Munkaügyi Tudástár

Oktébertől 8 százalékkal, 540 lejre (36 400 forint) emelkedik a havi minimálbér Romániában. Januártól újabb jelentős növelés várhaté, akkor 600 lej (40 400 forint) lesz a havonta adhaté legkisebb bruttó fizetés összege. Nemcsak keleti szomszédunknál kúszik azonban egyre feljebb a minimálbér, hanem a régié szinte minden országában. Lassúbb tempéban ugyan, de a kontinens nyugati felében is egyre emelkedik az előírt legalacsonyabb fizetés.
A pozsonyi kormány múlt szerdán döntött a havi minimálbér tízszázalékos növeléséről, amely így eléri a havi 8900 koronát (71 100 forint). A januártól hatályos lépésről a végső szét a parlamentnek kell kimondania, s ha ez megtörténik, a rendszerváltás éta első ízben lesz magasabb az adhaté legkisebb havi bér Szlovákiában, mint hazánkban. Mint ismert, Magyarországon az idén 69 ezer forint a szakképzetlen munkások minimálbérének összege, s a munkadók szerint a jövőre várhaté gazdasági növekedés nem olyan mértékű, hogy jelentős bérfejlesztések alapjául szolgálhatna - sőt, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetsége a minimálbér átmeneti befagyasztását sem tartja kizártnak.
Ez utébbi azonban szokatlan lépés lenne Eurépában. Az Unióban ugyanis általában legalább évente emelik a minimálbért, de vannak olyan tagállamok is (ilyen Belgium vagy Franciaország), ahol évente többször, a létfenntartás költségének függvényében automatikusan növelik az összeget. Igaz, ezt a módszert az EKB és független közgazdászok is bírálják, mondván, az inflácié felgyorsításához vezet.
Ennek dacára abból a húsz EU-tagállamból, ahol ismerik a törvényileg megszabott minimálbér intézményét, 17-ben már növeltek az idén. A német szakszervezetekhez közel állé Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézete (WSI) szerint jelenleg az Eurózéna nyugati tagállamainak egyikében sem lehet már 8,3 Eurónál kevesebbet fizetni éránként. A 2004 előtt csatlakozott déli tagállamokban a minimális órabér a portugáliai 2,55 és a görögországi 3,8 Euró között, a 2004-ben és 2007-ben felvett kelet- és közép-Európai tagállamokban pedig a bulgáriai 0,65 és a csehországi 1,97 Euró között szérédik.
(Index)

A Pénzügyminisztérium kötelező, rendszeres továbbképzésre utasította a munkájukban megmaradni akaré adótanácsadókat és adószakértőket - írta a hétfői Napi Gazdaság. A gazdasági napilap cikke ismerteti, hogy a tárca szeptember végén hatályba lépő rendelete szerint ezután az adószakértők mellett nyilvántartásba kell venni az adótanácsadókat és okleveles adószakértőket is. Az új szabályok szerint öt év alatt legalább három olyan évet kell produkálnia minden nyilvántartásba vett szakértőnek és tanácsadónak, amikor valamilyen képzésben részt vesz. Ez többféle is lehet, akár egy félnapos konferencia is, ahol az éves adóváltozásokat taglalják. Az egyetlen kikötés, amit a rendelet a képzéssel kapcsolatban tartalmaz, hogy az ötéves továbbképzési időszak alatt száz kreditet össze kell gyűjtenie mindenkinek, aki a nyilvántartásban akar maradni. A vitás kérdések megválaszolására, a pontos kreditpontok kiszámítására bizottságot hoz létre a minisztérium - olvashaté a Napi Gazdaságban.
(Napi Gazdaság)

Az idei év legnagyobb fogását könyvelhette el a munkaügyi főfelügyelet: egyszerre 110 feketemunkés akadt fenn a szervezet háján. A legtöbb illegális munkavállaló Ukrajnából és Romániából áramlik Magyarországra.Kilencvennégy ukrán és tizenhat magyar feketemunkást gyűjtött be egy etyeki szőlészetben a munkaügyi főfelügyelet. Az illegális munkavállalókat egyébként nem a gazda maga bérelte fel, hanem egy munkaerő-kölcsönző cég közvetítette ki. Pechjóre, ugyanis a főfelügyelet idei legnagyobb sikerének számító razzia után a feketemunkásokat foglalkoztató cégnek sok millió forintos bírságot kell leszurkolnia. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) folyamatosan ellenőrzi a hegyvidékeket. Tavaly a Dél-dunántúli régiéban például 650 "baráti szüretelőmunkást" csíptek meg. Az OMMF ellenőrei egyébként csak a nagy termelőket vizsgálják, a kisgazdáknak és a saját maguk számára termelő hobbiszőlészeknek nem kell tartaniuk az ellenőrzésektől. Megjegyzendő: a legtöbb feketemunkés az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozik.
