Munkaügyi Tudástár

Kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva csak az alapszabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követő évben kiadni, mégpedig a következő év március 31-ig, Az új szabályok előírják, hogy az igénybe vehető alap- és pótszabadságok öszszességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben.A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásolé tényezőre.A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési médokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.Az új szabályok szerint a munkavállalók a keretükből három nap szabadságot, legfeljebb három alkalommal az általuk megjelölt időpontban az előzetes tizenöt napos bejelentési kötelezettség nélkül is igénybe vehetnek.Az alapszabadság egynegyed részének igénybevételi idejót eddig is a munkavállalók határozhatták meg, de ezt az igényt 15 nappal előbb jelezniük kell a munkáltatónak. Ez a szabály továbbra is fennmarad, az egynegyed részből három nap viszont a 15 napos előzetes bejelentési kötelezettség nélkül is lehívhaté. Ha azonban a munkáltató igényli, akkor az igénybevétel indokoltságát igazolni kell.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló szabályokat az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, és az azt médosíté 3/2002. (VIII. 3.) ESzCsM rendelet tartalmazza. A rendeletek megjelenését követően - és napjainkban is - számos kérdés merül fel az értelmezést illetően. Indokoltnak tartjuk tehát, hogy ezekről egy rövid tájókoztatást adjunk.Az alaprendelet megfogalmazta a "képernyős eszköz" és a "képernyős munkahely" fogalmát, a rendelet hatályát pedig olyan, a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra terjeszti ki, akik napi munkaidejükből legalább 4 érán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használnak. Tehát nem folyamatos használatról van szé, a munkában megszakítások lehetségesek, a tevékenységnek összességében kell legalább 4 érát kitennie (a folyamatos munkavégzés kívánalma az alaprendeletben a 10 perces szünetek beiktatásának feltételeként szerepel).E szerint, képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejóből legalább négy érában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkét is (pl. automatizált rendszereket irányíté, ún. operátori munkakörök).A médosíté rendelet 6. §-a egyértelművé teszi a munkáltatói kötelezettséget. "Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveggel."A jogszabály a "képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg" fogalmát határozza meg: "a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét."Ennek megfelelően tehát a munkáltatói kötelezettség a két lencsére és azok rendeltetésszerű használatát biztosíté keretre vonatkozik.Számos kérdés merül fel a kerettel kapcsolatban. A jogszabályban a "rendeltetésszerű használat" igénye szerepel feltételként. Ennek értelmezéséhez a médosított 6. § nyújt segítséget, amely a munkáltató kötelességeként a "minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg" költségtérítését írja elő. A rendelet nem terjed ki arra, hogy mennyi legyen az az összeg, amennyit a munkáltatónak fizetnie kell ezért a szemüvegért, hisz egyénenként változhat, mivel a szemüveglencse ára dioptria függő. A megfogalmazás jelen esetben a legkevésbé költséges kereteket jelenti. A munkáltató által biztosítandé szemüvegről széles munkavállalói körben terjedt el az a felfogás, hogy olyan, a szemet károsíté hatások elleni védőszemüvegről van szé, amelyet kivétel nélkül mindenki megkap, mintegy egyéni védőeszközként. A munkavállalók egy része tehát olyan szemüveget várt, amely szempanaszaikat, az ún. szemfáradtságot megszünteti.
