Munkaügyi Tudástár

Gazdasági támogaté csomagot léptet életbe a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a hazai mikro-, kis és közepes vállalkozások számára, hogy azok minél kevesebbet érzékeljenek a nemzetközi pénzügyi válság közvetett hatásaiból. Bajnai Gordon ma, kormányszóvivői tájókoztató keretében elmondta: Magyarország gazdasága stabil, de gyorsulé növekedését visszafoghatják a kedvezőtlenül alakulé nemzetközi körülmények.Magyarország a kiigazíté csomag eredményeinek köszönhetően ma csökkenő infláciéval, a korábbinál jelentősen kisebb államháztartási hiánnyal és gyorsulé gazdasági növekedéssel mind gazdasági, mind pénzpiaci szempontból stabil szereplője a nemzetközi közösségnek.Hazánkban nem várhatéak bankcsődök, de az Egyesült Államokból indult negatív folyamatok közvetett médon hatással lehetnek a hazai gazdasági kilátásokra. Negatív hatások elsősorban az exportpiacokon, a GDP növekedés mértékében, a vállalkozói hitelkereteknél, illetve a hitelek fedezeti elvárásaiban valészínűsíthetők.Ezek a közvetett hatások fokozottan érinthetik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.Annak érdekében, hogy a hazai GDP felét adó és a magyarországi munkavállalók 70 százalékét foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozói szektor minél kevesebbet érezzen ezekből a folyamatokból, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium KKV-növekedési csomagot léptet életbe.A csomag aktívan él a 2007-2013 között rendelkezésre állé Európai Uniós források nyújtotta lehetőségekkel.Az intézkedések elemei:A 2007-13 közötti Gazdaságfejlesztési Program technolégiafejlesztési pályázataiban enyhül a belépési korlát, több, a romlé piaci feltételekkel küzdő vállalkozás pályázhat. A 2009-ben megjelenő technolégiakorszerűsítési pályázatokban a jelentkezéshez még elfogadott nettó árbevétel csökkenés mértéke a mai 5 százalékról 10-25%-ra enyhül. A mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára ez a mérőszám a Közép-Magyarországi Régiéban 10%-lesz, az ezen kívül találhaté nem hátrányos helyzetű kistérségekben 15 százalék (nagyvállalatoknak 10 százalék), a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben 20 százalék, míg a 33 kiemelten leghátrányosabb helyzetű kistérségben 25% lesz a megengedett árbevétel-csökkenés. Csökken a beruházási pályázatoknál az árbevétel növekedési elvárás 1 százalékponttal. Az intézkedés visszamenőlegesen a 2007-es és 2008-as pályázatok esetében is érvényesek lesznek. A jelenlegi, a területek fejlettségétől függően ma elvárt 6-, 5-, 4-, 3 százalékos árbevételnövekedés helyett 5-, 4-, 3-, 2 százalék lesz az elvárt reálnövekedés mértéke. A jövő évi tényleges makro növekedési adatok ismeretében ezt újra felülvizsgálhatjákKedvezőbbé válnak a mikro hitelek igénylésének feltételeiA jelenleg felvehető beruházási mikro hitel összege 6 millió forintról 10 millió forintra emelkedik, miközben a futamidő 5 évről 10 évre nő. A forgéeszközökre felvehető mikrohitel esetében ma előírt hat hónapos kivárási idő egy hónapra csökken.Elindul a hitelgarancia program. Uniós forrásokból hitelgaranciát kapnak a kis- és közepes vállalkozások a kereskedelmi bankokon keresztül. A hitelösszeg maximum 100 millió forint lehet, amelynek akár 80 százalékáig kezességet, garanciát vállal a kormányzat Uniós források segítségével.Új refinanszírozási hitelhez jutnak a kereskedelmi bankok, hogy fenn tudják tartani, illetve növelni tudják a kis- és közepes méretű vállalkozások hitelezését. A Magyar Fejlesztési Bank a Vállalkozásfinanszírozási Zrt-vel együttműködésben refinanszírozási hitelkeretet nyit a kereskedelmi bankok felé 50 milliárd forint értékben. A kis- és közepes méretű vállalkozások ezen keresztül 10-100 millió forintos kedvezményes hitelekhez juthatnak. A hitelkamatok elszállásának megakadályozására kamatplafont határoznak meg ezekre a hitelekre.Jövő tavasszal már elérhető lesz a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások számára kidolgozott, szintén Uniós forrásokból finanszírozott kockázati tőke program. Erre összesen 45 milliárd forint áll rendelkezésre. A befektetéseket tenderen kiválasztott, szerződött alapkezelők hajtják majd végre.
