Munkaügyi Tudástár

Az áfa csökkentésének jelentős szerepe lehet a fekete gazdaság elleni fellépésben - vélték többen a külföldi résztvevők közül az MGYOSZ keddi budapesti nemzetközi konferenciáján. Martin Couchman az Egyesült Királyság vendégláté szövetségének vezérigazgató helyettese hangsúlyozta, hogy a 27 Európai Uniós tagállam közül 18-ban csökkentették az áfát. Franciaországban a házfelújításoknál mérsékelték például ezt az adót.Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a múlt évben, az idei adószabályok vitája során a magyar munkáltatói érdekképviseletek is javasolták, hogy a javíté-szerelő szolgáltatásoknál 20 százalékról 5 százalékra csökkentsék az áfát. Szerintük ezzel nem kevesebb, hanem több lenne az áfa bevétel, mert a 20 százalékos áfa miatt a lakosság általában a javíté-szerelő szolgáltatásoknál nem kér számlát, megspérolva ezt az adót, az 5 százalékos áfát viszont valészínűleg kifizetné.Niklai Ákos az MGYOSZ alelnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarország a legmagasabb áfát alkalmazé három Európai Uniós ország között találhaté. Ez nem csak a fekete munkára ösztönöz, de nagyban rontja a magyar vállalkozások versenyképességét. A vendéglátásban néhány éve alkalmazott felszolgálási díj, amely után csak nyugdíjjárulékot kell fizetni, eredményesnek bizonyult, ez is igazolja, hogy a terhek csökkentésével legalizálhaték a jövedelmek, a munkaviszonyok.Más magyar előadók is kifogásolták, hogy 100 forint bérnek 270 forint költsége van, s ebben a rezsiköltségek még csak nem is szerepelnek. Ez is magyarázata annak, hogy sokan a fekete foglalkoztatásra kényszerülnek. Ez természetesen nem kedvező a munkavállalóknak, mert nem fizetik társadalombiztosítási járulékukat, nem tarthatnak igényt a Munka törvénykönyve által garantáltakra, a legálisan foglalkoztatóknak pedig ez jelentős versenyhátrány.A rendezvényen értékelte a fekete munka elleni fellépés tapasztalatait Papp István az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke is.Elmondta, hogy a hatékonyabb ellenőrzési módszerek eredményeként az utébbi években már lényegesen több feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt vonják felelősségre a munkáltatókat. A 2004 előtti években az ellenőrzések során évente 10-12 ezer illegálisan foglalkoztatott munkavállaló miatt szabtak ki büntetést, 2005-ben már több mint 30 ezer, 2006-ban több mint 40 ezer, 2007-ben 72 ezer feketén alkalmazott dolgozó után.Messze a legtöbb a feketén foglalkoztatott az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a személy és vagyonvédelemben. A múlt évben ezeken a szakterületeken 28 ezer, 6.100, 5.900, 4.700 feketén foglalkoztatott miatt bírságoltak. Viszonylag sok volt még az illegális foglalkoztatott a vendéglátásban, kereskedelemben is. Az elnök szélt arról is, hogy már egy feketén foglalkoztatott munkavállaló esetén is bírságot szabhatnak ki a felügyelők, a bírság felső határa pedig 20 millió forint. A nem legális foglalkoztatás különféle formái miatt vonják felelősségre a munkáltatókat. Az alapeset, amikor munkaszerződés és/vagy bejelentés nélkül foglalkoztatják a munkavállalót. Gyakori a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás is, amikor a ténylegesen munkaviszonyt megbízási jogviszonnyal prébálják meg legalizálni, kikerülve így a közterheket. Az is módszer a kisebb közteherfizetésre, hogy a teljes munkaidős munkavállalót részmunkaidőre jelentik be. Az alkalmi munkavállalói könyv is lehetőség arra, hogy azzal megprébálják legalizálni az állandé jellegű foglalkoztatást, abba csak az ellenőrzéskor jegyzik be az adatokat, ragasztják be a közteherjegyet, vagy azt állítják, hogy van alkalmi munkavállalói könyve a dolgozónak, csak nincs nála. A munkaerő kölcsönzés is lehetőség a fekete foglalkoztatásra. A külföldiek engedély nélküli alkalmazása is illegális foglalkoztatásnak minősül.
(Világgazdaság)