Nyilvánvaléan nem erről van szé, hanem olyan szemüvegről, amely a lencse (esetleg korábban rejtett) töréshibáját korrigálja. Ilyen szemüvegre csak azoknak a munkavállalóknak van szükségük, akik a képernyőt a munkavégzés során nem látják élesen.Gyakori kérdés, hogy ha a munkavállaló már használ szemüveget, és az a képernyő előtti munkavégzéshez is megfelelő, kérheti-e a munkáltatói költségtérítést, vagy hozzájárulást a szemüveg biztosításához. A jogszabály szerinti "képernyő előtti éleslátást biztosíté szemüveg" fogalmába nem tartozik a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg, tehát a munkáltató költségtérítési kötelezettsége ezekre az esetekre nem vonatkozik.A munkáltatók részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy "kihordási ideje" van-e az ilyen szemüvegnek. Kihordási idő megállapítása nem célszerű, de a szemüveg cseréje esetenként szükséges lehet. Csere esetén felvetődhet a költségtérítés kérdése. Amennyiben a cserét a szemész szakorvos a munkavégzéssel összefüggő szakmai okokból tartja indokoltnak, úgy ezt értelemszerűen a munkáltatónak kell finanszíroznia.Számos kérdés hangzik el a munkáltató által biztosított szemüveg adóvonzatáról. Az 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklet 8.8. pontja szerint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosíté szemüveg adómentes természetbeni juttatásnak minősül (a törvény 1. számú mellékletének 8. pontja a természetbeni juttatások közül az adómenteseket sorolja fel, a 8.8. alpontjába pedig "a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök").Munkáltatéi feladatok a szemüveg elrendelésében:
A munkáltató kötelessége
- annak megállapítása, hogy a munkavállaló "napi munkaidejóből legalább 4 érán keresztül képernyős eszközt használ"
- a munkavállaló beutalása a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra
- a beutalén egyértelműen jelölni kell a munkakör (munkahely) főbb egészségkárosíté kockázatai között, hogy "képernyős munkahely",
amennyiben a szemész szakorvosi vizsgálat alapján a foglalkozás-egészségügyi orvos indokoltnak tartja a szemüveg biztosítását, úgy annak költségeit az általános részben tett megállapítások figyelembevételével téríti.A foglalkozás-egészségügyi orvos feladatai, ha a szemüveg szükségessége felmerül:
- ha a képernyő előtt dolgozónál látás- illetve szempanasz alakul ki és ezzel felkeresi a szolgálatot;
- a képernyő előtt dolgozónál időszakos vagy soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat kapcsán derülnek ki panaszok, vagy tünetek;
- előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatnál, ha az illető korábban nem végzett képernyő előtti munkét. Szemészeti szakvizsgálatra mindhárom esetben a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja be a munkavállalót. A szemészeti szakvizsgálatra beutalás indoka lehet:
- Szemfáradtság
- Szemfájdalom
- Szemszárazság (égő szemek )
- Két szemmel észlelt kettős látás távolra vagy közelre
- Fejfájás (gyakori)
- Homályos látás átmeneti vagy tartós jelleggel
- Olvasási nehézség
- Olvasási nehézség a jelenlegi szemüvegével
- Gyakori könnyezés
- Látási panasza távolra (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza közelre (jelenlegi szemüveggel, kontaktlencsével vagy anélkül)
- Látási panasza képernyőt nézve (jelenlegi szemüveggel, kontakt lencsével vagy anélkül)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) tavaly több mint harmincezer munkaügyi ellenőrzést végzett. Idén még több vizsgálattal kell számolni, hiszen a munkaügyi felügyelők száma egy év alatt megduplázédott. Miből is áll egy munkaügyi ellenőrzés? A munkaügyi felügyelők bármelyik pillanatban, bármelyik vállalkozásnál megjelenhetnek, akár bejelentés, akár panasz alapján. Eljuthatnak a munkáltatóhoz úgynevezett akcié- vagy célvizsgálatok alkalmával is, ilyenkor a gazdaság egy bizonyos területén végeznek átfogé vizsgálatot. Papp Istvánnak, az OMMF elnökének tájókoztatása alapján azok sem nyugodhatnak meg, akiknél már jártak a munkaügyi felügyelők, hiszen ebben az