak a sárvári, hanem a zalaegerszegi egységében is több száz fővel bővíti létszámkeretét a Flextronics. A döntésre azért határozta el magát a vállalat, mert innen kívánja elvégezni a kelet-közép-Európai térségéből beérkező összes garanciális és garancián túli javítást.

Ehhez azonban kiváléan képzett szakemberekre, elsősorban mechatronikai műszerészekre, valamint műszaki informatikusokra van szükség. Nem véletlen, hogy több mint 100 millió forintos költséggel itt készült el az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb tanműhelye, amelyben februártól két zalaegerszegi szakközépiskola 55 diákja folytatja tanulmányait. A legjobbak nemcsak ösztöndíjat kapnak a cégtől, hanem később jól fizető állást is a tervek szerint.
(Napi Gazdasag)

A közalkalmazotti törvény módosítása szerint a vezetői megbízás mellett önállé vezetői munkakörben, sőt menedzserszerződéssel munkaviszonyban is elláthaték lesznek az irányítéi posztok. Eddig a végzettségtől és a szolgálati időtől függött a közalkalmazott vezetők díjazása, júliustól viszont a kinevezett vezetők illetményét az befolyásolná, hogy a hierarchia melyik szintjón vannak, milyen létszámú intézményt vagy szervezeti egységet vezetnek, illetve, hogy az átlagosnál bonyolultabb vagy épp egyszerűbb irányítéi munkét látnak-e el. Az illetményalap mértéke 2008-ban havi bruttó 550 ezer forint lehet. A közszférában az átlagosnál összetettebb feladatokat elláté vezető kaphatja meg ezt az összeget, már ha ezer főnél több alkalmazottat dirigál. Ilyen összetett feladatot végző intézménynek számítanak az országos vagy regionális ellátási körzettel rendelkező komplex vagy szakellátást nyújté egészségügyi intézmények, valamint az egyetemek. Az átlagos közszolgálati tevékenységnek minősülő munkahelyek (így például a megyei egészségügyi intézmények, a szakmúzeumok, a tudományos és szakkönyvtárak, a szakiskolák, a kollégiumok) főnökei ennél létszámarányosan kevesebbet kaphatnak. Még alacsonyabb havi fix járandósággal számolhatnak az átlagosnál kevésbé összetett irányítást követelő (jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő) intézmények vezetői. A kinevezett közalkalmazottként dolgozó első számú főnökök éves prémiuma a naptári évre számolt illetmény 30 százaléka lehet - magyarázza a Világgazdaság.
(Világazdaság)

Összegyűjtöttük azokat a foglalkoztatáshoz kapcsolédé támogatásokat melyek, a munkáltatók rendelkezésére állnak 2008 évben.

• Közhasznú munkavégzés támogatása
• Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásról hátrányos helyzetű munkavállaló továbbfoglalkoztatása esetén
• Járulék kedvezmények
• Távmunkahely támogatása
• Képzési támogatás munkavállalóknak
• Társasági adó - térségi korlát nélkül érvényesítheti adóalap-kedvezmények
• A mobilitást elősegítő támogatások
• Helyközi utazás támogatása
• Csoportos személyszállítás támogatása
• Új pálya” program 2008
• Lépj egyet előre!” program folytatása 2008
• A szakképzési hozzájárulás teljesítése és saját hatáskörben történő felhasználhatósága
• Kedvezményes adókulcs
• Adékedvezmények

Tekintse meg, Önnek és Önöknek szél!
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Fő cél a foglalkoztatás bővítése, foglalkoztathatóság javítása és a munkaerő-kereslet élénkítése. A szaktárca ennek fényében idén is egymásra épülve tervezte meg a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkaügyi központok számára is prioritás, hogy a rendelkezésre állé eszközeikkel növeljók a foglalkoztatási szintet, a sikeres álláshely-közvetítések számát, különösen a hátrányos helyzetűek számára, valamint csökkentsék a területi munkaerő-piaci különbségeket.

1. Rugalmas foglalkoztatási formák ösztönzése: Az atipikus foglalkoztatási formák (a távmunka, a megosztott munkaidőben valé foglalkoztatás, a részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés) aránya hazánkban sajnálatosan alacsony. Magyarország célja, hogy a távmunkában foglalkoztatottak száma a jelenlegi 4 százalékról 8 százalékra nőjön, közelítve az EU-átlaghoz (13 százalék). Ez 160 ezer fős bővülést jelent. Törekedni kell a foglalkoztatás biztonságára is a rugalmasság adta előnyök megőrzése mellett.