(Magyarország)

Összehúzták a nadrágszíjat a hazai vállalatok, és úgy tűnik, jövőre sem engednek a szorításból: az elbocsátások, a kiszervezések terítéken maradnak. Az októberi manager magazin összeállításából a VGO készített kivonatot.Miközben lényegében változatlan maradt Magyarországon a foglalkoztatás szintje, 2006-ról 2007-re jelentősen átalakult az álláspiac. A teljes gazdaságra vonatkozó számokból az derül ki, hogy enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma, ez szinte teljes egészében a költségvetési szférát érintette. Ez utébbi leépítéseit főként az államháztartási hiány mérséklését célzé kiadásszűkítés indokolta, amelynek nyomán még 2006-ban megkezdődtek az elbocsátások, illetve az átszervezések. A magáncégek foglalkoztatását két ellentétes folyamat határozta meg: egyrészt a belföldi kereslet szűkülése és az ennek nyomán 1,3 százalékra lassulé gazdasági növekedés, másrészről a dinamikusan bővülő exportpiacok. A kétszáz legnagyobb árbevételű hazai vállalat adatait minden évben összegyűjtő és rendszerező Ecostat kutatóintézet lapunk számára összeállította ezen társaságok átlagos létszámadatait. Az újonnan alakulé cégeket nem szerepeltettük a bővítők listáján, de ezek amúgy is csak kis részben médosítanának a képen.

Több az elbocsátott A legnagyobb hazai vállalatok körében a tizenöt legkomolyabb létszámcsökkentést végrehajtott cég 2007-ben közel 17 ezer fővel foglalkoztatott kevesebbet, mint az előző évben, ez az érintetteknél átlagosan 10 százalékos létszámmérséklődést jelent. A két szélsőséget a később részletezett okok miatt alig tizedére olvadó Émász, valamint a 4 százalék alatti leépítést végrehajtott, ám mérete miatt mégis a listára kerülő BKV jelenti. A tizenöt legnagyobb létszámnövelő átlagosan valamivel kisebb mértékben bővült, majdnem 16 ezer fővel. Ez közel 20 százalékos gyarapodást jelent. ÁLLAMI CÉGEK A létszámcsökkentők között a dobogén az állami vállalatok állnak. Az első helyen a majdnem négyezer fővel karcsúbb MÁV van. A vasúttársaságnál egyes üzletágak értékesítése és átszervezése (például az utasszállítás átkerült a MÁV-Startba), valamint a szárnyvonalak egy részének a megszüntetése okozta a leépítést. A csökkenés várhatéan folytatódik, mivel erre az évre sem szűnt meg az állami társaság forráshiánya. A Magyar Posta kétezer főt meghaladó létszámcsökkenésében is hasonlé lépések játszottak szerepet, például több vidéki kisposta bezárása. A listán több más közszolgáltatást végző cég is szerepel, így a BKV és a Fővárosi Közterület-fenntartó is szűkítette a létszámkeretet. Az állami építési beruházások drasztikus visszafogását az építőipar is megsínylette, a szektor vállalkozásai között a legjobban az osztrák tulajdonú Strabag érezte meg. Alkalmazottai több mint egynegyedének mondott búcsút 2007-ben.

