Munkaügyi Tudástár

Elképesztő tempéban emelkednek a bérek Romániában, így apadt az ottaniak magyarországi álláslehetőségek iránti érdeklődése, másrészt a romániai cégek Magyarországról toboroznak segéd- és szakmunkásokat. De a felsőfokú végzettségűek iránt is egyre nagyobb a kereslet: míg néhány évvel ezelőtt a hazai fejvadászok Romániából hoztak orvosokat, mérnököket, addig mára egyre több ottani fejvadász visz ki műszaki diplomásokat és cégvezetőket egy-egy vállalkozás élére. A Hewitt Associates átfogé kompenzáciés kutatása szerint míg itthon 7,2, Romániában közel 11 százalékkal nőhetnek a felső vezetői fizetések az idén, a fizikai dolgozóké pedig 6,5 százalékkal a határon belül, s kilenccel a szomszédban. Az is tény ugyanakkor, hogy a menedzseri bérek között még mindig nagy a különbség, például a HR- és az értékesítési terület irányítéinak alapbérében. Igaz, a teljes éves készpénzjövedelemben már csak 10-20 százalékos a differencia. Ám a kiegyenlítés folyik, hiszen Romániában januárban 30,7 százalékkal volt magasabb a havi nettó átlagjövedelem, mint egy évvel korábban. Ez 21,8 százalékos nettó reáljövedelem-emelkedésnek felel meg. Tény, az átlagjövedelem még mindig elmarad a magyarországitól: januárban nettó 82 400 forintnak megfelelő volt Romániában, s 125 100 Magyarországon. A felgyorsult gazdasági növekedés és az egyre több befektető megjelenése miatt sok esetben munkaerőhiánnyal küzdenek a romániai cégek, főleg, hogy a 22,3 millió lakos több mint tíz százaléka külföldön dolgozik.
(Világgazdaság (további részletek))

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújthaté támogatásokról szóló, többször médosított 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet (a továbbiakban: R) 3. §-ának (2) bekezdésének f) pontja szerint a foglalkoztatást elősegítő képzések költségnormáit - amely tartalmazza az Áfá-t - a következők szerint határozza meg:1. A R. 1. § (1) bekezdés a) és d) pontjában - a szakképzési törvény 1.§ (1) bekezdés g) pont kivételével - meghatározott képzéseknél:
a) állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén
elméleti éraszám után: 300 Ft/éra
gyakorlati éraszám után: 700 Ft/éra
+ a külön jogszabályban meghatározott első vizsga díja,
b) nem állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén
ba) a felnőttképzési törvény 16-19.§ szerint akkreditált képzési program alapján folytatott képzés során 485 Ft/éra, (amely tartalmazza a vizsgadíjat is)
bb) nem akkreditált képzési program esetén 505 Ft /éra (amely tartalmazza a vizsgadíjat is).2. A R. 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képzések - kivéve a megváltozott munkaképességűek - esetében
a) a felnőttképzési törvény 16-19.§ szerint akkreditált képzési program alapján folytatott képzés során: 420 Ft/éra,
b) nem akkreditált képzési program alapján folytatott képzés során: 450 Ft/éra,3. Megváltozott munkaképességűek képzése esetén a R. 1. §-a (1) bekezdésében meghatározott képzések esetén:
a) állam által elismert OKJ-ban szereplő, vagy a felnőttképzési törvény 16-19.§ szerint akkreditált képzési program esetén: 960 Ft/éra
+ OKJ-s képzés esetén a külön jogszabályban meghatározott első vizsga díja,
b) nem akkreditált képzési program esetén: 1020 Ft//éra4. A R. 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott képzések esetében a 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet 25. §-a szerint.5. A R. 1.§ (1) bekezdés e) pontjában meghatározott képzések esetében - a vizsgadíjakat is tartalmazé - járművezetői, árufuvarozási, veszélyes áruszállítéi, építőgép-kezelői engedélyek megszerzésére irányuló:
elméleti képzés esetében:
900 Ft/fő/éra
gyakorlati képzés esetében:
4840 Ft/fő/éra
kivéve: "C" kategéria és mezőgazdasági vontatéi engedély megszerzése:
4070 Ft/fő/éra
Fenti költségnormák azokra a képzésekre érvényesek, amelyekre a regionális munkaügyi központ a R. 4. §-ban meghatározott megállapodást 2008. évre vonatkozóan köti meg.

Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A Kikelet hadművelet elnevezésű, több hatóság által tartott ellenőrzési akciéban február 21. és március 31. között a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők a munkavállalók 64 százalékának szabálytalan foglalkoztatását tapasztalták - tájókoztatta az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség pénteken közleményben az MTI-t. Az ellenőrzött 68 ezer munkavállalóból több mint 12 ezer munkaszerződés és bejelentés nélkül, azaz feketén dogozott. A hatóság 437 felügyelője vett részt a nyolc hatóság együttműködésével tartott ellenőrzésekben. Az akcié során több mint 7 ezer munkáltatót ellenőriztek. A munkavédelemben ellenőrzött munkáltatók 90 százaléka nem tett eleget a munkavédelmi jogszabályokban előírt kötelezettségeinek. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnál továbbra is gyakran tapasztalhaté a jogszabályok megsértése. A munkáltató és munkavállaló általában együttműködve kerüli el az adó- és járulékfizetést. Leginkább az építőiparban, a vendéglátásban, a kereskedelemben, a vagyonvédelemben, a vásárok, piacok területén tapasztalták ezt. Az idei első negyedévben 122 fantomcéget találtak, nagyrészt a kereskedelemben.
(OMMF)

Közép-Eurépában a legnagyobb a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állásbörzéje - hangsúlyozta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a rendezvény megnyitéján. A 25. börzére 7-8 ezer érdeklődő fiatalt, most végző diplomásokat és néhány éves gyakorlattal rendelkezőket várnak ajánlatokkal a cégek, intézmények. A börzét évente kétszer tavasszal és ősszel rendezik meg az egyetemen. Simon Gábor elmondta, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is jelen van a börzén, a magyarországi és az Európai álláslehetőségeket ismertetik az érdeklődőkkel. Az államtitkár szélt a Start kártya sikeréről, amely két évig járulékkedvezményt nyújt a fiatalokat alkalmazé munkáltatóknak. Eddig 80 ezren váltották ki a kártyát és több mint 80 százalékuknak sikerült elhelyezkedni. Simon Gábor felhívta a figyelmet, a közszférában indított ösztöndíjas programra is, amely 400 fiatalnak nyújt majd elhelyezkedési lehetőséget. Molnár Károly, az egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy olyan diplomákat kívánnak adni a fiataloknak, amely leginkább hasznosulhat a társadalomban. A börze a gazdaság, a társadalom, az egyetemi oktatéi munkét minősítő értékítóletét is kifejezi. A múlt évi börzén a legkeresettebb a villamosmérnök volt, az ajánlatok 20 százaléka ilyen végzettségű szakembereknek szélt. Csaknem ilyen, 18 százalékos arányban kerestek a cégek gépészmérnököket. Az informatikusokra, műszaki menedzserekre, közgazdászokra vonatkozó keresleti arány egyenként 10 százalék körüli volt. A pénzügyi és természettudományi végzettségűek keresleti aránya egyenként 5 százalékot ért el, csaknem ennyit a logisztikusok, közlekedési mérnökök, építő mérnökök, vegyészmérnökök kereslete. A bölcsészekre, jogászokra viszont csak az állásajánlatok egyenként 2 százaléka vonatkozott.
(Privátbankár)

Nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozé Iroda (NNI) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellen egy névtelen levél alapján. A levélíré azt állítja: közel húsz céget a legsúlyosabb jogsértések esetén sem bírságol meg a munkaügyi felügyelet.A hírTV informáciéi szerint a névtelen bejelentés arról szélt, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Regionális Igazgatéságnál bizonyos cégeket a felsővezetők utasítására nem bírságolhatnak meg az ellenőrök. Akik nem hajlandék az utasításnak eleget tenni, ellehetetlenítik. A bejelentő szerint a cégek többsége kapcsolatba hozhaté a felügyelet legfelsőbb vezetésével is. Papp István, az OMMF elnöke azt mondta: a Hír Televíziétól értesült a nyomozásról, és azonnali vizsgálatot ígért. Úgy tudni, az NNI eddig több mint 20 munkaügyi ellenőrt hallgatott ki.
(Origo)

