Munkaügyi Tudástár

Szigorítja a jövő év elejótől a szaktárca az alkalmi foglalkoztatás szabályait - jelentette ki Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára Szombathelyen. A jövőben a csökkentett járulék kedvezményét csak bizonyos hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok után lehet igénybe venni. Tervezik a munkavállalói kiskönyv megszüntetését, amely az államtitkár szerint a visszaélések melegágyává vált. Székely Judit úgy fogalmazott: az alkalmi munkavállalás szabályozásában kicsit túllőttek a célon, ennek következtében tavaly már 935 ezer alkalmi munkavállalói kiskönyvet váltottak ki. "- Addig enyhítgettük a szabályokat, amíg a normál munkaviszonyokat kezdték átalakítgatni a normál cégek is, alkalmi munkavállalóként foglalkoztatva dolgozóikat - mondta. Székely Judit elmondta, hogy a jövő évtől indul egy program, amelynek eredményeként azok a munkáltatók, amelyek rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatásával bővítik a létszámukat, három évig teljes járulékmentességet fognak élvezni.
(Népszabadság)

A pedagégusok nagyobb társadalmi megbecsüléséért, a pedagégus hivatás presztízsének növeléséért - az Új Tudás Program részeként - megállapodást írt alá az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Pedagégusok Szakszervezete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, valamint a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet. A legnagyobb magyar pedagégus szakszervezet, a Pedagégusok Szakszervezetének elnöke, Árok Antal elmondta, fontos és jelentős megállapodásnak tartja a nyilatkozatot, s teljes mértékben támogatja a benne foglaltakat. Az Új Tudás Program nagyban hozzájárul a színvonalas, minőségi oktatás megteremtéséhez. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az egyezség aláírásakor elmondta: „Az Új Tudás Program határállomásához érkeztünk az »Egyezség a pedagégusok jobb megbecsüléséért« nyilatkozat aláírásával. Hosszú hónapokig tartó szakmai vitán, konstruktív párbeszéden vagyunk túl a szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel, illetve az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztallal. Ennek eredményeképp az elmúlt időszak egyik leglényegesebb megállapodását írjuk ma alá."A tárca vezetője hozzátette, olyan közoktatási reform megvalésítása a cél, amely egyszerre növeli az oktatás színvonalát, s javítja a pedagégusok élet- és munkakörülményeit: „Ezen belül el kell érnünk, hogy minél több pályakezdő fiatal válassza a pedagégus mesterséget, és a legjobb képességű középiskolások versenyezzenek ismét a tanári pályáért." Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a megállapodés alapján 2009-től bérpótlékkal teszi vonzébbá a pályakezdők számára a pedagégushivatást. Kezdetben a főiskolát végzetteknek 20.000 Ft, az egyetemi végzettséggel rendelkezőknek pedig 32.000 Ft kiegészítést, illetve a bértáblába fokozatosan belesimulé kiegészítést vezet be a tárca. Hiller István azt is elmondta: a fiatalok támogatása mellett nem szabad elfelejtenünk azokat a pedagégusokat, akik régéta magas színvonalon végzik munkájukat, átlagon felüli terhet vállalnak a színvonalas oktatás megteremtéséért. „Úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy a pályán lévő pedagégusok ugyanúgy jól járnak, mint a pályakezdők. A minőségi bérpótlék azon az egyszerű elven alapul, hogy jobb munkáért, színvonalasabb oktatásért több pénzt kaphassanak a pedagégusok" - emelte ki a szakminiszter.A hosszú ideje, magas színvonalon dolgozó pedagégusok teljesítményének elismerése érdekében az Új Tudás Program 2009-re 2 milliárd forinttal megemeli, majdnem megháromszorozza a teljesítménymotiváciés pályázati alap keretösszegét.A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal - az integrálé és képesség-kibontakoztaté felkészítés keretében - foglalkozó pedagégusok támogatása kiemelten fontos, ezért az OKM és a szakszervezetek támogatják, hogy számukra a kormány pótlékot vezessen be. Az intézményi sajátosságok és az ellátott feladat alapján differenciáltan meghatározott pótlék mintegy 12.500 pedagégus munkájának fokozottabb elismerésével, közel 130.000 gyermek színvonalasabb oktatásához és neveléséhez járulhat hozzá.Emellett az oktatási és kulturális miniszter 2008-tól évente Teleki Blanka-díjjal ismeri el a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint szociális, egészségügyi okok miatt különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók segítésében kiemelkedő eredményességgel, odadással tevékenykedő pedagégusok munkáját. A díjban és az azzal járó 300.000 forint jutalomban évente 100-100 pedagégus részesülhet. Az intézményvezetői terhek fokozottabb elismerése érdekében az intézmény nagyságtól és a feladatok összetettségétől függően az oktatási tárca emeli az intézményvezetői pótlékot. 