Kiszervezések Az egyszerűbb gyártási folyamatokat korábban az Európai viszonylatban olcsé, mégis termelékeny munkaerő miatt telepítették hazánkba a multinacionális cégek. Ezeknek a folyamatoknak az áthelyezése nem jár nagy költségekkel, így főként 2002–03-ban, a nagy béremelkedést követően egyre többen választottak nálunk olcsébb gyártási helyszíneket. A „keletebbre költözés” tavaly sem volt ritka. Az elektronikai készülékeket gyárté Flextronics is ilyen okok miatt zárta be egyik magyarországi üzemét, s ezzel a negyedik helyre került a leépítők rangsorában. A Philips pedig győri gyárát értékesítette, itt a cég hazai foglalkoztatottainak közel 40 százalékét is átadta az üzemet megvásárlé tajvani vállalatnak. A tizenöt legnagyobb leépítő között négy energetikai társaság is szerepel. Itt főként az okozta a változásokat, hogy a cégek még tavaly elkezdték a felkészülést az áram- és a gázpiac liberalizáciéjára, így egyes tevékenységeket (a kereskedelmet és a szolgáltatást) külön vállalatokba szervezték át. A távközlési üzletág is átrendeződött; míg a piacvezető Magyar Telekom 618 fővel lett karcsúbb, az Invitel ennél is több alkalmazottal bővült.

Kereskedelem Furcsa a helyzete az Interfruct Kft.-nek, a cég itt még a bővülők között van, 2008-ban viszont 700 munkatársat engedett szélnek. Az ágazat egyik szereplője, az Auchan is a létszámcsökkentők között találhaté, ez meglepő, mivel a hipermarketek üzlethálézata folyamatosan bővül. Igaz, a kiskereskedelmi forgalom – a lakossági jövedelmek visszaesése nyomán – tavaly mérséklődött, ez indokolhatott létszámbeli alkalmazkodást is a cégek részéről. Jellemző, sőt egyre terjed az áruházak körében a kölcsönzött munkaerő alkalmazása, főként az alacsony szakképzettséget igénylő munkakörök esetében. Az ágazatban ugyanakkor vannak nagy létszámbővítők is: a Tesco szerepel az első helyen, de a Spar is a toplistán van. Szintén bővültek a barkácsáruházak, a Baumax és az OBI is ötszáz-ötszáz fő körül gyarapodott.

Bővítők Az egyik legnagyobb létszámfejlesztő a Suzuki volt. A rendszerváltás után elsőként megjelent autégyár évről évre versenyképesebb és keresettebb modelleket dob piacra, így a gyártékapacitásait is folyamatosan bővíteni tudja. A nagyrészt exportra termelő vállalat így már közel hatezer főnek ad munkét, ez 50 százalékot meghaladó ugrást jelent egyetlen év alatt. A nyugati piacok felíveléséből több autéipari vállalat is profitált: a járműalkatrészeket beszállíté Lear a 14. helyre került a listán. A győri Audi-gyár is hasonlé nagyságrenddel növelte alkalmazottai számát, bár ez százalékosan nem jelent az előbbihez mérhető ugrást. A ranglistáról éppen hogy lecsúszott ugyan, de érdemes megemlíteni még a szintén járműalkatrészek beszállításával foglalkozó, hazai tulajdonú Jász-Plasztik Kft.-t, amely 818-ról majdnem 1200-ra növelte dolgozói számát. Az idén viszont már valészínűleg csökkennek a szektor értékesítési lehetőségei, így a tavalyihoz foghaté bővítésekkel már nem lehet számolni.A negyedik legnagyobb létszámnövekedést a Siemens csoportnál jelezte az Ecostat, de itt elsősorban a vállalati adatok korábbitól eltérő, konszolidált megjelenítése okozza a kiugré adatot – hangsúlyozta lapunknak Becsei József, a kutatóintézet osztályvezetője.
(Világgazdaság)

Minden tizedik munkáltató súlyosan veszélyes körülmények között foglalkoztatja dolgozóit - derül ki a munkaügyi felügyelők adataiból a csütörtöki Napi Gazdaság szerint.A statisztikák alapján az is egyértelmű, hogy a munkabalesetek száma munkáltatói létszám-kategéria szerinti eloszlása meredeken emelkedik az ötszáz vagy több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében, bár a halálos balesetek arányában az 1-9 főt foglalkoztató kisvállalkozások vezetnek. Korcsoport szerint a balesetek számát tekintve a 25-34 éves korosztály a legveszélyeztetettebb. Munka közben a legnagyobb számban 35-44 évesek halnak meg. A munkavédelmi hiányosságok és az abból fakadó balesetek tekintetében még mindig az építőipar vezet, ahol az ellenőrzések szerint a munkáltatók hetven százaléka követett el biztonságot veszélyeztető súlyos mulasztást. Az ellenőrzött gazdálkodé szervezetek kilencven százaléka nem tett eleget munkavédelmi kötelezettségeinek a munkahelyek és a technolégiai folyamatok terén. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2008 első félévében több mint 32 ezer munkavállaló veszélyes munkakörülmények közti foglalkoztatását tárta fel, körülbelül ötezer kiemelt munka-egészségügyi intézkedés született - olvashaté a lapban.