Márciusban a bejelentett új álláshelyek száma 39 789 volt, ami februárhoz képest 17 százalékos növekedés, az egy évvel korábbi adatokhoz képest mérsékelt bővülés. Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója elmondta: márciusban a bejelentett álláshelyek száma 63,5 ezer volt, ebből 28 ezer maradt betöltetlen a hónap végére.Márciusban a legtöbb munkalehetőséget a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon kínálták a munkadók.A nyilvántartott álláskeresők száma 462,4 ezer volt, 14,2 ezerrel kevesebb, mint februárban. Februárhoz képest márciusban Fejór megye kivételével minden régiéban és megyében csökkent az álláskeresők száma. Az egy évnél hosszabb ideje folyamatosan nyilvántartásban szereplők száma márciusban 26 610 fővel növekedett az előző évi adatokhoz képest, arányuk az összes nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítva 31 százalékot tett ki.A szezonálisan kiigazított adatok alapján márciusban a nyilvántartott álláskeresők száma 429,4 ezer volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy hónappal korábban.80 ezren mentek külföldreBecslések szerint Magyarország Európai Uniós csatlakozása éta 80 ezer magyar munkavállaló ment külföldre dolgozni. Az Európai Unió rendszerében 1,3-1,5 millió üres álláshelyet tartanak nyilván külföldi állampolgároknak, ezzel szemben az álláskeresők száma 20 millióra tehető.A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió támogatásával április 19-én Budapesten nemzetközi állásbörzét tart az ÁFSZ. A rendezvényen 15 ország 39 kiállítéja vesz részt, és mintegy 2 ezer látogatéra számítanak.
(Magyarország)

Az első negyedévben 500 ezren -a tavalyinál kétszer többen - választották az üdülési csekket természetbeni juttatásként - közölte a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány.Áprilisig mintegy félmillióan igényelték a kedvezményes utazásra (is) jogosíté üdülési csekket. Ez a létszám a duplája az előző év azonos időszakában regisztráltnak. A gazdálkodék által vásárolt kedvezményes üdülési csekk értéke elérte a 9,3 milliárd forintot. Ez az elmúlt év azonos időszakához képest 70 százalékos növekedés.Tavaly összesen 30 milliárd forint értékben értékesítették a legnépszerűbb béren kívüli juttatásként számon tartott csekket, amelyet összesen 1,7 millió személy igényelt. A növekedés egyébként folyamatos, 2006-ban a csekktulajdonosok száma még nem haladta meg az egymilliót, "mindössze" 825 ezer fő igényelt üdülési csekket.
(origo)

A Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint tarthaté az infláciés cél elérése, amely 2009-re 3 százalék.Jövőre elérhető a három százalék, sőt amennyiben meglesz az elképzelt 4 százalékos gazdasági növekedés, s közben a kereslet alakulása sem "szalad túl", valamint csökken az energia- és az élelmiszer ára, akkor akár kedvezőbb is lehet a mutaté - mondta az MNB vezető tisztségviselője.A "kedvezőbb mutatét" 1,5-2 százalékban jelölte meg, de azt is megjegyezte, hogy ha a nemzetközi folyamatok továbbra is kedvezőtlenül alakulnak, 3 százalék fölötti is lehet az inflácié. Király Júlia szerint, ahhoz, hogy a gazdaság egy nagyobb mértékű, 4 százalékot elérő növekedési pályára visszakerüljön, strukturális változtatásokra is szükség van. Ilyen az adó- és közterhek mérséklése, valamint az állami kiadások további "lefaragása".A kiadások csökkentésénél "népszerűtlen intézkedéseknek" is előtérbe kellene kerülniük, így például szükség lenne a szociális és a családi támogatási rendszer "újragondolására".Az MNB alelnöke a beruházások területén fordulatot vár 2009-ben, s ezt az Európai Uniós fejlesztési források "érkezésével" magyarázta. A brüsszeli források jelentősen megélénkítik az építőipar teljesítményét is, s a jövő év után 2010-ben ugyancsak folytatódik majd a kedvező fejlesztési trend - mondta.A pénzügyi vezető 2009-ben jelentős növekedést vár a lakossági fogyasztásnál is, valamint szerinte javul a gazdaság szereplőinek alkalmazkodé képessége és "lassan korrigálédik a korábbi profit-visszaesés".
(Nemzeti Bank)

