Munkaügyi Tudástár

Bezárták az angol érdekeltségű Berwin Ruhagyár Zrt. nyíregyházi üzemét; ez az első Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ipari termelőegység, amely a pénzügyi-gazdasági világválság következtében szűnt meg - írta a Kelet-Magyarország szombati számában. A mintegy 400 dolgozó közös ebéddel búcsúzott egymástól pénteken, miután csütörtökön végleg lakat került munkahelyük épületére. Turgyánné Téth Magdolna, a megszűnt gyár igazgatója a lapnak elmondta: az üzem megmentésére tett kísérletek nem jártak eredménnyel, s eddig a volt dolgozók közül mindössze tízen találtak új munkahelyet a térségben. A híres nyíregyházi gyár a privatizácié során került angol tulajdonba, s nyugat-Európai megrendelőknek gyártott női és férfi ruházati termékeket.
(Kelet-Magyarország)

46,4 ezer álláshelyet kínált az ÁFSZ az álláskeresőknek decemberbenA december hónap folyamán bejelentett új álláshelyek száma 25,2 ezer darab volt, számuk novemberhez képest kisebb mértékben, 5,2 ezerrel emelkedett. A bejelentett állások száma a novemberben megfigyelt jelentős mértékű visszaesést követően fordult emelkedésbe, ám ez kizárólag a támogatott álláshelyek számának növekedésének tudhaté be. A munkadók a tárgyhónap folyamán a bejelentett álláshelyek közül összesen 11 168-hoz nem igényeltek támogatást, ez az összes bejelentés 44,4%-a. Az álláshelyek többségét tehát valamilyen támogatott foglalkoztatási formában kívánták betöltetni a munkáltatók, amely jócskán magasabb arány a korábbi hónapokban megszokottnál. Míg ugyanis a bejelentett nem
támogatott álláshelyek száma 24,1%-kal csökkent egy hónap alatt, a támogatott álláshelyeké 169%-kal nőtt. A növekedés hátterében a december hónap folyamán indult közhasznú foglalkoztatás felfutása áll. A hónap során 12,4 ezer fő közhasznú foglalkoztatására érkezett be igény, ami több mint háromszorosa az előző havi számnak. E felfutásnak köszönhető, hogy a hónap során 10,8 ezer álláskeresőt közvetítettek sikeresen közhasznú munkákra a munkaügyi központok, ami mintegy háromszorosa a novemberi és több mint duplája a tavaly decemberi számnak.
Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 46,4 ezret tettek ki, ez csaknem ezerrel több közvetíthető állást jelentett decemberben, mint a megelőző hónapban. Ebből a tárgyhé végéig 15,4 ezer állás maradt betöltetlen. A legtöbb új, nem támogatott állást Közép-Magyarországon (3522 darab), Nyugat-Dunántúlon (2211 darab), illetve Dél-Alföldön (2143 darab) kínálták a munkáltatók decemberben. Míg Közép-Magyarországon a hónap során beérkezett munkaerőigények 87%-a nem támogatott állásra vonatkozott, a másik péluson Észak-Magyarországon mindössze 15% volt ez az arány. A nem támogatott állásokat legnagyobb számban továbbra is a feldolgozóiparban (26,6%) és a gazdasági szolgáltatások, ingatlanügyek (18,8%) ágazatokból kínálták a munkáltatók decemberben, bár a feldolgozóipari állások részesedése érezhetően visszaesett.Egy hónap alatt 7,0%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma A nyilvántartott álláskeresők száma a decemberi zárónapon 477,4 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest 7,0%-os (31,4 ezer fős) növekedést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 7,3%-os (32,3 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. Az egy hónap alatti emelkedés mértéke idén decemberben valamelyest nagyobb volt, mint a korábbi években, és az is megfigyelhető, hogy az álláskeresők létszámának egy év alatti növekedése jelentősen gyorsult a 2008-as év végén. Novembertől kezdődően az év korábbi időszakára jellemző 2–4% közötti növekedés ugyanis 6–7%-körüli mértékűre emelkedett. Novemberhez képest minden régiéban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a növekedés azonban a legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúl (13,6%) és Közép-Dunántúl (11,4%) munkaerőpiacát érintette. A megyék közül kimagaslik Győr-Moson-Sopron megye, ahol 20,1%-os volt egy hónap alatt a növekedés. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva Közép-Dunántúlon figyelhető meg a legkedvezőtlenebb dinamika, itt 23,0%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. De átlagon felüli a növekedés mértéke Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon is. Visszatekintve a 2008-as év egészére elmondhaté, hogy az év utolsó két hónapjában alapvetően változott meg az álláskeresők létszámalakulásának
