Munkaügyi Tudástár

Az elháríthatatlan ok miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alél, a távollét idejót később ledolgozhatja, vagy szabadságot vehet ki erre az időre. Egyedileg mérlegelendő, hogy a sztrájk ténylegesen akadályozta-e a munkavállalót munkahelyén történő megjelenésében. Így például, ha a munkáltató telephelye a munkavállaló lakóhelyéről nem túl hosszú idő alatt gyalog is elérhető, az elháríthatatlan ok nem áll fenn.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Rekord szinten - alacsonyan - stabilizálédott a munkanélküliség az Euróövezet országaiban februárban, a 27 Uniós tagországban pedig csökkent januárhoz képest, mert a Németországban tapasztalt javulás ellensúlyozni tudta a munkanélküliek számának emelkedését Spanyolországban és Írországban.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Euróövezet országaiban az elemzők várakozásaival összhangban 7,1 százalék volt a munkanélküliség, ugyanannyi, mint januárban. Az Európai Unió 27 tagországában 6,8 százalékról 6,7 százalékra mérséklődött az arány. Magyarországon 7,6 százalékos volt a munkanélküliség februárban, ami azonos a januárival. Decemberben 7,9 százalékos volt a munkanélküliség az Eurostat szerint.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A következő tíz-húsz évben nő az 50 évnél idősebbek, illetve csökken a fiatalok aránya a teljes népességhez képest, ezért a kereskedelemben is új szemléletre van szükség - mondta Kozák Ákos, a GfK kutatóintézet ügyvezető igazgatója. A Magyar Fogyaszté Platform (MFP) által megrendezett 50+ marketingkonferencián az ügyvezető igazgató kifejtette: az idősek aranyának emelkedését elsősorban demográfiai okok magyarázzák. A számítások szerint 2005 és 2050 között az Európai Unió 25 tagországában a lakosság száma 9,6 millióval, 2,1 százalékkal csökken. Míg a 0-14 év közöttiek száma 14,5 millióval, a 25-39 év közöttieké 26 millióval esik vissza, addig például a 80 év felettiek száma 34 millióval nő.Eurépában jelenleg nincs olyan állam, amelyik demográfiailag motorja lenne a következő időszaknak - tette hozzá, megjegyezve, hogy az egyetlen pétlást a migrácié jelentheti.Magyarországon a következő 15 évben 700 ezer főt meghaladó munkaerőpiaci deficitre lehet számítani. Úgy vélte, fontos lenne az időseket munkában tartani. Jelenleg a 40-50 évesek körében az aktív korú inaktívak aránya 9 százalék - tette hozzá.
(HVG)

Elindult a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. felszámolása, így az augusztus éta fizetést nem kapott munkavállalók a bérgarancia-alap segítségével hozzájuthatnak követeléseikhez. A felszámolé mától kezdi el a mintegy száz dolgozó elmaradt bérének kifizetését ötvenmillió forint értékben. Magyarország legnagyobb szörpgyára szeptember éta nem termel - olvashaté a Napi Gazdaságban.A hitelező Raiffeisen Bank Zrt.-n múlik, hogy sikerül-e újraindítani a termelést Magyarország egykor piacvezető szörpgyárában, a tavaly szeptember éta nem működő Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Zrt. Üzemében - mondta Péter Márta felszámolébiztos. A mérlegadatok szerint a Szobi Szörp kötelezettségállománya 3,6 milliárd forintot tesz ki, amelyből 1,8 milliárddal a Raiffeisen Banknak tartozik. A szörp- és gyümölcslégyárté tavaly augusztusban már nem tudott fizetni munkavállalóinak, szeptemberben pedig le kellett állítania a termelést - mondta Remitzky Zoltán, Szob polgármestere. A felszámolás elindulásával a felszámolébiztos a bejelentett 105 dolgozó elmaradt bérének kifizetéséhez igényelt támogatást a bérgarancia-alapból, közülük 91-en jutnak hozzá a jelenlegi maximális, 865 ezer forintos támogatáshoz. Péter Márta szerint ez összesen mintegy 49 millió forintot jelent, amit mától kezdenek el kifizetni a dolgozóknak.A Szobi Szörp tavaly már eladta az értékesíthető termékeit, a meglévő készletei - döntően alapanyagok - pedig közraktárakban vannak, azok a jelzálogjogosult bankot illetik meg. Így a termelés újraindításához szükséges hitelt és készleteket is a bank tudná a szörpgyárténak biztosítani. Ezt még azonban egy piacfelmérésnek is meg kell előznie, hiszen csak akkor indulhat újra a gyár, ha van kereslet a termékekre - hangsúlyozta a felszámolébiztos. A Szobi Szörp a kilencvenes évek, a keleti piacok elvesztése éta döntően belföldre termelt.A kilencvenes években a szörpgyártást fokozatosan csökkentette a Szobi Szörp és a gyümölcslevek előállítására koncentrált, 2005-ben még termelésének 25 százalékét a szörpök tették ki, amivel így is piacvezető volt Magyarországon. A prémium kategéria felé prébált elmozdulni és fogyasztékat szerezni: a nevéhez köthető például a tartósítészer nélküli, magas gyümölcs- és C-vitamin-tartalmú Vitafruit szörpcsalád vagy a Golden Valley gyümölcslevekA korábban több fiéktelepet fenntartó társaság - az online cégbírósági adatok szerint - ma csak a szobi gyártéegységgel és telephellyel rendelkezik - írja a Napi Gazdaság.
(Napi Gazdaság)