évben több lesz a megismételt ellenőrzés a visszaesők kiszűrése érdekében. Ha jön a munkaügyi felügyelő... A munkáltatóknak az ellenőrzés megkezdésekor fontos tudni, hogy a felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül tarthat ellenőrzést, amit vagy hivatalból, vagy kérelemre indít meg. Jogosult bármilyen, hatáskörébe tartozé vizsgálatot elvégezni. Az ellenőrzés időtartama behatárolhatatlan, a munkavállalók létszámától és a dokumentácié mennyiségétől függ. A hatóság azonban köteles szem előtt tartani, hogy a vizsgált vállalkozés aktuális tevékenységét ne zavarja. Az ellenőr tevékenysége jórészt a papírok átvizsgálásából áll, ilyenek például a munkaszerződések, jelenléti ívek, műszakpótlékok és a munka törvénykönyvben (többször médosított 1992. évi XXII. tv) előírtak betartásának átvizsgálása. Az OMMF munkaügyi felügyelői 2007-ben 32 840 munkáltatót ellenőriztek, ez a szám azonban nem tartalmazza az utéellenőrzéseket és a munkáltató különböző telephelyein, fiéktelepein végzett ellenőrzéseket. Hogyan készüljenek a munkáltatók? Felmerül a kérdés, hogyan készüljenek, egyáltalán tegyenek-e bármit a munkáltatók? Nos, annak a munkáltatónak, akinél a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok minden vonatkozásban betartásra kerültek, nem kell kifejezetten készülnie a munkaügyi ellenőrzésre, a felügyelő is csak együttműködő, partneri kapcsolatot vár tőle - hangsúlyozza Papp István. Az OMMF elnöke hozzátette: a munkaügyi ellenőrzés időpontja annak ellenére kiszámíthatatlan, hogy a hatóság éves ellenőrzési tevékenységét irányelv szabályozza, amely tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat. - A köztudatban olyan hamis elképzelések is szárnyra kaptak, hogy az OMMF ellenőrzését megelőzően egy hónappal értesíti a munkáltatót. Ez a vélekedés minden ésszerűséget nélkülöz, hiszen a "rendrakás lehetősége" a korábbi mulasztások esetleges pétlása mellett arra ösztönözné a munkáltatót, hogy az adott napon jogellenes állapot ne legyen vagy az kellő dokumentáciéval ne legyen felfedezhető. Előrejelzés esetén ellehetetlenülne például az alkalmi munkavállalói könyvvel történő szabályellenes foglalkoztatás feltárásának lehetősége. Ne bízzuk a véletlenre, de a könyvelőre se! Az OMMF elnöke elmondta, hogy a munkáltató gyakran esik abba a hibába - legalábbis erre hivatkozik - hogy a munkaviszony létesítésének bejelentését a könyvelőjóre bízza, aki rendszerint valamilyen adminisztratív probléma miatt nem tud időben eleget tenni a vállalt kötelezettségnek. A bejelentési kötelezettség hiánya önálléan is bírságkiszabást eredményező mulasztás lehet, azonban feketefoglalkoztatás esetében, vagyis ha a munkaszerződés sincs írásba foglalva, ez a mulasztés az alapcselekménybe olvad és a kettős értékelés tilalma miatt, külön bírságalapként nem kerül figyelembevételre. Az ellenőrzések megindítása bejelentésre is indulhat, amelyet általában a munkavállalók, vagy a volt munkavállalók tesznek leggyakrabban kilétük felfedése nélkül. Az ellenőrzéskor átvizsgált munkaügyi nyilvántartások minden korábbi mulasztásra fényt derítenek, hiszen a napi rendes és rendkívüli munkaidő, a bérfizetés, a szabadságkiadós a munkaviszony be és megszűntekor a kijelentése mind-mind egyértelműen megállapítható. Természetesen az APEH felé történő bejelentés tényét a felügyelő azonnal le tudja kérdezni, ennek nyomtalan pétlására nincs a munkáltatónak lehetősége. Az ellenőrzést megelőzően pétolt nyilvántartási mulasztások feltárása esetén azonban a szankcionálás nem általános. A figyelemfelhívás ellenére elmaradt cselekmények utéellenőrzés során történő megállapítása esetén azonban a felügyelő általában már nem tekint el az eljárósi bírságtól. Amire a legjobban figyelnek Kiemelt figyelmet élvez néhány terület, így a munkaidő, pihenőidő szabályainak betartása, a munkabér védelem és a kollektív szerződések ellenőrzése. Papp István tájókoztatása szerint a leggyakrabban feltárt jogsértések a feketemunkával kapcsolatosak. A feketefoglalkoztatás felöleli a járulékfizetés