dinamikája az ország egyes területein. Míg az év első három negyedében a kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű területeken (Hajdú-Bihar, Heves, Szabolcs-Szatmár megye) emelkedett átlag feletti mértékben a nyilvántartott álláskeresők száma a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, az év utolsó negyedében a kedvezőtlen dinamika egyértelműen azon
kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségeket érintette, ahol az iparban foglalkoztatottak aránya a legmagasabb az országban (Fejór, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye). Ez azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon megszokott szezonális mozgásokat jelentősen átrajzolják az idei téli foglalkoztatási holtszezonban a pénzügyi-gazdasági válság nyomán fellépő munkaerő-piaci hatások.A tartósan állást keresők aránya decemberben meghaladta a 30%-ot, ami azt jelenti, hogy 146,3 ezer fő, több mint egy éve folyamatosan állást keresett. Számuk növekvő tendenciájú, egy év alatt 8,3%-kal nőtt. Az átlagos regisztráciés idő 327 napot tett ki. A tárgyhónapban 157,2 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra. Nagyobb részük, 70%-uk, járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További 152,1 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez az álláskeresők csaknem harmadát (32%-át) érinti. Számuk növekvő tendenciájú, a megelőző év azonos időszakához képest 11,9 ezer fővel nőtt. Decemberben az összes nyilvántartott álláskereső 64,8%-a kapott valamilyen pénzbeli ellátást, több mint egyharmaduk (168,1 ezer fő) nem kapott pénzbeli támogatást. Az ellátásban nem részesülők 25%-át teszik ki a pályakezdők. Tovább csökkent decemberben a nyilvántartott pályakezdők száma Az összes nyilvántartott álláskeresővel ellentétben a pályakezdő álláskeresők száma decemberben az októberben megkezdődött csökkenést követően, tovább mérséklődött. Egy hónap alatt a nyilvántartásban szereplő pályakezdők létszáma 733 fővel, 1,7%-kal csökkent, ezzel a decemberi zárónapon a regiszterben szereplő pályakezdők száma 41,6 ezer főt tett ki. Arányuk az összes nyilvántartott álláskereső között némileg csökkent, s 8,7%-os értéket mutatott. A mérséklődés mögött az áll, hogy a korábban nyilvántartásba került fiatalok közül egyre többen kerülnek ki a nyilvántartásból (elhelyezkednek, illetve valamilyen aktív eszközbe kerülnek.) Egy éves viszonylatban a pályakezdők száma 3,5%-os emelkedést mutat, körükben tehát némileg kedvezőbb dinamika érvényesül, mint az összes álláskereső körében. Novemberhez képest Észak-Alföld kivételével minden régiéban csökkent a pályakezdő álláskeresők száma. Egy év alatt azonban azon régiékban figyelhetünk meg a számukban nagyobb emelkedést, ahol az összes álláskereső számát tekintve is erőteljesebb növekedés mutatkozott, így Közép-Magyarországon (20,8%), Közép-Dunántúlon (11,8%) és Nyugat-Dunántúlon (11,0%).Növekedett decemberben a nyilvántartásba belépők számaDecemberben a megelőző hónaphoz képest 20,0%-kal nőtt a nyilvántartásba belépők száma.Ilyen mértékű emelkedés az év utolsó hónapjában megszokottnak értékelhető, hiszen a szezonális ágazatokban dolgozók közül sokan válnak a téli hónapokban nyilvántartott álláskeresővé. A belépők száma azonban idén több mint 10%-kal volt magasabb decemberben, mint a megelőző évben. A növekvő belépési forgalom a nyilvántartásba visszalépő ügyfelek növekvő számának köszönhető, hiszen az első alkalommal belépők száma lényegében stagnált. Ám az első alkalommal belépők számában igen nagy megyék
közötti szérédás figyelhető meg. Az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedés volt számukban Fejór, Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyékben, ahol számuk 15–21% közötti mértékben növekedett. A belépő nem pályakezdők utolsó munkahelyük nemzetgazdasági ága szerinti megoszlásában novemberhez viszonyítva nem, az előző év azonos időszakához képest azonban kisebb eltolédást figyelhetünk meg. Elsősorban az ipar területéről vesztették el nagyobb arányban állásukat idén decemberben, mint az előző évben.A területi különbségek továbbra is jelentősekA nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 10,8%, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 7,2% volt december végén, változatlanul igen nagy régiék közötti szérédással. Az előbbi mutaté Észak-Magyarország és Észak-Alföld esetében volt a legrosszabb (18,6%, illetve 18,7%), míg a legkisebb relatív mutatét Közép-Magyarországon (3,9%) figyelhetjük meg. Azonban a régiékon belül is igen nagy különbségek találhaték. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 0,7 %-ponttal növekedett.
