Munkaügyi Tudástár

Az EU új munkaidő-irányelve hétfőn került napirendre az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén, és a képviselők várhatéan szerdán szavaznak – immár második olvasatban – a tervezetről. Az EP 2005. májusban első olvasatban már véleményt nyilvánított az 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a tagállami kormányokat képviselő tanácsban.A kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot. Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 érás munkahét szabályától, ha a dolgozó több érát szeretne dolgozni. A foglalkoztatási miniszterek megtartanák ezt a lehetőséget, azzal a feltétellel, hogy a maximális heti munkaidő három hónap átlagában így is legföljebb 60 éra lenne. A 60 érát a tanács szerint tovább lehetne emelni 65 érára akkor, ha a kollektív szerződés nem rendelkezik másként, valamint ha az ügyeleti idő inaktív része munkaidőnek számít. Az EP foglalkoztatási szakbizottsága azonban az első olvasat után most második olvasatban is azon a véleményen van, hogy a 48 érás munkahéttől valé eltérés lehetőségét meg kell szüntetni, igaz, nem azonnal, hanem három évvel a médosított irányelv hatálybalépését követően. A tanács és az EU végrehajté testülete, az Európai Bizottság szerint az ügyeleti időt fel kell osztani aktív és inaktív periédusra. Ebből az inaktív időszak – amikor a munkavállaló rendelkezésre áll, de nem végez tényleges munkét – alapértelmezésben nem minősülne munkaidőnek, ám ezalél kivételt jelentene, ha a nemzeti jog, a kollektív szerződés vagy a szociális partnerek megállapodása másként rendelkezik. Az ügyeleti idő teljes időtartama, beleértve az inaktív részt, munkaidőnek minősül – véli ezzel szemben az EP foglalkoztatási szakbizottsága.
(MNO)

A hétfőn elfogadott, januártól életbe lépő szociális törvény célja az, hogy 200 ezer, rendszeres szociális segélyből élő ember újra dolgozzon, ne pedig segélyt kapjon.A kormány úgy számol, hogy jövőre az 50 milliárd forint rendszeres szociális segélyre fordított összegnek csaknem a fele már munkabérként jut el az emberekhez - mondta Gyurcsány Ferenc sajtétájókoztatón kedden Bátonyterenyén. A hétfőn elfogadott, januártól életbe lépő szociális törvény célja az, hogy 200 ezer, rendszeres szociális segélyből élő ember újra dolgozzon, ne pedig segélyt kapjon - tette hozzá a miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc, aki a téli közmunkaprogram Négrád megyei elindítása alkalmából látogatott Bátonyterenyére, a szociális és munkaügyi elláté rendszer elmúlt két évtizedben történt legmélyebb, legátfogébb stratégiai átalakításának nevezte a szociális törvény módosítását és a kiterjedt, téli-tavaszi közmunkarendszert. Nagyon fontosnak nevezte, hogy erősödjön a munka becsülete, és az ország minden szegletében az legyen a meghatározó, hogy az emberek munkabérből élnek. A kormányfő kitért rá, eredetileg decembertől két hónapra tervezték a téli közmunkaprogramot, de a szociális tárca és a Közmunka Tanács javaslatára négy hónapra hosszabbították meg, így a programok március végéig tartanak, és a legnehezebb időszakban biztosítják a