Munkaügyi Tudástár

A Német Szövetségi Munkaügyi Hivatal referensei Budapestre jöttek, hogy felmérjók a szakképzett álláskeresők képességeit. Akik vették az akadályt, egy adatbázisba kerültek, és munkalehetőség esetén azonnal utazhatnak is dolgozni. Nem maradtak le a németországi munkáról, akik elszalasztották a börzét. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján rendszeresen elérhetők a legfrissebb németországi álláslehetőségek. Közelebb kerültek a németországi munkához azok a magyar álláskeresők, akik ellátogattak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat német állásbörzéjóre, Az érdeklődők nyelv- és szaktudását ugyanis a német munkaügyi kirendeltségek képviselői mérték fel. A jól szereplők egy adatbázisba kerültek, amelyben a munkaerőt kereső német cégek böngészhetnek. Ha valakit kiválasztanak, egy rövid telefonos állásinterjú után már a munkaszerződést is elküldik aláírásra. Kérdés persze, hogy kinek mennyit kell erre várnia. A szerencsések egy hónapon belül munkadóhoz juthatnak, másoknak 6-8 hónapot is kell várni a szerződésre.

Agrármérnöktől hegesztőig: velük találkoztunk

Az ÁFSZ Kálvária téri központjában ma délelőtt tucatnyi álláskereső várakozott állásinterjúra. A harmincas éveiben járó Zoltán például saját bevallása szerint nyitott, kommunikatív, közvetlen ember. Itthon eredetileg könyvelői tanfolyamot végzett, ám miután úgy találta, hogy Magyarországon nincs túl sok lehetőség, inkább Nyugat-Európa felé vette az irányt. A férfi több évet töltött Hollandiában, főként csomagolási munkákat végzett. Jelenleg Magyarországon él, de Németországba vágyik. Célja bármilyen gyorséttermi munka megcsípése. Az állásinterjúról elmondta, kár volt aggédnia."Kedvesek a német munkaügyesek, a nyelvtudásomat is dicsérték. Most úgy néz ki, hamar kapok munkét "-reménykedik. Interjúra várt még néhány pályakezdő fiatal és egy építőiparban érdekelt vállalkozó is. Regina például pályakezdő agrármérnök, jól beszél németül és külföldön is a szakmájában helyezkedne el. Péter hegesztő vállalkozóként keresné a megélhetést a németeknél. "Szeretnék egy legalább 10 fős csapatot összeállítani, és majd őket beajánlani a kinti munkaügyeseknek. Nem az a baj, hogy nincs itthon elég hegesztő, hanem az a gond, hogy nem beszélnek németül" - mondja.

Pincérek, szakácsok, idősgondozék kellenekA németországi kijutás egyik legkönnyebb médja a kétoldalú egyezmény alapján biztosított kontingensbe kerülés. Aki szakképzett, 18 és 40 év közötti, jól beszél németül a vendégmunkavállalói egyezmény keretében viszonylag egyszerűen kijuthat. A németek ugyanis ekkor nem vizsgálják azt, hogy az adott pozícióra lenne-e alkalmas német álláskereső, hanem a 2000-es magyar keretszámon belül automatikusan megadják a munkavállalási engedélyt. "Most főleg nővérekre, idősgondozéra, betegápoléra és vendéglátésokra van nagy igény "- mondta el kérdésünkre Somlyai Beáta munkavállalási tanácsadó, az AFSZ nemzetközi szakreferense. A tanácsadó hozzátette: bár a vendégmunka-vállalási egyezmény mintegy 2000 fős kontingens munkavállalását tenné lehetővé, az eddigi tapasztalatok szerint a németországi munkavállalás iránt nincsen tömeges érdeklődés. "Általában alig 300-an mennek évente. Hogy miért? Egyrészt a külföldi munkét megcélzék főleg angolul beszélnek és Angliába igyekeznek. A németül jól beszélők pedig inkább a közelebbi Ausztriában néznek munkalehetőség után. Nem maradt le, aki nem jött elÁm jó tudni: aki erős középszinten beszéli a nyelvet és mégis kedvet kapna a németországi munkavállaláshoz, nincs lekésve semmiről. Az AFSZ honlapján rendszeresen elérhetők a legfrissebb németországi álláslehetőségek, miközben a kinti kirendeltségek is legalább évente két nagyobb toborzást tartanak.
(AFSZ)

A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosítása a rendszer átláthatóságát, hatékonyságát célozza és erősíteni kívánja a függetlenségét is azzal, hogy a támogathaté civil szervezetek köréből kizárja például a pártok által alapítottakat - mondta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kedden a parlamentben, az előterjesztés általános vitájának kezdetén.Az alapprogram szerkezetét nem érinti a javaslat, ám szigorítja az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat és növeli a nyilvánosság szerepét, például azzal, hogy a nyertes pályázatok és az elnyert támogatások adatait hozzáférhetővé teszi - mondta Korézs Lajos.Hozzátette: a törvény elfogadása éta eltelt fél évtizedben mintegy 65 ezer pályázatból 42 ezer megvalésításához adtak összesen 27 milliárd forintos támogatást. Idén több mint 10 ezer pályázatot támogatott az alapprogram, 6,4 milliárd forinttal.
(Klubrádió)

