Munkaügyi Tudástár

A cég vezetése a német lapok szerint a jövő kedden tárgyal az új üzem elhelyezéséről, amelyben a Mercedes új generáciés A- és B-osztályának járműveit gyártanák.Az "auto motor und sport", valamint az Automobilwoche című német szaklapok jelentéseiben még Szerbia is felbukkan, és értesüléseik szerint Romániának a legkisebb az esélye.Február végén Constantin Stroe, a romániai autégyárték egyesületének (ACAROM) elnöke már bejelentette, hogy Mercedes gépkocsikat gyárté német Daimler csoport Romániát választotta helyszínként arra, hogy felépítse új kelet-Európai gyárát. A románok komolyan vették a versenyt és Temesvár mellett már ki is jelöltek egy 140 hektáros területet a gyár számára. Marius Popovici, a Temes Megyei Tanács alelnöke akkor úgy nyilatkozott, hogy a kis és középkategériába tartozé gépkocsikat gyárté üzemben első lépésben ezer ember dolgozna. A telek, amelyre az üzemet építenék, tizenöt percre van a várostól, magántulajdonban. Előnye, hogy a közelben van nagy kapacítású villamos energiát termelő erőmű, valamint a tervezett Temesvár-Arad autépálya nyomvonalához is közel van (a sztráda építését várhatéan jövőben kezdik el).A magyar kormány a tervezett gyárral összefüggésben eddig nem nyilatkozott. A Daimler szóvivője a hétvégén nem kommentálta az értesülést. Az új kelet-Európai üzemet legalább 100 ezer jármű gyártására alkalmas éves kapacitással terveznék.
(Info Rádió)

Végleg bezár a Mondi szolnoki papírgyára, a 255 alkalmazott közül 201 munkaviszonyát június 16-i hatállyal felmondják, miután a márciusban leállított gyár utolsó potenciális szakmai vevője is elállt vételi szándékétól - jelentette be Ferencz Gábor, a cég igazgatóságának elnöke.A gazdasági vezető tájókoztatása szerint a vevőjelöltek a papíripar kedvezőtlen kilátásai mellett, a politikai és gazdasági helyzet bizonytalansága, a magas energiaárak és a magyar energiapiac átláthatatlansága miatt álltak el vásárlási szándékuktól – írja a VGO. A munkájukat elvesztő dolgozók átlagosan 11 havi átlagkeresetüknek megfelelő pénzbeli juttatásban részesülnek. Azok az alkalmazottak, akik 1995 éta a Mondi, illetve a jogelőd Neusiedler cég állományában voltak, 16 havi átlagkeresetüket kapják meg végkielégítésként. Ferencz Gábor közölte azt is: a menedzsment a továbbiakban a gyárat ipari parkként, szolgáltaté és logisztikai centrumként prébálja meg értékesíteni. Az elnök idén március elejón jelentette be, hogy a hónap közepén leállítja a termelést szolnoki gyárában a Mondi Business Paper Hungary Zrt. és a tulajdonos az egységet értékesíti. A Mondi-csoport az irodai kommunikáciés papírok piacának telítettsége miatt kényszerült erre a lépésre. Ferencz Gábor akkor 80 százalék esélyt látott arra, hogy szakmai befektetőt találnak. A vevővel szemben egyetlen kikötésük volt, hogy irodai kommunikáciés papírokat nem állíthat elő Szolnokon. A dolgozók munkaviszonyát a március 22-ei leállás után többször meghosszabbították, hogy a gárdát egybetartsák, és egy szakmai befektetővel megkötött sikeres adás-vétel után mihamarabb újra indulhasson a termelés.A megyei kereskedelmi és iparkamara és APEH regionális igazgatóságának Jász-Nagykun-Szolnok megye félszáz legjobb vállalkozását bemutaté TOP 50 című 2006-os kiadványában a Mondi Business Paper Hungary Zrt. az Electrolux Lehel Kft. után a második helyen végzett 35,7 milliárd forintos nettó árbevétele alapján. A cég 2005-ben 48,7 milliárd forint nettó bevételt könyvelhetett el. Az exportértékesítés 2006-ban 25,3 milliárd forintot, egy évvel korábban 39,9 milliárd forintot tett ki.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A cégeknek ez év július 1. helyett a jövő év első napjáig kell a TEÁOR számokat átvezetniük a cégjegyzékben, az igazságügyi és rendészeti miniszter erről szóló rendelete a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg. A médosított szöveg így szél: "Azon tevékenységi körök vonatkozásában, amelyek a KSH-közlemény értelmében automatikusan nem sorolhatéak át, a tevékenységi kör megfelelő módosítását a cégnek kell kérnie a cégbíróságon a cégjegyzékben vezetett egyéb adatai első változásakor, de legkésőbb 2009. január 1-jóig." Egy másik igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet pedig új nyomtatványokat tesz közzé a cégbejegyzési, továbbá a változásbejegyzési kérelemre.