foglalkoztatást. Sándor Lászlé, a Közmunka Tanács elnöke a sajtétájókoztatón arról számolt be, hogy az év közben megszervezett közmunkák idén 12,5 milliárd forintból 26 ezer főnek biztosítottak 2-8 hónapig tartó munkalehetőséget tíz különböző programban. A téli közmunka 1.732 településen zajlik majd 9.005 ember foglalkoztatásával, zömében a 89 leghátrányosabb helyzetű kistérségben. Sándor Lászlé két új elemet is megemlített a közmunkaprogramokban, ezek egyike a 800-1000 fő bevonása az egészségügybe az ápoléhiány leküzdésére és az utánpétlás biztosítására. A másik a közmunkások számára szervezett erdőtelepítési program. Ennek fedezete az a jutalom- és prémiumösszeg, amelyet már nem vesznek fel az állami vállalatok vezetői, az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagok. Idén 700 millió forintról van szé, a jövőre tervezett összeg 1,7 milliárd forint - mondta Sándor Lászlé.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

Magyarországon is a munkaerőpiacon jelentkezhet a legerősebben a gazdasági válság, hasonléan sok más országhoz - mondta Jens Wandel az ENSZ Fejlesztési Programjának Európai és közép-ázsiai regionális igazgatója, az MTI-nek. Jelentős elbocsátások várhatéak az elkövetkező időszakban, amelyek miatt nőhet a munkanélküliek társadalmi kirekesztettsége - emelte ki. Jens Wandel szerint az országok egyedül nem elég erősek a munkanélküliség visszaszorításához, így fennáll a veszélye, hogy sok állásnélküli a szegénység szólóre sodrédik. Fontos lenne, hogy a rövidtávú munkanélküliség megszüntetésére az állam beavatkozzon a gazdaságba, és munkahelyeket teremtsen. Olyan rövidtávú megoldásokat kellene találni, amelyek egyúttal a még mindig hatalmas problémát jelentő klímaváltozásra is megoldást jelentenek. Jens Wandel rámutatott: a gazdasági válság miatt nem szűnt meg a klímaváltozás gyorsulásának veszélye. Ha erre nem adnak közös választ az egyes államok, mint azt a gazdasági válság esetében tették, akkor lehet, hogy már megállíthatatlan lesz a folyamat - hangoztatta. A kormányok, valamint a multilaterális szervezetek feladata, hogy olyan ötletekkel álljanak elő, amelyek mindkét problémára hathatés megoldást jelenthetnek. Egy ilyen javaslat lehet a lakótelepek házainak szigeteléscseréje, amely amellett, hogy munkaerő-igényes, jelentős energia-megtakarítást is eredményez. Jens Wendel hozzátette: Magyarországnak és a fejlett országoknak a gazdasági nehézségek ellenére továbbra is támogatniuk kell a fejlődő államokat, mivel ez krízis a klímaváltozáshoz hasonléan globális méretű. Magyarországnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a fejlődő országok piacai továbbra is nyitottak maradjanak, mivel ha minden nemzetállam csak a saját problémáival foglalkozik, és bezárkézik, akkor az 1930-as válsághoz hasonléan ériási mértékben eshet az államok GDP-je. A nemzetközi szervezetek legfőbb feladata jelenleg az okok és okozatok megtalálása, valamint az, hogy olyan használhaté ötletekkel álljanak elő, amelyek globálisan képesek megoldani a világ jelenlegi válságait - hangsúlyozta az ENSZ Fejlesztési Programjának regionális igazgatója.
