Munkaügyi Tudástár

A lakosság majdnem fele részesül valamilyen állami segélyben, 10,5 millió román állampolgár részesül valamiféle szociális juttatásban – ez a szám háromszor több a 2004-es adatnál. A 30-féle segély közül az ún. „gyermekpénz” a legelterjedtebb – ezt 2-18 év közötti gyermekük után kapják a családok. Megközelítőleg 4 millió családnak jár ez a juttatás. Nagyon sokan kapnak fűtéstámogatást is 15-50 RON értékben. A nyugdíjtól a fűtéspótlékig több mint 9 millióan részesülnek különféle társadalombiztosítási támogatásban Romániában. A gond az, hogy ezt 4,7 millió alkalmazott járulékából kell kifizetni. Különféle segélyek, pótlékok és támogatások címén a romániai társadalombiztosítás (tb) összesen valamivel több mint 39 milliárd lejt fog kifizetni kilencmilliónál is több embernek 2008-ban – az összeg Euróban számolva 2,17 milliárdra rúg. Viszont a tb-kassza befizetőinek száma nem éri el az ötmilliót, és az ő járulékaikból működik az állami nyugdíjbiztosítás is. A tb-kifizetéseket 13 törvény és rendelet szabályozza. Nyugtalanítéan alacsony a foglalkoztatottsági arány és az alkalmazottak száma – derül ki a munka-, családügyi és esélyegyenlőségi minisztérium (MMFES) adataiból. A nyugdíjakat külön költségvetési intézmény, az állami nyugdíjbiztosíté pénztár folyósítja; a többi pótlékot és segélyt a munkaügyi minisztérium adminisztrálja. A jövő évi költségvetés tervezetében az áll, hogy a nyugdíjpénztár 31 milliárd lejt fizet különféle jogcímeken az időseknek, és az ideihez képest további egymilliárddal egészítik ki a szociális támogatásokat biztosíté alapokat. Így az MMFES 14 milliárdos költségvetéséből csak 6,5 milliárdot kell segélyek kifizetésére elkülöníteni. Az alkalmazottak száma kicsivel haladta meg a 4,7 milliót a szeptember végi statisztikai adatok szerint. A tb ehhez képest 4,6 millió nyugdíjast és további egymillió téesz-nyugdíjast lát el, illetve további 3,4 millió főnek juttat 31 különféle címen támogatásokat. A rendszerbe az hoz változást, hogy a MMFES jövő évtől egyetlen intézménybe, a Társadalombiztosítási Szolgáltatások Országos Ügynökségébe (ANPS) szervezi az összes segélyezési tevékenységet. Tehát január elsejótől ez a kormányügynökség bonyolítja le a gyermeknevelési támogatások, az iskoláztatási támogatások, a fűtéspótlék, a fogyatékkal élők és családjaik támogatása stb. kifizetését. Az ügynökség külön 6,5 millió lejt fordít a szegény sorsú családok segélyezésére, melyet az országos szolidaritási alapból fizetnek ki. Természeti katasztréfák, tűzvész és balesetek esetére tízmillió lejt különítenek el. A Romániában tartózkodé menekültek jövőtől a minimálbérrel egyenlő összegű segélyt kapnak fejenként – erre a célra az ügynökség várhatéan 267 ezer lejt fog kifizetni. De hány különféle címen kaphatnak az állampolgárok pótlékot-támogatást Romániában?
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A cégek 9 százaléka tervez leépítést az idén, a múlt évre vonatkozóan az arány még 15 százalék volt – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös felméréséből.