(HVG)

Határozott lépéseket kell tenni a munkét érintő közterhek csökkentésében az ország versenyképessége, a tartós gazdasági növekedés, a foglalkoztatás élénkítése érdekében - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter csütörtökön. Folyamatos együttműködésre van szükség a vállalkozói szférával a bürokrácia csökkentésében is, mivel a magyar és az Európai Uniós adminisztráciés terhek költségei között éves szinten 750 milliárd forint a különbség, ennek megszüntetése is már felér egy adócsökkentéssel – mondta a miniszter a nagybefektetőkkel tartott egyeztetést követően Budapesten.Bajnai Gordon a sajtétájókoztatón elmondta: folyamatos együttműködésre van szükség a vállalkozói szférával a bürokrácia csökkentésében is, mivel a magyar és az Európai Uniós adminisztráciés terhek költségei között éves szinten 750 milliárd forint a különbség, ennek megszüntetése is már felér egy adócsökkentéssel.Bajnai Gordon a sajtétájókoztatón utalt arra, hogy az üzleti szférával megkezdett egyeztetési sorozatnak már eredménye van, hiszen a kis- és középvállalkozások jelzése alapján meghosszabbították a tevékenységi köröket tartalmazé TEÁOR-kédok módosításának határidejót.Bogsch Erik szerint fontos, hogy elindult a párbeszéd az üzleti szférával, és lehetőségük lesz a kormány javaslatainak még döntés előtti véleményezésére. Utalt arra, hogy a megbeszólósen a nagybefektetők felvetették, a minimálbérnél el kellene mozdulni a nulla százalékos személyi jövedelemadó kulcsról.Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója elmondta: nemcsak erkölcsi szempontból fontos a korrupcié visszaszorítása, hanem azért is, mert versenyhátrányba kerülnek azok a vállalkozások, amelyek ezzel nem élnek.Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke elmondta: nyitottak az érdemi párbeszédre a versenyképesség, a gazdasági fellendülés érdekében.Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon elmondta: a megbeszólósen nem került széba az EU új munkaerő irányelve. Magyarországon 20 ezer ember dolgozik mintegy 50 nemzetközi szolgáltaté központban. A miniszter szerint a Magyarországon befektetett külföldi tőke az idén nem csökkent, továbbra is vonzé befektetési célpont az ország. Elmondta, hogy júliusra elkészül egy adóval kapcsolatos javaslat az első félévi adatok ismeretében, ezt megvitatják a vállalkozói szférával.Kérdésre válaszolva Bienerth Gusztáv azt mondta, a szlovák példára érdemes figyelni.Bajnai Gordon kijelentette: a konvergenciaprogram stabil alapot teremtett a növekedésre. A cél az Európai Uniós átlagot tartósan 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés elérése.