(ATV)

Százötvenezer ember adatait küldte meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az APEH-nek az elmúlt néhány hónapban - írja a Magyar Nemzet. Az érintettek úgy vettek igénybe egészségügyi ellátást, hogy rendezetlen volt a jogviszonyuk. Az adóhatóság évekre visszamenőleg is...... behajthatja rajtuk a be nem fizetett járulékot.Több mint százötvenezer ember adatait adta át az egészségbiztosíté az APEH-nek az elmúlt néhány hónapban. Ők azok, akik úgy vettek igénybe egészségügyi ellátást, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen volt a jogviszonyuk. - írja a Magyar Nemzet.A lap szerint összesen 300 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek problémájuk van az egészségbiztosítási jogviszonyukkal. Számuk jelentősen csökkent, mivel tavaly még 1,1 milliónyian voltak. Többségük azonban nem olyan potyautas volt, aki tudatosan bújt ki a járulékfizetési kötelezettség alél, hanem valamilyen adminisztráciés hiányosság áldozata lett. Sokaknak elegendő volt egy okiratot bemutatniuk, és máris átállították a rendszerben a jogviszonyukat.Az APEH áttekinti az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) kapott adatokat, és újabb értesítést küld az érintetteknek. Automatikus bírságolás nincs, de végső esetben járulékfizetési eljáróst indíthatnak azokkal szemben, akikről kiderül, valóban potyautasok. Akár évekre visszamenőleg is behajthatják rajtuk a meg nem fizetett járulékot. Az egészségügyi ellátás költségeit azonban nem kell megfizetniük.A kérházak és a szakrendelők tavaly április éta kötelesek ellenőrizni a páciensek jogviszonyát a nem sürgős beavatkozások előtt. Az ellátást azoktól sem tagadhatják meg, akiknek rendezetlen a jogviszonya. Erről a helyszínen tájókoztatják a pácienst. Az év elejótől jogszabály kötelezi az OEP-et arra, hogy továbbítsa az APEH-nek azoknak az adatait, akik valamelyik egészségügyi szolgálatténál értesültek arról, hogy jogviszonyukkal probléma van.
(Apeh)

Ön szerint mi teljesült és mi nem teljesült a programból? Hogyan érintette Önt a program az elmúlt évek alatt?Olvassa le és írja meg véleményét. Az értékeléseket név nélkül az adatvédelmi szabályaink ismeretében összefoglalva megjelentetjük. Munkaügy 1. Átalakítjuk a munkanélküli ellátás rendszerét. Munkanélküli segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítunk a munkájukat elvesztőknek.
2. A kék munka lehetőségével megteremtjük a magánszemélyeknél alkalmi munkét végzők foglalkoztatási biztonságát. Az ilyen tevékenységet végzőknek jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehet majd alkalmi munkavállalói, kék könyvvel dolgozniuk.
3. A mezőgazdasági idénymunkák esetén alkalmi munkavállalói könyvvel 15 helyett 90 napig lehet megszakítás nélkül dolgozni.
4. A fekete és szürke foglalkoztatás kifehérítése érdekében szigorítjuk a munkaügyi ellenőrzést.
5. Speciális szabályokat hozunk az építőiparban és az idegenforgalomban, vendéglátásban végzett fekete és szürke munka kifehérítésére.
6. Megteremtjük a lehetőségét a feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének.
7. A közbeszerzési pályázatokon csak olyan cégek indulhatnak, ahol rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, így többek között nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk.
8. A munkavállalók biztonságának erősítése érdekében megteremtjük annak a garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.
9. Médosítjuk a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy ne jelenthessen kiskaput a közterhek megfizetése alél.