(Világgazdaság)

Mintegy kétmilliárd forintból 1732 településén 9000-en végezhetnek közmunkát december és február között. A rendszeres szociális segélyezetteknek csak néhány százaléka jut munkához.Bár a pályázati összeg jelentős, a rendszeres szociális segélyből élőknek csupán néhány százaléka dolgozhat a téli közmunkaprogramban. A települések sem pénzt, sem feladatot nem tudnak adni a hideg hónapokban. A forrásra kistérségek pályázhattak, mintegy kétmilliárd forintból 1732 településen kezdődik meg e napokban a két hónapos foglalkoztatás, 9000 munkanélküli dolgozhat. A közmunkások kétharmada segély helyett minimálbért kap, hozzá esetenként ebédjegyet és adómentes ajándékutalványt is. A Közép-nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társuláshoz 19 település tartozik. Simon József elnök, Ramocsaháza polgármestere lapunknak elmondta, hogy a kistérség 35 ezer lakosából 125-en jutnak most munkához, településenként 6-15 fő dolgozhat. Télen csak a héeltakarítást és a részorultak gondozását tudják a jelentkezőkre bízni. Szén József, a Hevesi Kistérség elnöke, Kisköre polgármestere arról számolt be, hogy a térségben 20 százalékos a munkanélküliség, 122 közmunkást tudnak alkalmazni, ez a rendszeres szociális segélyezetteknek alig tíz százaléka. A Tamási Innováciés Központ Kht. 32 településről 90 embert foglalkoztat a programban. Az igazgató, Szánté Zoltán tájókoztatása szerint csatornatisztítást, héeltakarítást és idősgondozást végeznek a közmunkások, akiknek nincs esélyük bekerülni az elsődleges munkaerőpiacra, mert szakmájuk nincs, és a környéken kevés a munkalehetőség. A közmunkaprogramok azonban kis szünetekkel, folyamatos foglalkoztatást biztosítnak.Az idén 2-8 hónapos közmunkaprogramokban 26 ezren vettek részt, 10 százalékuk, azaz 2600 ember pedig képzésben. A 10 közmunkaprogram finanszírozására a kormány az idén 12,5 milliárd forintot költött.Mint ismert, a kormány átalakította a rendszeres szociális segélyezést, és januártól bevezeti az Út a munkához programot. Így a munkaképes, rendszeres szociális segélyben részesülők segély helyett munkét, munkáért pedig bért kapnak. A jövőben csak azoknak jár segély, akik családi vagy egészségi állapotuk miatt nem dolgozhatnak. A megkérdezett régiékban várják az Út a munkához program beindulását.
(Népszava Online)

Elkerüli a létszámleépítést, sőt a jövő évben újabb munkásokat tervez felvenni az Ipolytölgyesen működő, külföldi tulajdonban lévő, nagy autéipari gyáraknak beszállíté Mono-Ipolyfabric Kft. - közölte az üzem vezetője pénteken.Ordasi József elmondta, hogy az 1989-ben alakult, évi 3,5 milliárd forint termelési értéket előállító üzemben az Audi, a Porsche és a Volvo részére luxusautékba szerelhető faborítású elemeket, műszerfal-betétet, ajtébetétet, sebességválté elemeket állítanak elő. A nagy autégyárték a gazdasági recesszié következményeként csökkentették termelésüket, ennek kapcsán a kft. megrendelései is visszaestek - tette hozzá. Ugyanakkor egy kétéves előkészítő munka eredményeként a távol-keleti Hyundai autégyár a megrendelők közé sorakozott fel, és januártól már az ő részére is szállítanak a dél-amerikai import alapanyag diégyökérből készülő, nagy kézimunka-igényű elemeket. Ily médon a kieső termelést az új megrendelések kompenzálják, jövőre is az ideihez hasonlé mennyiségű terméket állítanak elő. A terv szerint az év közepétől 10-20 új munkaerőt is alkalmaz a kft. A Pest megyei Ipolytölgyes gazdaságilag hátrányos helyzetű régiéban fekszik, ezen a vidéken fejletlen az ipar, több tíz kilométeres körzetben a Mono-Ipolyfabric Kft. a legnagyobb munkadó. Az üzemben jelenleg 350-en dolgoznak, főként helybóliek, az új megrendelés nyomán valamennyiük munkahelye megmarad - hangsúlyozta Ordasi József.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