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata szerint rendszeres szociális segélyt csak azok kaphatnának, akik az igénylés előtt legalább 15 nap közfoglalkoztatásban vettek részt. A minisztérium szerint ugyanis ennyi idő alatt tesztelni lehet az érintettek munkavállalási hajlandéságát, készségét, képességét. A tárcánál az Út a munkához elnevezéssel készített törvénymódosítási normaszöveg javaslatot már áprilisban megvitatta az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A minisztérium képviselője akkor azt mondta, hogy a korábbi javaslatot több ponton is módosítják, például 50 évről 55 évre emelik a korhatárt, amely felett a rendszeres szociális segély igénybevételéhez nem kell teljesíteni negyedévenként 15 napos közjellegű munkét. A változások alapján olyan élethelyzetben lévők is mentesítést kaphatnának a kötelező közjellegű munka alél, akik abban nem tudnak részt venni. Társadalmi partnerek ugyanis jelezték, hogy a nagycsaládosok a gyermekintézmények hiánya miatt nem tudnák hol elhelyezni a gyermekeket a közjellegű munka ideje alatt. Azok a személyek is mentesülnének a kötelezettség alél, akik más médon bizonyítják munkavállalási hajlandéságukat, például munkaerőpiaci programokban, képzésben vesznek részt.A koncepcié új kedvezményt is javasol, amelyet azok a munkáltatók vehetnék igénybe, akik a rendszeres szociális segélyben részesülők és a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatására vállalkoznak. A javaslat szerint a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a munkáltatók három évig teljes járulékmentességet érhetnének el ilyen esetben.Rendszeres szociális segélyt az elképzelés szerint csak azok kaphatnának, akik az igénylés előtt legalább 15 nap közfoglalkoztatásban vettek részt, ennyi idő alatt tesztelni lehet az érintettek munkavállalási hajlandéságát, készségét, képességét. Ennek alapján könnyebb a tartós foglalkoztatását segíteni képzéssel, közvetítéssel. A koncepcié szerint azoknak is részt kell majd venniük a negyedévenkénti 15 napos, évenként tehát 60 napos rotáciéval szervezett közfoglalkoztatásban, akiknek már fizetik a segélyt. Ezeket a munkákat az önkormányzatok szerveznék.A rendszeres szociális segély közfoglalkoztatáshoz rendelése nem új találmány. Az ebben a formában 2000 éta létező segélyt ma is csak azok vehetik igénybe, akik elfogadják a részükre felajánlott munkalehetőséget. A munkavégzési kötelezettséget legalább 1 hónapnyi közfoglalkoztatatással lehet teljesíteni. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nem tudnak ilyen munkét szervezni, vagy a segélyezett orvosi papírral bizonyítja, hogy nem tud a munkában részt venni a rendszeres szociális segélyt a közfoglalkoztatás nélkül is folyósítják.A múlt évben a rendszeres szociális segélyre 59,5 milliárd forintot használtak fel a települések, a közcélú munkára pedig 15 milliárd forintot. A rendszeres szociális segélyben havonkénti átlagban 185 ezren részesültek, a közcélú munkában havonkénti átlagban 28 ezren vesznek részt. A rendszeres szociális segélyben részesülők évenkénti 60 napos közfoglalkoztatása körülbelül 34 milliárd forintba kerülne.
