Munkaügyi Tudástár

Szüretelőket ellenőrző munkaügyi ellenőrre támadt egy férfi a Heves megyei Andornaktálya határában - közölte a rendőrség szombaton az MTI-vel.A pénteki ellenőrzés során a 32 éves nőt ököllel többször megütötte egy 53 éves férfi. Az Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség munkatársa könnyebb sérüléseket szenvedett - mondta Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitényság sajtészóvivője.A férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljáróst az Egri Rendőrkapitényság.
(Piac és Profit)

A szakemberek nyolc helyszínre „látogattak el” és összesen 12 feketén dolgozó munkást buktattak le. Több millió forintos büntetéssel sújthatják a szombaton lebukott biztonsági őrök munkáltatóit – tájókoztatott Papp Gábor, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség dél-dunántúli munkaügyi felügyelőségének igazgatója. Nyolc helyszínre látogattak el a felügyelők, négy helyen tizenkét feketén alkalmazott biztonsági őrt találtak. A fiatal férfiak munkaszerződés és alkalmi munkavállalói könyv nélkül dolgoztak. A revizorokat rendőrök is elkísérték a bevetésre, ám szerencsére nem történt semmilyen atrocitás.
(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

Több mint egymilliárd forint büntetést szabott ki a munkavédelmi főfelügyelőség a nyáron a szabálytalan munkáltatókra. A leggyakrabban előfordulé szabálytalanság a feketefoglalkoztatás, de gyakori, hogy az alkalmazottaknak napi 16-18 érát kellett dolgoznia, de az is kiderült, hogy alig találni olyan építkezést, ahol a leesés elleni védelem megfelelő lenne. A nyári időszaknak megfelelően elsősorban a szezonális foglalkoztatásban érintett ágazatokra, a nagyobb tömegek által látogatott rendezvényekre és az ott, időszakosan működő, valamint a munkavállalókat az átlagosnál is nagyobb mértékben veszélyeztető ágazatokra, munkahelyekre koncentráltak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzései (OMMF). Így vizsgálták a különböző fesztiválokat, szabadtéri rendezvényeket, ideiglenes árusítéhelyeket, fürdőket, strandokat, vásárokat, piacokat, vendégláté helyeket, feldolgozóipari munkahelyeket, építőipari, mezőgazdasági, és vagyonvédelmi vállalkozásokat, színesfém kereskedéseket.Az akciéban 6585 munkáltatót ellenőriztek, közülük 5211 volt szabálytalan, ez az összes ellenőrzött munkáltató 79 százaléka. Az ellenőrzés alá vont munkavállalók 32 százalékét érte valamilyen jogsértés, szabálytalanság. Közülük 7126-an feketén dolgoztak. Az OMMF az ellenőrzés során összesen 1 073 911 000 forint bírságot rétt ki a szabálytalan munkáltatókra.A munkaügyi ellenőrzések tanúsága szerint változatlanul a feketefoglalkoztatós a leggyakoribb jogsértés. A legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalóval az építőiparban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban találkoztak az OMMF felügyelői. Továbbra is gyakran előfordulé szabálytalanság az alkalmi munkavállalói könyvek hiánya vagy helytelen használata. Sajnos többször volt példa az AM-könyvekkel valé szándékos visszaélésre is. A napi dátum kivételével kitöltött kiskönyvekben a helyszíni ellenőrzés megkezdését követően, pillanatok alatt prébálták meg pétolni a dátumot, illetve kitöltésre készen tartották azokat a munkaterületen állé járművekben, konténerekben.A munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos szabálytalanságok, hiányosságok is gyakoriak. Ezzel a mulasztással az elsősorban vendéglátéipari, illetve feldolgozóipari és építőipari munkáltatók nehezítik meg a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését. Ilyen esetekben sokszor a nyilatkozatok alapján derül ki például, hogy a pincéreket, pultosokat, konyhai kisegítőket esetenként napi 16-18 érában is foglalkoztatják.Az ellenőrzött munkáltatók 83 százaléka vétett a munkavédelmi szabályok ellen. A munkavállalók veszélyeztetésében élenjáré az építőipar. Még mindig alig találni olyan építkezést, ahol a leesés elleni műszaki védelem megfelelő lenne, illetve ennek hiányában a munkavállalók a szükséges egyéni védőfelszerelést használnák. Sok olyan munkavállalót találtak a felügyelők, akik orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül álltak munkába, vagy éppen egyéni védőeszközök (hallásvédő, légzésvédő, védősisak) nélkül dolgoztak.
(Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

A magyar gazdaság továbbra is viszonylag lassú növekedési pályán marad az idén. A foglalkoztatási helyzetet a stagnálás jellemzi, az államháztartás egyensúlyi helyzete azonban tovább javul, és az inflácié is mérséklődik kissé - derül ki a Kopint-Tárki Zrt. idei harmadik konjunktúrajelentéséből, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) az első félévi lassú, 1,9 százalékos növekedése után az év egészére várhatéan 2,2, de legfeljebb 2,5 százalékkal emelkedik. A belföldi keresletnek a már a második negyedévben is érzékelhető bővülése éves szinten ellensúlyozhatja az export lassabb növekedésének negatív hatását - áll a Kopint-Tárki Zrt. jelentésében.A közlemény szerint a második negyedévben a fogyasztás már 1,1 százalékkal emelkedett, miközben a beruházások mintegy 4 százalékkal zsugorodtak. Az amúgy is beruházáshiányos magyar gazdaságban ez már rövid-, de különösen középtávon súlyos növekedési korlátokat jelenthet. Erre az évre 1,2 százalékos reálkereset-növekedés várhaté.A Kopint-Tárki megállapítása szerint a munkaerőpiaci tendenciák is kedvezőtlenül alakulnak az idén, mivel a várakozások szerinti, folyamatosan csökkenő foglalkoztatás mellett a munkanélküliség 7,8 százalékos szinten marad. A kutatók az idei infláciés várakozásokat a korábbi negyedévi prognézishoz képest változatlanul 6,5 százalékra jelzik előre.A gazdaságkutató várakozása szerint a Brent nyersolaj hordénkénti ára éves átlagban 110 dollár lehet, a korábbi negyedévben előrejelzett 120-123 dollárral szemben.A sereghajték között vagyunk
A világgazdasági környezet nyár közepe éta a korábban vártnál kedvezőtlenebbé vált: a növekedés minden fő régiéban lelassult, s a nemzetközi pénzpiaci kockázatok erősödése következtében a várhaté növekedési trendek előrejelzése is sokkal bizonytalanabbá vált. A vártnál kedvezőtlenebb a helyzet az Európai Unió országaiban is. Így az idén az Euróövezet növekedési üteme a tavalyi 2,7 százalékról 1,5 százalékra lassul, s ez a trend jövőre is folytatódik, amikor csupán 0,8 százalékos GDP-növekedést várnak.Az új 12 EU-tagország átlagos gazdasági növekedése az idén várhatéan 5 százalék lesz. Az idei gazdasági növekedési várakozások közül kiemelkedik 7,5 százalékkal Szlovákia, 6,8 százalékkal Románia, és 6 százalékkal Lengyelország, míg a sereghajték között találhaté a stagnálé Lettország, az 1 százalékos növekedést elérő Észtország, és a várhatéan 2,2-2,5 százalékos növekedést elérő Magyarország
(Kopint-Tárki)

A munkaügyi hatóság hétvégén Etyeken tartott ellenőrzést, ahol egy birtokon 122 ukrán és két magyar illegális idénymunkás szüretelt. Az illegális munkavállaláson rajtakapott külföldiek közül többet ki is utasítanak az országból. Egy olyan embernek dolgoztak, akit két hete már elkaptak fekete foglalkoztatásért. Kirívéan nagy fogás. Ezekkel a szavakkal értékelte a fekete hétvégét Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szóvivője. Etyeken ellenőriztek, ahol egy birtokon 122 ukrán és két magyar illegális idénymunkás szüretelt. Ők pedig egy olyan embernek dolgoztak, akit két hete már elkaptak fekete foglalkoztatásért. Úgy tűnik azonban, hogy a hatóságnak mégsem sikerült elriasztani a munkáltatót az olcsé megoldástól.Az első alkalommal kiszabott birság összegéről még nem is értesültem, hiszen javában folyt ez a vizsgálat, viszont ebben az esetben már a megismételt jogsértésnél nem munkaügyi birsággal él a hatóság, hanem egy nagy összegű munkaerő-piaci alapba történő befizetésre kötelezi a munkáltatót és ez tízmilliós nagyságrendű összeg - mondja Gedeon András. Bevonták a Bevándorlási Hivatalt ebbe az eljárósba, és számolni lehet azzal, hogy több munkavállalót kiutasítanak.A statisztika szerint tavaly több, mint 70 ezer illegálisan dolgozót és alkalmazottaikat kapták el az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség emberei, idén pedig több mint 54 ezret.