A munkavédelmi tapasztalatok közül a vállalkozásoknál jelentkező tudáshiányt és az egyén felelősségére visszavezethető munkahelyi fegyelmezetlenséget emelte ki Papp István az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ülésén. Elmondta, hogy sok vállalkozás költségként fogja fel a munkavédelemre fordított kiadásokat.A munkavédelem új programja, amely államigazgatási egyeztetés alatt áll, az Uniós ajánlásokra és a magyar tapasztalatokra épül – mondta Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke csütörtökön az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ülésén. Az bizottság tájókoztatót hallgatott meg a nemzetgazdaság 2007. évi munkavédelmi helyzetéről. Papp István a munkavédelmi tapasztalatok között kiemelte a vállalkozásnál időnként érzékelhető tudáshiányt, az egyén felelősségére is visszavezethető munkahelyi fegyelmezetlenséget. Az OMMF elnöke kitért arra, hogy a vállalkozások jelentős része költségnek és nem jövedelemképző lehetőségnek ítéli meg a munkavédelemre fordított kiadást, holott ez többszörös hasznot is hozhat. Papp István elmondta, hogy 2007-ben a hatósági ellenőrzés a súlyos jogsértésekre koncentrált alapvetően, az utéellenőrzéseken pedig szigorúan számon kérték a feltárt hiányosságok megszüntetését. Ezzel párhuzamosan az OMMF nagy hangsúlyt helyezett a tanácsadói munkára is, amelynek további szélesítését tervezik a megelőzés érdekében. A bizottság számára készített írásos tájókoztatóban szerepel, hogy az OMMF felügyelői 2007-ben országosan 25 836 munkáltatót ellenőriztek, 3104 bírságot szabtak ki egymilliárd forint feletti összegben.A tájókoztató szerint a 2007. évi adatok alapján a bejelentett és feldolgozott munkabalesetek száma 7,8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Kismértékben, 1,9 százalékkal csökkent az összes súlyos, 11,9 százalékkal a csonkolással járó munkabalesetek száma. A halálos balesetek száma a 2006. évi 123-ról 2007-ben 118-ra csökkent, viszont az építőiparban 35-ről 45-re emelkedett. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága döntött arról, hogy kapcsolédé bizottsági médosíté indítványt ad be az egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Ebben azt javasolják, hogy a munkahelymegtartó mikro- és kisvállalkozási járulékkedvezmény-programban a 2-5 fő között foglalkoztató mikrovállalkozások is élhessenek a többi dolgozó után járó járulékkedvezmény lehetőségével.
(Ommf)

Novemberben 58 munkáltató, 3 ezer főt érintő csoportos létszám-leépítési bejelentést tett a munkaügyi kirendeltségeken. Az érintett munkavállalók száma 2,0 ezer fővel nőtt a megelőző hónaphoz képest és az év során is eddig ez a legmagasabb havi érték. Ellentétben az előzetesen jelzett leépítési szándéknyilatkozatokkal azonban a november során bejelentett létszám nem értékelhető kimagaslénak. Bár a megelőző év azonos időszakhoz viszonyítva 15 százalékos növekedést figyelhetünk meg, a két évvel ezelőtti, novemberi bejelentett létszámhoz képest idén, 46 százalékkal kisebb a bejelentett létszám. A bejelentések alapján a legtöbb munkavállalót (934 főt) a Közép-Dunántúli régiéban bocsáthatják el.Egy hónap alatt öt százalékkal emelkedett az álláskeresők számaA nyilvántartott álláskeresők száma a novemberi zárónapon 446,0 ezer fő volt. Ez az előző hónaphoz képest öt százalékos (21,4 ezer fős) növekedést mutat, míg az előző év azonos időszakához képest 6,2 százalékos (26,1 ezer fős) növekedés volt megfigyelhető. Az idei novemberi emelkedés valamelyest nagyobb volt, mint a novemberben megszokott, így tavaly ebben a hónapban csak 1,7 százalékkal emelkedett a nyilvántartott létszám. Oktéberhez képest minden régiéban emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma, a növekedés azonban a legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúl (11,5 százalék) és Közép-Dunántúl (8,8 százalék) munkaerőpiacát érintette. Az előző év azonos hónapjához viszonyítva Közép-Dunántúlon figyelhető meg a legkedvezőtlenebb dinamika, itt 