Munkaügyi Tudástár

Az idén február és április között a foglalkoztatottak száma 3 millió 850 ezer, a munkanélkülieké pedig 323 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék, az egy évvel korábbinál 0,2 százalékponttal magasabb.Az idén február-áprilisban csaknem 52 ezer fővel volt kevesebb a foglalkoztatottak létszáma, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,2 százalék volt, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.A 15-74 éves népesség 54,1 százaléka, a 15-64 éveseknek 61 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon.Az Eurostat által publikált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban Magyarországon 7,8 százalék, a 15 régi EU-tagállamban és az egész Európai Unióban pedig egyaránt 6,9 százalék.A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 17,3 százalék volt, 1 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19 százalék volt.A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap. NémetországbanMájusban további 131 ezer fővel, 3283 ezerre csökkent Németországban a munkanélküliek száma – közölte a szövetségi munkaügyi hivatal (BA). Ez több mint félmilliós csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Frank-Jürgen Weise, a BA vezetője ugyanakkor elismerte, hogy korábban ennél is jelentősebb javulást vártak májusra. A munkanélküliségi ráta a most véget érő hónapban 7,8 százalék volt, az egy évvel korábban feljegyzett 9,1 százalékkal szemben.
(Magyarország)

A Munkaerőpiaci Alap szerdán úgy döntött: nem utalják át a dél-koreai cégnek az egymillió Eurós, képzésre fordítandé összeget.Tavaly novemberben Lamperth Ménika akkori munkaügyi miniszter vonta meg a Hankooknak korábban beígért 143 millió forintos képzési támogatást. A koreai gumiabroncsgyár egyébként csaknem 16 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást és további adózási kedvezményeket kap. A vállalat azonban folyamatosan szabálytalanságokat követ el, ezért a munkaügyi főfelügyelőség tavaly 8 millió forintra büntette. A cégnek további 17 millió forintot kellett befizetnie 32 koreai munkás illegális foglalkoztatása miatt.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az adóhatóság honlapján közzétett ismertetőből kiderül: 2008. január 1-jótől az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba magánszemély javára, munkáltatói hozzájárulásként befizetett összeg a minimálbér 30 százalékáig (korábban 20 százalékáig) nem minősül bevételnek, vagyis nem számít be az adóalapba. Január elseje éta nem minősül bevételnek a munkáltatói hozzájárulás összege akkor sem, ha utólag több - legfeljebb három - hónapra, egy összegben utalják át, amennyiben az utalásra a tagi jogviszonyt tanúsíté okirat átadása után első alkalommal kerül sor. Utólagos átutalás esetén havonta fizetett hozzájárulásnak az az összeg minősül, amelyet a munkáltató rendelkezése alapján az egyes hónapokra utólag jóváír a pénztár; például 2008 februárjában történt befizetés esetén 2007-re utólag havonta a minimálbér 20 százalékét lehet a munkaviszonyból származé jövedelem megállapításánál figyelmen kívül hagyni. A szja törvény szerint az átutalt összeget az átutalás napjával megszerzett bevételnek kell tekinteni; ha a munkaviszonyból származé jövedelmet január 15-éig fizetik ki, az még az előző év utolsó napján megszerzett jövedelemnek minősül. Ebből következik, hogy az utólagosan utalt önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulés adóköteles részét január 15-e után már tárgyévi jövedelemként kell figyelembe venni, és a tárgyévi rendelkező nyilatkozatot megalapozé befizetésnek kell tekinteni akkor is, ha az részben vagy egészben az előző évre eső hónapok szerinti hozzájárulés adóköteles része. Ugyanez vonatkozik az egészségpénztári és az önsegélyező pénztári hozzájárulés adómentes részére is az adóköteles béren kívüli juttatások meghatározása szempontjából. Amennyiben az utólagos befizetésre 2008. január 15 -ét követően került sor, akkor az adóköteles rész a 2008. évi keretet "rontja".