EQUAL néven indított foglalkoztatáspolitikai programot az Európai Unió. A cél olyan új foglalkoztatáspolitikai módszerek alkalmazása, amelyek segítenek a munkaerőpiacon tapasztalhaté hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésében. Az Equal program keretében a közelmúltban tartott országos konferenciáról Dr. Kövér Ágnes, a Jogklinika vezetője elmondta, hogy az általuk kezdeményezett programban 176 embert képeztek. Közülük többen érettségit tettek, számítógép kezelők, kőműves, kályhaépítő, mozgéképgyárté, videofilm készítő és esélyegyenlőségi szakemberek lettek. A képzettek közül 86 főt foglalkoztattak egy éven át. A résztvevők nyolcvan százaléka sikeresnek, a többiek részben sikeresnek ítólték a programban valé részvételüket. A résztvevők, saját bevallásuk szerint, sok hasznos informáciéhoz, legális munkához, rendszeres fizetéshez jutottak.
(HVG)

A céginformáciés szolgálat fontos szerepet kap az elektronikus cégbejegyzésben, az erről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.A cégek beszámoléit június 1-jótől csak az igazságügyi és rendészeti miniszter által a céginformáciés szolgálat honlapján közzétett ajánlásoknak, illetve szabványoknak megfelelő formátumú vagy pedig minősített elektronikus aláírással ellátott formában lehet beküldeni a Cégszolgálathoz. A Cégszolgálat ezt követően a beszámolékat feldolgozza, és elektronikus irattárban őrzi. A módosítás új eleme az, hogy a céginformáciés szolgálat honlapját nevezi meg a formátum elérési helyének.A céginformáciés szolgálat honlapján lehet elérni azokat a nyomtatványokat is, amelyek az elektronikus cégbejegyzéshez, valamint a változások bejegyzéséhez szükségesek. Ezek onnan le is tölthetők. A jogi képviselő azonban dönthet úgy, hogy minősített aláírással és időbólyegzővel ellátott dokumentumokat küld a cégbíróságnak. Ezek informatikai feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza.A cégbejegyzés (változásbejegyzés) kitöltött elektronikus nyomtatványait a céginformáciés szolgálat honlapján megjelölt elektronikus levélcímre vagy a kormányzati portál útján kell megküldeni a cégbíróságnak. Ez a szabály azonban csak 2009. február 1-jótől hatályos.
(Magyarország)

A regisztrált álláskeresők száma áprilisban az előző hónaphoz képest 4,2 százalékkal csökkent, de az egy évvel korábbival összehasonlítva 2,3 százalékkal nőtt - mondta Pirisi Károly, a Foglakoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója.Április végén 442 800 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván.Továbbra is nagyok a területi eltérések. Közép-Magyarországon a regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 3,7 százalék, ugyanakkor Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön 17,8, illetve 17,7 százalék ez a mutaté. Az országos átlag 10 százalék.Április során a munkáltatók több mint 36 000 álláshelyet jelentettek be az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak, ez a korábbról maradt üres álláshelyekkel együtt több mint 64 000 álláshelyet jelentett áprilisban. A hónap végén 27 600 álláshely maradt betöltetlen.A nyilvántartásba belépők száma áprilisban több mint 10 százalékkal volt kevesebb, mint márciusban, az egy évvel korábbihoz képest 6 százalék a csökkenés. A több mint egy éve folyamatosan regisztráltak létszáma az összes nyilvántartott álláskereső 32,2 százaléka.Felmérés készült a szociális segélyben részesülőkrőlA főigazgató szélt arról is, hogy felmérést készítettek a rendszeres szociális segélyben részesülők körében. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal kapcsolatot tartó segélyezettek létszáma havonkénti átlagban 150 ezer, további 30 ezer segélyezett az önkormányzatokkal, családsegítő szolgálatokkal tartja a kapcsolatot. A segélyezettek 60 százaléka jut munkához országos átlagban a közmunka, közhasznú munka vagy a közcélú munka révén. Ezeket a munkákat általában az önkormányzatok szervezik.
(AFSZ)