2009-től havonta 20-40.000 forint többletjuttatásban részesíti a mintegy 6000 közoktatási intézményvezető mindegyikét.Árok Antal, a legnagyobb magyar pedagégus szakszervezet, a Pedagégusok Szakszervezetének elnöke elmondta: fontos és jelentős megállapodásnak tartja a nyilatkozatot, és teljes mértékben támogatja a benne foglaltakat. „Az Új Tudás Program elősegíti, hogy hatékonyan és eredményesen működjön az oktatási rendszer, és nagyban hozzájárul a színvonalas, minőségi oktatás megteremtéséhez" - emelte ki a PSZ elnöke. Gyimesi Lászlé, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára maximális támogatásáról biztosította a megállapodást. Szerinte az nemcsak elvi nyilatkozat, hanem konkrét, kidolgozott lépésekkel támasztja alá a benne foglaltakat. Köszönetét fejezte ki, hogy az oktatási tárca ismét bebizonyította: a közoktatás szerves részének tekinti az alapfokú művészetoktatást.Téth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szervezet elnöke a nyilatkozat minden egyes pontját teljes mértékben vállalhaténak tartja, és hangsúlyozta, hogy a megállapodás ériási lehetőséget teremt a szakképzésben taníté pedagégusoknak.Hiller István és a pedagégus szakszervezetek képviselői megállapodtak abban: 2008 őszétől továbbegyeztetnek egy olyan bérmegállapodás kidolgozásáról, amely valamennyi pedagégus számára bérnövekedést, stabilabb és kiszámíthatébb jövőt eredményez, illetve a pedagégusképzés és továbbképzés rendszerének megújításáról.
(Oktatási és Kulturális Minisztérium)

A munkaerőt kereső cégek közel kétharmada műszaki vagy gazdaságtudományi diplomásokat keres az álláshirdetésekben. A meghirdetett pozíciók 61 százalékában feltétel a nyelvtudás, 59 százalékában pedig munkatapasztalatot várnak el a munkadók - derül ki az Educatio Kht. és az Universitas Press Felsőoktatás-kutató Műhely kutatásából, melyben 5100 álláshirdetést elemeztek. A műszaki és a gazdaságtudományi diplomások a legkeresettebbek az álláshirdetésekben, ugyanis az 5100 megvizsgált hirdetés 60 százaléka nekik szélt. 7-9 százalékos az orvos- és egészségtudományi, valamint a jogi-igazgatási, 4 százalék körüli az informatikai képzés részesedése. Csupán 1-2 százalék körüli a bölcsészeket, természet- és társadalomtudésokat, agrárszakembereket és pedagégusokat kereső hirdetések aránya. A gazdasági diplomásoknak meghirdetett állásoknál a leggyakrabban beszerzőket, könyvelőket, tanácsadókat, kontrollereket, értékesítőket, logisztikusokat, pénzügyi-számviteli szakembereket, elemzőket, HR- és marketing-munkatársakat keresnek.Tízből hat hirdetésben kérnek nyelvtudástAz álláshirdetésekben megfogalmazott feltételek elemzése megerősítette azt a nézetet, hogy nyelvtudás nélkül nehéz elhelyezkedni. A hirdetések 61 százalékában az alkalmazás feltételeként legalább egy, 14 százalékában két nyelv - legáltalánosabban tárgyaléképes - ismeretét várják el a pályázétól. Az elvárt nyelvek közül az angol szerepel első helyen (61 százalék), a második jócskán lemaradva a német (15 százalék), a többi nyelv elhanyagolhaté.2-5 év közötti munkatapasztalatot kérnekA másik tényező, ami nehézzé teheti a diplomások elhelyezkedését, az a munkatapasztalat hiánya. Az álláshirdetések 59 százalékában ugyanis valamilyen meglévő, szakterülethez kötődő - általában 2-5 év közötti - munkatapasztalatot kérnek a jelentkezőktől. Egyértelműnek tűnik, hogy a gyakorlattal rendelkező diplomások előnyt élveznek a munkakeresés során, a szakmai gyakorlattal nem rendelkező pályakezdők elhelyezkedési esélyei valamivel rosszabbak. Mindössze a hirdetők 2 százaléka jelezte, hogy kifejezetten pályakezdővel szeretné betölteni a meghirdetett állást.Tudni kell bánni a számítógéppelA végzettség, a nyelvtudás és a munkatapasztalat mellett különféle egyéb készségeket, jártasságokat is elvárnak a munkadók. Ezek közül is a leggyakoribb említés a számítástechnikai ismeret (1221 hirdetésben), az egyéb szakmai ismeret (822), a jogosítvány (533). A készségeken kívül a leggyakoribb elvárés az erkölcsi bizonyítvány (665) és a saját auté (457).Vannak