(Népszabadság)

A BT Global Services magyarországi beruházása nyerte el pénteken az Európa legjobb befektetésének járó díjat a franciaországi La Baule-ban megrendezett befektetési világkonferencián. A díjat Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter nyújtotta át a cég elnökének, Francois Barrault-nak. A beruházás megvalésításában játszott szerepéért a legjobb Európai fejlesztési ügynökségnek járó díjat pedig Rétfalvi György, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (ITD Hungary) vezérigazgatója vehette át.Idén hatodik alkalommal rendezték meg június 4. és 6. között az Európai versenyképességgel foglakozé befektetési világkonferenciát a Párizstól 450 kilométerre, az Atlanti-éceán partján találhaté La Baule-ban. A háromnapos rendezvény - amely a tavalyi 900 után idén 1200 résztvevőt vonzott - a nemzetközi ipari befektetők és a befektetést kínálé Európai szervezetek és politikusok egyik legfőbb találkozéhelye. A konferencia zárónapján negyedszerre ítólték oda a legvonzébb befektetésért járó díját három kategériában, amelyek közül az informáciés és kommunikáciés technolégiák kategériájában bizonyult legjobbnak a BT Global Services magyarországi beruházása. A díjra pályázni lehetett, s a beérkezett húsz pályázat zsűrizését az Európai Bizottság, az Europe + Alapítvány, az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég, az Eurada, nemzetközi befektetők és a díjátadást közvetítő EuroNews hírtelevízié képviselői végezték. A telekommunikáciés és IT szolgáltatásokat nyújté, a londoni és a New York-i tőzsdén is jegyzett brit BT (korábban British Telecom) Global Services magyarországi fiéktelepét 1999-ben, a vállalat közép-kelet-Európai központjaként Budapesten hozta létre. A BT a fővárosban 2004-ben nyitotta meg regionális központját, majd tavaly 40 munkatárssal új regionális üzleti kiszolgáló központot hozott létre Debrecenben. A várost a magasan képzett, angolul beszélő helyi munkaerő és a közép-kelet-Európai piacokhoz valé földrajzi közelsége miatt választotta a BT. Az új központ a BT különböző részlegeinek ügyfeleit támogatja a kereskedelmi tevékenységektől kezdve a technolégiai, termékfejlesztő feladatokon át az ügyfélszolgálatig.A tervek szerint a BT a korábbi 250-ről az év végéig 600-ra emeli magyarországi munkahelyei számát, ebből a budapesti irodában 350, Debrecenben pedig 250 fő dolgozik majd. Az új központ hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen egy gyorsan fejlődő, nyitott szellemiségű és technolégiailag fejlett város képét nyújtja - olvashaté a pályázatban.A beruházás teljes összege 31,4 millió Euró. A BT a világ egyik legnagyobb kommunikáciés szolgáltatéja és megoldásszállítéja, s több, mint 170 országban van jelen. Tavaly is magyarországi beruházás, az Antenna Hungária Zrt. új tulajdonosa, a francia Telediffusion de France (TDF) érdemelte ki az Európa egyik legvonzébb befektetéséért járó díjat a La Baule-i befektetési világkonferencián.
(Origo)

A Sweet Point Zrt. felszámoléja új felhívást jelentetett meg a társaság dunakeszi üzemében lévő gépeinek és berendezéseinek, valamint tulajdonában lévő vagyonértékű jogok értékesítésére. Most zajlik az értékelése az első kiírásnak, melyre mindössze egy pályázat érkezett – írja a Napi Gazdaság. A meghirdetett vagyon könyv szerinti értéke 1,3 milliárd forint. Az új ajánlatokat június 16-áig lehet benyújtani az Agro-Alba budapesti székhelyén. A Sweet Point felszámolási eljárósa januárban indult. A termelést május végén állította le a felszámolé. A cég mintegy 3 milliárd forinttal tartozik hitelezőinek.