(Magyar Rádió)

A korábbi tervekkel ellentétben mégsem vetnek ki 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a legnépszerűbb adómentes természetbeni juttatásokra, például a bérletre, az étkezési jegyre, és az üdülési csekkre. Emiatt azonban kevesebb jut a már beharangozott járulékcsökkentésre, 5 helyett csak 4 százalékponttal könnyítenek a terheken.A tb-járulék kedvezményt a minimálbér kétszereséig lehetne érvényesíteni: körülbelül 140 ezer forintig a 29 százalékos tb-járulék helyett 26,5 százalékot, a háromszázalékos munkadói járulék helyett pedig 1,5 százalékos terhet kellene majd fizetni. Ezzel a lépéssel a munkáltatók járulékterhe dolgozónként legfeljebb 6900 forinttal csökkenne. A 20 fő feletti létszámot foglalkoztatóknak rossz hír, hogy a rehabilitációs járulékot megtripláznák, összege jövő januártól évente 533 forintra rúgna fejenként.Könnyítést jelentene, hogy bér után fizetendő terhek kiszámításánál ugyanabból az adóalapból lehetne kiindulni. A munkadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást a tb-járulék alapjának, míg a munkavállalói járulékot az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjának alkalmazásával lehetne megállapítani. Jé hír, hogy megszűnhet az adómentes juttatások korlátozása, azaz eltörölhetik 54 százalékos szja és 29 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget, ha az adómentes jövedelmek együttes értéke túllépi a 400 ezer forintot.A dolgozók bérét, valamint a húszezer forintot meghaladó összegű kifizetéseket a jövőben kizárólag bankszámlára utalhatná a foglalkoztató, kivételt csak azon munkavállaló esetében tehetne, aki olyan településen lakik, ahol nincs bankautomata.Az adózéknak le kellene mondaniuk a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzése és továbbfoglalkoztatása, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása után járó levonásokról, és a mikrovállalkozások foglalkoztatási kedvezményét is eltörölnék.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatáspolitika kiemelt célcsoportja lesz jövőre a 15-64 éves korosztály hozzévetőlegesen 2,6 milliós inaktív rétege, ám az új irányvonalakban előfordulhat, hogy a szakképzettek járnak rosszul, a szakértői vélemény szerint ugyanis valészínűleg nem lesz megszabott bérminimum. Ergo: előírások hiányába a szakképzettek a szakképzetlenekkel megközelítőleg egyenértékű bérezési szinttel számolhatnak jövőre."Annak a lehetősége is fennáll, hogy a minimálbérről megállapodnak a felek, de a garantált bérminimumokról már nem. Ez akár olyan kedvezőtlen visszarendeződést eredményezhet, hogy a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók bérezése újra visszaesik a szakképzetlen munkavállalók bérszínvonalára" - nyilatkozta Simon Gábor a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a Napi Gazdaságnak adott interjújában, amelyben a 2009-es irányvonalakról volt szé. Mint arról az államtitkár beszámolt, az OÉT tárgyalásainak lehetséges eredményéről még korai nyilatkozni, de az biztos, hogy hosszú és bonyolult tárgyalásokra lehet számítani. Bár a kormány partnerséget vállal abban, hogy hosszabb távú megállapodás születhessen, Simon Gábor valészínűnek tartja, hogy a garantált