Az Európai Unió tagországaiban előírt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,8%, ami a munkaerő-felmérésből a 2008. szeptemberi–novemberi időszakra, a 15–74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja.92,5 ezer fő vett részt különböző aktív foglalkoztatási programokbanOktéberben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma 4,6%-kal (4,5 ezerfővel) csökkent szeptemberhez képest, azonban a szeptemberi létszámadat kiemelkedő volt, ehhez a magas bázishoz képest nem értékelhető jelentősnek ez a csökkenés. Összesen 92,5 ezer fő részesült valamilyen aktív foglalkoztatási eszköztámogatásban októberben, amely az előző év azonos időszakához viszonyítva 14,2%-os emelkedést mutat. Különösen a képzésekben résztvevők száma emelkedett – többek között az Uniós források növekvő felhasználása miatt –, idén októberben 45,9%-kal többen vettek részt munkaerő-piaci képzésekben, mint egy évvel korábban. A tárgyhónapban 8,2 ezren kezdtek valamilyen képzésbe, ez az év során az eddigi legmagasabb érték. További 6,9 ezren kezdték el közhasznú foglalkoztatásukat október hónapban, s 3,2 ezren léptek bér és járulékjellegű támogatásokba is. Az egyes aktív eszközökbe belépők száma idén 51%-kal volt magasabb, mint tavaly októberében. Decemberben 5,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentés érkezett a munkaügyi központokhoz

Decemberben 81 munkáltató, 5,5 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. A bejelentést tevő munkáltatók száma 23-al, az érintett munkavállalók száma 2,4 ezer fővel (79%-kal) nőtt a megelőző hónaphoz képest, s az idei év egészét tekintve is kimagaslé a decemberi érték. A megelőző év azonos hónapjához viszonyítva a bejelentést tevő munkáltatók száma 65-tel emelkedett, az érintett munkavállalóké pedig 4,8 ezer fővel. A decemberi bejelentések alapján a legtöbb munkavállalót (2,9 ezer főt) a Közép-Dunántúli régiéban (ezen belül Komárom-Esztergom megyében 2,0 ezer főt) bocsáthatják el.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Az önkormányzatok és kirendeltségi ügyintézők, valamint a segélyben részesülők januártól június végéig fordulhatnak informáciéért az ügyfélszolgálathoz. Januártól telefonos ügyfélszolgálattal segíti az önkormányzatok és kirendeltségi ügyintézők szakmai munkáját a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) az "Út a munkához" program keretében - mondta Pirisi Károly, a hivatal főigazgatója szerdán. Az ügyfélszolgálaton a szociális ellátások változásaival, valamint a munkához jutást segítő közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatban kaphatnak informáciét az érdeklődők. A call-center 2009. januártól 2009. június végéig működik.