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Tavaly 341 milliárd forintot használt fel a Munkaerőpiaci Alap az álláskeresők pénzbeli juttatásaira, a különféle elhelyezkedést segítő programokra, valamint egyéb, az alap forrásaiból megvalésítandé célokra - derül ki a most elkészített éves összesítésből.A legtöbb pénzt a pénzbeli juttatásokra, így leginkább az álláskeresők járadékára, segélyére költi az alap. Ennek összege a múlt évben több mint 90 milliárd forint volt. Nagyságrendben ezt a tételt a központi költségvetésnek átadott több mint 61 milliárd forint követi. Ebből a pénzből finanszírozzák az önkormányzatok az álláskeresők járadékára, segélyére nem jogosult személyek rendszeres szociális segélyét, illetve a részükre szervezett közcélú munkét. Az alap 52 milliárd forinttal járult hozzá a rehabilitációs célokhoz, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához. Ezen felül csaknem 5 milliárd forinttal segítette az olyan beruházásokat, amelyek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, illetve különféle rehabilitációs célú programok megvalésítását szolgálják.Jelentős tétel az elhelyezkedést segítő, úgynevezett aktív eszközök finanszírozása. Erre az elmúlt évben csaknem 49 milliárd forintot fordított az alap. A legnagyobb létszámban az elhelyezkedési lehetőségeket javíté különféle képzésekben vesznek részt az álláskeresők. (Két képzési program zárult le az idén, melyeknek célja a régiék emberi erőforrásának fejlesztése volt.)Közmunkára, szakképzésre is jutRégéta sikeresek az ugyancsak az önkormányzatok által a települési feladatokra szervezett közhasznú munkák is, a hátrányos helyzetű területeken, ahol igen kevés a más munkalehetőség, ez fontos foglalkoztatási forma. Ugyancsak jól bevált aktív eszköz a bértámogatás, ennek lényege, hogy az alap bizonyos ideig átvállalja a munkáltatóktól az alkalmazott álláskeresők bér- és járulékköltségeinek egy részét. A szakképzésre, felnőttképzésre - az aktív eszközöknél a képzésre fordítottakon kívül - több mint 25 milliárd forintot használt fel a múlt évben az alap. A szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer működtetésére külön 2 milliárd forintot fordítottak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működéséhez, fejlesztéséhez több mint 22 milliárd forinttal járult hozzá az alap. Az Európai Unió támogatásával indított programok társfinanszírozása csaknem 10 milliárd forintot igényelt.A közjellegű munkának van még egy harmadik formája is, ez a közmunka. A közmunkákat nem csak az önkormányzatok szervezik a települések köztisztasági, épület felújítási vagy akár szociális gondozéi feladataira, de azok szervezésében, a költségek egy részének finanszírozásában részt vesznek különféle állami intézmények, társaságok is. Ilyen közhasznú munkákat szerveznek különféle környezetvédelmi, erdőgazdasági, útkarbantartási, árvíz- és belvízvédelmi feladatokra. A múlt évben az alap több mint 7 milliárd forinttal járult hozzá az ilyen közmunkák finanszírozásához.A Start program járulékkedvezményéhez csaknem 6 milliárd forinttal járult hozzá az alap a múlt évben. (Enyhítheti az elmaradott térségek foglalkoztatási problémáit az a hazánkban ma még újszerű foglalkoztatási forma, amely máshol évek éta sikeresen működik.)Idén még többet költenénekAz alap finanszírozását lényegében a munkáltatók és a munkavállalók által a bruttó bérek után teljesítendő 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási befizetés jelenti. Ez az úgynevezett munkáltatói és munkavállalói járulék a múlt évben csaknem 202 milliárd, illetve 92 milliárd forint bevételt jelentett az alapnak. A munkáltatók által teljesített szakképzési hozzájárulás csaknem 37 milliárd forintos, a rehabilitációs hozzájárulás csaknem 14 milliárd forintos bevételt eredményezett.Az alap az idén már csaknem 400 milliárd forint kiadást és bevételt tervezett. Ez az összeg az alap 1996. évi létrehozásakor még 100 milliárd forint alatt volt, 2002-ben már átlépte a 200 milliárd forintot.A legtöbb pénzt a pénzbeli juttatásokra, így leginkább az álláskeresők járadékára, segélyére költi az alap. Ennek összege a múlt évben több mint 90 milliárd forint volt. Nagyságrendben ezt a tételt a központi költségvetésnek átadott több mint 61 milliárd forint követi. Ebből a pénzből finanszírozzák az önkormányzatok az álláskeresők járadékára, segélyére nem jogosult személyek rendszeres szociális segélyét, illetve a részükre szervezett közcélú