10. Lebontjuk azokat a korlátokat, amelyek a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést.
11. Célzottabbá és a munkába valé visszatérést hatékonyabban segítővé tesszük a legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévőknek munkalehetőséget biztosíté közmunkákra, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre állé források felhasználását. Még az idén új közmunkaprogramot indítunk a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.
12. A szociális és a munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönözzük azokat a szociális segélyből élő embereket, akik lemondtak arról, hogy valaha munkét találhatnak.
13. Átalakítjuk a felnőttképzés támogatási rendszerét.
14. Prémium évek programot indítunk a versenyszférában is.
15. Átalakítjuk a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit. Elmondom véleményemet! (Az üzenet tárgya mezőbe írja be "100 lépés")
(ITF Alapítvány)

Az Országos Meteorolégiai Szolgálat előrejelzése szerint a következő napokban erőteljes felmelegedés várhaté. Péntektől jövő hét elejóig a hőmérséklet délután az ország nagy részén több fokkal 30 fok felett várhaté. A napi középhőmérsékletek jellemzően elérhetik a 25, hétvégén és hétfőn a 27 fokot. Az OMSZ előrejelzése alapján az országos tiszti főorvos II. fokozatú hőségriasztást rendel el 2008. szeptember 5-7-ig.A rendkívüli hőség emberi szervezetre gyakorolt kedvezőtlen élettani hatásainak ellensúlyozására külön figyelmet kell fordítani az egészségkárosodás elkerülése érdekében. Ilyen szélsőségesen meleg időjárósi körülmények között a munkavégzés még fokozottabb megterhelést jelent a szervezetre, ezért a munkáltatók számára jogszabályok írják elő a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából szükséges megelőző intézkedéseket. Ilyenkor speciális szabályok vonatkoznak a munkavégzés körülményeire. A nagy melegben éránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt szükséges beiktatni, és igény szerint, de legalább féléránként védőitalt kell biztosítani a dolgozóknak. Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma könnyebben megoldható, a szabadtéri munkavégzés során - például az építőiparban, vagy a mezőgazdaságban - azonban a munkavállalók közvetlenül ki vannak téve - egyéb időjárósi tényezők mellett - a hőségnek. Annak megállapítására, hogy a munkáltatók a szükséges és jogszabályok által előírt munkavédelmi intézkedéseket megtették-e a munkavállalóik egészségének és biztonságának megévása érdekében, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) fokozott ellenőrzéseket végez. Az elmúlt évben a szélsőséges hőmérséklet-változás - hőséghullám - miatt elrendelt rendkívüli munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések során a munkáltatók több mint 50%-ánál állapítottak meg munkaegészségügyi hiányosságot.

Eddigi ellenőrzések eredményei:A munkaügyi ellenőrök a védőital és a pihenőidő hiányáról számoltak be, közel tízezer esetben tapasztaltak szabálysértést.A júniusban és júliusban végzett ellenőrzések azt mutatták: a munkadók fele megszegte a dolgozók munkavédelmére vonatkozó, a hőségriadó miatt fokozottabb előírásokat – ismertette az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) vizsgálatának részleteit Papp István elnök. A tapasztalatok szerint ugyanakkor a szabálytalanságok száma az ellenőrzés időszakában lényegesen csökkent, ebből arra lehet következtetni, hogy a munkáltatók egyre inkább komolyan veszik a rendkívüli időjárósi helyzetből adódé kötelezettségeiket.Hiányzé védőital