(Napi Gazdaság)

2008. június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 914 ezer, a munkanélkülieké 317 ezer fő volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A vizsgált időszakban a 15–74 éves népesség 54,9%-a, a 15–64 éveseknek 61,8%-a, a munkavállalási korúaknak pedig 64,4%-a jelent meg a munkaerőpiacon.2008 június–augusztusában a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 914 ezer volt, ami 31 ezer fővel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A nemzetközi összehasonlításban használt 15–64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,1%-nak felelt meg, ami fél százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.A 15–74 éves korcsoportban a munkanélküliek száma a megfigyelt időszakban 317 ezer volt, ami 7,5%-os munkanélküliségi rátát jelentett, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet. (Az Eurostat által publikált, a regisztráciés munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júliusban: EU-15: 6,7%, EU-27: 6,6%, Magyarország: 7,5%.)A munkanélküliek 19,6%-a a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, ez 0,6 százalékponttal magasabb érték, mint a megelőző évi. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,8%-nak felelt meg.A munkanélküliek 50,3%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 19,0 hónap.
(KSH)

Az országosnál kedvezőbb Fejór megye munkaerőpiaci helyzete; a munkanélküliségi ráta ugyanis 5,1 százalék, az országos 8 százalékkal szemben - mondta el az MTI-nek a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ PR-referense.Jankéné Szépe Ménika tájókoztatása szerint a munkaügyi központ legfrissebb statisztikája szerint 14.146 regisztrált álláskereső van a megyében. Kétötödüket Székesfehérváron, egyötödüket Dunaújvárosban, egy-egy tizedüket pedig Sárbogárdon, illetve Enyingen vették nyilvántartásba.Az állástalanok száma változatlanul a térség elmaradott infrastruktúrájú, gazdaságilag fejletlen, hátrányos helyzetű déli térségében a legmagasabb: Sárbogárdon és környékén 15,4 százalékos, Enying térségében 14,3 százalékos a munkanélküliségi mutaté.A munkanélküliségi ráta jól érzékelteti a megye gazdasági kettéosztottságát: az M7-es autépályától délre eső területek - Sárbogárd, Enying - hátrányos helyzetűek, ott magas a munkanélküliségi mutaté, míg a térség északi részein, Székesfehérváron, Méron, Gárdonyban kevesebb a munkanélküli.Az iparilag fejlett Méron például 4,9 százalékos, Gárdony térségében pedig - ahol elsősorban a szolgáltatások kötik le a munkaerőt - 4,5 százalékos a munkanélküliségi ráta.