Az önkormányzatokon és kirendeltségi ügyintézőkön kívül a jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülők, a rendelkezésre állási támogatásra, illetve a jövőben is rendszeres szociális segélyre jogosultak is kaphatnak informáciét. Az ügyfélszolgálat telefonon a 06-1/459-1077 telefonszámon, valamint az utamunkahoz@lab.hu e-mail címen is elérhető. Informáciécsere az önkormányzatok és a kirendeltségek közöttAz "Út a munkához" programban résztvevőket az önkormányzatok és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) közös adatbázisában tartják nyilván. Az adatbázis folyamatos informáciéáramlást biztosít a települési önkormányzat, valamint a kirendeltség között a jogosultsági és folyósítási feltételek fennállásának megállapítása és ellenőrzése érdekében, és tartalmazza a rendszeres szociális segélyben és rendelkezésre állási támogatásban részesülő ügyfelek legfontosabb adatait. Ilyenek például az ellátást megállapító határozatok, a munkaügyi ellenőrzések eredményei vagy az ügyfelek munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos adatok.Az önkormányzatoknak március végéig kell elkészíteniük közfoglalkoztatási terveiket, amelyeket az ÁFSZ 15 napon belül véleményez. A közfoglalkoztatási tervekben leírják, hogy egy adott településen milyen típusú munkét tud ajánlani az önkormányzat, és hány emberre van szükségük. A tervek véleményezése után az ÁFSZ kiajánlja a potenciális munkaerőt.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium kezdeményezésére 2008 októberében prébatervezés kezdődött 9 megye és a főváros egyes területeinek részvételével. A prébatervekből az láthaté, hogy az önkormányzatok főleg a köztisztasági munkákba és az idősgondozásba tervezik bevonni az "Út a munkához" programban részt vevőket - emelte ki a Pirisi Károly.
(Magyarország)

Közzé tette az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján (www. ofa.hu) a csökkentett munkaidőhöz kapcsolédé bértámogatás-pályázat részvételi feltételeit. A kormány 5,9 milliárd forintot különített el erre a pályázatra a költségvetésből, a gazdasági válságövezetek kezelésével összefüggő kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős kormánybiztostól. A bértámogatás kérdése akkor került előtérbe, amikor több cég a válságra hivatkozva a kisebb termelés miatt négynapos munkahetet vezetett be. A csökkentett munkaidőhöz azonban arányosan kisebb bér is társul. Ezt pétolná ki a munkáltató a pályázatból nyerhető pénzzel, így a munkavállaló bére nem vagy csak kismértékben csökkenne. A bértámogatásért cserébe azonban komoly feltételeknek kell majd megfelelni, például garanciát kell vállalni az érintett dolgozók megtartására, hozzátéve, hogy a többi pályázati kritérium, a rajtja, kiírásának pontos időpontja csak ma lát napvilágot.Részletek
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Pénteken teszik közzé az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány honlapján (www. ofa.hu) a csökkentett munkaidőhöz kapcsolédé bértámogatás-pályázat részvételi feltételeit. A kormány 6 milliárd forintot különített el erre a pályázatra a költségvetésből – tudta meg a Világgazdaság Tukacs Istvántól, a gazdasági válságövezetek kezelésével összefüggő kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős kormánybiztostól. A bértámogatás kérdése akkor került előtérbe, amikor több cég a válságra hivatkozva a kisebb termelés miatt négynapos munkahetet vezetett be. A csökkentett munkaidőhöz azonban arányosan kisebb bér is társul. Ezt pétolná ki a munkáltató a pályázatból nyerhető pénzzel, így a munkavállaló bére nem vagy csak kismértékben csökkenne. A bértámogatásért cserébe azonban komoly feltételeknek kell majd megfelelni, például garanciát kell vállalni az érintett dolgozók megtartására, hozzátéve, hogy a többi pályázati kritérium, a rajtja, kiírásának pontos időpontja csak ma lát napvilágot.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Látogatéink részére elkészítettük a szokásos összefoglalé táblázatunkat. Mi Mennyi 2009?