(APEH)

A pénzintézetek egyre inkább nyitnak a mikrovállalkozások felé és az állam is igyekszik segíteni a hitelfelvétel megkönnyítését. Többek között erről és a kis-és középvállalkozások gazdasági szerepéről szélt a Microhitel Symposium, ahol bejelentették a 10 millió forint feletti hitelek számának növekedését célzé Széchenyi Kártya II. konstrukcié bevezetését. Magyarországon 500-600 ezer mikrovállalkozás működik, amelyek körülbelül 1,5 millió ember megélhetését biztosítják. Jelenleg a mikrovállalkozások mint a fele korai vállalkozásnak számít (három és fél évesnél fiatalabb), és több mint fele szükségből vállalkozó. Gazdasági szerepükre jellemző, hogy bár az adott szektor banki hitelállományára külön adat nem áll rendelkezésre, az őket is magába foglalé kis- és közepes vállalkozások kölcsönállománya az elmúlt nyolc év alatt 460 milliárd forintról 3400 milliárd forintra nőtt. A piac további bővülésére utal, hogy a magyar mikrovállalkozások 80 százaléka hitel nélkül gazdálkodik, míg ez az arány az EU-ban mindössze 15-20 százalék. Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezető közgazdásza megnyité beszédében arról beszélt, hogy a jelenleg alig 57 százalék feletti magyarországi foglalkoztatási ráta lengyelországival együtt a legalacsonyabb az EU-ban, ahol az átlag 65 százalék. A gazdaság „dualizálédásának”, - azaz a multinacionális, valamint a kis- és közepes vállalati szféra kettészakadásának - megfékezéséhez a foglalkoztatottságot feltétlenül javítani kell, ehhez pedig a legtöbb embernek munkét adó mikrovállalkozásokat kell minél inkább helyzetbe hozni. A gazdasági folyamatokból tartósan kiszakadó társadalmi rétegek visszaintegrálására a legkönnyebben a mikrovállalkozásoknál van lehetőség – vélekedett Gál Péter. A mikrovállalkozások tőkéhez juttatása a gazdaság többi szereplőjónek, így a pénzintézeteknek is érdeke, hiszen az alacsony foglalkoztatottság egy idő után az egész gazdaságot blokkolhatja. Szerencsére nem kell csupán erre a felismerésre hagyatkozni, a bankok között megindult a verseny a kis- és közepes vállalkozásoknál is kisebb ügyfelek irányába, s egyre több pénzintézet kínál kölcsönt az alacsonyabb jövedelmezőség, illetve magasabb kockázatok ellenére. Erdei Zsuzsa, a Budapest Bank mikroszegmenssel foglalkozó termékfejlesztési vezetője beszámolt arról, hogy a mikrovállalkozások leginkább a szolgáltatási, a kiskereskedelmi, az építőipari, ingatlankereskedelmi, a számítástechnikai ágazatokban működnek. Becslése szerint a cégek 10 százaléka tartozik abba a kategériába, amelyet a növekedés jellemez, a bankok nyilvánvaléan többnyire rájuk koncentrálnak. Erdei Zsuzsa úgy látja, hogy a mikrohitelezés Magyarországon abban a fejlődési szakaszba jutott, amikor bankok adott esetben már fedezet nélkül, egy jelentősebb forgalmú számla megléte esetén hajlandéak kölcsönt biztosítani. Ugyanakkor az az idő még nem jött el, amikor az ügyfelek testre szabott hitelkonstrukciékat igényelhetnek, s ehhez folyamatos és gyors tanácsadást is kapnak – mutatott rá Erdei Zsuzsa. Skonda Mária, a Volksbank vezérigazgató-helyettese ennek kapcsán megjegyezte, hogy bankjuknál már megkezdődött az ügyintézők tanácsadóvá valé átképzése. Kállay Lászlé, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője kifejtette, hogy az EU strukturális alapjainak terhére az idei év elejótől lehet pályázni mikrohitelekre, mégpedig az Új Magyarország Mikrohitelezési Programon belül. Közvetítő szervezeteken keresztül eddig 250 mikrovállalkozás jutott több mint egymilliárd forinthoz., s több mint 7,5 milliárd forint odaítóléséről született döntés. A pályázati formában igényelt források a konstrukciék feltételei, a futam- és türelmi idő tekintetében, valamint a garanciavállalás miatt könnyebben hozzáférhetőek a kereskedelmi bankok által kínált kölcsönökéhez képest. A Microhitel Symposium konferencián további bejelentésre is sor került: az átlagos hitelösszegek növekedését, a 10 millió forint feletti hitelek számának növekedését célzé Széchenyi Kártya II. konstrukcié bevezetése június első napjaiban várhaté. A negyedéves visszatöltési kötelezettséget megszüntető likviditást finanszírozé eszközt az igénylők – futamidő felénél történő banki felülvizsgálati kitétellel – két éves időtartamra kapják meg – mondta az új konstrukciéval kapcsolatban Szép Zoltán, a KA-VOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója. Az új kártya várhaté sikerét jelzi, hogy kialakításában több mint 130 szervezet vett részt. Az elmúlt hat évben egyébként 600 milliárd forintot meghaladó hitelkihelyezésre került sor, az átlagos hitelösszeg 7,5 millió forint volt. A bevezetést követően az új terméket értékesítő bankok a korábbi igénylő ügyfelek számára automatikusan is elérhetővé teszik.