Rendhagyé EU-munkavállalási roadshow-ra várják a Németországba, Ausztriába és Hollandiába készülőket május 5-8-a között Magyarország több városában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tanácsadói. A rendezvénysorozat célja a külföldön munkét vállalék kiszolgáltatottságának megelőzése, a munkavállalók külföldi munkára valé felkészítése.Becslések szerint évente több ezer magyar munkavállaló prébál szerencsét Hollandiában, Németországban és Ausztriában, ahol az idegenforgalmi szezonban különösen keresettek a vendéglátésok - a szakácsok, a felszolgálók, szobalányok - és a mezőgazdasági idénymunkások. A vendéglátéiparban és a mezőgazdaságban jellemzően 1200-1500 Euró körül alakulnak a fizetések. Hollandiában most főként az építőiparban dolgozókra, így az építőipari munkásokra, fémmunkásokra, a lakatosokra és a CNC-marésokra van igény, átlagosan 2000-2500 Euró körüli bérezés fejében. Németországban a felsőfokú végzettségű, szellemi területen dolgozók közül jelenleg a mérnökök, a villamosmérnökök, az IT-specialisták a kelendőek. Ezeken a területen a fizetések havi bruttó 2500-3000 Euróról indulnak. Tudatosan kell készülni a külföldi körülményekreNem elegendő azonban a szakmai tudás és a nyelvismeret, a helyi sajátosságokkal sem árt tisztában lenni. A tapasztalatok szerint a kint létesített munkaviszonyok csaknem egynegyede menet közben meghiúsul. Az ok: a munkavállalók többnyire lelkesen nekivágnak az ismeretlennek, miközben nem tájókozédnak kellőképpen a kinti élet- és munkakörülményekről, a szükséges munkavállalási engedélyekről, a várhaté ügyintézésekről és azok menetéről. Ebben kívánnak tanácsot Szegedtől Zalaegerszegig egy hetes roadshow keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai. "Kevesen tudják, hogy a munkavállalóknak a hazatérésük előtt a külföldi munkaviszonyt és egészségbiztosítási jogviszonyt igazolé dokumentumokat is be kell szerezniük és az adózási szabályokkal is tisztában kell lenniük" - hívja fel a figyelmet Kalmár András EURES - menedzser. Hozzáteszi: a külföldi egészségbiztosításuk itthon is érvényes, amennyiben időközben hazalátogatnak - a kártyát hozniuk kell. De nem ez az egyetlen, amit szem előtt kell tartani. A külföldi munkavállalót a célország munkavállalóival azonos jogok illetik meg: nekik is jár például az Ausztriában bevett szokásnak számító 13. havi fizetés. Sokakat szintén kellemetlen meglepetésként érhet: amennyiben nem a munkadó biztosítja a szállást, a bérbeadók minimum két havi kauciét kérnek. Német és angol sajátosságok a cv-benA tanácsadók az előadásokon a külföldi életvezetéshez szükséges egyéb praktikus tanácsokkal is szolgálnak. "Osztrák és német területen hierarchikus, tekintólyelvű viszonyra számíthatnak a munkatársakkal, nem nagyon fér bele a tegező hangnem, a barátkozás. Ugyanakkor szemben a diszkrimináciét tilté angol gyakorlattal, a német és osztrák munkáltatóknál elvárés a fényképes önéletrajz"- mutat rá. Emellett arra is felhívják a figyelmet: a külföldön munkét vállaléknak érdemes már a kiutazás előtt, itthon lefordíttatniuk bizonyítványaikat és a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat. A roadshow helyszínei:- május 5, Pécs (Hotel Palatimus), Szeged (Tanulmányi és Informáciés Központ)
- május 6, Zalaegerszeg (Munkaügyi Központ)
- május 7, Várpalota (Nagy Gyula Galéria)
- május 8, Budapest (ELTE Gélyavár)
(AFSZ)