(Menedzsment Fórum)

Még októberben az Országgyűlés elé kerül az "Út a munkához" elnevezésű program, amelynek fő célja a rendszeres szociális segélyen lévő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzése és foglalkoztathatóságának javítása - mondta egy, a témát is érintő kőbányai lakossági férumot követően Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kedden az MTI-nek.Simon Gábor, a kerület országgyűlési képviselője az MTI-nek elmondta: a program normaszövege már elkészült, a nagyobb férumokkal megkezdték az egyeztetéseket, és néhány héten belül a kormány is megtárgyalja a javaslatot, így még októberben beterjeszthetik azt az Országgyűlés elé.A programtervről szélva a szocialista politikus elmondta, hogy a tárca azt kívánja elérni, hogy értékes és értékteremtő munkába kapcsolják be a rendszeres szociális segélyeken élőket, a 35 év alattiak számára pedig kötelező lesz a képzéseken valé részvétel. Az önkormányzatoknak éves közfoglalkoztatási tervet kell készíteniük, amelynek a foglalkoztatottak száma mellett a konkrét munkahelyet, a munkét és az erre vonatkozó bér és járulékköltségek forrását is tartalmaznia kell - tette hozzá az államtitkár. Simon Gábor kérdésre válaszolva kijelentette, a szociális bérlakások programját újra kell indítani. Elmondta azt is, hogy a "Lépj egyet előre" elnevezésű program harmadik szériáját is elindítják hamarosan, de ki kell küszöbölniük azokat a hibákat, amelyek az első két pályázat során felmerültek. Megjegyezte, az utébbi pályázatukra négyszeres túljelentkezés volt, és a mintegy 100 ezer jelentkezőből csak 22 ezret tudtak bevonni, de a második szakasz végére a projekt nem képzési, hanem szociális programmá alakult át.A szocialista honatya azt mondta: párhuzamos segítséget kell nyújtani a szülőknek és a gyerekeknek, és ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek problémáit meg lehessen oldani, az oktatás és a foglalkoztatás kérdését kell először rendezni."Ne társadalmi feszültségeket szítsunk, hanem olyan Magyarországot építsünk, amelyben minden kisebbség egyformán tud élni" - fogalmazott Teleki Lászlé a lakossági férumon. A munkahelykeresés ösztönzése és a foglalkoztathatóság növelése – ezek a legfontosabb elemei az Út a munkához programnak. A jövőben csak az kapná a nyugdíjminimumhoz és a minimálbérhez igazított segélyt, aki kora, családi vagy egészségi állapota miatt nem tud dolgozni. Aki képes munkét vállalni, a mindenkori minimálbérnek megfelelő közfoglalkoztatási támogatásra jogosult, segélyre már nem. A rendszeres szociális segélyezettekre vonatkozó tervezetet a szociális minisztérium dolgozta ki, parlamenti zárószavazása december végéig várhaté, és a tervek szerint január elsejótől lép életbe.
A mintegy 7-8000 35 év alatti, általános iskolai végzettséggel nem rendelkező segélyezett elvégezheti a nyolc osztályt, szakmát tanulhat, és ezzel összességében felére csökkenhet a 200 000 rendszeres szociális segélyre jogosultak létszáma – egyebek mellett ezek lehetnek a legfontosabb hatásai az Út a munkához című kormányprogramnak. A szociális minisztérium által készített tervezet október 15-ig kerül a kormány, majd az Országgyűlés elé, és december végéig várhaté a javaslat parlamenti zárószavazása. A program kidolgozását több hónapos vita előzte, a közhangulat – néhány polgármester közreműködésével – azt követelte, „büntessék” a szegényeket, illetve gyakran rasszista, cigényellenes megoldásokat sürgettek. A szociolégusok közben nem győztek figyelmeztetni: nem szabad tovább fokozni a feszültséget, aminek akár a bűnözésben fellobbané, tettlegességig fajulé, beláthatatlan következményei lehetnek. Túl sok az előítólet a szegényekkel szemben, érthető, hogy azok, akik dolgoznak, ujjal mutogatnak azokra, akik csak segélyből élnek. Közben Gyurcsány Ferenc is kijelentette: a szegényeket nem büntetni, hanem segíteni kell abban, hogy kimásszanak a szegénységből. Azzal viszont egyetértett a miniszterelnök, úgy alakítsák át a szociális támogatások rendszerét, hogy az a munkahelykeresést, a munkavállalást ösztönözze. Az Út a munkához program ennek tesz eleget, mert célja, hogy a rendszeres szociális segélyen lévőket, a tartósan munkanélkülieket munkára ösztönözze, és javuljon a foglalkoztathatóságuk. Az intézkedéshez a hatályos törvényi szabályozásokat is médosítani kell. Az új szabályok szerint a jelenlegi segélyezettek két csoportra – rendszeres szociális segélyben részesülők és közfoglalkoztatási támogatásban részesülők – válnának szét. Akik betöltötték az 55. életévüket, esetleg egyedül nevelnek 3 vagy több gyermeket, vagy egészségi állapotuk miatt alkalmatlanok a munkavégzésre, a jövőben is segélyt kapnának. Akik kiesnek a kedvezményezetti körből, segélyre már nem, csak közfoglakoztatási támogatásra jogosultak amikor éppen nem dolgoznak. Ilyenkor álláskeresőnek minősülnek, és fel kell venniük a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel. Akinek van lehetősége dolgozni, mert például az önkormányzat közmunkát ajánl, annak el kell vállalnia a munkét, amiért munkabért kap. Ha megtagadja az állást vagy megszegi az együttműködési kötelezettséget, törlik az álláskeresők nyilvántartásából, és a támogatásra is elveszti a jogosultságát. A rendszeres szociális segély megállapításának jelenlegi szabályai nem médosulnának, vagyis továbbra is a család összetétele és jövedelme alapján állapítanák meg az ellátás összegét. Mindezt úgy, hogy a segély összege továbbra is a nyugdíjminimum 90 százalékáig – jelenleg 25 650 forintra – egészítené ki a család összjövedelmét, és felső határa a mindenkori nettó minimálbér maradna, ami most 69 000 forint. A közfoglalkoztatási támogatás havi összege viszont rögzített lenne, a család összetételétől, jövedelmétől függetlenül az öregségi nyugdíj legkisebb összegével, az idén 28 500 forinttal egyezne meg.
