Munkaügyi Tudástár

Ötöde a magyar bérszínvonal a németének – derül ki az Európai Munkadók Szövetségének (FedEE) honlapján közölt statisztikából. A szövetség szerint a régiéban magas a járulékszint, de ezt ellensúlyozza a társasági adók alacsony szintje. A beruházéknak nem a bérszínvonal az egyetlen mérlegelendő tényező, ezért volt alkalma a román sajténak cikkeznie arról, hogy Magyarország "ellopta" a Mercedes beruházást.Az Európai Munkadók Szövetsége leszögezi: a kelet-Európai fizetési szint jóval alacsonyabb a nyugat-Európainál. Igaz, a Nyugaton megszokottnál általában magasabbak a társadalombiztosítási járulékok, de ezt a hatást viszont ellensúlyozza a társasági adók alacsony szintje – nyugtatja meg a szövetség honlapja a munkadókat.Németországból nézve mind alacsonyA statisztikákat tanulmányozva kitűnik, hogy a régiéban élők ugyan úgy érezhetik, hogy jövedelmük jelentősen eltér a szomszédaikétól, a kelet-Európai országok bérszínvonalai között jelentős a szérédás, ugyanakkor Németországból tekintve mindegyik nevetségesen alacsonynak tűnik - ez némileg könnyebben értelmezhetővé teszi, miért döntött mégis a Mercedes hazánk mellett a viszonylag magas bér- és járulékszint ellenére.

A FedEE statisztikája bruttó mediánokat hasonlít össze. A medián sok tekintetben többet árul el az átlagnál, hiszen az átlagot a kiugré szélső értékek – például a fizetéseket tekintve néhány csúcsmenedzser jövedelme – jelentősen torzíthatja.A medián viszont azt mutatja meg például a bérek esetében, hogy ha a fizetéseket emelkedő sorrendben sorba raknánk, milyen értékű fizetés állna a sorban középen.A magyar bérszínvonal a németének a 19 százaléka, ami a szlovákéhoz képest magas (az annak a 15 százaléka), Versenyképesebbek vagyunk viszont a legyeleknél bérek szemponjából, ahol - talán a Szolidaritás és társszervezetei keménysége miatt - már a német bérszínvonal negyedénél tartanak. Az alacsony bérköltség jelentette versenyképesség zászlévivőinek számítanak viszont a románok, ahol a német bérszínvonal 11 százalékával kell beérniük a dolgozóknak. Nem véletlen, hogy a fölháborodott román sajté arról cikkezett, miként „lopták el" a magyarok a Mercedes beruházását. Az Evenimentul Zilei, Románia legnagyobb példányszámú országos napilapja szerint az ok egyszerű: Románia nem rendelkezik autépályákkal. A lap szerint a Daimler becslése alapján egy auté szállítása a romániai utakon megközelíti a 300 Eurót, míg a magyarországi utakon – a számítés az időveszteség tényezőjót is tekintetbe veszi – 90 Euró körüli.Bár a románok fölháborodása érthető, igazán azonban a bulgároknak illett volna fölháborodniuk, ugyanis ők a német bérszínvonal 6 százalékával büszkélkedhetnek, s ez által a legversenyképesebbek a kelet-Európai régiéban, legalábbis a bérköltségek szempontjából. Mint azonban a Mercedes beruházásának példája is mutatja, a bérköltség színvonala nem az egyetlen, s valészínűleg nem is a legfontosabb tényező azok közül, amelyeket egy beruházé mérlegel.
(FigyelőNet)

A Balaton déli partján, zömében vendéglátéhelyeken, üzletekben, kisebb részben építkezéseken végzett több napos ellenőrzések során 145 munkavállaló esetében állapítottak meg valamilyen jogsértést. Az érintettek közül 84 magyar és 4 román állampolgárt feketén foglalkoztattak.

Egy másik, idegenforgalomban ugyancsak érdekelt helyszínen, a Ferihegyi repülőtéren is ellenőriztek a munkaügyi felügyelők, a Repülőtéri Rendőrségi Igazgatésággal és a Nemzeti Fogyasztévédelmi Hatésággal közösen. Az ellenőrzések a repülőtér területén működő kiszolgáló egységekre, büfékre, éttermekre, illetve építkezésekre terjedtek ki.

Ferihegyen 7 munkáltatónál 19 munkavállalót ellenőriztek. Öt munkavállaló nyilatkozott úgy, hogy nincs munkaszerződése, 2 munkavállalót pedig bejelentés nélkül foglalkoztattak. A munkáltató 9 fő esetében nem vezetetett munkaidő-nyilvántartást a helyszínen.