bérminimumban történő megállapodásra a felek érdekeit és a gazdasági szabályozékat tekintve csekély lehetőség lesz. A most kitűzött 2009-es foglalkoztatáspolitikai irányvonalakat tekintve az államtitkár elmondta, hogy elsősorban a 15-54 éves 2,6 millió fős inaktív népesség rétegeit fogják priorizálni a foglalkoztatáspolitikai ösztönzőkkel, különös tekintettel a gyermekeiket egyedül nevelő nőkre, a 100.000 fős passzív munkanélküliek csoportjára, az egyéb okból inaktív 344.000 fős szegmensre és a munkavállalástól tartózkodé fiatalokra. Az államtitkár említést tett arról, hogy ezeknek a csoportoknak a Start-régié programmal, valamint a térségi integrált szakképző központok (tiszkek) hálézatával jobb munkavállalási lehetőségeket kívánnak biztosítani 2009 folyamán is. Kiemelte továbbá, hogy a regionális koordináciéval működő képzési struktúra kialakításával a képzési kínálat és a munkaerő-piaci kereslet közelíthető egymáshoz. "Ez a hiányszakmák visszaszorulását, a pályakezdők elhelyezkedési esélyének növekedését, valamint az iskolarendszerű és a felnőttképzés összhangjának megteremtését eredményezi. Összességében javulhat a foglalkoztatottság. A tiszkek létrehozásától a szakképzés keresletvezérelt működésének kialakulását várjuk, melynek révén a kereslet és kínálat néhány év múlva érzékelhető médon közeledik egymáshoz." Tény ugyanakkor, hogy szakértők szerint a szakképzettek és képzetlenek közötti bérezési, oktatási szakadók fokozatos összezárását erősen megkérdőjelezheti a szakképzettek emelt bérminimum-szintjónek elmaradása. Ugyanilyen negatív irányba valé ösztönző lehet, hogy a felnőttek szakképzési rendszerében egyre magasabbak a képzési díjak, a pályamódosításra egyre kevésbé van lehetősége az elhelyezkedési problémával küzdők rétegének. Kérdés tehát, hogy a jövő évi törekvések mellett mennyire lesz kifizetődő szakképzésben részt venni, ha a szakképzetlenek bérezése -szabályozás hiányában- erősen közelíteni fog a szakképzettek munkabéréhez?
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Az Út a munkához program intézkedéseinek tartalmáról 2008. szeptember 9-én konzultáciét tartott a Kormánykabinet, a részletekről azonban tovább folytatják az egyeztetést a Kabinet tagjai. A programelemek véglegesítése után - előreláthatólag a hónap végén - lehet lezárni a kodifikáciés munkét. A tárca még a parlament őszi ülésszakán benyújtja a programcsomagot az országgyűlésnek.Az "Út a munkához" program fő célja a rendszeres szociális segélyen lévő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzése és foglalkoztathatóságának javítása. Ezen kettős cél megvalésítása komplex megközelítést és egymásra épülő foglalkoztatás-, illetőleg szociálpolitikai intézkedések sorozatának bevezetését követeli meg.
A jelenleg mintegy 200 ezer fős érintett népesség kb. fele életkorából, egészségi állapotából, sajátos egyéni élethelyzetéből következően nem tud munkét vállalni. Ők a jövőben továbbra is rendszeres szociális segélyre lesznek jogosultak, amelynek fejében együtt kell működniük a családsegítő központtal. A többiek kötelezően az állami foglalkoztatási szolgálattal tartják a kapcsolatot, amellyel továbbra is álláskeresési megállapodást kötnek.