A gazdasági növekedés stagnálása, a magas járulékok, valamint a valédi szakképzés hiánya miatt van tízéves csúcson a munkanélküliségi ráta - jelentette ki a Magyar Iparszövetség elnöke. Vadász György úgy véli, hogy ha a kormány egy mindent átfogé foglalkoztatási, adócsökkentési és gazdasági versenyképességi programot indítana, akkor is csak 3-5 éven belül lehetne változtatni a foglalkoztatási adatokon.Magyarországon utoljára 1998-ban volt annyi munkanélküli, mint idén az első negyedévben. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lassú gazdasági növekedést is felelőssé teszi, az adatok szerint a rossz feltételek miatt főleg a kisebb cégek kényszerültek megválni dolgozóiktól. „Jelenleg 3 millió 844 ezer a foglalkoztatottak száma, ez 61 ezer fős csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest” - nyilatkozta Lindnerné Eperjesi Erzsébet, a KSH osztályvezetője. A magas bérek és az azokat terhelő járulékok miatt egyre több cég dönt a létszámleépítés mellett, a bérköltségeket, ugyanis nem mindegyik szektor tudja beépíteni az árakba. Talán nem is a nyolcszázalékos munkanélküliség az ijesztő, hanem az, hogy a munkaképes lakosság mindössze 54 százaléka dolgozik és ez az adat gyakorlatilag 17 éve változatlan.
(KSH)

A hosszú távú gazdasági növekedést és a foglalkoztatás javítását szolgálja elsősorban a jövő évi Európai Uniós költségvetés az "Uniós kormány" tervei szerint: a 116,7 milliárd Eurónyi kifizetésekkel számolé büdzsének 45 százaléka jut ezekre a célokra.Az új tagoknak kötelezettségeik is vannak: nem csupán élvezniük kell az Uniós pénzek érkezését, hanem időben és megfelelően fel is kell használniuk azokat - hangoztatta a litván biztos.Az új büdzsétervezet az elmúlt évek tendenciájával szakítva a korábbinál valamelyest kisebb éves plafonnal számol: az idei 120,7 milliárd Eurónál például csaknem egy százalékkal kevesebbel. Ennek fő oka az, hogy miközben a 2000-2006-os tervidőszak nagy beruházásai már kifutnak, a 2007-2013-as időszakra tervezett programok még csak megkezdik a Uniós pénzek felszívását.A korábban hagyományosan legnagyobb költségvetési tétel, a mezőgazdaság ezúttal mintegy 43 milliárd Eurót tesz ki, amivel valamelyest elmarad a belső felzárkéztatási pénzeket is magában foglalé gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási keretektől.Jelentős a költségvetés "zöld" részaránya: a klímaváltozás elleni harcra, illetve az energiaellátás biztonságosabbá tételére tíz százalék, 17 milliárd Euró jut jövőre. Az Unión kívüli térséget érintő tevékenységre - benne a terrorizmus elleni fellépés támogatására és segélyezésre 7,5 milliárd Eurót tervez a bizottság.Grybauskaité arra is felhívta a figyelmet hogy kiegyensúlyozottabb lett a tagállamok támogatása. Az új tagországok részesedése immár eléri az 50 százalékot, miközben 2006-ban még csak feleannyi volt, ráadásul az agrártámogatások csatlakozási szerződésben is szereplő fokozatos emelkedése miatt a mezőgazdasági részesedésük is 18 százalékra nő a 2006-os 10 százalékról.A büdzsé tervezetének vitáját hamarosan megkezdik az EU-tagországok és az Európai Parlament, amely a hagyományok szerint minden bizonnyal december végén tartja róla a végszavazást
(Menedzsment Fórum)

