Munkaügyi Tudástár

2009-ben akár 4 százalékos bérelemésre is sor kerülhet a közszférában - közölte Budai Bernadett. A pénteki kormányszóvivői tájókoztatón elhangzott az is, hogy az Új Magyarország kiadvány harmadik számát a jövő hét elejótől terjeszti a posta. A jövő évben legalább 4 százalékos béremelésre kerülhet sor a közszférában, és a konvergenciaprogram lehetőségeitől függően félhavi illetményt is kaphatnak a közszférában dolgozók - jelentette be Budai Bernadett. A kormányszóvivő elmondta, hogy 2009-ben ismét egy összegben, legkésőbb december 20-áig kapják meg a 13. havi fizetést a közszféra dolgozói. Ez a rendelkezés a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket, a közigazgatásban dolgozókat, a fegyveres és rendvédelmi dolgozókat, a bírákat, ügyészeket és az igazságügyi dolgozókat érinti.
(Magyarország)

A KSH adati szerint az idei első negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék 2007. azonos időszakához képest. A növekedés főleg a feldolgozóipar és az export bűvülésének köszönhető. A bruttó hazai termék (GDP) az idén az első negyedévben 1,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A GDP a naptári hatás kiszűrésével 0,9 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban éves bázison. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 0,3 százalék volt, szezonális kiigazítással. A növekedés húzéereje továbbra is az ipar hozzáadott értékének emelkedése, ezen belül a feldolgozóipar változatlanul dinamikus exportbővülése volt.Javul az ipar teljesítményeAz árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezt elsősorban az ipar hozzáadott értékének dinamikus, összességében 6,9 százalékos növekedése alapozta meg.Kevés az állami megrendelés, lejtmenetben az építőiparA mezőgazdaság teljesítménye az előző év alacsony szintje után 6,3 százalékkal haladta meg a tavalyi első negyedévet. Tovább folytatódott az építőipar visszaesése, ahol a hozzáadott érték 20,2 százalékkal csökkent. A KSH szerint a termelés csökkenése az elmúlt negyedévekhez hasonléan az építőipar minden területén jellemző volt, de különösen az egyéb építmények - elsősorban az autépályák, autéutak - építése esett vissza a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések miatt.Szolgáltatások: emelkedő tendenciaA szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke az első negyedévben összességében a nemzetgazdasági átlagnál lassabban, 0,9 százalékkal nőtt. A szolgáltatások közül jelentősebb, 3,6 százalékos teljesítmény-növekedést mértek a szállítás, raktározás, posta és távközlés területén. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 2,1 százalékkal emelkedett a hozzáadott érték a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén. Kevesebbet költenek a háztartásokA kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye stagnált, amelyben a háztartások fogyasztási kiadásinak továbbra is mérsékelt növekedése tükröződik. A közigazgatás, oktatás, egészségügy hozzáadott értéke a 2007. első negyedévi szinten maradt.A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,1 százalékkal csökkent, elsősorban a kormányzattól származé természetbeni juttatások folytatódé visszaesése miatt, míg a háztartások fogyasztási kiadása a korábbi negyedévekben tapasztalhaté mérséklődés miatt 0,4 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás 5,2 százalékkal csökkent. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 1,6 százalékkal mérséklődött.A bruttó álléeszköz-felhalmozés az előző negyedévben tapasztalhaté növekedés után újra visszaesett, 5,4 százalékkal mérséklődött. A KSH szerint ez elsősorban a feldolgozóipar, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás és az oktatás beruházásainak jelentős csökkenése miatt következett be. A belföldi felhasználás összességében 1,6 százalékkal esett vissza.Csaknem 14 százalékkal nőt a kivitelA nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 13,9 százalékkal, az import ennél kisebb mértékben, 10,2 százalékkal nőtt. Ezen belül az áruforgalom exportja 15,3, importja 10,4 százalékkal emelkedett, míg a szolgáltatások kivitele 5,7 százalékkal, behozatala pedig 8,8 százalékkal bővült. Tovább javul az egyensúly, miközben már élénkül a gazdaság – ezt jelzik azok a statisztikai adatok, amelyek pénteken és csütörtökön napvilágot láttak. Mindez összhangban van a kormányzati várakozásokkal.A kormány azzal számol, hogy az eredményes kiigazítás következtében a magyar gazdaság hosszú távon fenntarthaté egyensúlyi pályára állt, és gyorsulé a növekedés. Ennek a gazdaságpolitikai iránynak a megvalésulását bizonyítják az eddigi gazdasági mutaték.Az egyensúlyjavulás leglátványosabb mértékben a külkereskedelemben következett be. Az idén január kivételével minden hónapban többlettel zárt a kereskedelmi mérleg, vagyis az export februárban, márciusban és áprilisban meghaladta az importot. Mindennek eredményeként 330 millió Eurós többlet alakult ki a mérlegben az első négy hónapban, szemben a tavalyi 307 millió Eurós hiánnyal. Az áprilisi végéig számított egy esztendő (12 hónap) során valamivel több mint 2 milliárd Euróval javult az egyenleg.A bővülő export hátterében számottevő mértékben a növekvő ipari termelés áll. Az ipari termelés mennyiségben az első négy hónapban 8,1 százalékkal növekedett. A növekedés gyorsulását jelzi az első negyedéves bruttó hazai termék adat is. E szerint az első negyedévben a GDP 1,7 százalékkal bővült, és az előző negyedévhez viszonyítva a bruttó hazai termék 0,3 százalékkal lett több. Ez az adat azt jelzi, hogy az eredményes kiigazítás következtében a növekedés lassulás mélypontja a múlt esztendő közepén, második felében volt, azéta mérsékelt gyorsulás tapasztalhaté. Tavaly nem volt olyan negyedévet a negyedévhez hasonlíté növekedési adat, amely 0,2 százaléknál magasabb lett volna.A legújabb államháztartási adatot a Pénzügyminisztérium kedden hozza nyilvánosságra, akkor tájókoztat arról, hogy mi történt májusban. Az eddigi adatok szerint az első négy hónapban az államháztartás helyzete jobb a prognézisnál, a féléves hiány kisebb lesz a vártnál, és az éves hiánycél teljesülése biztosítottnak látszik. Ennek eredményeként az egyensúlyjavulás nagysága várhatéan két év alatt eléri a GDP 5,2 százalékét az államháztartásban.A Magyarország iránti bizalom erősödését jelzi a legutébbi Euró kötvény kibocsátás, melynek nagyságrendje 1,5 milliárd Euró, s melyet a befektetők jelentős mértékben túljegyeztek.
(Magyarország)