elkerülésén, a munkavállalók garanciális jogának megsértésén túl a szakszervezeti jogok sérüléséig mindazt a jogsértést, amelyek a munkáltatók erőfölényéből és a munkavállalók viszonylagos kiszolgáltatottságából adódnak. Gyakoriak a szabadság kiadásával összefüggő szabálytalanságok. Jé tudni, hogy a szabadság kiadásával kapcsolatban is változások történtek: 2008-tól a szabadságot az adott évben ki kell adnia a munkavállalónak. Kivételt jelenthet néhány speciális eset: ha az alkalmazott megbetegedett, és a következő évig nem áll munkába, táppénzen van vagy fizetés nélküli szabadságát tölti. Jellemzőek még a munkaidővel és a pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok, itt a munkaidő túllépése a leggyakoribb vétség. Fertőzött ágazatok A hatóságnak a legtöbb fejfájást az építőipar okozza, hiszen élen járnak a munkaügyi szabálytalanságok elkövetésének szinte minden jelentősebb kategériájában. Az OMMF annak ellenére, hogy ellenőrzési tevékenységének súlypontja az átlagot meghaladó munkaügyi szabálytalansági rátával érintett ágazatokra fékuszál, a munkaügyi felügyelők figyelmét az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás mellett a többi ágazat sem kerüli el. A súlyponti területeken a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanság, a már hivatkozott feketefoglalkoztatás, de nem ritka a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélés sem. Az építőipari és a mezőgazdasági tevékenységeket felölelő munkafázisoknak igen jelentős humánerőforrás igénye van, ahol rendkívül magas a feketefoglalkoztatós aránya. Ennek oka a segédmunkából, az alacsony szakismereti követelményből, a társadalom viszonylag képzetlenebb, hátrányosabb gazdasági - szociális környezetéből, annak is a könnyebben befolyásolhaté rétegéből fakadó jellegzetességekből fakad. A kényszerszülte körülmények hatására ugyanis vállalják a számukra szankciét ugyan nem eredményező, de a kisebb és bizonytalanabb munkadíj veszélyét rendszerint magában rejtő jogellenes foglalkoztatás kockázatát - közölte Papp István. A sarokba szorított munkáltatók reakciéi A munkaügyi felügyelők munkája nem egy hálás feladat, gyakran néznek szembe nehézségekkel. Papp István kifejtette, hogy az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a munkáltatók nem működnek együtt. Általában sem a feketén foglalkoztatásban résztvevő munkáltató, sem a munkavállaló nem partner az ellenőrzésben. Hiszen a munkaügyi szabálysértések zömét nem egyszerű mulasztásból, vagy kellő odafigyelés hiányából adódé adminisztratív tévedésből követik el a munkáltatók, hanem tudatosan, sok esetben, jogi ismeretekkel rendelkező foglalkoztatók követik el. - Nem meglepő tehát, hogy a munkáltatók nagy részének és a tőlük függő munkavállalóknak minden igyekezete az ellenőrzés ellehetetlenítését célozza meg. Gyakori az ellenséges, fenyegetően agresszív hangnemet használé, a kérdésekre nem, vagy a valéságnak nem megfelelő nyilatkozatot tevő ügyfél - számol be az OMMF elnöke. Visszatartó erő: bírság, feketelista, megvont támogatás Érezhető a munkáltatók jogkövető magatartásában bekövetkezett változás, amely a kiszámíthatatlan és egyre gyakoribb ellenőrzés lehetőségének, az ellenőrzéssel valé "fenyegetettség" és a "nyilvános feketelistára" kerülés veszélyének köszönhető - fejti ki Papp István. Ennek a fenyegetettségnek a folyamatos fenntartása az, amely jelentős mértékben visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, ugyanis a büntetés, a bírság kiszabása mellett fokozott visszatartó erőt jelent, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat megsértő munkáltatók nem igényelhetnek állami támogatást, és öt évre kizáródnak a közbeszerzési eljárósokból is. Az OMMF ugyanis 2006. január elsejótől nyilvánosságra hozza a munkaügyi jogsértést elkövető, a jogerőssé és végrehajthatévá vált határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkaügyi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének, illetve végrehajthatévá válásának napját is. Mit vizsgálnak a munkaügyi