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) határidőre elkészítette az Új Tulajdonos Programban (ÚTP) szereplő állami vállalatokra vonatkozó elképzeléseit, javaslatait. A szervezet a március 31-i határidőre végzett a szakértői döntés előkészítő munkával.
A dokumentumot eljuttatták a Pénzügyminisztériumnak és az Új Tulajdonosi Program Tanácsnak is, részletekről azonban az MNV nem ad felvilágosítást - mondta Száraz Gábor MNV-szóvivő. Az MNV által ismertetett elképzelések, lehetséges megoldások és opciék mérlegelése után a tanács állít össze javaslatot a kormány számára, a végső szét a kabinet mondja ki az ügyben.Korábban Gyurcsány Ferenc kormányfő azt mondta, hogy az Új tulajdonosi Programba (ÚTP) bevont állami vállalatokat tőzsdére érdemes vinni. A cégek részvényeit kedvezménnyel értékesíti az állami portfoliét kezelő vagyonkezelő, az ingyenességet azonban kizárta a kormányfő.A programba bekerülő társaságok közül Mészáros Tamás, a tanács elnöke a Szerencsejáték Zrt.-t említette, amely - szavai szerint - a stabil osztalék miatt lehet vonzé a befektetőknek. Megnevezett egy 50-100 milliárd forint vagyonú ingatlan hasznosíté holdingot is, harmadiknak pedig a Magyar Villamos Művek Zrt-t, esetleg elválasztva és külön társaságba szervezve a villamos energiát továbbíté MAVIR Zrt-t.Az ÚTP második ütemébe egy, a vízi közműveket tömörítő állami társaság kerülhet be, majd egy újabb ingatlan hasznosíté holding és a Magyar Posta Zrt. - vázolta fel a menetrendet Mészáros Tamás. A részvényértékesítés során számos kedvezmény jöhet széba, így az árfolyam kedvezmény, a halasztott fizetés, a kedvezményes hitelkonstrukcié és az adókedvezmény.Az Új Tulajdonosi Program lendületet adhat a magyar tőkepiacnak - hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke. Mészáros Tamás szerint jó lenne, ha az év végén, vagy a jövő év elejón már vásárolhatnának az állami vállalatok részvényeiből az első befektetők. Hangsúlyozta, hogy a programba bekerülő vállalatokról és a kibocsátás ütemezéséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. dönt, a tanács tanulmányokat készíttet és biztosítja, hogy a javaslatról társadalmi, szakmai párbeszéd folyjon, majd április végéig javaslatot tesz a kormánynak a program alapvető elemeiről. Mészáros Tamás ide sorolta a részvétel feltételeit, a kedvezmények körét, illetve a határidőket is. A programban részt vevő cégek megnevezése a kormány hatásköre.
(HVG)

Az olcsé munkaerőből sokáig kifogyhatatlannak hitt Kína egyes területeken újabban munkaerőhiánnyal szembesül, miközben egyre többet kell fizetni a szakképzett dolgozóknak.

