Munkaügyi Tudástár

2008. I. negyedéve során az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tizenegyedik alkalommal készítette el a 7623 gazdálkodé szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma közelíti a tízezret, miközben a választ is adók a foglalkoztatottak (KSH 2007. évi adatai alapján) hatodát alkalmazzák.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszélított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várhaté munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várhaté létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A megszélított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, igen magas volt (80,3%). A felmérés elemszámát tekintve
jelenleg ez az ÁFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválaszték, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházék tájókoztatása, a döntési folyamatok segítése.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

2008. I. negyedéve során az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tizenegyedik alkalommal készítette el a 7623 gazdálkodé szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma közelíti a tízezret, miközben a választ is adók a foglalkoztatottak (KSH 2007. évi adatai alapján) hatodát alkalmazzák.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszélított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várhaté munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várhaté létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A megszélított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, igen magas volt (80,3%). A felmérés elemszámát tekintve
jelenleg ez az ÁFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválaszték, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházék tájókoztatása, a döntési folyamatok segítése.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

A munkaerőpiaci szolgáltatások közé április 26-tól felkerül a mentori szolgáltatás is, amelyet pályázaton kiválasztott egyéni vállalkozó vagy cég nyújthat díjmentesen, mivel a költségét a munkaügyi központ viseli - az erről szóló szociális és munkaügyi miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.

A mentori szolgáltatés az álláskeresőknek, vagy azoknak jár, akik a munkaügyi központtól támogatást kapnak, és személyes segítségre van szükségük. A segítség a hivatalos szervekkel valé kapcsolattartásra, a munkahelykeresésre és a munkahelyi beilleszkedésre irányulhat.A mentori tevékenységre a munkaügyi központ ír ki pályázatot, a jelentkezők egyéni vállalkozók, jogi személyiségű és anélküli cégek is lehetnek. A nyertesek azoknak végzik a szolgáltatást, akiknek azt a munkaügyi központ felajánlotta.A mentor díját is meghatározza a rendelet. Az adott évet két évvel megelőző év nemzetgazdasági átlagkeresete a kiindulási alap, amit a rendeletbe foglalt szorzéval kell korrigálni ahhoz, hogy kijöjjön az órabér.Miután a bruttó nemzetgazdasági átlagkereset 161 600 forint volt 2006-ban, ezt kell megszorozni 0,01 és 0,015 közötti értékkel, így jön ki az 1616 és 2424 forint közti mentori éradíj. Ezt - értelemszerűen - a munkaügyi központ fizeti.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Két jogi témájú versenyt rendez április végén a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Polgári Jogi és Polgári Eljárósjogi Tanszéke, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar Karrier Irodája, melyeken a diákok életszerű és játékos formában bizonyíthatják tudásukat.
Az ilyen típusú megmérettetésnek azért van jelentősége, mivel nemrég épp azt nyilatkozta a Világgazdaságnak Cselédi Zsolt, az Oppenheim Ügyvédi Iroda vezető partnere, hogy hiába van túlkínálat a jogi álláspiacon, sokszor csalédnak a pályakezdőkben. A fiataloknak ugyanis nincsenek elmélyült ismereteik egy-egy adott szakterületről, sőt határozott elképzelések és komoly elméleti tudás nélkül vágnak neki az álláskeresésnek.A szegedi kar április 29-én szervezi meg a Polgári Jogi Activity Versenyt jogász hallgatók háromfős csapatai számára, ahol a klasszikus activity szabályai szerint, de jogi témakörökben megfogalmazott feladványokat kell megfejteni. A Kari Társalgéban megrendezett verseny legeredményesebb csapata tovább jut az országos döntőbe.Ezt követi április 30-án a Polgári Jogi Jogesetmegoldé Verseny, mely a 2008 október-novemberében Szegeden tartandé országos megmérettetés helyi forduléját képezi. A résztvevők egy polgári jogesetet kapnak, melyet alperesi, illetve felperesi pozíciót képviselve kell megoldaniuk és a felkészülés után a zsűri előtt prezentálniuk. Az értékelés szempontjai között szerepel a releváns polgári jogi szabályok azonosítása, azok megfelelő alkalmazása, továbbá az érvelőkészség.
(Világgazdaság)