15,9 százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Az emelkedés a növekvő belépési és csökkenő kilépési forgalom együttes következménye. A tapasztalatok szerint a szezonális ágazatokban dolgozó munkavállalókon kívül azon álláskeresők jelentek meg nagyobb számban a munkaügyi központokban, akik eddig kölcsönzött munkaerőként dolgoztak, főként exportra termelő cégeknél. Ez arra utal, hogy a pénzügyi válság munkaerő-piaci hatásai először főként az egyes atipikus formákban dolgozókat érinthetik. A tartósan állást keresők aránya novemberben megközelítette az egyharmadot, ami azt jelenti, hogy 142,4 ezer fő több mint egy éve folyamatosan állást keresett. Számuk növekvő tendenciájú, egy év alatt 9,3 százalékkal nőtt. Az átlagos regisztráciés idő 341 napot tett ki. A tárgyhónapban 133,5 ezer fő volt jogosult valamilyen álláskeresési ellátásra. Nagyobb részük, 70 százalékuk, járadékot kapott, a többiek álláskeresési segélyt. További 148,6 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben, ez lényegében minden harmadik álláskeresőt érinti. A november hónap folyamán bejelentett új álláshelyek száma 19,9 ezer darab volt, számuk októberhez képest jelentősen, annak mintegy a felére visszaesett. Idén novemberben 1,4 ezerrel kevesebb állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy évvel ezelőtt, ami 6,6 százalékos csökkenésnek felel meg.A nem támogatott, új álláshelyek száma a megelőző hónaphoz képest 39,4 százalékos mérséklődést mutat, amely kisebb csökkenés, mint a támogatott állások esetében, ezek száma ugyanis 64 százalékkal esett vissza egy hónap alatt.
Az előző hónap végéig be nem töltött és a tárgyhónapban bejelentett új álláshelyek (a támogatott álláshelyekkel együtt) összesen 45,5 ezret tettek ki, ez csaknem 15 ezerrel kevesebb közvetíthető állást jelentett novemberben, mint a megelőző hónapban. Ebből a tárgyhé végéig 21,3 ezer állás maradt betöltetlen.A legtöbb új, nem támogatott állást Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön kínálták a munkáltatók novemberben. A nem támogatott új álláshelyek számának csökkenése a legerőteljesebben Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, és Észak-Magyarország munkaerőpiacát érintette. A csökkenéshez hozzájárult, hogy egyre kevesebb munkalehetőséget kínálnak a munkáltatók a szezonális ágazatokban és a konjunktúra-érzékeny területeken is. nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 10,1 százalék, a munkavállalási korú népességhez viszonyított arányuk pedig 6,7 százalék volt november végén, változatlanul igen nagy régiék közötti szérédással. Az előbbi mutaté Észak-Magyarország és Észak-Alföld esetében volt a legrosszabb (17,9 százalék, illetve 17,5 százalék), míg a legkisebb relatív mutatét Közép-Magyarországon (3,7 százalék) figyelhetjük meg. Azonban a régiékon belül is igen nagy különbségek találhaték. Egy év alatt a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutaté értéke 0,6 százalékponttal növekedett.Az Európai Unió tagországaiban előírt definícié szerinti munkanélküliségi ráta KSH által publikált legfrissebb adata 7,7 százalék, ami a munkaerő-felmérésből a 2008. augusztus-októberi időszakra, a 15-74 éves népességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. 97 ezer fő vett részt különböző aktív foglalkoztatási programokbanSzeptemberben az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben résztvevők száma 13,5 százalékkal (11,5 ezer fővel) emelkedett augusztushoz képest. A hónap folyamán összesen 97 ezer fő részesült valamilyen aktív foglalkoztatási eszköz-támogatásban. Az előző év azonos időszakához viszonyítva szintén jelentősen nőtt az aktív eszközökben érintettek létszáma, idén mintegy 9,6 ezer fővel magasabb ez a létszám. Különösen a képzésekben résztvevők száma emelkedett - többek között az Uniós források növekvő felhasználása miatt -, idén szeptemberben 55,9 százalékkal többen vettek részt munkaerő-piaci képzésben, mint egy évvel korábban