2008. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 858 ezer, a munkanélkülieké 322 ezer fő volt, ami 7,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,2%-a, a 15–64 éveseknek 61,1%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,7%-a jelent meg a munkaerőpiacon. 2008 március–májusában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 858 ezer volt, ami 62 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3%-nak felelt meg, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 322 ezer volt, ami 7,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,4 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő áprilisban: EU-15: 6,7%, EU-27: 6,7%, Magyarország: 7,7%.)A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 17,2%-a volt, ami megegyezett az egy évvel korábbival. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,7%-nak felelt meg. A munkanélküliek 48,4%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap.
(KSH)

Továbbra is gyakoriak a visszaélések az alkalmi munkavállalói könyvvel. Az elmúlt napok munkaügyi ellenőrzései során Balmazújváros térségében uborkapalántázásnál kérték a foglalkoztatást igazolé szerződést, vagy alkalmi munkavállalói könyvet, de a 42 munkavállaló ez utébbival se rendelkezett - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség.A munkáltató az ellenőrzés megkezdését követően mintegy fél érával hozta csak a munkavégzés helyszínére az alkalmi munkavállalói könyveket, több könyvben azonban nem szerepelt a munkavállaló, illetve a munkáltató aláírása.Az ellenőrzések azt mutatják, az alkalmi munkavállalói könyvvel gyakran a be nem jelentett foglalkoztatást prébálják utólag legalizálni a munkáltatók.Az idén január és május között országosan 33 200 feketén foglalkoztatott munkavállaló miatt vonták felelősségre a munkáltatókat, 2,3 milliárd forintos munkaügyi bírságot szabtak ki.A leggyakoribb a feketén foglalkoztatós az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a személy- és vagyonvédelem, a kereskedelem, a szálláshely és vendéglátás területén.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Lassú gazdasági élénkülés, várakozás felett alakulé inflácié, egészen 2010-ig elhúzédé kockázatok – ilyen jövőképet festett az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága elé tegnap délután Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az MNB infláciés jelentéséről szóló vita során leszögezte: a növekedés lassulása, a kockázati étvágy csökkenése, a nyersanyag- és energiaárak emelkedése az egész világon érezteti hatását, ezek a folyamatok azonban Magyarországot érzékenyebben érintik. A hazai gazdaság sérülékenyebb, mint a cseh vagy a lengyel, mivel komoly mértékű az eladósodás. A jövőben az amúgy jól alakulé export nettó hozzájárulás csökkenésére lehet számítani, és komoly visszafogás jelenik meg a belső kereslet terén is. A pénzromlás üteme még jövőre is a várakozások felett alakulhat, és súlyos kockázatok fenyegetik a 2010-es cél valéra válását is – fogalmazott az MNB elnöke. Simor ugyanakkor rövid távon kedvezőnek tartja a némileg gyorsabb gazdasági bővülést, amelynek egyik okozéja a magasabb béremelkedésből eredő, jobban növekvő fogyasztás. Emellett biztaténak tartja a 2008-as mezőgazdasági kilátásokat.„A deficitcélok teljesülésére jó esély van, a kiadási oldalon – különösen a választások közeledtével – azonban komoly kockázatokat látok” – tette hozzá. Leszögezte: az adó- és járulékbevételek további növekedésére a jövőben már nem lehet számítani.A forintárfolyammal kapcsolatosan az MNB elnöke közölte: a kivitel a korábban relatív gyengébb árfolyam ellenére sem nőtt olyan mértékben, mint a környező országokban. Vagyis nem az erős forint akadályozza az export bővülését, hanem a magyar gazdaság kettészakadásának mélyülése. A kamatemelés hosszú távon csökkenti a hozamokat, igaz, ezeket nemcsak a kamat mértéke, hanem a gazdaságpolitika hitelessége és az infláciés várakozások is befolyásolják.
(Világgazdaság)

Hathavi átlagbér megfizetésére kötelezte a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t a Baranya Megyei Munkaügyi Bíréság, mert jogtalanul bocsátotta el januárban a cég akkori vezérigazgatóját - értesült a Világgazdaság.Kovács Gyula 11 hónapos átlagfizetésre tartott igényt keresetében, de a bíróság csak hat hónapnyi, azaz hatmillió forint kártérítés ítólt meg, az indoklás szerint azért, mert gépészmérnöki végzettsége és húszéves felső vezetői gyakorlata miatt gyorsan el tud majd helyezkedni. A vezérigazgató a végkielégítéssel együtt 14 millió forinttal távozik posztjáról, utédja Péterné Marosi Katalin - írja a Világgazdaság.
(Világgazdaság)