A feketefoglalkoztatás elkerülését, a munkavállalókat megillető jogok érvényre juttatását, és a munkavédelmi előírások betartását vállalja az a 14 vállalkozás, amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kezdeményezésére pénteken partnerségi együttműködést kötött egymással Békéscsabán.Az OMMF közleménye szerint a foglalkoztatási biztonság megteremtéséhez nem elegendőek csupán a hatósági eszközök. A munkavédelmi hatóságnak a minél szélesebb körű együttműködésre kell törekedni a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel, a munkáltatókkal és a munkavállalókkal - áll a közleményben.
A most megkötött megállapodás hozzájárul a munkaerőpiaci szereplők közötti kölcsönös bizalom és megbecsülés javításához, a jogsértések és balesetek megelőzéséhez, a munkavállalók hatékonyabb védelméhez.A munkavédelembe történő befektetés nem pusztán kiadás, hanem a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzésével hosszabb távon költségkímélő lépés - hangoztatja az OMMF a közleményben.Az együttműködéshez csatlakozott a Carrier Magyarország Hűtőberendezéseket Forgalmazé és Gyárté Kft., a Clas Hungária Mezőgazdasági Gépgyárté Kft., a Dürer Nyomda Kft., a Guardian Orosháza Üvegipari Kft., a Kner Packaging Kft., a Mondi Packaging Békéscsaba Kft., a Muvapi Szakértői, Tanácsadói és Szolgáltaté Kft., a Pioneer Hi-Bred Termelő és Szolgáltaté Zrt., a Tecnogravura Hungary Mélynyoméhenger-készítő Kft., a Tondach Magyarország Cserép és Téglagyárté Zrt.
(OMMF)

A múlt évben csaknem egymillió alkalmi munkavállalói könyv volt érvényben, kétszer annyi, mint 2006-ban. A munkaügyi ellenőrzések eredménye, hogy egyre többen prébálják legalizálni ilyen médon a munkavállalásukat – gyakran félig-meddig feketén dolgozva, kijátszva a törvényt. Egyre többen váltják ki a könyvet a munkaviszonyban állék közül is, ennek az az oka, hogy sok munkadó a kedvezőbb járulékfizetést jelentő alkalmi foglalkoztatássá alakítja át a normál munkaviszonyt – derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal összesítéséből. A bejelentett állandé munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, majd a dolgozó regisztráltatja magát álláskeresőként, álláskeresési járadékot, segélyt igényel, illetve alkalmi munkavállalói könyvet vált ki, és ezzel foglalkoztatják tovább. A munkáltatónak azért térül meg így dolgoztatni az „embereit”, mert az alkalmi munkavállalói könyvet csak a munkaügyi ellenőrzések esetén. Az ellenőrzéskor gyorsan beírják az adatokat, beragasztják a közteherjegyet – így prébálják meg legalizálni a foglalkoztatást. Az ellenőr kérdésére azt állítják a munkadók, hogy csak egy-két napja dolgoznak náluk az alkalmi munkavállalók, miközben valéjában folyamatos munkét végeznek.A könyvek magas száma – 936 ezer – részben annak köszönhető, hogy az igazolvány már nemcsak a kiállítás évében használhaté, hanem folyamatosan. Ám az alkalmi munkavállalói könyvek nagyszámú, nem az eredeti rendeltetés szerinti felhasználása miatt, a szaktárcánál már dolgoznak a foglalkoztatási forma szabályainak módosításán. A tervek szerint megszűnne az alkalmi munkavállalói könyv, az alkalmi jogviszonyt a foglalkoztató az APEH felé egy bejelentéssel legalizálná. Ez alapján kapnának majd a jövőben nyugdíjat és álláskeresési járadékot az alkalmi munkavállalók.
(FigyelőNet)

Az osztrák kormány úgy döntött, hogy a június 7-én kezdődő labdarúgé Európa Bajnokság idejére lehetővé teszi több vendégmunkés alkalmazását és megemeli a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó kontingenseket. A Der Standard beszámoléja szerint az idegenforgalmi, illetve vendéglátéipari szakma a játékok idejére 1040 fővel több vendégmunkást alkalmazhat: egyenként kétszázzal többet Bécsben, Salzburgban, Tirolban és Karinthiában, százzal többet Stájerországban, ötvennel többet Alsé-Ausztriában, negyvennel többet Felső-Ausztriában, harminccal többet Vorarlbergben és hússzal többet Burgenlandban. Ugyanakkor a munkaügyi szolgálat (Arbeitsmarktservice, AMS) felhívja a figyelmet arra, hogy a külföldiek pétlélagos foglalkoztatásra csak akkor szerezhető engedély, ha a feladatra nem találnak olyan osztrákot, aki munkanélküli. A másik megkötés, hogy az EB-re érkező vendégmunkások május 21-e előtt és július 15-e után nem vállalhatnak munkét.
(HVG)