(HVG)

Nem alakult jól az első negyedév a foglalkoztatás területén a Központi Statisztikai Hivatal tegnap reggel közölt összegzése szerint. 1,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma, 0,5 százalékkal nőtt a munkanélküliség az egy évvel korábbi adatokkal összehasonlítva. A kedvezőtlen adatokba a nyugdíj-megállapítási jogszabályok változása is belejátszott.A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma az első negyedévben 3 millió 844 ezer fő volt, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkaerő-piaci folyamatokat befolyásolta a nyugdíj-megállapítási jogszabályok változása miatt a nyugdíjba vonulás előrehozása is. A 15-74 évesek foglalkoztatási rátája egy év alatt 50,6 százalékról 49,8 százalékra csökkent. A munkanélküliek száma 333 ezer fő volt, 16 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 8,0 százalékra emelkedett. Az intézményi létszámstatisztika szerint 2008 I. negyedévében 2 millió 738 ezren álltak alkalmazásban, 36 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ezen belül a versenyszférát lényegében stagnálás jellemezte, a költségvetés területén dolgozók száma 5,6 százalékkal csökkent. A nettó keresetek a versenyszférában 9,5 százalékkal, a költségvetési intézményeknél - a köztisztviselői illetményalap januári 5 százalékos növelése, valamint a 13. havi fizetés előző évitől eltérő ütemű kifizetése következtében - 0,3 százalékkal emelkedtek. A nemzetgazdaság egészére jellemző 6,2 százalékos nettó keresetnövekedés mellett a fogyasztéi árak 6,9 százalékkal emelkedtek, így a keresetek reálértéke 0,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
(KSH)

Az IBM egy olyan nagy presztízsű, elismert multinacionális cég, mely egyben Magyarország egyik legrégebbi külföldi befektetője is. A 2006. januári hivatalos egyesülés éta mind a váci gyáregység, mind pedig a székesfehérvári szolgáltaté központ az IBM további magyarországi egységeivel közösen üzemeltetett karrieroldalán folyamatosan várja szakképzett álláskeresők jelentkezését, mindkét városba. VácA Budapesttől 25 percre lévő váci üzem a főváros forgatagától kímélt, nyugodt és csendes környezetben biztosít modern technolégiát az ott dolgozóknak Az IBM DSS termelési helyszínén háttértárolé-rendszerek összeszerelése történik, ahol jelenleg már mintegy hatszáz fő dolgozik az adminisztratív, mérnöki és termeléssel összefüggő területeken. Magyarország az egyetlen hely a világon, ahol a világszínvonalú DS 8000 rendszerek készülnek, és az összeszerelt termékek mennyisége folyamatosan növekszik. A Vácott gyártott berendezések az Európai, amerikai és távol-keleti piacokon működő nagyvállalatok adattárolási problémáira nyújtanak gyors és biztonságos megoldást. Flexibilis gyártésorainak köszönhetően az üzem a legújabb fejlesztésekre is azonnal képes átállni, ami lehetővé teszi a gyors műszaki fejlődést, a rugalmasságot és a folyamatos munkét. Egy több milliárd dolláros kutatási és fejlesztési program eredményeként 2004 októberében az IBM DSS új, korszerű rendszerek gyártásába kezdett, melyek azt teszik lehetővé, hogy a felhasználék adattárolé eszközeinek kihasználtsága ugrásszerűen javuljon. Mivel a gyártáson kívül más jellegű szolgáltatásokat is végez a váci gyáregység, így nem kizárólag mérnököket, hanem pénzügyi és logisztikai szakembereket is keresnek, különféle speciális, nem termeléssel összefüggő, professzionális munkakörökbe (SAP, beszerzéssel, adózással kapcsolatos, valamint logisztikai munkák). A végzett, diplomás tehetségek mellett főiskolásoknak, egyetemistáknak is biztosítanak munkavégzési lehetőséget. Az IBM DSS váci telephelyén azok a fiatalok találhatják meg számításaikat, akik úgy gondolják, hogy már tanulmányaik ideje alatt érdemes megismerkedniük egy nagyvállalattal és annak működésével. Elsősorban azon diákok jelentkezésére számítanak, akik a kötelező szakmai gyakorlat idejót kívánják a cégnél tölteni. A hallgatók teljes értékű munkaerőként illeszkednek be a munkafolyamatba, emellett támogatást kapnak szakdolgozatuk megírásához: egy helyi szakmai vezető konzulensként vállalja a szakdolgozóval valé együttműködést. SzékesfehérvárAz IBM székesfehérvári szolgáltaté központjának jelenléte több mint tíz éves történetre tekint vissza. Az IBM Corporation vezetősége 1997-ben határozott úgy, hogy Székesfehérvárra telepíti nemzetközi szolgáltaté központját, és innen biztosítja a saját és más ügyfelek számára az