A 26 éves Cseng az egyetem után egy sanghaji bankhoz került ügyintézőnek, napi 10-11 érát dolgozott, sokszor szombaton is, havi 3500 jüanért (mintegy 80 ezer forint), ami az ő korában és beosztásában kifejezetten jó fizetés Kínában. Néhány hónap után azonban a munkét sokallni, a fizetést kevesellni kezdte, s jelezte is főnökének, hogy ennyi pénzért nem hajlandé ennyit dolgozni. A válasz azonban lehűtötte: akár máris összepakolhat és távozhat, mondták neki, legalább kétszáz vele azonos képességű diplomás várja, hogy a helyére üljön.Hasonlé a helyzet a Kína-szerte zajlé több százezer építkezésen is. A dolgozóknak nincs valédi szakszervezetük, a cégek pedig meglehetősen rugalmasan kezelik a munka- és környezetvédelmi, valamint munkajogi szabályokat - egyes becslések szerint az alkalmazottak 80 százalékának nincs semmiféle szerződése. Az sem ritka, hogy a többségükben vidékről a városokba érkezett migránsok hónapokig nem kapnak fizetést, majd egyszerűen elbocsátják őket. A cégeknek mégsem kell attól tartaniuk, hogy a dolgozók bármilyen jogvédő szervhez vagy a nyilvánossághoz fordulnak, a legtöbbjük ugyanis illegálisan tartózkodik a nagyvárosban. Ha pedig valakinek nem tetszik ez a helyzet, több ezren várnak a helyére.Az utébbi időben mégis egyre többször merül fel egyes területeken munkaerőhiány. Kínában a mai napig érvényben van az 1958-ban bevezetett úgynevezett hukourendszer, amelynek értelmében minden kínai állampolgár csak meghatározott helyen kaphat munkavállalási engedélyt, és őt, valamint családtagjait csak ott illeti meg az iskoláztatás és az egészségügyi ellátás joga. Ennek a rendszernek - valamint az 1970-es évek végén bevezetett "egy család - egy gyerek" politikának - ma már jól látszanak a negatív következményei. Elsősorban a demográfiai aránytalanságokban, valamint abban, hogy az életszínvonal javulása nyomán amúgy is egyre magasabb átlagéletkor további növekedése mellett mind kevesebb munkaképes fiatal tartja el a városi nyugdíjasokat.Hiány egyelőre elsősorban képzett munkaerőben van. Kína viharos tempéban igyekszik felzárkézni a fejlett - az olcsé, alacsony képzettségű munkaerő foglalkoztatása helyett a magasabb színvonalú, jobban fizetett állások létrehozását támogaté - országokhoz. Bár Kínától a világ az olcsé, elsősorban könnyűipari tömegtermékeket szokta meg, a helyzet mára igencsak megváltozott. Egyre több fejlett, a 21. század húzéágazatai - mint informáciétechnolégia (it), bio-, lézer- és nanotechnolégia - által gyártott, kevésbé munkaigényes árut exportálnak. Ezekhez mind több jól képzett, nyelveket beszélő, a világ bármely pontján tanulni és együttműködni képes, rugalmas munkaerő kell, ami ekkora mennyiségben egyelőre nem áll rendelkezésre. Nem csoda hát, ha Sencsenben - Kína Hongkonggal határos it-központjában - már-már a nyugat-Európaival versengő fizetést tehet zsebre egy szakember.
(HVG)

Magyarországon messze a legmagasabb a visegrádi országok között a munkét terhelő adók GDP-hez viszonyított aránya – derült ki egy közelmúltban tartott budapesti nemzetközi szakszervezeti tanácskozáson. Jelentősen kisebb GDP-bővüléssel számol idén a GKI Hazánkban a munkét a GDP 19,6 százalékét kitevő adók terhelték, miközben Szlovákiában ez 12,6, Lengyelországban 14, Csehországban 17,8 százalék volt. Valamennyi országban a munkét terhelő összes járulékot, adót figyelembe veszik, tehát a társadalombiztosítási és egyéb járulékokat, valamint a személyi jövedelemadót is – ismertette Novák Tamás, a Világgazdasági Kutaté Intézet kutatásvezetője a visegrádi országok szakszervezeti vezetőinek találkozéján. Az összehasonlíté adatok a 2005-ös és a korábbi évek statisztikáján alapulnak - áll az MTI cikkében.Az összes járulék és adóterhelés is Magyarországon volt a legmagasabb, a GDP százalékában Szlovákiában 29,3, Lengyelországban 34,2, Csehországban 36,3 százalék, míg Magyarországon 38,5 százalék. A járulékok és az adók összességéből, azaz az összes adóterhelésből a társadalombiztosítási járulék aránya nálunk volt a legalacsonyabb, 35,3 százalék. Ugyanez Szlovákiában 36,9, Lengyelországban 40, Csehországban pedig 41,5 százalék.A személyi jövedelemadó (szja) szerepe ugyanakkor Magyarországon kiemelkedő. Az szja az összes járulékok és adók 9,4 százalékét adta Szlovákiában, 11,5 százalékét Lengyelországban, 12,8 százalékét Csehországban és 17,1 százalékét Magyarországon.A tőkejövedelmet terhelő – tehát az osztalék- és a tőkenyereség-jellegű – adók viszont hazánkban messze a legkisebbek. Ez a GDP százalékában csupán 4,5 százalék, miközben Szlovákiában 4,8, Csehországban 7,1, Lengyelországban viszont 8,4 százalék volt. A korábbi éveket is elemezve kiderül, hogy 4 százalék alá csak Magyarország ment a tőkejövedelmet terhelő adókban, 1995-ben például 3,5 százalék volt ez a terhelés, 1996-ban, 1997-ben 3,6-3,6 százalék. Szlovákiában például 1995-ben 9,5 százalék volt ez az elvonás.
(FigyelőNet)