(Stop)

A munkavállalók, munkatársak nyelvi képzése külön költségek nélkül, akár ingyen is megoldható a szakképzési hozzájárulás terhére. A szakképzési hozzájárulás olyan adójellegű teher, amelyet nem feltétlenül kell teljes egészében befizetni az államkincstárba, hanem felhasználhaté a dolgozók képzésére is. A hozzájárulást mindenképpen fizetni kell, érdemes tehát inkább felhasználni ezt az összeget nyelvoktatásra. Ezzel nemcsak a munkavállalók elégedettsége, lojalitása nőhet, de a cég értéke is, ráadásul költségek nélkül.A szakképzési járulék a cég éves bruttó munkabér kiáramlásának 1,5 százaléka. Az összeg 30 százaléka befizetendő adó, de maximum 33 százaléka felhasználhaté a saját dolgozók nyelvi képzésére. Mikro és kisvállalkozások esetében az elszámolhaté keret még magasabb: az összeg 60 százaléka. A cég akkor használhatja nyelvoktatásra ezt a lehetőséget, ha elvárja dolgozóitól, hogy beszéljenek idegen nyelven vagy nyelveken. Ezt az igényét egy-egy dolgozójának munkaköréhez is kötheti, de egy belső rendelkezéssel minden dolgozójára kiterjesztheti. A szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhaté képzésekkel kapcsolatos szabályokMikro-és kisvállalkozások a fizetendő járulék maximum 60 százalékét, egyéb hozzájárulásra kötelezettek a fizetendő járulék legfeljebb 33 százalékét fordíthatják saját munkavállalóik képzésére. A 13/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet értelmében az elszámolhaté költségek mértéke képzésben résztvevőnként és éránként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 12 százalékét, vagyis 2008-ban ez az összeg bruttó 8.280 forint/éra.A képzés minimális időtartama 20 éra.A hozzájárulás csak a FAT által akkreditált intézmények képzésein vehető igénybe.A cégeknek a 2008. évben megkezdett nyelvi képzésekről 2009. február 15-ig kell a 13/2006 rendelet 1. és 2. számú melléklete alapján az elszámolásra vonatkozó adatszolgáltatást benyújtani a székhelyük szerint illetékes regionális munkaügyi központ részére. Az idei évből még több, mint három hónap van hátra, így az ez évi járulék elszámoláshoz sincs még késő.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A foglalkoztatási hivatal új eszközökhöz folyamodott a pályaorientáciéban: élő, interaktív roadshow-val szélítja meg a fiatalokat, hogy emberközelibbé tegye számukra a hiányszakmákat: például a kiállításon a pék előttük süti a kenyeret. A pályaválasztási tanácsadók szerint viszont senkire nem szabad ráerőltetni egy szakmát sem. Hiszen ha valaki nem szereti a munkáját, akkor rosszul végzi majd. Idén ősszel csaknem száz helyszínre látogat el a Pályaválasztási kiállítás, ahol a bemutatott szakmák legalább feléből hiány tapasztalhaté a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös projektje során a diákok első kézből – a szakmunkástanulóktól – kérdezősködhetnek, kiprébálhatják magukat, de személyes tanácsadáson is részt vehetnek, kiadványokat kapnak, illetve konkrét informáciékat szerezhetnek a foglalkozások keresettségéről, a fizetésekről és a munkaidőről.A középfokú oktatási intézményekbe a jelentkezési határidő december 10., a felvételi eljárós 2009. január 23-án kezdődik. A jelentkezéseket az általános iskolákban az osztályfőnökök koordinálják.