operáciésrendszer-támogatással, adattárolás-kezeléssel és a rendszerhálézatok távfelügyeletével kapcsolatos feladatmegoldásokat. A székesfehérvári Integrált Szolgáltaté Központ (Integrated Delivery Center – IDC) másik jelentős tevékenységi köre a vállalatirányítási – ERP – rendszerek, pl. az SAP üzemeltetése, valamint az olyan adatbázis rendszerek, mint az Oracle karbantartása. A mintegy 2600 m2-es irodaterületen folyamatos munkarendben zajlik a munka, mivel itt napi 24 érás karbantartási és felügyeleti szolgáltatást nyújtanak. A folyamatos és dinamikus fejlődésnek köszönhetően a 2005-ben még 400 fős központ mostanra már 800 főt foglalkoztat, és a létszámot idén is folyamatosan növelni kívánja. A több tucatnyi nyitott pozíció betöltésére a frissen végzett vagy már tapasztalattal rendelkező, diplomás álláskereső fiatalok jelentkezését várják. Valédi karrierAz IBM-nél mindenki számára adott a lehetőség a tehetsége kibontakoztatására. A vállalat támogatja munkatársai ambíciéit, előrelépési szándékait, és alkalmat teremt, hogy a megfelelő szakemberek cégen belül egymástól eltérő karrierutakat járhassanak be. A cég valédi sikerének alapját a fegyelmezett csapatmunkában dolgozó, különböző területeken egyaránt otthonosan mozgé, kreatív szakemberek megbízhaté teljesítménye jelenti. Az IBM nem csak munkét kínál: lehetőséget biztosít munkatársai terveinek megvalésítására, szakmai fejlődésére és kreativitásának kamatoztatására. Erre mi sem kézenfekvőbb bizonyíték, mint hogy munkatársaik nagy része már több mint 5 éve náluk dolgozik, sőt sokan már a kezdetektől itt dolgoznak. A jobb munkahelyi közérzet kialakítására tett erőfeszítéseinket már a kormányzat is elismerte: 2007-ben az IBM DSS Kft. nyerte el a Szociális és Családügyi Minisztérium „Családbarát Munkahely” díját a nagyvállalati kategériában, valamint az IBM magyarországi érdekeltségei – szintén tavaly - együttesen nyerték el a Fővárosi Esélyegyenlőségi Médszertani Iroda „Befogadó Munkahely” díját.
(ITF Alapítvány)

A gazdasági miniszter és a meghatározó munkadói érdekképviseletek egyaránt úgy látják, hogy a gazdasági növekedés fellendítése és a foglalkoztatás bővítése érdekében szükség van az élőmunka terheinek mérséklésére és az adórendszer átalakítására. A munkadói szervezetekkel folytatott keddi megbeszólóst követő sajtétájókoztatón Bajnai Gordon elmondta: konkrét számokról csak az első félév makrogazdasági folyamatainak ismeretében lehet beszélni. Demján Sándor, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a találkozéról távozva, újságíréknak elmondta: a gazdasági növekedés helyreállítására vonatkozó elképzelések jók, de kétséges számukra, hogy a kormányzé párt „konzervatív oldala” ezt akarja-e. Parragh Lászlé szerint a minisztertől kapott tájókoztató anyag jó helyzetértékelést ad. A kamara elnöke úgy nyilatkozott, hogy az új miniszternek fél évre bizalmat kell adni. Bajnai Gordon elmondta: a találkozén arról konzultáltak, hogyan lehetne a magyar gazdaságot tartósan évi 5 százalékos növekedési pályára állítani. A miniszter szerint jelentős pénzügyi tartalék van a vállalkozókat érintő bürokrácia csökkentésében. Hozzátette: a gazdaságfejlesztés eszközrendszerét 2009-től médosítani kell. Úgy látja, hogy rövid távon is van lehetőség az adórendszeren belül egyszerűsíteni, átcsoportosítani a versenyképességnek nagyobb mozgásteret adva. Demján Sándor kiemelte, hogy míg Magyarországon a nemzeti jövedelem 6,5 százalékét teszi ki a vállalkozókat terhelő bürokrácia költsége, addig az EU-ban ez 3 százalék. A találkozén a munkáltatók szorgalmazták a közterhek csökkentését. Parragh Lászlé szerint érzékelhető közteher-csökkentésre lenne szükség, ez 1000 milliárd forint mozgásteret jelentene. Szerinte ennek forrása az Európai Uniós támogatások átcsoportosítása, az állami bevétel-kiadós arányának megváltoztatása, a feketegazdaság fehérítéséből adódé többletbevétel, a gazdaságpolitika hitelességének visszaállítása lehetne. A találkozén meghallgatták Veres János pénzügyminisztert. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ország konszolidált pénzügyi állapotának megőrzését garantálni kell. Dévid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a munka világához kötődő jogszabályokat, köztük a Munka Törvénykönyvét áttekinthetővé, rugalmassá kell tenni a foglalkoztatás bővítése érdekében. Szerinte érdemes lenne arról is beszélni, hogy a minimálbér adómentessége fenntarthaté-e.