A felügyelőség azt tapasztalta, hogy a munkáltatók inkább a 2-es fokozaté hőségriasztásnál sértették meg az előírásokat (389 eset), a nagyobb melegben, a 3-as fokozatú hőségriadó idejón kevesebb szabálysértés volt (257 eset). A munkaügyi felügyelők megállapítása szerint összesen több mint 11 ezer munkavállaló esetében sértette meg a munkadó a hőségriadóval kapcsolatos előírásokat, szabályokat.A két leggyakoribb szabálytalanság az volt, hogy nem kaptak a dolgozók védőitalt, illetve nem volt megfelelő a pihenőidő kiadása. A főbb szabálytalanságok között szerepelt, hogy üzemcsarnokban, zárt térben nem működött a légkondicionálé, szabadtéren nem volt megfelelő hely a kötelező pihenőidő eltöltéséhez, s hiányosak voltak az elsősegélynyújtás feltételei.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A hátrányos helyzetű és az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő Start plusz és Start extra kártyák segítségével 10.600 ember vállalt munkét a programok tavaly júliusi indulásától idén júniusig - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára 2008. szeptember 2-án tartott sajtétájókoztatón Budapesten.Simon Gábor államtitkár hozzátette: reményeik szerint 2008 végére mintegy 18 ezer embernek sikerül munkét találnia a programok segítségével.Az idén júniusig a gyes, gyed, gyet vagy ápolási díj megszűnését követően munkába visszatérni kívánék a gyes mellett - a gyermek egy éves korát követően - munkét vállalék és a tartósan álláskeresők részére támogatást nyújté Start plusz kártyát mintegy 13 ezren váltották ki. A tartósan álláskereső 50 év felettieket és az alacsony iskolai végzettségűeket támogaté Start extra kártyát pedig 5.700-an igényelték. Az államtitkár elmondta: számítások szerint Magyarországon mintegy 140 ezerre tehető azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik jogosultak lennének kiváltani a Start extra kártyát és mintegy 145 ezer embernek lenne lehetősége a Start plusz kártya igénylésére.A Start plusz kártyával rendelkező munkavállalókat foglalkoztatva a munkadó az első évben az alkalmazásában állé után fizetendő közterhek (3 százalék munkadói- és 29 százalék tb járulék) helyett a bruttó bér 15 százalékét, a második évben pedig 25 százalékét kell befizetnie. Start extra kártya esetében a munkadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő közterhek alél, a második évben 15 százalékot kell befizetnie.Simon Gábor hangsúlyozta: azért nagyon fontosak a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedését segítő programok, mert Magyarországon nem keresettek a képzetlen, csupán alapfokú oktatásban részesített emberek. Amíg a munkanélküliségi ráta a teljes népességre vetítve 7,4 százalék, az alacsony iskolai végzettségűek esetében ez az arány 17,5 százalék.Szentirmai Judit, a szociális tárca titkárságvezetője elmondta, hogy az első évben a két program keretében mintegy 1 milliárd forintot költöttek járulékokra, további 15,7 milliárd forint áll rendelkezésre az idei év végéig kiváltott kártyákkal kapcsolatos költségek fedezésére a programok végéig, 2010-ig. Simon Gábor elmondta, hogy 2009-ben indítják a Start régié kártyát, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek munkavállalóit hivatott segíteni
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A szakképzés további megújítására, modernizálására, valamint társadalmi elismertségének javítására van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság meg tudjon felelni a kor kihívásainak - hangsúlyozta a szociális és munkaügyi miniszter a 2008. augusztus 28-i, országos szakképzési tanévnyité értekezleten Budapesten.Szűcs Erika rámutatott, hogy jelenleg gazdaságunk egyik legfontosabb problémája a foglalkoztatás bővítése, valamint az, hogy ehhez megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre. Ebben meghatározó szerepe van a szakképzés fejlesztésének - emelte ki. Elmondta, hogy a modernizácié jegyében az elmúlt években átalakították a szakképzés irányítási rendszerét. Ahhoz, hogy a képzés- és a foglalkoztatáspolitika jobban összeköthető legyen, a szakképzés irányítása átkerült az Oktatási Minisztériumból a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz.Megváltoztatták a szakképzés intézményi hátterét: a korábban egymástól teljesen függetlenül működő önkormányzati iskolák irányítását a Területi Integrált Szakképző Központok (TISZK) vette át. Ezek a szervezetek koordinálják, hogy egy-egy adott térségben az igényeknek megfelelő struktúrában és létszámmal végezzék a képzést. Ahhoz, hogy a TISZK-ek megfelelő színvonalon működhessenek, jelentős forrásokat biztosítanak számukra az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében technikai, műszaki és oktatástechnikai területeken - mondta el a miniszter. Az érdekeltség és az érdeklődés felkeltése céljából a jövő évben tanulmányi ösztöndíjat vezetnek be azokon a szakképzési területeken, amelyek megfelelnek a gazdaság munkaerő iránti igényeinek. Az ösztöndíjat a tanulmányi eredménytől függően fogják megállapítani a tervek szerint.A miniszter fontosnak nevezte a bérkérdések rendezését, ami elsősorban azt jelenti, hogy az oktaték megfelelő juttatásban részesüljenek. Ez annyit tesz, hogy igyekeznek a szakoktatéi gárda javadalmazását a versenyszférában kialakult viszonyokhoz közelíteni - mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy nagy figyelmet fordítanak a továbbképzés fejlesztésére is.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Az adatvédelmi biztos ajánlásában – az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján – körültekintően elemzi a megfigyelésre alkalmas berendezések jogszerű működtetésének körülményeit, feltételeit, továbbá összegezi az üzemeltetők és érintettek jogait és kötelességeit. Az adatvédelmi biztos mindenekelőtt – régebbi állásfoglalásaira hivatkozva – rögzíti, hogy a munkahelyi, vagyonvédelmi célú „kamerázások” akkor jogszerűek, ha a kamerák felállításáról feltétlenül előzetesen tájókoztatják a dolgozókat, valamint azt is közlik velük, hogy rögzítik-e és tárolják-e a kamerák által sugárzott felvételeket, és ha igen, milyen célból.... Megfigyelő berendezéseket különböző célból állítanak fel. Vannak, amelyek a személy- és vagyonvédelmet (pl. létesítmények külső és/vagy belső védelmét, őrzését), bűnmegelőzést, bűnüldözést, a közbiztonság fenntartását) pl. rendezvények biztosítását), egyes folyamatok ellenőrzését, dokumentálását (pl. a közlekedési forgalom, vagy tárgyalások, ülések eseményeinek figyelemmel kísérése), a munka- és balesetvédelmet (pl. mozgélépcső forgalmának figyelését), a munkafegyelem, a munkaintenzitás ellenőrzését (pl. egy intézménybe történő ki- és beléptetés, a munkaközi szünet betartásának ellenőrzése) szolgálják. Ezek a berendezések – a célokhoz igazítottan – különböző technikai megoldásokkal működnek, pl.:– a megfigyelés monitorokon keresztül, adatrögzítés nélkül történik; – a berendezések által felvett képeket a képfelvevő berendezések rögzítik, tárolják; – a megfigyelő berendezés a megfigyelt területet úgy figyeli meg, és úgy készít felvételeket, hogy azokon a megfigyelt személy nem, csak az általa végzett cselekmény ismerhető fel; – a megfigyelt személyről úgy készül felvétel, hogy a képek alkalmasak a személy azonosítására.Az adatvédelmi törvény[1] szerint adatkezelésnek minősül, ha a képfelvevő- és rögzítő berendezések által felvett és tárolt felvételeken a személyek felismerhetők és azonosíthaték. A megfigyelések jogszerűségének megállapításához előzetesen tisztázni kell, hogy a megfigyelő berendezés1. csak megfigyelési céllal, a képek rögzítése nélkül működik, vagy 2. felvételeket készít, rögzít és megőriz (dokumentál)Tekintettel arra, hogy a személyes megfigyelést (rendőr, biztonsági őr, munkahelyi vezető, stb. ) helyettesítő technikai megfigyelés (a képek megismerése) az Avtv. szerint nem minősül adatkezelésnek – mert nem titokban kerül rá sor –adatvédelmi és személyiségi jogi szempontból nem kifogásolhaté. Azonban mindenképpen biztosítani kell, hogy a megfigyelés ne titokban történjen, ezért erre jól láthaté médon fel kell hívni az érintettek figyelmét!A felvételek rögzítése azonban már komoly adatvédelmi és személyiségi jogi problémákat vet fel, mivel a megfigyelt eseményeket és ezzel egyes személye adott helyen valé jelenlété, magatartását, tevékenységét azonosíthaté és később visszakereshető médon rögzítik, tárolják. Ennek a módszernek a jogszerűsége csak akkor igazolhaté, ha megfelel az Avtv. előírásainak. A jelzett két módszer ötvözete az az eset, amikor közterületen, közbiztonsági célból működnek kamerák. Ebben az esetben a jogszerűséget az alapozza meg, ha a megfigyelő berendezés egyrészt az állampolgárok tudtával és az általuk észlelhető médon működik, másrészt a felvételeket csak akkor rögzítik, ha rendőri intézkedésre okot adó esemény történik, vagy a felvételeket