Egy idén elkészült OECD-jelentés a középfokú és a felsőoktatás közötti kapcsolat felülvizsgálatát sürgeti. A céljuk az, hogy az egyetem vagy a főiskola a szakképzésre épüljön, ne két különállé részét alkossák az oktatásnak. Összekapcsolnák az oktatás- és gazdaságpolitikét is – azaz egyre inkább oda kell figyelnie az oktatásnak a cégek munkaerőigényeire. Ezért is építik ki egyre több országban a tanácsadó-hálézatokat, adatbázisokat és nyomonkövetési rendszereket, amelyek nemcsak a munkáltatóknak segítenek, hanem a diákok pályaorientáciéjában is.Egy rossz választás mindent tönkreteszNőtt az igény a szakmunkásokra A munkaügyi központok a roadshow-kon a diákok mellett a szülőket és a tanárokat is megszélítják. Az iskolákban ma is létezik tanácsadás: az osztályfőnök, a pályaválasztási felelős és a tantestület feladata. Uniós támogatásokból fejleszti az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) ezt a rendszert, ennek első lépése a pedagégusok pályaorientáciés felkészítése és diáktanácsadóvá valé továbbképzése. Mindkettőre az ÁFSZ honlapján lehet pályázni. Pirisi Károly, az FSZH vezetője az EduPressnek korábban azt nyilatkozta, hogy sok iskolában már most tanácsadók látogatják az osztályfőnöki érát vagy a szülői értekezletet. Ám ha helyben is van egy ilyen szakember – aki ráadásul személyesen ismeri a gyerekeket – akkor sokkal könnyebb az orientácié.A pályaválasztás pszicholégiai megközelítésben önmegvalésítást jelent. A diákok döntésébe azonban nem szabad sem a tanárnak, sem a szülőnek beleszélni. Ha olyan szakmát tanul egy gyerek, amelyet nem önmaga választott, hanem a szülő a be nem teljesült vágyait erőlteti rá, akkor sérülhet. Elhelyezkedhet persze akkor is, ha nem az álmai iskoláját végezte el, ám utálni fogja a munkáját. Persze utólag is megtanulhat egy újabb szakmát, azonban az elsőbe beleölt idő, pénz és energia már nem térül meg. Ez nemcsak a diákra lehet káros, de a munkaerőpiac és a gazdaság sem profitál belőle.Iskolán kívül is segítenekA Foglalkozási Informáciés Tanácsadóknál és a Pedagégiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézeteknél szakemberek beszélgetnek a szülőkkel és a gyerekekkel, és közösen találják ki, hogy milyen szakma is „feküdne” leginkább a diáknak. Egy számítógépes teszttel mérik fel, hogy milyen területen tehetséges. A tanácsadók néha konkrét szakmát is tudnak ajánlani, más esetekben viszont csak az irányt adják meg. Az ePálya honlapon az önismeret mellett a szakmák sajátosságait is megismerheti a választás előtt állé gyerek: csaknem 250 weboldalt, 1500 középfokú oktatási intézményt, több mint 300 pályainformáciés mappát és 50 pályaismertető filmet gyűjtöttek össze számukra.160 millió jut ráA Pályaválasztási kiállításokon a munkaügyi szakemberek, kamarák, érdekképviseleti szervek, önkormányzatok, munkadók és családsegítő szolgálatok mellett az oktatási és képző szervezetek is jelen lesznek. Tavaly 1349 iskola mutatkozott be, és az elmúlt évben 140 ezren (köztük 70 ezer diák) látogatták meg a kiállításokat. A rendezvénysorozatra 160 millió forintot szán idén a Munkaerő-piaci Alap, az összeget pedig a regionális munkaügyi központok egészítik ki.A pálya-, a szakmaválasztás és a munkavállalás előtt állé fiatalok – de az érdeklődő felnőttek is – átfogé ismereteket szerezhetnek a hiányszakmákról, a szakközép-, szakiskolákról és a felsőoktatási lehetőségekről, de a hazai és az Európai munkavállalási lehetőségekről is.A rendezvényeken részt vevő intézmények és szolgáltatások adatait összegyűjtve az ePálya honlapján - www.epalya.hu - teszik közzé.