A 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők számára (kb. 7-8 ezer fő) a segély folyósításának feltételévé válik a tanulás. A szakképzetlenek pedig a munkaerőpiac által igényelt szakmákra valé felkészítést nyújté tanfolyamokon vehetnek részt.
Azok esetében, akik az előírt foglalkoztatási kötelezettségeiket, vagy egyéb, az álláskeresési megállapodásban kötelezően megjelölt elemet nem teljesítik, a támogatás megszüntetésére kerül sor.
Az intézkedések főbb hatásai a következők:
- jelentősen lecsökken az aktív korú segélyezettek száma (kb. évi 80-100 ezer fővel), ezért
- csökkennek a társadalmi feszültségek
- markánsan kettéválik a szociális segélyesek, ill. a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak tábora,
- a regisztrált álláskeresők a jövőben valóban a munkára kész és képes népességből kerülnek ki,
- tisztul az önkormányzatok, a családsegítők és az állami foglalkoztatási szolgálat közötti feladatmegosztás és átláthatébbá válik a kapcsolatrendszer,
- a munkaerőpiaci támogatások, programok célzottabb felhasználásával csökken a tartósan munkanélküliek száma és növekszik a felhasználás hatékonysága,
- a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők relatív foglalkoztatási pozíciója javul.
Az intézkedések egy része a hatályos törvényi szabályozás módosítását igényli.
Az átalakítás fő iránya, hogy a jelenleg rendszeres szociális segélyt igénybevevő, de munkára képes személyek a jövőben nagyobb mértékben vegyenek részt a foglalkoztatásban. Ezért az új szabályok szerint a jelenlegi segélyezettek két csoportra - rendszeres szociális segélyben részesülők és közfoglalkoztatási támogatásban részesülők - válnának szét.
A rendszeres szociális segélyben részesülők szociális helyzetüknél fogva (jövedelmi, vagyoni körülmények) szociális ellátásra jogosultak, de munkavégzésre nem kötelezhetők, mivel
- betöltötték az 55. életévüket,
- 3 vagy több gyermeket háztartásukban egyedül nevelnek,
- egészségi állapotuk miatt munkavégzésre alkalmatlanok, vagy
- az önkormányzat rendeletében foglalt feltételek miatt nem munkaképesek.
A közfoglalkoztatási támogatásban részesülők
- szociális helyzetüknél fogva szociális ellátásra jogosultak, és munkavégzésre is kötelezhetők (vagy - bár betöltötték az 55 életévüket, illetve 3 vagy több gyermeket nevelnek a háztartásukban egyedül - saját döntésük alapján munkét kívánnak végezni),
- elsősorban közfoglalkoztatásban (meghatározott csoportjuk - 35 éven aluli, az alapfokú oktatás 8. évfolyamát nem elvégzett személyek - képzésben) valé részvételre kötelezettek,
- a munkavégzés (munkaviszony) időtartama alatt munkabérben részesülnek, a munkában nem töltött időszak alatt pedig az új ellátási formaként bevezetendő közfoglalkoztatási támogatásra jogosultak,
- álláskeresőnek minősülnek,
- az állami foglalkoztatási szolgálattal (ÁFSZ) valé együttműködésre kötelezettek,
- az ÁFSZ által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatásokat vehetnek igénybe.
Aki az együttműködési kötelezettségét megszegi, azt törlik az álláskeresők nyilvántartásából. A javaslat a fekete foglalkoztatást is szigorúbban szankcionálja.
A rendszeres szociális segély megállapításának jelenlegi szabályai nem médosulnának, vagyis továbbra is a család összetételének és jövedelmének figyelembe vételével történne az ellátás összegének megállapítása. A segély összege - a család fogyasztási egységeihez viszonyított arány figyelembevételével - továbbra is a nyugdíjminimum 90 %-áig egészítené ki a család összjövedelmét, és felső határa a mindenkori nettó minimálbér maradna.