munkét. Az alap 52 milliárd forinttal járult hozzá a rehabilitációs célokhoz, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához. Ezen felül csaknem 5 milliárd forinttal segítette az olyan beruházásokat, amelyek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, illetve különféle rehabilitációs célú programok megvalésítását szolgálják.Jelentős tétel az elhelyezkedést segítő, úgynevezett aktív eszközök finanszírozása. Erre az elmúlt évben csaknem 49 milliárd forintot fordított az alap. A legnagyobb létszámban az elhelyezkedési lehetőségeket javíté különféle képzésekben vesznek részt az álláskeresők. (Két képzési program zárult le az idén, melyeknek célja a régiék emberi erőforrásának fejlesztése volt.)Közmunkára, szakképzésre is jutRégéta sikeresek az ugyancsak az önkormányzatok által a települési feladatokra szervezett közhasznú munkák is, a hátrányos helyzetű területeken, ahol igen kevés a más munkalehetőség, ez fontos foglalkoztatási forma. Ugyancsak jól bevált aktív eszköz a bértámogatás, ennek lényege, hogy az alap bizonyos ideig átvállalja a munkáltatóktól az alkalmazott álláskeresők bér- és járulékköltségeinek egy részét. A szakképzésre, felnőttképzésre - az aktív eszközöknél a képzésre fordítottakon kívül - több mint 25 milliárd forintot használt fel a múlt évben az alap. A szakképzési és felnőttképzési intézményrendszer működtetésére külön 2 milliárd forintot fordítottak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működéséhez, fejlesztéséhez több mint 22 milliárd forinttal járult hozzá az alap. Az Európai Unió támogatásával indított programok társfinanszírozása csaknem 10 milliárd forintot igényelt.A közjellegű munkának van még egy harmadik formája is, ez a közmunka. A közmunkákat nem csak az önkormányzatok szervezik a települések köztisztasági, épület felújítási vagy akár szociális gondozéi feladataira, de azok szervezésében, a költségek egy részének finanszírozásában részt vesznek különféle állami intézmények, társaságok is. Ilyen közhasznú munkákat szerveznek különféle környezetvédelmi, erdőgazdasági, útkarbantartási, árvíz- és belvízvédelmi feladatokra. A múlt évben az alap több mint 7 milliárd forinttal járult hozzá az ilyen közmunkák finanszírozásához.A Start program járulékkedvezményéhez csaknem 6 milliárd forinttal járult hozzá az alap a múlt évben. (Enyhítheti az elmaradott térségek foglalkoztatási problémáit az a hazánkban ma még újszerű foglalkoztatási forma, amely máshol évek éta sikeresen működik.)Idén még többet költenénekAz alap finanszírozását lényegében a munkáltatók és a munkavállalók által a bruttó bérek után teljesítendő 3 illetve 1,5 százalékos szolidaritási befizetés jelenti. Ez az úgynevezett munkáltatói és munkavállalói járulék a múlt évben csaknem 202 milliárd, illetve 92 milliárd forint bevételt jelentett az alapnak. A munkáltatók által teljesített szakképzési hozzájárulás csaknem 37 milliárd forintos, a rehabilitációs hozzájárulás csaknem 14 milliárd forintos bevételt eredményezett.Az alap az idén már csaknem 400 milliárd forint kiadást és bevételt tervezett. Ez az összeg az alap 1996. évi létrehozásakor még 100 milliárd forint alatt volt, 2002-ben már átlépte a 200 milliárd forintot.
(AFSZ)

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

„FÓKUSZBAN A LEGRÁSZORULTABB EMBEREK MUNKÁHOZ SEGÍTÉSE”

kistérségi konferenciasorozat a közép-magyarországi régiébanA Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ az elmúlt évekhez hasonléan - a régié foglalkoztatási helyzetének javítása, a foglalkoztatás bővítése, a hátrányos helyzetű álláskereső emberek munkába helyezése és a foglalkoztatási feszültségek megoldásának elősegítése érdekében - 2008. évben is kistérségi konferenciasorozatot szervez a
TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért”megismertetése céljából.KONFERENCIASOROZAT HELYSZINEI ÉS IDŐPONTJAI:Időpont Helyszín2008. június 10. Ráckeve, Savoyai Kastóly Kossuth L.u.95
2008. június 12. Vác, Madách Imre Művelődési Központ Dr. Csányi krt.63.