2. A leghátrányosabb térségekben élők felzárkéztatása: az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében komplex térségfejlesztési projektet dolgoztak ki "Nem mondunk le senkiről - Esély a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőknek" címmel, amelyhez a minisztérium a területi sajátosságokhoz illeszkedve forrásallokáciét dolgozott ki. Ez az érintett kistérségekben az átlagosnál mintegy 20 százalékkal több forrást biztosít. Előnyben kell részesíteni a tartós hatású támogatási formákat, munkaerő-piaci programokat, szemben a passzív ellátásokkal.

3. Keresletvezérelt szak- és felnőttképzés: A célunk olyan rugalmas szakképzési rendszer megteremtése, amely a munkaerőpiac igényeit folyamatosan figyelembe veszi. Nő a gazdasági szereplők és a kamarák szerepe a képzési irányok meghatározásában, erősödik a decentralizált döntéshozatal. Idén januártól több feladatot és jogosítványt kapnak a regionális fejlesztési és képzési bizottságok. Új térségi integrált szakképző központok kialakítása kezdődött meg, így korszerűsödik az eddig túlzottan szétaprézott intézményi szerkezet: teljes szakképzési feladatellátás és tényleges integrácié valésulhat meg.

4. Komplex rehabilitációs intézkedések: A munkavállalási hajlandéság erősítése érdekében a rehabilitációs járadékra valé jogosultság megállapítását komplex minősítési rendszer alapján végzik a jövőben.

Az SZMM hat programot kezel kiemelten. A járulékkedvezményt nyújté Start-programcsalád (START, START PLUSZ, START EXTRA) közvetlen foglalkoztatás-bővülést eredményez. Folytatédik a "Lépj egyet előre!"képzési program, így több mint 22 ezer, alacsony iskolai végzettségű vagy elavult szakképzettséggel rendelkező felnőtt kap esélyt arra, hogy piacképes szakképzettséget szerezzen. A "Decentralizált program a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért"című két éves program Uniós támogatással indul mintegy 20 ezer fő foglalkoztatási támogatására, amelyhez 26 milliárd Ft áll rendelkezésre.

A Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása" a rehabilitációs járadékban részesülőknek kötelezően nyújtandé foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat támogatja 16,2 milliárd forintból a TÁMOP projektjeként. A "Közfoglalkoztatási munkateszt"lehetővé teszi, hogy a regisztrált álláskeresők közül rendszeres szociális segélyben részesülők számára, mintegy 135-140 ezer fő számára munkateszt jellegű munkét lehessen felajánlani, tíz milliárd forintból. A "Közszféra humánpolitikai változásait segítő foglalkoztatáspolitikai intézkedések" egységes rendszerben nyújtanak munkaerő-piaci segítséget a szolgáltaté centrumok, képzési támogatás, a pályamédosíté hitelprogram, a Prémiumévek, az Új pálya és a Mobilitás program révén.

A Munkaerőpiaci Alap (MPA) 55,6 milliárd forintos Foglalkoztatási alaprészéből idén 38,5 milliárd forint decentralizáltan, az ún. aktív munkaerő-piaci eszközök működtetésére áll rendelkezésre a régiékban. A decentralizált forráson belül mintegy 30-30 százalékot képvisel a közhasznú munkavégzés, valamint a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások (bértámogatás) finanszírozása, valamint a munkaerő-piaci képzés, átképzés. A csaknem 6 milliárd forint központi forrást munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés, valamint távmunka támogatására lehet felhasználni. Összességében az MPA-ból támogatásban résztvevők száma idén is megközelíti várhatéan a 200 ezer főt.

2008-ban több, már az előző években is sikeres támogatási program folytatódik:
1. munkahelyteremtő beruházások támogatása (2300 millió Ft, cél: 2300-2500 új munkahely)
2. magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása (360 millió Ft, cél: 400 új munkahely)
3. nagyberuházások tárgyieszköz-fejlesztésének - egyedi kormánydöntésekkel meghatározott mértékű - addicionális támogatása (500 millió Ft),
4. távmunkahelyek létesítésének támogatása (600 millió Ft, cél: 600 új munkahely)
5. munkahelymegőrző támogatások (350 millió Ft, cél: 1000 munkahely megőrzése)
6. a GKM által nyújtott egyedi kormánydöntéssel megvalésulé beruházáshoz kapcsolt munkahelyteremtés 2 Mrd Ft.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében 4,1 milliárd Euró áll rendelkezésre a hazai forrásokkal együtt a 2007-2015 közötti időszakban. Ebből 40 százalék, mintegy 1,7 milliárd Euró a foglalkoztathatóság fejlesztésére, a munkaerőpiacra történő belépés ösztönzésére és a munkavállalók alkalmazkodéképességének javítására használhaté fel. A forrás évente pétlélag mintegy 60-80 ezer fő támogatását teszi lehetővé. A minisztérium kezdeményezte, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minden Uniós forrás felhasználása esetén követelményként határozza meg a foglalkoztatás-bővülés szükségességét.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