A múlt évben készített felmérés összefoglaléját az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja közli. Az egy évvel korábban, 2006-ban készített felmérés szerint 2007-re a cégek 60 százaléka számolt azonos létszámmal, 26 százaléka növeléssel, 15 százaléka leépítéssel. A mostani válaszok alapján 2008-ban a cégek 67 százaléka nem tervez létszámváltozást, 24 százaléka kalkulált növeléssel, 9 százaléka leépítéssel. Az ágazati feldolgozás szerint az iparban a cégek az átlagnál nagyobb, 29 százalékos arányban terveznek létszámnövelést, a szolgáltatást végző cégeknél ez az arány 22 százalék, a mezőgazdaságban 14 százalék. Figyelembe véve a közszféra várhatéan csökkenő, vagy stagnálé foglalkoztatását, nemzetgazdasági szinten a válaszok alapján 3-4 ezres létszámnövelés feltételezhető. A teljesen, vagy többségében külföldi tulajdonú vállalkozások 40,5 százaléka tervez létszámnövelést, a tisztán magyar tulajdonban lévők 21 százaléka. A vállalati munkaerő kereslet alakulását alapvetően határozza meg a tervezett beruházások jellege. Az innovatív, korszerűsítő beruházások esetén többnyire nem változik a foglalkoztatottak létszáma. A kapacitásbővítő beruházást tervező gazdálkodék 38,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a beruházás eredményeként növeli létszámát. A cégek 15 százaléka ugyanakkor azt jelezte, hogy tartós munkaerőhiánnyal küzd. Az egy évvel korábbi adatfelvétel során csak a cégek 9 százaléka jelezte ezt. Átlag feletti ez a hiány a feldolgozóiparban, a szállításban, a távközlésben, az építőiparban. Ezekben az ágazatokban a cégek 18-22 százaléka nyilatkozott így. A munkaerőhiány továbbra is a nagyobb vállalatoknak jelent gondot. Ez arra vezethető vissza, hogy ezek a cégek egyszerre nagyobb volumenű munkaerőigénnyel jelentkeznek. A 250 dolgozónál többet foglalkoztató vállalkozások 35 százalékára jellemző, hogy nem, vagy csak nehezen tudják felvenni a keresett munkavállalókat. Főként a teljesen külföldi tulajdonú, illetve a döntően exportra termelő cégekre jellemző ez. Az egy évvel korábbi felméréssel összehasonlítva 20 százalékponttal magasabb azon cégek aránya, amelyeknek nem áll rendelkezésére a szükséges munkaerő. A versenyszektorban a munkaerőhiányt jelző cégek statisztikai állományi létszámuk 3 százalékában határozták meg a hiányzé munkaerő mértékét. Ez a versenyszektorban összességében 23 ezer körüli tartósan betöltetlen munkahelyet jelent. A tartós munkaerőhiány több mint fele, 53 százaléka szakképzett fizikai dolgozókra, 33 százaléka szakképzetlenekre, 14 százaléka szellemi foglalkozásokra irányul.
(HVG)

Január-februárban közel négyezer munkáltatónál tartott munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, ezek 58 százalékánál talált valami szabálytalanságot. A jogsértések 43 százaléka munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás volt - tudatja a Napi Online. Az OMMF által feltárt munkaügyi szabálytalanságok közül minden harmadikat az építőiparban követtek el, de a feldolgozóipar, a személy- és vagyonvédelem, valamint a kereskedelem területén is nagy számban fordult elő illegális foglalkoztatás. Rengeteg problémát okoz továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő szabálytalan foglalkoztatás, amelyből többféleképpen prébálják kimagyarázni az érintett felek. Ilyen például, hogy azért nincs az am-könyvben bejegyzés, mert munkakezdéskor nem találkozott a munkavállaló a munkáltatóval, így a munkavállaló kénytelen volt kitölteni a foglalkoztatóra tartozé rovatokat; vagy hogy azért nincs a munkavállalónál az am-könyv, mert nem tudta, hogy kötelező - természetesen otthon az előírás szerint vezeti a könyvet. Egyedül a foglalkoztatásra vonatkozó dátum átjavítására nem tudnak mit mondani, de igazából azt már nem is érdemes kimagyarázni.Bérelmaradásokat és a pihenőidő betartását is vizsgáljákA feketefoglalkoztatás feltárásának kiemelt célján túl a munkaügyi hatóság az idén fokozottan vizsgálja a munkabérrel, munka-és pihenőidővel összefüggő törvényi előírások, illetőleg ezek kollektív szerződésben történő eltérő szabályozásának érvényesülését, hogy a dolgozók egyéb jogai is érvényesülhessenek.