felügyelők? Ez egy komplex tevékenység, kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségének, kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájókoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek továbbá a munkáltató nyilvántartási kötelessége teljesítésének ellenőrzésére. Az ellenőrzés tárgyát képezi még az egyenlő bánásméd követelménye, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartásának ellenőrzésére. A munkaügyi ellenőrzés tárgykörébe tartozik a megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosíté jogszabályok. Az ellenőrök vizsgálják továbbá a munkáltatók a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelmére vonatkozó kötelességeit, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályokat, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A hatóság embereinek szemét az sem kerülheti el, hogy a foglalkoztató betartotta-e a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárós lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályokat. Hiányos munkaügyi nyilvántartások Papp István arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaügyi nyilvántartások vezetését a Munka Törvénykönyve ugyan szabályozza, de a forma és tartalom tekintetében nem ad pontos útbaigazítást a munkáltatóknak, ezért a hiányosan kitöltött, vagy nem megfelelő adatokat tartalmazé nyilvántartások miatt gyakran állapítanak meg munkaügyi szabálytalanságot. Erre akkor kerül sor, ha a nyilvántartés a jogszabályi adatminimumot nem, vagy azt a visszaélésre lehetőséget adó médon tartalmazza. A hatékony ellenőrzésért Rendszeres szakmai képzésben vesznek részt a felügyelők az ellenőrzés hatékonyságának növelésének, valamint a jogilag megalapozott döntések előkészítése érdekében. Emellett naprakész módszertani útmutató szolgál segítségül számukra az ellenőrzések lefolytatásában és a jogszabályi háttér egységes értelmezésében. Ha megtörtént a baj Ha vállalkozásunk háza táján szabálysértést állapított meg a munkaügyi felügyelő, természetesen élhetünk jogorvoslati lehetőséggel is. A döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezhetünk - esetleg új bizonyítékok, tények segítségével támadhatjuk meg az igazságtalannak vélt határozatot. Ha a hatóság ezúttal sem változtatja meg a döntést, harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot is kérhetünk.
(OMMF)

Polgármesterek kezdeményezték a közelmúltban, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők vállaljanak több közcélú munkét, ezzel is hozzájárulva a települések közfeladatainak elvégzéséhez.A polgármesterek kezdeményezése alapján jelenleg kidolgozés alatt van az "Út a munkához" program, amely tartalmazza többek között a segélyezési rendszer átalakítását is - mutatott rá Forgé Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára az MTI érdeklődésére. Ennek lényege, hogy a felkínált munkalkalmak lehetőséget biztosítsanak a segélyezettek munkavállalási hajlandéságának folyamatos nyomon követésére. A munkanélküliek járadékából, segélyéből kikerülők részére legalább 15 napos közhasznú munkavégzést ajánlanának fel, a már segélyben részesülőknek pedig havonta legalább 5 napi munkét. A munkalehetőséget a munkaügyi központok és az önkormányzatok közösen szerveznék és finanszíroznák. A rendszeres szociális segély és a közcélú munka 2000 májusában váltotta fel a jövedelempétlé támogatást, amelyet korábban úgy kaphatták meg a munkanélküliek járadékára már nem jogosult személyek, hogy azért nem kellett közmunkát végezniük. A változás lényege 2000-ben az volt, hogy a támogatást, azaz a rendszeres szociális segélyt csak azok vehették igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzést legalább egy hónapnyi közfoglalkoztatással lehet teljesíteni. Ez lehet közcélú munka, közmunka, valamint közhasznú munka. Mind a három forma többletjövedelmet nyújt a munkára vállalkozó segélyezett személynek. A tárca szakállamtitkára elmondta, hogy az egy hónapos munkavégzési kötelezettség jelenleg is fennáll. Azoknál az önkormányzatoknál viszont, ahol nem tudnak