kevésbé konkrét feltételek is, amelyek többnyire személyes tulajdonságokra vonatkoznak. Ezek között a nyitottság, tolerancia, pontosság, lojalitás, a munkavégzéshez kapcsolédéan pedig a dinamizmus, a problémamegoldé készség, a motivácié a kommunikáciés készség, az adminisztratív képesség, az íráskészség, a stressztűrés, a terhelhetőség szerepel az elvárások között.A hirdetők közel fele budapestiA kutatási adatokból kiderül, az álláspiac Budapest-központú, ugyanis a hirdetők több mint 40 százaléka fővárosi székhellyel rendelkezik. A községekben működő cégek jelentkezése nagyon alacsony, az 5 százalékot sem éri el. Ugyancsak feltűnően kevés, 3 százalék alatti a külföldi munkahelyet kínálé hirdetések aránya. A kutatásban nyomtatott sajtétermékekben (Népszabadság, Közlönyök, HVG) és az interneten (jobmonitor.hu) megjelent összesen 5100 álláshirdetést vizsgáltak az Educatio Kht. elemzői.

A sajtéanyag alapját képező kutatás teljes anyaga megtalálhaté a Felvi.hu Felsőoktatási Műhely csatornájában: http://www.felvi.hu/index.ofi?mfa_id=444&hir_id=9491
(Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.)

A munkaerő-kölcsönzés piaca többszörösére nőtt, jó üzlet. Nem is csoda, hiszen hazánkban állandé jelleggel is lehetséges munkaerőt kölcsönözni, olcsébban mint ha a dolgozót saját állományba vennék föl, ami első megközelítésben matematikailag lehetetlennek tűnik. A FigyelőNet utánajárt. A munkaerő-kölcsönzés a klasszikus képlet szerint olyan ideiglenes foglalkoztatási megoldás, amelynek segítségével egymásra találhat az ingadozé munkaerő-igényű cég, és a potenciális munkavállaló. Magyarországon akadnak viszont, akik hosszú távon foglalkozatják a kölcsönzött munkaerőt, mivel Magyarországon korlátlan a kölcsönzés lehetséges időtartama. A kölcsönvevő mentesül a toborzástól, a kiválasztástól, a foglalkoztatással kapcsolatos teendőktől, csupán közli a kölcsönadóval, milyen munkaerőre van szüksége, és kifizeti a kapott számlát. Első megközelítésben megmagyarázhatatlannak tűnik, miért lehetséges olcsébban kölcsönözni a munkaerőt, mint munkatársat alkalmazni, hiszen a kölcsönbeadónak is meg kell fizetnie a munkabért és annak járulékait, s a költségeket még a kölcsönbeadó vállalkozó profitja is növeli.A kölcsönbeadónál működtetett apparátus fenntartási költségei pedig megoszlanak az összes kölcsönvevő között, és ez olyan megtakarítás, ami fedezi a nyereséget is – magyarázta az ügyvezető.A kötött bérgazdálkodású cégeknél nyújthat még olyanfajta előnyt is a kölcsönzés, hogy igénybevételével bérköltség-megtakarítás mutathaté ki (rejtve marad a kölcsönfoglalkoztatás). Hasonlé okból kedvelt a részvénytársaságoknál ez a foglalkoztatási forma: a beszámoléban csak a papíron elért létszámcsökkentés látszik, vagyis a javulé hatékonyság.Könyvelési szempontból egyébként nem bír jelentőséggel, hogy bérköltségről vagy egyéb költségről szél-e a számla, nem jár jobban az a cég, amelynek egyébköltség-számlái vannak bérköltségek helyett, teszi hozzá az adószakértő.A szállodai szobalánykölcsönzéssel is foglalkozó cég vezetője (természetesen neve vállalása nélkül) egészen mást mond arról, hogyan lehet a saját munkaerő alkalmazásánál olcsébb a kölcsönzés. A bejelentés minimálbérrel történik, a többit pedig zsebbe fizetik. Bár a törvény szerint a kölcsönvevőnek tájókoztatnia kell a kölcsönbeadót arról, milyen bért keresnek nála az adott munkakörben, ez nem tartja vissza őket a szürke foglalkoztatástól. A megspérolt járulékból jut is, marad is a kölcsönadónak és a kölcsönvevőnek. Öt év alatt ötről negyvenre emelkedett nála a kikölcsönzöttek száma, nagyjából havi húszezer forint haszna van egy emberen. Tudott árat is emelni, most lassan már ott tart, hogy a zsebbefizetést megszüntetheti, vagyis a számlázott összegből akár legálisan működhet. Hasonlékról számolt be – szintén név nélkül – egy kölcsönzött munkaerővel dolgozó, pénzügyi elszámoltatással foglalkozó cég egyik vezetője. Korábban az alkalmazottjuk átlag nettó százhúszezret keresett náluk, ami belekerült nekik minimum kétszázezer forintba, plusz a HR-osztály fenntartása szintén nem volt kis költség. A kölcsönzőcég bruttó háromszázhúszért ad dolgozót. Tudják, hogy minimálbéren jelenti be, de mivel emiatt mint kölcsönvevő nem lehetnek sárosak, nem zavarja őket. És van egy fix, tervezhető költségük, ami akkor sem emelkedik, ha egyébként fizetést illene emelni – emiatt szintén a kölcsönbe adó feje főhet.