A közfoglalkoztatási támogatás havi összege viszont rögzített lenne, a család összetételétől, jövedelmétől függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegével (2008-ban 28.500 Ft) egyezne meg. (Természetesen a munkavégzéssel töltött napokra nem támogatás, hanem munkabér járna, amelyet a minimálbérre vonatkozó szabályok betartásával kell megállapítani).
Mivel a 2009. január 1-jón rendszeres szociális segélyben részesülők esetén az új rendszerre történő átállás 3 hónap alatt fokozatosan történik, a 2009. évi források ennek megfelelően alakulnak. Az átállás évében az ellátásokra 51,4 Mrd Ft-ot kell biztosítani, így a segély előirányzatból 22,9 Mrd Ft csoportosíthaté át a foglalkoztatás finanszírozására, tehát közfoglalkoztatásra 45,4 Mrd Ft áll rendelkezésre.
Az Út a munkához program intézkedéseinek tartalmáról 2008. szeptember 9-én konzultáciét tartott a Kormánykabinet, a részletekről azonban tovább folytatják az egyeztetést a Kabinet tagjai. A programelemek véglegesítése után - előreláthatólag a hónap végén - lehet lezárni a kodifikáciés munkét. A tárca még a parlament őszi ülésszakán benyújtja a programcsomagot az országgyűlésnek. A társadalmi vita második forduléját a napokban indította el Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, ennek keretében már a konkrét intézkedésekről egyeztetnek a társadalmi partnerekkel.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete 2008 első negyedévében 3.000 HR-vezetőt kérdezett meg arról, a diplomás pályakezdők körében terveznek-e munkaerő-felvételt és hogy egy pályakezdő fiatal milyen kezdő munkabérrel léphet be a munkaerőpiacra az egyes ágazatokban. Leginkább a nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák a pályakezdő diplomásokat, ez pedig főleg a közép-magyarországi régiéra jellemző - állapította meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI). A 3.000 személyügyi szakember véleményét összegző felmérésben a HR-esek alá tartozé vállalati háttér átlagos aránya 123 fő volt, átlagosan 25 diplomás és 1,5 pályakezdő diplomás jutott egy-egy vállalatra. A válaszadó szakemberek kétharmada nyilatkozta, hogy a közeljövőben nem terveznek létszámváltozást, a vállalatok egynegyede viszont ténylegesen jelezte, hogy létszámbővítést kíván végrehajtani. Összességében az átlagolt adatok a foglalkoztatottak kismértékű létszámnövekedését jelezték előre 2008 decemberéig - a legnagyobb mértékű létszámbővítést a 100 főnél nagyobb, külföldi tulajdonú, budapesti székhelyű, gazdasági- és ingatlanszolgáltaté cégeknél prognosztizáltak. A munkaerő-felvételt tervező vállalatok 17 százaléka diplomásokat kíván foglalkoztatni, 16 százaléka pályakezdő diplomások toborzását tervezi. Kifejezetten nagy arányban keresnek pályakezdő frissdiplomásokat a pénzügyi ágazatban, az építőiparban és a gazdasági szolgáltatások ágazatában. Mint azt a GVI szakemberei megállapították, a többségi külföldi tulajdonosi háttérrel dolgozó vállalatok 23 százalékkal nagyobb valészínűséggel foglalkoztatnak diplomás pályakezdőket, mint a magyar tulajdonú vállalatok. Bérezés tekintetében a kutatási adatok szerint sokat vet a latba a szakirány: a műszaki végzettségűek 20.000 forinttal magasabb bérezésben részesülnek, mint a gazdasági diplomával rendelkező pályatársaik. Különösen az informatikus szakon végzettek kapnak rendkívül jó kezdő munkabért, az ő fizetésük az átlagos