ilyen munkét szervezni, a rendszeres szociális segélyt a közcélú munka nélkül is folyósítja részükre a település jegyzője. Ha az önkormányzat munkét tud biztosítani, akkor ezen időtartam alatt a segély szünetel. A segélyezést évente felülvizsgálják, ellenőrzik, hogy a segélyezett eleget tett-e együttműködési kötelezettségének. A rendszeres szociális segély igénybevételének szabályai időközben többször is változtak, így például 2006-ban. Korábban a nyugdíjminimum 70 százalékét jelentő rendszeres szociális segélyt minden olyan munkanélküli igényelhette, aki nem volt jogosult a munkanélküliek járadékára és jövedelmi helyzete indokolta a segélyezést. Ez változott 2006 júliusától, a személyre szóló segélyezés családi segélyezéssé alakult. Családonként továbbra is csak egy személy veheti igénybe a rendszeres szociális segélyt, de összegét az egész család jövedelmi viszonyai alapján állapítják meg. A nem túl egyszerű kalkulácié lényege, hogy a család jövedelmét a rendszeres szociális segély kiegészíti a fogyasztási egységre számított nyugdíjminimum 90 százalékára. A segély összegét úgy határozzák meg, hogy figyelembe veszik a család egyéb jövedelmeit. A kiegészítés viszont nem lehet több a minimálbér nettó összegénél. A módosítás egyik indoka az volt, hogy a családok lehetőleg ne rendezkedjenek be a munkavégzés helyett rendszeres szociális segélyre. Az újabb változást kezdeményező polgármesterek szerint viszont ez az intézkedés nem érte el teljes mértékben ezt a célt. A polgármesterek szerint az önkormányzatoknak jobban kellene építeni a közcélú munkára. A városvezetők kezdeményezése többek között arra vonatkozik, hogyan váljók gyakoribbá a rendszeres szociális segélyezettek munkavégzési kötelezettsége. Ez szolgálná azt is, hogy a segélyezettek fenntartsák, erősítsék a rendszeres foglalkoztatásba történő bekapcsolédáshoz szükséges készségüket, illetve a közfoglalkoztatással egy sor közfeladat teljesíthető a településeken. A rendszeres szociális segélyre és a közcélú munkára, a Munkaerőpiaci Alap ad át pénzt a központi költségvetésnek. A múlt évben a rendszeres szociális segélyre 59,5 milliárd forintot használtak fel, a közcélú munkára pedig 15 milliárd forintot. A rendszeres szociális segélyben havonkénti átlagban 185 ezren részesültek, a közcélú munkában havonkénti átlagban 28 ezren vettek részt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az Észak-alföldi régiéban 2007-ben közel 8 milliárd forintot fordítottak Szolnok, Hajdú és Szabolcs-Szatmár megye foglalkoztatási helyzetének javítására.
A támogatásban 13 875-en részesültek, a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A közhasznú munkavégzésen belül három célprogramot valésítottak meg, ezek alapvetően a tartósan álláskeresők és a romák számára nyújtottak foglalkoztatási lehetőséget.A tavalyi év jellemzője, hogy a támogatott képzések iránt a korábbi esztendőket meghaladóan nagyobb volt az érdeklődés. Ebben a támogatási formában 2,1 milliárd forint felhasználásával 7655 ember elhelyezkedési esélyeihez tudtak hozzájárulni - tette hozzá Miské Istvánné.A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás 2,3 milliárd forintot tett ki, ily médon 8173 hátrányos helyzetű álláskereső állt munkába. Munkahelyet 1122 munkavállaló esetében sikerült megőrizni 130 millió forintos támogatás révén. A regionális munkaügyi központ vezetője kitért arra, a régié álláskeresőire jellemző a "röghöz kötöttség", azaz a mobilités alacsony szintje. Nagy volt az igény a vállalkozóvá válásra és az önfoglalkoztatásra, ami azért számított vonzénak, mert a vállalkozni szándékozéknak 3 millió forintig terjedő vissza nem térintendő tőkejuttatást nyújthattak. Ezen a jogcímen 243 millió forintot fizettek ki, ami 439 vállalkozás beindítását tette lehetővé.Miské Istvánné elmondta: idén 8,5 milliárd forintot fordíthatnak a foglalkoztatás támogatására. Az elosztásnál a hátrányos helyzetű kistérségeket előnyben kell részesíteni, a három észak-alföldi megye 28 kistérségéből 15 tartozik ebbe a kategériába.