(OMMF)

Míg az Európai Unióban a tavalyi utolsó negyedévben 1,5 százalékos volt a foglalkoztatás bővülése, addig Magyarországon 1,2 százalékos csökkenést regisztrált az EU statisztikai hivatala az előző év hasonlé időszakával összevetve.Még több friss álláshirdetésÁlláshirdetés keresőA 27 tagállamban átlagosan 1,5 százalékos volt a növekedés - derül ki az Eurostat friss statisztikájából. Az euro-övezetben még ennél is erősebb, 1,7 százalékos volt a bővülés, ami azt jelenti, 2,5 millióval többen dolgoztak a 13 "euro-országban". A foglalkoztatásban ezzel szemben csökkenést mértek Magyarországon és Litvániában 1,2 illetve 0,8 százalékkal. A legnagyobb emelkedés Lettországban történt, ahol 5,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás. A balti országot Málta követi 3,7 százalékkal. Szlovéniában 3 százalékkal, Szlovákiában 2,3 százalékkal dolgoztak többen.
(Origo)

Szlovákiában februárra 7,84 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta a januári 8,06 százakról, de ez magasabb, mint a múlt év novemberében mért legalacsonyabb 7,76 százalékos szint - derül ki a szlovák munkaügyi hivatal adataiból. 2007 februárjában még 9,27 százalékos volt a munkanélküliség Szlovákiában. Részben a gyors gazdasági növekedés, részben a más Uniós tagországokban dolgozó szlovákok növekvő száma miatt folyamatosan mérséklődik a munkanélküliség.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az esélyegyenlőségi tervek készítéséről tájókozédott az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának diszkriminácié a foglalkoztatásban albizottsága. A terveket az ötven dolgozónál többet foglalkoztató költségvetési szervezeteknek és a többségi állami tulajdonú társaságoknak kellett kidolgozniuk. Ötvenezer forinttól hatmillióig terjedő büntetés is kiszabhaté azokra az intézményekre, cégekre, amelyek nem készítették el a tervet.
(Világgazdaság)

Jelenleg mintegy 1,3 millió betöltetlen álláshely van az Európai Unióban, és a becslések szerint mindössze pár tízezer magyar dolgozik a közösségben. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nemzetközi és migráciés főosztályvezetője az InfoRádiénak azt mondta: a magasan kvalifikáltak önálléan és könnyen rátalálnak a munkára, a szakmunkások közül pedig elsősorban a vendéglátásban dolgozók mennek külföldre. A csatlakozás éta körülbelül 80 ezer magyar fordulhatott meg az Unió munkaerőpiacán. A legtöbben egy-két évre szeretnének kimenni, utánuk következnek, akik két-három hónapos szezonmunkában gondolkodnak, a legkevesebben pedig azok vannak, akik több évre, vagy akár örökre kiköltöznének - tájókoztatta az InfoRádiét az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nemzetközi és migráciés főosztályvezetője.Kovács Géza közölte: a magasan kvalifikált szakemberek könnyen találnak munkét a régebben csatlakozott tagországokban, ők általában önálléan bukkannak rá a munkalehetőségre.Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz leginkább a szakmunkások fordulnak, akik nem tudják maguknak megszervezni a külföldi munkét - tette hozzá a szervezet nemzetközi és migráciés főosztályvezetője.A külföldi partnerek elsősorban vendéglátésokat keresnek - mondta Kovács Géza, aki szerint gyakorlatilag bármilyen szakmában lehet találni munkét az Unióban, ahol jelenleg több mint 1,3 millió betöltetlen álláshely van.
(Info Rádió)

A leghátrányosabb helyzetű 47 kistérségben a jelenlegi Start-kártyáknál jóval nagyobb kedvezményt, három évig teljes adó- és járulékmentességet kaphatnának a regisztrált álláskeresőket alkalmazé vállalkozások a tervek szerint - ismertette Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter egy szakmai férumon. Egy másik javaslat szerint az álláskeresőket arra akarják ösztönözni, hogy ha tudnak, helyezkedjenek el már az álláskeresési járadék lejárta előtt is, ne vegyék igénybe annak teljes idejót. A szakmai javaslatok szerint erősíteni kellene, hogy aki képes és akar dolgozni, az ne a rendszeres szociális segélyre rendezkedjen be. Ezt szolgálná egy olyan munkateszt, amely alapján szakemberek állapítanák meg a rendszeres szociális segély előtt, hogy az illető képes-e és akar-e dolgozni.Lamperth Ménika szélt arról is, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségből a legkedvezőtlenebb adottságokkal bíré 33 kistérségnél az Európai Uniós finanszírozást is bevonva külön forrásokat biztosítanak a felzárkézáshoz a Zászlés Hajó Program részeként.