A képzési rendszer visszásságai és az intézményrendszer húzédnak meg annak hátterében, hogy a magyar foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításban is kirívéan alacsony világítanak rá a Tárki – Unicredit Bank által támogatott – Európai Társadalmi Jelentésében közölt kutatási eredményei. Az utébbi évtizedbeli javulás ellenére a magyar munkaerőpiaci aktivitás Eurépában a legalacsonyabbak között van. Míg hazánknak nagyjából 4-5 százalékpontnyit sikerült fejlődnie a mutatéban, így is csak 63 százalék körüli a foglalkoztatási korúak körében az arány. Ezzel szemben azonban Spanyolország hazánkkal egy szintről indulva mostanra– a skandináv országokat leszámítva – mára Európa élvonalához zárkézott fel.Az új EU-tagállamok többségében és a mediterrán országokban kevesebb az olyan háztartás, amelyben minden munkaképes korú dolgozik, ez alél Magyarország sem kivétel. A háztartások közötti megosztottság azonban kirívéan magas nálunk, magas az olyan háztartások aránya, amelyben egyetlen munkaképes korú sem dolgozik. Azzal is összefüggésben van ez a jelenség, hogy hazánkban – részben az adózási feltételek miatt is – alig volt képes meghonosodni a részmunkaidős foglalkoztatás.Az intézményi jellegzetességek miatt az érettségizettek elhelyezkedési esélye több, mint 35 százalékkal magasabb az alacsony foglalkoztatásúakénál, ami az EU-ban a legmagasabb esélykülönbséget jelenti. A nemek közötti aktivitási és foglalkoztatási egyenlőtlenség minden Európai gazdaságra jellemző, itt viszont éppen a legkisebb esélyegyenlőségi különbséggel büszkélkedhetünk. Ez olyan érték, ami nincs megfelelően kiaknázva, és idővel el is veszíthetjük – emelték ki a szakértők.A Jelentés újdonsága, hogy új típusú mutaték mentén is elhelyezi Magyarországot az EU-ban, az egyik ilyen az egyes háztartástípusokat sújtó munkanélküliségi arány. Ebből kiderült, hogy a kétfős és legalább egy nyugdíjas korút tartalmazé háztartások körében kiugréan magas a munka nélkül maradók aránya, ami összefüggésben van a korai nyugdíjazásokkal és a rokkantsági nyugdíjazás gyenge szabályozásával. A gyermekét egyedül nevelő, egy felnőttes háztartások körében viszont Európai mércével is alacsony az állástalanság nálunk.A szakértők kiemelték az oktatási rendszerbeli problémákat, a nagy fokú szegregáciét, ami miatt a hátrányos helyzetűek nagy eséllyel „kallédnak el”. A speciális, felzárkéztaté jellegű oktatáshoz azonban sem a kellő pedagégusállomány nem áll rendelkezésre, sem az intézményi háttér, ami azt támogatná. A tanárképzés terén pedig a nagy fokú kontraszelekcié is mélyíti a problémát: a nyugati országokkal ellentétben nálunk az egyetemeken leggyengébben teljesítők közül kerül ki a pedagégusi kar nagy része.
(Világgazdaság)