pályakezdők kezdő fizetésétől akár 56.000 forinttal is eltérhet. Egy átlagos pályakezdő munkabér 203.000 forintos bruttó összeget tesz ki, bár a szakértők megjegyzése szerint a szérás igen nagy. A pályakezdők negyede 250.000 forinttal, a másik negyed pedig 150.000 forinttal indul neki az első állásnak. Az átlagos pályakezdő bruttó bérek ranglistájában a legjobb helyezések a következőképpen alakulnak: informatikusok átlagbére 258.800 forint, egyéb villamosmérnök 230.400 forint, vegyészmérnök 229.700, reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs 224.500, közlekedésmérnök 209.000 forint. A logisztikusok 207.400 forintot, egyéb gépészmérnökök 206.900 forintot, a kereskedők és üzletkötők 206.500 forintot keresnek első munkában eltöltött évük során. 203.800 forintot vihet haza egy pályakezdő adótanácsadó, 187.000 forintot egy minőségellenőr, a gazdaságelemzők pedig 186.900 forintot. Meglepő, hogy a ranglista utolsó harmadában szerepel a jogász, az ezen a szakterületen elhelyezkedők kezdő bére 186.500 forint, őket követi a gyártástechnolégiai- és termelésirányíté mérnökök köre 186.300, illetve 185.900 forintos pályakezdő bérrel. A regionális szintű eltéréseket tekintve a pályakezdők átlagbéreitől 51.500 forintos negatívummal tér el Észak-Magyarország, az Észak-Alföld mínusz 52.900 forinttal, a Dél-Alföld mínusz 60.000 forinttal, a Közép-Dunántúl mínusz 22.600 forinttal, a Nyugat-Dunántúl mínusz 39.700 forinttal, míg a Dél-Dunántúl mínusz 42.300 forinttal. A GVI megállapítása szerint a kezdő bért követően 2 év után körülbelül 22 százalékkal, azaz 45.000 forinttal emelkednek a kezdő bérek, de akadnak olyan pozíciók is, amelyben ettől jóval magasabb, vagy jóval alacsonyabb a kezdő munkavállalók bérnövekménye. Közel 10 százaléka a pályakezdőknek 75.000 forintos béremelésre számíthat az első munkában eltöltött évek után, míg 25 százalék maximum 35.000 forinttal kereshet többet az első ledolgozott évek után. A szakértők megállapítása szerint a regionális és iparági-, tulajdonlási viszonyokat tekintve a vidéki fiatalok legtöbbje akkor jár jól, ha Budapestre költözik és ott vállal munkét lehetőleg egy külföldi tulajdonú cégnél. A karrierút és a biztosan piacképes kereslet leginkább ezeknél a vállalatoknál biztosított. A munkaerő-piaci túlkínálattal persze ezeknél a vállalatoknál még inkább meg kell küzdeni.
(Pénzcentrum)

Augusztusban 7,36 százalékra, rekordalacsony szintre csökkent a munkanélküliség Szlovákiában – közölte csütörtökön a munkaügyi minisztérium. Júliusban 7,47 százalékos volt a munkanélküliség, amely ezt megelőzően áprilisban mutatta a legjobb helyzetet: akkor 7,38 százalékos volt a munkanélküliség. A minisztérium illetékesei szeptemberre stagnálást várnak, majd szeptember után a foglalkoztatási helyzet további lassú javulására számítanak. Az Eurózéna 16. tagországává válé Szlovákia számára az egyik legnagyobb gondot a tartós munkanélküliség jelenti, a munkanélküliek 49 százaléka ugyanis hosszabb időn át sem talál munkét. Öt évvel ezelőtt a munkanélküliség a 20 százalék körüli szinten mozgott, azéta azonban fokozatosan javult a helyzet, miután a kormány felszámolta a jóléti rendszer visszaélésekre lehetőséget adó rendelkezéseit. Hozzájárultak a külföldi működőtőke-beruházások, köztük a PSA Peugeot Citroen vagy a Kia Motors beruházása is a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)