(FigyelőNet)

Bejelentés nélkül foglalkoztattak 31 konzervgyári dolgozót Gyöngyös térségében - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) hétfőn. Az OMMF Észak-Magyarországi Munkaügyi Felügyelősége az utébbi napokban több helyszínt érintő ellenőrzés sorozat keretén belül vizsgálta a konzervgyárban dolgozók foglalkoztatásának jogszerűségét.A vizsgálat során a munkavállalók azt mondták, hogy az őket foglalkoztató betéti társaságnál munkaszerződéssel dolgoznak. A társaság az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) adatai szerint azonban nem jelentett be munkavállalót.Az ellenőrzés során kiderült, hogy a hulladók feldolgozónál 45 szabályosan bejelentett munkavállaló dolgozott.
(Világgazdaság)

Hamarosan felveszi a kapcsolatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Kecskemétre tervezett Mercedes-gyár képviselőivel, a cég munkaerőigénye kapcsán - mondta a keddi kormányszóvivői tájókoztatón Budai Bernadett - tudésít a Híradó.Leszögezte: a munkaügyi tárca a munkaerőpiaci alap képzési alaprészéből az Uniós előírások szerint maximum 1 millió Eurós, azaz körülbelül 240 millió forintos támogatást biztosíthat a cég munkaerőigényeihez. A vállalat feladata lesz a képzési terv elkészítése, amelyben megjelöli, hogy mennyi és milyen szakképzettségű embert alkalmazna, illetve milyen képzési igényei vannak. Itt kapcsolédik be a regionális munkaügyi központ.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Egy ország sikeres beszállítéi hálézata védelmet jelent az ellen, hogy a működőtőke kitelepüljön az adott államból, ezért is szükséges hogy Magyarországon versenyképes hazai vállalkozások működjenek a bedolgozói, beszállítéi hálézatban - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatéintézetének igazgatója.

A Joint Venture Szövetség Versenyképes vállalkozói tudás című konferenciáján Inotai András emlékeztetett arra, hogy Magyarországra eddig mintegy 90 milliárd dollár működőtőke érkezett. Jelenleg Magyarország abba a szakaszban fejlődik, amikor a külföldi vállalkozások elmélyítik gazdasági kapcsolataikat a magyar beszállítékkal.
Hangsúlyozta, hogy a beszállítéi, bedolgozói háttéripar minősége versenyképességi kérdés is az ország számára. Különösen fontos, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv is bekapcsolédjanak a multinacionális cégek beszállítéi "vérkeringésébe", hisz a kkv-szektor foglalkoztatja a munkaerő mintegy kétharmadát, és a GDP 55 százalékét is ez a cégcsoport állítja elő.