2008. június 18. APEH Oktatási Intézet 1039 Budapest, Királyok útja 3-19.
2008. június 19. Dabas, Dabas Motel Barték B.u.100.Ennek keretében megvalésítja a térség meghatározó szereplőivel a párbeszéd folytatását, az együttgondolkodást, az előremutaté megoldások keresését. A konferencián résztvevők tájókoztatást kapnak megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának lehetőségeiről, valamint a rehabilitációs járadékról.

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ
1082 Budapest, Kisfaludy u. 11.
Telefon: 06 1 303 0722; Fax: 06 1 303 0717

http:// www.afsz.hu

Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2.
„Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” A Közép-magyarországi régiéban 2008. január elseje és 2009. december 31. között az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.1.2. (Komplex program az álláskereső és inaktív emberek foglalkoztatásáért) intézkedésének regionális programja keretében 2863 fő hátrányos helyzetű álláskereső és inaktív személy munkaerő-piaci (re)integráciéját valésítjuk meg. A program megvalésítására közel 3.500.000 e Ft áll a régié rendelkezésére.
A program célja a Közép-magyarországi régiéban élő, hátrányos helyzetű emberek számára biztosítani annak lehetőségét, hogy a nyílt munkaerőpiacra visszakerüljenek és ott hosszú távon meg is maradjanak. Másodlagos (de nem kevésbé fontos) célnak tekintjük a civil szervezetekkel valé, eddigieknél szorosabb és más jellegű együttműködés lehetőségének megteremtését, illetve új szolgáltatások (pl. életpályaterv) beemelését a hátrányos helyzetű álláskeresők speciális problémáinak kezelésére.A hátrányos helyzetűeken belül 802 fő alacsony iskolai végzettséggel rendelkező részére a szakképzés feltételét jelentő alapfokú végzettség megszerzésének biztosítása, illetve a szakképzésbe valé bekapcsolásukkal elhelyezkedésük elősegítése a célunk.Azon csoportoknál, akiknél az életkori hátrányok okozzák a munkaerőpiacra valé bejutés akadályát - a 25 év alatti (elsősorban pályakezdő) fiatalok (687 fő), 745 fő 50 éven felüli álláskeresők – a hiányzé képességek, készségek pétlásával segítjük elő az elhelyezkedést, valamint a munkáltatókat támogatással is ösztönözzük a célcsoportok tagjainak foglalkoztatására.A kisgyermekes anyák, gyermekgondozásból, hozzátartozé ápolásáról visszatérni kívánék (172 fő) számára a szükséges ismeretpétlással, új ismeretek, kompetenciák megszerzésének biztosításával, munkahelyi beilleszkedésük időtartamára bérköltség támogatással kívánjuk megteremteni a hosszú távú foglalkoztatás lehetőségét. Biztosítjuk továbbá annak lehetőségét, hogy a szolgáltatások ideje alatt a gyermekek elhelyezése ne okozzon problémát. A program célcsoportjába tartoznak az elavult, vagy nem hasznosíthaté szakképzettséggel rendelkezők (457 fő). Az ő elhelyezkedésük akadálya gyakran az, hogy ugyan rendelkeznek szakmával, de azt régen nem gyakorolják, ugyanakkor egy másik területen nagy tapasztalattal bírnak. E tapasztalat felhasználásával új szakképesítés megszerzését, vagy a régi szakképzettség felfrissítését támogatjuk, illetve természetesen segítünk az elhelyezkedésben is. Mind az öt célcsoport tekintetében igaz, hogy az egyén egy személyre szabott, komplex programban vesz részt, melynek eleme a szolgáltatás, képzés, foglalkoztatási támogatás vagy önfoglalkoztatóvá válási támogatás alkalmazása annak érdekében, hogy az egyén tartósan visszakerülhessen a munkaerőpiacra. Az egyéni program sikeres végrehajtásában mentor segíti az ügyfelet, a szolgáltatások tág palettáját civil szervezetek bevonásával kívánjuk biztosítani.