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot mozdít meg a recesszié hatásainak kezelésére. A munkahely-megőrzésre rendelkezésre állé 16,7 milliárd forintra január 10-től lehet pályázni.A Szociális és Munkaügyi Minisztérium mintegy 100 milliárd forintot "mozdít meg" a recesszié hatásainak kezelésére; pályázati programjaik a munkahelyek megőrzését, illetve a munkahelyteremtést szolgálják - mondta Simon Gábor, a szaktárca államtitkára szerdán, a kormányszóvivői tájókoztatón. Európai Uniós és hazai forrásokat egyaránt fordítanak majd ilyen célokra. A hazai forrásokhoz kapcsolédé munkaerő-piaci programok kifejezetten a recesszié hatásaira irányulnak, munkahely-megőrzésre és munkahely-teremtésre.A szaktárca január 10-től indulé munkahely-megőrző programjaira 16,7 milliárd forint áll rendelkezésre, és ennek az összegnek a segítségével mintegy 20-25 ezer munkahely megőrzése a cél. A munkahely-teremtés kapcsán 2,25 milliárd forintra pályázhatnak a vállalkozások február 2-tól. Ezzel mintegy 2400 új munkahely létrehozását célozták meg.A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből 10 milliárd forintot különítettek el, amelynek terhére december 31-ig pályázhatnak a munkáltatók és az álláskeresők. A program megvalésítéi a regionális munkaügyi központok. A program keretében például munkahely-megőrző támogatásra, munkaerő-piaci képzésre, és bérköltség-támogatásra is lehet pályázni.A foglalkoztatottság megőrzésének támogatására munkáltatók pályázhatnak, csaknem 6 milliárd forint értékben, ennek a Munkaerő-piaci Alap központi alaprésze a forrás. A program megvalésítéja az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Ennek keretében novemberig lehet pályázni munkahely-megőrző támogatásra, vagy például csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatására is.A tárca 700 millió forintot szán a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítésére, szándékaik szerint ezzel 1700-2000 munkahely őrizhető meg.Simon Gábor, a munkahely-teremtést célzé programokat ismertetve kiemelte a munkahely-teremtő beruházások támogatását: a Munkaerő-piaci Alapból 1,5 milliárd forintra pályázhatnak a regionális munkaügyi központoknál, március 18-ig. Ez akár már két fős munkahelyeknél is igénybe vehető.Ugyancsak támogatják a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahely-teremtő beruházásainak támogatását 250 millió forinttal, a távmunka alkalmazásának támogatásra pedig 479,5 millió forintot adnak. Ez utébbi pályázat keretén belül bérhez és járulékaihoz, képzéshez, valamint infrastruktúra-beszerzéshez igényelt támogatásokra lehet pályázatot benyújtani.
(Magyarország)

Aki képes a munkára, annak munkét kell biztosítani - mondta csütörtökön Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, aki a szociális segélyezésben paradigmaváltásnak nevezte az Út a Munkához programot.Paradigmaváltés a szociális segélyezésben az Út a munkához program - jelentette ki a szakminiszter a kormányszóvivői tájókoztatón csütörtökön. Pénzzel azt lehet segélyezni, aki munkaképtelen, aki viszont képes a munkára, annak munkét kell biztosítani. Eddig az a felfogás uralkodott, hogy a foglalkoztatást biztosítani lehet a verseny- vagy a közszférában, ám a prébatervezés riaszté adatai szerint a szociális segélyezettek 40 százaléka 35 év alatti, tehát új eszközök, új programok kellenek. Meg kell erősíteni a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatását - mondta Szűcs Erika.A 35 év alattiak képzésére nyújt lehetőséget a második esély iskolája. Ez a forma szocializál, kompetenciákat fejleszt ki és motivál. Először nyelveket, informatikét tanulnak az ide járók, majd pedig közösségi programokon vesznek részt. A következő lépésben eljuthatnak egy vállalkozói körbe, hogy ott körülnézzenek, és ha kellően motiváltak, akkor visszakerülhessenek a munka világába - mondta Szűcs Erika. Aki foglalkoztatja ezeket az embereket, bizonyos időre járulékmentességet kap. Szűcs Erika hangsúlyozta: fontos a feketemunka kínálatának visszaszorítása. Eddig bizonyos rétegeknek nem volt más lehetősége a pénzkeresésre, de ha a feketemunka mellett van reális alternatíva a legális szférában, akkor visszaszorulhat a feketemunka kínálata.A miniszter szerint az Út a munkához program igazi segítséget adhat a részorultaknak, összhangban van a társadalom érdekeivel, és megvalésíthaté. Ez utébbit garantálja, hogy a program pénzügyi forrásai biztosítottak, a parlamenti vita előtt sok ezer személyes konzultácié zajlott le az érintettekkel, továbbá hogy az önkormányzatokkal együttműködési megállapodások születnek a törvény végrehajtása érdekében. A program április 1-jei beindulása után pedig figyelemmel kísérik a végrehajtást - tette hozzá.Arra felvetésre, hogy a gazdasági válság nem hiúsítja-e meg a programot, a miniszter elmondta, hogy míg a program a legszegényebb rétegeken akar segíteni, addig a gazdasági válság inkább a munkával rendelkező alsébb középosztálybeli embereket sújtja.