(HVG)

Az országban 700-800 ezer fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű ember él, akiknek mindössze 10 százalékét foglalkoztatják - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szombaton Pápán. Ezen az arányon feltétlenül változtatni kell, ehhez jó programokra van szükség, amelyek megteremtik az érdekeltséget és sok új munkahely létesülhet - tette hozzá az államtitkár a Move Rehabilitáciés és Szolgáltaté Kht. fennállásának 15. évforduléja alkalmából tartott rendezvényen. Rámutatott: a kormány szándéka, hogy az elkövetkező időszakban több intézkedéssel és pénzügyi támogatással segítse "azoknak a védett szervezeteknek a tevékenységét, amelyek ebben a foglalkoztatásban kulcsszereplők".
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az országban 700-800 ezer fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű ember él, akiknek mindössze 10 százalékét foglalkoztatják - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára szombaton Pápán. Ezen az arányon feltétlenül változtatni kell, ehhez jó programokra van szükség, amelyek megteremtik az érdekeltséget és sok új munkahely létesülhet - tette hozzá az államtitkár a Move Rehabilitáciés és Szolgáltaté Kht. fennállásának 15. évforduléja alkalmából tartott rendezvényen. Rámutatott: a kormány szándéka, hogy az elkövetkező időszakban több intézkedéssel és pénzügyi támogatással segítse "azoknak a védett szervezeteknek a tevékenységét, amelyek ebben a foglalkoztatásban kulcsszereplők".
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Rohamosan terjed a részmunkaidős foglalkoztatós az Európai Unióban. Főleg a nők és a fiatalok számára sokszor szinte ez az egyetlen megoldés az elhelyezkedésre, mások azért részesítik előnyben, mert így több idejük marad a családjukra vagy a hobbijaikra. Nem csoda hát, hogy az utébbi másfél évtizedben a foglalkoztatás növekedése sok helyütt csak a részmunkaidős állások terjedésének volt köszönhető. A 2004 előtt csatlakozott EU-tagállamok átlagában 1986-ban 12,8 százalékos volt a legfeljebb heti harmincérás munkaidőben dolgozók aránya, 2006-ra ez 18 százalékra emelkedett. Az új tagországokban azonban egyelőre nem népszerű ez a foglalkoztatási forma, Magyarország pedig (Szlovákiával együtt) egyenesen a sor legvégén kullog ebből a szempontból – derül ki az OECD adataiból.A részmunkaidős munkavállalás „világbajnokai” a hollandok, közöttük is elsősorban a hölgyek: arrafelé a dolgozó nők 75 százaléka heti 35 éránál kevesebbet tölt munkával. Ennek köszönhetően igen magas a munkaerőpiacon aktív hölgyek aránya, kiváléak a foglalkoztatottsági mutaték, alacsony a munkanélküliség. Ám a sok ilyen állás már az ország versenyképességének a romlásával fenyeget, mivel az egyre erősödő munkaerőhiány részben éppen arra vezethető vissza, hogy sokan nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni. Jelenleg 236 ezer állás betöltetlen Hollandiában. Maria van der Hoeven gazdasági miniszter a Reuters szerint azt fontolgatja, hogy a 36 érás munkahetet 40 érásra emeli, mert attól fél, hogy e nélkül megszűnik a gazdasági növekedés.A kelet- és közép-Európai államokra egyelőre inkább az ellenkező véglet a jellemző: túlságosan kevés a részmunkaidős álláslehetőség. Térségünkben és különösen Magyarországon az igen alacsony foglalkoztatási ráta emelésének egyik kézenfekvő eszköze lehetne, ha például sok nyolcérás állást ketten töltenének be napi négy-négy érán keresztül. Ez azonban ma még sok korlátba ütközik: a közgondolkodás sem tekinti „rendes” munkavégzésnek, ha valaki csak részidőben dolgozik.
(Világgazdaság)