minden esetben rögzítik (ehhez azonban jogszabályi felhatalmazás, vagy az érintettek hozzájárulása szükséges), de azokat csak akkor tekintik meg illetve használják fel, ha a megfigyelés célja körébe tartozé esemény (pl. bűncselekmény) történik.Az adatvédelmi törvény előírásaira figyelemmel különbséget kell tenni megfigyelő berendezések között aszerint is, hogy hol működnek: a) közterületen (a közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban állé terület, amelyet bárki használhat)b) nyilvános magánterületen (a közforgalom számára a magánterület tulajdonosa vagy használéja által megnyitott és kijelölt magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat) c) magánterületen Ezen kívül, ha törvényi felhatalmazás nem rendelkezik a képfelvétellel megvalésulé adatkezelésről, csak azok a képfelvevő, -rögzítő berendezések felelnek meg az adatvédelmi előírásoknak, – amelyekről az érintetteknek (látogaték, ügyfelek, munkavállalók) tudomása van, – vagy ahol a képfelvétel rögzítéséhez az érintettek nyilatkozattal (írásban vagy széban), vagy ráutalé magatartással (a megfigyelt területen valé megjelenéssel) hozzájárulnak– ahol az érintettek bármikor gyakorolhatják adatvédelemmel kapcsolatos jogaikat (informáciét kérhetnek, és függetlenül előzően megadott hozzájárulásoktól, ragaszkodhatnak a felvételek törléséhez is!)– jogvita esetén mindkét fél, de különösen az érintett – felhasználhatja a rögzített képfelvételt.Mindezek figyelembe vételével az adatvédelmi biztos jogszerűtlennek ítólte meg annak a munkáltatónak az eljárósát, amely a munkahely öltözőjóben (mint magánterületen) helyezett el videokamerát, többek között azért, mert ahhoz az érintett munkavállalók nem járultak hozzá. Vagy ugyancsak jogszerűtlenül járt el a munkáltató akkor, amikor engedélyezte, hogy a bolti lopássorozat felderítésére felkért magánnyomozé rejtett kamerákat szereljen fel. Tekintettel arra, hogy a kereskedelemben általánosnak tekinthető az önkiszolgálás, a tulajdonos érdeke, hogy vigyázzon a tulajdonát képező dolgokra (áruk, eszközök, berendezések) – az adatvédelem szempontjából is méltényolhaté érdek, amelyet összhangba kell hozni a vásárlék, vevők, ügyfelek és a munkavállalók személyiségi jogi és adatvédelemmel kapcsolatos jogaival. Éppen ezért a munkáltató csak akkor üzemeltethet a munkahelyen képfelvevő és képrögzítő berendezéseket, ha a működtetés feltételei és körülményei során betartja a fentiekben rögzített szabályokat. A munkáltató ilyen berendezéseket nyilvános magánterületen (bolt-, üzlethelyiség, raktár vevők számára fenntartott része) vagy magánterületen (irodahelyiségek, munkavállalók által használt közös helyiségek, közlekedő területek, stb.) üzemeltethet. Akkor tekinthető magánterületnek a munkavégzés helye, ha ott a felvétel készítésének idejón a kamerát üzemeltető személyen, vagy megbízottjain kívül más nem tartózkodik. Magánterületen – elsősorban biztonsági, vagyonvédelmi célból – a felvételek rögzíthetők.A személyiségi jogok és az adatvédelemmel kapcsolatos jogok érvényesülése céljából a munkáltató csak akkor üzemeltethet jogszerűen a munkahelyen képfelvevő és képrögzítő berendezéseket, ha 1. ezek működtetéséről tájókoztatja az érintetteket (elsősorban a vásárlékat, ügyfeleket; a munkavállalók tájókoztatása csak általános lehet, mert a közterületen kívüli működtetéshez a munkavállalók hozzájárulása szükséges) 2. közterületen az érintettek hozzájárulása nélkül csak olyan megfigyelést folytat, amelynek nem alkalmasak a személyek azonosítására3. biztosítja, hogy a berendezések nyilvános magánterületen és magánterületen csakis az érintettek egyértelmű hozzájárulásával rögzítik a személyazonosításra alkalmas képeket (személyes adatok kezelése). A munkáltató a hozzájárulás megkérése előtt köteles tájókoztatni az érintetteket, különösen a munkavállalókat arról, hogy – mi a rögzítés célja – milyen médon rögzítik a felvételeket– hol és meddig tárolják a felvételeket– ki kezeli az adatokat (azaz kinek, mely szervnek és személynek van joga megtekinteni, felhasználni az adatokat) 4. biztosítja, hogy a felvételeket csakis törvényben meghatározott