Új kedvezményt javasol a rendszeres szociális segélyben részesülők és a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását vállalé munkáltatóknak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján olvashaté szakmai előterjesztés.A javaslat szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a vállalkozások három évig teljes járulékmentességet érhetnének el, ha ilyen személyeket alkalmaznak. Feltétel, hogy az éves statisztikai állományi létszámot emeljók az új foglalkoztatással, a foglalkoztatást a három éves járulékmentesség ideje alatt, és ezt követően még egy évig tartsák fenn.A munkáltatók három évig nem fizetnének ezen munkavállalók után tételes egészségügyi hozzájárulást, társadalombiztosítási járulékot, valamint munkáltatói járulékot. A kedvezményt a minimálbér kétszereséig lehetne érvényesíteni. A szaktárca több más új eszközt is javasol a foglalkoztatás javítása érdekében. Így például a munkateszt néven ismertté vált ösztönző a közfoglalkoztatásban tenné érdekeltté az önkormányzatokat, és ez lenne a feltétele a rendszeres szociális segély igénybevételének.A javaslat szerint a rendszeres szociális segélyt csak azok kaphatnák meg, akik az igénylés előtt legalább 15 napnyi közfoglalkoztatásban vettek részt. Ez alatt a 15 nap alatt tesztelni lehetne az adott személy munkavállalási hajlandéságát, készségét, képességét. Ennek alapján könnyebb az adott személyek tartós foglalkoztatását segíteni képzéssel, közvetítéssel. A szakmai javaslat szerint negyedévente kellene rotáciés rendszerben valamennyi munkaképes segélyezettnek 15 napos közhasznú, közcélú vagy közmunkát teljesítenie, ugyancsak az önkormányzatok szervezésében. Ez alél is mentesítene, ha az illető képzésben vesz részt. A három közfoglalkoztatási forma között a különbség a finanszírozásban van. A közhasznú munkét a Munkaerőpiaci Alap régiéknak elosztott decentralizált keretéből finanszírozzák, a közcélú munkához a Munkaerőpiaci Alap a költségvetésnek ad át pénzt, a költségvetéstől kapják meg az önkormányzatok, a közmunkát a Közmunkatanács szervezi, a finanszírozásban részt vesz a Munkaerőpiaci Alap, a költségvetés és a támogatásért pályázé cégek, intézmények is hozzájárulnak a költségekhez.
(Menedzsment Fórum)

Mind a munkadói, mind a munkavállalói szervezetek üdvözölték Németországban azokat a változásokat, amelyek április 1-jótől léptek életbe a munkaügyi jogviták rendezésében. Az egyik legfontosabb módosítás értelmében nemcsak a lakóhelye, hanem a munkahelye szerint illetékes bíróságnál is benyújthat panaszt az alkalmazott. Ez nagyban megkönynyíti az ingázék és a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak helyzetét, hiszen könnyebben szánhatják rá magukat munkaügyi per indítására.Maga a peres eljárós lényegesen rövidebbé válhat, ugyanis a módosítás erősítette az eljáré bírák jogkörét, az érdekképviseletek soraiból kikerülő „laikus bírákét” pedig ezzel párhuzamosan csökkentette. Médja lesz például az elnöknek arra, hogy a tanács tagjainak megkérdezése nélkül visszautasítson panaszokat, és egyedül döntsön különböző eljárósi kérdésekben. Jelentős terhet vesz le a bíróságok válláról az az újítás is, amelynek értelmében ezentúl nem kell tárgyalniuk a felmondás után több mint három héttel benyújtott dolgozói panaszokat. Korábban egymást érték a bonyolult jogviták arról, vajon egy-egy késve benyújtott keresetet meg kell-e vizsgálnia a törvényszéknek.Ezzel egy időben a szociális perek menetét is gyorsította a német törvényhozás, ám ezek a módosítások már egyértelmű felzúdulást váltottak ki a civilszervezetek részéről. Szűkült ugyanis a munkanélküliek és más segélyben részesülők által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek köre. A bíróságok mérlegelés nélkül elutasíthatják a késedelmes igénylések tárgyalását, és 500-ról 750 Euróra emelkedik az az összeghatár, amely alatt az elsőfokú ítólet ellen nem lehet fellebbezni. Eddig a német társadalombiztosítási bíróságok szinte belefulladtak a különböző járandóságok megítólését követelő panaszokba. Az is javítja a helyzetüket, hogy lehetőséget kaptak húsznál több azonos tartalmú panasz esetén egy precedensügy kiválasztására, ahelyett, hogy minden ügyet külön-külön tárgyalniuk kellene.
(Világgazdaság)

Lamperth Ménika szociális és munkaügyi miniszter döntött a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitáciés Alaprész 2008. évi központi, hárommilliárd forintos keretének felhasználásáról.Az alaprész programjai a fogyatékos, megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek javítását szolgálják.620 millió forint támogatás jut a nyílt munkaerő-piaci "Munkahelyi Gyakorlat" programnak, amely a középiskolás és felnőtt megváltozott munkaképességű embereket segíti, a „Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatást értelmi sérült személyeknek” és a "Megoldás Munkáltatéknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállaléknak (4M)" programnak.A megváltozott munkaképességű személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjára valamint a képzési rehabilitációt követő foglalkozási rehabilitációra összesen 700 millió forint áll rendelkezésre 2008-ban. A súlyos-halmozottan fogyatékos személyek szüleinek munkavállalását elősegítő innovácié, a munkahelyfeltárás és munkakörelemzés módszerek alkalmazására irányuló projekt, valamint a fogyatékos munkavállalók nyílt munkaerő-piaci aktivitási arányának növelésére irányuló programok támogatására összesen 200 millió forintot különített el a tárca.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)