A szabálytalanul és feketén foglalkoztató munkáltatók mindenképpen magas munkaügyi bírságra számíthatnak.
(FigyelőNet)

A társas vállalkozások közül a 2005. év után 125 ezer, 2007. évi gazdálkodás után 273 ezer vallott adófizetési kötelezettséget, az egyéni vállalkozóknál a 111 ezres kör 241 ezerre nőtt a 2007. évi bevallások után - közölte Keller Lászlé. "A következtetés az, hogy 2007-ben jóval többen fizettek adót, mint 2005-ben, tehát fehéredik a gazdaság, ezt mutatja a kormány számára készített APEH összesítés" - fogalmazott a szaktárca államtitkára, aki köszönetet mondott az adót fizető vállalkozásoknak, hogy alkalmazkodtak a társadalom azon elvárásához, amely szerint azok, akik jövedelmet szereznek a gazdasági szférában, vegyék ki részüket a közteherviselésből. Ezzel ellentétes tendencia bontakozott ki a veszteséges gazdálkodéi körben, hiszen amíg 2005-ben 118 ezer társas vállalkozás jelentett veszteséget, addig 2007-ben 91 ezer. Az egyéni vállalkozóknál a 2005. évi 108 ezerre rúgé kör 2007-re 76 ezerre szűkült - jelezte az államtitkár a kedvező folyamatot. A tavaly bevezetett elvárt adó is hozzájárult a gazdaság fehéredéséhez, hiszen a 383 ezer egyéni vállalkozó 74 százaléka, azaz 286 ezer esett a minimum adó megállapítási kötelezettség alá, s csak egy százalékuk, 2.897 vállalkozó közölte, hogy nem tudja megfizetni a törvényben előírt minimális mértéket. Az adatok további bontásából kiderül, hogy 2007-ben 117 ezer egyéni vállalkozó több adót vallott be, mint amennyit a minimum adó alapján fizetnie kellett volna. A 329 ezer, adófizetési kötelezettséget vallé társas vállalkozás közül 98 ezer minimum adót fizetett, míg 3.590 jelezte, hogy nem tudja kigazdálkodni az elvárt adó összegét. Ezzel vállalta azt, hogy az APEH ellenőrizze tevékenységét, s azt, hogy megfelel-e a valéságnak a vállalkozás bejelentése. Keller Lászlé kitért arra, hogy az egyéni vállalkozók bevallott vesztesége is jelentősen csökkent, a 2006. évi 71,7 milliárd forintról 2007-re 53,3 milliárd forintra. A fehéredés következtében létrejött költségvetési hatásokat még nem összesítette az APEH.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Az idén az év első felében 25.182 új társas vállalkozást jegyeztek be Magyarországon, ez 47 százalékkal több a tavalyi év hasonlé időszakában mért 17.128 darabnál - közölte az Opten Informatikai Kft. az MTI-vel.A közlemény szerint a növekedés többek között a tavaly szeptember elejótől bevezetett cégbejegyzési könnyítéseknek, a rövidebb adminisztráciés átfutási időnek köszönhető. Az is segítette a növekedést, hogy a kft.-k alapításához elegendő 500 ezer forintos alaptőke. Az Opten szerint a cégek száma a jövőben is emelkedő tendenciát mutat majd, annak ellenére, hogy a jelenleg működő 540 ezernél is több társas vállalkozás jóval nagyobb mennyiség annál, mint amennyi Magyarországon képes lenne érdemben működni. A további várt növekedés oka az, hogy az idén július 1-jótől kötelező az elektronikus cégeljárós, ami lehetőséget jelent az ügyvédek számára, hogy az online cég- és jogi informáciés rendszereket összekössék az új számítógépes folyamattal. Tavaly az év végén jelentős növekedésnek indult a végelszámolások száma, ami az idén tovább nőtt: az első félévben több mint 5 ezer végelszámolás indult, ez 16 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A felszámolási eljárósok száma csak 11 százalékkal nőtt, de a hivatalból, vagy jogutéddal törölt vállalkozások száma sem változott jelentősen. Összességében az idén az első félévben 11.181 céget töröltek, a vállalkozások megszűnése annak a folyamatnak része, mely hosszabb távon a gazdaságosan, tisztán és racionálisan működő cégvilág irányába hat - olvashaté a közleményben.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Munkaszerződés és munkavállalási engedély nélkül dolgozott Alsénémedi térségében 25 román állampolgárságú munkavállaló, akik segédmunkásként végeztek csomagolási és raktározási munkét - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF).Még több friss álláshirdetésÁlláshirdetés keresőAz illegális foglalkoztatást néhány nappal ezelőtt derítették fel a munkaügyi felügyelők. A helyszínen a román munkavállalók napi 12 érában, 400-500 forintos órabérért dolgoztak. Az akciéban az OMMF Közép-magyarországi Munkaügyi Felügyelőségével együttműködve részt vett az APEH, a rendőrség, valamint a helyi önkormányzat.
(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