esetekben, vagy az érintettek hozzájárulásával lehet felhasználni ( más szervek, személyek részére továbbítani, nyilvánosságra hozni)5. nyilvános magánterületen lehetővé teszi, hogy (törvényi felhatalmazás hiányában[2]) azon személyek, akik nem kívánnak hozzájárulni adataik kezeléséhez, de kénytelenek megjelenni a megfigyelt területen, a rájuk vonatkozó felvételeket soron kívül letöröltethessék6. a rögzített képek tárolási idejót (azaz: a törlési határidőt) úgy határozza meg, hogy a felvételeket csak addig őrzik, amíg arra a megfigyelés célja miatt pl. vagyonvédelem, bűnmegelőzés, stb.) feltétlenül szükség van. Az érintettek kifejezett kérésére, vagy ha jogaik érvényesülése érdekében erre szükség van, az eredeti célhoz képest hosszabb törlési idő is meghatározhaté7. a munkáltató lehetővé teszi, hogy az érintett – korábbi hozzájárulására tekintet nélkül bármikor kérhesse a személyével összefüggő felvételek törlését.8. a felvételeket készítő rendszerek üzemeltetésének megkezdése előtt az adatvédelmi biztosnak nyilvántartásba vétel végett bejelenti az adatkezelés célját, az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját, az érintettek körét, az adatok forrását, a továbbított adatok fajtáját, címzettjót és a továbbítás jogalapját, az egyes adatfajták törlési határidejót. Ez a bejelentési kötelezettség akkor is terheli a munkáltatót, ha a megfigyelés csak magánterületen és csakis és munkavállalókra, valamint a munkáltatóval ügyfélkapcsolatban állékra terjed ki[3] Amennyiben a munkáltató megfigyelő berendezéseket kíván működtetni a munkahelyen, előtte konzultálnia kell a szakszervezettel, különösen akkor, ha kollektív szerződést is kötöttek. Mivel az adatvédelmi biztos hangsúlyozottan kiemelte ajánlásában a tájókoztatási kötelezettséget, a szakszervezettel valé konzultácié csak segíthet abban, hogy a munkavállalók a kellő informáciék birtokában dönthessenek arról, hogy megadják vagy megtagadják hozzájárulásukat adataik kezeléséhez, illetve az adatrögzítés nélküli megfigyeléshez. A szakszervezet maga is kezdeményezheti a konzultáciét, mivel joga van arra, hogy munkavállalókat anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájókoztassa, a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájókoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. A szakszervezet jogosult továbbá ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását.Ha a munkáltató és a szakszervezet kollektív szerződést kötöttek, a megfigyelési rendszer bevezetése mindenképpen olyan kérdés, amelynek a kollektív szerződésben a helye. Ennek az az indoka, hogy a Munka Törvénykönyvének szabályaitól csak abban az esetben lehet eltérni, ha az eltérő szabályok nem ütköznek más hatályos jogszabályba és a munkavállalókra kedvezőbb szabályt tartalmaznak. Jéllehet a megfigyelés nem éppen „kedvező” a munkavállalókra, de az már kedvezőnek mondhaté, hogy az adatvédelmi szabályokra alapozva munkáltató és szakszervezet megállapodnak a munkavállalók személyiségi és adatvédelemmel kapcsolatos jogai érvényesítéséről és a főbb szabályokat a kollektív szerződésben rögzítik. Az üzemi tanácsnak is van megfelelő jogosultsága akkor, ha a munkáltató megfigyelő berendezéseket kíván felszerelni, mivel a munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, valamint a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. Ha a munkáltató eleget akar tenni a törvényi előírásoknak és az adatvédelmi biztos ajánlásának, akkor előbb-utébb a megfigyelés feltételeit és körülményeit egy szabályzatban foglalja össze, és itt beléphet az üzemi tanács, közvetítheti a munkavállalói véleményeket és érdekeket. Külön kell szélnunk a jogérvényesítés eszközeiről. Természetesen, ha a munkáltató megsérti az adatvédelmi szabályokat, akkor a munkavállaló polgári peres eljárósban személyiségi jogaik védelmét kérheti a bíróságtól. De mivel a munkáltató a megfigyelés során munkavállalók adatait kezelik, ezért a indokolt a munkáltatói intézkedéssel szemben munkaügyi pert kezdeményezni, ha a munkáltató megsérti az adatvédelmi előírásokat (pl. nem tájókoztatja a munkavállalókat, nem tartja a