Lengyelországban márciusban a munkanélküliségi ráta 11,1 százalékra mérséklődött a februári 11,5 százalékról - derül ki a lengyel munkaügyi minisztérium adataiból. A munkanélküliek száma a februári 1,8 millióról március végére 1,71 millióra csökkent Lengyelországban, ahol a hivatalos munkanélküliség rátát a munkaügyi hivatalokban regisztrált munkanélküliek száma alapján számítják.Magyaroszágon:2007. december–2008. februári időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 855 ezer, a munkanélkülieké 337 ezer fő volt, ami 8,0%-os munkanélküliségi rátát jelentett.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jövő év első negyedévéig 2,2 százalékkal, az idei második negyedévre 1,8 százalékkal lehet több a foglalkoztatottak létszáma a munkaügyi kirendeltségek környezetében megkérdezett, országosan több mint 7600 válaszolé cég feltételezése szerint - derül ki a felmérésből, amelynek eredményét honlapján tette közzé az Állami Foglalkoztatási Szolgálat.A megkérdezett cégeknél a munkaerő felvételek és elbocsátások különbsége egy év múlva a nettó 2,2 százalékos létszámemeléssel számolva 14 500 többlet foglalkoztatottat jelenthet, egy negyedév múlva az 1,8 százalék pedig 12 ezret.A feldolgozóiparban a létszámnövelés elérheti az 5,3 százalékot, a pénzügyi közvetítés, ingatlanok, gazdasági szolgáltatás terén az 5,1 százalékot, a fémalapanyag gyártásban, fémfeldolgozásban az 5 százalékot, a gépiparban a 4,8 százalékot, a bányászatban a 4,2 százalékot. Ugyanakkor például a villamosenergia-, gáz-, víz szolgáltatásban a várt felvételek és elbocsátások egyenlege 2 százalékos létszámcsökkenést vetít előre.A leginkább nettó létszámnövelők a mikrocégek, válaszaik szerint csaknem 15 százalékkal kívánják növelni létszámukat ebben az időtávban, a kisvállalatok 3,6 százalékkal, a közepes cégek 2 százalékkal.A legnagyobb létszámnövelést, 37 százalékot a nem fém ásványi termékekkel foglalkozó mikrocégek tervezik, illetve ugyanebben a vállalati kategériában 27,5 százalékot az építőipariak, 22,6 százalékot a fémalapanyag gyárték, fémfeldolgozók. A nagyvállalati kategériában viszont például az építőipar 14,4 százalékos létszámleépítést feltételez.Az egy negyedéves időtávban 1,8 százalékos feltételezett nettó létszámbővítés ugyancsak átlag, a bányászatban például 5,6 százalékkal kívánják növelni a létszámot, az építőiparban 4,6 százalékkal, a pénzügyi közvetítés, ingatlan, gazdasági szolgáltatás terén 4,3 százalékkal. A mikrocégeknél 10 százalék feletti ez a nettó létszámnövelési terv, a kisvállalatoknál 3,5 százalék, a közepeseknél 1,8 százalék.Ugyanígy sok olyan szakma van, amely egyaránt szerepel a legkeresettebb foglalkozások, és a legnagyobb létszámban tervezett elbocsátások között is. Ilyenek például a segédmunkás, az alkalmi munkás, a gyártésori összeszerelő, a szabé-varrénő, a lakatos foglalkozások.
(MFOR)