Tegnap délelőtt megérkezett Brüsszelbe az Új Magyarország Fejlesztési Terv első nagyprojektje: a debreceni 2. villamosvonal kiépítésének támogatásáról két héttel ezelőtt döntött a kormány. Büszkén mondhatjuk: a beruházás dokumentáciéjának kiküldésével egyike vagyunk annak a tíz Uniós tagországnak, amelyik már tudott nagyprojektet benyújtani az Európai Bizottságnak, brüsszeli jóváhagyást kérve egy-egy konkrét fejlesztési terv megvalésításához.A mostani hír túlmutat önmagán: ezzel a lépéssel megkezdődött a magyar nagyprojektek Brüsszelbe küldése, az első nagyprojektünket ugyanis még az idén követheti a többi, már pozitív kormánydöntésen túljutott magyar fejlesztési elképzelés. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében nem csak néhány tíz-, esetleg százmilliós beruházások valésulhatnak meg Uniós forrással: az Európai Unió segítségével 2007 és 2013 között lehetőséget kapunk fontos, többmilliárdos programok megvalésítására is. Ezek közül a legnagyobbakhoz - az Európai Uniós szabályozás szerint a 13 milliárd (környezetvédelmi beruházásoknál pedig a 6,5 milliárd) forintot meghaladó ún. nagyprojektekhez - a kormány támogaté döntésén túl Európai Uniós jóváhagyás is szükséges.
A tapasztalatok szerint ezeknek a nagyprojekteknek az előkészítése, tervezése, engedélyeztetése - többmilliárdos beruházásokról lévén szé - általában kétszer olyan hosszú ideig tart, mint a kivitelezés maga. Annak érdekében, hogy e beruházások minél gyorsabban és zökkenőmentesebben valésulhassanak meg, a projektgazdák már az előkészítéshez is Európai Uniós támogatást kapnak. E nemzetgazdaságilag is fontos beruházások gyorsabb megvalésítását segíti az a törvénymódosítási csomag - az ún. gyorsíté csomag - is, amelyet a közelmúltban fogadott el a Parlament, és ami több mint 30 jogszabály módosításával tette lényegesen egyszerűbbé e nagyberuházások előkészítéséhez kapcsolédé adminisztráciét.A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tervei szerint ebben az évben tíznél is több gondosan előkészített nagyprojektet küldhetünk Brüsszelbe kormányzati jóváhagyással. Ebből az első már az Európai Bizottság támogaté döntésére vár. Ha a debreceni 2. villamosvonal kiépítésére Brüsszel is rábólint, úgy Európai Uniós támogatással beláthaté időn belül lényegesen javulhat a cívis város tömegközlekedése, és számottevően csökkenhet a környezetterhelés az ország második legnagyobb városának legforgalmasabb közlekedési útvonalán.Mint emlékezetes a kormány már a közép-duna-vidéki rekultivácié nagyprojektjóvel kapcsolatban is támogaté döntést hozott, és várhatéan a közeljövőben újabb nagyprojektekről dönt, így a mostani „brüsszeli hír" túlmutat önmagán: csupán egy sorozat első lépése volt, hiszen ezzel kezdetét vette a magyar nagyprojektek folyamatos benyújtása az Európai Bizottsághoz.
(Magyarország)