A munkaerőpiaci szolgáltatások közé április 26-tól felkerült a mentori szolgáltatás is, amelyet pályázaton kiválasztott egyéni vállalkozó vagy cég nyújthat díjmentesen, mivel a költségét a munkaügyi központ viseli - az erről szóló szociális és munkaügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.A mentori szolgáltatés az álláskeresőknek, vagy azoknak jár, akik a munkaügyi központtól támogatást kapnak, és személyes segítségre van szükségük. A segítség a hivatalos szervekkel valé kapcsolattartásra, a munkahelykeresésre és a munkahelyi beilleszkedésre irányulhat. A mentori tevékenységre a munkaügyi központ ír ki pályázatot, a jelentkezők egyéni vállalkozók, jogi személyiségű és anélküli cégek is lehetnek. A nyertesek azoknak végzik a szolgáltatást, akiknek azt a munkaügyi központ felajánlotta.A mentor díját is meghatározza a rendelet. Az adott évet két évvel megelőző év nemzetgazdasági átlagkeresete a kiindulási alap, amit a rendeletbe foglalt szorzéval kell korrigálni ahhoz, hogy kijöjjön az órabér. Miután a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset 161 600 forint volt 2006-ban, ezt kell megszorozni 0,01 és 0,015 közötti értékkel, így jön ki az 1616 és 2424 forint közti mentori éradíj, amit a munkaügyi központ fizet.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Alig kezdődött meg az ötödik hónap az évben, immár harmadszor változtak az adótörvények. Januártól a rendes évi adómédosulásoknak megfelelően újra kellett tanulni az adójogszabályainkat. Február végén azonban a Pénzügyminisztérium egy mini-adócsomagot nyújtott be a parlament elé, amelyet márciusban ki is hirdettek. Az abban foglalt változások egy része március közepén, másik részük pedig most, május 1-jón lépett hatályba.Két lényeges ponton kell most felfrissítenünk tudásunkat az adótörvényeinkről. Egyrészt szűkítik, egyértelműbbé teszik a fordított áfafizetés alá tartozé szolgáltatások körét.

Értelmezési vitákat generált ugyanis eddig a fordított áfafizetésnek az a része, amely az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozott. Mostantól a fordított áfafizetés csak "az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra" terjed ki. További feltétel, hogy ezen szolgáltatások építési hatósági engedélyköteles tevékenységhez kell hogy kapcsolédjanak. A másik májustól érvényben levő szabály értelmében áfakötelessé vált a közétkeztetés. A bölcsődei, évodai és kollégiumi étkeztetés januártól áfamentes lett, ám az újraírás nyomán ezentúl az áfaköteles körbe tartozik (kivéve, ha azt ingyenesen nyújtják). Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a mostani változás áremelést generál-e. A törvény arról rendelkezik, hogy az a fenntartó - legyen az állami, önkormányzati vagy magánintézmény -, amely januárban az adómentessé váláskor nem csökkentette a térítési díjat, az most nem emelheti meg az étkeztetés árát az adóváltozás miatt.
(Index)

2008 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 3 millió 844 ezer, a munkanélkülieké 333 ezer fő volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,1%-a, a 15–64 éveseknek 61,0%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,6%-a jelent meg a munkaerőpiacon.

2008. január–márciusi időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 844 ezer volt, ami 61 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,1%-nak felelt meg, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A munkanélküliek száma a 2008. január–márciusi időszakban 333 ezer volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett, amely fél százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő februárban: EU-15: 7,0%, EU-27: 7,1%,Magyarország: 8,1%.)
A munkanélküliek 18,3%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,2%-ra nőtt. A munkanélküliek 45,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
(KSH)