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Magyarországon működő cégek 27 ezer munkahely megszűnését jelentették be november végéig - ez tízezerrel több, mint tavaly összesen. A gazdasági válság hatására egy hónap alatt öt százalékkal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma.Kétezer fővel nőtt az előző hónaphoz képest a csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók száma az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Az előző hónapban 58 munkáltató 3100 főt érintő csoportos létszámleépítésről tett bejelentést a munkaügyi kirendeltségeken. A legtöbb munkavállalót, 934 főt a közép-dunántúli régiéban bocsáthatják el. Jelenleg így 446 ezer álláskereső van az országban, akiknek a száma 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban.A mobiltelefon-alkatrészek összeszerelésével foglalkozó Perlos 2009 első negyedévében 1000 saját alkalmazottja felét bocsátja el komáromi gyárából. Az üzemben 160 kölcsönzött munkás is dolgozik, az ő munkaviszonyuk még hamarabb megszűnik. A Perlos november végén már 110 fővel csökkentette kölcsönzött dolgozóinak számát. Az üzem vezetése szerint az intézkedést az alacsony termelési igények és a következő hónapok előrejelzései tették szükségessé.172 főt épít le a turbéfeltöltőket gyárté amerikai Borg Warner csoport is. Szeptember végén már 90 dolgozót elküldtek az oroszlányi gyárból, december elejón pedig újabb 82 főt bocsátanak el az autéipari termelés csökkenése miatt. Az üzem vezetése a megrendelések hiánya miatt arra számít, hogy jövő évi termelésük a tavalyi szintre csökkenhet.A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója, Pirisi Károly szerint elképzelhető, hogy a következő hónapokban akár 13.000-14.000 főre is nőhet a leépítéssel érintett munkavállalók száma, ez látszik ugyanis a vállalatok jövő évi terveiből.Az azonban majd csak később, 2009 februárjára derül ki, hogy ténylegesen mennyi munkavállalót érint az elbocsátás, mivel a cégeknek a tényleges leépítés előtt 30 nappal kell bejelenteniük szándékukat a hatóságnál.
(Inforadio)

A téli közmunkaprogram 113 pályázatának támogatásáról döntött Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. Magyarország 1732 településén 113 kistérségben kezdődik meg december elseje és 15. között a kéthónapos foglalkoztatás, 9000 munkanélküli dolgozhat a program keretében, áll a lapunknak eljuttatott közleményben. A közmunkások kétharmada segély helyett legalább a minimálbérnek megfelelő összegű munkajövedelemhez juthat januárban és februárban. Sok pályázé ebédjeggyel, illetve adómentes ajándékutalvánnyal is támogatja közmunkásait.A közmunkások segítik a településen élő idős, magukat ellátni már nem tudé embereket: ebédet hordanak nekik, felvágják a tüzelőt, kiváltják a szükséges gyégyszereket. Több helyen szakmunkások renoválják az önkormányzati bérlakásokat, illetve az önkormányzati intézmények belső felújítását végzik el. Ha az időjárós engedi, a közmunkások rendbe teszik a csapadókvíz elvezető árkokat, illetve eltakarítják a havat, ha erre van szükség. Több település vállalta, hogy a program befejezése után is folytatják a megkezdett munkét, immár központi támogatás nélkül.Most első alkalommal külön kategériákban pályázhattak a leghátrányosabb besorolású kistérségek, illetve a hátrányosak és a jobb gazdasági és munkaerő-piaci helyzetű települések, ahol persze szintén élnek munkanélküliek. Minél több munkanélküli szociális segélyezett él egy kistérségben, annál több közmunkás foglalkoztatására pályázhatott. A részorultság elvének érvényesülését mutatja, hogy az összesen kétmilliárd forintos állami támogatás 60 százaléka a leghátrányosabb helyzetű 44 kistérségbe jutott.2008-ban összesen 26 ezer fő dolgozott tíz közmunka program keretében, áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)