törlési határidőt, nem veszi figyelembe a soron kívüli törlésre vonatkozó kérelmet, olyan szervnek vagy személynek szolgáltatja ki az adatokat, aki vagy amely nem jogosult az adatok megszerzésére... stb.) A szakszervezetnek és az üzemi tanácsnak ezen kívül joga van kollektív munkaügyi vitát kezdeményezni, ha a munkáltató intézkedése nem ütközik ugyan a hatályos jogszabályokba, de mindenképpen sérti a munkavállalók érdekeit. Ebben az esetben a munkáltató és a vitát kezdeményező (szakszervezet vagy üzemi tanács) között 7 napig tartó egyeztetés kezdődik, amelynek eredménytelensége esetén a munkaügyi bíróság dönt. Természetesen, ha a munkáltató úgy vezeti be a munkavállalók adatainak kezelését eredményező megfigyelési rendszert, hogy megsérti a szakszervezet és üzemi tanács jogait, akkor erre mindkét szervezetnek a Munka Törvénykönyve megfelelő eszközt ad arra, hogy jogait érvényesítse (a szakszervezet kifogást emelhet, az üzemi tanács a nem peres eljárós szabályai szerint bírósághoz fordulhat) Mindezeken – a Munka Törvénykönyvében rögzített szabályokon kívül – az adatvédelmi biztoshoz lehet fordulni és ki lehet kérni véleményét, állásfoglalását. Mivel a munkavállalók megfigyelésével megvalésított adatkezelést be kell jelenteni az adatvédelmi biztosnak nyilvántartás végett, mindenképpen nyitva van az út a legilletékesebbhez. Hivatkozott jogszabályok:[1] 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (Avtv.) [2] Törvényi előírások adhatnak felhatalmazást pl. arra, hogy bűncselekmény megelőzése érdekében történjen a megfigyelés, ezért ezek megléte esetén azok sem ragaszkodhatnak a letörléshez, akik nem kívánnak hozzájárulni adataik kezeléséhez.[3] Ennek indoka – az adatvédelmi biztos ajánlása szerint - az Avtv. egyéb szabályaival ellentétben, hogy ezen érintett kör személyes adatainak kezelése szélesebb, mint a munkajogi jogviszonyban és az ügyfélkapcsolat során kezelhető adatok köre
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állék száma 2008. január–júniusban átlagosan 2 millió 755 ezer volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 8,2%-kal, a nettó átlagkeresetek 7,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A január–júniusi reálkereset (a fogyasztéiár-index 6,8%-os növekedése mellett) 0,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.Az év első hat hónapjában a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 946 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,9%-kal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1%-kal emelkedett. A teljes munkaidőben alkalmazásban állék átlagos bruttó keresete az év első 6 hónapjában 196 400 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 700 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban álléké 219 400 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 8,2%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkereseti indexe 105,4%, a versenyszférában dolgozóké pedig 109,9% volt. Átlagot meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek a pénzügyi tevékenység (16,3%), ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (13,9%), kereskedelem, javítás (10,3%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (8,9%) gazdasági ágban.A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) átlagkereset 7,7%-kal nőtt az előző év január-júniushoz képest, a versenyszférában dolgozók alapbére 8,7%-kal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 5,8%-kal lett magasabb. Júniusban a bruttó átlagkeresetek 9,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakihoz képest. Január–júniusban a nemzetgazdasági átlagos nettó kereset 120 800 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 89 400 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 155 800 Ft. A nettó kereset így átlagosan 7,3%-kal volt magasabb az előző évinél; ezen belül a versenyszférát 8,5%-os, a költségvetési szervezeteket pedig 5,2 %-os növekedés jellemezte.A 207 900 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 8,6%-kal volt magasabb az előző év január–júniusinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,5%-ot tett ki.
(KSH)