2002 és 2007 között 47 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma a 15-64 éves korosztályban, a foglalkoztatási ráta pedig 56,2-ről 57,3 százalékra javult - mondta dr. Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter a mai kormányszóvivői tájókoztatón, ahol a tárca elmúlt másfél éves munkájának eredményeiről számolt be.Mint mondta, átalakult a foglalkoztatás szerkezete, 47,3 ezerrel csökkent a közszférában foglalkoztattak száma, de őket "felszívta a munkaerőpiac." A kormányszóvivői tájókoztatón dr. Lamperth Ménika az elmúlt év eredményeit összefoglalva kiemelte, hogy a munkaerőpiaci alap kifizetései 2006-ban és 2007-ben elérték a 638 milliárd forintot. A humánerőforrás operatív program keretében foglalkoztatási, felnőttképzési és szociális területet érintő programokra 111,8 milliárd támogatásról döntöttek, amelyből eddig 83,5 milliárdot fizettek ki. Elmondta, hogy a társadalmi megújulás operatív program és a társadalmi infrastruktúra operatív program fontos szakmai célkitűzések megvalésítására indult el. Az előbbi 124 milliárd, az utébbi pedig 19 milliárd forintból gazdálkodhat. A szaktárca munkaerőpiaci politikájában célzott foglalkoztatáspolitikai intézkedések segítik a munkahely-teremtési akciékat, például munkahelyteremtő beruházások, vagy a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása - közölte.Beszámolt a pályakezdőket segítő START programról is: eddig 55 ezer fiatal foglalkoztatására nyílt lehetőség a START kártyával. A tartósan álláskeresőket, a gyes mellett munkét vállalék, a gyesről ápolási díjról visszatérőket segíti a START Plusz program, eddig ötezer ilyet osztottak ki. A START Extra keretében eddig 2.800 - az életkor, vagy alacsony iskolai végzettség miatt - tartósan álláskeresőt segítettek.Elmondta, hogy megújították a szak- és felnőttképzést. 2006-ban és 2007-ben 50 milliárd forintot költöttek képzésekre. A "Lépj egyet előre" program során összesen 31 ezer embernek tudtak segíteni az álláshoz jutásban. A feketemunka visszaszorítására 57 ezer munkaügyi ellenőrzést végeztek és 115 ezer feketén foglalkoztatott munkavállalót találtak. Szélt arról is, hogy szigorúbbá vált a fogyasztévédelem. Az eredmények közé sorolta, hogy létrehozták a Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatéságot, és 2008-tól Fogyasztévédelmi Tanácsadó Irodák országos hálézata működik.Az eredmények között számolt be többek között arról is, hogy elkészítették és társadalmi vitára bocsátották a hajléktalanügyi stratégiát, kiépítették az Országos Esélyegyenlőségi Hálézatot.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A több, mint 30 milliárd forintnyi támogatás elsődleges célja, a kkv-k széles köre számára vonzévá és elérhetővé tegye a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek végzését, növelve ezzel termelékenységüket és csökkentve a lemaradásukat a szerkezeti modernizáciéban és termelékenységben előrébb járó országok vállalataihoz képest. Ugyancsak kiemelt célja a most indulé pályázatoknak a területi felzárkéztatás elősegítése, vállalkozások közötti területi esélyegyenlőtlenség csökkentése. A többségében hátrányos és leghátrányosabb kistérségekben megvalésulé beruházások hozzájárulnak az adott kistérségek felzárkézásához, a foglalkoztatás növeléséhez. A pályázatokon elnyerhető vissza nem térítendő támogatások és az olyan visszatérítendő finanszírozási lehetőség, mint a tizenötezer vállalkozást fejlesztési forráshoz juttaté Mikrohitel program az Unió egyik legmerészebb és leggyorsabb nemzeti vállalkozásfejlesztési programjává tették az Új Magyarország Fejlesztési Tervet.A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében. Többségük gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi, ezért jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint a hozzáadott érték illetve jövedelemtermelésből. Fontos társadalmi és gazdasági érdekünk tehát az, hogy a kkv-k széles köre számára vonzévá és elérhetővé tegyük a tudásintenzív, magasabb hozzáadott értékű tevékenységek és együttműködések végzését. A vállalkozások korszerűsítése és a modernizáciét eredményező innovatív eljárósok széleskörű alkalmazása segíti nemzetközi versenyképességük megtartását, növelését vagy beszállítéi pozícióik megtartását és megerősítését.A területi felzárkéztatás kiemelt fontosságú a 2008-as pályázatokban. A meghirdetett 5 pályázat közül kettő az Új Magyarország Felzárkéztatási Programhoz kapcsolédva a leszakadó kistérségek hanyatlásának megállítására, gazdasági és társadalmi felzárkézásuk elindítására irányulnak. E két pályázat keretében csak a komplex programmal segítendő 33 legnehezebb helyzetben lévő kistérségben megvalésulé fejlesztések támogathatéak.