Négy ukrán alkalmi munkást kiutasított az országból a Bevándorlási Hivatal Fejór Megyei kirendeltsége. A munkásokra az etyeki szüreten akadtak rá a hivatal dolgozói, amikor a munkaügyi felügyelőséggel közösen tartottak ellenőrzést.A felügyelőség már másodszor ellenőrizte az etyeki szőlőültetvényeket, és mindkét esetben feketemunkásokra akadtak. A vizsgálat egy munkaerő-közvetítő cég ellen folyik, mivel az alkalmi munkásokat a cég alkalmazta. Először szeptember elejón 160 munkavállalóból 94 ukránt és 16 magyart úgy foglalkoztatott a cég, hogy nem volt kitöltve az alkalmi munkavállalói könyvük, hét ukránnak pedig még alkalmi könyve sem volt. Két hét múlva ismét ellenőrzést tartott a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Felügyelőség, a Bevándorlási Hivatal Fejór megyei kirendeltségének munkatársaival. 122 ukrán és két magyar állampolgárságú embernek hiányzott a napi bejegyzése.A két vizsgálatot összevonta a munkaügyi felügyelőség, eredmény a hónap közepén várhaté - mondta a Független Hírügynökségnek Janké Zoltán a felügyelőség igazgatója.A magyarok feketefoglalkoztatása miatt munkaügyi bírságot szab ki a hatóság, amely 30 ezer forinttól, 20 millió forintig terjedhet. A külföldiek illegális foglalkozatása miatt a Munkaerőpiaci Alapba kell a büntetést fizetni, amelynek mértéke több tízmillió forint is lehet, hogy pontosan mennyi, az a vizsgálat végeredményétől függ.Az ügyben vizsgálatot folytat a Bevándorlási Hivatal is. Az ellenőrzés után négy ukrán munkást utasítottak ki az országból, mert jogszerűtlenül tartózkodtak itt - tudta meg a Független Hírügynökség Daragé Rékétól, a Bevándorlási Hivatal Fejór megyei kirendeltségének szóvivőjótől.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaképesek közfoglalkoztatás-pétlé juttatást kapnának, ha nem tudnak munkét vagy képzést nyújtani nekik A szociális tárcánál elkészült az új koncepcié, amely javítaná a munkára képes segélyezettek foglalkoztatottságát, ösztönözné, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra.Az új szisztéma megfelezné a rendszeres szociális segélyezettek számát. Jelenleg mintegy 185 ezren jogosultak erre a juttatásra, amely a legkisebb nyugdíj 90 százalékáig egészíti ki a jövedelmet, ez az idén 27 600 forint, de egy családnál összesen nem haladhatja meg a mindenkori nettó minimálbért.A szociális tárca által készített tervezet kiemelné a segélyezettek köréből a munkaképeseket, akik a jövőben nem segélyt, hanem egy újonnan bevezetendő ellátást, közfoglalkoztatás-pétlé juttatást kapnának, ha az önkormányzat vagy az állami foglalkoztatási szolgálat nem tud számukra sem munkét, sem képzést adni. Rendszeres szociális segélyt az 55. életévüket betöltött, három, vagy több gyereket nevelő, egészségügyi állapotuk miatt munkára alkalmatlan részorulék kaphatnának ezentúl.A szaktárca azzal számol, hogy a közmunkaprogramok, nagyberuházások és esélynövelő képzések révén jövőre mintegy 100 ezer ember térhet vissza a munkaerőpiacra, illetve az oktatási rendszerbe.
(Hiradó)

Az Európai Bizottság a szülési szabadságra vonatkozó szabályok reformjával és a gyermekgondozási lehetőségek bővítésével igyekszik megkönnyíteni a nők munkavállalását. A pénteken az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott javaslat 14-ről 18 hétre emelné a szülési szabadság minimális időtartamát, amely alatt a fizetés 100 százalékét, de legalább a betegszabadságra járó összeget kellene biztosítani - írja a Világgazdaság. A nők ráadásul az eddigieknél szabadabban dönthetnének ezen időszak felhasználásának időzítéséről: némely tagállam jelenlegi gyakorlatával ellentétben nem lesznek kötelezhetők arra, hogy a szabadság egy részét a szülés előtt vegyék ki.Magyarországon jelenleg a szülési szabadság időtartama 24 hét, amely alatt a fizetés 70 százalékét, vagyis a táppénzzel megegyező összeget kapja a szülő. Az időtartam tekintetében Magyarország az Európai átlagot képviseli, a kifizetett juttatás terén viszont lemarad. Az átlag a fizetés 75-80 százaléka, de számos államban a – az Uniós javaslathoz hasonléan – a teljes bért kifizetik a szabadság ideje alatt.