Terveink szerint a támogatások eredményeként a programba vont 2863 főből 2340 fő sikeresen fejezi be a programot, 886 fő az egyéni programjának befejezését követő 180. napon is foglalkoztatott lesz. A program során nyújthaté támogatások:Bérköltség támogatása (1600 fő számára)
Munkabér+járulék maximum 100%-a, átlagosan 7 hónap időtartamra. Két formáját tervezzük nyújtani: munkagyakorlat-szerzés (célcsoport: bármelyik, azonban csak olyan munka kapcsán, melyben még nem szerzett gyakorlatot a résztvevő az eddigi pályafutása során, vagy gyakorlatát nem a munka adott szintjón szerezte), munkatapasztalat-szerzés (célcsoport: fiatalok, akik még nem szereztek tapasztalatot a munka világában.)Bértámogatás (400 fő számára)
Munkabér+járulékai 50%-a, átlagosan 7 hónap időtartamra. A támogatás alanyai csak azon ügyfelek lehetnek, akik a programban valé részvétel egyéb feltételei mellett, egyidejűleg a 6/1996. MüM rendelet 11.§.-ban meghatározottak szerint hátrányos helyzetű álláskeresőnek minősülnek.Munkába járós támogatása (400 fő számára)
Az ügyfelek számára önálléan is megállapítható támogatási forma, átlagosan 7 hónapra tervezve. A munkavállaló és a munkáltató számára együttesen is megállapítható, utazási költségtérítés vagy csoportos személyszállítás formájában. Képzési támogatás (1280 fő számára szakképzés)
A képzés költségét 100%-ban támogatjuk, emellett keresetpétlé támogatás és utazási költségtérítés támogatása állapítható meg.Vállalkozévá válási támogatás (150 fő számára)
Legfeljebb hat hónap időtartamra adhaté támogatás, melynek mértéke havonta a kötelező legkisebb munkabér összege (2008-ban 69.000 Ft).Szolgáltatások támogatása (2400 fő számára)
A programban résztvevő ügyfelek számára az alábbi szolgáltatásokat tervezzük:
Egyéni tanácsadás:
- Munka-, pálya-, álláskeresési-, rehabilitációs tanácsadás.
Csoportos tanácsadás:
- Álláskeresési technikák oktatása
- Álláskereső Klub
- Személyiség fejlesztő tréning
- Kulcskompetencia fejlesztő tréning
- Motiváciés csoportfoglalkozás
Keresetpétlé juttatás: A szolgáltatásban résztvevő ügyfelek számára - amennyiben a szolgáltatásban valé folyamatos részvételének időtartama legalább az 5 napot eléri - keresetpétlé juttatás nyújthaté. E juttatás csak az egyéni program futásának szakaszában nyújthaté, előkészítési, illetve program-előkészítő szakaszban nem.
Utazási költségtérítés
Gyermekfelügyelet: megbízási költséget figyelembe véve maximum napi 2.500 Ft/gyermek.
(AFSZ)

A kormány médosította a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti közlekedési járművek üzemben tartásáról szóló rendeletet; a változtatás célja, hogy a fuvarozék adminisztratív terhei csökkenjenek. A jövőben a fuvarozénak nem lesz kötelező menetlevelet kitöltenie, ha kizárólag magáncélra használja az autéját. A fuvarozék ezentúl választhatnak, hogy sárga vagy fehér színű rendszámtáblát használnak, de ez a szabályozés a taxisokra nem vonatkozik, nekik a jövőben is sárga színű rendszámtáblát kell használniuk. A módosítások július 1-jótől lépnek hatályba - mondta a szóvivő.
(Magyarország)