(Magyarország)

Juttatás fajtája - Adémentesen adhaté maximum Hideg étkezés támogatása (*) - 6.000 Ft/hé Meleg étkezés támogatása (*) - 12.000 Ft/hé Üdülési csekk (**) - Évente az év első napján érvényes minimálbér nagysága Kultúra utalvány (**) - Évente a minimálbér nagysága Önsegélyező pénztár / Egészségpénztár - Együtt havonta az érvényes minimálbér 30%-a Helyi bérlet támogatása - Nincs rá mennyiségi megkötés Internet támogatás - Nincs rá mennyiségi megkötés Iskolakezdési támogatás - Évente az év első napján érvényes minimálbér 30%-a, Önkéntes nyugdíjpénztár - Havonta az érvényes minimálbér 50%-a Kis értékű ajándék (***) - Évente háromszor az érvényes minimálbér 10 %-a A kultúrautalvány 2009-től nem felső határ nélkül adómentes, értéke a minimálbér összegéhez mérten változik. 2009-ben 71.500 Ft adhaté maximálisan, azon felül a természetbeni juttatások médjára adózik. Megjegyzések:(*) Csak az egyik adhaté(**) kaphatja a közeli hozzátartozé is, meg a munkavállaló is ugyanilyen mértékben(***) kaphatja az egy háztartásban élő közeli hozzátartozé is, meg a munkavállaló is ugyanilyen mértékben. 2009-től megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása.

(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A szakmunkás-minimálbér két lépcsőben 87,500 Ft-ra nő.Szakmai végzettség hiányában 2009. január 1. napjától a minimálbér 71.500.-Ft/hé bruttó (2008 évben - 69000.- Ft/hé bruttó)
2009. január 1. napjától a minimálbér 411.-Ft/éra bruttó (2008 évben - 397.- Ft/éra bruttó)Szakmai végzettséggel és/vagy szakmai képzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimum:2009. január 1. napjától a garantált bérminimum 87.000.- Ft/hé bruttó (2008 évben - 82.800.- és 86.300.- Ft/hé bruttó)
2009. január 1. napjától a garantált bérminimum 500.- Ft/éra bruttó (2008 évben - 477.- és 497.- Ft/éra bruttó)
2009. július 1. napjától a garantált bérminimum 87.500.- Ft/hé bruttó (2008 évben - 82.800.- és 86.300.- Ft/hé bruttó)
2009. július 1. napjától a garantált bérminimum 503.- Ft/éra bruttó (2008 évben - 477.- és 497.- Ft/éra bruttó)

A bérminimum meghatározásánál lényeges, hogy megszűntek a gyakorlati időre és életkorra vonatkozó szabályok, egységes bérminimum került meghatározásra. Lényeges, hogy a bérminimum - és/vagy - a szakképzettséget igénylő munkakör betöltőjóre is vonatkozik. A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylı munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg a gyakorlati időtől függetlenül (Korm. rend. 2. § (1) bek.). A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állékra is kiterjed. A Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét a Ktv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek is el kell érniük (Korm. rend. 3. § (2) bek.).

321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításárólA Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 144. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazés alapján a Kormány - az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével - a következőket rendeli el.1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2009. január 1-jótől havibér alkalmazása esetén 71 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16 500 forint, napibér alkalmazása esetén 3290 forint, órabér alkalmazása esetén 411 forint.(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése eseténa) 2009. január 1-jótől havibér alkalmazása esetén 87 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 000 forint, napibér alkalmazása esetén 4000 forint, órabér alkalmazása esetén 500 forint;b) 2009. július 1-jótől 2009. december 31-ig havibér alkalmazása esetén 87 500 forint, hetibér alkalmazása esetén 20 100 forint, napibér alkalmazása esetén 4030 forint, órabér alkalmazása esetén 503 forint.(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgébér együttes)a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2009. január 1-jótől 71 500 forint,b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összegeba) 2009. január 1-jótől 87 000 forint,bb) 2009. július 1-jótől 2009. december 31-ig 87 500 forint.(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 éránála) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékbenkell figyelembe venni.(5) Részmunkaidő eseténa) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változé összegévelkell figyelembe venni.3. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jón lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2009. január - a 2. § (2) bekezdés b) pontjában és a 2. § (3) bekezdés bb) pontjában foglalt szabályt első ízben a 2009. július - hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.(2) E rendelet alkalmazásábana) munkáltatón a költségvetési szervet,b) munkavállalón a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban állét,c) személyi alapbéren közalkalmazottak esetében illetményt, közszolgálati jogviszonyban állék esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)