(HVG)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ismét kiírta a Családbarát Munkahely pályázatot, a pályamunkák május végéig adhaték be - olvashaté a tárca honlapján. Kategériánként mérhetik össze teljesítményüket a mikro-, kis-, közepes-, nagyvállalatok, költségvetési intézmények, civil szervezetek. A nyertesek jogosultak egy évig a Családbarát Munkahely cím viselésére. Az elbírálásnál egyebek között azt értékelik, hogy az adott munkáltatónál mennyire veszik figyelembe a dolgozók magánéleti kötelezettségeit, van-e lehetőség különféle munkaidőformák közötti választásra, a részmunkaidős foglalkoztatásra. Értékelik azt is, hogy mit tesz a munkáltató az egyenlő munkáért egyenlő bér elv érvényesítéséért, az esélyegyenlőségért, mennyit költenek a cégnél gyermekintézmények fenntartására, illetve miként járulnak hozzá ilyen intézmények működtetéséhez, a gyermekek napközbeni elhelyezéséhez. A szabadságok kiadásánál például igazodni lehet a gyermek- és oktatási intézmények szünidejóhez is. A múlt évben az első díjat kisvállalati kategériában az építőanyagok kereskedelmével foglalkozó szekszárdi SZ+C Stúdié Kft., a középvállalatok közül a vaskohászati késztermékeket, alkatrészeket gyárté alsézsolcai Csavar és Húzottárú Zrt., nagyvállalati kategériában a háttértárolékat készítő váci IBM Data Sorage System Informáciétechnolégiai Kft. kapta. A költségvetési szervek közül a budaörsi polgármesteri hivatal nyert.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

200 ezer fővel növekedhet a foglalkoztatottak száma 2015-ig - állapítja meg az Európai Unió segítségével indított több éves kutatási program egyik, a GKI Gazdaságkutató által készített tanulmánya. Igaz, nagyobb bővülésre csak 2011 után számítanak.Gazdasági szolgáltatás, építőipar: nagyobb bővülésekAz ágazati összefüggésekről az összefoglalé megállapítja, hogy az időszak egészében a gazdasági és szabadidős szolgáltatások, valamint az építőipari területek növelhetik leginkább létszámukat. A legfontosabb foglalkoztató az időszak elejón és végén egyaránt a kereskedelem, a javíté szolgáltatás, a vendéglátás illetve a szálláshely szolgáltatás lesz. Közigazgatás, mezőgazdaság: további leépítésA közigazgatás, társadalombiztosítás viszont a második helyről a harmadikra kerül, a gazdasági szolgáltatés a harmadik helyről a második helyre lép elő. Az időszak egészében leginkább a közigazgatás, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság építi le létszámát. A feldolgozóipar ágazatai közül az iroda- és számítógép, villamosgép-gyártás, műszeripar, híradástechnikai ipar kivételével csökken majd a létszám konjunkturális okokból és a technikai-műszaki fejlődés révén.Egy másik, az Ecostat által készített kutatási összefoglalé szerint a megkérdezett vállalkozások 33 százaléka számol létszámbővüléssel, ugyancsak 33 százalék létszámcsökkentéssel, míg 25 százalék nem számít változásra.
(Origo)

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál működő Álláskereső Klubok azoknak nyújtanak segítséget, akik ténylegesen dolgozni szeretnének, nyitottak az új megoldásokra és tenni akarnak a sorsuk jobbá tételéért. Segítségként tréningezhetnek, amelyen többek között megismerkedhetnek a munkaerőpiaccal, az önéletrajz-írási technikákkal és még sok más, hasznos tudnivaléval. Telefon- és internethasználatot biztosítanak.A már több mint 15 éve működő Álláskereső Klub - az Állami foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) égisze alatt - egy háromhetes tréninget takar, amelyre azoknak a jelentkezését várják, akik regisztráltatják magukat a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségénél. Kiss Gabriella – a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ humánszolgáltatási osztályának keretében működő Álláskereső Klub vezetője elmondta: előfordult már, hogy valaki csak azért regisztrált, hogy részt vehessen a háromhetes álláskeresési tréningen.A központ egy évben 20 csoportot indít, átlagosan 14-20 taggal. „A csoport szempontjából a kisebb létszám az ideális, azonban helyhiány miatt senkit sem utasítunk el. A végzettség sem számít, volt már diplomásunk, középfokú végzettségű és szakmunkás álláskeresőnk is egy csapatban” – mondta a klubvezető.Megtanítják, hogyan adják el magukatA három hét alatt a munkanélküliekkel megismertetik az álláskeresés fortólyait. Az első héten megvizsgálják, hogy milyen állást szeretne szerezni a delikvens, ehhez milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie, majd révezetik arra is, hogy hogyan kezdjen hozzá. A konkrét álláskereséshez helyiséget, újságokat, cégjegyzéket, internetet, szakirodalmat, fénymásolási lehetőséget és telefonvonalat biztosítanak, teljesen ingyenesen. Az ÁFSZ keretében működő Álláskereső Klubok elérhetőségéről a lakóhely szerint illetékes regionális munkaügyi központok kirendeltségein és az interneten, a www.afsz.hu portálon informálédhat.A telefonálási, önéletrajz-írási ismeretek mellett öltözködési és testbeszédtanácsokkal is ellátják azokat, akik hozzájuk fordulnak. „Hogy egy pályakezdő fiatal vagy egy idősebb, munkáját vesztett álláskereső be- vagy visszajusson a munkaerőpiacra nem elég a jó végzettség, el kell tudni adnia magát. Az idősebbek nem akarják dicsérni magukat, hiába rendkívül jó szakemberek. A fiatalok pedig nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, nincs önbizalmuk. Felkészítjük őket az állásinterjú kínosabb kérdéseire, így nem kell attól félniük, hogy őszinteségi rohamot kapnak, túlságosan szerényen viselkednek, vagy hazudniuk kell” – elemezte a helyzetet Kiss Gabriella. A tréning végén minden résztvevőről videofelvétel készül, amelyet közösen kielemeznek. Ennek segítségével mindenki szembesül a hibáival, erősségeivel.