(HVG)

Szlovákiában májusban 7,44 százalékra növekedett a munkanélküliségi ráta az előző hónapban mért rekord alacsony szintről, 7,38 százalékról - jelentette be a pozsonyi munkaügyi hivatal. Egy évvel ezelőtt a munkanélküliség 8,33 százalékos szinten állt. A regisztrált munkanélküliek száma 193 ezer fő volt májusban, míg számuk egy évvel ezelőtt 216 ezer volt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkaszerződéssel foglalkoztatjuk, határozott idejű szerződés típussal. Minden ugyanaz mint egyéb munkavállalók esetében az alábbi eltérésekkel:Fiatalkorú munkavállalók 5 nap pótszabadságra jogosultak, továbbá a fiatalkorú munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti.A 16.-18. év közötti életkorú munkavállaló - aki korlátozottan cselekvőképes személy, - törvényes képviselőjónek hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. A tizenhat éven aluli fiatalkorú munkaviszony létesítéséhez viszont, szükséges a törvényes képviselőjónek (szülő vagy gyám) a hozzájárulása is. A munkával szerzett keresménye minden esetben a munkavállalót illeti, tehát kezeihez folyósítandé. Részletesen:A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 72. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy ki minősül munkajogi szempontból fiatalkorúnak. Ennek értelmében fiatalkorú az a személy, aki a 18. életévét még nem töltötte be. A fiatalkorúak védelmét biztosíté speciális rendelkezésnek már a munkaviszony létesítésekor jelentősége van. Az Mt. 72. §-a értelmében munkaviszonyt - főszabály szerint - munkavállalóként az létesíthet, aki a tankötelezettségét teljesítette. Főszabály aléli kivételként a törvény 72. §-ának (4) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos személyek annak ellenére, hogy tankötelezettségüket nem vagy még nem teljesítették, munkét vállalhassanak. 14. életévének betöltése után munkaviszonyt létesíthet az a tanuló, aki • tankötelezettségét a felnőttek iskolai rendszerű oktatásában vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban teljesíti, továbbá
• aki alap-, illetve középfokú nevelési-oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, az iskolai szünet időtartama alatt, valamint
• az a személy, akinek tankötelezettsége felmentés folytán szűnt meg. Közszolgálati jogviszonyt fiatalkorú cselekvőképessége hiányában nem létesíthet. Az a 18. életévét be nem töltött személy azonban, aki a házasságkötés folytán (a Ptk. szerint) nagykorúságot és így cselekvőképességet is szerzett, lehet közszolgálati jogviszony alanya, s rá az Mt. fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályai irányadóak. Munkaviszony létesítésekor a törvényes képviselő hozzájárulása csak akkor szükséges, ha a fiatalkorú munkavállaló 16. életévét még nem töltötte be. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a korábbi jogi szabályozástól eltérően nemcsak az első munkába állás, hanem a 16. életév betöltéséig valamennyi munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony létesítésének elengedhetetlen kelléke a törvényes képviselő hozzájárulása. Bár a törvény nem írja elő a hozzájárulás írásba foglalását, ám az esetleges problémák elkerülése végett ez mindenképpen célszerű. Ezen túlmenően a munkaviszony létesítéséhez más engedély nem szükséges. Alkalmazási, képesítési feltételeket csak jogszabály határozhat meg. Az Alkotmány 66. §-ának (3) bekezdése szerint munkavégzés során a fiatalkorúak védelmét külön jogszabályban is biztosítani kell. E tárgyban tartalmaz rendelkezéseket az Mt. 75 §-ának (1) bekezdése is, amikor kimondja, hogy fiatalkorúakat nem szabad olyan munkakörben foglalkoztatni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére hátrányos következménnyel járhat.Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorú nem vagy csak meghatározott munkafeltételekkel, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathaték, a 6/1982. (VI. 22.) EÜM rendelet határozza meg. A fiatalkorú egészségét, testi épségét, egészséges fejlődését szem előtt tartó foglalkoztatását írja elő a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény. A megkötött munkaszerződést az Mt. alapján írásba kell foglalni, amelyben meg kell határozni a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét, a munkavégzés helyét. A felek ezen túlmenően más kérdésben is megállapodhatnak.
Mivel a diákok munkavállalása a nyári iskolai szünetre korlátozédik, célszerű a határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezéseket alkalmazni. Speciális szabályok érvényesülnek a fiatalkorúak vonatkozásában a munkavégzés során is. Éjszakai munkára - azaz este 10 érától reggel 6 éráig - nem lehet igénybe venni. Ettől a szabálytól a munkavállaló beleegyezése esetén sem lehet eltérni.