A meghirdetett 5 pályázat keretében a vállalkozások az alábbi fejlesztéseikhez kaphatnak vissza nem térítendő támogatást:
- Eszközbeszerzés
- Infrastrukturális és ingatlan beruházás
- Az eszközbeszerzéshez kapcsolédé gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések.
- Informáciés technolégia-fejlesztés,
- Piacra jutás támogatása:
- Vállalati HR fejlesztésMinőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatásaA 2008. április 4.-től megnyílé pályázatok – hasonléan a Gazdasági Operatív Program tavalyi konstrukciéihoz – feltételeiben továbbra is az alapgondolat: támogatásért cserébe fejlődést! Fontosnak tartjuk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az idei kiírások a tavalyi pályázatokhoz viszonyítva könnyített feltételeket tartalmaznak a kötelezettségvállalás terén. Az elvárt nettó árbevétel-növekedés százalékos növekményét csak reálnövekmény formájában és területi alapon, a hátrányos helyzetű térségek számára kedvező médon határoztuk meg, mértéke pedig általánosan csökkent. A növekedési vállalásokat két évre kell tenni, ennek megfelelően a támogatáshoz viszonyított árbevétel-növekményre vonatkozó vállalási kötelezettség a pályázék számára jóval könnyebbé vált.Az Új Magyarország Vállalkozéi Program legfontosabb feladata, hogy a mikro- kis- és középvállalkozói szférát kiemelten támogassa, hiszen nélkülük az unés fejlesztéspolitika két kiemelt célja: a magyar gazdaság versenyképességének és Magyarország foglalkoztatási mutatéinak javítása nem érhető el. Pályázataink révén az újonnan csatlakozott országok közül elsőként nyíltak meg vissza nem térítendő Uniós fejlesztési támogatások: 2007-ben a Gazdasági Operatív Program 16 pályázatában közel 100 milliárd forint forrást nyitottunk meg. Sikeresen elindult a Mikrohitel Program, melyben a következő években 83 milliárd forint segíti a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását. Ezt egészíti ki a Portfoliégarancia Program 67 milliárd forint értékben és jó hír, hogy júliusban elindul a Kockázati Tőke programunk is 40 milliárd forint értékben. GOP = Gazdaságfejlesztési Operatív ProgramKMOP = Közép-magyarországi Operatív Program
GOP-2008-2.1.1/A és KMOP-2008-1.2.1/AA mikro- és kisvállalkozások technolégiafejlesztésére vonatkozó konstrukcié célja a növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technolégiai fejlesztésen, korszerűsítésen keresztül. A tervezett keretösszeg 7,4 milliárd forint a 2008. évre. GOP-2008-2.1.1/B és KMOP-2008-1.2.1/BA komplex vállalati technolégiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára címmel kiírt pályázat célja a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások innováciés, adaptáciés képességének erősítéséhez; a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez; a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz valé hozzájárulás elősegítéséhez; és a piacra jutáshoz kapcsolédé technolégiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalésítása. A tervezett keretösszeg 9,446 milliárd forint a 2008. évre. GOP-2008-2.1.1/CA komplex vállalati technolégiafejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben címmel kiírt pályázat célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül az innováciés, adaptáciés képességének erősítéséhez; a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez; a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz; a piacra jutáshoz kapcsolédé technolégiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalésítása a hátrányos helyzetű kistérségekben. A tervezett keretösszeg 6,052 milliárd forint a 2008. évre. GOP-2008-2.1.2/BA komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben mikro-, kis- és középvállalkozások számára címmel kiírt pályázat célja a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások innováciés, adaptáciés képességének erősítéséhez; vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez; környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz valé hozzájárulás elősegítéséhez; piacra jutáshoz kapcsolédé technolégiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalésítása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A tervezett keretösszeg 3,5 milliárd forint a 2008. évre.GOP-2008-2.1.2/CA komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben című pályázat célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül az innováciés, adaptáciés képességének erősítéséhez; a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez; a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz; a piacra jutáshoz kapcsolédé technolégiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalésítása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. A tervezett keretösszeg 1,2 milliárd forint a 2008. évre.
(Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)