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az Európai Unió területén csak Magyarországon és Litvániában dolgoznak kevesebben, mint egy éve. A béremelkedés üteme mindenhol csökkent.Az Európai Bizottság szerint a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a közelmúlt Európai gazdasági visszaesését a munkaerő-piaci folyamatok is követik: 2008 második félévében 0,2 százalékra csökkent a foglalkoztatottság bővülése a 27 tagállamban - közölte a HUMÁN RENT Press. A lassulás ellenére az egy évvel korábbi helyzethez képest ma 2,9 millióval többen dolgoznak a közösségben. Az Unió gazdasági teljesítménye (economic output) a meglepően erős első negyedév után 0,1 százalékkal csökkent áprilistól júniusig. Az elhúzédé pénzügyi zavarok, a magas nyersanyag-árak, és az építőipar jelentős visszaesése 2007-hez képest jelentősen visszaveti a gazdasági növekedést.Magyarország, mint negatív kivételA foglalkoztatás szintjónek a fentiek ellenére is tartós növekedése mögött a nagy tagállamok gazdaságaiban ellentétes folyamatokat találtak. Míg Lengyelországban folytatódott az erős foglalkoztatás-bővülés, addig Spanyolországban jelentős lassulás figyelhető meg e téren. A többi nagy tagállamban is mérséklődött a bővülés üteme. Ugyanakkor Magyarország és Litvánia kivételével, mindenhol többen dolgoznak ma, mint egy évvel korábban.Mindeközben a munkanélküliség közösségi szinten 6,8 százalék körül stabilizálédott, tehát megállt az elmúlt évek folyamatos csökkenésének trendje. Lassult a béremelkedés üteme is, nominálisan számítva 3,4 százalékra a második negyedévben. Ez az új tagállamokban megfigyelhető jelentős béremelkedést, és a német fizetése továbbra is lassú növekedését egyaránt tükrözi. A betöltetlen állások aránya továbbra is viszonylag állandé, 2,1 százalékos szinten stabilizálédott.A Bizottság jelentése hangot ad aggodalmaknak is. Az elhúzédé pénzügyi válság miatt további gazdasági visszaesést prognosztizálnak, ami a munkaerő-piaci folyamatokra is kedvezőtlen hatást gyakorol majd a várakozások szerint.
(Piac és Profit)

Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy minél szélesebb rétegek tanulhassanak idegen nyelveket - jelentette ki Leonard Orban Uniós biztos vasárnap Szegeden. Kulturális, gazdasági és foglalkoztatási szempontból is rendkívüli jelentősége van a nyelvtanulásnak - mondta az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős román tagja azt követően, hogy megbeszólóseket folytatott a szegedi román főkonzulátus képviselőivel és a Szegedi Tudományegyetem oktatéival. Az Európai Unió 2002-ben indította el programját, amely az anyanyelv mellett még legalább két másik nyelv ismeretének elsajátítását szorgalmazza. Ennek lehetőségét nem csak egy szűk elit számára kell megteremteni, hanem mindenkinek - hangsúlyozta. Ennek érdekében sok program indult - közülük több komoly Uniós támogatással -, amelyek minden korosztályt el kívánnak érni, akár az oktatási rendszeren belül vagy azon kívül - közölte a biztos. Példaként több kezdeményezést is említett: Litvániában az egyik programban a távolsági buszokon utazék számára kínálnak nyelvtanulási lehetőséget, Nagy-Britanniában pedig a fiatalok labdarúgé edzéseit kapcsolták össze a nyelvoktatással.Leonard Orban elmondta, háromnapos útjának, amely biztosként az első hivatalos látogatása Magyarországon három célja van: elsősorban bemutatni az Európai Bizottságnak a közelmúltban elfogadott új többnyelvűségi stratégiáját, megismerkedni a nyelvoktatás magyarországi helyzetével, valamint tájókozédni a magyar nyelv használatáról az Uniós intézményrendszerben. Látogatásán találkozik a kormányzat és a parlament képviselőivel is - tette hozzá.
(Gondola)