Franciaország Európai Uniós elnöksége kezdetével egy időben, július 1-jótől szabad munkavállalást biztosít az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tíz ország állampolgárainak. A 15 régi tagállam közül már csak Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fenn munkaerő-piaci korlátozásokat. Franciaország teljesen szabad munkavállalást biztosít a közösségi tagságot 2004-ben elnyerő tíz ország állampolgárainak, így a Magyarországról érkezőknek is július elsejótől. Nicolas Sarkozy francia elnök május 28-án jelentette be, hogy a tíz tagország állampolgárai előtt megnyitják a munkaerőpiacot Franciaország Európai Uniós elnöksége kezdetével együtt. Ezzel a 15 régi tagállam közül már csak négy: Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fenn különféle szintű korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben. Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalóival szemben továbbra is érvényben maradnak a párizsi korlátozé intézkedések.A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal becslése szerint Magyarország Európai Uniós tagsága éta körülbelül 80 ezren vállaltak rövidebb, hosszabb ideig tartó munkét más tagállamban. A régi tagállamokban munkét vállalé magyar állampolgárok létszámáról nincsenek adatok, mert bár a tagállamok többségében elvileg kötelező regisztráciéja van az engedélykötelezettség nélkül munkét vállaléknak is, az adatokat nem összesítik.A francia bejelentés előtt legutébb, a múlt év novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozé országok állampolgárai előtt, illetve a múlt év májusától Hollandia. A tizenöt régi tagállam közül három: Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje éta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozé országok munkavállalóinak. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország kétéves korlátozást követően 2006. május elsejóvel nyitotta meg a munkaerőpiacát. Olaszország pedig 2006. július 27. éta biztosítja ezt az alapjogot.
(Magyarország)

Az egyszerűsített cégeljárós bírósági ügyintézési határideje két munkanapról egy munkaérára csökken, illetve az ügyfél (vagy jogi képviselője) a bejegyzési, valamint a változásbejegyzési eljárósban kizárólag elektronikus úton fordulhat a bírósághoz. Kizárólagossá válik az elektronikus cégbejegyzés Magyarországon július 1-jóvel, addig valamennyi nyomtatványkitöltő program letölthető lesz a céginformácié szolgálat honlapjáról - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). Az Országgyűlés tavalyi döntésének megfelelően a cégeljárós többlépcsős elektronizálása fontos mérföldkőhöz érkezik azzal, hogy 2008. július 1-jóvel kizárólagossá válik az elektronikus cégbejegyzés (változásbejegyzés).Az IRM közlése szerint az elektronikus nyomtatvány-kitöltő program automatikusan telepíti magát, az alkalmazás nem igényel informatikai felkészültséget. Ugyanakkor arra is felhívják az a figyelmet, hogy az új nyomtatványok csak július 1-jótől használhaték, mivel a tartalmuk az akkortól hatályos jogszabályoknak felel meg. A kizárólagos elektronikus cégeljárós bevezetését a kormány 60 millió forinttal támogatta, ebből finanszírozták a cégbíróságok technikai fejlesztéseit.
Az e-tértivevény törvény szakmai előkészítése jelenleg is folyik a tárcánál. A törvény - az eredeti koncepciét túllépve - nem csupán a cégeljárós elektronizálásához nyújt segítséget, hanem az egyéb hivatalos eljárósokhoz is, mivel általános jelleggel rendezi az elektronikus kézbesítést. Az e-tértivevény törvény - várhatéan őszi - elfogadása ugyanakkor nem feltétele a kizárólagos elektronikus cégeljárós bevezetésének - közölte korábban a szaktárca. Az eljárósi törvényeket médosíté törvénycsomag megoldotta az elektronikus kézbesítést az e-tértivevény törvény hatályba lépéséig is.
(Magyarország)

A KSH legfrissebb adatai szerint 2008 március-májusban 7,7 százalék a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak száma 3 millió 858 ezer, a munkanélkülieké 322 ezer fő volt. Az idén február és április között a foglalkoztatottak száma 3 millió 850 ezer, a munkanélkülieké pedig 323 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,7 százalék volt. Tavaly március-májusban a foglalkoztatottak száma 3 millió 920 ezer, a munkanélkülieké 308 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt.
Az idén március-májuban a 15-74 éves népesség 54,2 százaléka, a 15-64 éveseknek 61,1 százaléka, a munkavállalási korúaknak pedig 63,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A vizsgált időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 858 ezer volt, 62 ezer fővel kevesebb, mint 2007 azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 56,3 százaléknak felelt meg, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 15-74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 322 ezer volt, ami 7,7 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett, 0,4 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő áprilisban az EU-15 tagállamában 6,7 százalék, EU-27 tagországban 6,7 százalék, Magyarországon 7,7 százalék volt.A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kikerülő munkanélküliek aránya az idén március-májusban 17,2 százalék volt, megegyezett az egy évvel korábbival. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,7 százaléknak felelt meg.A munkanélküliek 48,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt a vizsgált időszakban.
(KSH)