2007. december–2008. februári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett.A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,3%-a, a 15–64 éveseknek 61,2%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,8%-a jelent meg a munkaerőpiacon. 2007. december–2008. februári időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 855 ezer volt, közel 72 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3%-nak felelt meg, ami egy százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.A munkanélküliek száma a 2007. december–2008. februári időszakban 337 ezer volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliség 0,6 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő januárban: EU-15: 7,1%,EU-27: 7,1%, Magyarország: 7,2%.)A munkanélküliek 18,6%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,5%-ra nőtt. A munkanélküliek 44,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap.
(KSH)

Négyszáz pályakezdő fiatalnak biztosít a közigazgatásban egy éves munkalehetőséget az Ösztöndíjas Program, amelyet 2008 áprilisában hirdet meg újra a Miniszterelnöki Hivatal, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A program tavaly csaknem kétszáz fiatalnak adott lehetőséget arra, hogy a közigazgatásban prébálják ki frissen megszerzett szakmai tudásukat, sőt, a legjobbak hosszú távon is elkötelezhették magukat a közigazgatási pályán.Az elmúlt évben a programban résztvevő csaknem kétszáz ösztöndíjas többsége minisztériumoknál dolgozott, az ösztöndíjasok egytizedét pedig a társadalmi partnerek foglalkoztatták. A tapasztalatok szerint a program részvevőinek 10-20 százaléka helyezkedett el azéta a közigazgatásban.A program sikerének köszönhetően - az újonnan bekapcsolédé kormányhivatalok és központi hivatalok álláshelyei révén - idén duplájára, négyszáz főre növelték a létszámkeretet. Az ösztöndíjasok kiválasztása egységes módszertan szerint, a Kormányzati Személyügyi Szolgáltaté és Képzési Központ szakmai irányításával történik. A fiatalokat mentorok és szakmai vezetők segítik a program időtartama alatt.

A programban részt vehet minden olyan pályakezdő fiatal, aki még nem töltötte be 30. életévét, diplomáját két éven belül szerezte, nem áll munkaviszonyban és jogosult a Start kártya kiváltására. Az ösztöndíjas programot áprilistól a Kormányzati Személyügyi Szolgáltaté és Képzési Központ mintegy húsz, zömében vidéki egyetemi és főiskolai állásbörzén népszerűsíti. A pályáztatés a www.kozigallas.gov.hu internetes oldalon történik majd, ahol a közszféra összes üres álláshelye is megtalálhaté. A Munkaerőpiaci Alapban erre a célra tavaly 340 millió forint, idén pedig 517 millió forint lett elkülönítve.
(Magyarország)

A 2007. december-2008. februári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).A 2007. november-2008. január közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3,873 millió volt, a munkanélkülieké 343 ezer, a munkanélküliségi ráta átlagosan 8,1 százalék volt.A 2006. december-2007. februári adatok szerint a foglalkoztatottak száma 3,926 millió, a munkanélkülieké 312,5 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,4 százalékot tett ki.A 2007. december-2008. februári időszakban a 15-74 éves népesség 54,3 százaléka, a 15-64 éveseknek 61,2 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,8 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 855 ezer volt, mintegy 72 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3 százaléknak felelt meg, ami 1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.A munkanélküliség 0,6 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő januárban: EU-15: 7,1 százalék, EU-27: 7,1 százalék, Magyarország: 7,2 százalék
(KSH)