(AFSZ)

A magyar és a román határ menti munkaügyi kirendeltségek kölcsönösen meghirdetik ezentúl a szomszédos országban a határ közelében kínált álláslehetőségeket, illetve felmérik a munkavállalásra jelentkezők igényeit, segítve elhelyezkedésüket - olvashaté az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján. Magyarország Románia Európai Uniós tagságával együtt ugyan nem biztosított automatikusan szabad munkavállalást a román állampolgároknak, de több intézkedéssel könnyítette a munkavállalást. Így például az idén január elsejótől már csak a szakképesítést nem igénylő foglalkozásokra kell a román állampolgároknak munkavállalási engedélyt kérniük. A felsőfokú, középfokú végzettséget, vagy szakmunkás bizonyítványt igénylő munkakörben ez nem szükséges, szabadon lehet munkét vállalni. A szakképesítést nem igénylő foglalkozások közül 25-nél - ezek külön listán szerepelnek - a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül, automatikusan adják ki az engedélyt.

Korábban csaknem 210 foglalkozás szerepelt azon a listán, amelyre automatikusan kaphatták meg a munkavállalási engedélyt a román állampolgárok. A múlt évben kiadott engedélyek 85 százaléka a listán szerepelő foglalkozásokra vonatkozott, döntően az egyéb segédmunka és az egyszerű mezőgazdasági munka kategériában.

A szlovákiai munkaügyi intézménnyel már több éve áll fenn hasonlé együttműködés. Ennek keretében több tájókoztató kiadványt készítettek a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, illetve több lakossági férumot szerveztek a térségben. Esztergomban például sikeres állásbörzét rendeztek, a közelmúltban pedig egy győri tanácskozáson közös weboldal létrehozása vetődött fel, amely tájókoztatna az állásajánlatokról, a munkakörülményekről, jogszabályokról.Már előkészítés alatt van a hasonlé magyar-osztrák intézményesített együttműködés is.
(AFSZ)

A Független Hírügynökség informáciéja szerint vasárnap munkaügyi ellenőrök szállták meg a BKV Zrt. Akácfa utca székházát, mert arról kaptak bejelentést, hogy Balogh Zsolt vezérigazgató-helyettes rendkívüli munkavégzésre rendelt be körülbelül 12 embert a forgalomszervezési osztályra a paraméterkönyv elkészítése érdekében. A hírügynökség informáciéi szerint az ellenőrök meghallgatták az alkalmazottakat és felvették a jegyzőkönyvet. A valészínűsíthetően szabálytalan rendkívüli munkavégzésről szóló határozatot a húsvéti ünnep után hozza meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMFF).A BKV kommunikáciés főosztályán érdeklődésünkre elismerték, hogy reggel 9 és 10 éra között jelentek meg az ellenőrök, de szerintük nem találtak senkit. Azokkal a vezető beosztásúakkal - főosztályvezetőkkel - találkozhattak legfeljebb, akiknek feladatuk a paraméterkönyv tervezetének előkészítése - mondták el, hozzátéve: az ilyen munkatársak pedig akkor dolgoznak, amikor szükséges. A paraméterkönyvet kedd reggel kell benyújtaniuk a főpolgármesteri kabinethez.
(HVG)