A direktíva – amelynek elfogadásához az Európai Parlament és a tagállamok jóváhagyása is szükséges – erősítené a kismamák elbocsátás elleni védelmét, valamint rögzítené az azonos vagy egyenértékű munkába valé visszatérés jogát. A szabadság leteltekor a nők kérhetik majd a rugalmas munkaidő lehetőségét foglalkoztatójuktól – igaz, azok visszautasíthatják a kérést.A tervezet az önfoglalkoztató nőknek is lehetőséget adna arra, hogy ha akarják, ugyanilyen ellátásban részesüljenek szülés esetén. A juttatásokban a családi vállalkozásokban informális alapon dolgozó családtagok is részesülhetnének.
(Világgazdaság)

Csoportos létszámleépítési szándékét jelezte a Mebona Bőripari Kft. a közelmúltban a bonyhádi munkaügyi szervezetnél. Budai Zoltán, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ bonyhádi kirendeltségének vezetője a teol.hu-nak azt mondta, a cég a 186 fős statisztikai létszámból szinte a teljes létszámot, 161 főt elküldené. A maradók 17 főt a GYES-en és GYED-en lévők adják. A létszámleépítés okaként a cég nyugat-Európai piacainak elvesztését jelölte meg. A dolgozókat a rossz hírről már tájókoztatták, a munka közel egy hete szünetel.– A cég vezetői azt mondták, a cipők iránti jelentős kereslet-visszaesés játszott szerepet abban, hogy leállították a munkét. Jelenleg is tárgyalnak több külföldi partnerrel, de eddig nem jártak eredménnyel – tette hozzá Budai Zoltán.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A jelenlegi 15 milliárd forint helyett a tervek szerint 50 milliárdot osztanának szét az önkormányzatok között a közcélú foglalkoztatás megváltozé rendszerében - közölte Zalakaroson a munkaügyi miniszter, az önkormányzati vezetőknek tartott konferencián.Szűcs Erika az Út a munkához program elemeit ismertetve beszámolt arról, hogy a jelenlegi 200-210 ezres segélyezetti kör nagyjából a felére csökkenne a munkára valé ösztönzéssel. Az önkormányzatok eddigi közmunkaprogramjainak tapasztalatait felhasználva alakulna át a segélyezési és közfoglalkoztatási rendszer, amelynek forrása az eddiginek több mint háromszorosa lehet.A rendszeres szociális segélyezés kasszájának egyharmadát kívánják ide átcsoportosítani, a közcélú foglalkoztatottak járulékét a munkaerőpiaci alapból szintén hozzátennék, s mindezt az önkormányzati közhasznú programok önrészével egészítenék ki. Fontos célnak nevezte, hogy "a közcélú munkét szeretnénk az értékteremtés felé terelni".Vagy munka, vagy pénzMegváltozna az önkormányzatok érdekeltsége is, így például a munkét vállalni valóban nem tudé segélyezettek esetén a települések önrésze 10 százalék lenne, amit a központi költségvetésből lehívhaté 90 százalék egészítene ki, de 20 százalék volna az önrész, ha az önkormányzat ment fel valakit a munka alél. A közfoglalkoztatás esetén megszűnik a most még meglévő korlát, a foglalkoztatott bére és járulékai együtt képezik majd a támogatás alapját, amelyhez 5 százalék önerő mellett 95 százalékot biztosítana az állam.Ha a foglalkoztatást nem lehet biztosítani, közfoglalkoztatást pétlé támogatást vezetnének be, amely várhatéan a nyugdíjminimumnak megfelelő összeg lesz. Ezzel is szeretnék távolítani a munkaképes népesség esetén a segélyt a tényleges munkavégzésért járó összegtől - mondta.
(Piac és Profit)

Az október 18-i szombati munkanapon kell majd ledolgozni az október 24-i pénteki pihenőnapot.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkaerő-felmérés adatai szerint 2008. I. félévben a 15–74 évesek közül 4 millió 182 ezren vettek részt a munkaerőpiacon, közülük a foglalkoztatottak száma 3 millió 856 ezret, a munkanélkülieké 326 ezret tett ki. A gazdaságilag aktívak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 48 ezerrel csökkent, ezen belül a foglalkoztatottak száma 67 ezer fővel volt alacsonyabb, míg a munkanélkülieké 19 ezerrel nőtt. Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 54,2% volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal mérséklődött 50,0%-ra, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8%-ra emelkedett.

A munkaerő-felmérés adatai szerint 2008. I. félévben a 15–74 évesek közül 4 millió 182 ezren vettek részt a munkaerőpiacon, közülük a foglalkoztatottak száma 3 millió 856 ezret, a munkanélkülieké 326 ezret tett ki. A gazdaságilag aktívak száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 48 ezerrel csökkent, ezen belül a foglalkoztatottak száma 67 ezer fővel volt alacsonyabb, míg a munkanélkülieké 19 ezerrel nőtt. Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 54,2% volt, 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatási ráta 0,8 százalékponttal mérséklődött 50,0%-ra, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8%-ra emelkedett.
(KSH)