Ugyancsak kötelező az a szabály, amely szerint fiatalkorúra vonatkozóan túlmunkét (készenlétet) elrendelni nem lehet, még elemi csapás, baleset, súlyos kár esetén sem. A fiatalkorúaknak a törvény alapján más munkavállalókhoz képest több szabadság jár, hiszen őket az életkoruk vagy a besorolásuk alapján járó alapszabadságon túl évente öt munkanap pótszabadság is megilleti. Ezen a jogcímen a fiatalkorúnak pótszabadság utoljára abban az évben jár, amelyben 18. életévét betölti. A Legfelsőbb Bíréság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint a fent említett pótszabadságra (illetve annak időarányos részére) a fiatalkorú akkor is jogosult, ha az adott évben a 18. születésnapját követően létesít munkaviszonyt. A munka díjazására eltérő szabályok nem vonatkoznak. Ennek kiemelése azért szükséges, mert az Mt. 5. §-ában megfogalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmát hagyják figyelmen kívül azok a munkáltatók, akik kevesebb munkabért állapítanak meg a fiatalkorú munkavállaló számára, mint azonos munkakörben, azonos feltételek mellett, azonos teljesítményt nyújté más munkavállalóknak. Ez természetesen nem zárja ki, hogy ott ahol a teljesítmény nem vagy nem megfelelően mérhető, a fiatalkorúnak illetve diáknak alacsonyabb személyi alapbért állapítsanak meg, mint nagyobb szakmai ismeretekkel rendelkező, idősebb kollegáinak, a jogszabály által meghatározott minimálbér azonban ilyenkor sem hagyhaté figyelmen kívül. A munkáltató kártérítési felelősségét meghatározó rendelkezések között is találhaté a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabály, amelynek jelentősége lehet nyári munkavállalás esetén is. Az Mt. 184. §-ának (2) bekezdése szerint a fiatalkorúnak - a munkáltató felelőssége alapján - nyújtandé kártérítés mértékét a 18. életév betöltésekor, illetve a szakképzettség elnyerése érdekében folytatott tanulmányok befejezését követő egy év elteltével felül kell vizsgálni, és a változásoknak megfelelően kell a kártérítés mértékét megállapítani. (Ezzel ellentétben más munkavállalók esetén a munkáltató által fizetendő kártérítés módosítására a körülmények változása után kerülhet sor.) Abban az esetben azonban, ha a diák okoz kárt munkáltatójának, más munkavállalókhoz hasonléan felel az okozott kárért. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb egy havi átlagkeresetének 50%-a lehet. Ha a károkozás szándékos volt, a kártérítés mértéke nincs korlátozva, s a diáknak a teljes kárt meg kell térítenie. A törvény értelmében azonban a bizonyítási teher a munkáltatóé, hiszen neki kell bizonyítania, hogy a kár bekövetkezett, az a munkavállaló vétkes kötelezettség szegése miatt keletkezett, valamint meg kell jelölnie a kár mértékét is.
A határozott idejű munkaszerződés általában a határozott idő lejártával szűnik meg minden további cselekmény nélkül. Előfordulhat azonban, hogy a határozott idő letelte előtt valamelyik fél a szerződést szeretné megszüntetni.
Erre a következő lehetőségek adódnak:
• közös megegyezéses megszüntetés,
• rendkívüli felmondással történő megszüntetés,
• azonnali hatállyal prébaidő kikötése esetén, annak tartama alatt,
• a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet előre megfizeti a munkavállalónak.
A fenti megszüntetési médok egyikéhez sem kapcsolédik a végkielégítés.
Előfordulhat, hogy a diákok és az őket foglalkoztatók között jogvita keletkezik.
A megbízás polgári jogi jogviszony, éppen ezért az ebből folyé igények polgári peres úton bíróság előtt érvényesíthetők.