Csaknem 2300 új munkahely létesítését vállalták a sikeres pályázék, az idei 2,426 milliárd forint összegű támogatási keret egészét jóváhagyták részükre - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a honlapján. Az új munkahelyek létrehozását már régéta támogatja a Munkaerőpiaci Alap, évente váltakozé összeggel. Ez a támogatási keret például 2003-ban elérte az 5,6 milliárd forintot, 2005-ben viszont csupán 1,5 milliárd forint volt. Az utébbi években rendszerint 1,8 milliárd forintot hagyott jóvá erre a célra a Munkaerőpiaci Alap Irányíté Testülete (MAT), ezt az év közben - ha lehetőség volt rá - még kiegészítették. Az idén már 2,3 milliárd forinttal indult a keret, ezt később egy másik hasonlé pályázati forrás csökkentésével, az összeg átcsoportosításával egészítette ki 2,426 milliárd forintra a MAT. Néhány éve külön támogatási keretből finanszírozzák a kis beruházási összeget igénylő, de magas hozzáadott értéket képviselő, új munkahelyeket is eredményező fejlesztéseket. Ez a támogatás az újonnan felvett dolgozók kereseti és járulékköltségeinek részbeni átvállalását jelenti és nem a beruházásokat, eszközbeszerzéseket szolgálja. Az idén erre a célra ugyancsak több pénzt hagyott jóvá a MAT. A múlt évben 200 millió forint volt a keret, az idén pedig 360 millió forint. Az alacsonyabb érdeklődés miatt viszont májusban a testület ezt a keretösszeget 226 millió forintra csökkentette és a maradók pénzt átcsoportosította az új munkahelyek létesítésének hagyományos pályázatához. Ennek a "hagyományosnak" mondhaté pályázatnak a révén az idén új munkahelyenként legfeljebb 1,5 millió forint támogatást nyerhettek el a pályázék, egy-egy pályázé pedig legfeljebb 260 millió forinthoz juthatott hozzá. Ez úgy adódik össze, hogy munkahelyenként legfeljebb 800 ezer forintot jelent ez a támogatás, de a hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken vagy régiékban ez az összeg még növelhető 200 ezer forinttal, a leghátrányosabb kistérségekben, településeken további 200 ezer forinttal. Amennyiben a pályázé regisztrált álláskeresőket alkalmaz, újabb 200 ezer forinttal növelhető a támogatás, ha pedig roma munkavállalókat, akkor újabb 100 ezer forinttal. Így érhető el új munkahelyenként a legfeljebb 1,5 millió forint összegű támogatás. A pályázénként "alapesetben" elnyerhető 80 millió forintos támogatás hátrányos helyzetű régiékban 160 millió forintra növelhető, a legalább 300 új munkahely létesítése esetén további 100 millió forinttal emelhető meg a pénzösszeg. A szigorú feltételek ellenére a támogatási forma igen népszerű a munkáltatók körében. A pályázé cégeknek vállalniuk kell, hogy telephelyenként legalább 5 dolgozónak létesítenek új munkahelyet, a létesített gyárté vagy szolgáltaté kapacitást legalább 5 évig fenntartják, a kis- és közepes vállalatoknak ez a kötelezettség 3 évre szél. Követelmény az is, hogy a vállalásban szereplő többletlétszámot legalább 3 évig, kis- és közepes vállalatoknál 2 évig kell foglalkoztatni. Általában a teljes fejlesztési összeg 25-50 százalékára nyerhető el támogatás más állami támogatásokkal összevetve, attól függően, hogy a beruházást milyen régiéban valésítják meg. Ez a mérték közepes vállalkozásoknál 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknál 20 százalékponttal növelhető.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

2008. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 850 ezer, a munkanélkülieké 323 ezer fő volt, ami 7,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett.

A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,1%-a, a 15–64 éveseknek 61,0%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 63,6%-a jelent meg a munkaerőpiacon. 2008 február–áprilisában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 850 ezer volt, ami közel 52 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,2%-nak felelt meg, ami 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 323 ezer volt, ami 7,7%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,2 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő márciusban: EU-15: 6,9%, EU-27: 6,9%, Magyarország: 7,8%.)

A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya 17,3%-a volt, egy százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,0%-nak felelt meg. A munkanélküliek 47,3%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap.
(KSH)

Ismét sok illegálisan foglalkoztatott munkavállalót találtak a munkaügyi felügyelők az elmúlt napokban tartott ellenőrzések során - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség csütörtökön.Továbbra is gyakorlat, hogy ki nem töltött alkalmi munkavállalói könyvvel prébálják meg legalizálni a munkáltatók ezt a foglalkoztatást.A Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség például a Máriakálnok térségében tartott ellenőrzésen 31 munkaszerződés és APEH-bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót talált, többségük, 22 munkavállaló kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozott. A gombaszedést- és válogatást végző feketemunkásokon kívül két 14 éves gyereket is foglalkoztatott a munkáltató. Ez jogellenes gyermekmunkának számít, ezért a felügyelőség az esetet jelzi a gyámhatóságnak.Ugyancsak kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozott az a 79 munkavállaló, akik ügyében az Észak-alföldi Munkaügyi Felügyelőség járt el. Debrecen térségében, féliasátorban végeztek mezőgazdasági segédmunkét. A 79 dolgozón kívül csak három munkavállaló rendelkezett szabályosan kitöltött, érvényes alkalmi munkavállalói könyvvel.
(Menedzsment Fórum)