(HVG)

Az állami támogatások visszavonását sürgették a szakszervezetek azoknál a cégeknél, amelyeknél a szerződéskötés után tárnak fel munkaügyi jogsértéseket. Erre azonban a kormányzati oldal szerint nincs lehetőség. Az Országos Érdekegyeztetési Tanács pénteki ülésén a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvényekről tárgyaltak, az adómódosítási javaslatok vitáját azonban elhalasztották. Mfor.hu beszámolé.Visszakérnék az odaítólt pénzeket"Szigorú szankcionálást kellene előírni azoknak a cégeket illetően, amelyeknél a Hankook gumiabroncsgyártéhoz hasonléan az állami támogatás odaítólése éta tártak fel visszaéléseket a foglalkoztatásban" - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pénteken, az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén, ahol egyebek között a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintő törvények módosításáról tárgyaltak a felek.Szerinte egy lehetséges megoldés a támogatás folyósításának a megszüntetése, illetve visszavonása lenne. Munkavállaléi oldalról az is elhangzott, hogy a támogatás megítólésekor a feltételek között kellene szerepelnie annak, hogy a vállalat vállalja, szabályosan foglalkoztatja az embereket, így utólag számon lehetne kérni a jogsértéseket.A kormányzati fél kinyilvánította, hogy az ilyen intézkedések jogbizonytalanságot szülnének, a támogatás nyújtását nem lehet bizonytalan időszakra kiterjeszteni, ezért nem tervezik ezeket bevezetni. Ugyanakkor a tervezett változtatások szerint a súlyos jogsértéseket elkövető cégek a következő három évben nem kapnának támogatást (eddig a különböző szabályozás szerint kettő, illetve öt évre zárták ki őket a pályázatokból – a szerk.), illetve közbeszerzési pályázatokon sem indulhatnak.Szabálysértések a HankooknálA dunaújvárosi Hankook gumigyárat összesen 24 millió forintra bírságolták a munkaügyi előírások többszöri megsértése miatt. A dél-koreai cég külföldieket foglalkoztatott illegálisan, illetve több alkalmazottat 12 érát meghaladóan, 15-16-18 érát is dolgoztatott folyamatosan, ami ellentétes az előírásokkal. A szakminisztérium később saját hatáskörben felfüggesztette a társaság számára a 143 millió forint képzési támogatás folyósítását.
Bár a munkavállalói szakszervezetek nem értetettek egyet a törvénymódosítási javaslat minden pontjával, alapvetően támogatták azt, és értékelték, hogy a kiszolgáltatottság enyhítésére törekszik a kormány.Csökkentenék a munkaügyi konfliktusokatA jogi kezdeményezésnek emellett a munkaügyi konfliktusok mérséklése a célja. Herczog Lászlé szakállamtitkár közölte: egységesíteni kívánják az állami támogatások elnyeréséhez szükséges feltételeket is. Szigorúan szankcionálni fogják a munkaviszony bejelentési kötelezettségének elmulasztását, a munkaidő-nyilvántartás hiányát és a külföldiek szabálytalan foglalkoztatását.Az építőiparban – ahol gyakran tárnak fel munkaügyi jogsértéseket – ezentúl különösen nagy figyelmet szentelnének az alvállalkozói cserékre, és követelményként írnák elő, hogy az új alvállalkozó esetében is rendezettek legyenek a munkaügyi kapcsolatok. A munkavállalói oldal korábbi kezdeményezését figyelembe véve előírnák, hogy ha a támogatás igénylése és annak folyósítása között derül fény szabálytalanságra, akkor mégse kapják meg az odaítólt összeget. A javaslatok között szerepel az is, hogy nyilvánosságra kell hozni azoknak a vállalkozásoknak a nevét, amelyek a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak nem felelnek meg.A munkáltatók elutasították a javaslatotA munkadók komoly fenntartásuknak adtak hangot a törvényt illetően, amely szerintük nem igazán kimunkált, a megfogalmazott célokat idealisztikusnak tartották. Úgy vélték, az eleve rossz alapokra épül fel a tekintetben, hogy a közbeszerzésen valé részvételt állami ajándéknak fogja fel, miközben egy kétoldalú megállapodásról van szé.Leginkább azt kifogásolták, hogy a súlyos jogsértéseket, mint a fekete foglalkoztatást egy kalap alá veszi a kisebb hiányosságokkal, amelyek vétlenek is lehetnek. Nonszensznek nevezték, hogy ez utébbi miatt akár több milliárdos beruházásoktól eshetnek el olyan vállalatok, amelyek egyébként több száz munkahelyeket hozhatnak létre.Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerint szé sincs adományról, ami a közbeszerzéseket illeti. Mint mondta, ezek olyan megrendelések, amelyek során megállapodást kötnek a partnerekkel. A tiszta versenyfeltételek betartása érdekében pedig nem szerződnek olyanokkal, akik súlyosan megsértik a szabályokat. A kisebb vétségeket illetően viszont nem kell tartani kizárástól.A férumnak végül nem sikerült megegyezni a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabály-módosításokról. A kormányzat felkérte a munkáltatói oldalt, hogy a következő ülésre dolgozzák ki a javaslataikat.A kormányzati oldal előterjesztést nyújtott be az adóterhek csökkentésére, a munkavállalás ösztönzésére kidolgozott javaslatokról is, ezt azonban a munkavállalói oldal kérésére a következő OÉT-ülésen tárgyalják. A fogyasztévédelmi törvény vitáját is a következő ülésre halasztották, a fogyasztévédelmi tanács létrehozását viszont a munkáltatói és a szakszervezeti oldal is támogatta.
(Menedzsment Fórum)

A leghátrányosabb helyzetű 47 kistérségben a jelenlegi Start-kártyáknál jóval nagyobb kedvezményt, három évig tartó teljes adó- és járulékmentességet kaphatnának a regisztrált álláskeresőket alkalmazé vállalkozások a tervek szerint - ismertette Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter egy csütörtöki budapesti szakmai férumon.Egy másik javaslat szerint az álláskeresőket arra akarják ösztönözni, hogy ha tudnak, helyezkedjenek el már az álláskeresési járadék lejárta előtt is, ne vegyék igénybe annak teljes idejót.Az út a munkához programról szélva a miniszter elmondta: az álláskeresési járadékra vagy segélyre nem jogosultak létszáma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek egyre több, jelenleg 170 ezren kapnak ilyen támogatást. Ebből 140 ezer személy regisztrált álláskeresőként a munkaügyi intézményrendszerrel tartja a kapcsolatot, harmincezren pedig a családsegítő szolgálattal kötelezettek együttműködésre.A szakmai javaslatok szerint a cél az, hogy aki képes és akar dolgozni, az ne a rendszeres szociális segélyre rendezkedjen be. Ezt szolgálná egy olyan munkateszt, amely alapján szakemberek állapítanák meg a rendszeres szociális segély előtt, hogy az illető képes-e és akar-e dolgozni. Erről a javaslatról is még viták folynak.hirdetés
Egyes vélemények szerint a feketemunka aránya eléri a 15-20 százalékot. Van olyan szakmai javaslat is, amely szerint a munkaügyi intézményrendszernek és a regisztrált álláskeresőknek rendszeresebbé kellene tenni a kapcsolatát, illetve a rendszeres szociális segély vagy álláskeresési járadék, illetve segély igénybevételi lehetőségéből kizárnák azokat, akik feketefoglalkoztatásban vettek részt.Lamperth Ménika szélt arról is, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségből a legkedvezőtlenebb adottságokkal bíré 33 kistérségnél az Európai Uniós finanszírozást is bevonva külön forrásokat biztosítanak a felzárkézáshoz a Zászlés Hajó Program részeként.Lamperth Ménika lényegesnek nevezte, hogy csökkenjenek a foglalkoztatós adó- és járulékterhei, erősödjön a gazdasági növekedés, valamint eredményeket érjenek el a leghátrányosabb térségek felzárkéztatásában.
(Menedzsment Fórum)