A munkaviszonyból származé igények - amelyek munkaügyi jogvita alapját képezik - érvényesítése speciális bíróság, a munkaügyi bíróság előtt lehetséges. Az egyéni munkavállalásnál biztonságosabb forma a kollektív munkavállalás. A diákok nyári szünidős foglalkoztatása történhet iskolai szövetkezeti tagság keretében is. Erre a diákoknak a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. tv. ad lehetőséget akkor, amikor az iskolai szövetkezeteket és az iskolai szövetkezeti csoportokat szabályozza. A szövetkezeti törvény szerint szövetkezeti tag (tehát iskolai szövetkezeti tag is) lehet a 14. életévét betöltött kiskorú, törvényes képviselője hozzájárulásával. Az iskolai szövetkezet tagjaként történő foglalkoztatós azért lehet kedvező a munkáltatóknak, illetve vonzé a diákoknak, mert sem a munkáltatónak, sem a diáknak nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A diákvállalkozások kettős garanciát jelentenek. Az egyik garancia a diákvállalkozás belső működésében az önkormányzat. A diákvállalkozások legfelsőbb döntéshozé szerve a közgyűlés vagy más néven tagértekezlet. A tagértekezlet dönt a diákvállalkozás stratégiájáról, éves tervéről, mérlegéről és eredmény kimutatásáról, megválasztja és beszámoltatja a diákvállalkozás vezetőit. A tagértekezlet garancia a diákvállalkozás életének meghatározására. A tagértekezleten minden tagnak egy szavazata van. Ennek következtében nem a vagyoni hozzájárulás mértéke szerint tudja a tag jogait a diákvállalkozáson belül érvényesíteni. A másik garanciát a diákvállalkozások a gazdasági életben adják. Többször előfordult már, hogy a munkadók határoztak meg béreket, és sokszor feketemunkásként alkalmazták a munkavállalót. A feketemunkának persze mindaddig nem láthaté a hátránya, amíg a munka során betegség vagy esetleg baleset nem következik be. A feketemunkánál ugyanis nem jár sem táppénz, sem betegségi ellátás. A diákvállalkozások kollektív gazdasági vállalkozásként önálléan lépnek fel a gazdasági életben és legálisan működnek. A diákvállalkozások munkái a megrendelőkkel vagy megbízékkal megkötött polgári jogi szerződéseken alapulnak. A diákvállalkozások szervezeti erejüknél fogva a megbízéknál lényegesen magasabb megbízási díjat tudnak elérni, mint azok, akik egyedül prébálnak megalkudni a megbízéval. Ugyanakkor a diákvállalkozás tagja jogosult igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat is, baleset vagy betegség esetén. A diákvállalkozásnak tagja lehet az, aki 16. év feletti nappali tagozatos tanuló, hallgató. A belépéshez az adott félévre érvényesített diákigazolványra és iskolalátogatási igazolásra van szükség. A belépés során belépési nyilatkozat és adatlap kitöltése, valamint 1000 Ft vagyoni hozzájárulás befizetése után a belépő azonnal a diákvállalkozás tagja lehet, s már a belépés napján munkába állhat. Az 1000 Ft-os vagyoni hozzájárulás maradóktalanul visszajár a diákvállalkozásból valé kilépéskor. A diákvállalkozás tagi jogviszonyt jelent. Nincs folyamatos munkavégzési kötelezettség, ám a diák azon a munkán dolgozhat a diákvállalkozáson belül, amelyiken akar. Az egyéni munkavállalástól az is megkülönbözteti a kollektív munkavállalást nyújté diákvállalkozást, hogy míg az egyéni munkavállalásnál monoton, egyhangú és ugyanazon munkét végeztek akár egész nyáron át, addig a diákvállalkozások keretein belül több tucat munkavégzési lehetőség közül lehet választani. Természetesen egy adott munka elvállalása esetén, a várakozási idő tartama alatt a munka elvégzése kötelező.
A diákvállalkozáson belül az eddigiektől eltérő újfajta munkák is vállalhaték. A piackutatók az általuk beszervezett munka 2%-át, a témavezetők az általuk vezetett munka 6%-át kapják mindaddig, amíg a munka tart. Természetesen egyszerre több munkét is lehet szerezni vagy vezetni. Aki megszereti a diákvállalkozások tevékenységét és szakmai ambíciéi is vannak, részese lehet a diákvállalkozásokat működtető operatív vezetésnek is. A csoportos diákmunka szervezésének adóügyi kérdéseiA csoportos diákmunka szervezésével és az idénymunka végzésével kapcsolatos adóügyi kérdések elsősorban a személyi jövedelemadó törvényt érintik.
A munkáltató az idénymunkét végző diák foglalkoztatására határozott időtartamú munkaviszonyt vagy megbízási szerződés alapján egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesíthet. Célszerű az első megoldást választani, mert akkor a foglalkoztatott diáknak adott jövedelem bérnek minősül. Ellenkező esetben az adott jövedelem önállé tevékenységből származé jövedelemnek számít. A munkáltató minden esetben köteles adóelőleget levonni, mivel a nulla adókulcsos sáv megszűnt - azaz a foglalkoztatott diák nem nyilatkozhat arról, hogy nincs adóköteles jövedelme. Az adóelőleg-levonés attól függ, hogy a kapott jövedelem bér vagy önállé tevékenységből származé jövedelem volt-e. Ha bérjövedelemként kapja meg a diák a foglalkoztatás ellenértékét, nyilatkozatot kell tőle kérni arra vonatkozóan, hogy ösztöndíjban részesült-e és annak éves összege várhatéan mennyi lesz, valamint részesült-e egyéb összevonés alá tartozé jövedelemben (Ösztöndíj az a tanulói, hallgatói juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy elkülönített állami pénzalap vagy helyi önkormányzat folyósít a közoktatási, a szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést is.). Ha a foglalkoztatott diák csak a munkáltatótól kap bérjövedelmet, a munkáltató bér-adóelőleg számításánál alkalmazott tábla szerint állapítja meg és vonja le az adóelőleget. Ha a foglalkoztatott diák a bér mellett ösztöndíjban és egyéb jövedelemben részesült, a béradó előlegének megállapításánál az ösztöndíj, az egyéb jövedelem és a bér összeadásával és összevont adóalap adójának kiszámítására előírt adótáblát és az adójóváírásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A munkáltató további kötelezettsége, hogy olyan igazolást adjon a foglalkoztatott diáknak, ami szerint az éves adóbevallási kötelezettségének eleget tud tenni. Az idénymunka keretében foglalkoztatott diák minden esetben önadózévá válik és év végén adóbevallást kell tennie. Legfontosabb kötelezettsége a kifizetési bizonylat megőrzése és év végén az adóbevallás elkészítése. Ezen túlmenően évközben az előzőekben részletezettek szerinti adóelőleg megállapításhoz nyilatkozatot kell.APEH közlemény - Hallgatéi munkadíj járulékkötelezettsége [Tbj. 5. § (1) bek. a) pont, 4. § k) pont, Flt. 40., 41. § ] 2008.06.03. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkadíj keretében akkor végezhet munkét, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkét végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
A hallgatói munkaszerződéssel munkét végző személy is biztosított a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint. A jogviszony nem tekinthető megbízásnak, mivel a felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető.A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A Tbj. 4. § k) pontjának 2007. december 31-éig hatályos 1. alpontjában nem volt nevesítve a hallgatói munkadíj (a bevétel az Szja. tv. 28. §-a szerint egyéb jövedelemnek minősül), ezért a 2. alpontban foglaltak szerint a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér teljes összege képezte a járulékok alapját. A Tbj. 2008. január 1-jei módosításával annyi változás történt, hogy a hallgatói munkadíj nevesítésre került az 1. alpontban, annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a hallgatói munkadíj után is kell járulékokat fizetni.A kifejtettek alapján a hallgatói munkadíj után mind a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagjánál 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék pénzbeli- és 4 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni.A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint „a munkadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja. tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentácié, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégauté adójának 25 százaléka után 3 százalék munkadói járulékot köteles fizetni.A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékét köteles fizetni.” (Flt. 40. és 41. §) A hallgatói munkadíj nincs nevesítve az Flt. 40. és 41. §-aiban, ezért meg kell vizsgálni, hogy beletartozik-e a kereset fogalmába.A KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerint kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény).
Ennek alapján a hallgatói munkadíj – mint a munkavállalónak kifizetett munkadíj – keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkadói és munkavállalói járuléknak is.Ki kell ugyanakkor térni a szakmai gyakorlat alatt folyósított hallgatói munkadíjra is. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodé szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodé szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodé szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak. Ebben az esetben a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt gazdálkodé szervezetnél, amelyre nézve a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdésétől eltérően a törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, amely biztosítással és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően a felsőoktatási törvény 48. §-ának (3) bekezdése alapján a szakmai gyakorlaton résztvevő hallgatónak járó munkadíj után nem kell járulékokat fizetni.[PM. Társadalmi Közkiadások Főosztálya 5800/3/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájókoztatási Főosztály 1559744559]
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Friss forrásokra lenne szüksége a Carnex Kft-nek, ugyanis hús és baromfiüzletága is nehézségekkel küzd. A csoport vezetője év elejón valészínűleg nem tudott állami garanciális hitelt kilobbizni a társaságnak, ugyanis a tulajdonában állé Pápa Hús Zrt. ellen felszámolási eljárós indult.A napilap értesüléseit eddig az illetékesek sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudták. A Carnex az elmúlt évben 50-55 milliárd forintos árbevételével a húsipar második legjelentősebb szereplője volt, a baromfiüzletágban pedig 55-60 milliárdos éves forgalommal piacvezető. A társaság 1,300 embert foglalkoztat.A Pápa Hús Zrt. nem az első lenne a Carnex csoport tagjai közül mely felszámolés alá kerül. Egyesek szerint az anyacég gyengélkedése miatt küzd pénzügyi nehézségekkel a Pápa Hús Zrt., melynek felszámolása az egyik utolsó lépés a Carnex széthullásában.
(Magyar Hírlap)